Pápai Lapok. 19. évfolyam, 1892
1892-07-17
4. Helyesnek tartja-e a eongressus a bizonyítékok szabad mérlegelésének elvét a polgári eljárásban? 5. Helyesnek és czélszerimek tartja-e a fimgressns a szóbeliség és közvetlenség elvének előkészítő eljárás nélkül való merev keresztülvitelét s helyes-e, hogy a perelőkészítő teendőket maga az ítélő biró végzi. (i. Minő állást foglal el a eongressus a kiivetkező kérdésekben: a) korlátolt létszám; bj a cautio mint az ügyködés megkezdésétiek előfeltétele; c) ügyvéd által (elvett okiratok bizoiiutó ereje; il) a közjegyzői teendők végzésére vab"> jnííiisiiltság; e) kényszerítő ügyvédi ellenjegyzés a peres és telekkönyvi eljárásban; í) a bíróság előtti képviselet; g) az ügyvédi pályára lépők elméleti és gyakorlati kiképzésének megválttizt;itása ; li) kötelező díjszabás. 7. .Mily módon és miféle eszközökkel véli a nuigivssiis a felvett kérdésekben elfoglalt álláspontját érvényesifeiii. nevezetesen czélszerü volna-e, lia iiatái'i'zatait küldöttség által a képviselőháznak és az igazságügyministernok átnyújtaná l 8. Az ügyvédi rendtartás revíziójának kérdése; '.». Indítványok esetleg egyéb kérdések felvi'tése. A gyűlés megbízta a szűkebb bizottságot, hogy magát a győri ügrvédi karlu'l kibővítve ezen kérdésekhez pontonként rövid ismertetést és indokolást készítsen i'lő. A kilátásba helyezett tömeges híi iga tusokra való tekintettel az idejövő birtnrsak fogadása és ezzel kapeso' itns teendők elvégzésére: Kiss Jenő, <'r. üápooli Frigyes, Xénieth Elek és i ; r. .Ma\er Lajos helybeli kamarai taíoklhU álló rendező biz ittságot is váItszbdtak; ennek tagjai levélbeli meg! eresé.sfkre is készséggel adnak minden ; /. érkezés, lakás stb.-re vonatkozó felilágositást. Augusztus 13-áu estére ismerkedési •"•sszejövetel van elhatározva, mig az ülés-'k'-t 14. és l.Vén tartják meg. Mindezen határozatokról az összes lárskanirákat dr. Belirzay elnök fogja Hlesitt'ui s ugyanő bocsátja ki a jelzett napokon tartandó értekezletre szóló meghívókat is. Utóbbiak csak a kamarákhoz lesznek intézve, de. önmagától érthetőleg az ország minden kamarai tagjának szólnak. , A mozgalom előkészítéséről ekként jelentést adva, csak azt kívánjuk, hogy az értekezleten résztvevők száma minél nagyobb és az eredmény az egész karra minél üdvösebb legyen! Legyen-e kiállítás A kereskedelmi kormányzat részéről hivatalos uton is megindult az 1895-re tervezett nemzeti kiállítás előmunkálata, mely egyelőre annak a fontos alapkérdésnek kitapogatására szorítkozik, vájjon az érdekelt iparos és gyáros körök kivánják-e valóban és melegen a sok áldozattal járó kiállítást s 1895-re nem késett-e már el annak rendezése. Az ország iparos-közvéleményének e kitapogatására a kereskedelmi és iparkamarák hivatottak. A g3 r öri kamara a következő felhívást küldötte kerülete ipartestületeihez, gj'áraihoz és kiválóbb iparosaihoz: A kereskedelemügyi m. kir. minister ur f. évi 27785.