Pápai Lapok. 19. évfolyam, 1892

1892-01-03

Károly a kik kijelentették, hogy meg ­lehet ugyan, hogy újabb országos vásá­rokra az iparosoknak semmi szükségük nincs, de van szükségük a gazdáknak, mert heti vásárokon marhát sem eladni, sem venni nem lehet. A gazdák részéről fel-felhangzó he­lyeslés után végre a polgármester fölte­szi a kérdést s mint a »Papai Lapok< április 19-iki közgyűlési tudósításából látjuk, a kérdésre ilyenformán alakult a felelet: Zaj; egyik részről: »Nem szük­séges, ugy is elég vásárunk van,« ellen­mondás a másik részről: »Elfogadjuk.« A többség az elfogadás mellett nyilat­kozott. Tehát egyhangu határozatról szó sem lehet, a mennyiben a képviselő testűlet tagjainak egy része a két újabb vásár ellen nyilatkozott. A kérvény elment; a minisztérium leküldte a győri keresk. és iparkamará­hoz s ez utóbbi leküldte a területén levő ipartestületekhez,—a többi közt a pá­paihoz is. A képviselőtestületi jelenetek ismét­lődtek az ipartestületi elöljáróság ülésén is, a mennyiben itt is hangok emelked­tek az országos vásárok szaporítása el­len, ugy hogy végre is az ügy általános szavazat elé vitetett. Ezen az általános szavazaton a két újabb vásár mellett nyilatkozott az ipa­rosok többsége — de tekintélyes volt a kisebbség is— ugy hogy az ipartestület a kérvényt pártolólag terjesztette föl a ka­marához. Az iparkamara közgyűlése most tár­gyalta deczember 22-ikén a kérvényt, s meghallgatva a szomszédság által érde­kelt iparos közönséget (mely a pápai ipartestület kivételével) egy hangulag el­lenzi az új vásárokat, figyelembe véve to­vábbá a vásárok ellen fenforgó általános érdeket, abban állapodott meg, hogy a vásárokat ellenzi. Hogy az iparkamarának ezen ellen­zése után nem sok kilátásunk van a két ' újabb vásárra: azt fölösleges magyaráz- i gatni, bár a lehetőség, hogy a miniszter a két újabb vásárt valósággal engedé­lyezni fogja, kizárva nincs. De nem is ez az ok, a miért jelen czikkünk elején az itteni küzdelmeket vázoltuk, hanem az ok az, hogy szeretnők az iparos és gazdaközönség érdekeit, ha két újabb vá­rosunk nem lesz is, kielégiteni, Láttuk, hogy az iparosok ellene vol­tak a képviselő testületben s részben az ipartestületben is a vásárok szaporításá­nak; a gazdák ellenben sürgették az új vásárokat, mert a régiek az ő érdekei­ket nem elégítik ki. Miként lehetne most már ugy intézkedni, hogy a vásár oh ne szaporittassanak, de a gazdaközönség ér­dekei is kielégítve legyenek? A féltékeny büntetése. A menyecske idegese nsétált le és fel a szobában, a fiatal férj pedig komoly arczczal állt az ajtó előtt, bot és sótapál­ozával kezében. — Igenis Bertram, te megcsalsz en­gem, minden szavaddal, minden tetteddel, megcsalsz még gondolatoddal is. — Ne légy gyermek Iza! Nem mond­tam-e, hogy az egész históriából semmi sem igaz. Én nekem semmi bajom Cath­rinával, küldd el, fogadj más szobaleányt, egyáltalában nem fogok vele törődni... — Persze uram, persze hogy nem, mert akkor másutt sokkal gondtalanabbul folytathatjuk a pásztor órákat! vágott közbe mérgesen a szép kis menyecske, hátra szegve fejecskéjét. — Ha ilyen daczos ós értetlen vagy, egyáltaljában nem válaszolok többet sem­miféle kérdésedre. — Természetes, hiszen igy nem kell megmagyarázni, hogy mikóp jutott Cath­rina kezeibe egy a te levólpapiraid közül, gombostűvel szépen keresztül szurkálva. Csak ugy -v életlenül ugy-e vagy tréfából? Köszönöm az ilyen tréfát! — Minderről semmi tudomásom