Pápai Lapok. 19. évfolyam, 1892

1892-09-04

XIX. évfolyam. 36. szám, Pápa, 1892. szeptember 4. 5^ Megjelenik in i ti (I e II v a sá r u a p. Közérdekű sürgős közlésekre küi'oiikiiil r c ii il k i v ii 1 i s z á m o k is adatnak ki. Bérmentetlen levelek, csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kéziratok nem adatnak vissza. A lapnak szánt közlemények a lap j^xBzerk. hivatalába küldendők.^ Klőüzeíési díjak. Egy évre (! írt - i'el övre 3 irt Negyed évre 1 Irl ö' • krajezár. E^y szám ára 1» kr. Hirdetések Rgyliasálios peíitsor térl'f «jata után ."ihr, uyilttérbo.ii 80 kr. A dij előre iizeteudö. Tíi'lj'egilíj mindig külí'm sxámiiali].. V/. előfizetési cl íjak s Ii iril et é-el­a hp kintié hivatalába (Kohn Mór fiai v hirlapközvetiíii irorla) küiileudi'ik. jt^.j' Pápa város hatáságának és (óbb pápai, s pápa-vidéki egyesületnek meg válasz —V­toti köblönv'e. ifcBi<i',mjB"a'iBijji)3 Pápa, 1892. szeptember 3. A megyei közgyűlésnek azon hatá­rozatát, melylyel az országut-hálózatot olykép módosította, hogy abból egy-két utvonalat kihagyott s a községi közle­kedési (vicinal) utak közé sorozott, több vasúti vagy hajóállomáshoz vezeti* utat pedig a törvényhatósági utak közé fel­vett, városunk képviselőtestülete és a vi­dékről több község- ínegfelebbezte s fe­lebbezéseikben majdnem egybehangzóan azt kérelmezték, hogy a Békás-hőgyészi törvényhatósági ut helyett a különben is marhahajtó utat képező Békás, Mezőlak, Asszonyra, Böröllö'-pápai útvonal vétes­sék fel a törvényhatósági utak sorába, másfelől kérték azt. hogy a Zircz- s Ba­konybélről a (lerenczevölgyön át Pápa és Lovász-Patona felé kiágazó útvonal mindkét iránya a törvényhatósági utak hálózatába vetessék fel. s végre a Lo­vász-Patonáról a gyomoréi vasútállomás­hoz vezető törvényhatósági útvonal Ya­nyola községen át a Pápa-kisbéri tör­vényhatósági úttal l'sóth és Járóháza közti beágazással köttessék össze. Áz emiitett megyei határozat és a kapcsolatos felebbezések felett a m. k. kereskedelemügyi minister 40895 számú rendeletével döntött és pedig olyként, hogy a megyei határozatot lényegében helybenhagyta, azon változtatással, hogy a Pápa-jánosházi útvonalnak Yidtöl ki­ágazó dabrókai szakasznak a törvényha­tósági utak közül való kihagyását, mely Jánosházának Pápán át Győrrel való összeköttetését gátolná, nem engedte meg, Xémely utvonalakra nézve pedig, melyeknek fontossága a felebbezésekben hangsulyoztatott, de a megyei határozat azokra nézve intézkedést nem tartalma­zott, a megye közönségét oly irányban való intézkedésre hívta fel, hogy ezen utvonalak mint községi közlekedési utak a megyei útalapból való segélyezés mel­lett is fentartandó vicinal utak közé fel­vétessenek; végre a Pápa-hőgyészi útvo­nalra vonatkozó felebhezések érdemleges elintézését függőben hagyta, azon okból, mivel a megye közönsége ezen ut kér­dését tanulmány tárgyává teuni határozta el és ezen ügynek tárgyalását a folyó évi októberi közgyűlésre helyezte kilá­tásba. Ezen határozatokból meggyőződhe­tünk immár arról, hogy a Pápa vidékét közvetlen közelségüknél fogva érdeklő utvonalak egyike sem jutott el a végre­hajtásnak azon stádiumába, hogy a kö­zel jövőben az>k feljavítása más eszkö­zökkel, mint azon községeknek, melyek­nek határain átvonuluak, anyagi és köz­muuka erejükkel elérhető lenne: nem marad más hátra, mint egyelőre saját községi erőnkre támaszkodva vállvetett erővel hozzáfogni községi közlekedési útjaink oly karba helyezésére, hogy azok­kal a közlekedést addig