-YI. sz. rendelete alapján tájékozást kivan a kamara szerezni az iránt, vájj on iparosainkban és gyárosainkban különösen és általában az érdekelt, körökben megvan-e a kellő érdeklődés és készség egy 1895-ben Budapesten rendezendő kiállítás létrehozására? az érdekeltek melegen óhajtják-e a kiállítás megtartását? — hajlandók-e az azzal összekötött, kétségtelenül jelentékeny terhek viseléséhez, a kiállításban való részvétőkkel hozzájárulni s vájjon tekintettel a rendelkezésre álló idő rövidségére és az egyeseket ép ugy, mint az államot nagy mérvben terhelő kiadásokra nem volna-e czélszerübb a tervezett kiállítást egyelőre elhalasztani s időközben a közgazdasági viszonyok továbbfejlesztését más alkalmas módon támogatni. Tisztelettel felkérjük, hogy e kérdésekben nagybecsű véleményét a kamarával mielőbb közölni s esetleg a f. hó 17-én d. e. In órakor ez ügyben a kamara hív. helyiségében (Kirá-ly-utrza 7. sz. II. ein.; tartandó értekezleten résztvenni szíveskedjék. Megjegyezzük, hogy ez ügyben a kereskedelemügyi m. kir. Minister ur leirata szerint a kamara még e hó folyamán véleményadásra lóvén kötelezve, az ügyben határozatát a f. hó 21-én tartandó rendes közgyűlésen hozza meg, a válaszokat tehát e közgyűlés napjai •> kérjük beküldeni. Győrött, 1892. július 11-én. A ker. keresked. és iparkamara n vében : Jerfy Antal s. k. Szávay Gyula s. k. elnök. titkár. \.-i:ide. elvesztetted öt és anyádat is? 3i.-rt különben nem jöttél volna ennyire. — Igen. barátom. - válaszolt (Jha<ert komoly hangon, — igfii, elvesztetem őket, nincs senkim, kinek miattam pirulnia kellene, még nőmnek se, ki sohase fogja megtudni, hogy mi lett belőlem. — Nőd! — Igaz. Emlékszem utolsó b.u'áti üdvözleted volt. melyet tőled vet* ni. midőn leveledben lelkes szavakkal tudattad velem, hogy megnősültél, hogy ; ivtt'-d Lucia kisasszonyt, ki akkor a Yiie.-ítiv irancaisnak fgyik csillaga volt. Az elnök éppen ('habért szemeibe .i»'Z<*tt s aztán bus és suttogó hangon k-'-i'ilé: ..Fgy-e: „(-heréhez la femme?" - Természetesen, feleié a csavargó. .Megházasodni szerelemből s megházasodni p'nz nélkül —- ezzel nem lehet sokra leenni. Imádtam nőmet. •— s ö megcsalt. Vaun k emberek, kik ily esetben éltüket veszi. , mások az ivásra adják maglikat s mások meg dolgoznak. Én kevesebbet -szenvedtem.. Egy szép napon elhagytam házamat, melyben három évig szerencséin és boldogan éltem és a nélkül, hogy magammal hoztam volna valamit, útnak indultam czél nélkül. Másnap reggel egy korcsmában, hol az éjjelt töltöttem, arra él.redtem, hogy nincs egy fillérem se. A vendéglős egy darab kenyeret adva, szeren esés utat kívánt. Rossz kalapom, kopott ruházatom, egyáltalán gyanús külsőm miatt két csendőr okmányaimat akarta látni. — Okmáuyaimat! — Ez oly furcsán hangzott, hogy arezukba nevettem. Másnap Antoine Jeane el lett ítélve két bóra. Mit mondjak, ez a két hó csodílaf.os hatást tett rám. A fogház csendjében ismét megjött az eszem s el kezdtem gondolkozni. S tudod miről? Nőm hűtlenségéről ? Nem ! Hanem a boldogságáról, mit mellette három évig élvezek! A két hó leteltével ismét az országúton voltam. Miután elköltöttem útközben azt a kis pénzt, mit a fogházban munkámmal kerestem, leültem az első kőre az országúton és vártam, inig a. Qaswlífrök arra. j (innék. Ekkor ismét magukkal vittek a legközelebbi városba, s elitéltek újból több havi fogházra. Tiz évig tartott, mig ide kerültem, hol téged találtalak s két hó múlva ismét tovább utazom. >S mindezt elmondta, gyűlölet és harag nélkül. Az elnök a szemeibe nézett, megszorította kezeit s monda: — Édes Chabertem, meg akarlak menteni! A csavargó meglepetve tekintett reá. — Édes Bouchardom, te jó ember vagy és szeretsz, de a legrosszabb barátom se mondhatna rosszabbat, mint amit te most mondtál. Ne nézz igy rám s ne_ gondold, hogy egy szegény őrülttel van dolgod, a kit ápolni s nem pedig büntetni kell. Nyugodt lélekkel mondom neked : a