Pápai Lapok. 19. évfolyam, 1892

1892-06-19

Felhívás Magyarország Íróihoz, lelkészeihez taná­rok- és tanitóilioz. Az Országos Állatvédő-Egyesület ezen­nel felhívja Magyarország kulturális hala­dásának szivén hordó egyéneit, mindazo­kat, kik fenkölt leikök sugallatánál, vagy hivatalos állásuknál fogva a nép zömére hathatnak, kik az ifjú és még hajlítható nemzedékre legközvetlenebb befolyást gya­korolhatnak: hogy karöltve velünk együtt fogjanak kezet az állatvédelmi irodalom megindítására, mely prózában és versben e nemes eszmét hirdesse. Szánalmat, ro­konszenvet, jó bánásmódot akarunk kel­teni az emberek nagy tömegében az álla­tok iránt. Kérünk az állatvédelem köréből me­rített tárgyú kisebb-nagyobb dolgozatokat, eredeti vagy fordított munkákat, verseket, a népnek és az ifjuságuak szánt meséket és elbeszéléseket, szóval minden oly tár­gyú és irányzatú dolgozatokat, melyek az egyesület intentióiuak megvalósítására ve­zetnek, beküldeni. Kérünk a gyermek-világ értelmi kö­réhez illő, jutalomnak szánt, képekkel el­látott, ietszetős könyveket, melyek az álla­tukkal való szelid és okos bánásmódot fej­tegetik és a szivet nemesitik. Kérüuk ponyvára szánt prózai és rig­musos leírásokat, melyekben a néppel az állatok, de különösen a házi állatokkal való szelid. okszerű bánásmódnak erkölcsi, de főleg gazdasági hasznát megismertesse. Nem czélja az egyesületnek záros határidőre ellátott pályázatot hirdetni, nyitva marad ezen felhívás az egész éven át. bármikor lehet dolgozatot be­küldeni: nem czélja az egyesületnek a be­küldött irodalmi termékek közül csupán eo-yiket vagy másikat elfogadni, hanem méltányos elbírálás alá keriüeml mjndany­nyi munka és megfelelő díjazásban része­sül minden egyes csekélység is. mely a kitűzött és fentebb jelzett czél- és irány­zatnak megfelel. Tájékozás végett megemlítjük, hogy egy az egyesület által kiadatni szokott év­könyv nagyságának megfelelő nyomtatott ivre (16 oldalra) terjedő eredeti muuka dija 25 frt, egy oldala tehát 1 frt 60 kr., egy-egy sora pedig 4 kr.; mig fordít jtt munka ive 20 frt, oldala 1 frt 25 kr., sora 3 kr. díjazásban részesül. A dolgozatok az Országos Állatvédő-Egyesület czimére: Bu­dapest, TV. kalap-utcza 12. szám, kül­dendők, Budapest. kir. tanácsos, elnök. §>&aihay Sk^uía, igazgató-titkár. Közgazdaságunk fejlődése. A társadalmi és üzleti tevékenység néhány napra szünetelt, illetőleg ama nagyszabású ünnepségek körül összponto­sult, melyek a koronázás 25 éves évfordu­lója alkalmából országszerte megtartat­tak. Ritka lelkesedéssel vett részt ezen ünnepségekben a társadalom minden osz­tálya, fény áradt szerte mindenfelé és örömöt tükrözött vissza minden arcz. Mi a lezajlott ünnepségek közgazdasági je­lentőségével kívánunk e helyütt foglal­— Akkor inkább nem is szólok felőle. — De csak szóljon. De nekem: ne az anyámnak! Rávetette szemét a hatal emberre. Annak a szegény asszonynak nagyon iájna. De én elbirom. Lássa azt hazud­tam, hogy elkergettek a helyemből, és olcsóbban dolgozom itt a házban, csakhogy minden látogatót fölfogjak, csakhogy senki se vihesse a panaszát anyámhoz, Én elbirom. Mondja el nekem. — Tán el se mondjam . . . — Mondja. Én elbirom. Ha rosszat tett, büntessék meg már egyszer! Istenem én nem is tudom, hogy követhet el az ember annyi rosszat s még sem büntették meg soha! Menynyit éjszakázott, mennyit költött, mennyit lopott már ós nem akar­ják megbüntetni! A minap ellopta az édes anyám utolsó forintját, a mi még az ón fizetésemből maradt, a mult hetiből. Meg­mondtam a