Pápai Lapok. 19. évfolyam, 1892

1892-01-03

Károly a kik kijelentették, hogy meg lehet ugyan, hogy újabb országos vásárokra az iparosoknak semmi szükségük nincs, de van szükségük a gazdáknak, mert heti vásárokon marhát sem eladni, sem venni nem lehet. A gazdák részéről fel-felhangzó helyeslés után végre a polgármester fölteszi a kérdést s mint a »Papai Lapok< április 19-iki közgyűlési tudósításából látjuk, a kérdésre ilyenformán alakult a felelet: Zaj; egyik részről: »Nem szükséges, ugy is elég vásárunk van,« ellenmondás a másik részről: »Elfogadjuk.« A többség az elfogadás mellett nyilatkozott. Tehát egyhangu határozatról szó sem lehet, a mennyiben a képviselő testűlet tagjainak egy része a két újabb vásár ellen nyilatkozott. A kérvény elment; a minisztérium leküldte a győri keresk. és iparkamarához s ez utóbbi leküldte a területén levő ipartestületekhez,—a többi közt a pápaihoz is. A képviselőtestületi jelenetek ismétlődtek az ipartestületi elöljáróság ülésén is, a mennyiben itt is hangok emelkedtek az országos vásárok szaporítása ellen, ugy hogy végre is az ügy általános szavazat elé vitetett. Ezen az általános szavazaton a két újabb vásár mellett nyilatkozott az iparosok többsége — de tekintélyes volt a kisebbség is— ugy hogy az ipartestület a kérvényt pártolólag terjesztette föl a kamarához. Az iparkamara közgyűlése most tárgyalta deczember 22-ikén a kérvényt, s meghallgatva a szomszédság által érdekelt iparos közönséget (mely a pápai ipartestület kivételével) egy hangulag ellenzi az új vásárokat, figyelembe véve továbbá a vásárok ellen fenforgó általános érdeket, abban állapodott meg, hogy a vásárokat ellenzi. Hogy az iparkamarának ezen ellenzése után nem sok kilátásunk van a két ' újabb vásárra: azt fölösleges magyaráz- i gatni, bár a lehetőség, hogy a miniszter a két újabb vásárt valósággal engedélyezni fogja, kizárva nincs. De nem is ez az ok, a miért jelen czikkünk elején az itteni küzdelmeket vázoltuk, hanem az ok az, hogy szeretnők az iparos és gazdaközönség érdekeit, ha két újabb városunk nem lesz is, kielégiteni, Láttuk, hogy az iparosok ellene voltak a képviselő testületben s részben az ipartestületben is a vásárok szaporításának; a gazdák ellenben sürgették az új vásárokat, mert a régiek az ő érdekeiket nem elégítik ki. Miként lehetne most már ugy intézkedni, hogy a vásár oh ne szaporittassanak, de a gazdaközönség érdekei is kielégítve legyenek? A féltékeny büntetése. A menyecske idegese nsétált le és fel a szobában, a fiatal férj pedig komoly arczczal állt az ajtó előtt, bot és sótapálozával kezében. — Igenis Bertram, te megcsalsz engem, minden szavaddal, minden tetteddel, megcsalsz még gondolatoddal is. — Ne légy gyermek Iza! Nem mondtam-e, hogy az egész históriából semmi sem igaz. Én nekem semmi bajom Cathrinával, küldd el, fogadj más szobaleányt, egyáltalában nem fogok vele törődni... — Persze uram, persze hogy nem, mert akkor másutt sokkal gondtalanabbul folytathatjuk a pásztor órákat! vágott közbe mérgesen a szép kis menyecske, hátra szegve fejecskéjét. — Ha ilyen daczos ós értetlen vagy, egyáltaljában nem válaszolok többet semmiféle kérdésedre. — Természetes, hiszen igy nem kell megmagyarázni, hogy mikóp jutott Cathrina kezeibe egy a te levólpapiraid közül, gombostűvel szépen keresztül szurkálva. Csak ugy -v életlenül ugy-e vagy tréfából? Köszönöm az ilyen tréfát! — Minderről semmi