Pápai Lapok. 19. évfolyam, 1892

1892-08-20

és melyek két körforgó áramosztó és a szavazatosztó segítségével a befogadó készülék megfelelő orgánumaival összeköttetésben állanak. Minden szavazókészülék lényegében két gombból áll, a melyeket a képviselőnek csak meg kell nyomnia, ka szavazni akar. A szerint, a mint „igent" vagy „nem"-et akar mondani, a gombok egyikét vagy másikát nyomja meg, ha mindkét gombot nyomja meg, akkor az annyit jelent, hogy nem akar szavazni; ha pedig egyiket sem nyomja meg, akkor az a képviselő távolló tót jelenti és ily módon a gép még a távollevőket is ellenőrzi. A szavazók az egész idő alatt, mig a skrutinium nyitva van, tetszés szerint változtathatják, vagy igazithatják ki szavazataikat. A miut a szavazás befejezettnek jelentetik ki, rögtön összegyűjtik az által, hogy a körforgó szavazatosztót mozgásba hozzák. Egy áram az összes szavazó gombokat automatikus uton nyugodt állapotba hozza ós a gép kész az uj szavazásra. A szavazatbefogadó készülék szerkezete két részből áll, úgymint: egy számláló és egy registráló szerkezetből. A számláló készülék mutatja a szavazás eredményét minden szavazó által könnyen olvasható számokban; egy perez alatt 500 szavazatot számlál meg. A szavazatok osztályozását eszközlö készülék a legegyszerűbb szerkezettel bír. Egy érczhengerből, a mely a szavazók jegyzékével és 4 színező kerékkel van ellátva, a melyek 4 elektromágnes által az „igen,,, „nem", „tartózkodás" és „távollét" jelölésére mozgásba hozatnak. A henger ugyanazon tengelyre van erősítve, mint a szavazatosztó, mi által a kettőnek egyidejű működése biztosítva van. Az áramnak szerepe az, hogy a szavazatokat az irókerekek által irt jegygyei a szavazó neve mellé odajegyezze. Mielőtt a számláló ós registráló készülékek működésbe hozatnak, a különféle szavazó gombokból kiinduló áramok egy kis mellékkószliléken mennek keresztül, a szavazatosztó készüléken. Szerepe abból áll, hogy az összeköttetéseket, melyek egyszerű szavazatok beadására szükségesek, létrehozza ós megakadályozza az olyan áramokat, a melyek esetleg több vagy egymásnak ellentmondó szavazatok feljegyzését okoznák. Komikus találmányok. Az amerikai szabadalmi hivatal kimoritketlen forrása az akaratlan komikumnak. Nem régiben egy yankee oly eljárást szabadalmaztatott, melylyel a hadviselést lehetetlenné akarja tenni, mit az által vél a feltaláló elérhetőnek; hogy mindkét hadakozó félt elpusztítja. Ily körülmények közt persze a csapatok megtagadják az engedelmességet. Miként akarja a yankee a hadakozó feleket elpusztítani? Egyszerűen villámokkal, melyeket hatalmas dinamógépek fejlesztenek és egy angol mértföldnyi távolra czikáztatnak. A dolognak csak egy bibije van, t. i. a villamgépek nedves időben nem működnek. — Egy másik yankee szabadalmat nyert egy kóregpapirból készült macskára, melynek szemei foszfor által izzóvá tétetnek. A villogó szemű í kóregmacskákat a padláson vagy pinczé- | ben felállítjuk és elegendő egj'szerü jelenlétük, hogy a harczias egerek szégyenteljesen visszavonuljanak. TÖRTÉNELMI NAPTÁR, — A Pápai Lapok számára irta TIPOLD ÖZSÉB. Hatodik évfolyam. Augusztus 21. — 1614. Báthory Erzsébet, Nádasdy Ferenc főlovászmester hitvese, ki hiúságból sok szüzet