biztos urnák, sírva kértem, hogy pusztítsák el! . . . Nem akarták meg­büntetni. Pedig azt mondtam, hogy édes anyám meghalna utána, hogy én is bele­halnék, de mégis jobb lenne, mert lega­lább vége lenne a szenvedéseinknek! És nem akarták megbüntetni.' Egy megsárgult fűszálat tépett ki a lába mellől s azt törögette siránkozva. — Hát szabad az, hogy meg ne bün­tessenek valakit, a ki minket bánt? Szerezsán úgy ülve közelebb csúszott a leánykához, megfogta a kezét s csititva szólt: — Ne sírjon .,, Hát olyan rossz az a fiú? kőzni, mert habár első pillanatra para­doxonnak látszik is, hogy az anyagi ér­dekekkel foglalkozó közgazdasági ténye­zőknek részük lehessen oly ünnepségek­ben, melyek eszményi tárgyúak és inkább a kedély hullámzásának, mint a számító elme működésének eredményei, mégis ez­úttal kétségbe nem volt vonható, hogy ezen ünnepségek jelentékeny közgazda­sági horderővel birtak, s nagy részük van azok fényének emelésében ama korszak­alkotó vívmányoknak, melyeket 25 év alatt megfeszített erővel elérnünk sikerült. Ha legkisebb kétségünk maradna fönn az iránt, hogy a lefolyt 25 évet jo­gosan tartjuk-e Magyarország újjászüle­tése korszakának, íme olvassuk el a bécsi ) s általában a külföldi lapok azon czik­i keit, melyek jubiláris ünneplésünkre vo­; natkoztak. E czikkek miudenkit meggyöz­j hétnek arról, hogy Magyarországnak a hadászat s a diplomáczia terén lehettek és I kétségkívül voltak is a történeti múltban j oly sikerei, melyeket a külföldön annak idején európai jelentőségű eseményekként emlegettek, de közgazdasági téren csak a lefolyt 25 év alatt lépett tel ez ország a cselekvés színpadára, s ezen aránylag rö­vid idö lefolyása alatt oly vívmányokat ért el, melyek tiszteletet ébresztenek a magyar nemzet iránt mindazon körökben, hol a komoly czélu munkálkodást, az er­nyedetlen kitartást méltányolni tudják. A külföldi lapok telvók e tekintetben mél­táuyló nyilatkozatokkal; elismeréssel, sőt tisztelettel emiitik fel azon vívmányokat, melyeket e nemzet 25 év lefolyta után felmutatni képes, ós nem tartózkodnak annak őszinte kijelentésétől, hogy Ma­gyarország méltó munkatársa mindazon európai államoknak, melyek a népek mű­veltségének és anyagi jólétének előmoz­} ditásán fáradoznak. • A jubiláris napok jelentőségének ki­j emelése végett felsoroljuk mi is ama lé­j nyegesebb adatokat, melyek a 25 év alatt i elért közgazdasági haladásnak csaknem I csodával hátáros eredményeit feltüntetik, j Államháztartásunk pénzügyi viszo­nyait a lefolyt 25 óv alatt a következő i számadatok világítják meg: 1868-ban az állami kiadások 109,912,000 a bevételek 112,392,000 frtot tettek ki, 1878-ban a ki­adás 291,964,000, a bevétel 240.445,000 frt j volt, 1888-ban a kiadás 362.707,000, a be­i vétel 338.727,000 frtra emelkedett, mig vé­gül 1890-ben a kiadások 365.450,000 a be­vételek 392,454,000 frtra rúgtak. Huszonöt : év alatt tehát a kiadások 230"/ o-kal a be­j vételek 250"/ o-kal emelkedtek, a deliczit pedig, melynek fedezésére 1868-tól 1888-ig összesen 760 millió forintot hitelmüvele­tek utján kelle összehozni, teljesen meg­szűnt s állami számadásaink 1889 óta fe­lesleggel zárulnak. 