tudomásom sincs, szavamra mondom neked. Ha szavamnak nem hiszel, higyj a mit akarsz, én egy szót sem szólok többet! szólt a komoly férj, és távozott. Iza egy darab ideig gondolkozott azután hevesen csengetett. Megjelent Cathrina, az incriminált szobaleány, egy igazi parisienne, fitos orral, barna hajjal és szemekkel, élénk tekintettel, csinos termettel, szolgálatkészen állt meg asszonya előtt, T- MXi pÄfftRojol, N*gyiígft? Ez a módja a segítésnek nem állhat másban, mint a vásárok idejének helyesebb beosztásában. Barthalos István emiitett beszédjében utalt orra, hogy április és november hónapokban kellenének az új vásárok s a novemberi vásárért >szivesen elengedné pl. az augusztusi vásárt.« Nem lehetne-e hát közös egyetértéssel ugy állapítani meg a vásárok idejét, hogy a földmivelőkre oly fontos őszi és tavaszi marhavásárok alkalmas időben megtarthatók legyenek, a nélkül, hogy ez az iparosok érdekeit sértené? s nem lehetne-e ezen megállapodás értelmében kérelmezni az eddigi országos vásárok különben is évről-évre megállapított idejének megváltoztatását? Mi azt hisszük igen s épen ezért ajánljuk ez ügyet komoly megfontolás végett ugy a gazda mint az iparos közönség figyelmébe az esetre, ha a keresk. miniszter kinek döntése legközelebb várható, a győri iparkamara értelmében döntene kérvényünk fölött. TÖRTÉNELMI NAPTÁR, — A Pápai Lapok számára irta TIPOLD ÖZSÉB. Hatodik évfolyam. Január 1. — 1532. Kenésén,, (a Balaton mellett) a polgárháború megszüntetése céljából országgyűlés tartatik. Január 2. — 1759. Majnái-Frankfurtot (a bárom osztrák örökösödési háború alkalmával) a francia sereg Soubise alatt megszállja. Január 3. — 1666. Pozsonyban Lippay György esztergomi érsek eltemettetik. Január 4. — 1520. IVangepán Kristófné, hires magyar honleány, meghal Majlandban. Január ő. — 1849. Budapestet Windíschgratz berezeg és Jellachich horváth bán megszállják és ugyanezen évi apr. 23-ig birtokolják. Január 6. — 1848. Messinában, (Olaszország Szicília tartományában) néhány népszerű ember elfogatása miatt a zavargások kitörnek. Január 7. — 1702. Konstantinápolyban a jancsárok föllázadnak, mely alkalommal II. Musztafa zultán a tróntól megfosztatik. Január 8. — 1817. Ama francia királyi rcudtílefe, mely elrendeli, hogy minden hajó, mdy néger rabokat szándékszik francia gyarmatba bevinni elkoboztassék, megjelenik. Január 9. — 1544. A János-Zsigmondpártiak Nagy-Váradon országgyűlést tartanak. Január 10. - 1645. Londonban, a TowerHíllben. Land William, canterburgi érsek vallásáért kivégeztetik. IvalalöslwiT ad.4505. 1891. Hirdetmény. Sörödók, korcsmák, bor, sör és pálinkamérés gyakorlásáról ujabban alkotott szabályrendeletet a városi képviselő testület decz. hó 19-én tartott közgyűlésében elfogadván, ez mai naptól kezdve 15 napon át a jegyzői hivatalban mindenki által betekinthető, s ez időközben ez ellen netáni fölebbezés beadható. Pápán, deczember 21-én, 1891. Osváld Dániel polgármester. — Mit ? Azt, hogy rögtön kitakarodik innen! — Miért, Nagysága kérem! — Még kérdi ? Hát talán képes volna tagadni, hogy azt a levélpapírt, melyet az előbb. ostobául ide adott, hogy a sütővasamat megpróbáljam, s mely olyan szépen tele szurkálva a mai rendezvous helyével ós idejével, nem a férjemtől kapta? Nem szógyenli magát, megrontani egy 2 hónapos fiatal asszony boldogságát. . ^ — De hisz nekem eszem ágában sincs az asszonyom boldogságát . . . — Elrontani — vágott közbe Iza — csak a magam boldogságát tartottam szem előtt és azért fogadtam el a gazdám levelét, melyben rendezvoust kér tőle s most hogy az asszonyomnak ostobául kezébe adtam a papirt, melynek csücskére oda van nyomva. „Mannell Bertram, dr. ügyvéd", hát most itt állok és nem tudom, mit hazudjak! Remek'dolog! Bögtön takarodjon a házamból. — Ha a Nagysága akarja, én . * . Izának egyszerre eszébe jutott valami. Az ajtóhoz ugrott: — Nem, még most nem! Most itt marad a szobámban, magára zárom az ajtót, én megyek a találkára, hogy azt a másikat is leleplezzem, .a ki még azzal áltat, hogy hü hozzám, és szeret. Ezzel kiugrott az ajtón, mérgesen becsapta azt és bosszút szikrázó szemekkel monda; — Este 8-kor légy a kapu alatt?! Na ott leszek, de nem lesz köszönet benne! Bizonyosan azért ment el az előbb, hogy ne gyanakodjam, azután majd 8-kor viszszajön és . . . és . . . Az asszonyka heves sírásba fakadt ű perelek kellettek honé, inig wwyfr» ad. 4506. 1891. Hirdetmény. Fogadó, vendéglő, kávéház, és kávémérési üzletek gyakorlása tárgyában ujabban alkotott szabályrendeletet a városi képviselő testület decz. hó 19-én tartott közgyűlésében elfogadván, ez mai naptól kezdve 15 napon át a jegyzői hivatalban mindenki által betekinthető, s ez időközben ez ellen netáni felebbezés beadható. ,» Pápa, deczember 21-én 1891. Osváld Dániel, polgármester. 33 ikt. 1892. Hirdetmény. Pápa város polgármesteri hivatala ezennel felhivja mindazokat, a kik az 1892-dik évben otthon bort szándékoznak tartani, és a fogyasztási adóra nézve eddig kiegyezve nem voltak, hogy a borkészletet a felvétel czéijából a fogyasztási adóhivatalban (városház földszint) 8 nap alatt annál bizonyosabban bejelentsék, mert ellenkező esetben ellenük a legszigorúbb büntetés fog, alkalmaztatni. Pápán, 1892, január 2-án. Martonfalvay h. polgármester' KÜLÖNFÉLÉK. — Olvasóinkhoz. Lapunk jelen számával a XLX-dik évfolyamot kezdjük meg. Hangzatos frázisok helyett legyen szabad egyszerűen kijelentenünk, hogy mint eddig úgy ezután is a közérdeket fogja szolgálni lapunk, tartózkodva minden felekezetieskedéstől vagy politikai pártállástól. Ennek az elvnek s azon tisztességes hangnak, mely czikkeinket jellemzi, köszönhettük eddig is, hogy a „Pápai Lapok" hasábjain városunk és vármegyénk úgyszólva minden tekintélyes tagjának nevével találkozott az olvasó, s ennek köszönhetjük, hogy munkatársaink ezután is támogatni fognak bennünket. Az eddig tapasztalt jóindulatot kérjük lapunk XIX. évfolyamára is. — Olvasóinknak és munkatársainknak szívből kívánunk boldog újévet! — Vaszary Kolos búcsúja a szent Benedek-rendtől. Multévi deczember 28-án délelőtt 11 órakor összegyűltek Pannonbalmán a szt. Benedek-rend tagjai, bogy bucsut vegyenek volt szeretett fő apátjuktól, immár Magyarország első egyházi méltóságától. A rend szeretetét Hallik Ciprián tolmácsolta megkapó szavakban, mire Vaszary Kolos gyönyörű beszéddel válaszolt, vázolva belyzetének súlyos voltát s kérve továbbra is rendtársai szeretetét. A megható ünnepélyen a pápai székházat Molnár Beda ós Mórocz Emilián tanárok képviselték — Dr. Láng Lajos államtitkár városunk országos képviselője a tegnap esti vonattal megérkezett s nébány napot szándékozik választói körében tölteni. magához .