Pápai Lapok. 18. évfolyam, 1891

1891-01-18

teremtése óta lepörögtek. A tizenkilence­dik évszázad ezer meg ezer közhasznú találmánya között a legfontosabbak: a gőz használata gépek hajtására (kiváltkép a gőzhajóknál és a vasutaknál); a külön­féle varrógépek; a távírda; a telefon; a vegyészeti találmányok; a villám fölhasz­nálása; a tüdővész gyógyítása és atüzol­tószerek nagymérvű tökósetesitése, gyá­rakban történő előállítása, Vannak az emberi-társadalomban köz­hasznú foglalkozások és olyanok, melyek talán közvetve használnak ugyan egyben­másban az emberiségnek, noba közvetle­nül nem; vannnak azután olynemü fog­lalkozások is, a melyek valóban nem moz­dítják elő az emberiség javát. A közhasznú foglalkozások legfon­tosabbjai közé tartoznak: oly szereket állítani elő, amelyek által az emberi munka termékeit mindenek fölött a tűzvész pusz­títása elől kell igyekeznünk megvédeni; tehát a tüzoltószerek tökóletesitöi, gyártói az emberiség legnagyobb jótevői közé tartoznak, — ha gyártmányaikat megfe­lelő áron engedik át a közönségnek, hogy ez által is elősegítsék azok beszerezhető­ségét Persze! az emiitett föltét valódi próbaköve az illető tüzfecskendö-gyáros önzetlenségének, hazafiasságának, ember­szeretetének ; mert gyártmányai elárusitá­sánál tűnik az ki, vájjon megelégszik-e az öt méltán megillető polgári-keresettel vagy pedig oly, szerfölött drága vételára­kat szab tüzfecskendőinek, hogy szinte nyúzza a rászorult községeket*). Levelezés. .1. Tevü, 1891. január 9. Az a. teveli „olvasókör" — mint leve­lezőnk hja — saját könyvtára javára f. hó 4-én tartotta zártkörű tánczmulatságát, mely mulatság várakozáson felül fényesen sikerült. A táncz két csinosan díszített teremben folyt; mintegy 50 pár lejtette a pápai „barna gye­rekek" jól rendezett zenekara mellett. A mu­latság „kivilágos kivirradtig" a legvidámabb kedvvel ment, nem volt szünete a sok „Ho­gyan volt" és „ujrázásoknak." A sok hölgy vendég közül a következőket sikprült felje­gyeznünk, asszonyok: nt. Ballá Gáborné, Ko­vács Józsefné, G-yimóti Dánielné, Horváth Ká­rolynó, Herber Károlyné, Kaputsy Béláné,"Fo­dor Károlyné, Goldstein Józsefné, Böröczky Kálmánná, Csizmadia Imréné A. Tevehői; nt. Szekeres Mihálynó Takácshói, Szalay Ferenczné Pápáról. — Leányok: Ballá Ida A. Tevéiről; Szekeres Gizella, Szekeres Móra, Miklós Ma­riska Takácsiról; Kaputsy Karolin Szt. Gálról j Csizmadia Mariska Pápáról stb. — A táncz­mulatság összes bevétele 50 frt 90 kr, kiadás 19 frt 83 kr, maradt a könyvtár javára 31 frt 7 kr. — A mulats.'g jövedelméhez felülfizetés­») Örvendünk, hogy méltán ünnepelt köz­gazdasági irótársunk lendületes tollából közöl­hethetjük ezen közérdekű czikket. — A szerző azon főúri család jeles tagja, mely már igen szá­mos tehetséget ajííndékozott nemzetünknek Nagy­atyja: Vay Ábrahám gróf. mármarosi főispán, a »Magyai Tudományos Akadémia* egyik főalapitója 40,000 forinttal (Széchenyi István gróf tette az elsö. a nevezett főúr pedig rögtön azután a második alapítványt); elsö unokanövére pedig Csáky Albin gróf vallás- és küzoktatás-iigyi miniszter nagytehet­ségű szellemdus neje. A szerk. Söt ellenkezőleg minden alkalmat megra­gadott, hogy neki ajándékokat küldjön, bandának megköszönje a húgának, s gyer­mekének tanmisitott vendégszeretetét, mi­által mindenkivel elhitető: hogy az Ur világossága érinfcó öt, s jó emberré válto­zott. Ezalatt a gyönge szüzecske, társai közepette