Pápai Lapok. 19. évfolyam, 1892

1892-07-03

XIX. évfolyam! 27. szám. •

v Megjelenik mi n <l e ii v a r. n •» p. Közérdekű sürgős közlésekre. ktiittnkint rend ki viili számuk is adatnak ki. Bérmentetlen levelek. c^ak ismert kezektől fogadtatnak el. — Kéziratok nem adatnak vissza. A lapnak szánt kö z 1 e m é ii y e k a lap ^.fl'áerk. hivatalába küldendők.^ V, á p a város Ii PÁPAI LAPOK.• Pápa, 1892. július 3. TV.' " Klőíizetési díjak. )€{

Xi Egy évre 6 frt - Fél évre 3 fjt ííegyed évre 1 Irt 50 krajezár. — Egy szám ára lő kr. Hirdetések Egyhasábos petitsor tériVgata után 5 kr, íyilttérben 3u kr. A díj e 1 ő r e fizetendő. Bélyégdíj mindig külön számítatik. Az előfizetési díjak s hirdetések kiadó hivaialába ((ÍOI<IIHT» (Jynln , papirkereskedése. főtér) küldendők. ^ , j alósá^ánaJKés ( ö b 1, pápai, s p á p a - v i <1 é k i egyosiii élnek n, e ^választól l közlőn y e. A zálogházakról. TTL Mult számunkban említettük, hogy a .i-lpuleg fennálló zálogintézet tulajdo-a ifj. Schlesinger Mór a városi tahii-.h-v, mint iparhatósághoz egy beadványt intézett, melyben a >P4pai Lapok--ra való hivatkozással kijelenti, hogy f. ev augusztus hó 1-től az eddigi 36% njkeics.nt 24 illetve lö°(

0-ra szállítja le. Megígértük azt is, hogy a beadványinai bővebben foglalkozunk, most tehát beváltjuk igéretünket, A beadván y maga következőleg hangzik: Tekintete-.* iparhatóság! -v ..Pápai Lapok-' hasábjain azon paíi.wkudnak. hogy zálogiizletemben magaí- kamatláb mellett dolgozom és hogy a magav- kamatlábbal épen a szegényebb hatály lesz sújtva, a helyett, hogy azzal íjiiuteíry jótékonyságot gyakorolna. Ha a füszerkereskedö. mészáros, vagy csizmadia nem ismeri a szegényt vevojiknek egyforma árban adják áruikat, akkor én sem tehetek különbséget, mert én is üzletember vagyok. ,s a kevé>bé gazdag és szegény ember egyformán csinálja velem az üzletet, és lia üzletemen kivül éti is segíteni sietek mások nyomorán, igen különösnek találom annak a hangsúlyozását, hogy én még az üzletem körében is gyakoroljam a jótékonyságot. Mindazonáltal — tekintettel arra. hogy zálogiízletem fenfartása 1S00 frtba kerül erenként. — tisztelettel bejelentem a tettes iparhatóságnak, hogy l<s.9^. éri augusztus hó 1-föl fogva 1 frt ig terjedő zálogkölcsönöknél rauh 24 százalékot fogok venni, minden 1 frton aljúi összeg egg egész forintnak lé*zf/i tekintendő'; 1 frton fölüli kölcsönöktől -azonban, a zálogba adott értékpapír, vagg •niing és ezüst, vagg egyéb ékszerek fedezete rnr/lttf 18 százalékot, minden egyéb tárgy trdszetr mellett 24 százalékot szedendek a szegénytől ép ugy mint a kevésbé szegénytől, és Kzrn százalékban benne lesz már a >,„MI- őrzés-, biztosítás- és kölcsöndij .is, melyekhez, ha az üzletkezelés és fentartás költségeit is hozzá veszszük, akkor a köl••sümizhtünknél valódi kamatul alig maiad meg a törvényes 6°