sincs, szavamra mondom neked. Ha sza­vamnak nem hiszel, higyj a mit akarsz, én egy szót sem szólok többet! szólt a komoly férj, és távozott. Iza egy darab ideig gondolkozott azután hevesen csengetett. Megjelent Cath­rina, az incriminált szobaleány, egy igazi parisienne, fitos orral, barna hajjal és sze­mekkel, élénk tekintettel, csinos termettel, szolgálatkészen állt meg asszonya előtt, T- MXi pÄfftRojol, N*gyiígft? Ez a módja a segítésnek nem áll­hat másban, mint a vásárok idejének he­lyesebb beosztásában. Barthalos István emiitett beszédjé­ben utalt orra, hogy április és november hónapokban kellenének az új vásárok s a novemberi vásárért >szivesen elengedné pl. az augusztusi vásárt.« Nem lehetne-e hát közös egyetértéssel ugy állapítani meg a vásárok idejét, hogy a földmive­lőkre oly fontos őszi és tavaszi marha­vásárok alkalmas időben megtarthatók legyenek, a nélkül, hogy ez az iparosok érdekeit sértené? s nem lehetne-e ezen megállapodás értelmében kérelmezni az eddigi országos vásárok különben is év­ről-évre megállapított idejének megvál­toztatását? Mi azt hisszük igen s épen ezért ajánljuk ez ügyet komoly megfontolás végett ugy a gazda mint az iparos kö­zönség figyelmébe az esetre, ha a keresk. miniszter kinek döntése legközelebb vár­ható, a győri iparkamara értelmében dön­tene kérvényünk fölött. TÖRTÉNELMI NAPTÁR, — A Pápai Lapok számára irta TIPOLD ÖZSÉB. Hatodik évfolyam. Január 1. — 1532. Kenésén,, (a Bala­ton mellett) a polgárháború megszüntetése cél­jából országgyűlés tartatik. Január 2. — 1759. Majnái-Frankfurtot (a bárom osztrák örökösödési háború alkalmá­val) a francia sereg Soubise alatt megszállja. Január 3. — 1666. Pozsonyban Lippay György esztergomi érsek eltemettetik. Január 4. — 1520. IVangepán Kris­tófné, hires magyar honleány, meghal Maj­landban. Január ő. — 1849. Budapestet Win­díschgratz berezeg és Jellachich horváth bán megszállják és ugyanezen évi apr. 23-ig bir­tokolják. Január 6. — 1848. Messinában, (Olasz­ország Szicília tartományában) néhány nép­szerű ember elfogatása miatt a zavargások ki­törnek. Január 7. — 1702. Konstantinápolyban a jancsárok föllázadnak, mely alkalommal II. Musztafa zultán a tróntól megfosztatik. Január 8. — 1817. Ama francia királyi rcudtílefe, mely elrendeli, hogy minden hajó, mdy néger rabokat szándékszik francia gyar­matba bevinni elkoboztassék, megjelenik. Január 9. — 1544. A János-Zsigmond­pártiak Nagy-Váradon országgyűlést tartanak. Január 10. - 1645. Londonban, a Tower­Híllben. Land William, canterburgi érsek val­lásáért kivégeztetik. IvalalöslwiT ad.4505. 1891. Hirdetmény. Sörödók, korcsmák, bor, sör és pálinka­mérés gyakorlásáról ujabban alkotott szabály­rendeletet a városi képviselő testület decz. hó 19-én tartott közgyűlésében elfogadván, ez mai naptól kezdve 15 napon át a jegyzői hi­vatalban mindenki által betekinthető, s ez idő­közben ez ellen netáni fölebbezés beadható. Pápán, deczember 21-én, 1891. Osváld Dániel polgármester. — Mit ? Azt, hogy rögtön kitakaro­dik innen! — Miért, Nagysága kérem! — Még kérdi ? Hát talán képes volna tagadni, hogy azt a levélpapírt, melyet az előbb. ostobául ide adott, hogy a sütő­vasamat megpróbáljam, s mely olyan szé­pen tele szurkálva a mai rendezvous he­lyével ós idejével, nem a férjemtől kapta? Nem szógyenli magát, megrontani egy 2 hónapos fiatal asszony boldogságát. . ^ — De hisz nekem eszem ágában sincs az asszonyom boldogságát . . . — Elrontani — vágott közbe Iza — csak a magam boldogságát tartottam szem előtt és azért fogadtam el a gazdám le­velét, melyben rendezvoust kér tőle s most hogy az asszonyomnak ostobául ke­zébe adtam a papirt, melynek csücskére oda van nyomva. „Mannell Bertram, dr. ügyvéd", hát most itt állok és nem tu­dom, mit hazudjak! Remek'dolog! Bög­tön takarodjon a házamból. — Ha a Nagysága akarja, én . * . Izának egyszerre eszébe jutott va­lami. Az ajtóhoz ugrott: — Nem, még most nem! Most itt marad a szobámban, magára zárom az aj­tót, én megyek a találkára, hogy azt a másikat is leleplezzem, .a ki még azzal áltat, hogy hü hozzám, és szeret. Ezzel kiugrott az ajtón, mérgesen becsapta azt és bosszút szikrázó szemek­kel monda; — Este 8-kor légy a kapu alatt?! Na ott leszek, de nem lesz köszönet benne! Bizonyosan azért ment el az előbb, hogy ne gyanakodjam, azután majd 8-kor visz­szajön és . . . és . . . Az asszonyka heves sírásba fakadt ű perelek kellettek honé, inig wwyfr» ad. 4506. 1891. Hirdetmény. Fogadó, vendéglő, kávéház, és kávémé­rési üzletek gyakorlása tárgyában ujabban al­kotott szabályrendeletet a városi képviselő tes­tület decz. hó 19-én tartott közgyűlésében el­fogadván, ez mai naptól kezdve 15 napon át a jegyzői hivatalban mindenki által betekint­hető, s ez időközben ez ellen netáni felebbezés beadható. ,» Pápa, deczember 21-én 1891. Osváld Dániel, polgármester. 33 ikt. 1892. Hirdetmény. Pápa város polgármesteri hivatala ezen­nel felhivja mindazokat, a kik az 1892-dik évben otthon bort szándékoznak tartani, és a fogyasztási adóra nézve eddig kiegyezve nem voltak, hogy a borkészletet a felvétel czéijá­ból a fogyasztási adóhivatalban (városház föld­szint) 8 nap alatt annál bizonyosabban beje­lentsék, mert ellenkező esetben ellenük a leg­szigorúbb büntetés fog, alkalmaztatni. Pápán, 1892, január 2-án. Martonfalvay h. polgármester' KÜLÖNFÉLÉK. — Olvasóinkhoz. Lapunk jelen számával a XLX-dik évfolyamot kezdjük meg. Hangza­tos frázisok helyett legyen szabad egyszerűen kijelentenünk, hogy mint eddig úgy ezután is a közérdeket fogja szolgálni lapunk, tartózkodva minden felekezetieskedéstől vagy politikai pártállástól. Ennek az elv­nek s azon tisztességes hangnak, mely czikkeinket jellemzi, köszön­hettük eddig is, hogy a „Pápai La­pok" hasábjain városunk és várme­gyénk úgyszólva minden tekintélyes tagjának nevével találkozott az ol­vasó, s ennek köszönhetjük, hogy munkatársaink ezután is támogatni fognak bennünket. Az eddig tapasz­talt jóindulatot kérjük lapunk XIX. évfolyamára is. — Olvasóinknak és mun­katársainknak szívből kívánunk boldog újévet! — Vaszary Kolos búcsúja a szent Benedek-rendtől. Multévi deczember 28-án délelőtt 11 órakor összegyűltek Pan­nonbalmán a szt. Benedek-rend tagjai, bogy bucsut vegyenek volt szeretett fő apátjuktól, immár Magyarország első egy­házi méltóságától. A rend szeretetét Hal­lik Ciprián tolmácsolta megkapó szavak­ban, mire Vaszary Kolos gyönyörű be­széddel válaszolt, vázolva belyzetének sú­lyos voltát s kérve továbbra is rendtár­sai szeretetét. A megható ünnepélyen a pápai székházat Molnár Beda ós Mó­rocz Emilián tanárok képviselték — Dr. Láng Lajos államtitkár városunk országos képviselője a tegnap esti vonattal megérkezett s nébány napot szándékozik választói körében tölteni. magához .