legyilkoltatott, örökös börtönre Ítéltetvén, börtönében meghal. Augusztus 22. — 1526.. II, Szolimán znltán a Dráva-folyóu átkelvén, Eszéket pusztítja. Augusztus 23. — 93. Onejus Julius Agricola, Britannia meghódítója és Tacitus Írónak apósa Domitian római császár által, ki tőle trónját féltette és hadidicsőségét irigyelte, megmérgeztetik, Augusztus 21. — 1566. Margit Németalföld kormányzónője, Fülöp spanyol király utasítása szerint Nassaui Lajossal és a fölkeltek más főnökeivel egyezségre lép, melyben az inquisitio eltörlése s a történtek feledése kilátásba helyeztetik. Augusztus 25. — 476. Romulus Augustulus az utolsó nyugot-római császár Odoacer által trónjától megfosztatik és Campaniába a Lucullus-féle villákba számüz.etik. Igy a római birodalom 1230 évi fennállása után ! megszűnik. Ehnofuttatásul fölemiitek pár ösz! szevágó adatot. Ugyanis .Róma első királya volt Romulus, Róma utolsó császára volt Romulus Augustulus. — A kelet római birodalom első császára volt Constantin, utolsó kelet-római császár volt XII. Constantin. — A hohenstaufi házból való uralkodók névsorát megkezdi Konrád, bezárja Konradinus. stb. Auguszlus 2(i. — 1535. A genfi, tanács a „reformátiót" elfogadja. Augusztus 27. — 1590. V. Sixtus a jeles római pápának halála. (Különben 1. 1521. dec. 13-t.) Irodalom és Mészéi. — Ifj. Nagel Ottó könyvkereskedésében Budapest, Múzeum körút megjelent Knorr Alajos !

,Önügyvéd"-jónek 2-ik füzete, mely ugy tartalmának gazdagsága, mint kiállítás csinossága által tűnik fel. 2-ik füzet a közös kormányhatóságok felsorolása mellett ismerteti a közös hadügyminisztérium hatáskörét, a közös állami számvevőszék felállításának ós a kabineti iroda működési körét. Ezután a. szerző áttér a törvényhatóságok ismertetésére, felsorolja a megyei ós törvényhatósági joggal felruházott városi törvényhatóságokat, ezek jogi természetét, szervezetét, a törvényhatósági bizottságot és teendőit a közigazgatás terén, teendőit mint fegyelmi halóságnak, viszonyát az államhoz ós törvényhatósághoz, tagjainak kötelezettségét ós felelősségét; az árvaszók hatáskörét; ismerteti a főügyész, törvényhatósági közegeknek, az alispánnak, jegyzőknek, a polgármesternek teendőit, a törvényhatóságok különös jogait a megyei pótadó kivetése tekintetében; a bizottsági tagok felelőségót és a fegyelmi eljárás szabályait. A községek czimü czikkben a községek jogtermészetének előadása mellett ismerteti a községek hatáskörét; 4. §. Az állatok megfelelő etetéséről és itatásáról az eladó, vagy szállító, illetőleg tulajdonos gondoskodni tartozik. 5. §. Ezen rendelet határozmányaiba ütköző cselekményeket és mulasztásokat az 1879. XL. törvényezikk alapján ezennel kihágásnak minősítem, mely kihágások elkövetői, a mennyiben cselekményük, illetőleg mulasztásuk más fennálló törvények szigorúbb határozmányai alá nem esik, — 20 írtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendők. 6. ÍJ. A jelen rendelet ellen elkövetett kihágások alapján befolyó pénzbüntetések fele részben az illető község szegény-alapja, — felerészben pedig a vármegye állattenyésztés czéljaira fordítandók. Budapesten 1892. évi május hó 21. Bethlen s. k. A fentebbi rendeletet a Város közönségével miheztartás ós szigorú alkalmazkodás végett közlöm. Pápán, 1892. aug. 15-én. 'SILíszázos in. 4. rkapitány. Uj találmányok és műszaki leírások. — Közli: Bergl Sándor első budapesti szabadalmi irodája VT. Andrássy út 30. — Elektromos arany-kereső. Az „Industries