0 kamatláb, — •iiiuyival inkább sem, mert a zálogkölcsönök v >:áz-ih'ka egy évben sem haladja mey a 2 ;r'o> - s igy temérdek munka és fáradság árán lehet csak ez üzlettel existálni. Mindezen előadottaknál fogva tisztelettel kérem a tettes iparhatóságot, méltóztassék ezen kérvényemmel tudomásul venni, hogy zálogüzletemben a fenti 18% és 24% kamatlábakat 1892. évi augusztus hó l-töl fogva léptetem életbe. Tisztelettel ifj. Schlesinger Mór s. k. Azt hiszszük olvasóink egyike sem hiszi el, hogy azt állítottuk s illetve azt követeltük volna, a mit a beadvány első felében nekünk imputál. Saját elmebeli tehetségünkről állítottunk volna ki szegénységi bizonyítványt, ha ilyen óhajt nyilvánítottunk volna, hogy a zálogos tegyen különbséget a hozzá menő szegény é.s gazdag között, s a szegénynek olcsóbb kölcsönt adjon, mint a gazdagnak. Ez képtelenség, hanem igenis állítottuk s állítjuk ma is, hogy a zálogházat a legszegényebb néposztály keresi föl, az a néposztály, melynek nincs sem személyes hitele, sem oly ingatlana, melyre takarékpénztárak s egyéb pénzintézetek olcsó kamatláb mellett kölcsönt adnának. S azt követeltük s követeljük ma is, hogy a rendes kamatláb ós a zálogházi kölcsöndij között ne legyen oly óriási a különbség, mint a milyen az varosunkban volt s a milyen fájdalom mig ma is. És nüt látunk ez állítás ellenében a beadványból'? Azt, hogy a kölcsönök sz^léka egy évhn sm haladjaw

p

g n 2 frtot. Háfe^m annak a jele ez, hogy a legszegejfryVbb néposztály keresi föl a zálogháza^ Az a néposztály, mely elzálogosítja oü krért, 1 frtért azt a csekélységet, a mije van, hogy legyen betevő falatja. Bizony, nagyou utánna nézhetnénk annak, hogy hány jobb módúnak az értéktárgyaival találkozunk a zálogházban! Xem azt akarjuk mi. hogy a zálogházban a szegény olcsóbban kapjon pénzt, miut a gizdag; hanem akarjuk azt, hogy a kölcsöndij ne legyen olyan magas, hogy azt a. szegény ne tudja megfizetni. És hogy a 36°j„ csakugyan magas, azt íme belátta a zálogüzlettulajdonos maga is, mert nyomban leszállította a dijat, az ezüst és arany tárgyaknál az eddigi kamat felére, más tárgyaknál pedig kél-hannadára. Mitiek hát akkor a panasz a »Pápai Lapok« ellen, hogy mi helytelen dolgot követelünk. Es még ez a kölcsöndij is magas. A.királyi zálogházaknál az engedélyezett kamat az értékpapírokra adott kölcsönöknél 8°|

0

, arany vagy ezüst tárgyakra adott kölcsönöknél 10°/,, egyéb ingóságokra adott kölcsönöknél .15°[

()

. Törvényhatóságok, községek és magánosok által fentartott kézi zálog kölcsönüzleteknél az arany vagy ezüst tárgyakból álló készletekre adott kölcsönnél 12°'',,. egyéb ingóságokra adott kölcsönnél 18"|„. Tehát a beadvány szerint Pápán a kölcsöndij ugy az ékszereknél, mint egyéb ingóságoknál körülbelül .egyharmaddal Yolna- magasabb a szokásosnál. Ezek megjegyzéseink azokra, a mik a beadványban benn foglaltatuak; súlyosabb a kifogásunk az ellen, a mi a beadványban nincs megemlítve. Arról t. i., hogy a jelzett százalékokban az illeték is benfoglaltatik-e a beadvány egy hangot sem szól. Pedig az 1881. XIV. tvezikk II. §-a világosan megparancsolja, hogy ,// zálogüzletnél szedhető dijak gondozási, őrzési, biztosítási, kezelési és egyéb dijak és illetékek a kamattal együtt egy összegbe foglaltassanak.