fogház az én egyetlen menházain, csak ott élhetek felséges álmaimnak s gondolhatok háboritlanul a múltra, a nélkül, hogy a jövőre gondolnók. — Nem! — kiáltá az elnök hevesen, — akarok érted valamit tenni! A csavargó felemelkedett s szemöldökeit összevonva erős hangon monda: — Elnök"ur, vitessen vissza tömlöczömbe! kívánom! Az elnök fájdalmas tekintetet, vetett rá és szelíd hangon ismótlé: — Kérlek! — A mint akarod! válaszolt Bouehard szomorúan, de engedd, hogy előbb még megöleljelek. Az elnök s a csavargó átölelték egymást szívélyesen ós hosszasan, azonban Uhabert hirtelen kibontakozott s monda: — És most. elnök ur, tegye kötelességét ! Arcza nyugodt s tartása szerény volt. Az elnök hosszasan nézte, nem szólott, de mintha ez a tekintet egy örökös ..Istenveled ;í lenne. Es mikor érezte, hogy szemei ismét szárazak, leült íróasztalához, megnyomta a csengőt ós a belépő fogkázielügyelőnek rövidesen monda: — A foglyot visszavezetheti! Lótenyésztési jutalomdijosztás. A veszprémmegyei lótenyésztés emelésére engedélyezett lótenyésztési jutalomdijosztás f. évi szeptember hó 8-án Zirczen fog megtartatni, rnely alkalommal a következő „Allamdijak" lesznek kitűzve: I. Kikerült szopós csikóval bemutatott anyakauezák számára, melyek jól ápolt, egészséges és erőteljes állapotban vannak s jó tenyészkanczák kellékeivel bírnak. Első díj 45 forint. Második dij 35 forint. Harmadik dij 25 forint. Negyedik dij 15 forint. II. Három éves kanezacsikók számára, melyek kitünö tenyészképességet ígérnek. Első díj 35 forint. Második díj 25 forint. Harmadik díj 2o forint. Minden tekintetben kitünö mén- és kanczacsikókat a kitűzött dijakból pályázaton kivül is jutalmazhat a dij osztó bizottság. — Fel hátaim áztatván a dijakból tett esetleges levonásokból eredt, vagy fenmaradt pénzösszegekkel díjazni. Ezen államdijakra pályázhat minden veszprémmegyei tenyésztő, ha községelöljárói bizonyitványnyal igazolhatja azt: hogy a szopóscsikóval bemutatott anyakancza már a csikó születése előtt sajátja volt, vagy pedig, hogy a kiállított hároméves kanczacsikó egy, az elles idejekor birtokában volt anyától származik ós általa neveltetett. A pályázatból csak az angol telivér lovak vannak kizárva, — minden egyéb fajú — akár nagyobb, akár kisebb tenyésztő által nevelt ló, kivétel nélkül pályázhat. — A pénzbeli dijakban csakis kisbirtokos tenyésztők részesülhetnek, mig a vagyonosabb, vagy magasabb társadalmi álláshoz számitható tenyésztők csupán díszoklevelet nyerhetnek. Ha azon ban pénzdíjra érdemesnek talált kisbirtokos tenyésztő ily díjról lemondana, ugy ennek is a lóanyag kiválósága mérvéhez képest díszoklevél adható, és a fenmaradt összeg újra pályázat alá bocsájtható. A bemutatott lovak megbirálása, valamint az odaítélt dijak kiosztása is, egy e végre alakult vegyes szakbizottság által azonnal a helyszínén fog eszközöltetni. Hogj r a díjosztó bizottság kellő időben megtudhassa valamennyi pályázó ottlétét, köteles minden pályázó a kijelölt nap reggelén Zircz község elöljáróságánál jelentkezni, hol további utasítást nyerend. Kelt Veszprémben, 1892. évi június hó 2ü-án. A m. kir. földmüvelésügyi miniszteriiim utasítása folytán Kunkat, Sandoz. fvef-vj/ ©c&oő veszprémin, lóteuyt'szt. kir. tanácsos alispán, bizotts. elnöke. TÖRTÉNELMI NAPTÁR., — A Pápai Lapok számára irta TIPOLD ÖZSÉB. Hatodik évfolyam. Julius 17. — 1793. Corday Sarolta, a hires Marat demagóg hőslelkü