L-ben egy készülék van ismertetve, melynek czélja az lenne, hogy aranydús vidékeken a föld felületén levő, vagy a folyók által lesodort aranyat vele felfedezhessük. A készülék főlényegóben egy aezélcsőböl áll, melynek belsejében egy rud van elhelyezve; ez utóbbi egy hajlítható vezetékzsinór segélyével egy galván teleppel és egy csöngetyüvel van összekötve, mely tárgyakat a munkás egy bőr táskában az oldalán hord. A furó a megvizsgálandó földrétegbe betaszittatik. Ha a fémrúd hegye egy fémdarabba ütközik, a csengetyü azonnal megszólal. A készülék oly érzékeny, hogy azonnal jelt ád, mihelyt a fémrúd begye csak egy gombostűfej nagyságú fémdarabkával is érintkezik. tj szappan-előállítási mód. A közönséges szappan és maró-nátxon, hamuzsir, vagy ammóniák oldatára egy, terpentinből, citromsavas ammóniák- ós kénből álló keveréket hagyunk hatni. Az igy nyert szappan, gyapjúból készült alsó-ruhák mosására, mint tisztító- és foltszappau épen ugy, mint illatos olajok hozzáállásával finomabb mosdószappan gyanánt használható. Aczél és lágyfémből összeállított patkó. A patkó egymással összeforrasztott, öszszehegesztett. vagy összeszegecselt aczél és valamely más lágyabb fémből áll, úgy hogy azok sikerült keményedóse után az aczélrészek kisebb kopás folytán istolyt és patkósarkot pótolnak. Villamos szavazatszámláló. E készüléknek az a czélja, hogy a parlamentben •*gy pillanat alatt megolvassa a szavazatokat, mi által mindenesetre sok idő ta- í karitható meg. A gép egyes készülékekből áll, melyek a szavazásra szolgálnak I az ősanyagból képződött gáztömegekből mint mag megmaradtak, melyek csak saját tengelyük körül forognak, az álló csillagok, a napok, melyek a szép nyári éjjeken, a fagyos téli éjszakákon, oly szépen csillogó, reszkető fénynyel tündökölii'-k a tiszta égboltozaton, s szolgáltatják a hőt, az éltető meleget, a világosságot, mint nekünk ami napunk; — ama kisebb tűzgolyók, a napokról levált gyűrűk, e gyorsan keringő, őrült sebességgel forgó maradványai, s szalagos foszlányai, a nyugodt fényű bolygók, a hosszufarku ü-itükösök,— mint a mi földünk, a Vénus, a Jupiter stb : — mig végül az ezekből kiszakadt, az ezek körül keringő tüztömegek, a holdak, milyen a mi holdunk is, mely oly kedvessé, oly szép ezüstös fényűvé varázsol mindent, s oly gyakran szolgál végső menedékül igen sok poétának, kiknek Pegazusa nem akar messzebb szállani a holdvilág lágyan rengő sugaránál. Mialatt azonban az idő perczenként, másodperczenként elszáll, mialatt e millió és millió tüzforrás hatalmas csillogása betölti a határtalan teret, megkezdi működését a teremtésbe, a születésbe oltott halál, mindinkább tért hódit a megsemmisülés. A világűr fagyos környezete apránként felemészti, lassankint megtöri a lángok hatalmát, a felhalmozódott hő kisugárzik a semmiségbe, s a számtalan éveken át csillogó égitesteken kezdődik a kihűlés korszaka. Legelőször a holdak adják fel a harezot. A fehér lángok közé idővel vöröses csillogás vegyül, fényük fakulni kezd, s