11 liehet, hogy az illeték nem említése csak a leirónak tévedése, de kötelességünknek tartjuk e körülményre különösen is felhívni a városi hatóság figyelmét nehogy olyas valamit vegyen tudomásul, a mi a törvény világos szavaival ellenkezik s a minek tudomásul vételével esetleg saját maga keveredhetnék bajba. Betegsegélyzö pénztárak. — Iparosok figyelmébe. — (y.) Minél tovább él az ember, annál több igazságot talál a szentírásban. „Bocsássatok meg nekik, mert nem ( tudják, mit cselekesznek", mondotta hajj dan a világ Megváltója. — Ugyan ezt mondhatjuk mi is, amikor olvassuk lapoknak s köztük tekintélyes fővárosi laj póknak is elmélkedéseit és megjegyzéseit ; a munkások betegség esetén való segélyezéséről intézkedő törvényes mozgalmak felett. Meg lehet nekik bocsájtani, mert bizonyosan nem tudják mit cselekesznek. — Akkora felületesség, mint soraikból kilátszik, csak azzal menthető, hogy az idevágó törvényt (1891. XIV.) és a rávonatkozó rendeleteket nem ismerik. Hi igy nem volna, akkor olyan lap is, mint például a „Magyar Hirlap" nem űzne olyan oktalan propagandát hiába való garasos frázisok cégére alatt az ipartestületi s minden törvényen alapuló munkás betegsególyezés ellen, mint teszi, felbujtván ellene a könnyen buzduló s hírlapi czafrangok láttára eszmeileg lerészegedő mesterlegények légióját, mintha a törvényben előirt és engedélyezett beI tegsególyző pénztárak merő kényszerzubi bonyok volnának és csupán az az egy j üdvözítő pénztár lenne a világ megváltáj sára rendelve, a mit a nagyon ismeretes ; és híres országos munkás betegsegélyzö ! pénztár akar a törvény rendelkezésein ' való önző tágítással — alakítani, j A dob-utezai munkás nagyhatalom • országszerte verte és v,<Vi a nagy dobot ; a maga érdekében, sehol azonban nem ' annyira, mint a fővárosban a gyáripar i melegágyában. Érthető ez a dobverés, mert ennek • zörgésével akarja elvenni tisztán szóló hangját annak a magyar törvénynek, , mely világosan szól s azt mondja, hogy - ugyanaz, sőt mélyebb és biztosabb segé; lyezés nyuj tátik az ország minden niunj kásának törvényerejű kötelezéssel, miut a • milyennel eddig a munkáspénztár olyan I uagy glóriát igyekezett a feje körül vonni I bogy annak görögtüzes fénye mellett vaI lóságos második világmegváltónak (és j strájk-förendezönek; tüntethette fel magát, j Megfigyelhetné a magát nagyratartó fővárosi sajtó az ország ipari szaklapjait, } melyek az iparosztály legtisztességesebb, I legkonzervativebb rétegeinek hü érdekI szónokai, mily tárgyilagosan, s mily J őszinte hévvel küzdeaek a törvény intenJ tióinak épentartása mellett s a socialista j szagú munkáspénztár tervei ellen. I Megfigyelhetné s legalább azoktól i tanulhatna. I Ha csak az a ezélja nincs egy-egy 1 világlapnak, hogy „igen olcsó és igen ké; tes dicsőség- mellett, az egyes számok I kelendőségét, a munkás osztály sorai közt ! emelje s kárpótolja magát a boldogítandó : munkásosztállyal a már megboldogitott : vasutas osztály helyett, a mely utóbbi té! ren egy világóriás eleső teteme vont haj tárt a további „hazafias es önzetlen" mü; ködésnek. A fővárosi mozgalmakról egyik ipaj ros lap ezeket irja. A fövírosi iparosok I régóta látták már, bogy az általános j munkás betegsegélyező egylet körében j olyan propoganda folyik, mely határo! zottan ellenséges táborba tereli a segéde! ket a mesterektől. - • Nyilt titok, hogy a '• munkáskérdés olyatén megoldásának, mely ' a háromszor nyolez órás időfelosztása és május elsöjei munkás ünnepet irja zászlajára, ebből az egyletből adják a legnagyobb tápot. — A testületek tehát örömmel ragadták meg az alkalmat, hogy a velük munkaviszonyban álló segédeket j közelebb bozzák magukhoz. Elhatározták, , hogy megalakítják a testületi betegsegélyzö pénztárakat, a mi egészen természetes is. Az általános munkásegylet azonban lételében érzi magát megtámadva a segély-pénztárak által és mindent elkövet, hogy azok létesülését megakadályozza. — A békéltető bizottság segédtagjai kiket a pénztárak alapszabályainak tárgyalása végett összehívtak, sorra tiltakoztak a segélypénztárak ellen és kijelentették, hogy nekik nem kell az intézmény. Mivel azonban a törvény értelmében azt a kérdést: alakuljon-e testületi segélypénztár, nem a békéltető bizottság