is, mig a kor­mány jogérvényes intézkedése végrehajt­hatóvá válik, és ez által nagyobb anyagi segélyre támaszkodhatunk, biztosíthas­suk. Ezeket meggondolva nem hallgat­hatjuk el városunk képviselőtestületének azon közöuyét, melylyel nem akarja igénybe venni a közutakról szóló 1S90. évi I. t. cz. 47—53. §-aiban körülírt közmunkáén] felhasználását, a .mennyi­ben az 1891. évre való községi köz­munka kivetését határozottan megtagadta, az 1892-re kirótt községi közmunkának leszolgáltatását pedig még mindig nem kezdette meg, sőt 1893-rc községi köz­munka kivetéséről a tegnap tartott kép­viselőtestületi közgyűlésen ismét mtigfe­ledkezett, holott a hivatkozott törvény 51. §-a. értelmében a községi közutakról szóló költségvetés a községi háztartás költségvetésének bár külön álló, de el­maradhatlan kiegészítő részét képezi. Pedig ha a községi utak jó karban fentartása egy község anyagi jólétének alapfeltételét képezi, sokszorosan inkább ilyet képez ez Pápa városára nézve, mely­nek szerencsétlen vasúti összeköttetése miatt összes kereskedelmi, ipari és gaz­dasági forgalma a közel vidékre van utalva. Ajánljuk tehát a városunkba há­rom irányból vezető községi közlekedési utakat az intéző körök ügyeimébe; mert joggal elvárhatjuk, hogy tegyen meg legalább egy rendezett tanácsú város is annyit, mit a községi utak fen­tartása tekintetében a szomszédos kisebb községek az ide vonatkozó törvény életbe lépte óta, jól felfogott érdekükben, tel­jes odaadással teljesítenek. Pápa Yáros 1893. évi költségvetése. Városunk jövő évi költségvetése el­készült, s a közgyűlés azt a tegnapi na­pon le is tárgyalta, úgy hogy most már csupán törvényhatósági jóváhagyásra vár, a mi, tekiutve realitását, meg is adatik. A közgyűlés — a közigazgatási tételek kivételével -- lényeges változtatást nem tett rajta, miuthogy nagyban és egészben a 93-ik évi költségvetés ugyanazon ke­retben mozog, mint az .1892. évi. Xoha ugy ;i bevételek mint a kiadások tete­j mes összegekkel emelkedtek, ugy az egyik, mint a másik a változott kö­rülményekben megokolásukat lelik, s végeredményében az 1893. évi költ­ségvetésnek községi adó fedezeti része majdnem ugyanazt az összeget mu­tatja, mint az 1892. évi költségvetés hasonló része. 1892. évben községi adó­val volt fedezendő 33579 frt 17 kr, az 1893. évben ugyaaazzal fedezendő lesz 351(50 frt 54 kr, az eltérés e két ösz­szeg között tehát oly csekély, hogy a községi adó százalékemelése csak kevés­sel mutatkozik szükségesnek s az J561 frt 37 krra rugó összeg kevés °| 0 eme­léssel kiegyeulittetui fog. Az adózó kö­zönség, épp e miatt, megelégedéssel és megnyugvással fogadhatja a tegnap le­tárgyalt uj költségvetést, mert terheit nem fogja ez a jövő évben szaporítani. Hangoztatjuk e tulajdonságát a jövő évi költségvetésnek, mert minde­nekelőtt azt a kérdést akartuk eldön­j teui, nagyobb lesz-e a községi adó avagy nem. Ezek után áttérünk a költségvetés bővebb ismertetésére. A kiadások 80439 forintra vannak előirányozva; 1892. évben 72485 frt 15 kr volt az előirány­zat, a jövő évi magasabb tehát 7954 forinttal; a községi adó nélküli bevétel előiráuyoztatott 45278 frt 98 krra. 1892. évben pedig 38885 frt 98 krra. vagyis 1892. évi előirányzatnál a jövő évi (5393 frttal magasabb, minthogy pedig a tir­lajdouképeni városi jövedelmek majdnem ugyan olyan összeggel (6393 frttal) nagyobbaknak vannak előirányozva, mint amennyi a szükségleti rész emelkedése (7954 forint), minden községi adó emelés nélkül fedezhető a kiadási