sötét foltokként szilárd rétegek ülnek a hömpölygő lávatengerekre, melyeknek mesés alakot kölcsönöz a merész fantázia, — mig végre évezredek után, midőn a szilárd burok egészen beboritá az izó tömeget, csak sötéten forgó gömbök rohannák ott, hol eddig fényes pontok ragyogtak « égi, téicktn, A harcz pedig, a küzdelem a létért íolyik tovább a burok alatt. A bezárt lávatömegek, leigázott ellenként, gyakran iparkodnak felszabadulni a nyűgöző pánczél alól, a fejlődő gázok és gőzök pöfékelve törnek elő a repedéseken, vagy öszszogyülve, egy-egy végső erőfeszítéssel, felemelik az eddig sima felületet, miáltal létrejönnek az óriási hegyek, kisebb-nagyobb domborulatok. — de mindhiába. — Az ősanyag ereje ez irányban megtört. A pánczél már erős, vastagsága mindig fokozódik, s igy a kitörések mind ritkábbak lesznek, mig végre csak egyes okádó hegyek, — sötét kráterek, gyérülő rengések mutatják az alant működő, hatalmas erők tombolását. Később megkezdődnek a végnólküli esőzések, — lecsapódnak a párafelhökkó alakult gőzök, — összegyűl a viz a mélyedésekben, s előállnak a folyók, a tavak, a tengerek; — képződnek a szerves élet első csirái, s a buja talajban dúsan tenyésző növényzet tarka szőnyeggel borítja be a holdak felületét. Igy indul meg egy új élet a kialvó, a kihalt tüzek nyomán, hogy később, midőn teljesen kihűlt a talaj, egeszei kiveszett az életadó meleg, újra helyt adjon a halál uralmának, s a viruló életet, az örök szép nyarat, az örökös hideg, a dermesztő jég fagyos lehellete váltsa fel; — mint ez ma már a holdakon be is következett. S ez a sorsa a többi csillagoknak is. Ugyanezen harcz, ugyan e küzdelem ismétlődik a bolygóknál, a napoknál; s bár roppant felületük felveszi még a harezot a világűr rideg fagyával, — bár a lángoszlopok lobognak még a fagyos éjszakában, — lassankint, de biztosan emészti fel a hideg a hőt, s évezredek után a bolygókon is, miként a holdakon, megkeményedik a kéreg, megpezsdül az élet (mint jelenleg vw es t mi földüukön) mig v4« gül egykoron itt is „kihal az élet, elhervad a tavasz, a rózsa, a szereleni" s minden a halál karjába dől. Kihűlnek tehát a szépen tündöklő csillagok, kialszik a nap öröknek hitt fénye, s késő évek után óriási sírokként, csak sötét tömegek keringnek komoraii a most csillagos égboltozaton, hogy vagy szétporladva új világrendszernek szolgáljauak alapul, vagy valamely iszonyú mechanikai munka folytán újra kigyúlva folytassák kiszabott pályafutásaikat. Ez alapjában azon elmélet, melylyel Kant ós Laplace megfejteni törekedtek a világegyetem keletkezését s fejlődését.— Mint látjuk elég elfogadható, valószínű, a tudomány mai álláspontjának megfelelő módon magyarázzák azon ponttól kezdve, midőn az ősanyag mozgásba, forgásba jött. De hogy ki hozta a mozdulatlanságba az elevenséget, ki adott a holt anyagnak életet, ki adta az első impulzust a mozgáshoz; — majd a világ kifejlődésekor ki alakította s miként a szervetlen dologból az első szerves lényt, ki lehelte belé az életet, a tudás, az érzés első csiráit, — miként fejlődik ismét majd a világ? — vájjon szétporlad-e ismét oly ködszerű, láthatlan anyaggá, mint volt „kezdetben," vagy tovább fejlödik-e a végtelenbe, — erre nézve nem ad az elmélet, nem ad a