van hivatva eldönteni, de ba a testület a pénztár alakítását elhatározta, a bék. biz. csak az alapszabályokat és a munkabórátlagnt tárgy Íja, az iparhatósági biztosok mindenütt keresztül vitték a munkát a tiltakozások daczára. — A felizgatott segédek ekkor sztrájkolással fenyegettek, igy akarva megrémíteni. De a fenyegetés nem használt. A főváros összes ipartestületei körében szolidáris megállapodás jött létre a segélypénztárak szervezése körüli eljárásra nézve. A testületek minden fenyegetések ellenére készek a segély-pénztárakat létesíteni s azokat a munkásokat és segédeket, a kik ellene szegülnek a törvény rendelkezéseinek, haladéktalanul elfogják bocsátani. Egyik ipartestületben az iparosok kimondták, hogy el vannak készülve két-három havi szünetelésre is, semhogy illetéktelen pressiónak engedve, ismét és ismét kitegyék magukat az u. n. „szoczialista" urak fenyegetőzéseinek. A testületek közül több jelent meg a minap evy bizalmas konferencián, melynek határozatait egy közelebb tartandó nagyobb ülés elé terjesztik; a munkaadók teljesen békés, de a legférfiasabb és leghatározottabb lépésekre készülnek. Igy állanak a dolgok ma a fővárosban, hol e kérdések megoldásával kapcsolatosan élénk érdeklődéssel várjuk annak a kérdésnek az eldöntését: mi lesz a muukás-betegsegély'ző egylettel. Ez már felterjesztette alapszabályait, melyeket úgy módosított, hogy magánegyesülés utján létesült segély-pénztári jelleggel bírjon. De az alapszabályokat eddig nem hagyták jóvá. Ugy értesülünk, hogy ily alakban való jóváhagyás nem is fog bekövetkezni. Az általános munkás-betegsegélyzö egylet maradhat magán-egyesület, miután a képesített iparban dolgozó segédek a testületi pénztárakba, a többiek mpg a már megalakult kerületi pénztárba lesznek kötelesek tartozni, az eddigi nagyhatalomnak a dobutczában megvannak számlálva a napjai. Es csak a viszonyokat, törvényes rendelkezéseket nem ismerő minden kőnyomatot és „beküldött nyomtatást vakon kiadó, kéziratsorvadásos lapok fognak felülni annak a reklamiratnak is. melyet ez az egylet most minden szerkesztőségnek szétküld, elmondván benne, bogy kihallgatáson voltak Vekerlénél s a minister megígérte, bogy jóváhagyja módosított alapszabályaikat. Igen jóváhagyja, ba a módosítás ,.a törvény értelmében" történik, de ha ők az ipartestület tagjait <& képesítéshez kötött mesterségek üzöit; is ölelő karjaikba akarják szorítani, ez a szándék már nem számithat a minister szavai szerint sem jóváhagyásra, mert ellenkezik a törvény G4-ik §-át illetékesen értelmező 13228/892. sz. életbeléptetési rendelet 38. £-ának 2. pontjával. Amint szétnézünk, azt látjuk, hogy minden városban és nálunk is felütötte fejét az izgatás, hogy azonban nagyobberedményeket nem ért el, tulaj donitanunk lehet az érdekelt osztályok kifejlett értelmességének s annak, hogy az iparérdekek képviselésére hivatott testületek készségesen szolgáltak minden ponton hü és jó felvilágosításokkal. A győri kereskedelmi ós iparkamara területén a betegsegélyzö pénztárak szervezése nyugodtan és rendben folyik, meg is lesz ennek a jó következménye. Egyes városokban, igy kiváló] ag és 1-ső sorban Győrött sok magán egyesülés utján szervezkedő pénztár is alakul, ami annak a jele, bogy az ily városokban az iparcsoportok önkormányzó vágya és tehetsége erösebb, közéletünk élénkebb. Ha ezeket engedélyezik úgy a munkások betegsegétyezése csak annál intenzivebb lesz. A főcél pedig ez. Pápa rendezettanácsu város tüzrendészeti szabályrendelete. I. FEJEZET. Altalános határozatok: 1. §. A tüzrendészeti szabályrendelet azon kötelességeket tartalmazza, melyek ezélja tűzvész kitörését megakadályozni s ha az mégis kitört, azt mielőbb eloltani. Ezen szabályrendelet Pápa város és határában levő összes lakosságra kötelező. 2. §. A tűzrendészetet a városi hatóság kezeli, a rendőrkapitány és tűzoltóság utján; határozat hozatal azonban a tűzoltás vezetését kivéve, a rendőrkapitányt illeti. 