1878-ban egyenes adók­ból 54,041,000, fogyasztási adók és jöve­dékekből 52.017,000 frt bevétele volt az államnak, mig 1890-ben egyenes adókból 101.100,000, fogyasztási adók és jövedé­kekből 161.153,000 forint bevételeztetek, minélfogva az egyenes adóknál 85"/,,, az indirekt adóknál pedig 194%nyi emelke­dést konstatálunk, mely nagymérvű foko­zódása az adóbevételeknek világos tanú­ságot tesz az adóalap nagymérvű gyara­rapodásáról, vagyis a közvagyonosodás emelkedéséről, i Még jelentékenyebb a fejlődés hitel­és pénzintézeteink tekintetében 1867-ben létezett Magyarországon öt bank és 105 I takarókpénztár, összesen 4.408,000 frt rész­j A lányka szeme fölragyogott. — Nagyon, csaknem olyan nagyon ; rossz, mint a mily nagyon mi szeretjük. I Csaknem olyan nagyon . , . Az igaz, hogy aztán letérdel a mama elé és csókolgatja a lábát és esküszik, hogy nincs a világon mama, a kit ugy szeretnének, mint az ő mamáját, hogy nincs a világon fiu, a ki boldogabbá akarná tenni a mamáját, mint ö; hogy tanulni akar, hogy tanul .... Fölmosolygó arczczal csapott át más hangba: — És tanul is. Olyan jól vizsgázott! Csak nem tud leszokni arról az utálatos kártyáról. Éjszakákat átjátszik. Én min­dig megvárom az udvaron s mikor haza­jön, a csillagos ég alatt a nyakamba bo­rulva sir, csókolgatja a nyakamat, a ha­jamat és százszor a fülembe súgja, hogy ö egy istentelen, hogy ö egy rossz kutya, mert megmarja az édes anyját s az ö ara­nyos kugocskáját. Egy kissé elpirult. — Igy mondja, igy... Oh, az édes! — No, ugy-e, hogy mégis szereti? — Már nem! Fölkelt a földről s most ö ült a ge­rendákra. Meztelen karjával megtörülte a homlokát, a mely a napfény alatt megiz­zadt. Aztán csöndesen kérdezte: — Mit csinált megint? Szerezsán kissé elfogódva felelt: — Adósságot. — Sokat? — Nagyon sokat. S nálam hagyta zálogban az indexét. . , — S ha az magánál van, akkor Ő mm tNunltat ugy-e? • vénytőkével; tiz évvel később, 1877-ben • már 108 bankot, 307 takarékpénztárt, 22' • hitelszövetkezetet és 6 földhitelintézete • találunk, melyeknek össztőkéje 71.887,00( > forintra rúgott. Ismét tiz évvel később > 1887-ben, 142 bank, 413 takarékpénztár - 488 hitelszövetkezet ós öt földhitelintéze ' állott fönn 104.984,000 frt tökével, mí - pedig összesen 1174 különböző intéze L szolgálja a hitelügyet, melyek 159 milli< - részvénytőkével rendelkeznek. A takarék í; betétek 71 millióról 600 millióra emelked tek. Oly bámulatos haladás, melyhez ha i sonlót eddig egyetlen európai állam köz gazdasági története sem képes felmutatni Azonban haladásunknak az eddigiek > ben felmutatott eredményét messze felül múlják a közlekedésügy', különösen a vas utak terén elért nagy vívmányok. — Osz ' szes vasutaink hossza 1867-ben 2283,1877 1 ben 6621, 1887-ben 6983, 1890-ben pedij 5 11,465 km. volt, mely vasutak 1867-bei 1 2.069,000 utast, 28.212,000 mm. terhet : 1877-ben 8.600,000 utast, 99.802,000 mm ' terhet, 1890- ben pedig már 29.163,000 utas 1 ós 257,854,000 mm. terhet szállítottak 1 1867-ben a vasutak összbevétele csak 2' millió forintot tett ki, mig 1890-ben a; ' összbevétel már 87 millió forintra emel kedett s a vasutakba fektetett összes va i gyonérték 1,155.440.768 frtra hágott. A magyar állam tulajdonát képezett vasú tak hossza 1869-ben 125 kilométer, 1877 ' ben 1679 km, 1887-ben 4352 km. volt ' 1892-ben pedig 7154 kilométerre emel ke­i dett. 1 Kereskedelmünk fejlődése terén í haladás lépcsőfokait a következő adatol jelzik: 1868-ban behozatali kereskedel műnk 319, — kivitelünk 329 millió fo rintra emelkedett, 1874-ben az impor 452, az export 288 milliót tett: 1887-bei 434 millió frt import ellenében 402 millií export állott, míg 1890-ben a behozata 485 millió, ellenben a kivitel 530 millic frtra emelkedett, minélfogva kereskedelm összforgalmúnk 1867-től 570 millióról 10]í millióra szaporodott föl, melyből a beliO' zatalra 75%-nyi, ellenben a kiviteln 88"/ ()-uyi