tudomány felvilágosítást; e pontnál ugy Kant, mint Laplace, valamint a legtöbb tudós, visszafordultak. Itt csak a hit állithatja helyre az egyensúlyt, melyet a kétkedés már-már megzavart, itt csak a hatalmas, mindenható lénybe vetett bizalom tarthat fenn bennünket,— mert ö az alpha, ö az ómega. diováos %otián. a községi képviselő testületnek, községi elöljáróságnak szervezetét, az elöljáróság felelőségét, a fegyelmi községi háztartás és községi adók kivetésének, pénztári kezelés ós számvétel szabályait, valamint a községek átalakításának módját. A DH-ik fejezet a bírói hatalmat tárgyalja, nevezetesen felsorolja az első folyamodásu bíróságokat, ismerteti a kir. járásbíróságnak szervezetét, és hatáskörét; a kir. törvényszékek szervezetét és hatáskörét, különösen a kir. törvényszékeknek hatáskörét sajtó ügyekben, bánya ügyekben; a fiumei kir. törvényszék hatáskörét, a budapesti kir. kereskedelmi és váltó-törvényszék szervezetét ós hatáskörét; a kisebb peresügyi bíráskodást, eme bíróságok hatáskörét, a községi bíráskodást; felsorolja az ügybiráságokat, kivételes bíróságokat ós a különleges bíróságok közül ismerteti az osztrák m. bank választott bíróságának szervezetét és hatáskörét. A 2-ik fűzet tartalmának gazdagsága még inkáb ajánlhatóbbá teszi e munkát. Az „Önügyvéd" kapható füzetenként, egyegy füzet 30 kr. Előfizetés utján 9 füzet 2.70 18 füzet 5.40. — „Magyar Géniusz-1

. Egy fél óv után a „Magyar Géniusz" már páratlan sikerekre hivatkozhatik, s az eddig megjelent 32 szám egész tárháza a szebbnél szebb, s művészi kivitelben bemutatott képeknek, melyek érdekesek, s művészi becscsel birok, vagy tanulságosak a szerint, a mint az események felszínre vetettek egy-egy aktualitást. Egész tárháza az írók becses munkáinak, s ha itt nem közlünk névsort, csak azért történik, mert alig van számottevő magyar iró, a kinek nevét ide nem kellene nyomtatnunk. A közönségnek alkalma volt tapasztalni, hogy a „Magyar Géniusz" miként emelkedett számról számra fényben, pompában, külsőleg és tartalmilag. Ez a folytonos emelkedés jellemzi a „Magyar Géniuszt", melynek minden számában kivétel nélkül találnak egy-egy nagyértékü munkát Dóczy Lajosnak a nagynevű költőnek tollából, aki kizárólag csakis a „Magyar G-eniusz"-nak ir. Még csak azt jegyezzük meg, hogy a „Magyar G-euius" versenyképes a hasonló külföldi vállalatokkal, s e mellett olyan, minden izében magyar szépirodalmi lap, mely minden müveit család asztalán önérzettel foglalhat helyet. A „Magyar Géniusz" előfizetési ára: egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr. — Uj zeneművek. A Nádor ós Bárd zenemükereskedö czég ismét 4 igen csinos dallal szaporította az annyira kedvelt „legújabb budapesti népdalok" czimü gyűjteményét, mely a 3. folyam 43/44. és 4546. számait képezik. A 43/44. számú füzet Danko Pistának „Még azt mondják nincs Szegeden boszorkány" cz. dalát ós „Ez a pohár szinig tele' cz. bordalt tartalmazza. A 4546. számú füzet tartalma „Vásárhelyi sétatéren sárga recze cze" és „Huzd rá ozigány" mindkettő már az országban el van terjedve. Egy-egy ilyen 2 dalt tartalmazó füzet ára 30 kr, mely minden zenemükereskedésben, vagy a Nádor és Bárd czégnél Bpesteu Károlykörut, kapható. — Uj zenemii' Allaga