ért, hogy szemeit megtorló ós egy kendőt burkolt fejére, miáltal felís­merhetlenné tette magát ós lement a kapu alá, hol hallotta, hogy a Michaeltóri tem­plom tornyában óppein nyolczat üt az óra. Elhelyezkedett őrállojmásán és várta, hogy mi fog történni. Egyszerre férfias lépteket hallott ós • a nagy sötétség daczára is észre vette, hogy egy szép, magas termetű férfi for­dult be a kapunál. E perczben jutott eszébe az asz­szonykának, hogy az ajtót mérgében el­felejtette Cathrinera csukni; ez bármely perczben lejöhet ós elronthatja az egészet. Azonban már nem volt idő segíteni a ba­jon, mert a férfi léptei meglassudtak és alig hallhatólag suttogta: — Cathrine. — Pszt! volt az asszonyka válasza, ki hangjával nem akarta magát elárulni. — Itt vagy? — Ühüm? Zümmögte Iza. A férfi gyorsan oda lépett és heve­sen átölelte és egész halk hangon monda: — De milyen pontos vagy ma! — Hm, hm! volt a felelet. — Es hozzá milyen hallgatag! — Hm, hm, hm! i A férfi egy perezre elhallgatott 'és forró csókot nyomott Iza ajkaira. Hogy csókol gondola az asszonyka — engem sohse csókol ilyen hévvel éé mily lágy hangon beszél, egy cseppet seml hasonlít ez ahhoz a hanghoz, amelyen hozzám szokott beszélni. I A férfi folytatta a diskurzust: — Ugy-e csudálkoztál a levelemen? Azért írtam arra a papírra, mert nem volt más az irodában, azaz hogy nem ir­tain, htnem wurkiltam, ügy-e jobb igy, —| Kerkapoly Károly f | A ma­gyar . tudományos világot nagy csapás érte hazánk egyik legnagyobb gondolko­dójának Kerkapoly Károly v. b., t. taná­csos, egyetemi tanárnak mult óv deczem­ber 31-én törtónt elhunytával. Kelkapoly mint pápai tanár kezdte müködós&t s in­nen emelkedett fel a miniszteri szókig. Hogy tehetett volna-e bárki más is az ak­kori viszonyok közt máskép, mint ahogy Kerkapoly tett, mikor a nemzet óriási ugrásokkal akarta helyrehozni századok mulasztásait s a pónzviszönyok helyes ismerete nélkül költekezett s mikor a pénz­piaezon a kölcsönök kamata oly rendkí­vül magas volt: azt megítélni a történe­lem dolga; tény az, hogy Magyarország pénzügyi politikájának legszomorúbb kor­szaka Kerkapoly nevével van összekötve. A mily kitűnő theoretikus volt, annyira nem-praktikusnak bizonyult. Azt mond­ják, hogy a miniszteri szóken is profesz­szor maradt. Ez a tér volt valósággal Kerkapoly tere s remek előadását dicsé­rettel emliti mindenki. Mint tanár 20 évig működött a helybeli ref. főiskolánál s a kiváló tanítványok egész serege támadt nyomában. De azóta is, hogy Pápáról tá­vozott, élénk érdeklődéssel viseltetett a főiskola iránt, melynek az utóbbi időben gondnoka volt. Halála hirére az új és ó­iskola épületén kitétetett a gyászlobogó s a tanárikar és a főiskolai gazdasági tanács ülést tartottak, melyben elha­tároztatott, hogy mind a két testület képviselteti magát a tegnap délután megtörtént temetésen. E czólból Kis Gábor, s Barthalos István a gazda­sági tanács, Németh István és Sebestyén Dávid a főiskola tanári kar részéről a teg­nap éjjeli vonattal le is mentek Buda­pestre s ott a megboldogult koporsójára egy diszes koszorút helyeztek, a köv. fel­irattal : „A pápai ref. főiskola — szeretett gondnokának". — Ezen kivül a tanári kar a köv. gyászjelentést bocsátotta ki: A pápai reformált főiskola tanári kara, mély fájdalommal jelenti nagyméltóságú Ker­kapoly Károly, valóságos belső titkos ta­nácsos urnák, a pápai reformált főiskola két évtizeden át volt tanára, utóbbi idő­ben ezen főiskola világi gondnokának 1891, deczember 31-én délután l 2 / a órakor Budapesten hosszasabb betegség után tör­tént gyászos elhunytát. Pápa, 1892. ja­nuár 1-én. Emlékezete legyen áldott! — A központi választmány kiegészítése. 