ért, hogy szemeit megtorló ós egy kendőt burkolt fejére, miáltal felísmerhetlenné tette magát ós lement a kapu alá, hol hallotta, hogy a Michaeltóri templom tornyában óppein nyolczat üt az óra. Elhelyezkedett őrállojmásán és várta, hogy mi fog történni. Egyszerre férfias lépteket hallott ós • a nagy sötétség daczára is észre vette, hogy egy szép, magas termetű férfi fordult be a kapunál. E perczben jutott eszébe az aszszonykának, hogy az ajtót mérgében elfelejtette Cathrinera csukni; ez bármely perczben lejöhet ós elronthatja az egészet. Azonban már nem volt idő segíteni a bajon, mert a férfi léptei meglassudtak és alig hallhatólag suttogta: — Cathrine. — Pszt! volt az asszonyka válasza, ki hangjával nem akarta magát elárulni. — Itt vagy? — Ühüm? Zümmögte Iza. A férfi gyorsan oda lépett és hevesen átölelte és egész halk hangon monda: — De milyen pontos vagy ma! — Hm, hm! volt a felelet. — Es hozzá milyen hallgatag! — Hm, hm, hm! i A férfi egy perezre elhallgatott 'és forró csókot nyomott Iza ajkaira. Hogy csókol gondola az asszonyka — engem sohse csókol ilyen hévvel éé mily lágy hangon beszél, egy cseppet seml hasonlít ez ahhoz a hanghoz, amelyen hozzám szokott beszélni. I A férfi folytatta a diskurzust: — Ugy-e csudálkoztál a levelemen? Azért írtam arra a papírra, mert nem volt más az irodában, azaz hogy nem irtain, htnem wurkiltam, ügy-e jobb igy, —| Kerkapoly Károly f | A magyar . tudományos világot nagy csapás érte hazánk egyik legnagyobb gondolkodójának Kerkapoly Károly v. b., t. tanácsos, egyetemi tanárnak mult óv deczember 31-én törtónt elhunytával. Kelkapoly mint pápai tanár kezdte müködós&t s innen emelkedett fel a miniszteri szókig. Hogy tehetett volna-e bárki más is az akkori viszonyok közt máskép, mint ahogy Kerkapoly tett, mikor a nemzet óriási ugrásokkal akarta helyrehozni századok mulasztásait s a pónzviszönyok helyes ismerete nélkül költekezett s mikor a pénzpiaezon a kölcsönök kamata oly rendkívül magas volt: azt megítélni a történelem dolga; tény az, hogy Magyarország pénzügyi politikájának legszomorúbb korszaka Kerkapoly nevével van összekötve. A mily kitűnő theoretikus volt, annyira nem-praktikusnak bizonyult. Azt mondják, hogy a miniszteri szóken is profeszszor maradt. Ez a tér volt valósággal Kerkapoly tere s remek előadását dicsérettel emliti mindenki. Mint tanár 20 évig működött a helybeli ref. főiskolánál s a kiváló tanítványok egész serege támadt nyomában. De azóta is, hogy Pápáról távozott, élénk érdeklődéssel viseltetett a főiskola iránt, melynek az utóbbi időben gondnoka volt. Halála hirére az új és óiskola épületén kitétetett a gyászlobogó s a tanárikar és a főiskolai gazdasági tanács ülést tartottak, melyben elhatároztatott, hogy mind a két testület képviselteti magát a tegnap délután megtörtént temetésen. E czólból Kis Gábor, s Barthalos István a gazdasági tanács, Németh István és Sebestyén Dávid a főiskola tanári kar részéről a tegnap éjjeli vonattal le is mentek Budapestre s ott a megboldogult koporsójára egy diszes koszorút helyeztek, a köv. felirattal : „A pápai ref. főiskola — szeretett gondnokának". — Ezen kivül a tanári kar a köv. gyászjelentést bocsátotta ki: A pápai reformált főiskola tanári kara, mély fájdalommal jelenti nagyméltóságú Kerkapoly Károly, valóságos belső titkos tanácsos urnák, a pápai reformált főiskola két évtizeden át volt tanára, utóbbi időben ezen főiskola világi gondnokának 1891, deczember 31-én délután l

2

/

