Pápai Lapok. 18. évfolyam, 1891

1891-05-10

földműves iskolánk érdekében. S akkor a szakkormány egy betűvel sem kivánta tőlünk azt, amit a jelenlegi minister kíván. Valóban csak kettőt lebet gondolnunk, vagy azt, hogy a jelenlegi minister ur könnyelműséggel vádolja elődjét, ki megelégedett a „régi" feltételekkel, vagy pedig azt, hogy ez ügynek referensei egyenesen nem rokonszenveznek Pápa városával. Ügyünk előkerült e napokban a megyénél és a megyei gazdasági egyesületnél is. A vármegye feliratot és deputácziót küld. A gazdasági egyesület pedig mint szaktestület a maga részéről feliratot intéz a miniszterhez, elfogadva Barthalos István következő indítványát: „A földmivesiskola érdekében, melynek felállítása évekkel ezelőtt Pápára terveztetett, legutóbb a nagyméltóságú földmivelésügyi magy. kir. miniszter ur azon leiratot intézte a vármegye közönségéhez, hogy „ évekkel ezelőtt bár elvileg elhatároztatott a földmives iskolának a megye területén Pápán felállítása az ottani vallás-tanulmányi alapítványi nirtokon, de miután az iskola legkevesebb 18 növendékre terveztetik, és állandó alapítvány csak 13 van, a többi 7 pedig 6 évi időleges, holott szükségesnek tartja, hogy az időleges alapítványok is állandók legyenek, mert csak ez esetben állithatná fel a vármegye területén a földmivesiskolát": ezzel szemben a gazdasági egyesület a maga részéről is írjon fel a minister úrhoz oly szellemben, hogy mivel évekkel ez előtt az eddigi állandó s időleges alapítványok elfogadtattak föld5 mivesiskola felállítására elégséges alapul, és csak is' az alapítványi birtok bérben léte és "birtokba nem vehetése miatt halasztatott el a bérlet lejártáig az iskola felállítása, és a bérlet éppen a folyó 1891. évi őszén lejár sőt egy része már a mult évben lejárt, és azóta Pápa város vette át saját felelősségére a bérletet, hogy a birtokot rendelkezésére bocsájthassa az iskola czóljaira, és miután a megyei gazdasági egyesület a maga részéről — eddigi életrevalóságát tekintve, — biztosíthatja a magas kormányt, hogy a 7 időleges alapítvány mindenkori fentartása vagy pótlásáról lehetőleg gondoskodni fog, sőt szükségesnek tartja, hogy esetleg önköltséges növendékekre legyen kellő hely a megye jómódú gazdaközönsóge fiai ós egyes nagybérlők tanítványai számára, és reményli az egyesület, hogy a magas kormány a maga részéről is alapit 1—2 alapítványi helyet ha kell: a nagyméltóságú minister ur mindezek folyamán minden további nehézség s halasztás nélkül szervezze ós állítsa fel folyó 1891. év őszén Pápán a földmives iskolát, és ne ejtse el az eddigi alapon szervezett földmives iskola felállítását a megye közönsége s Pápa város sérelmére." Múltán most már a vármegye és a gazdasági egyesület is magáévá tette a pápaiföldmivesiskola ügyét: feszült érdeklődéssel várjuk a miniszter válaszát, s e régóta vajúdó ügy végleges eldöntését. Veszprém megye közgyűlése. — 1891. május 4. — Gróf Esterházy Móricz a megye főispánja, a szép számban egybegyűlt bizottsági tagokat üdvözölvén, bejelenti, hogy máj. lió 3-án a számonkérőszóki ülést megtartotta és ottan mindent legnagyobb rendben talált, mely bejelentést a thatósági közgyűlés helyeslőleg tudomásul vett. Főispán ur ö Msága ezután Véghely Kálmán közig, gyakornokot tbeli szolgabírónak nevezte ki. A veszprémi laktanya. Szabó Imre országgy. képviselő indítványozza, hogy miután a veszprémi laktanya építése a városra nézve igen fontos és ezen ügynek mielőbbi elintézése igen kívánatos, továbbá mivel a laktanya építésre vonatkozó iratok jelenleg Veszprém városánál vannnak pótlás végett, kéri a közgyűlést, hatalmazza fel a vármegye alispánját, hogy azon