Pápai Lapok. 18. évfolyam, 1891

1891-06-21

Megjelenik minden vasárnap. Közérdekű sürgős közlésekre lunonkint rendkívüli számok is adafcnak ki. J3 ér mentetlen levelek, csak ismert kezektől fogadtatnak el. — Kéziratok nem adatnak vissza. lapnak szánt közlemények a lap 2J< szerk. hivatalába küldendők. ^ ^ Előfizetési díjak. J£ Egy évre 6 frt — Eél évre 3 frt, Negyed évre 1 frt 50 krajczár. — Egy szám ára 15 kr. Hirdetések Egyhasábos petitsor térfogata utón 5 kr, nyilttérben 30 kr. A díj előre fizetendő. Bélyegdíj mindig külön számitatik, Az előfizetési dijak s hirdetések a lap kiadó hivalalába (Goldberg Gyula , papirkereskedése, főtér) küldendők, Pápa város Ii a lóságán ak^egtobb pápai, s pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. Emlékirat a .,Balaton-egylet

cí újjáalakítása ügyében. *) A »Balaton-egylet« két év óta nem működik. Én miat ügyvezető elnök lemondtam, a titkár pedig kijelenté, bogy az egylet fennálló viszonyai miatt nem érezhet kedvet a meddő munkára. Több egyleti tag azt ajáulá, hogy föl kellene oszlatni az egyesületet vagy fuzionálni a Kárpátegyesülettel; ezzel ellentétben azonban mások az egyesület fenntartását óhajtották, azzal a kikötéssel, hogy az egylet szervezete teljesen megváltozzék és uj alapra helyezkedjék. E tagok felkérésére május 29-én egy értekezletre kértem magamhoz- az érdeklődőket, kik aztán ugyancsak engem biztakmeg azzal, hogyf. év június 28-ára Balaton-Füredre közgyűlést hívjak öszsze s eléje terjeszszem azokat a szempontokat, melyek szerint az egylet újjáalakítandó volua olyképen, hogy működése biztositva legyen. Áz újjá szervezés nélkül én sem tartom az egyesületet életképesnek, mert egészen megváltoztak a körülmények ahhoz az időhöz képest, midőn 1882-ben az egylet megalakítását a balatonfüredi alakuló gyűlés kitnondá. Megjegyzem azonban, hogy az egylet mííködése a múltban nem volt meddő, s nem ismerik a dolgokat azok, a kik könnyelműen semmittevéssel vádolják az egyesületet. Ellenkezőleg. Anyagi látszata nincs ugyan működésének, mert anyagi helyzete soha sem volt kielégitő, és nem is részvénytársaság, mely anyagi haszonért alakittatik; de az erkölcsi eredmény, melyet felmutathat, az egylet direkt befolyása nélkül nagy anyagi hasznot is biztosit a Balaton-vidéknek. Az egyesület által rendezett kirándulások abban az időben, midőn a Balaton a közlekedés legnyomorúságosabb állapotában szenvedett, több mint ezer olyan idegennel ismertetek meg a Bala*) A Balatonparti vármegyékhez a fenti cim alatt Fenyvessy Ferenc orsz. képviselő irta meg az itt közlött emlékiratot megbízás alapján. Az emlékirat a jun. 28-iki közgyűlésen lesz tárgyalva B. Füreden. tont, a kik az egylet propagandája nélkül oda nem mentek volna.. Erdélyből, az Érmellókről, a tiszántúli Alföldről, Mármarosból, Galíciából, végül tömegesen Csehországból szerzett az egyesület kirándulókat, ezek közt aztán nem egy állandó vendéget a Balatonnak. Tétlenséggel vádolni a Balaton egyletet az idegenek részéről tájékozatlanság, a balatonvidékiek részéről hálátlanság. Ki volt a gőzhajózás kiterjesztésének első szóvivője és munkása? A Balaton-egylet! Vaszary Kolos főapát ur ő méltóságának elnöklete .alatt az egylet által kiküldött bizottság indította meg a mozgalmat a második gőzhajó létrehozatala végett. A feladat teljesítését a dolog természeténél fogva mások vették ugyan át, de a társulat kebelében ott vannak azok, a kik az eszme harezosai voltak, mint balatonegyleti tagok. S valamint Foulton érdemeit a gőzhajó megteremtése körül nem vonhatja kétségbe az