1891 évi deczember hó 31-én tartott rendkívüli thatósági köz­gyűlés alkalmával, melynek egyedüli tárgya a központi választmány kiegószi­tése volt, — ezen választmányba egyhan­gúlag megválasztatott Ifj. Bélák István, Takács Ádám ós gróf Zichy István. — Zimmermann János titkos tanácsos, az öt jellemző pontossággal már 30-ára ideküldó a szokásos évi 600' frt adományt. A tanács meleg köszönő levelet fog a nemeslelkü férfiúhoz intézni. — A szilveszter estét társas kö­reink vidám kedélyességgel ülték meg. A n kaszinó"-ha,n nem nagy számú volt ugyan a társaság, de a mulatság annál fesztele­nebb. A felköszöntök sorát Bévész Kál­mán nyitotta meg éltetve a kaszinó igaz­gatóját gróf Esterházy Móriezot; Horváth Lajos a kaszinó aligazgatójára emeli po­nem lehet oly könnyen észrevenni. — De most ugyan felsültél vele, gondolta Iza, azonban egy ujabb „hm" — ön kivül mit sem válaszolt. E perczben közeledő léptek zaja volt hallható. Két férfi lépett a kapu alá. Iza és gavallérja óvatosan húzódtak a fal mellé, hagyva tovább menni a férfiakat. Ugyanekkor hallá Iza, hogy az általa be­zárni szándékolt, de be nem zárt ajtó megnyílik, azután ismét becsukódik s va­laki ugyancsak igyekszik le a lépcsőn. Mikor ez a valaki leért a lépcsőn, az egyik férfi roppant örömmel ölelte át, össze-vissza csókolta és igy kiáltott: — Nézd Izácskám, megjött bátyád! Most érkezett a vasúton, útközben meg­kaptam és magam kalauzoltam hozzád! Szép, hogy elébünk jöttél. — Ez a Bertram hangja! kiáltá in­kább, mint mondta Iza, igyekezve kibon­takozni az általa férjének tartott ember karjaiból. Gyorsan kimarkolt néhány szálat a zsebében szándékosan elrejtett gyufákból, végighúzta a falon és a halvány fénynél látta, hogy férje roppant örömmel ölel­geti Cathrinát, bátyja roppant csodálkozó arezot vág azon, a mit a gyufa fényénél megpillantott; mellette egy csínos szőke fiu állott, férjének ügyvédbojtárja és Cathrinenak nagy tisztelője ós kétségkí­vül szerzője a principális ur hivatalában használt levélpapírjaira gombostűvel ki­szurkált postaion d' amournak. Izáeska soha többet nem féltékeny­kedett! Komo. harát s felolvassa egyúttal Fenyvessy Fe. rencz üdvözlő táviratát. Br. Wimpffen őrnagy a polgárok és katonák közti szép egyetértést emeli ki felköszöntőjében. Pentz József pedig Perczel ezredesre s a honvéd tisztikarra ürití poharát. — Apol­gárikör^-bena felköszöntőket Hannig An­tal kezdte meg :ívfelköszöntve. a kor tag­jait, megemlékezett a kört ért vesztesé­gekről, melyek föíemlitésekor mivel fia ia ez elhunytak közt :? volt, az ősz apa kö­nyökre fakadt.' ITtána az alelnök Heim Ig­nácz-szólott, kinek beszéde után Makara György köszöntötte föl a kedélyesség el­nökét ; Jutassi Ödön felköszöntőjében a ki­I rályt és Kossuthot éltette; Wajdits ká­roly mint a kör újjászervezője általános nógatásra fölkelve, a kör tagjait éltette. Ér­dekesnek t..rtjuk megemlíteni, hogy Hannig Antal felhívására két szerencsétlenvak szá­mára gyűjtés rendeztetett; mely miután az ív a szomszédos „kaszinóba" is átkül­detett, minthogy 20 irtot eredményezett. Mindenesetre szép dolog volt az elnöktől I ugy mint a két társaskör tagjaitól, a vi­I gasság közepette is megemlékezni a sze­rencsétlenekről. — Jubileum. Mult vasárnap tar­totta Néger Ágoston városunk köztiszte­letben levő apátplebánosa első szentmisé­jének 30 éves jábileumát. A fényes se­gédlettel mondott