esetre, ha Veszprém városa a törvényben előirt kellékeknek megfelelne, a vármegye alispánja Veszprém városának a törvényhatóság nevében a j óváhagyást megadhassa. Ezen indítvány elfogadtatván a vármegye alispánját ez értelemben a thatósági közgyűlés felhatalmazza. A győri kir. tábla üdvözlése. Dr. Fenyvessy Perencz országgy. képviselőnek azon. indítványa, melyben felhívja a thatósági közgyűlés figyelmét arra nézve, hogy a győri kir. ítélőtábla működését megkezdi, és ugyan ezen alkalomból május 4-ón ünnepélyt rendez, intézzen a vármegye közönsége a győri kir. ítélő tábla elnökéhez üdvözlő táviratot,— egyhangúlag és általános tetszéssel fogadtatván, Főispán ur a közgyűlés nevében Erdélyi Sándor győri kir. ítélő táblai elnök úrhoz a következő táviratot intézte : „Azon alkalomból, hogy igazságszolgáltatásunk korszakot alkotó reformja, a királyi táblák • szétosztása megtörtónt, és a kerületi táb» • iák nvlktämkti meglwjMUk, 7«w^tém vármegye közönsége együtt ülő közgyűléséből a győri királyi ítélő táblát Méltóságod személyében hazafiúi tisztelettel üdvözli Esterházy Veszprém vármegye főispánja. * A közigazgatás államosítása vétetett most napirendre, melyről külön czikkben emlékezünk meg. A vasutttgy. Olvastatott az állandó választmány következő javaslata: „Határozza el a vármegye közönsége jelenlevő tagjainak névszerint való szavazása mellett, hogy a Dr. Matkovich Tivadar országgyűlési képviselő ós előmunkálati engedélyes által tervezett Veszprémdombóvári helyi érdekű vasútra, — valamint a gróf Batthiányi Géza és Reé Jenő engedélyesek által tervezett Győr-Zircz-veszprómi helyi érdekű vasútra segélyképen törzsrészvényekben külön-külön 200 ezer forintot jegyez és hogy ezen segély kamatát és törlesztési részletet a vármegyei útalapból és pedig azon 24,000 írtból fogja fedezni, mely a vármegye közönségének 601/90 szám alatt kelt határozatával az 1891—1892 évi útügyi költségvetési előirányzatba a kiadások 13 tétel száma alatt beállítva lett, valamint hogy a segély kamatairól ós törlesztési részleteiről, szintén a vármegyei útalap terhére fog jövőre is gondoskodni. Továbbá határozza el a vármegye közönsége, hogy a Béthey Ferencz és érdektársai engedélyesek általJelezett. Pápa^psor•natlieVyi érdekű vasúira 580ÖÖ frtot, — a Pápa-Kis Bér-Bánhidai helyi érdekű vasútra pedig 175,000 forintot segélyképen törzsrészvényekben szintén megszavaz, ezen két rendbéli segély kamatát és törlesztési részleteit szintén a vármegyei ntálapból fogja fedezni és hogy e czélra a már megszavazott 8\ utadon felül még további 2\ útadót már ezúttal megszavaz. Mondja ki azonban a vármegye közönsége ugy a G-yőr-veszprémi — -és Veszprém-dombóvári, — valamint Pápacsornai és Pápa-Kis-Bór-bánhidai helyi érdekű vasutakkal, illetőleg engedélyesekkel szemben, hogy előmunkálati költségek czimón magára terhet egyáltalában nem vállal — hogy az általa ez úttal megszavazott segélyt csak az építés tényleges megkezdésekor teszi folyóvá és szolgáltatja ki a munkálatok előhaladásához képest, — és hogy ezen határozatot csak akkor ós csak azon vonalakra nézve ismeri el magára nézve kötelezőnek, ha ós a mely vonalak építése jelen határozatnak a kormány által történendő jóváhagyásától számítandó 2 év alatt megkezdetni fog. Föltételül pedig tűzze ki a vármegye közönsége minden vonalra és minden engedélyessel szemben hogy: 1. minden vonalnál, illetőleg minden társulatnál, annak igazgatóságában magát egy a törvényhatósági közgyűlés által választandó tagja által képviseltesse; 2. hogy a Győr-veszprémi ós Veszprém dombóvári vonalak javitó műhelyei Veszprémben, a Pápa-csornai és Pápa-bánhidai vonalak javitó műhelyei pedig