utókor: a Balatonegylet is joggal követelheti azt a szerény, de igazságos elismerést, hogy nélküle e kérdés legalább is halasztást szenvedett volna. Hangsúlyoznom kell, hogy az eszme megéiielését egyleti titkárunknak a sajtóban közzétett czikkei nem kevéssé mozdították elő. A Balaton-egylet volt az, mely a ma fennálló halászati szövetkezet előmunkálatait megtette, a minek a szövetkezet jegyzőkönyvében meg is van a nyoma. A Balaton-egylet rendezett BalatonFüreden két szépen sikerült kiállítást, az ntóbbi 1887-ben fényesen sikerült, s pedig ugyanakkor, a mikor a szomszéd gazdasági egyesület részvét hiányában kénytelen volt tervezett kiállítását abban hagyni. A Balaton egylet rendezett érdekes hangversenyeket Balaton-Füreden, Keszthelyen, melyen az irói és művészvilág jelesei szerepeltek. Balaton-Füred és Badacsony, nemkülönben Keszthely emelése és népszerűsítése érdekében mozgalmat fejtett ki az egyesület, melynek érdeme az is, hogy 1884 ben legeslegelőször vitte a gőzhajót Almádiba, a hol ezelőtt nem fordult meg gőzös. Ez

v

volt első láncszeme a mai állandó kapcsolatnak. ^ A Balaton-egylet kiadta 1889-ben az első, teljes b a l af o n i k a l a u z t. Áz addig megjelent ilynemű munkák vagy hézagosak vagy nem elég tárgyilagosak, sőt a mai irodalmi színvonalon sem állauak. Vajha e kalauz kiegészítése és idegen nyelvre való átültetése mielőbb megtörténhetnék. A Balatonvidék ismertetésének ezólja a legfőbb czél, melyet az esetleg ujonan alapítandó egyesületnek is követnie kell. Áz egyesületnek e r lé öl esi céllal kell birnia: az, a ki anyagi nyerészkedésre kiváuuá alapítani vagy anyagi nyerészkedés szempontjából kevesli munkáját, az nincs tisztában az ily egyesületek czéljával. Be hogy sikeresen versenyezhessen a hason czélu egyesületekkel, a következő elvek megvalósítását látnám szükségesnek : Ne komplikálja az egyesület a feladatokat, melyek miatt eddig is meg volt bénítva. Legyen mindenekfölött turista-egyesület, mely közvetve és közvetlenül ismertesse a vidéket. Működésének módja azonban ne legyen centrális. Gsupáu egy központi vezetőség legyen: Budapesten,—az egyes jelentékenyebb pontokon pedig alakuljanak fiók-körök, jobban mondva osztályok, melyek maguk válasszák elnöküket s bizonyos számú tagból álló választmányukat. Mondja ki a közgyűlés, hogy ilyen osztály mindazon helyeken létesülhet, ahol 20 tag van. Ilyen módon a Balaton-egyesületnek lesz külön balaton-füredi, veszprémalmádi, tapolczai, badacsonyi, fülöpi, keszthelyi, boglári, siófoki stb. osztálya. Az osztályok gondoskodnak s, tagdijak beszedéséről, a dijak 60"/

0-kát saját kiadásaikra fordíthatják, 40%-ot a központba küldenek, mely gondoskodik az irodalmi kiadványokról és esetleg egyes nagyobb működési térrel biró osztály rendkívüli segélyezéséről vagy nagyobb munkák végzéséről. ( Nem kételkedem hogy a Dunántúli Közművelődési Egyesületnek szives figyelmét is fellehet kelteni az igy szervezendő Balaton-egyletre. Áz ilyen értelemben kidolgozott uj alapszabályokat ajánlom a megbízatásom alapján egybehitt közgyűlésnek elfogadás végett. • = Az ipari bejelentésre vovatkozólag a kereskedelemügyi miniszter legutóbb (június 5-én) a következő rendeletet bocsátotta ki: „Előfordult eset alkalmából arról értesültem, hogy kereskedelmi társaságok, s illetve ipari ós kereskedelmi üzletekkel foglalkozó némely részvénytársaságok és szövetkezetek azon téves nézetben vannak, hogy az 1884: XVII. t. czikknek (ipartörvény) az iparűzés bejelentésére vonatkozó rendelkezései reájuk nem alkalmazandók, — s ebből