mise után vendégsze­rető asztalánál láttuk egykori növendé­keit, Esterházy Móricz gróf főispánunkat testvérévol Esterházy Sándor gióffal egy­ütt, továbbá testvérét Néger Adolf őrna­gyot s többeket bensőbb barátai közül. Az első felköszöntőt Néger Ágoston mondta vendégeire, mire Esterházy Móricz ' gróf válaszolt, minden jót kívánva a ju­I bílánsnak a másik 30 évre. Számos táv­I irat is érkezett e napon az ünnepelthez, valamint az ezen alkalomra poétává vált I Fenyvessy távirati üdvözletén kivül al­kalmi verssel is meglepte, melynek legsi­kerültebb strófája: ' . ­Papi éveidet Könnyűn kiszámitnod_ I Tisztélőid számát ' Számítsd ki ha tudod. A jókedvű társaság délután 4 óráig volt 1 együtt a legvidámabb kedélyhangulatban. — .26000 frt. Az év utolsó nap­ján végre megérkezett a pénzügyigazga­tóság távsürgönye, mely szerint, a minis­terium a fogyasztási adót évi 26 ezer frort a városnak bérbe adta.' A városhá­zán egyébként serényen folytak ' á szer­vezési és átalakítási munkálatok, hogy a házi kezelés jan. 1-ével akadály nélkül indulhasson. Adjon Isten hozzá a vái*os­nak jó szerencsét. — Előléptetés. Török Géza had. apród őrmester a Januarius elsei előlépte­tések alkalmával tiszthelyettesnek léptet­tetett elő. — Az országgyűlési képviselő­választók 1892-ik évben érvénynyel biró névjegyzéke szerint a veszprémi választó kerületben 1265, a n. vázsonyiban 1691, a s. vásárhelyiben 2906, az ugodiban 2043, a zircziben 2068 ós az enyingi vá­lasztókerületben 2130 szavazó van, egész Veszprém vármegye területén pedig — Pápa várost kivéve — van 12103 szava­zati joggal bíró egyén. — Eljegyzés. Dr. Bapoch Mór, mult hó 20-án jegyezte el Epstein Irma k. a.t, Epstein Ignácz bélaházi földbirto­kos báios és müveit leányát. — A pápai honvédszobor és az apácza zárda javára rendezendő hangver­senyek műsora a következő :I-ső Este 1892 január 12. I. Quartett Beethoven Pastoral Siiűfoniája Gáthy Zolt. Vid Károly, Schultz Vendel. Tchseppen Alajos, zongora Csok­nyay Erzsi, Kunte Gizella. H. Ének. Virágok Hölzeltől Hannig Gyula, Latinovits Béláné. Hl. Zongora Marche Triumphale Goriától 4 kézre 2 zongorán Hanauer Margit, Weber Olga. IV. Intermezzo a Mascagni Gavaleria rusticanaból. Gáthy Zoltán, Vid Károly, Tscheppen Alajos, Schulz Vendel, Lángho, Kunte Gizella, Csoknyay Erzsi, Latinovits Béláné. V. Monolog * * * VI. Élőkép a Virágok Bálja, alakítják: Weber Olga, Ha­nauer Margit, Kunte Gizella, Bonesz Emma, Unger Izabella, Lazányi Ilona, Tóth Jolán, Barabás Jenőné, Klainik Vilma, Báron Clémi, Harmos Hona, Tauber Jolán, Kövy Angela es Dolora, Voyta Elemér, Klainik Julia, Latinovits Béláné. — n. Este 1892. január 16-án. I. Magyar Nyitány. Gáthy Zoltántól zongora harmónium kísérettel e ezélra alakult zenekarral. H. Felolvasás. (Dr. Fenyvessy Ferencz.) m. Kákóczy­induló Liszt Ferencz átirataiból 8 kézre 2 zongorán Csoknyay Erzsi, Báron Janka, Kunte Gizella, Latinovits Béláné. IV. Ma­gyar dal egy helybeli szerzőtől. Énekli Hannig Gyula, kiséri Kunte Gizella. V. Zongora a világosi czimbalmos. Kunte Gi­zella, VI. Apothesis, Neuhauser Imre, Her­mán Pál, Körmendy Béla, Almersdorfer Emília, Tauber-Jolán, Vittnmnn Flóra, Ha­nauer Margit, Latinovits Béláné. Jegyek előre válthatók Goldberg Gyula papirke­reskedésében, a hangverseny napján pedig este 5 órától a színházi pénztárnál. Egy­úttal pedig tisztelettel felkéretnek mind­KQk, kik m4r elhegyeztek, jegyeiket e \\

Next

/
Thumbnails
Contents