Pápán állíttassanak föl; 3. hogy mindezen vonalak, illetőleg vasúti társulatok a törvényhatósági utakra szükséges födanyagot a vármegye kívánatára önköltségen, nyereség veszteség nélkül lesznek kötelesek szállítani. Végre indítványozzuk, hogy a vármegye közönsége mind a négy vasút segélyezésének kérdésében egy szavazással döntsön, határozatát azonban a Győrveszprémi és Veszprém-dombóvári vasutakra külön pont alatt, a Pápa-csornai és Pápa-bánhidai vonalakra pedig szintén külön pont alatt iktassa jegyzőkönyvébe." A thatósági közgyűlés az állandó választmány javaslatát egyhangúlag elfogadta. A Balatoni ünnepély. A Balatontavi gőzhajózási részvénytársaság igazgatósága, azon alkalomból, hogy már most károm hajó fog a Balatonon közlekedni ós *ez által a Balaton partjain levő összes községek a forgalomba belevonattak, ez évi június hó 28 vagy 29-én Bfüreden rendezendő ünnepélyre meghívja Veszprém vármegye közönségét és felkéri, hogy ezen ünnepélyen melyen Baross Minister ur is jelen lesz, magát kellően kópviseltess.e A thatósági közgyűlés a főispán vagy esetleg az alispán vezetése alatt ezen küldöttségbe dr. Bezerédj Viktor, Bohoniczky Ödön, Csolnoky László, dr. Jánossy Ágoston, Kenessey Károly, Kovács Imre, dr. Laky Kristóf, dr. Matkovich Tivadar, dr. Ováry Ferencz, dr. Purgly Sándor, Ruttner Sándor, Bosenthal Nándor, Szabó Imre ós Takács Ádám m. biz. tagokat választotta meg. A találkozás helyéről és az ünnepély egyes pontjairól á küldöttség tagjai értesíttetni fognak. A gyűlés több tárgyáról jövő szá munkban tudósítjuk olvasóinkat Alispáni jelentés. (Fobt) VH. A közegészségügy. A) Közegészségügyi állapot. Vármegyénk területén a folyó év első három havában a közegészségügyi viszonyok kedvezőtlenül alakultak anynyíban, a mennyiben a kanyaró több községben, a vörhenynyel párosult roncsoló toroklob betegség pedig egy községben járványszerüleg uralgott; a szükséges óvintézkedésekel foganatosítottam, ós több községben a járvány tartamára a tanodák bezáratását is elrendeltem. — Öngyilkosságok, hirtelen halálesetek, és véletlen szerencsétlen-, ség folytán beállott halálozások az óv első negyedében szinten fordultak elő, de a mult év ugyanezen szakában előfordult eseteknél nagyobb arányt nem öltöttek. Trachoma (szemcsés köthártyalob) szórványosan mutatkozott, minden egyes esetben a magas ministeriumhoz jelentettem, az orvosi gyógykezelést és elkülönített ápolást pedig elrendeltem. Veszett eb által történt ebmarások ritkán fordultak elő, ugy hogy a budapesti Hőgyesféle oltó intézetbe gyógykezelés végett csak is két gyermeket szállíttattam el. B) A közegészségügyi szolgálat. A közegészségügyi szolgálat terén különös figyelmet farditottam arra, hogy a községi és körorvosi szolgálat pontosan teljesíttessék e czólból körrendeletíleg intézkedtem, és ezen intézkedésem során a községi és körorvosok működése folyton éber megfigyelésem és ellenőrzésem tárgyát képezi. A községi jégvermeknek a tél folyamán jéggel ,va]ó megtöltését rendeltem el, a halottkémeket pedig összeirattam, s intézkedtem az iránt is, hogy mindazon halottkémek, kik eddig képesítéssel nem bírnak, kiképeztessenek és a megfelelő képesítési okmányokkal elláttassanak. A közegészségügyi személyzet tekintetében fontosabb változás nem történt, a törvényhatóságiig egyesitett enyingi és fokszabadii egészségügyi kör ez ideig betölthető nem volt, mert a törvényhatósági közgyűlési határozaton alapuló intézkedéseim ellen Enying község által felebbezés adatott be, ezen felebbezés azonban vármegyénk közigazgatási bizottsága által elulasittatyán, a betöltés iránt szükséges lépések folyamatban vannak. Tisztelettel jelzem