gyilkosa, kivégeztetik. Julius Iti. — 1374. Petrarca Ferenc, az ó remekirodalom fölélesztó'je, Olaszország leghíresebb költőinek egj'ike, meghal arcával egy könyvön nyugodva Arquae-laluban, Padua mellett. Julius 19. — 1490. Corvin Mátyás kitűnő királyunk halála után a Budapesten (akkor még Budáu) összegyűlt, országnagyok Reapolyai István, Bécs kormányzója tanácsára. U. (Dobzse) Ulászlót magyar királylyá választják. Julius 20. — 1304. Petrarka Ferencz hires olasz tudós és költő születik Arezzoban(Különben 1. föntebb az 1375- júl lS-t.) Julius 21. — 1495. I. Miksa német császár Eberhard würteubergi grófot herceggé kinevezi. E kinevezés folytán Würtenbergből mint grófságból hercegség lett. Julius 22. — 1453. Hunyadi János magyarországi kormányzó, az erdélyi szászok régi kiváltságait megerősíti. Julius 23. — 1099. Bouillon Gottried a keresztesbad lovagjai által jeruzsálemi királylyá. választatik. iiios rovat. Hirdetmény. Közhírré tétetik, hogy Pápa városának 1892. évi számvevöileg megállapított hrulmentességi díjkivetést lajstroma f. évi július hó 18-tól kezdve, a városi adóhivatalban — és pedig a hivatalos órákon belül — 8 napon át közszemlére kitéve leend. Figyelmeztetnek a díjkötelesek, hogy a m. kir. pénzügyigazgatóság 16847/IY. 1892. számú körrendelete értelmében ne'táni felszólamlásaikat azok, kik a mult évben már e nemű adóval megróva Voltak, a. lajstrom kitételéaek napjától 8 nap alatt, kik ellenben ezen adóval ez évben csak először rovattak meg, a díjnak kis köiryvecskéikbe törtónt előírásától számítva 15 nap alatt Pápa város adóhivatalánál beadhatják. Pápán, 1892. évi június 16-án. A városi hatóság. KÜLÖNFÉLÉK. — Gróf Esterházy Móricz, vármegyénk főispánja egészségének helyreállítása végett Carlsbadba utazott, honnan a kúra használása után Gmund énben nyaraló családjához fog menni. — Véghely Dezső kir. tanácsos alispán e hó 14-én kezdte meg szabadságidejét, távolléte alatt mint törvényes helyettese Kolossváry József m. főjegyző fogja az alispánt képviselni. — Szivargyár. A nagyméltóságú m. kir. pénzügyminister ur leiratban tudatta városunk közönségével, hogy a dTinán túlra tervezett szivargyárt városunkban fogja létesíteni és e czélból a városi tanács által a kincstár részére ideiglenesen felajánlott óvoda helyiséget elfogadja. Róna3'- János dohányjövedéki tiszt már a jövő hét folyamán városunkba érkezik és a jövő hó elején a szivargyártást már tényleg niegü kezdik. Eddig hatszáz muukásnő jelentkezett, a kik minden órán munkába lépni hajlandók. Köztudomású dolog, hogy' egy 7 szivargyárt már 15 évvel ezelőtt szándékozott a kormány városunkban létesíteni, de az akkori szűkkeblű városatyák hibája miatt elmúlt. Örömmel vesszük tehát tudomásul, hogy a városi tanácsnak sikerült kivívni városunk számára ezt a gyárt, mely szegény muukahiányban szenvedő polgáraink családtagjainak fog bőven kenyérkeresetet nyújtani. — Nagylelkű adomány. A veszprémi székeskáptalannak egyik nemesszivüségóröl ós bőkezűségéről ismert tagja, Devios József kanonok legújabban nagylelkű adománynyal biztosított magának előkelő helyet az önzetlen jótevők diszes sorában. A kanonok ur ugyanis 20 ezer forintot adományozott a veszpréniegykázinegyei papság Szt. Domonkosról nevezett nyugdijalapjának oly formán, hogy: ez összeg kamatait ő húzza életfogytig, halála után pedig a tekintélyes összeg kamataival együtt a nyugdijalapé. — Radó Kálmán jubileuma, mint a főváros hírlapjai részletesen megírják, nag3' féuynyel folyt le Szombathelyen vasárnap és hétfőn. Porpáczon küldöttség éién dr. Károlyi alispán fogadta a jubiláns főispánt és kisérte a székvárosba. Szombathely pályaudvarában Bárdossy főjegyző üdvözölte. Este az egész lakosság részvétele mellett fáklyásmenet volt, mely alkalommal Horváth prépostplébános tartott üdvözlő beszédet. Másnap délelőtt 9 órakor Hidas3' megyés püspök a székesegyházban Te-Deumot tartott. Azután kezdetét vette az ünnepi közgyűlés Vasvármeg3^e legelőkelőbb közönségének tömeges részvétele mellett. Ezután Eadó főispán megköszönte a szívélyes kitüntetést. Majd a közigazgatás államosítása tekintetében! fejtette ki nézeteit a közönség zajos, tetszése között, az államosítást sürgős szükségnek jelentvén ki. A közgyűlés Eadó főispán lelkesült éltetésével ért véget. Azután a főispán a küldöttségeket fogadta. Délután két órakor kétszázötven terítékű fényes díszebéd volt a Sabariában. A nap folyamában száznál több üdvözlő sürgöny érkezett a jubiláns főispánhoz. Az ebéden felköszöntöt mondtak: Eadó a királyra, az alispán Radóra, Batthyány fiumei kormányzó, Svastics főispán, Ernuszt Kelemen, Osertán alispán, Boncza Miklós, Laky kamarás, Köfalvi premontrei kanonok és Éhen Gyula. Az idegen törvényhatóságok képviselői, a katonák, az arisztokráczia fényes díszben voltak. A vármegye közönsége egyhangúlag hozott határozattal • jegyzőkönyvében főispánjának érdemeit Száj boly képviselő indítványára megörökítette. — Megerősítés. XIII. Leó pápa a napokban konzisztoriumot tartott, melyen több uj püspök és egyházfő kinevezését terjesztették eléje megerősítés végett. Az előterjesztettek között volt Fehér Ipoly pannonhalmi főapátnak kinevezése is. A pápa a kinevezést megerősítette. — Az uj gőz ós melegfürdő tervrajzának elkészítésére néhány nap előtt, egy bajor szaképitész érkezett városunkba, ki — amint értesülünk a tervet már el is készítette. A terv a ma tartandó bizottsági ülésen lesz bemutatva. — Áthelyezés. Mayerhofer Ferenc zirci aljárásbiró a győri kir. törvényszékhez lett hasonló minőségben áthelyezve. — A magyar fürdők felvirágoztatása képezi nemes czélja a két éve megalakult balneologiai egyesületnek, melynek második évkönyvét vettük Dr, Löw Sámuel egyesületi főtitkár gondos szerkesztésében. Az egyesület működéséről szóló jelentéseken kivül a kongresszus alkalmával tartott felolvasások is közölve vannak, melyek közül Bókai Árpád, Lenoyel Béla s Bolemann István felolvasásai különösen is kiemelend ők. Megemlítjük, hogy az egyesület összes tagjainak száma 233, és pedig az orvostudományi osztályban 174, a gazdasági osztályban 59. A tagsági díj csekély — 2 frt — s igy remélhető, hogy vidéki orvosaink s általában a balneologiai vagy az ezzel rokon szakkal foglalkozók timogatni fogják ezen hazánk gazdasági életére oly fontos derék egyesületet. — Halálozás. Margulit Mór veszprémi püspöki jószágbérlő életének 6'4-ik. boldog házasságának 43-ik évében szívszélhűdés következtében Toldy-pusztáu (Somog3'meg3 r ej meghalt. A boldogultat tekintélyes családja és ismerőseinek köre gyászolja. A temetés melyen a vidék intelligenciája nagyszámban vett részt, KoKazádon volt. — Festőművészeink a mezőgazdaság szolgálatában. Hazai festőművészeink eddig még nem igen keresték fél alkotó tehetségükkel a mezőg zdaságot, melynek pedig igen sok momentuma van, a mely érdemes a legnagyobb mesterek ecsetére vagy rajzónjára is. A legutóbbi időben sikerült a ..Köztelekének, az orsz. m&gy. gazdasági eg3'psület hivatalos lapjának különösen a szakszerű haszonállatok rajzolása és festésére fordítani művészeink figyelmét. A nevezett lap egymás után közli művészi rajzait Vastagh Géza és Büthner Helén festőművészeknek. Az elsőtől legközelebb jelenik meg művészi kivitelben József föherczegnek az idei tenyészállat-vásáron első dijat nyert és 1000 írtért eladott magyar fajú bikája, az utóbbi pedig elkészítette Albrecht főherczeg magyar-óvári és gr. Teleki László erdélyi uradalmai ménese, tehenészete és sertés-igájának sikerült rajzait, melyekkel legközelebb kedveskedik a „Köztelek" olvasó-közönségének. Hazai gazdasági irodalmunk eg3>ik kiváló képviselője a „Köztelek" e mümellékleteit ajánljuk olvasóink becses figyelmébe. — Baleset. Sajnálatos baleset érte gróf Gsáky Gábor honvédhadnagyot, kit Székesfejérvárról a télen helyeztek át Veszprémbe. A mult vasárnap Balatonfüredről kocsin hajtatott vissza Németh Béla íohadnagyg3 r al és Jókuty Béla hadnagyg3 r al Veszprémbe. Kocsijuk Csopak és Arács között egy kavicshalomba ütközött, minek következtében felborult és a bennülök kibuktak. Gróf OsákjGábor oly szerencsétlenül esett, hogy jobb lába bokában eltörött. Társainak semmi bajuk nem történt. — Hirek a keresk. és iparkamarából. Közgyűlés. A kamara július hó második felében ismét közgyülésttart, Különösen az teszi szükségessé e gyűlést, hogy az egész kerületből csak ugy zúdul a kamerára le a sok betegsegéfyezö-pénztári alapszabály, melyeket át kell vizsgálni s a minisztérium számára véleményt kell adui róluk. — Védjegy-ügyek. A győri kamara felterjesztést intézett a kereskedelmi ministeriumhoz, kifejtvén, hogy az uj védjegytörvény kívánalmai az uj kamarák által a fennálló rendeletek keretében nem teljesíthetők, nevezetesen azon védjegyek átírására, metyek a régi kamarák területén lettek lajstromozva, de a melyek az uj beosztás folytán uj kamarák illetékessége alá tartoznak, nincs gondoskodva illetékes hatóságról s törvényesen megállapított rendszerről. A keresk. miniszter tárgyalván a kérdést, a többi kamarák megkérdezése után helyesnek találta a győri kamara felterjesztését s körrendeletileg orvosolta a tapasztalt hiányokat. — Az ügynök-kérdés. A keresk. minister leiratot intézett a kamarához s abban értesiti, hogy a keresk. ügyletek közvetítésével foglalkozók visszaélései ellenében a törvényhatóságokhoz körrendeletet intézett. A legközelebbi közgyűlés elé fog ez is kerülni. — Hets Antal, képesített építészmérnök, a Hets testvérek győri czég építési és gözfürészgyári iparvállalatának beltagja és társtulajdonosa, Győrött a nádorvárosban műszaki irodát nyitott kiizépitészeti, úiüépitészeti és elekrotechnikai szerkesztésekre. — A földművelésügyi miniszter Balatonfüreden. Gróf Bethlen András föld uri velésüg3>l miniszter a mult meglátogatta hét végén a balatonfüredi szeretetházat s az azzal kapcsolatos népiskola czéljaira fen tartott szőlötelepet és faiskolát. A miniszter kilátásba helyezte, hogy a szőlők felújításának előmozdítására egy küiön vinczellériskolát állit fel. A somogyi parton megnézte a miniszter a Fönyed ós a Balaton-Kernsztur közt létesülő homokszőlötelepeket. Habár a telepítési terület nem nagyobb 320 holdnál, mégis rendkívüli jelentősége van, mert a befogadott bérlötelepesek lóttentartása állandó lakhelyük megváltoztatása nélkül bisítositva