emelkedés esik. Hogy a gyár- ós kézműipar terér mily eredmények érettek el, azt számok­ban kitüntetni alig lehet. A fejlettségnél annyira alantas fokán állott iparügyünli a koronázás évében, hogy T arról statiszti­kát vezetni érdemesnek sem tartatott. Az 186Ü-iki népszámlálás az iparral foglalko­zók számát 646 ezerre, az 1880-ki nép­számlálás pedig, 777 ezerre tette, mig &2 utolsó népszámlálás már egy milliót meg­haladó iparmunkást konstatált. Gyáraink száma 1889-ben 187 l-re emelkedett s mig például czukorgyáraink 1875-ben csak 1.038,523 mm. répát dolgoztak fel, 1891­ben a feldolgozott répa súlya 9.169,50f mmázsát tett ki. Legvirágzóbb iparágunk­nak, a malomiparnak fejlődését pedig eléggé illusztrálja azon adat, hogy r a bu­dapesti malmok 1870-ben csak 2.392,00í mm., — mig ellenben 1891-ben mái 4.844,000 mmázsa lisztet állítottak elő. E számok, melyekhez még közgaz­dasági fejlődésünk tömérdek más szám­adatai sorakoznak, fényesebb világításba helyezik a multat, mint az égő szövétne­kek s az ablakokban ragyogó színes mé­csek. Ez adatok igazolják azt, hogy a jubiláris napok nem puszta látványossá­got képeznek, melyeknek emléke eltűnik az utolsó éljen elhangzásával, hanem ha­— Nehezen. De különben is föl kel jelentenem .... Hirtelen félbeszakította magát. Nen tudta magát ez előtt a kis vadvirág elötl olyan csúnya színben mutatni. Formát ke­resett, hogy elmondhassa a leánykának a mit mondani akart. — Lássa kisasszony . . . fVera vagyok, — vágott közbe a leány.; — Lássa Vera, — ón szegény fivi va­gyok, nekem is van egy szegény édes anyám, a ki éhen halna, ha én nem vol­nék, s lássa Vera, nekem nagyon csúnya dolgokat kell cselekednem, hogy az édes anyám éhen ne haljon. A kis vadvirág megfogta a fiatal em­ber kezét. — Maga jó ember! . . . Fiatal, heves melegség rezgett a Sze­rezsán hangjában. — Az vagyok. Rossz vagyok az anyámért, a ki nem tudja, de lopni is tudnók érte. Rossz vagyok. Vagy inkább eszköz vagyok, melylyel gonosz kezek nyúznak, gyilkolnak. Irtózzék tőlem kis­asszony ! . . . (Vera vagyok!) — Irtózzék tőlem Vera! Olyan va­gyok én, mint a hóhér. Magamnak is fáj, a mit tennem kell, de kell! Az anyámért. Ha csak magamért kellene, inkább meg­halnék éhen. De az anyámat szeretem. TJgy-e írem haragszik érte? A más pén­zéből adtam Tódornak kamatra, nagy ka­matra, nagy kamatra. Adtam, mikor kár­tya, mellett megszorult, és ö zálogba adta tárkövét képezik egy oly korszaknak, melynek vívmányaira visszatekintve, erőt merítünk" a még reánk várakozó nagy munka elvégzéséhez. TÖRTÉNELMI NAPTÁR.. — A Pápai Lapok számára irta TIPOLD ÖZSÉB. ' Hatodik évfolyam. Június 19. — 1365. IV. Eudolf első osztrák főherczeg a bécsi egyetem fölállitha­tására vonatkozó bullát IV. Orbán pápától megkapja. ~ Június 20. — 1789. A francia nemzet gyűlés tagjai, miután rendes gyüléstermüket bezárva és őrökkel körülvéve látták, a lapta játék üres termébe mennek és esküt tesz­nek, hogy addig innen nem távoznak mig Franciaországnak alkotmányt nem adnak. Június 21. — 1791. XVI. Lajos francia király Parisból családjával együtt megszökik. Június 22. — 1264. UI. Henrik angol király kormánylata alatt az első angol parla­ment a 3 országrend részvéte mellett meg­nyílik. Június 2H. — 1565. Szt. Elmo, máltai vár, hős védelem után a törökök birtokába kerül. Június 24. — 1386. Clűoli János hires hitbuzditó sz. ferencrendi szerzetes és Há­nyady Jánosunk haditársa születik Capistranó­ban. Innen a Oapistran János elnevezés. Meg­halt Hunyady János halála évében (1456.) okt. 23-án. Június 25. — 1495. I. Miksa német császár a wormsi országgyűlésen az országos beké föntartásáról s az ököljog fékezéséről tárgyaló jótékony törvényét kihirdeti. Hivatalos rovat. 