továbbá, hogy a közegészségügy megóvása czéljából a melegebb évszak beálltával a szükséges intézkedéseket annak idején megteendőm és hogy a születési és halálozási arányról csak is évi jelentésem keretében emlékezhetem meg. Végül midőn tisztelettel bejelentem, hogy a mult év folyamán teljesített védhimlő oltások eredményét a magas Belügyministerium tudomásul vette, s hogy az oltási díjak az illető oltó orvosok részére általában már kii utaltattak, jelzem azt is, hogy az 1890. évi közegészségügyi jelentést tiszti főorvosunk egybeállítván, ezt a magas Ministeriumhoz az előirt határidőben felterjesztettem. Nyilvános betegápolási alapunknak folyó évi össszes bevétele, a mult évi 1442 frt 74 */

2 krra ment maradványnak is beszámításával, 4812 frt 51%. kr volt, — a kiadás 3227 frt 11 krra rúgott s igy a maradvány márczius hó utolsó napján 1585 frt 40 12 kr volt. A devecseri kórház alapja a jelzett napon 16367 frt 86 kr volt. — Itt tisztelettel felemlítem, hogy Devecserben létesítendő kórház ügyében a kezdeményező lépéseket már megtettem. A cholera árvák alapja ugyanazon napon 89 frt 81 krt tett. VIII. A népnevelés ügye. Ezen helyen most, az év kezdetén, csupán nevelési alapjaink állapotáról emlékezem, meg. a) A nemesi fölkelési alap, most nevelési alap állaga volt a jelzett napon: 58775 frt 45 kr. b) A nevelési alap állaga ugyanazon napon 9449 frt 43 krt és 36 darab aranyból állott. c) Az árva- és ösztöndíj alap állaga folyó évi márczius hó 31-én 17708 frt 73 krra ment. d) A néhai özvegy Tállián Pálné által létesített családi nevelési alap maradványa ugyan azon napon 102,501 frt 53 krral záródott le. e) A Láncz alap állaga értékpapírban: 2000 frt. f) Az ipariskolai alap maradványa volt a jelzett napon: 1607 frt 86 kr. g) A siketnémák nevelési alapja 236 frt 71 krból állott. h) A néptanítók segélyalapja 556 frt 79 krt tett. i) A népnevelési alap állaga ugyan azon napon 226 frt 73 krra ment. IX. Az útfenntartási és közlekedési ügyek. Ezen pontnál tisztelettel jelentem, hogy a folyó évre törvónyhatóságilag megállapított útfenntartási költségvetésünket a kereskedelemügyi Ministerium módosításokkal jóváhagyta. Ezen magas intézvény a tárgysorozat 8-dik pontjánál fog tárgyalás alá kerülni. Ezen alkalomból tisztelettel előterjesztem, hogy az országút hálózatunk 1891. és 1892. évi fentartásához szükséges fedanyagnak vállalati uton való biztosítása czéljából a versenytárgyalást kihirdettem, s a beérkezett ajánlatokat a versenytárgyalási hirdetményben meg| htUromtt Uttraapoa felj$ *yi mirwas hó 15-én nyilvánosan felbontattam, és ezen 15 darab ajánlatot az 1890: t. ez. 19. §-a 5-ik pontjához képest határozathozatal végett vármegyénk közigazgatási bizottsága elé terjeszt tettem. Vármegyénk közigazgatási bizottsága^ az ajánlatokat éa előterjesztésemet tárgyalta és *| a buda-gráczi államut Veszprém megyei sza-^ kaszára, továbbá a veszprémi járás egész oté* szágut hálózatára, Deleértve az almádii kikö- ^ tőhez vezető utvonalat is, a járási utibizt^ tervezetének elfogadása mellett a házi kose**» lést fogadta el. — A devecseri egész járásra, valamint a pápai járás úthálózatának 10 kilométerre terjedő részére is. — továbbá az egész enyingi járásra, beleértve a munkába vett kenései kikötőhöz vezető utvonalat is, a vállalati kezelést rendelte el. Ugyan a házi kezelés mondatott ki a pápai járás úthálózatának többi részére és az egész zirczi járás országút hálózatára nézve is. Az igy megrendelt eljárás folytán a hivatalos intézkedések a vármegye egész területére nézve folyamatban vannak. Ezen jelentésem fonalán föl kell említenem, hogy az országút hálózatunk újabb megállapítása és