Pápai Lapok. 19. évfolyam, 1892

1892-06-19

Felhívás Magyarország Íróihoz, lelkészeihez tanárok- és tanitóilioz. Az Országos Állatvédő-Egyesület ezennel felhívja Magyarország kulturális haladásának szivén hordó egyéneit, mindazokat, kik fenkölt leikök sugallatánál, vagy hivatalos állásuknál fogva a nép zömére hathatnak, kik az ifjú és még hajlítható nemzedékre legközvetlenebb befolyást gyakorolhatnak: hogy karöltve velünk együtt fogjanak kezet az állatvédelmi irodalom megindítására, mely prózában és versben e nemes eszmét hirdesse. Szánalmat, rokonszenvet, jó bánásmódot akarunk kelteni az emberek nagy tömegében az állatok iránt. Kérünk az állatvédelem köréből merített tárgyú kisebb-nagyobb dolgozatokat, eredeti vagy fordított munkákat, verseket, a népnek és az ifjuságuak szánt meséket és elbeszéléseket, szóval minden oly tárgyú és irányzatú dolgozatokat, melyek az egyesület intentióiuak megvalósítására vezetnek, beküldeni. Kérünk a gyermek-világ értelmi köréhez illő, jutalomnak szánt, képekkel ellátott, ietszetős könyveket, melyek az állatukkal való szelid és okos bánásmódot fejtegetik és a szivet nemesitik. Kérüuk ponyvára szánt prózai és rigmusos leírásokat, melyekben a néppel az állatok, de különösen a házi állatokkal való szelid. okszerű bánásmódnak erkölcsi, de főleg gazdasági hasznát megismertesse. Nem czélja az egyesületnek záros határidőre ellátott pályázatot hirdetni, nyitva marad ezen felhívás az egész éven át. bármikor lehet dolgozatot beküldeni: nem czélja az egyesületnek a beküldött irodalmi termékek közül csupán eo-yiket vagy másikat elfogadni, hanem méltányos elbírálás alá keriüeml mjndanynyi munka és megfelelő díjazásban részesül minden egyes csekélység is. mely a kitűzött és fentebb jelzett czél- és irányzatnak megfelel. Tájékozás végett megemlítjük, hogy egy az egyesület által kiadatni szokott évkönyv nagyságának megfelelő nyomtatott ivre (16 oldalra) terjedő eredeti muuka dija 25 frt, egy oldala tehát 1 frt 60 kr., egy-egy sora pedig 4 kr.; mig fordít jtt munka ive 20 frt, oldala 1 frt 25 kr., sora 3 kr. díjazásban részesül. A dolgozatok az Országos Állatvédő-Egyesület czimére: Budapest, TV. kalap-utcza 12. szám, küldendők, Budapest. kir. tanácsos, elnök. §>&aihay Sk^uía, igazgató-titkár. Közgazdaságunk fejlődése. A társadalmi és üzleti tevékenység néhány napra szünetelt, illetőleg ama nagyszabású ünnepségek körül összpontosult, melyek a koronázás 25 éves évfordulója alkalmából országszerte megtartattak. Ritka lelkesedéssel vett részt ezen ünnepségekben a társadalom minden osztálya, fény áradt szerte mindenfelé és örömöt tükrözött vissza minden arcz. Mi a lezajlott ünnepségek közgazdasági jelentőségével kívánunk e helyütt foglal— Akkor inkább nem is szólok felőle. — De csak szóljon. De nekem: ne az anyámnak! Rávetette szemét a hatal emberre. Annak a szegény asszonynak nagyon iájna. De én elbirom. Lássa azt hazudtam, hogy elkergettek a helyemből, és olcsóbban dolgozom itt a házban, csakhogy minden látogatót fölfogjak, csakhogy senki se vihesse a panaszát anyámhoz, Én elbirom. Mondja el nekem. — Tán el se mondjam . . . — Mondja. Én elbirom. Ha rosszat tett, büntessék meg már egyszer! Istenem én nem is tudom, hogy követhet el az ember annyi rosszat s még sem büntették meg soha! Menynyit éjszakázott, mennyit költött, mennyit lopott már ós nem akarják megbüntetni! A minap ellopta az édes anyám utolsó forintját, a mi még az ón fizetésemből maradt, a mult hetiből. Megmondtam a biztos urnák, sírva kértem, hogy pusztítsák el! . . . Nem akarták megbüntetni. Pedig azt mondtam, hogy édes anyám meghalna utána, hogy én is belehalnék, de mégis jobb lenne, mert legalább vége lenne a szenvedéseinknek! És nem akarták megbüntetni.' Egy megsárgult fűszálat tépett ki a lába mellől s azt törögette siránkozva. — Hát szabad az, hogy meg ne büntessenek valakit, a ki minket bánt? Szerezsán úgy ülve közelebb csúszott a leánykához, megfogta a kezét s csititva szólt: — Ne sírjon .,, Hát olyan rossz az a fiú? kőzni, mert habár első pillanatra paradoxonnak látszik is, hogy az anyagi érdekekkel foglalkozó közgazdasági tényezőknek részük lehessen oly ünnepségekben, melyek eszményi tárgyúak és inkább a kedély hullámzásának, mint a számító elme működésének eredményei, mégis ezúttal kétségbe nem volt vonható, hogy ezen ünnepségek jelentékeny közgazdasági horderővel birtak, s nagy részük van azok fényének emelésében ama korszakalkotó vívmányoknak, melyeket 25 év alatt megfeszített erővel elérnünk sikerült. Ha legkisebb kétségünk maradna fönn az iránt, hogy a lefolyt 25 évet jogosan tartjuk-e Magyarország újjászületése korszakának, íme olvassuk el a bécsi

) s általában a külföldi lapok azon cziki keit, melyek jubiláris ünneplésünkre vo; natkoztak. E czikkek miudenkit meggyözj hétnek arról, hogy Magyarországnak a hadászat s a diplomáczia terén lehettek és I kétségkívül voltak is a történeti múltban j oly sikerei, melyeket a külföldön annak idején európai jelentőségű eseményekként emlegettek, de közgazdasági téren csak a lefolyt 25 év alatt lépett tel ez ország a cselekvés színpadára, s ezen aránylag rövid idö lefolyása alatt oly vívmányokat ért el, melyek tiszteletet ébresztenek a magyar nemzet iránt mindazon körökben, hol a komoly czélu munkálkodást, az ernyedetlen kitartást méltányolni tudják. A külföldi lapok telvók e tekintetben méltáuyló nyilatkozatokkal; elismeréssel, sőt tisztelettel emiitik fel azon vívmányokat, melyeket e nemzet 25 év lefolyta után felmutatni képes, ós nem tartózkodnak annak őszinte kijelentésétől, hogy Magyarország méltó munkatársa mindazon európai államoknak, melyek a népek műveltségének és anyagi jólétének előmoz} ditásán fáradoznak. • A jubiláris napok jelentőségének kij emelése végett felsoroljuk mi is ama léj nyegesebb adatokat, melyek a 25 év alatt i elért közgazdasági haladásnak csaknem I csodával hátáros eredményeit feltüntetik, j Államháztartásunk pénzügyi viszonyait a lefolyt 25 óv alatt a következő i számadatok világítják meg: 1868-ban az állami kiadások 109,912,000 a bevételek 112,392,000 frtot tettek ki, 1878-ban a kiadás 291,964,000, a bevétel 240.445,000 frt j volt, 1888-ban a kiadás 362.707,000, a bei vétel 338.727,000 frtra emelkedett, mig végül 1890-ben a kiadások 365.450,000 a bevételek 392,454,000 frtra rúgtak. Huszonöt : év alatt tehát a kiadások 230"/

o-kal a bej vételek 250"/

o-kal emelkedtek, a deliczit pedig, melynek fedezésére 1868-tól 1888-ig összesen 760 millió forintot hitelmüveletek utján kelle összehozni, teljesen megszűnt s állami számadásaink 1889 óta felesleggel zárulnak. 1878-ban egyenes adókból 54,041,000, fogyasztási adók és jövedékekből 52.017,000 frt bevétele volt az államnak, mig 1890-ben egyenes adókból 101.100,000, fogyasztási adók és jövedékekből 161.153,000 forint bevételeztetek, minélfogva az egyenes adóknál 85"/,,, az indirekt adóknál pedig 194%nyi emelkedést konstatálunk, mely nagymérvű fokozódása az adóbevételeknek világos tanúságot tesz az adóalap nagymérvű gyararapodásáról, vagyis a közvagyonosodás emelkedéséről, i Még jelentékenyebb a fejlődés hitelés pénzintézeteink tekintetében 1867-ben létezett Magyarországon öt bank és 105 I takarókpénztár, összesen 4.408,000 frt részj A lányka szeme fölragyogott. — Nagyon, csaknem olyan nagyon ; rossz, mint a mily nagyon mi szeretjük. I Csaknem olyan nagyon . , . Az igaz, hogy aztán letérdel a mama elé és csókolgatja a lábát és esküszik, hogy nincs a világon mama, a kit ugy szeretnének, mint az ő mamáját, hogy nincs a világon fiu, a ki boldogabbá akarná tenni a mamáját, mint ö; hogy tanulni akar, hogy tanul .... Fölmosolygó arczczal csapott át más hangba: — És tanul is. Olyan jól vizsgázott! Csak nem tud leszokni arról az utálatos kártyáról. Éjszakákat átjátszik. Én mindig megvárom az udvaron s mikor hazajön, a csillagos ég alatt a nyakamba borulva sir, csókolgatja a nyakamat, a hajamat és százszor a fülembe súgja, hogy ö egy istentelen, hogy ö egy rossz kutya, mert megmarja az édes anyját s az ö aranyos kugocskáját. Egy kissé elpirult. — Igy mondja, igy... Oh, az édes! — No, ugy-e, hogy mégis szereti? — Már nem! Fölkelt a földről s most ö ült a gerendákra. Meztelen karjával megtörülte a homlokát, a mely a napfény alatt megizzadt. Aztán csöndesen kérdezte: — Mit csinált megint? Szerezsán kissé elfogódva felelt: — Adósságot. — Sokat? — Nagyon sokat. S nálam hagyta zálogban az indexét. . , — S ha az magánál van, akkor Ő mm tNunltat ugy-e? • vénytőkével; tiz évvel később, 1877-ben • már 108 bankot, 307 takarékpénztárt, 22' • hitelszövetkezetet és 6 földhitelintézete • találunk, melyeknek össztőkéje 71.887,00( > forintra rúgott. Ismét tiz évvel később > 1887-ben, 142 bank, 413 takarékpénztár - 488 hitelszövetkezet ós öt földhitelintéze ' állott fönn 104.984,000 frt tökével, mí - pedig összesen 1174 különböző intéze L szolgálja a hitelügyet, melyek 159 milli< - részvénytőkével rendelkeznek. A takarék í; betétek 71 millióról 600 millióra emelked tek. Oly bámulatos haladás, melyhez ha i sonlót eddig egyetlen európai állam köz gazdasági története sem képes felmutatni Azonban haladásunknak az eddigiek > ben felmutatott eredményét messze felül múlják a közlekedésügy', különösen a vas utak terén elért nagy vívmányok. — Osz ' szes vasutaink hossza 1867-ben 2283,1877 1 ben 6621, 1887-ben 6983, 1890-ben pedij 5 11,465 km. volt, mely vasutak 1867-bei 1 2.069,000 utast, 28.212,000 mm. terhet : 1877-ben 8.600,000 utast, 99.802,000 mm ' terhet, 1890- ben pedig már 29.163,000 utas 1 ós 257,854,000 mm. terhet szállítottak 1 1867-ben a vasutak összbevétele csak 2' millió forintot tett ki, mig 1890-ben a; ' összbevétel már 87 millió forintra emel kedett s a vasutakba fektetett összes va i gyonérték 1,155.440.768 frtra hágott. A magyar állam tulajdonát képezett vasú tak hossza 1869-ben 125 kilométer, 1877 ' ben 1679 km, 1887-ben 4352 km. volt ' 1892-ben pedig 7154 kilométerre emel kei dett. 1 Kereskedelmünk fejlődése terén í haladás lépcsőfokait a következő adatol jelzik: 1868-ban behozatali kereskedel műnk 319, — kivitelünk 329 millió fo rintra emelkedett, 1874-ben az impor 452, az export 288 milliót tett: 1887-bei 434 millió frt import ellenében 402 millií export állott, míg 1890-ben a behozata 485 millió, ellenben a kivitel 530 millic frtra emelkedett, minélfogva kereskedelm összforgalmúnk 1867-től 570 millióról 10]í millióra szaporodott föl, melyből a beliO' zatalra 75%-nyi, ellenben a kiviteln 88"/

()-uyi emelkedés esik. Hogy a gyár- ós kézműipar terér mily eredmények érettek el, azt számokban kitüntetni alig lehet. A fejlettségnél annyira alantas fokán állott iparügyünli a koronázás évében, hogy

T arról statisztikát vezetni érdemesnek sem tartatott. Az 186Ü-iki népszámlálás az iparral foglalkozók számát 646 ezerre, az 1880-ki népszámlálás pedig, 777 ezerre tette, mig &2 utolsó népszámlálás már egy milliót meghaladó iparmunkást konstatált. Gyáraink száma 1889-ben 187 l-re emelkedett s mig például czukorgyáraink 1875-ben csak 1.038,523 mm. répát dolgoztak fel, 1891ben a feldolgozott répa súlya 9.169,50f mmázsát tett ki. Legvirágzóbb iparágunknak, a malomiparnak fejlődését pedig eléggé illusztrálja azon adat, hogy

r a budapesti malmok 1870-ben csak 2.392,00í mm., — mig ellenben 1891-ben mái 4.844,000 mmázsa lisztet állítottak elő. E számok, melyekhez még közgazdasági fejlődésünk tömérdek más számadatai sorakoznak, fényesebb világításba helyezik a multat, mint az égő szövétnekek s az ablakokban ragyogó színes mécsek. Ez adatok igazolják azt, hogy a jubiláris napok nem puszta látványosságot képeznek, melyeknek emléke eltűnik az utolsó éljen elhangzásával, hanem ha— Nehezen. De különben is föl kel jelentenem .... Hirtelen félbeszakította magát. Nen tudta magát ez előtt a kis vadvirág elötl olyan csúnya színben mutatni. Formát keresett, hogy elmondhassa a leánykának a mit mondani akart. — Lássa kisasszony . . . fVera vagyok, — vágott közbe a leány.; — Lássa Vera, — ón szegény fivi vagyok, nekem is van egy szegény édes anyám, a ki éhen halna, ha én nem volnék, s lássa Vera, nekem nagyon csúnya dolgokat kell cselekednem, hogy az édes anyám éhen ne haljon. A kis vadvirág megfogta a fiatal ember kezét. — Maga jó ember! . . . Fiatal, heves melegség rezgett a Szerezsán hangjában. — Az vagyok. Rossz vagyok az anyámért, a ki nem tudja, de lopni is tudnók érte. Rossz vagyok. Vagy inkább eszköz vagyok, melylyel gonosz kezek nyúznak, gyilkolnak. Irtózzék tőlem kisasszony ! . . . (Vera vagyok!) — Irtózzék tőlem Vera! Olyan vagyok én, mint a hóhér. Magamnak is fáj, a mit tennem kell, de kell! Az anyámért. Ha csak magamért kellene, inkább meghalnék éhen. De az anyámat szeretem. TJgy-e írem haragszik érte? A más pénzéből adtam Tódornak kamatra, nagy kamatra, nagy kamatra. Adtam, mikor kártya, mellett megszorult, és ö zálogba adta tárkövét képezik egy oly korszaknak, melynek vívmányaira visszatekintve, erőt merítünk" a még reánk várakozó nagy munka elvégzéséhez. TÖRTÉNELMI NAPTÁR.. — A Pápai Lapok számára irta TIPOLD ÖZSÉB. ' Hatodik évfolyam. Június 19. — 1365. IV. Eudolf első osztrák főherczeg a bécsi egyetem fölállithatására vonatkozó bullát IV. Orbán pápától megkapja. ~ Június 20. — 1789. A francia nemzet gyűlés tagjai, miután rendes gyüléstermüket bezárva és őrökkel körülvéve látták, a lapta játék üres termébe mennek és esküt tesznek, hogy addig innen nem távoznak mig Franciaországnak alkotmányt nem adnak. Június 21. — 1791. XVI. Lajos francia király Parisból családjával együtt megszökik. Június 22. — 1264. UI. Henrik angol király kormánylata alatt az első angol parlament a 3 országrend részvéte mellett megnyílik. Június 2H. — 1565. Szt. Elmo, máltai vár, hős védelem után a törökök birtokába kerül. Június 24. — 1386. Clűoli János hires hitbuzditó sz. ferencrendi szerzetes és Hányady Jánosunk haditársa születik Capistranóban. Innen a Oapistran János elnevezés. Meghalt Hunyady János halála évében (1456.) okt. 23-án. Június 25. — 1495. I. Miksa német császár a wormsi országgyűlésen az országos beké föntartásáról s az ököljog fékezéséről tárgyaló jótékony törvényét kihirdeti. Hivatalos rovat. 2931. i892. Hirdetmény. A Széchéuyi-Kolonich féle. alapítványnál megüresedett s évi 63 frt élvezetével egybekötött 57 segélydijas helyre pályázat van.hirdetve, mely a jegyzői hivatalban mindenki által egész terjedelmében megolvasható. Pápán, 1892. június 18. A városi hatóság. 3033

. ikt. 892. Hirdetmény. A kéményseprésre vonatkozó szabályrendeletében a megye törvényhatósági bizottsága némi módosításokat rendelt el. melyekről a jegyzői hivatalnál magának mindenki tudomást szerezhet, és ezek ellen netáni fölebbezést a mai naptól számítandó 30 nap közben beadhatja. Pápán. 1892. június 18. ^1 városi hatóság. KÜLÖNFÉLÉK. — Személyi hir. Zoltán Elek tábornok s daudárparancsnok a 7-ik honvéd huszár ezred megvizsgálása végett városunkba érkezett. — Vároai közgyűlés. A tegnap tartott városi közgyűlésnek legtöbb pontja egyszerűen tudomásul vétetett. Hosszabb vita támadt Dr. Löwi Lászlónak a sétatér létesítése ügyében tett indítványa az indexét. Es most rám parancsoltak hogy jelentsem föl a dékánnál . , . A leányka elsápadt. — S feljelenti? — Éhen hagyná-e halni az édes anyját ? — Ha másként megölnék valakit, a ki szintén édes anya, nem tudom .... Mind a ketten elhallgattak, mind a ketten fölkeltek és nem- tudtak egymásra nézni. A leányka félt. hogy valami bántót mondott, s a fiatal- ember elpirult, nem tudott felelni. Egy perczczel később a leányka meg- % fogta a Szerezsán kezét. — Megbántottam? — Nem tudom. Azt hiszem: igen, de nem haragszom. Aztán hirtelen kikapta zsebéből az indexet s odaadta a leánynak. Feltörő zokogással ugrott ez a nyakába. — Maga édes, maga jó! . . . És magafeledkezve csókolta az ifjút . . . * Este volt, mikor Szerezsán becsöngetett az asszonyhoz. — Nos följelentette? Szerezsánnak ragyogott a szeme. —Nem jelentettem föl. Visszaadtam az indexét pénz nélkül. Csapjon el! Az anyám már nem fog éhen halni. Dolgozni fogok a dunaparton, zsákot hordok, nem tanulok tovább! Most már egész lelkemből megvethetném önt! Anyám nem fog éhen halni! Napszámos, munkás, kutya, gép leszek! Friss vért kaptam. Mert — szeretek! ! I _ ; fölött, a mennyiben egyesek azt állitot! ták, hogy a városnak most is van elegendő sétatere. Az indítvány, minthogy nem konkrét alakban lön benyújtva, levétetett a napirendről. Az izr. temető' ügyében azt határozta a közgyűlés, eltéröleg a tanács ós az állandó választmány indítványától, hogy a megyei határozat fölebbeztessék meg. A nyugdíj szabályzaton a megye által kívánt pótlások és módosítások megtétettek. Jövő számunkban részletes tudósítást hozunk. — Az özvegy trónörökösnő B.-Füreden. Mint bennünket értesítenek, e hó 20-án Stefánia özvegy trónörökösnő Ö Fensége Siófokon át B.-Füredre fog jönni, hogy ottan a védnöksége alatt álló Stefánia jachtegyesület által rendezendő ünnepélyeken részt vegyen. A magas vendég fogadtatására nézve az előkészületek már nagyban folynak. — A Kisfaludy-társaság is képviseltetni fogja magát az ifj. képzőtársulat ünnepélyén, s képviseltetésével tagját Pulszky Ferenczet a hírneves tudóst bizta meg. — A balatonvidéki h. é. vasútnak közigazgatási bejárása, mely f. hó 18-án vette volna kezdetét, az érdekeltek kérelmére, a kereskedelemügyi minister által bizonytalan időre elhalasztatott. — Fényes ünnepély folyt le Kenése vidékén. Pap Gábor dunántúli ev. reform, püspök titkára és Huszár Ágoston székesfehérvári központi főszolgabíró kíséretében érkezett oda, hogy ö felsége által Móricz János kenései ev. ref. lelkésznek az egydiáz ós tanügy terén fél századon át szerzett érdemeinek elismeréséül adományozott Ferenc József rend • lovag-keresztjét a kitüntetett férfiúnak mellére tűzze. A déli vasút lepsényi állo

r másán, hol a népszerű főpap és kísérete kiszállt, az enyingi járás nevében Eenessey Miklós főszolgabíró üdvözölte a püspököt. A főpapot kellemesen lepte meg e váratlan és fényes fogadtatás, a mely. n Véghely- Dezső Veszprémmegye alispánja, a vidék összes intelligenciája j vallás, és rangkülönbség nélkül megjelent, j Az üdvözlés után a püspök Nagy Károly I rostási ntgybirtokos négyes fogatán hajj tátott Kenésére. A püspök fogatát a di• szes hintók beláthatatlan- sora követte, j Útközben a menethez a vidék birtokos, sága is csatlakozott s oly nagyszámmal, ! hogy mikor Kenésére értek, a püspök ki; sérete már körülbelül ötezer főből állott. ! Kenése község határában a község lakosj sága. bandérium és fehérbe öltözött kis leánykák várták a szeretett főpapot és j virágot hintettek útjára, Igy értek azután I a községbe, a melynek főterén „Tsteu hoI zott szeretett föpásztorunk!"- íVlirással I diadalkapu ékeskedett. Kenésén a püspök I Móricz János lelkész házához szállt és kevés idő múlva az egész egydjegyült kiI séret a templomba vonult, mely ezúttal j nem volt képes a nép sokaságát befogadni. Az egyházi szertartást a kis-kovácsi református lelkész végezte. Ezután Pap Gábor püspök lépett az Ur asztala elé és I remek s megható szép beszédben ecseJ telte a mai ünnepélyesség jelentőségét. kiemelvén az ünnepelt Móricz Jánosnak í az egyház és tanügy terén hosszú évek i során át szerzett érdemeit, miközben a i kitüntetettnek mellére tűzte az érdemke.' resztet. Az isteni tisztelet végeztével a • püspök kíséretével ismét a paplakba vonult és fogadta Móricz Jánossal együtt a küldöttségek tisztelgését. Az ünneplő társaság később a kies Balaton partjára vc nult. hol valóban pompás és magyaros ebéd várta őket. Az első felköszöntöt Móricz János mondotta a királyra. A felköszöntöt állva hallgatták s végeztével percekig tartó „Éljen a király!" kiáltás hangzott el. Mondtak* még szép felköszöntőt Pap Gábor püspök, Véghely Dezső alispán, Kenessey

r Károly, Kutassy Ferenc, Molnár Béla, Babay Kálmán, Soós Lajos és többen. Ebéd végeztével a fiatalság táncra perdült és járta hajnalhasadásig. Ezzel a valóban szép és felejthetetlen ünnepély véget ért. — A pápai irgalmas nővérek közül Stengl Blanka. Szeideman Alba és Tolonits Alfrida a polgári tanítónői képesítő vizsgát mult pénteken sikerrel kiáltották, Jan esek Amanda irg. nővér pedig a polgári tanítónői képző 2. és 3-ik évfolyamáról vizsgázott a mult hetekben szintén sikerrel, s igy hisszük, hogy a zárda rómkath. jellegű polgári leányiskolája a nyilvánossági jogot a legközelebb megkapja, mert a föltételt, melyhez a miniszter a nyilvánossági jogot kötötte az irgalmas nővérek teljesítették, megszerezvén a képesitő oklevelet. A páli szt. Vinczéről nevezett irgalmas nővérek között ők az elsők, kik polgári iskolai tanítónői oklovelet szereztek. Éljenek. — Jubiláris évzáró ünnepély. A pápai evaug. reformált főiskolai ifjúsági képzőtársulat 1892. június - 19-é.n délután 4 órakor a színház épületében jubiláris évzáró ünnepélyt rendez. A rendező bizottság: P. Szabó Káról elnök, BorSOS Károly alelnök, Osváld Kálmáu pénz-