gyönyörűen növekedők bölcses­sége és szépsége által valamennyit fölül­múlván. Habár alig volt tizenhat éves, senkisem tudta jobban vezetni a háztar­tást, fonni a gyapjút és lent s elönteni a házat öröm és boldogsággal. Szeretett a magányba vonulni, bele­mélyedván szemlélődésébe az Istennek, ki minden áldásait reá özönlé, s gyakran mennyei elöérzetekkel sugallá őt a vele történendő dolgokról. Egy napon amint Ganges vizében rendes mosakoclását végezné, más, hason czélból jött asszonyok között: egy óriási madár keringett feje fölött, s szelíden le­szállván, fejére lótns koronát tett le. És a jelenlevők mind elcsndálkoztak ugy vélvén: hogy e gyermek nagy dol­gokra van hivatva. Ezen események közben Lakmy, rö­vid betegség után meghalt, Devanaguj pedig álmában tudósíttatott: bogy édes anyja, maga előtt kinyílni látta Brahma boldogságának kapuját, mivel teljes életé­ben tiszta, szeplőtelen életet vitt, s evé­gett nem szükséges sírja fölött a szoká­sos temetkezési szertartásokat megtartani. Devanaguj, kinek teste a földön volt ugyan, ele gondolataival egészen az ég­ben volt, édes anyja fölött nem zokogott, a szokásos gyászt nem viselé, mivel a ha­lált ugy tekintette amint a szeirtköny vek­ben írva van: „Születés a másik, jövendő életre!" ' • Madura zsarnoka pedig értesülvén U WM*íj«ft sujtá Qsagasroi» ú$y véteké* sei járultak: tiszt. Fodor Gyula ur 50 kr, Szalay Ferencz ur 30 kr, Szalay Ferenczné 2Q kr, Csizmadia. Mariska 20 kr és cz. Csiz­madia József ur 20 kr. Fogadják a szives fe­lülfizetők ez uton is az olvasó kör hálás kö­szönetét. (Eai.'WevA'C. Irodalom és művészet. — A legújabb kor története czim alatt megjelent, Marczalí Henrik nagy­szabású munkájának füzetes kiadásából Révai testvérek (Budapesten, IV., Váczi-utcza 1. sz.) megküldték nekünk a 8. és 9. füzeteket.^ Ha már eddigelé is folyton fokozódó érdeklődés­sel lapoztuk e jeles munka korábbi füzeteit, most az érdeklődéshez élvezet is járul mert hazánk történetéről és nemzetünk beléletének azon korszakáról van benne szó, mely előkészí­tője lett a szabadság utáni vágy világokat megrázó kitörésének, az elnyomott szabadság romjain épült önbizalomnak és végre annak az igazi nemzeti öntudatnak és ezzel együtt az igazi alkotmányosságnak, melyért ma irigy­kedve néznek ránk oly népele is, a hol talán a „forradalom" szele hamarább döntött tróno­kat, de a hol a romok még ma is feltámadást váró eszmék hantjait képezik. Marczalí szak­avatott kézzel mutat rá mindarra, a mi kivált­kép az 1825—1836. időközben oly gyökeres át­alakítást idézett elő, hogy a régi állapotokba való visszatérés egyszer mindenkorra lehetet­lenné vált A most előttünk fekvő két füzet rendkívül érdekes anyaggal gyarapítja az előbbi füzetek tartalmát, és nem tudjuk eléggé aján­lani, hogy Marczali könyvét mindenki megsze­rezze, a ki oly történelmi munka birtokába akar jutni, mely tudományos alapja daczára a legvonzóbb modorban van megírva és mely he­lyenként ép oly érdekfeszítő, mint a legszebb regény és melynek unalmas része nincs sehol sem. Marczali könyve nélkülözhetetlen kiegé­szítője minden világtörténelemnek és már csak azért is könnyű módon megszerezhető, mert 30 kros fűzetekben jelenik meg. — A „Képes Családi Lapok" f. évi második számában Rudnyánszky Gyu­lától „Irodalmi dolgok" czim alatt egy igen érdekes czikksorozatot kezd közölni; a mely irodalmi viszonyainkat és bajainkat a tárgyi­lagosság szempontjából tárgyalja, s az alapta­lan vádakat kimutatva a valódi okikat felde­ríti, s az olcsó könyveket sürgeti. — A Gazdasági Mérnök czimü közérdekű gazdasági és műszaki hetilap ez évi első száma a következő gazdag és változatos tartalommal s mintegy 45 szakszerű rajzzal és képpel jelent meg: Hogyan lendíthetünk a gazdasági szövetkezetek ügyén? Víz alatti sziklarepesztő gépek az aldunai vaskapuszabá­lyozási munkálatoknál. A bodrogközi partvédő müvekről (23 ábrával) Eévy Géza Viktor fő­mérnöktől. Mintatejkezelő-telep (5 ábrával. Proctor-féle gőzásó (1 képpel). Uj szerkezetű vályú lovak számára (3 ábrával.) A pozsonyi híd. — A fiumei kikötő áruforgalma. — Ta­lálmányok (10 ábrával.) szabadalmak. — Vízi ügyek. Dunagőzhajózási társaság, — Az or­szágos vizépitószeti hivatal életbeléptetése. — Gazdasági oktatás. — Műszaki ügyek. Állat­tenyésztés : Marhahizlalás. Sziléziai veresmarha tenyésztés. A shorthorni faj győzelme az an­golországi őszi kiállításon. A német lókiállitás. A lóistállók téli hőmérséke. — Mezőgazdaság. Mintagazdaságok dijazása. — A Gazgasági Mérnök, megjelenik minden vasárnap diszesen kiállítva, 12 oldalon külön színes boritókban. Szerkeszti és kiadja Gonda o Béla műszaki ta­nácsos, műegyetemi m. tanár. Előfizetési ára: JEgész évre 12 frt, félévre G frt, negyedévre 3 frt. Az előfizetések a kiadóhivatalba (Buda­pest, IX. Lónyay-u. 11.) küldendők. Ajánljuk e 14 óv óta fennálló szaklapot a gazdasági és műszaki haladás iránt érdeklődő müveit kö­zönség szives figyelmébe és támogatásába. dék: gonosz terveinek végrehajtására meg­jött a kedvező pillanat. Nanduhoz ajándé­kokkal gazdagon megrakott követséget küldött, kórvén őt; küldené neki vissza a gyönge Devanagujt, mivelhogy anyjá­nak halála után a legközelebbi rokona. Nagy fájdalom rohanta meg erre Nanda szivét, mert a gyermeket úgy sze­rette, mint sajátját, s nem tudta legyőzni aggályos érzelmeit ama gyászos jövőt illetőleg, mely a gyermekre nagybátyja udvarában várakozik. Mivel azonban a [kórelem igazságos volt: a leánykára bizá annak elfogadását, vagy visszautasítását. Devanaguj megértvén, hogy őt vég­zete Magurába hívja, a nagybácsi által küldött követséggel elindult, — az elha­gyott házra Istennek minden áldását kí­vánván. — „Emlékezzél meg — monda neki Nanda — hogy boldogok leszünk téged elfogadhatni, ha a szerencsétlenség visz­szahozna közibénk! — — Védnökét előérzete nem csalta meg. Alig került Devanaguj nagybátyja hatal­mába, ez levetvén álarczát, egy toronyba záratta őt, melynek ajtait befalaztatá, hogy onnét semmi áron se szabadulhasson. De azért a szüzecske nem igen bán­kódott; rég tudta már, hogy az ég fölvi­lágosította őt arról mi vele történni fog, e végett teljes bizalommal s odaadással várta az Isten által betöltendő mennyei végzések idejét. Eközben Madura zsarnoka éppen­séggel nem volt nyugodt; országában rém­séges éhség pusztított; gyermekeit a ha­lál sorban elrablá, s még szörnyűbb ese­mények félelmétől reszketett. Kergettetve az egykori álma folytán keletkezett amaz eszme által, hogy Deva­»»«uj fo által íog t^gnjwóU.eUwtt^tai, — A „Mátyás Diák" czimü illuszt­rált fővárosi élezlap immár negyedik évfolya­mába lépett és minden számával nagyobb tért foglal el a közönség tetszésében. Legutóbbi számai határozott emelkedést mutatnak, a ugy karrikaturái, mint pompás mulattató szövege tekintetében páratlanul áll. Karácsonyi számat, amely 80,000 példányban jelent meg, a kö­zönség teljesen szétkapkodta, ugy, hogy má­sodik kiadást kellett belőle nyomatni, amely már szintén fogytán van, de azért még meg­szerezhető. A „Mátyás Diák," mely hetenként 8 nagy oldalon jelen meg, oly olcsó, hogy bárki megrendelheti. Egy negyedévre csak egy forint. Szolgálatot vélünk tenni olvasóinknak, midőn a „Mátyás Diák"-ot figyelmükbe ajánl­juk és megjegyezzük, hogy a lap kiadóhiva­tala (Budapest, Sarkantyus-utcza 3. sz.) bárki­nek is készséggel küld mutatványszámot — „Pémipar" czim alatt Fekete Adolf pár hó óta szaklapot ad ki. A szaklap kiterjed minden tudnivalóra a fémipar terén és bő illusztrációkkal van ellátva. Leírásokat és ábrás rajzokat közöl a gépipar terén elő­forduló újításokról ós találmányokról is. A vas- és fémáruk heti árfolyamát szintén benne találjuk a lapban és igy a „Fémipart" külö­nösen ajánljuk a vaskereskedők és fómiparo­sok figyelmébe. Minthogy a „Fémipar" szak­szerű leirásokon kivül képeket is közöl a fém­ipar minden mozzanatáról, a lapot a budapesti bádogos, lakatps* ós kovács : ipartestületek hi­vatalos orgánumukká választották. A „Fém­ipart" mint egyedüli számbavehető e fajta ma­gyar szakközlönyt melegen ajánljuk iparosaink figyelmébe. A „Fémipar" előfizetési ára: egész évre 6 frt, félévre 3 frt. Szerkesztőség és ki­adóhivatala : Budapesten, VI. ker. Gyár u. 13. szám alatt van, hova az előfizetési pénzek küldendők. — Ságh József ismert nevű zene­iró a „Zenelap" VI. évfolyamára nyit előfize­tési felhívást. A lap, mely havonkint 3-szor jelenik meg és időnként értékes és érdekes zenemüveket ad mellékletül egész évre 6 frt, félévre 3 frt, A „Zenelap" a VI. évfolyammal szemben is, a főváros és a vidék legkiválóbb zeneiróit nyerte meg munkatársaiul és olyan, hogy a zenekedvelő közönség is felette nagy érdeklődéssel olvashatja. Az előfizetési pénzek legczélszerübben postautalványon a „Zenélap" 1 szerk. czimére Budapestre (VJLLL k.) Kerepesi ut 55. szám alá küldendők. KÜLÖNFÉLÉK. — Személyi hir. Gróf Széchenyi Aladár nagy-atádi képviselő, ki mult év­ben beszédével országszerte oly általános feltűnést keltett, a napokban, mint főis­pán grófunk vendége városunkban tartóz­kodott. — Városi közgyűlés volt teg­nap délután 3 órakor, melyen a J4 pont­ból álló tárgysorozat legnagyobb részében vita nélkül letárgyaltatott. A gyűlésről a részletes tudósítást jövő számunk fogja hozni. — A veszprémvármegyei kul­turbál. Szabó Imre ós dr. Matkovich Tivadar országgyűlési képviselők elnök­lete alatt alakult rendező bizottság elha­tározta, hogy nem, amint az elsö alka­lommal határoztatott, még az idei far­sang alatt, hanem a f. évi május havi közgyűlést megelőző szombaton fog a D. K. E. javára tervezett bál a várme­gyeház dísztermében megtartatni. Ugyan­ezen értekezlet alkalmával megválaszta­tott a tisztikar és 150 tagból álló rende­zőség. A fővárosi művésznők és művé­szeknek a hangversenyen leendő közre­működés megnyerhetésére Szabó Imre és ahelyett, hogy tömérdek bűneit megbánná, mik miatt az Úrtól már annyira büntet­tetett, elhatározá: elveszteni unokáját, igy vélekedvén gyötrő félelmétől szabadul­hatni. E célra étele ós italába a legveszé-. lyesebb növények méreg kivonatát öntötte, s küldötte naponkint börtönébe: hanem csodálandó, sőt rémülettel elfogó dolog: az ifjú leányka nemcsak nem halt meg, de még észre sem látszott venni az egészet. Erre aztán arra határózta magát: hogy nem ad neki enni, gondolván, hogy az éhség hatalmasabb leend a méregnél. De ebből se lett semmi, s Devanaguy a legjobb egészségnek örvendett; a legte­vékenyebb őrködés dacára lehetetlen volt megtudni: vájjon egy titokzatos kézből nyerí-e táplálókát, vagy pedig az Isten lelke tápláljá-e őt? Látván ezt Madura zsarnoka, a gyil­kosság eszméjével fölhagyott, s e helyett egy erős őrizetet rendelt a börtön körül, a legiszonyúbb kínzásokkal fenyegetvén katonáit, ha Devanaguy őrködésüket ki­játszva, megszöknék. Hanem ez mind hiábavalóság volt! Mindezen óvintézkedések Poulastya jöven­döléseinek betelj esitésót, nem tudták meg­akadályozni. „És Vischnou isteni lelke keresztiil-ha­tólt a falakon, hogy hőn szereltével egyesüljön /" Isten, szava teljesül. Olirlstna születése, IVIaclixrazsarnoltánalc üldözése. — Megöletése Cttwlst­ualc éjszakáján született 11» gyermekeknek: (Bagadeva-Gita és a bralimini hagyományok után,) Amint a szent szűz egy este imád­koznék, füleit egyszerre mennyei zene va rázslá el, börtöne megvilágosult, s meg­jelent neki Vischnou isteni fölsógének legragyogóbb pompájában. Devanaguy mély elragad tatásba, esett, és mititáu dr. Fenyvessy Ferencz kórettek fel. A tisztikar ós a rendező bizottság teljes név­sorát jövő számunkban fogjuk közölni, ugy azt is, hogy kinek védnöksége alatt fog a bál megtartatni. Mint az előzmé­nyekből tudjuk, a rendező bizottság nem kiméi sem időt sem fáradságot, hogy a bál egyike legyen a legfényesebbeknek és már most jelezhetjük, hogy a részt­vevő közönségnek oly élvezetes estélyt szándékoznak nyújtani, amilyenben mos­tanában még nem részesült. — Es ha tekintetbe veszszük, hogy ezen bál jöve­delme közművelődési czélokra fog fordít­tatni, reméljük, hogy vármegyénk közön­sége ugy anyagilag mint erkölcsileg a tevékeny és buzgó rendezőséget támo­gatni is fogja, hogy ezen nemes vállala­tot a legszebb siker koronázza. — Meghívó. A pápai jótékony nő­egylet 1891. évi február hó 7-én, a „Griff" vendéglő nagytermében házias tánezmu­latságot rendez. Felkéretnek a hölgyek, hogy a tánczmulatságon minél számo­sabban, magyar nemzeti népies öltözékek­ben szíveskedjenek megjelenni. — Be­lépti díj: család-jegy 4 frt, szemólyjegy 1 frt 50 kr. — Jegyek előre válthatók: Kis Tivadar és Szabó Ede urak kereske­désében. Kezdete 8 órakor. Felülfize'té­sek köszönettel fogadtatnak. — Vasutelőmunkálati enge­dély. A kereskedelemügyi m. kir. minis­ter értesiti Veszprómvármegye közönsé­gét, hogy .ifjú gróf Batthyány Gézának és üeé Jenőnek hozzá benyújtott kérvé­nyük alapján Győrtől a m. kir. állam­vasutaktól kiágozólag Győrszentmárton mezőváros, Asszonfa és Varsány közsé­gek, Zircz mezőváros és B>átót község irányában Veszprémig vezetendő helyi érdekű vasútvonalra az előmunkálati en­gedélyt egy évre megadta. — Beosztása a veszprémi kir. tör­vényszók szaktanácsainak, bíráinak, jegyző és joggyakornokainak az 1891. évben. — Polgári tanács. Tanács-elnök: Dr. Laky Kristóf, kir. törvényszéki elnök, vagy ese­tenként általa kirendelt helyettese; birák: Karácson János, polgári ügyek előadója; Berky Károly, váltó, csőd, kereskedelmi, czég és a felébbezett kis polgári peres ügyek előadója; Köves János, polg. úr­béri és hagyatéki ügyek előadója; Dr. Ku­korelly Ferencz, polg. ós hitbizom. ügyek előadója;: Dr. Levatich Kálmán, polgári ügyek előadója. A polg. tanácshoz beosz­tott jegyzők: Pap László aljegyző, Ke­nessey Kálmán joggyakornok. — Büntető tanács. Tanácselnök: Dr. Laky Kristóf, kir. törvényszéki elnök, vagy esetenként általa kirendelt helyettese; birák: Kail Géza, bűnt. és felerészben felébb, b. ügyek előadója; Takács Lajos, felerészben felébb, b. ügyek előad, és vizsg. bíró: aljegyzők: Sólyomi István és Sárfy Elek.— Fegyelmi tanács. Tanácselnök: Dr. Laky Kristóf, kir. törvényszéki elnök (akadályoztatása esetén az 1887. XXX. t. cz. 14. §. illetve a 21323/7. m. 87. sz. rend. 22. §-ban érin­tett helyettese); rendes birák: Kail Géza, Dr. Levatich Kálmán; pótbirák: Köves János, Takács Lajos; aljegyzők: Sólyomi István és Sárfy Elek. — Telekkönyvi egyes birák: Vargha Lajos, kir. tszóki biró (az 1787/7. m. 1887. sz. l-end. 10. §. utolsó bekezdése szerinti joggal); Mezriczky Ká* roly kir. törvényszéki biró; jegyzők: Osol­i noky István, Baráth István: joggyakor­nok : Kenessey Aladár. — Vizsgáló birák : Takács Lajos, kir. törvényszéki biró (fe­lébbezett ügyek felerészének előadója); Bossányi József, kir. törvényszéki jegyző. Pertárnok és czégj. vezető: Bossányi József, kir. törvényszéki jegyző. — Letét napló­vezető: Baráth István, kir. törvényszéki jegyző. Veszprém, 1891. január 1-én. Dr. Laky Kristóf kir. törv. elnök. — A pápa vidéki községekre nézve a sorshúzás mult héten történt meg. Nem sokára hallhatjuk újonczaink keserű nó­táit, amire annyi pápai leánynak a szive szokott megfájdulni. — A főiskolai ifjúság által az ezen évben alakult „fögymn. segitő egye­sület" javára rendezett mulatság, daczára a zordon időnek, mely a vidéki publikum nagyobb számban megjelenhetését úgy­szólván lehetetlenné tette, — szépen sike­rülendőnek Ígérkezik. Lapunk zártakor kezd a közönség 'gyülekezni, s, tekintve azt az animált hangulatod melyet tánezra­kész ifjaink mutatnak, megvagyunk győ­ződve, hogy a jelenlevők egy kedves es­tére fognak még soká visszaemlékezni. — A korcsolya pálya évek óta nem volt oly kitűnő mint az idén. S mindennek daczára a tagok száma csak száz körül van, míg a szomszédos Győr korcsolya-egylete körülbelül 900 tagot számlál. Ajánljuk e nemes sportot s vele együtt a korcsolya-egyletet a sportkedve­lök figyelmébe. — A házak tetejéről a hó eltá­volítandó ós pedig minélelöbb. Fölösleges mondanunk is, hogy a járó kelők veszé­lyeztetésével jár, ha egy-egy emeletes házról különösen később mikor a hó job­ban összeáll, nagyobb hótömeg lezuhan. Győr város nem régiben bocsátott ki ily értelmű rendeletet, jó lesz ha mi is gon­dolunk rá. — Veszprém vármegye árva­szókének vizsgálatát teljesítették a mult év deczember hó 27-én Szabó Imre és dr. Kenessey Pongrácz közigazgatási és bi­zottsági tagok. Volt alkalmunk ezen, a vizsgálatról szóló részletes jelentésbe, .mely a közigazgatási bizottság elé ter­jesztetett, betekinteni és ebből bárki is meggyőződhetik, hogy Veszprém várme­gye árvaszéke •mintául szolgálhatna az ország bármely hasonló hivatalának. Hogy ezen árvaszék ily, mintaszerűen vezette­tik, ez csakis elnökének Takács Ádám­nak és a vezetése alatt álló ügybuzgó és tevékeny tisztikarnak tulajdonitható. Nem akarunk a vizsgálati jelentés részleteibe bocsájtkozni, mely csak fentebbi állítá­sunkat igazolná, e helyett ide" iktatjuk a jelentés záradókát szóról szóra, inely igy hangzik: „Tekintetes közig.- bizottság!­Hatáskörünkön kivül esik az árvaszók által végzett munkák* belértékót. bírálat alá venni, de alaki tekintetben a lehető leg­szigorúbb és részletesebb vizsgálatot tel­jesítettük és ennek eredményeként nyu­godtan jelezhetjük, hogy az árva ügyek és a pénztár kezelésében több pontóssá­ten Lelke által, ki megtestesülni akart, megárnyékoltatott, (sanskrit kifejezés) mé­hébe fogant. Viselösógének egész ideje folytonos varázsólvezet volt; az isteni gyermek vég­telen örömöket szerzett édes anyjának, ki ezek miatt elfeledte a földet, fogságát, sőt még önlótezését is. A lebetegedós éjjelén, mikor az is­teni gyermek az elsö hangocskát adá, a börtön falán egy hatalmas szélvihar lyu­kat ütött, melyen a szent szűz gyerme­kévei együtt Vischnou egy küldönce ál­tal megmenekült, s elvitetett Nanda egy aklába, mely Madura határával töszom­szód volt. Az újszülött Christná-nak neveztetett. (Sanslcritul: fölszentelt.) A pásztorok futva rohantak a gond­viselósökre bizott akolba, a gyermek előtt leborultak, s azt imádták. a Ugyanazon éjjel Nandu, Isten által sugallott álom folytán megtudta a történ­teket, szolgáival és több szent szemóly­lyel azonnal utrakelt, hogy Devanaguj t gyermekéval együtt fölkeresse, s őket Ma­dura zsarnokának ármányaitól megvédje. Ez utóbbi megtudván unokahuga le­betegedésát, s csodálatos megmenekülését, leirhatlan dühbe jött; ahelyett, hogy meg­értette volna az Úrral való küzdelmének haszontalanságát, s nem üldözés, hanem kegyelemkóréshez fordult volna, inkább azt határozta: minden képzelhető eszköz­zel harcolni Devanaguj fia ellen, s azt e halál ölébe vinni, — ugy vélvén fenye­getett sorsától menekülhetni, Egy uj álom által még határozottábr ban figyelmeztetett a reá várakozó szörnyű büntetésre, de ő: „országának minden ß­gyermékét, kik Christtiával ugyanazon éjjel születtek megöletni paraucsolá"\ — azt gon­dolván,' hogy ily módon sujtandja azt is, kitol trón^ftk. fölfor^»t*siát vári* Bizonyára egy gonosz Rakchasás szellem áltat, ki Vischnou terveit fölfor­gatni akará, ösztönöztetve, egy csapat ka­tonát küldött Nanda aHához, s habár ez utóbbi még nem érkezett meg, a szolgák Devanaguj és gyermekének védelmére fegyverbe szálltak, s egyszerre óh csudák csodája! . . a gyermek, kit édes - anyja még csak szoptatott, hírtelen nőni kez­dett, sínéhány pillanat alatt egy fiz éves gyermek alakjával bírt, s ugrándozva mu­latott egy birkanyáj közepett. A katonák elmentek mellette, anélkül, hogy gyanakodtak volna, s nem találván a majorban olyan gyermeket, milyent ke­restek, visszatértek a városba, sikertelen eljárásuk miatt rettegvén az őket küldő boszujától. Ezen dolgok után Nahda csakhamar megjelent csapatával s elsö gondja voit az öt kísérő szent személyekkel, leborulni a szentszüz, s annak gyermeke előtt. Minthogy pedig őket e helyen biztosság­ban nem tudta, magával viyé őket -Gan­ges partjára, s igy történt hogy Devana­guj ismét láthatta a helyet, hol gyermek évei lefelytak. •• Nem irjuk itt le a Christna első-évei-"'* bez csatolt számtalan eseményeket; mind nagyveszólyüek voltak ezek, fölzuditva azok által, kik a gyermek halálában érde­köket keresték, de ö mindén harcból di­adalmasan lépett ki," akár emberek, akar ördögök részéről támadt is- az. A költök képzelődése e dolgokat még inkább szaporitá, ugy hogy végtelenig menne a kötetek számaj w&fc her fogadhatnák. A gonoszok Ghristnát erkölostelen= seggel s tisztátalan példák adásával vá­dolják — ép ugy mint a keresztények Krisztusát. Ilyeneket hoznak föl: ,Caristh* egy alkalommal * Qtwips

Next

/
Thumbnails
Contents