többlet. Méltán felvethető e helyt az a kér­dés is, vajon a bevételi előirányzat meg fog-e majd felelni a kezelési eredmény­nek l nem fog-e a pénztári kezelés ered­ménye alul maradni az előirányzat ösz­szegén? E kérdésre, nézetünk szerint ••uem«-mel lehet felelni: a bevétel elő­irányzott összegei részint szerződéseken, részint pedig a mult években szerzett tapasztalatokon nyugosznak; egy lénye­ges tétel van ezután, a mely nélkülözi ezeket az alapokat s ez a helypénz és hídvám szedósi jog tétele, számokban: 9050 frt. Ennél a tételnél csak néhány hónapi tapasztalat áll hátunk mögött, kiindulási pontul tehát nem volt más elfogadható, mint annak a néhány hó­napnak kezelési eredménye, a melyekben a jövedelmek házi kezelés alatt voltak. Ali részünkről pedig épp e körül­ményt találjuk megnyugtatónak. A házi kezelés ugyanis f. é. april hó 24-én lé­pett életbe, tehát május, június, július, hónapok bevételei voltak azok, a melye­ket zsinórmértékül kellett ellogadni. . Köztudomású dolog azonban, hogy éppen az emiitett hónapokban legkisebb az idegen forgalom városunkban, s a népes heti és országos vásárok augusz­tus-deczember hónapokra esnek. Ha te­hát május—július hónapokban havonkint 700 frt (a költségvetési 8400 l'rtuak megfelelően) volt a tiszta bevétel, ugy augusztus-deczember hónapokban min­denesetre jóval nagyobb lesz a havi tiszta jövedelem, s igy az egész évi tiszta jövedelem nem 8400 frt ; illetve 9050 írtra fog rugui, hanem legalább is 11—12000 frtra. Az egyes czimeknél következő szám­nál mutatkozik nagyobb tavalyinál, a IVltüuőbl^k I adatokat tartalmaz a költségvetés: I. j az állandó jövedelemnél: 18588,52. I (tavaly 148H3 frt 30 kr + 3705 frt ! 22 kr). II. Változó jö fedelemnél 2G 190 I frt 4(5 kr, (tavaly 23402 frt (58 kr ­1 3087 frt 78 kr.) III, .1 rendkivüli jö­i védelemnél 200 frt (tavaly (500 frt ­j 400 frt) az I. címnél különösen a 4nuu ! frttal előirányzott pénztári maradvány ; (tavaly 200 frt) a II. czimnél pedig a helypénz és vámszedési jognál előirány­zott 9050 frt (tavaly (55()() frt) teszi az emelkedést, mit azonban néhány rovat­nál a tavalyihoz képest kisebb összeggel felvett jövedelmek mérsékelnek. A kiadási rósz 22 eime közül 13­előirányzat a ezek közül a következők: 1. Közigazgatás 28292 forint, (tavaly 24871 frt so kr-j-342»» forint) IV. T a n ii <j ÍJ 14480 forint (tavaly 133i;ii írt 97 kr - 1120frt). X. Járdák tiooo írt (tavaly 3000 frt). XIII. Községi adóle.irás 3000 frt (ta­valy 2500 frt -t- 500 frt). XXI. Vtyyrx 4208 frt 5 kr. (tavalv 379Vi frt 3* kr -i- 408 Irt (57 kr.) Kisebb az elő­irányzat három rzimuél, de lényegesen csupán XXII. Rendkivüli kiadások apad­nak (1893. évre elóiráuyoztatik 15on frt, 1892. évre előiráuyoztatott 2700 fid, kevesebb lesz tehát 1200 frttal. Ha mindezek után végig tekintünk a szükségleti rész e<,yes e/nmein, ugy ta­láljuk, hogy a 80439 forint összes kiadásból esik a közigazgatásra 28292 forint, vagyis 35-17 "j 0 , a tanügyre 14486 frt 97 kr, vagyis 18 Ü [ 0 , a jó­tékonysági kiadásokra (szegények, árvák? leíenczek tartása, betegápolási költsé­gek) 6310 frt, tehát még 8"| 0 sem, a. közegészség és köztisztaságra (orvos és egy lófogatot ide számítva) 1250 frt. tehát nem egészen l'5(> o j 0 . A tavalyi, költségvetésnél elmondot­tuk nézeteinket a költségek ilyetén el­osztásáról s találkoztak is azok — sük<t fülekkel; czólunk nem lehet a falra bor­sót hányni, sem pedig ismétlésekbe bo­csátkozni, tehát ez idő szerint további kommentárral nem kisérjük a