esetleges fejlesztése iránt megindult tárgyalások befejezést még nem nyertek s ezen ügy a tekintetes törvényhatósági közgyűlés érdemleges elbírálása alá általam csak akkor terjesztethetik fel, a mikor az országuthálózatunk jelenlegi fenntartáséhoz szükséges fedanyag költségeire nézve is biztos adatokkal fogok rendelkezhetni. — Ide vonatkozó ezen igazolásomat tehát kegyes figyelembe vétetni kérem. • Mint fontos közlekedési mozzanatot tisztelettel jelentem, miszerint a siófoki Sió híd újjá építésére vonatkozó tervet és költségvetést, a műszaki iratokkal együtt a magyar királyi kereskedelemügyi Ministeriumhoz folyó évi márczius hó 7-től 1185. sz. alatt keltezve folyó évi márczius hó 8-án fölterjesztettem. — Ezen fölterjesztésemet megelőzőleg miután a Somogy vármegye részéről megküldött költségvetés szerint ezen hid újjáépítése 15757 forintba kerülne, Wayss budapesti beton építési vállalkozóval egy Marcier rendszerű egyetlen iv nyílású hid tervezetét készítettem el. Ha ezén általam kezdeményezett tervezet fogadtatnék el, — a két terv között 5000 frtnyi megtakarítás volna elérhető. Ezen ügy a Ministeriumtól még nem érkezett vissza. A folyó év elején történt erős havazások miatt a közlekedés vármegyénk egész területén több napon át fennakadt és pedig nem csupán az utakon, hanem még a vaspályákon is. A megfelelő intézkedések mindenüt megtétettek, és pedig legnagyobb részben kielégítő eredménynyel. A hó — magasságáról megyeszerte hivatalos adatokat gyűjtöttem össze, ezen adatok most vannak hivatalos feldolgozás alatt és? pedig részint azért, hogy az 1890 : II. t. cz. 123. §-ában foglaltakra való tekintettel a törvényhatóságnál szabályrendelet alkotását kezdeményezzem ; részint azért, hogy ezen folyó évi havazás eredményéről a magyar királyi természettudományi társulatot hivatalosan értesítsem. I Intézkedtem és pedig kellő időben, hogy a nagy havazás után bekövetkezhető áradás veszélyeiből vármegyém lakosságát megmentsem. Nagyobb baj nem is jelentkezett, '

l Útfenntartási alapunk mult évi maradványa : 16063 frt 40 kr, s folyó évi bevétele: 8049 frt 40 kr és igy az összes bevétel 24112 frt 86 krra ment A folyó évi összes kiadás 9129 frt 67 krt tett, s igy ezen alapunk maradványa a jelzett napon: 14983 frt 19 krt tett. A hátralékok behajtása folyamatban van. X. A személy és vagyon biztonság. A magyar királyi csendőrparancsnokságtól havonként beérkezett „eseményi jelentések" alapján örömmel jelentem, hogy vármegyénk területén a személy és vagyon btzíonság a folyó évben is kedvező volt. Súlyosabb beszámítás alá eső büntetendő cselekmény alig egy kettő követtetett el; s a vagyonbiztonság mint a mult évben, ngy a folyó évben is csak jelentéktelenebb lopások által zavartatott meg. — A fajok és felekezetek vármegyénk területén legbékésebb egyetértésben élnek. XI. A szegény ügy. Ezen ügynél csupán azt említem fel, hogy Veszprém városában a rendkívüli időjárás miatt jelentkezett ínség komolyabb bajait megelőzendő népkonyhát szerveztem. Ezen intézmény áldásos működését folyó évi január nó 25-én kezdette meg és márczius hó 15-én fejezte be. A fbimerült költségok részint könyöradományokból, részint a veszprémi tüzkároöultak segély alapjának terhére előlegképen fedeztettek. XII. A községi háztartás. A községi költségvetések és számadások ügye, habár lassan és folyton tartó rendbüntetésnk alkalmazása mellett, de mégis' rendesebb alakot nyer. A folyó évben márczius hó 31-ig áz 1891. évet megelőző időre vonatkozó költségvetési előirányzat beérkezett: 26, — a folyó évre vonatkozó beérkezett: 29. — Az észrevétele zéssel visszaküldött 1891. évi költségvetések közül még vissza nem