Gézától. Jókai Mór szövegére 3 magyar király hymnusz jelent meg. E mű, mely nagjr kelendőségnek örvend, kapható Táborszky Nándor nemzeti zenemükereskedósében Bpesten, Váczi-utcza 30-ik szám alatt. Ara 75 kr. KÜLÖNFÉLÉK. — A „Pápai Lapok" kiadóhivatala augusztus hó 1-töl Kohn Mór fiai hirlapközvetítő irodájába helyeztetett át; ide czimzendök az 1892-ik évi előfizetési s egyéb dijak és hátralékok. — Ő Felsége a király születésnapján d. e. 9 órakor a plébánia főtemplomban ünnepélyes mise' volt, melyen megjelentek a honvéd tisztikar és a hatóságok. A déli banketten, melyen a polgárságból is számosan résztvettek, a felköszöntőt bonyhádi Perczel József ezredes mondotta a dicsőén uralkodó királyra és felséges családjára. — Szent István napja, mint nemzeti ünnep fölidézi lelkünkben hazánk ezeréves történetét s ebben annak a bölcs és nagy királynak alakját, ki e nemzetnek Európában léteit biztosított. Nemcsak a r. kath. egyház, melynek a nagy király szentjei közé tartozik, hanem hazánk minden fia kegyelettel gondol az első királyra, kinek bizonyára legnagyobb érdeme van abban, hogy j Annyi balszerencse közt ' Oly sok viszály után, MegfogyVa bár, de törve nem El nemzet e hazán! — A városi költségvetés elkészült s tegnap szótküldetett a képviselőtestület tagjainak. Jövő számunkban egyik munkatársunk tollából beható ismertetést közlünk. — A „Pápai Polgári kör" ma ünnepies Te Deummal, díszközgyűléssel, társasebéddel üli meg 25 évi fenállása jubileumát s ugyancsak ma tartja meg szokásos nyári mulatságát, melyet a jubileumra való tekintettel szokottnál fényesebb kivilágítással, tűzijátékkal s két napi teke-versenynyel köt össze, s az esti tánczmulatság tiszta jövedelméből jótékony alapot létesít, mely a „Polgári kör alapit•yiuya" nevet fogja, viselni, A jubileumi ünnepség és tánczmulatság színhelye a ^Kör" kerti helyisége; kedvezőtlen idö esetén a Kör jubileumát ugyanazon nap téli helyiségében, a nyári mulatságot másnap, augusztus 21-én, kerti helyiségében tartja meg. Az első napi tekeverseny kezdődik a jubileumi társasebéd után A második 21-én, délután 2 órakor. Első díj két drb arany, második dij egy drb arany, harmadik dij három forint. Három, dobás ára 10 kr. A jubileumi ünnepség részletes programmja: Keggel 9 és % órakor a résztvevők összegyűlnek a kör kerti helyiségében, kedvezőtlen idö esetén téli helyiségében; innen 10 óra előtt felvonulás a „Te Deum"ra, mely a Szt.-Benedekrencl templomában lesz; 11 órakor „Díszközgyűlés" — azon helyiségben, a honnan a kiindulás történt, melynek tárgya : a) Elnöki megnyitó, a kör által megszavazott jótékony alapnak ünnepies tudtul adása; b) A „Polgári kör" vázlatos története, felolvassa Molnár Béda tanár ur ; c) A zenekar előadja a ,.Szózat"-ot; 12 és '/