2931. i892. Hirdetmény. A Széchéuyi-Kolonich féle. alapítvány­nál megüresedett s évi 63 frt élvezetével egybekötött 57 segélydijas helyre pályázat van.hirdetve, mely a jegyzői hivatalban mindenki által egész terjedelmében meg­olvasható. Pápán, 1892. június 18. A városi hatóság. 3033 . ikt. 892. Hirdetmény. A kéményseprésre vonatkozó sza­bályrendeletében a megye törvényhatósági bizottsága némi módosításokat rendelt el. melyekről a jegyzői hivatalnál magának mindenki tudomást szerezhet, és ezek el­len netáni fölebbezést a mai naptól szá­mítandó 30 nap közben beadhatja. Pápán. 1892. június 18. ^1 városi hatóság. KÜLÖNFÉLÉK. — Személyi hir. Zoltán Elek tá­bornok s daudárparancsnok a 7-ik honvéd huszár ezred megvizsgálása végett váro­sunkba érkezett. — Vároai közgyűlés. A tegnap tartott városi közgyűlésnek legtöbb pontja egyszerűen tudomásul vétetett. Hosszabb vita támadt Dr. Löwi Lászlónak a séta­tér létesítése ügyében tett indítványa az indexét. Es most rám parancsoltak hogy jelentsem föl a dékánnál . , . A leányka elsápadt. — S feljelenti? — Éhen hagyná-e halni az édes anyját ? — Ha másként megölnék valakit, a ki szintén édes anya, nem tudom .... Mind a ketten elhallgattak, mind a ketten fölkeltek és nem- tudtak egymásra nézni. A leányka félt. hogy valami bántót mondott, s a fiatal- ember elpirult, nem tudott felelni. Egy perczczel később a leányka meg- % fogta a Szerezsán kezét. — Megbántottam? — Nem tudom. Azt hiszem: igen, de nem haragszom. Aztán hirtelen kikapta zsebéből az indexet s odaadta a leánynak. Feltörő zo­kogással ugrott ez a nyakába. — Maga édes, maga jó! . . . És magafeledkezve csókolta az ifjút . . . * Este volt, mikor Szerezsán becsön­getett az asszonyhoz. — Nos följelentette? Szerezsánnak ragyogott a szeme. —Nem jelentettem föl. Visszaadtam az indexét pénz nélkül. Csapjon el! Az anyám már nem fog éhen halni. Dolgozni fogok a dunaparton, zsákot hordok, nem tanulok tovább! Most már egész lelkem­ből megvethetném önt! Anyám nem fog éhen halni! Napszámos, munkás, kutya, gép leszek! Friss vért kaptam. Mert — szeretek! ! I _ ; fölött, a mennyiben egyesek azt állitot­! ták, hogy a városnak most is van ele­gendő sétatere. Az indítvány, minthogy nem konkrét alakban lön benyújtva, le­vétetett a napirendről. Az izr. temető' ügyében azt határozta a közgyűlés, elté­röleg a tanács ós az állandó választmány indítványától, hogy a megyei határozat fölebbeztessék meg. A nyugdíj szabályza­ton a megye által kívánt pótlások és mó­dosítások megtétettek. Jövő számunkban részletes tudósítást hozunk. — Az özvegy trónörökösnő B.-Füreden. Mint bennünket értesíte­nek, e hó 20-án Stefánia özvegy trónörö­kösnő Ö Fensége Siófokon át B.-Füredre fog jönni, hogy ottan a védnöksége alatt álló Stefánia jachtegyesület által rende­zendő ünnepélyeken részt vegyen. A ma­gas vendég fogadtatására nézve az elő­készületek már nagyban folynak. — A Kisfaludy-társaság is kép­viseltetni fogja magát az ifj. képzőtársu­lat ünnepélyén, s képviseltetésével tagját Pulszky Ferenczet a hírneves tudóst bizta meg. — A balatonvidéki h. é. vasút­nak közigazgatási bejárása, mely f. hó 18-án vette volna kezdetét, az érdekeltek kérelmére, a kereskedelemügyi minister által bizonytalan időre elhalasztatott. — Fényes ünnepély folyt le Ke­nése vidékén. Pap Gábor dunántúli ev. reform, püspök titkára és Huszár Ágos­ton székesfehérvári központi főszolgabíró kíséretében érkezett oda, hogy ö felsége által Móricz János kenései ev. ref. lel­késznek az egydiáz ós tanügy terén fél századon át szerzett érdemeinek elisme­réséül adományozott Ferenc József rend • lovag-keresztjét a kitüntetett férfiúnak mellére tűzze. A déli vasút lepsényi állo r másán, hol a népszerű főpap és kísérete kiszállt, az enyingi járás nevében Ee­nessey Miklós főszolgabíró üdvözölte a püspököt. A főpapot kellemesen lepte meg e váratlan és fényes fogadtatás, a mely. n Véghely- Dezső Veszprémmegye alispánja, a vidék összes intelligenciája j vallás, és rangkülönbség nélkül megjelent, j Az üdvözlés után a püspök Nagy Károly I rostási ntgybirtokos négyes fogatán haj­j tátott Kenésére. A püspök fogatát a di­• szes hintók beláthatatlan- sora követte, j Útközben a menethez a vidék birtokos­, sága is csatlakozott s oly nagyszámmal, ! hogy mikor Kenésére értek, a püspök ki­; sérete már körülbelül ötezer főből állott. ! Kenése község határában a község lakos­j sága. bandérium és fehérbe öltözött kis leánykák várták a szeretett főpapot és j virágot hintettek útjára, Igy értek azután I a községbe, a melynek főterén „Tsteu ho­I zott szeretett föpásztorunk!"- íVlirással I diadalkapu ékeskedett. Kenésén a püspök I Móricz János lelkész házához szállt és kevés idő múlva az egész egydjegyült ki­I séret a templomba vonult, mely ezúttal j nem volt képes a nép sokaságát befogadni. Az egyházi szertartást a kis-kovácsi re­formátus lelkész végezte. Ezután Pap Gábor püspök lépett az Ur asztala elé és I remek s megható szép beszédben ecse­J telte a mai ünnepélyesség jelentőségét. kiemelvén az ünnepelt Móricz Jánosnak í az egyház és tanügy terén hosszú évek i során át szerzett érdemeit, miközben a i kitüntetettnek mellére tűzte az érdemke­.' resztet. Az isteni tisztelet végeztével a • püspök kíséretével ismét a paplakba vo­nult és fogadta Móricz Jánossal együtt a küldöttségek tisztelgését. Az ünneplő tár­saság később a kies Balaton partjára vc ­nult. hol valóban pompás és magyaros ebéd várta őket. Az első felköszöntöt Móricz János mondotta a királyra. A fel­köszöntöt állva hallgatták s végeztével percekig tartó „Éljen a király!" kiáltás hangzott el. Mondtak* még szép felkö­szöntőt Pap Gábor püspök, Véghely De­zső alispán, Kenessey r Károly, Kutassy Ferenc, Molnár Béla, Babay Kálmán, Soós Lajos és többen. Ebéd végeztével a fiatalság táncra perdült és járta hajnal­hasadásig. Ezzel a valóban szép és felejt­hetetlen ünnepély véget ért. — A pápai irgalmas nővérek közül Stengl Blanka. Szeideman Alba és Tolonits Alfrida a polgári tanítónői képe­sítő vizsgát mult pénteken sikerrel kiál­tották, Jan esek Amanda irg. nővér pedig a polgári tanítónői képző 2. és 3-ik évfolya­máról vizsgázott a mult hetekben szintén sikerrel, s igy hisszük, hogy a zárda róm­kath. jellegű polgári leányiskolája a nyil­vánossági jogot a legközelebb megkapja, mert a föltételt, melyhez a miniszter a nyilvánossági jogot kötötte az irgalmas nővérek teljesítették, megszerezvén a ké­pesitő oklevelet. A páli szt. Vinczéről ne­vezett irgalmas nővérek között ők az el­sők, kik polgári iskolai tanítónői oklovelet szereztek. Éljenek. — Jubiláris évzáró ünnepély. A pápai evaug. reformált főiskolai ifjú­sági képzőtársulat 1892. június - 19-é.n dél­után 4 órakor a színház épületében jubi­láris évzáró ünnepélyt rendez. A rende­ző bizottság: P. Szabó Káról elnök, Bor­SOS Károly alelnök, Osváld Kálmáu pénz-

Next

/
Thumbnails
Contents