kifolyólag kizárólag az 1875-dik évi XXXVIII. t. czikkbe iktatott kereskedelmi törvény intézkedéseit tekintvén magokra nézve kötelezőknek — üzletüket az első fokú iparhatóságnál bejelenteni és annak gyakorlására az idézett ipartörvény által rendelt iparigazolványt megszerezni elmulasztják. Figyelmeztetem az iparhatóságod hogy ezen több helyen kifejlett gyakorlat törvényellenes, mert a fenn említett ipartörvóny és a szintén idézett kereskedelmi törvény egymást ki nem zárják, de sőt az 1875. év XXXVII. t. cz. 6. §-a mily iparjogositvány, kik által és mily feltótelek mellett gyakorolható ; az ipartörvény, s az e részben fennálló külön törvények és rendeletek határozzák meg. Ebből következik, hogy a.kereskedés általában, s igy a részvénytársaságok ós szövetkezetek ezen üzlete is, az idézett kereskedelmi törvény életbe lépte alkalmával ez irányban volt, 1872. óv VII., illetve jelenleg az ezen törvény helyébe lépett s most hatályban levő 1884; XVII. t. czíkkben meghatározott feltételek mellett gyakorolható. Miután pedig utóbb említett törvény 4 §-a rendeli, hogy a ki engedélyhez kötött ipart szándékozik űzni, tartozik abbeli szándékát egy illetékes iparhatóságnál bejelenteni ós az ugyanott megjelölt feltételek teljesítése, mellett ipavigazolványt szerezni, — kétségtelen, hogy a törvény ezen rendelkezése kiterjed, nemcsak az egyes egyének avagy közkereseti és betéti társaságok által űzött ipari és keresdelmi vállalatokra, hanem a részvénytársaságokra ós szövetkezetekre is, a menynyiben ipari vagy kereskedelmi vállatokkai, illetve üzletekkel foglalkoznak, mely utóbbiakra az 1884. évi XVII. t. ez. általában semminemű kivételt nem tesz. Miután továbbá ugyanezen ipartörvény á6. §-a szerint fiók telepeknél általában mind az teljesítendő, mit a törvény egy új iparág megindításánál rendel, ez által a fiók telepek felállítása a főtelep létesítésével azonos feltételek teljesítéséhez köttetett. Fenntebbiekhez képest az igazságügyi miniszter lu'ral egyetértöleg utasítom az iparhatóságot' hogy mindazon kereskedőket, részvénytársaságokat ós szövetkezeteket, a melyek akár a fenn említett téves felfogás következtében, akár más okból üzletüket illetve fő vagy fióktelepüket az iparhatóságnál eddig be nem jelentették ós üzletük gyakorlására a törvény által elrendelt iparigazolványt megszerezni elmulasztották, figyelmeztesse, hogy reájuk nézve az 1884. XVII. t. cz. rendelkezései épen ugy kötelezők, mint bármely más iparágra nézve, s hivja fel az illetőket, hogy az első fokú iparhatóság által kitűzendő, s 3 hónapot meg nem haladható határidőben a törvény 156. íjában meghatározott büntetés terhe alatt a 4 ós 46. §-okban előirt kötelességükét teljesítsék, az iparhatóságnak pedig meghagyom, hogy ezen rendeletem pontos végrehajtását szigorúan ellenőrizze-" Közegészségügy.. A közegészségi viszonyok május hóba* is megmaradtak azon kedvező állapotban, mint ahogy az előző ápril hóbau alakultak. A betegedések gyéren fordultak elő és a járványok, is mindenütt megszűntek. Ezen hónap derült és meleg napokkal köszöntött be. A hó első napjaiban a hőmérséklet dél körül 29.8. C°-ig felemelkedett, átlag pedig 10—20 O

u között ingadozott s csak egy izben szállt le 7 C