3. §. A jelen szabályrendeletben kihágásnak minősített cselekmények és mulasztások elbírálásánál ,az 1879. XL. t. cz. rendelkezései tartandók meg. 4. íj, A büntető törvény és közigazgatási rendeletek azon szabváiryai, melyek tűzveszélyt okozó cselekményeket vagy mulasztásokat tiltanak, avagy könnyen gyúló anyagok kezelésére ós raktározására nézve óvó intézkedéseket tartalmaznak ; továbbá az építkezés és kéményseprésre vonatkozó helyi szabályrendeletek, a mennyiben e két utóbbi a jelen; szabályrendelettel nem ellenkezik, érintetlen maradnak. . I 5. §. A tűzrendészet költségeit, a m,ennyiben a jelen szabályrendelet kivételt, nem tesz, a város viseli. II. FEJEZET. Megelőző tűzrendészet. 6. §. A hatóság köteles intézkedni minden iránt, mi tűzvész kitörését, gátolja.— Köteles minden oly cselekményt, vagy mulasztást, mely a helyi viszonyok szerint tűzvészt idézhetne eb", vagy a keletkezettet tovább szítaná akkor is megakadályozni, ba e cselekményeket és mulasztásokat egyébként törvény vagy szabályrendelet nem tiltaná is. 7. Tilos általában a tűzveszélyes építkezés, mély tekintetben az építkezési szabályrendelet részletesen intézkedik. 8. íj. A kémények építése és kezelésére nézve az építkezés és kéményseprésről szóló szabályrendeletek tartandnk meg. 9. íj. Házak és melléképületek közelében, vagy udvarokon nyílt tüzet rakni, tűzveszélyes tárgyak szomszédságában kazántüzhelyeket használni: parázst egyik helyről a másikra más mint tüzláztos zártedényben bordani; tüz.Hesztö szereket és gyufát könnyen gj'uló tárgyak közelében s gyermekek által könnyen hozzá férhető helyen tartani nem szabad. Az iparuknál fogva nyílt tüzet használók ezt csak tűzmentes és hatóságilag megengedett helyen tehetik. Sertés pörzsölés csak a városon kivül az erre hatóságilag kijelelt tűzmentes helyeken van megengedve. 10. Hamut vagy pörjét utczára, szemétdombra, padlásokra, ház, épület, vagy más gyúlékony anyag közelében kiönteni tilos; megengedett helyre is csak az esetben szabad önteni, ba legalább egy napig hűlt a kihordás és kiöntés előtt, de vízzel kellőkép lelocsolva azonnal is kiünthetö. Könnyen gyúló aiyagot padláson, vagy éjjelre a konyhában összehalmoziii: pemetet, szénvonót, s basonczéln tárgyakat padláson tartani, kályhák és kemenczékben fát, kellő őrizet nélkül szárítani, kendert, lent és ruhauemüeket pedig a mondott helyeken szárogatni egyáltalán tilos. Melléképületekben, mint istállók, szinek, csűrük, valamint padlásokon nyílt lámpával vagy gyertyával járni, ezen helyeken s általában tüzet íogó tárgyak közelében dohányozni, a meg nem gyulladt gyújtókat eldobálni tilos. 11. §. A város területén belül avagy ezen kivül tűzveszélyes tárgyak közelében lövöldözni tilos. 12. §. Vidéki ismeretlen egyénekuek padlásokon, istállóban, csűrökben szállást adni; gyermekeket és elmebetegeket felügyelet nélkül, vagy bezárva hagyni, gyermekeknek tűzveszélyes belj-eken s egyáltalán tűzveszélyes gyermekjátékokkal a játékot megengedni tilos. 13. íj. liobbanó vagy gyújtó anyagot a következő §-ban meghatározottak kivételével padlásokon elhelyezni tilos, 14. íj. Az ásványolajok és gyúlékony szesz felhalmozásának meggátlása czéljából a házaknál, üzletekben, vagy bármely helyiségben ilyenekből nagyobb mennj'iséget tartani szigorúan tilos, és pedig kőolajból 300 kg., gyúlékony szeszből 5 hectlnél többet tartani nem szabad. — Az ennél nagyobb készlet a városon kivül s a közbiztonságra nem veszélyes raktárban helyezendő el. Ezen lerakó helyeket az elárusítók közösen is kijelölhetik, de kötelesek alkalmassá tenni és csak hatóságilag nyert engedély után vehetik használatba. Más gyúlékony tárgyak is biztos helyre teendők, lőpor és egyéb száraz robbanó szerekből egy klg. mennyiséget meghaladó készletek csak padlásokon elzárt helyeken tarthatók és azokhoz égő anyaggal közeledni tilos. 15. §• Bármiféle könnyen gyúló terményt vagjr anyagot épületek közelében felhalmozni tilos s különösen nincs megengedve, hogy bárki saját termésű vagy egyébként szerzett szalma, széna vagy" más takarmányféléből többet tartson belső telkén, mint a - tennyi vagy cserépalá, vagy zárt csűrben, vagy egyébként bekerített helyen minden épülettől 6 m, • távolban elhelyezhető. 16. §. Csépeltetés és nyomtatás czéljából szalmás gabonának behordása csak is előleges bejelentés után a következő módozatok mellett és helyekre van meg-'" engedve: Szalmás gabona behordása csak is a felső- és alsóvárosban történhetik, de itt is az 502-töl 526. számú „sörfözö-utezai" há|zak kivételével, Jogában áll azonban a 27