mar úgy is letárgyalt költségvetést. Boc. ben len Atöb és Kő gyobb Az el leztük •: Ajánljní TARGZA. AZ ÜSTÖKÖS. Amor a kis gyerekisten, A nyilas hamis gazember, Kapja magát, mit embersziv? R a csillagokra lőtt egyszer. Ment is a nyil, pedig száz év Kell vala, hogy odaérjen, De a csillag eltalálva Épen a kellő középen. S veszi észre, hogy baja van, Lángja megnőtt, hogy már félő, S akkor látja nagy ijedten, Hogy szerelmes, de már késő. S megy keresni fenn az űrben, Melyik lesz majd szive párja — Es a nyílnak lángjaiból egy fényes tüzuszálya. Száz esztendő bizony elmúlt, A második, a harmadik, Es ö bolyong szakadatlan Egy csillagtól más csillagig. S sok, sok évre szállva ég/e A bolyongó csillag ott fönn, Egyet gondol: utoljára Megnézem m^g lenn a földön. Azután jött uszályával Végig feke-a nagy égre — Fél, remeg, fut mindén ember, #ogy itt vw ft világ vége. Ne féljetek ti emberek, "Világ vége nem lesz abból, Ha egy csillag útját vesztve A világban szétbarangol. Köztetek is akárhány van, Kit a nyil ért, egy nagy átok, És ti ettől lám nem féltek, Csupán bolondnak mondjátok. Az Athenaeum Kézi Lexikona. (A tudományok encziklopédiája különös tekintet­tel Magyarországra, szakférfiak közreműködésével szerkeszti dr. Acsády Ignácz, a m. tud. akadémia lev. tagja. Első kötet, A—K. Ötvennégy képpel és műmelléklettel. A lexikonok fontosságát éa gyakor­lati hasznát ma már nem szükséges hosz­szasan bizonyítgatni. A külföldi ilynemű vállalatok óriási elterjedése eléggé mu­tatja, mily jelentőségre emelkedtek a tudás műveltség e közhasznú segédkönyvei. Minden irni és olvasni tudó embernek bö alkalma nyilik, hogy szükséges voltukat tapasztalja. Hány kifejezéssel, fogalom­mal, névvel találkozik lépten-nyomon, hány uj vívmányt, felfedezést, találmányt hall emlegetni mindennap, melyekre nézve önmaga előtt szégyenkezve kell megval­lania, hogy nincs velük tisztában s szük­ségét érzi, hogy felvilágosítást nyerjen róluk. De hova forduljon felvilágosításért a nélkül^ hogy attól kellene tartania, hogy mások előtt a tudatlanság gyanú­jába j Ön? A felelet egyszerű: valamely lexikonhoz. Csakhogy a magyar ember­nek eddig nem volt könnyű, igényeinek megfelelő lexikont t*lálai». A régibb ma« gyar ismerettárak elavultak, az idegen nyelvű lexikonok pedig épen a minden legközelebbről érdeklő tudnivalókra nin­csenek figyelemmel, s vagy egyátalán nem találjuk meg bennük a kívánt útbaigazí­tást, vagy csak elégtelen s megbizhatlan, sőt sokszor rosszakaratú informátiót nye­rünk. Az utóbbi tekintetben legyen elég csak a nálunk is nagyon elterjedt Meyer­fóle Konversktions-Lexikonra hivatkozni, melj'nek magyarellenes tendentiáit nem­rég leplezte le sajtónk. Ily viszonyok közt valósággal haza­fias tett volt az Athenaeum társulatnak azon vállalkozása, hogy e téren az álta­lánosan érzett szükséget egy kisebb ter­jedelmű s ezért olcsóbb, de ennek daczára helyes arányok szerint, teljesen magyar szellemben szerkesztett ós díszesen kiállí­tott Kézi Lexikon által elégítse ki. Há­rom negyed éve, hogy a vállalat dr Acsády Ignácznak, a m. tud. akadémia lev. tag­jának s ismert nevü jeles történésznek szerkesztésében, szakféríiak közreműkö­dése mellett megindult s az egész sajtó által egyhangú örömmel üdvözölt műből az I. kötet, mely az A—K közti anyagot tartalmazza, immár befejezve fekszik előt­tünk. Elmondhatjuk, hogy ez az impo­sans kötet nemcsak igazolta, hanem mesz­sze felülmulta mindazt a várakozást, me­lyet a közönség ós a sajtó hozzáfűzött. A mű