H-ig. A hőmérséklet ezen csökkenését a hó közepett uralgott délkeleti és északnyugoti légáramlások okozták, hozva 9 izben, gyakori villámlással s dörgéssel, kisebb-nagyobb esőt. Ezen változó s hűvösebb napok sem okoztak a közegószségi viszonyokban kedvezőtlen fordulatot és a hurutos légzőszervi bajok sem szaporodtak, melyekre különben a hirtelen változó időjárás legérzékenyebb hatással szokott lenni. S mivel a betegek legnagyobb számát ezen jellegű betegségek tették, ezen okból az uralgó kórjelleget e hó folyamában is hurutos légzőszervinek lehet jelezni. A tavaszi kórállapotokkal viszo nyosnak mondhatom a szórványosan felmerült váltólázakat és a szokottnál valamivel gyakrabban előfordult orbánezos bőrlobbokat is. TARCZA. EL Y OUUL.TAK. Elvonultan a világtól Kerülöm az ember arezot, Oh! hogy ki se tudja, lássa Ezt a benső lelki harezot, Mely szivemet dúlja, tépi, — Melyben — lelkem még megőrül: Ha a múltra vissza nézek, S fátyol lebben a jövörül. Jobb, ha ki se tudja, látja, Hogy éget a kinok üszke; — Ne halljak egy szánó sóhajt, Lelkem — erre még ma büszke . . Ne lássak egy gúny-mosolyt, mit Könnyen oszt a boldog ember; Szivem fellázadna rá — mint Villám korbácsolta tenger. .Jobb nekem így elvonultan, Sebzett vadként — titkos berken ; Hol a gyógyithatlan sebet Szánalomtól, gúnytól rejtem. Hol a kin még hangot adhat Egy-egy messze szálló dalban; — Amig — vergődése közben — Még nem szakad szivem majdan . . . . . Száll a dal, száll.. azt se tudják Honnét fakad, mitől támad . : Melyet — a feszült idegről — Mesterkézzel ver a bánat . . Száll a dal: és mindenikből Egy-egy vándor madár lészen: — Hogy hamar a sirba nyugszom — Felzokogják szenvedésein. S vissza zengi messzetájon Bérez — a völgynek, szakadatlan . Az: — amit a költő érzett — Igy lesz aztán halhatatlan. Soos Sajód Rózsák szigete. — Fővárosi tárczalevél. — Budapest, jun. 17. Mint fénylő smaragd terül el a Duna locsogó kék hullámai között a szépséges magyar királykisasszonyról XV. Béla királynak szent életű leányáról elnevezett szépséges Margit sziget, és csábítólag hívogatja a forró nyári napokon hüs berkeibe a melegtől eltikkadt embereket. Irlandot nevezik nyomorúságot adó földjébe szerelmes fiai smaragdszigetnek; mennyivel jogosabban viselhetné ezt a nevet a bájos Margitsziget, ha főképen ilyenkor jogosabban meg nem illetné a rózsaszíget poétikus elnevezés. A Provence regényes hagyományoktól érdekes vidékein, a messzekelet mesedús országaiban ha járunk, csak akkor találunk olyan rózsa erdőkre, amilyenek a Margitszigeten gyönyörködtetnek szinpompájukkal és hasonlíthatatlan illatukkal. A virágkedvelök — és ki nem szereti a virágot, akinek érző sziv dobog a kebelében — a legnagyobb élvezettel járkálhatnak a Margitsziget lombos sétányain. József főherezeg a sziget népszerű tulajdonosa, a Margitszigeten is a tudós botanikus szenvedélyével ápoltatja Flóra legszebb gyermekeit; Magyar íokertész ebben, művészetének egész hatalmival segítségére van fönséges urának és olyan virágos kertté varázsolta husz esztendő alatt a Margitszigetet a mely messze földön ritkítja párját. De bármily szép legyen a sziget egész éven át szingazdag virágágyaival, az angol főúri kastélyokra emlékeztető remek parkjával, rózsanjdláskor mindezeket fölülmúló csodájára érdemes járni távolról-közelről egyaránt. Rózsakatagolust kellene kinyomatnom, ha fel akarnám sorolni azokat a ritka rózsafajokat, a melyek gyönyörű virágaik ezreivel és ezreivel elárasztják ilyenkor a Margitszigetet. Valóságos rózsaszőny(.'gek terülnek el élvezve bámuló szemeink előtt ós nem tudjuk, hol pihenjünk meg, mert képtelenek vagyunk meghatározni, melyik parthie érdemli a szépség pálmáját a másik fölött. Egy séta a szigeten érthetővé teszi gyorsan, miért vagyunk mi fővárosiak oly igen nagyon büszkék a mi dunai tündórkertünkre a melyet ugy mutogatnak az idegennek, mint a fösvény a kincsesházát. A ki Budapestre jön el se is mulassza kirándiüni a félóránként közlekedő fürge gőzösök valamelyikén,-, a József főherezeg rózsaszigétóre, tudom nehéz szívvel fognak megválni tőle, amikor leszáll az est és a harangszó távozásra int. Amily nehéz szívvel távozik a Margitszigetről a kiránduló, aki nem jött más gonddal ós czéllal, minthogy gyönyörködjék a természet remekeiben, épen olyan könnyű szívvel hagyja el a rózsák szigetét a kúra befejezése után a beteg a ki gyógyulást keresett, mert nem csak bűbájos sziget a Margitsziget, hanem vflágnirü gyógyfürdő, amelynek hatalmas, kénes hévforrása diadalmasan megküzd, a legmagasabb betegségekkel és évenként a legcsudásabb gyógyulásokat köszönhetjük ennek a víznek, a melyet, hogy haszonnal használhassanak a betegek, arról gondoskodik Bauer íuital dr. fürdőorvos tudománya és tapasztalatainak gazdag tárháza. A szentmargitszigeti hévforrás Than K. egyetemi tanár elemzésének eredménye szerint állandó kéntartalmánál ós magas hömérsókónól fogva a kénes hóvvizek közé sorozandó. 35" R. meleg artézi kénes forrás, porcellán-, márvány-, kád-, és köfürdökkel, zukanykészülókekkel, villamos fürdőkkel. A szentmargitszigeti hévíz kitűnő ei'edménnyel használtatott mint fürdő, vagy belsőleg mint gyógyital ós belélegzésre a következő kóralakok ellen: csuz, zsábák, idült kütegek, külsértósek után fellépett izzadmányok, görvóly továbbá máj-, gyomor-, bólbántalmak, idült székrekedés, hólyag-hurut, női bántalmak, garat-, gége-, tüdőhurut, hüdósek és idegbántalmak. Utpbbiak ellen a villamos fürdők alkalmaztattak meglepő sikerrel. A hóvfürdökön kívül vannak még iszap-, maláta-, fenyőiével-, franzensbadi láp (Moor) ós kreuznachi fugfürdők is. A szent-margitszigeti sétakert, tiszta, pormentes, üde levegőjével klimatikus gyógyhelyül is kitűnő szolgálatot tesz. Megrendeléseket lakásokra átvesz a gyógyfürdő felügyelősége. Az árak, minden tékmtben igen jutányosak. A margitszigeti park területe 135 hóid, tehát -sótálásra nyújt helyet bőven. A sziget felső és alsó részén van vendéglő; otfc jó cigányzene, itt katonazene szórakoztatja a közönséget; a közlekedést a két végpont között lóvasut tartja fenn. A szigetben van telefon, távíró, posta. A fürdőépület Ybl Miklósnak egyik legszebb alkotása. A fürdővendégeknek 400, európai kényelemmel berendezett szoba áll rendelkezésükre, hotelekben és apró villákban. A sziget tisztviselői minden igyekezettel gondoskodnak a közönség kényelméről, amiben hogy hiány ne essék arra folytonos éberséggel felügyel József főherezeg uradalmainak szeretetreméltó igazgatója Libits Adolf, aki nagy elfoglaltsága daczára ráér mindenre kiterjeszteni figyelmét. A sajtó régóta folytat erős küzdelmet azok ellen az előítéletek ellen, a melyek fürdőre szoruló magyarokat külföldi firrdőkre vonzzák. A magyarországi fürdők örvendetes folytonos fejlődése mindinkább fölöslegessé teszi a Vándorlást külföldre. A Margitsziget is fényes bizonyosság erre nézve. A hasonló természetű európai fürdők sorában az elsők között foglal méltó helyet, és akinek kénes hévforrásra van szüksége betegsó-" gének gyógyítása végett, az fölösleges költségbe ós fáradságba veri magát, ha külföldre megy amikor hires külföldi professzorok is egymásután küldik betegeiket a Margit szigetre; József főherczegnek aki nagy szolgálataival különben is kitörölhetetlenül belevéste nevét a nein-, zet szivébe, elég hálával valóban nem áídozhatunk a miért önzetlenül milliókat áldozva megteremtette a MargitszigetenEurópa egyik legszebb parkját és egyik, első rangú fürdőhelyét.