2 órakor „Társasebéd". A társasebéd egy terítékének ára borral 1 frt 50 kr. Aláírni lehet a rendező bizottság bármely tagjának ivén, úgyszintén Wajdits Károly és Heykál Ede urak kereskedésében és a kör kerti helyiségében kitett iven. Az esti 8 és % órakor kezdődő tánczmulatságra, a jótókonyczól tekintetéből a beléptidij szemólyenkint 60 kr, felülfizetéseket a Kör köszönettel fogad s hirlapilag nyugtat. — A közegészségügyi bizottság f. hó 18-án ülést tartott, mely alkalommal határozatba ment, hogy a városi tanácsnak javaslatot fog tenni, egy jégkészitö gép beszerzése iránt. A közegészségügyi bizottságot ezen javaslat megtételére az vezette, hogy városunkban jéghiány észlelhető. — A főispán meginterpellálása. A „V. F. H." mult száma azt irja, hogy az októberi megyegyűlésen interpellatiot intéznek a főispánhoz. A V. F. H. e hire kétségtelenül csak ugy csúszhatott be a lapba, mert alig van szerkesztő, ki ne tudna, hogy a főispánt interpellálni nem lehet. A főispán törvényeink szerint a kormány bizalmi közege ós mint ilyen csak is a kormánynak felelős. A megyei, vagy városi törvényhatóságban az alispánt, vagy a polgármestert lehet interpellálni ós nem a főispánt. Az országgyűlésen pedig a belügyminister felelős a főispánért. Mind e tudvalevő dolgokat csak e hírrel szemben — mely elkerülhette a szerk. figyelmét — hoztuk fel. — Színház. Epen tiz éve annak, hogy állandó színházunkban egy elsőrangú vidéki társulat hosszabb ideig játszott. Mándoky Béla igazgatása alatt 1882. aug. 30-ától szeptember végéig játszott itt a győri színtársulat. Azóta sok társulat megfordult városunkban; kisebb és nagyobb, másod, harmad és negyedrangú vegyest. A publikum úgyszólva kezdett letenni arról a reményről, hogy a most már városi tulajdonba átment szinbáz vendégei — ós pedig nem csak egy kettő, hanem túlnyomó részben színművészek legyenek. Végre tiz év után újból elsőrangú társulatot nyerünk, Makó Lajos a györ-soproni színházak igazgatójának vezetése alatt, s ugy a társulat személyzete, mint az előadandó darabok érdekes szini szezonra mutatnak. A kiadott ideiglenes jelentés igy hangzik: A szegedi társulat igazgatója tisztelettel jelenti, hogy egy hóra terjedő működését Pápán az állandó színházban 1892. évi szeptember hó 1-én, csütörtökön saját zenekarának közreműködésével ós teljesen új díszletekkel megkezdi. A társulat névsora a következő: Müvezetöség: Igazgató Makó Lajos. Pénztáros Makóné. Karnagy Balogh Gusztáv, üendezö Andorffy. Ügyelő Váradi. Titkár Kádas Imre. Sugó Miklósy. Könyvtárnok. Pontos. Előadó személyzet: Nők: H. Usil- . lag Amália, operetté- és népszinmü-énekesnö, Pourma Henriette, opera- ós operetté-énekesnő, Pogány Janka, opera- és operette-alt-ónekesnő, J. Pajor Ágnes, soubrette-ónekesnö, Bodroghyné, comicaónekesnö, Cserny Berta, drámai hősnő, Havas Aranka, vígjátéki salon-szinósznö, Táj kerti Berta, vígjátéki naiva, Törökné, anyaszinésznö, Osügényi Vilma, társalgási, Váradi Margit, soubrette, Sziklayné, Kerekesné, Hever Julia, Tarnay Lidia, Balláné, Balogh Luiza, kardalosnök. Férfiak : Makó, kedélyes apa, Juhász, opera-, operetté- és nópszinmü-baritonista, Hunfy, opera- és operette-tenor, Andorfy, comi-" cus, Sziklay, burleszk-comicus, Mezey, caracter-comicus, Fenyéry, opera- és operette-buffo, Klenovits, hösszerelmes, Baghyi, lyrai szerelmes, László, bonvivant, Váradi, pedáns comicus, Kádas, naturbursch, Aghy, Szilágyi, Ballá, Bátori, Hevesi, Lantos, Kerekes, kardalosok. Műszaki személyzet: Főszabó Halasy Alajos. Diszmester Werzák Henrik. . Kellékes Szombathy. Szolga Eich Ferencz, Zsinórmester Ferenczy. Jegyszedők Heverné, Halasynó, Szilágyinó. Hely árak: Nagy páJMy 4: frt, Kis páholy. 3 frt 50 kr, Erkély-