szerkesztője előtt két elv le­begett. Az egyik az, hogy a könyvnek mint a „tudományok encziklopédiájának" minden ismeretkörből fel kell ölelnie a szükséges anyagot. A másik pedig, hogy „különös tekintettel Magyarországra" ké­szül, tehát az általános tudás anyagát össze kell egyeztetnie a speczialis magyar szempontokkal. Csak egy pillantást kell vetnünk a mű belsejébe s meggyőződünk, hogy e kettős feladatot dr. Acsády Ignácz kitűnő tapintattal és ritka szerencsével oldotta meg. „ Az Athenaeum Kézi Lexikona" tényleg felöleli az emberi ismeret és tu­domány egész mezejét, a közhasznú isme­reteket épugy mint a szaktudományok anyagát, vagyis mindazt tartalmazza, amit a külföldi 10—16 kötetes nagy ismerettá­rak. Ez természetesen csak úgy volt el­érhető, hogy a szigorú kritikával megvá­logatott és ügyesen csoportosított anyag feldolgozásában a lehető rövidség és tö­mörség tartatott szem előtt, mi azonban sehol sem történt a világosság és teljes­ség rovására. Legyen elég példa gyanánt az elektromosságról szóló czikkekre hi­vatkozni, melyek sokkal szűkebb helyen, kimerítőbben, világosabban és gyorsabban tájékoztatják az olvasót a villamosságra vonatkozó összes tudnivalókról, mint bár­mely külföldi nagy lexikon. TJgyanily. bárki által érthető s egyúttal a szakem­bert is kielégítő czikkekben tárgyalja a könyv az összes természeti, műszaki, or­vosi, nemzetgazdasági és társadalmi tudo­mányok egész körét, mindenütt tekintet­tel a legújabb vívmányokra és ezek gya­korlati hasznára, valamint az illető do­lognak magyar irodalmára. Czélszerüen van keresztülvive a gyakorlati szempont a jogi, államtudományi, közgazdasági, adó- és pénzügyi fogalmak és kérdések tárgyalásában is, elkerülve azokat a hosszú lére eresztett elméleti fejtegetéseket, me­lyek a német lexikonok használatát oly nehézkessé és fárasztóvá teszik. „Az At­henaeum Kézi Lexikoná"-ban minden | csupa életrevalóság és fürgeség, s már e tulajdonságainál fogva könnyű lesz vas­kalapos vetélytársait legyűrnie. Az egyetemes ismeretek anyagának lelkiismeretes felkarolása mellett nem ki­sebb érdeme a vállalatnak, hogy teljesen a magyar közönség igényeihez alkalmaz­kodik s minden izében nemzeti szellem hatja át. A „magyar glóbus" egész vilá­gát visszatükrözi e könyv, mely a mag3­ar anyagnak oly rengeteg tömegét nyújtja, minőt a régebben megjelent, sokkal ter­jedelmesebb magyar ismerettárakban is hiába keresünk. Nem csupán arról van szó, hogy a speczialis magyar tudnivalóknak a törté­nelmi, földrajzi, népismei, irodalmi, állam­tudományi s egyéb szakok köréből domi­náló szerep jutott. Ez már magában oly érdem, mely teljes elismerésre tarthat szá­mot. De még inkább bámulatra méltó az a leleményesség, melylyel dr. Acsády Ig­nácz annyi uj eszközt -és módot tudott találni, hogy a mű magyar jellegét emelje. Csak azon főbb újításokat kívánjuk ki­emelni, melyeket „Az Athenaeum Kézi Lexikona" vezetett be először a lexikon­irodalomba. Igy az egyes tudománysza­kok történetének ismertetésénél első sói­ban azok magyarországi története része­sült figyelemben, még pedig oly behatóan, ahogyan szakmüvekben sem igen találjuk. Külön czikkek ismertetik továbbá tudo­mányos és közművelődési intézeteinket, társulatainkat és egyleteinket (pl. akadé­mia, anthropologiai múzeum, ásványtani intézet, Bethlen-fötanoda, földrajzi társ. Kisfaludy-társ. stb.) Az idegen tudósoknál ós íróknál fel vannak sorolva, müveik magyar fordításai 36

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents