Pápai Lapok. 19. évfolyam, 1892

1892-08-28

szekereiknél széles talpú kerekeket alkalmazzanak. J.'l tudj Tik, hogy e szabályrendeletnek czjija az országutak jó karban tarthatása s tudjuk azt is, hogy azon nézet van elterjedve, mikép a molnár szekerek rontják azokat, s nem is tagadjuk, hogy az ut rongálásban, — ha már az ut használását rongálásnak lehet nevezni, a mi szekereinknek is van része; ámde kénytelenek vagyunk tisztelettel kijelenteni, hogy a mi szekereink sem rongálják nagyobb mértékben, mint egyéb terhes szekerek, s hogy az e részben ellenünkben fennálló vélelem a valóságnak nem felel meg. A Tapolcza vizén 30 malom van.— Ezek közül 13 lisztkereskedök számára őrlet, 17 pedig egyéb őrlető közönségnek. Amazok kivitetik a pápai lisztkereskedöktöl malmaikba a gabonát, s beszállítják nekik a kész lisztet: emezek, úgynevezett paraszt malmok s rendesen a felek által hozzájok vitt, — vagy a falukon összeszedett gabonát őrletik meg. Utóbbiak tehát nem esnek amazok kathegoriájába, s igy esaki^ a 13 malom esnék rendszabályozás ala, mint a melyek szekerei — állítólag- _ rontják az országutat. Ámde a mi szekereink rendesen csak 12—13 métermázsa terhet hordanak, nagy ritkán - akkor is csak ha jó az ut, — történik meg, hogy 15 métermázsáig terheltetik meg a szekér, ezen felül soha. — Nem pedig azért, mert ezt az országutak minősége sem engedi meg. — Be kell ugj-anis ismerni, hogy bár az utak tataroztatnak, de mert a fedő anyag nem olyan jó. mint például a veszprémvidéki, s nem is oly mértékben van itt meg, mint ottj } s mert sokszor látjuk, hogy az ut-tatarozó az országút árkából kihányt földet is az ut közepére dobálja. — igen természetes, hogy nedves időjárással—vagy is a nyarat kivéve —- a többi évszakokban 0I3- sáros az országút, hogy vaiósáii->-5 marhakinzás volna szekereinkre töb; -i rakni fel. Pápa városában pedig köztudomásulag — csekély kivétellel — oly rázós és döczögős a kövezet, hogy a szekerek rendesen a kövezet szélén járnak. Ezek szerint saját érdekünkben áll meg nem terhelni szekereinket, mert ellenkező esetben szekereinket és vonósainkat koczkáztatjuk. Nem látjuk beigazoltnak, hogy a ? ni'dnár szekerek, és pedig egyedül s kizárólag ezek — rongálnák a közutakat, annál kevésbé, mert Pápa város jelentékeny gabonakereskedéssel bir, nevezetes mértékben űzetik a tüzelő és épületfa, gyapjú, kőszén, mész és kőanyagok — f>'gla, kő é.s egyebek — szállitása. Ilyenek hetenként ezer meg ezer számra közlekednek s egyenként nem kevesebb terhet, szállítanak, mint a molnár szekerek. Heti és országos vásáraink alkalmával akárhány paraszt szekér szállit be 25 --30 mérő gabonát, nagybirtokosok és nagybérlők négy ökrös szekereiken jóval tr.'.bet. A nagybirtokosok és bérlök pedig még szállítanak gyapjút, czukor-répát, burgonyát, fatörzsüköket és gerendákat és ezeknél a felrakott teher a 24 m. mázsát is meghaladja. A tüzelő fa sok ezer szekér mennyiségben kerül be Pápára, vagy azon keresztül, s egy falusi szekér rendesen fél öL't szállit. Mivel pedig egy vasúti vagguuba 100 m. mázsa vétetik fel s ennyi t-rhet szárazabb fából 4/, öl, nyersebb cser és tölgyfából 3'i öl képvisel, következik, hogy egy íalusi szekér tehersulya mindig megüti a 34 m. mázsát. A vasúti indóházhoz s onnét vissza a városba az úgynevezett taligások rendesen 20 in. mázsát meghaladó terhet .szállítanak: egy-egy téglát szállító szekér felrak 4—500 darabot, a mi ismét k'pvisel legalább 20 m. mázsát: de láthatni nagyobb birtokosok szekereit, melyek egy egész öl tűzifát is szállítanak a városba, vagy azon keresztül, szállítanak burgonyát, cukorrépát ugy megrakott szekerekkel, hogy ezek a mi szekereink terhét kétszeresen is felülmúlják. A fennt jelzett 13 malom rendesen két-két szekérrel rendelkezik, van egy pár, a mely hárommal is, s igy összes szekereink száma 30-ra tehető. Ezen szekerekkel a ki és beszállítás hetenként négy napon keresztül történik, — miután pénteken a hetivásár, — szombaton az izraelita — vasárnap a keresztény ünnep miatt nincs közlekedés. Egyéb ünuepeket — a 8 napig tartó vizeifogást, a téli viharokat, tekintetbe véve, a molnár kocsik közlekedése-- legfölebb 180 napra tehető évenként. Fordulnak pedig naponként rendesen egyszer, s minden második napon talán kétszer, s e szerint a legjobb esetben 8100 fordulót tesznek évenként. Összehasonlítva ezen 8100 fordiúót Pápa város többi forgalmával, csak magát a tűzifa forgalmat véve fel, könnyű kiszámítani, hogy ezen üzlet maga több fordulót kivan és képvisel, mint a malomipar. — Yan egy tüzifa-kereskedö, kinek é.YÍ. forgalma, g5QQ öl, mentiek, hm.ÜH*' tására 5000 szekér forduló kell, fél ölével, tehát 14 m. mázsa teherrel számítva. — Miután pedig ezen mennyiség nagy része raktároztatik, ezek szóthordásához is kell néhány ezer forduló. Ha most ehhez a piaczra kerülő s ay egyesek által megrendelt fa-hordást felszámítjuk, nyilván kitűnik, hogy az e részbeni forgalom meghaladja a molnár szekerek forgalmát s hogy e szerint ezen czikk szállitása már több kárára van az országútnak, mint a mi szekereink forgalma. Ha ezekkel szemben a falusiak által szállított épületfa- gerendák- törzsökökgabona- burgonya- gyapjú, czukorrépabor- kő- tégla- mész- kőszén s egj'ébb élelmi — és kereskedelmi czikkek szállítását számításba vesszük, nagyon világos, hogy ezek forgalma a molnárokét legalább tízszeresen meghaladja, s hogy ezek szerint az országút rongálásából nem a molnár szekereket terheli az oroszlán rész, s annál kevésbé, mert a molnár szekerek jelenleg is 5 centiméter, sőt ennél még szélesebb talpú kerekekkel vannak ellátva, mig a nagy közönség szekerei sokkal keskenyebekkel, — s igy ezen körülmény is igazolja, hogy a mi szekereink sem okoznak több kárt. Bátorkodunk még felhozni, hogy mi molnárok nem csak a malomiparból élünk, hanem gazdálkodunk is részint saját, részint bérlett földeken. Ezt tenni kényszerítve vagyunk, mert csak igy vagyunk képesek marhát tartani. Hozzájárul, hogy mi nem külön díjért, nem is foglalkozás szerüleg, hanem csak kénytelenségből visszük és viseljük a szállítás terhét; mert sokszor megtörténik, hogy a lisztkereskedők által megörlésre ajánlott gabonát vidékről, — nem ritkán a szomszédos Sopron és Győr megyéből kell malmainkba szállítani. Világos, hogy mi ezen szállításnál s hozzá a gazdálkodásnál — a rosz mellékutak miatt is — a széles talpú kerekekkel ellátott szekereket nem használhatjuk, tehát kétféle szekeret kellene tartanunk, a mi véghetetlen kárunkra szolgálna. Megemlítjük még, hogy mi nagy útadót — van a ki 40 forint körül —, továbbá a Pápa város területén lakók nag}^ pótlékot — az azon kívül lakók pedig 20—40 forint kövezet adót fizetünk, s mégis — a nyarat kivéve — rosz utakon járunk, s igy valói lilag nekünk volna okunk panaszra, nem pedig a t. felsőbb hatóságnak ellenünk, s hog}

r ezek szerint tévedésben van az, aki azt állítja, hogy mi feleslegesen terheljük szekereinket. Azon körülmény tehát, hogy vidékünkön nincs mindenütt elég utfedö anyag, s a mi van, az sem tökéletes, továbbá, hogy az ut közepére sár és föld hányatik, végül hogy a Pápa városi kövezet csekély kivétellel szekér és marha rontó, csak mellettünk bizonyít. Mi nem okozunk — s nem vádolunk senkit, — de méltón fáj, hogy sokszor nem szakértők — mert jól megrakott szekereinket látják — túlságosnak jelezik a felrakott teher nagyságát, nem gondolva arra, hogy szekereinkre korpa is rakatik fel, a mi pedig — könnyű. S itt megjegyezzük, hogy az ilyen állitások, annál inkább felületesek, mert ez ideig egyetlen szekerünk sem méretett meg, pedig a tiszta valóságot csak ezen az uton tudná meg a t. felsőbb hatóság. Az előadottak után alázatos esedezósünk oda irányul, hogy — ha már szabályrendelet hozatik e részben, méltóztassék ugy intézkedni, hogy az ne egyedül ellenünk 13 molnár ellen iráuyitassók, hanem legyen' egy rendszabály, mely mindenkit kötelezzen egyenlően. A szabályrendeletben állapíttassák meg maximuma azon tehernek, a mennyit a jelenleg alkalmazásban levő szekerekre felrakni lehet, s büntettessék az e rendeletet áthágó, legyen az bárki. Mi ily rendszabálynak csak örülni fogunk, mert igy az utrontás vádja alól megmenekszünk. Hogy pedig az általunk felhozottak nem légből kapott adatok, hanem a tényállással, a mi gyakorlati tapasztalatunk szerint, teljesen megegyeznek: ennek legyőzésére örömmel üdvözölnénk egy szakértő bizottság kiküldését, mely hivatva lenne tüzetes vizsgálatot tartani, bennünket — mint amúgy tetemes közadókkal terhelt — s csak 13 személyből álló iparos osztályt egy elviselhetetlen teher és az utrontás vádja alól felmenteni. Ezt pedig annál inkább reméljük, mert Pápa város forgalmi vidéke kiterjed a devecseri — részben zirczi járás, sőt Győr és Sopron megye egy részére is, s nem • tarthatjuk az igazság ós méltányossággal összeegyeztethetőnek, hogy az ezen forgalmi területbe bevont 70—80 ezer lélek számú lakosság között egyedül 13 molnár sújtassák egy rendszabálylyal. Alázatos előterjesztésünk kegyes figyelembe vételéért esedezve, legmélyebb tisztelettel vagyunk, Pápa stb. = A városi irnoki állomásnak, mely Könye Tamás halálozásával üresedett meg s melynek betöltése iránt a tanács felterjesztesztést is tett, választás utján való betöltése tárgyában a tisztújító közgyűlést — mint megbízható forrásból értesülünk — Véghely Dezső kir. tanácsos alispán szeptember hó első felére, a mikor már szabadság idejéről visszatért, fogja összehívni. Városi közgyűlés. Augusztus 22-én. Martonfalvay Elek elnök. Üdvözli az összegyűlt képviselő testületi tagokat, s miután e jkönyv hitelesítésére: Bánóczy Pál, Krausz József, Horváth Károly, Bognár Gábor és Gyurátz Ferencz urakat felkéri, az ülést megnyitottalak jelenti ki. Egyúttal jelenti, hogy a város, az egyesek s közte folyó regálé pert megnyerte, s bár ha eddig hivatalos jelentés erről nem is érkezett, annak daczára ez mindenki előtt köztudomású dolog. Továbbá jelenti, hogy ö Méltóságát a főispán urat is személyesen értesítette ezen örvendetes hírről, s hogy ö Méltósága a hirt örömmel hallottá s Isten áldását kívánta a városra. (Éljenzés.) A magy. kir. dohányjövedék igazgatóságának átirata az ideiglenes szivargyár felállítása tárgyában. Elnök: „Tisztelt képviselő testület! Méltóztassék megengedni, hogy most midőn a dohánygyár ügye a képviselő testület elé kerül, röviden vázolhassam ennek előzményeit. Ápril hóban megjelent városunkban a dohányjövedéki igazgató s megindította az előnyomozásokat, melynek eredménye az lett, hogy tanműhelyül a városi óvoda épület szemeltetett ki, mint a mely helyiség minden átalakítás nélkül megfelel ezen czélnak. Azonban igen természetesen a tanácsnak gondoskodni kellett arról is, hogy hova helyezze el az óvodát. Erre vonatkozólag a képviselő testület teljes megnyugtatására kijelentem, hogy óvoda helyiségül az Anna kápolna előtt levő Berger féle ház lett kijelölve. (Tudomásul szolgál.) 1892-től 1894. évig lett bérbe véve évi 280 frt bér mellett, még pedig úgy, hogy egyes javításokat a tulajdonos, másokat ismét a város lesz köteles eszközölni. Jelenti továbbá, hogy az átadási jkönyv készen van s hitelesíttetett. S végül jelentést tesz arról, hogy egy dohány szín felállitása szükséges; ez körülbelül 500 írtba kerül, s minthogy a tanács jogkörét már meghaladja, kéri a képviselő testületet, hogy ezen 500 frtnyi terhet vállalja el a város részére. Ezen ügygyei kapcsolatban azon indítványt terjeszti a közgyűlés színe elé, hogy a m. kir. pénzügyminiszter úr ő Nagyméltóságához köszönő felirat intéztessék, mivel ö volt annak intézője és megengedöje, hogy városunkban, a városra nézve ily beláthatlan üdvös következményű intézmény állíttatott fel. — Továbbá ajánlja, hogy a közgyűlés Láng Lajos urnák is fejezze ki köszünetót ez ügyben tett buzgó műküdéséórt." Az elnök indítványa élénk helyesléssel elfogadtatott. Sebestyén Dávid. „T. Közgyűlés! Ugy látom a szerződésből, hogy abban a kisdedóvoda elhelyezéséről intézkedés tétetett. De talán méltóztatik tudni, hogy volt azon a helyen másik intézmény is, mely nagyságos Zimmermann urnák nagyszerű adománya folytán oly kiváló helyzetbe jött, a milyennel Magyarországon kevés város hason czélu. intézete dicsekedhetik. (Ugy van;. Ugyanis volt itt részben az iparosok, szobafestők ós sok más tanonczok számára egy intézmény, a melyről azonban, fájdalom, nem látok intézkedést az előbb felolvasott j könyvben. Ezen intézmény oly annyira fontos Pápa városára nézve, hogy helyesnek és jónak láttam volna, miszerint ezt a lehető legjobb helyre helyezték volna el. Méltóztatik tudni, hogy az oktatás téli időben történik s körülbelül 4—5 hónapi időt vesz igénybe s lehet mondani, hogy csak reggeli 9 órától délutáni 3 vagy óráig lehet dolgozni, tehát a helyiségnek minden esetre világos helyen kell lennie. Miként emlitém, aggasztó azon körülmény, hogy a jkönyvben erről egy szóval sem tétetik említés. En, bárha nem akarok jós lenni, mégis félő, nehogy rossz helyre kerüljön ez, a Pápa városára nézve oly fontos intézmény, s hogy esetleg talán azt hívén, hogy nem tétetett intézkedés ez ügyben, az adakozó megvonja az intézettől a segélyt. E tekintetben aggályaim vannak s kötelességemnek tartottam ezeket a t. közgyűlés előtt el nem hallgatni." (Helyeslés). Elnök: A tanács nem térhetett, de nem is akart kitérni ezen kérdés elől, s bár ha nem igen válogathatott is a helyiségekben, mégis igyekezett oly helyet találni, a mely legalább ideiglenesen, egyelőre megfelel a czélnak. Ha esetleg alkalmasabb, a czélnak jobban megfelelő helyisége találunk idököibeu,«, tanács még pénzáldozattól sem fog visszariadni, hogy azt az intézet számára megszerezze. Sebestyén Dávid. „Ha jól értettem ezen „egyelőre" két évig tartand (Elnök: talán rövidebb ideig is.). A ki ismeri az ottani viszonyokat a ki látta az ott lévő hátulsó helyiséget, azt hiszem, helyesnek* fogja találni azon véleményemet, hogy talán jobb volna egy más alkalmasabb helyiségről gondoskodni. Azt hiszem, idö még van rá elég. (Tessék ajánlani!) Ajánlani? Igen szívesen, ha most mindjárt nem is, de talán későbben néhány nap múlva azt is megtehetem. Én különben azon alázatos véleményben vagyok, hogy jó volna az iskolaszéket megkérdezni, hogy hol látná jónak ezen intézetet elhelyezni?" (Helyeslés.) I Hanauer Béla. „T. Közgyűlés! Nekem egy kérdésem volna a dohánygyárat illetőleg. Ugyanis nem tudom, hogy hol szándékozik a város ezt majd annak idején felállítani? Épen azért, mivel azt hiszem, hogy talán még nincs elhatározva ennek helye, erre vonatkozólag volna egy indítványom: szerezze meg a város vagy cserélje el azt a részt a mely a vasúthoz vezető útvonal baloldalán egész a töltésig terjed. A városnak előbb utóbb ugy is kell egy vízművet készíttetni s én nagyon jól tudom, hogy ezen vizmű nem lesz se artézi kút, se Tapolcza bevezetés (Hátha ?) hanem egy oly forma vizmű, mint a milyen jelenleg Győrben van. Tehát kérem, indítványom figyelembe vételét, mely szerint utasítandó lenne a tanács, hogy az általam megjelölt területet akár készpénzért, akár csere utján szerezze meg a város részére." (Általános helyeslés.; Az állandó választmány javaslata, Hanauer képviselő javaslatának hozzá adásával elfogadtatik. A tanács előterjesztése a városházánál eszközölt pótépitkezések tárgyában. Elnök: jelenti, hogy a bizottság pályázatot hirdetett, két pályázat érkezett, az egyiket elfogadta és annak alapj án az építkezés megkezdetett. A kezdetben földszintesre tervezett épület emeletes lett, mert oly jelentéktelen költségeket igényel az épület emeletessé tétele, hogy azért kár volna az alkalmat elmulasztani. Besenbach előirányzata: 4535 frt 36 kr, elfogadtatott azon kikötéssel, h^gy köteles a fönt jelzett árban még a viz vezető csatornákat is megkészíteni. Horváth Lajos: Elfogadva az előterjesztést a következő javaslattal lép föl: „Tekintettel azon körülményre, hogy a városház nagyterme igen szük s valóban senkisem lenne képes ott 153 ülő helyet kimutatni, (igaz ugyan, hogy mondhatná valaki, hogy sohsem jönnek össze teljes számban a városi képviselők a tisztújítást kivéve, de tehát eltekintve ettől, fordulhatnak elő esetek, hogy a képviselők teljes számban megjelennek); mivel továbbá, más testületek is használják tanácskozó helyül ezen termet s akkor zavarban lennénk ha esetleg én a polgármesteri szobában valamely dolog miatt kénytelen lennék a polgármester úrral beszólni, mondón tehát, javaslatot szeretnék előterjeszteni a tekintetben, hogy a válasz fal a tanácsterem és polgármester szobája között rontassék le, és igy megnagyabbodván a terem, még a közönség részére is lehetne korláttal egy helyet elzárni. A polgármesternek — a mint tudjuk — igen sok emberrel van naponkint dolga. Még azok is bemennek tanácsot kérni, kiknek tulajdonkópen a városi kapitány, eskütt, vagy a fertály mesterrel van dolguk. Én javaslom, hogy a polgármesteri helyiség előszobájába — a melyre még ezután külön helyiséget kell választani, — valaki p. o. egy irnok legyen elhelyezve, a ki a közönséget utasítsa, hogy kihez forduljon ügyével. Ehhez csak egy kis jó akarat kell s az ügyet dűlőre vihetjük. Kérem tehát javaslatom elfogadását, mert ha ez jelen gyűlésen el nem fogadtatnék, kénytelen lennék azt írásban terjeszteni a jövő ülés szine elé." Barthalos István. Régi sérelem az Pápa városánál, hogy bárha van tisztességes városházunk, (sokkal szebb mint a hogy egyes vidéki lapok irták) a beosztás oly szerencsétlen, oly helytelen, hogy helytelenebb már nem lehet. Még a magán ember is iparkodik ha már külsőleg szép a lakása, azt belsőleg is a külső szépségnek megfelelőleg kényelmesen berendezni, igy tehát annál inkább szükséges ez egy oly középületben, mint a városháza. Be kell azt — minden pártatlanul ifiélő embernek látni, hogy nyomorúságosak az állapotok. El van zárva tekervényes folyosókon az árvaszék előadója, egy kis sötét zugban találhatjuk a város főjegyzőjét ós igy tovább hosszahs lehetne panaszkodni ezen szerencsétlen beosztásról. De itt nem panaszkodni, fít tenni kell! (Ugyvan. Helyeslés) Pártolja Horváth Lajos azon indítványát, hogy a polgásmester megkímélése czéljából egy írnok, vagy akárki legyen annak közelében, * ki útba igazítsa a közönséget. Nem akar részlegességekbe bocsátkozni, csak általánosságban azt ajánlja, hogy az egyes hivatalok ugy legyenek elhelyezve, hogy egymással és a polgármesteri hivatallal könnyen közlekedhessenek. A kidolgozást és a részleteket a tanácsra hagyja, csak annyit kíván, hogy az építészeti bizottsággal együttesen működjön, lehetőleg kiméivé a város kasszáját. Steinberger Lipót. Ugy veszi észre, hogy Barthalos indítványa egészen eltér Horváth Lajos előbb tett indítványától, kijelenti, hogy.Horváth Lajos indítványát elfogadja. A czél az, hogy legyen a polgármesternek, minthogy jelenlegi szobáját egybe olvasztják a tanácskozás termével, — egy külön helyisége s hog3' meglegyen óva a fölösleges zaklatásoktól. Részletekbe ő sem kivan bocsátkozni, minthogy ez a szakbizottságra tartozik. Barthalos István. Kijelenti, hogy Horváth Lajos indítványán nem akart változtatni, hanem csak kibővíteni szándékozott. Elnök kérdést intéz Horváth Lajoshoz, valj on a tanácsra, vagy valamely bizottságra volt hajlandó a kivitelt bízni. Horváth Lajos erre nézve nem kíván véleményt nyilvánítani. Adj ák ki bármely orgánumnak csak meg legyen. A kérdés tanulmányozás és véleményezés végett a tanácsnak s az építészeti bizottságnak adatott ki. Sétatér tárgyában az uradalomtól érkezett értesítés. Elnök jelenti, hogy a tanács átírt az uradalomhoz a vasutiut jobb oldalán fekvő terület megvétele iránt. Az uradalom azt mondta, hogy hajlandó akár mily hosszú időre évi 80 írtért bérbe adni. Az ezt kiegészítő terület, a barakkig Berger Vilmos kezén van, ki évi 100 írtért hajlandó azt a városnak átengedni. Az uradalom területe 2 hold 725 Ej-öl," a Berger féló-ó 3 hold 800 p-öl. Később azon értesítés jött az uradalomtól, hogy hajlandó a kérdéses területet 50 írtért oda adni. Berger kiköti, hogy a sétatéren semmiféle kioszk, sörház, vagy ilyen mulató hely nem állitható fel. Bognár Gábor indítványozza, hogy a sétatér ügyében várjon a város, ne vegyen egyszerre két területet, a dohánygyár területéből még ugy is marad elég hely sétatér alakítására. Annak megszerzését csak most határoztuk el. Barthalos István. T. Közgyűlés! Én nem akarnám a kínálkozó alkalmat elszalasztani egy távolabbi kérdés miatt. Ha már egyszer azt óhajtjuk, hogy legyen valami városunkban s azt akarjuk, hogy a baloldali rész gyártelep legyen, akkor még ajánlom, hogy a vasúthoz vezető ut jobb oldalát is vegye meg a város még pedig sétatérnek. Igaz ugyan, hogy most nagyon szabálytalan alakja van, de azt hiszem, ha a gróf úrtól megvenné a város a gyümölcsös kert azon részét a melynek kiszögellése által ezen területnek oly szabálytalan alakja van, a terület meglehetős szabályos alakot mutatna, és séta helyül igen alkalmas volna. Intézkedjünk már egyszer, hogy ne a gyalogút képezze a vasúthoz vezető kocsiút viz levezetőjét, hanem vagy készíttessen ott árkot a város, vagy mélyittessók a kocsiút, vagy bármi más módon hasson oda a városi tanács, hogy az az ut ne legyen valóságos habarcz és sárfészek. Bognár Gábor nditványát nem fogadhatom el. Horváth Lajos Barthalos István véleményével ellenkezőleg figyelemre méltónak tartja Bognár Gábor indítványát. Véleménye szerint szükségtelen a városnak költséget okozni az által, hogy két szomszédos területet vásároljunk meg. Azt ö is helyesnek tartja, hogy a vasúthoz vezető ut baloldalán lévő területet vásárolj a* meg, vagy cserélje el a város, de a jobb oldali területre jelen esetben szükség nincs, a mennyiben a gyár telep ugy sem fogja az egész nagy területet elfoglalni s ott is lehetne elég alkalmas sétateret találni. A közgyűlés elhatározza, hogy a gazdasági és a szépitószeti bizottság a tanácscsal együtt vegye tárgyalás alá az ügyet. KÜLÖNFÉLÉK. — A „Pápai Lapok" kiadóhivatala augusztus hó 1-től Kohn Mór fiai hirlapközvetitő irodájába helyeztetett át; ide czimzendök az 1892-ik évi előfizetési s egyéb dijak és hátralékok. — Gróf Esterházy Móric vármegyénk főispánja betegen fekszik pápai várkastélyában. A múlt héten Dr. Kétli egyetemi tanár, Balatonfüredről, hol a nyarat töltötte és Dr. Szkála Ischlböl betegágyához hivattak. A gróf betegsége nem veszélyes; de több hétre ágyban kell maradnia. — A közigazgatási bizottság holnaphoz hétfőhöz egy hétre tartja meg