a órakor Budapesten hosszasabb betegség után történt gyászos elhunytát. Pápa, 1892. január 1-én. Emlékezete legyen áldott! — A központi választmány kiegészítése. 1891 évi deczember hó 31-én tartott rendkívüli thatósági közgyűlés alkalmával, melynek egyedüli tárgya a központi választmány kiegószitése volt, — ezen választmányba egyhangúlag megválasztatott Ifj. Bélák István, Takács Ádám ós gróf Zichy István. — Zimmermann János titkos tanácsos, az öt jellemző pontossággal már 30-ára ideküldó a szokásos évi 600' frt adományt. A tanács meleg köszönő levelet fog a nemeslelkü férfiúhoz intézni. — A szilveszter estét társas köreink vidám kedélyességgel ülték meg. A n

kaszinó"-ha,n nem nagy számú volt ugyan a társaság, de a mulatság annál fesztelenebb. A felköszöntök sorát Bévész Kálmán nyitotta meg éltetve a kaszinó igazgatóját gróf Esterházy Móriezot; Horváth Lajos a kaszinó aligazgatójára emeli ponem lehet oly könnyen észrevenni. — De most ugyan felsültél vele, gondolta Iza, azonban egy ujabb „hm" — ön kivül mit sem válaszolt. E perczben közeledő léptek zaja volt hallható. Két férfi lépett a kapu alá. Iza és gavallérja óvatosan húzódtak a fal mellé, hagyva tovább menni a férfiakat. Ugyanekkor hallá Iza, hogy az általa bezárni szándékolt, de be nem zárt ajtó megnyílik, azután ismét becsukódik s valaki ugyancsak igyekszik le a lépcsőn. Mikor ez a valaki leért a lépcsőn, az egyik férfi roppant örömmel ölelte át, össze-vissza csókolta és igy kiáltott: — Nézd Izácskám, megjött bátyád! Most érkezett a vasúton, útközben megkaptam és magam kalauzoltam hozzád! Szép, hogy elébünk jöttél. — Ez a Bertram hangja! kiáltá inkább, mint mondta Iza, igyekezve kibontakozni az általa férjének tartott ember karjaiból. Gyorsan kimarkolt néhány szálat a zsebében szándékosan elrejtett gyufákból, végighúzta a falon és a halvány fénynél látta, hogy férje roppant örömmel ölelgeti Cathrinát, bátyja roppant csodálkozó arezot vág azon, a mit a gyufa fényénél megpillantott; mellette egy csínos szőke fiu állott, férjének ügyvédbojtárja és Cathrinenak nagy tisztelője ós kétségkívül szerzője a principális ur hivatalában használt levélpapírjaira gombostűvel kiszurkált postaion d' amournak. Izáeska soha többet nem féltékenykedett! Komo. harát s felolvassa egyúttal Fenyvessy Fe. rencz üdvözlő táviratát. Br. Wimpffen őrnagy a polgárok és katonák közti szép egyetértést emeli ki felköszöntőjében. Pentz József pedig Perczel ezredesre s a honvéd tisztikarra ürití poharát. — Apolgárikör^-bena felköszöntőket Hannig Antal kezdte meg :ívfelköszöntve. a kor tagjait, megemlékezett a kört ért veszteségekről, melyek föíemlitésekor mivel fia ia ez elhunytak közt :?

volt, az ősz apa könyökre fakadt.' ITtána az alelnök Heim Ignácz-szólott, kinek beszéde után Makara György köszöntötte föl a kedélyesség elnökét ; Jutassi Ödön felköszöntőjében a kiI rályt és Kossuthot éltette; Wajdits károly mint a kör újjászervezője általános nógatásra fölkelve, a kör tagjait éltette. Érdekesnek t..rtjuk megemlíteni, hogy Hannig Antal felhívására két szerencsétlenvak számára gyűjtés rendeztetett; mely miután az ív a szomszédos „kaszinóba" is átküldetett, minthogy 20 irtot eredményezett. Mindenesetre szép dolog volt az elnöktől I ugy mint a két társaskör tagjaitól, a viI gasság közepette is megemlékezni a szerencsétlenekről. — Jubileum. Mult vasárnap tartotta Néger Ágoston városunk köztiszteletben levő apátplebánosa első szentmiséjének 30 éves jábileumát. A fényes segédlettel mondott mise után vendégszerető asztalánál láttuk egykori növendékeit, Esterházy Móricz gróf főispánunkat testvérévol Esterházy Sándor gióffal együtt, továbbá testvérét Néger Adolf őrnagyot s többeket bensőbb barátai közül. Az első felköszöntőt Néger Ágoston mondta vendégeire, mire Esterházy Móricz ' gróf válaszolt, minden jót kívánva a juI bílánsnak a másik 30 évre. Számos távI irat is érkezett e napon az ünnepelthez, valamint az ezen alkalomra poétává vált I Fenyvessy távirati üdvözletén kivül alkalmi verssel is meglepte, melynek legsikerültebb strófája: ' . Papi éveidet Könnyűn kiszámitnod_ I Tisztélőid számát ' Számítsd ki ha tudod. A jókedvű társaság délután 4 óráig volt 1 együtt a legvidámabb kedélyhangulatban. — .26000 frt. Az év utolsó napján végre megérkezett a pénzügyigazgatóság távsürgönye, mely szerint, a ministerium a fogyasztási adót évi 26 ezer frort a városnak bérbe adta.' A városházán egyébként serényen folytak ' á szervezési és átalakítási munkálatok, hogy a házi kezelés jan. 1-ével akadály nélkül indulhasson. Adjon Isten hozzá a vái*osnak jó szerencsét. — Előléptetés. Török Géza had. apród őrmester a Januarius elsei előléptetések alkalmával tiszthelyettesnek léptettetett elő. — Az országgyűlési képviselőválasztók 1892-ik évben érvénynyel biró névjegyzéke szerint a veszprémi választó kerületben 1265, a n. vázsonyiban 1691, a s. vásárhelyiben 2906, az ugodiban 2043, a zircziben 2068 ós az enyingi választókerületben 2130 szavazó van, egész Veszprém vármegye területén pedig — Pápa várost kivéve — van 12103 szavazati joggal bíró egyén. — Eljegyzés. Dr. Bapoch Mór, mult hó 20-án jegyezte el Epstein Irma k. a.t, Epstein Ignácz bélaházi földbirtokos báios és müveit leányát. — A pápai honvédszobor és az apácza zárda javára rendezendő hangversenyek műsora a következő :I-ső Este 1892 január 12. I. Quartett Beethoven Pastoral Siiűfoniája Gáthy Zolt. Vid Károly, Schultz Vendel. Tchseppen Alajos, zongora Csoknyay Erzsi, Kunte Gizella. H. Ének. Virágok Hölzeltől Hannig Gyula, Latinovits Béláné. Hl. Zongora Marche Triumphale Goriától 4 kézre 2 zongorán Hanauer Margit, Weber Olga. IV. Intermezzo a Mascagni Gavaleria rusticanaból. Gáthy Zoltán, Vid Károly, Tscheppen Alajos, Schulz Vendel, Lángho, Kunte Gizella, Csoknyay Erzsi, Latinovits Béláné. V. Monolog * * * VI. Élőkép a Virágok Bálja, alakítják: Weber Olga, Hanauer Margit, Kunte Gizella, Bonesz Emma, Unger Izabella, Lazányi Ilona, Tóth Jolán, Barabás Jenőné, Klainik Vilma, Báron Clémi, Harmos Hona, Tauber Jolán, Kövy Angela es Dolora, Voyta Elemér, Klainik Julia, Latinovits Béláné. — n. Este 1892. január 16-án. I. Magyar Nyitány. Gáthy Zoltántól zongora harmónium kísérettel e ezélra alakult zenekarral. H. Felolvasás. (Dr. Fenyvessy Ferencz.) m. Kákóczyinduló Liszt Ferencz átirataiból 8 kézre 2 zongorán Csoknyay Erzsi, Báron Janka, Kunte Gizella, Latinovits Béláné. IV. Magyar dal egy helybeli szerzőtől. Énekli Hannig Gyula, kiséri Kunte Gizella. V. Zongora a világosi czimbalmos. Kunte Gizella, VI. Apothesis, Neuhauser Imre, Hermán Pál, Körmendy Béla, Almersdorfer Emília, Tauber-Jolán, Vittnmnn Flóra, Hanauer Margit, Latinovits Béláné. Jegyek előre válthatók Goldberg Gyula papirkereskedésében, a hangverseny napján pedig este 5 órától a színházi pénztárnál. Egyúttal pedig tisztelettel felkéretnek mindKQk, kik m4r elhegyeztek, jegyeiket e \\