érkezett: 20 darab, — és a folyó évi költségvetések közül Ajka-Bendek, — Gyepes, — Bakonybél — és Borzavár községek nem küldöttek be. Á községi, azámaddiok k$tüi « j«Uett | láljou. napig az 1890. évet megelőző időről beérkezett 54 darab, — az 1890. évről szóló számadás beérkezett: 13 darab. - XIII. Az állategészségügy. Örömmel jelezhetem, hogy az állategészyi viszonyok kedvezők, ugy hogy a mult vamán uralgott száj és körömfájás ma sakis a Nagy-Gyimóth községhez tartozó P^zta-Gyimóthon uralkodik; igy ezen iárvány Jl&gSJgSzüntnek tekinthető, ezért azon rendeleteimet, hogy a belföldről hozott hasított körmű állatok a kirakáskor megvizsgáltassanak már april hó folyamán hatályon kivül helyeztem. A rühkór Csajágh. községben egy falka juhnyáj között uráig. -- Ezen kór megszüntetését csakis a nyáj fürösztése által lshet elérni: ez azonban a melegebb évszak beállta előtt nem eszközölhető. Egyáb járvény a lefolyt három hóban nem uralgott, de szórványosan fordult elö lépfene három községben, — takonykór 1 és veszettség 4 községben. Pasteur-féle lépfene elleni oltás Teés községhez tartozó CsSsz pusztán eszközöltetett. Az állategészségügyi személyzet körül változás nem történt, ugy hogy még most is csak két rendszeresített hatósági állatorvos áll rendelkezésemre^ ezért az állategészségügyi szolgálat terén észlelhető előrehaladást nem jelezhetek. (Vége köv.) Műkedvelőink. A mult héten két élvezetes estében részesült a szinházkedvelő közönség. Folyó hó 6-án ós 9-én műkedvelő előadásokat rendezett a helybeli veres kereszt egylet választmánya, melyeknek létrehozatalát Pentz Józsefné úrnőnek az egylet buzgó elnökének köszönhetjük, a ki nem kímélve időt és fáradságot, tapintatos eljárásával összetoborozta a műkedvelőket és ezzel anyagi hasznot hajtott azon egyletnek melyen élén áll és megszerezte az élvezetet a színházi közönségnek. A műkedvelő előadásokról általában elmondhatjuk, hogy azok várakozáson felül oly jól sikerültek, hogy bármely elsőrangú vidéki színtársulatnak is becsületére váltak volna. Összevágó, hézagtalan előadást, ügyes színpadi mozgást, tehetségre valló átalakításokat láttunk ós legnagyobb megelégedéssel távoztunk a színházból. A műkedvelőket nem illik, vagy legalább nem szokás szigorúan megbírálni, — dö a mostani előadásokat bátran a legszigorúbb bírálat .alá bocsáthatnánk és még akkoi is csak, — dicséretről lehetne szó. Az elsö darab a „Női diplomatia" egy felvonásos vígjáték volt. A szellemes, de nehéz vígjátékot a szereplők teljes könynyedséggel oldották meg. Báró Bothmer Béláné (Alice) elegáns megjelenésével imponált és játékának könnyedsége, valamint ügyes színpadi mozgásával tűnt ki leginkább. Kiss Vilma (Emma) szerepében brillírozott. Egyetlenegyszer sem lehetett észrevenni, hogy a színpadi mozgás nehezére esik, mely műkedvelőknél általában előfordul, — hanem teljes otthonosággal játszta le nehéz szerepét. — Közelismeresben rószesüst minden oldalról. Körmendy Béla (Szerémy) es Nagy István (Keveházy) szerepét élethű alakításban mutatták be. Játékuk minden erőltetéstől ment, — mozgásuk szalonias és hatástkeltö v^olt. Ballá D. (János) szerepót kitűnő alakítással mutatta be. Maglátszott rajta, hogy kellő tanulmányozás előzte meg fellépését. A második színdarab a „Csiszolatlan gyémánt" volt. Érdekfeszítő, mulatságos kis vígjáték, melynek előadása köztetszésben részesült. Szép Irén (Margery) szerepében mint tökéletes művésznő mutatta be magát, a ki szerepkörét egy pillanatra sem hagyta betöltetlenül. Játékának minden része élvezetnyujtó volt. Lazányi Ilona (Mary) szerepét pompásan oldotta meg. Játékának kifogástalanságáról már előre: is megvoltunk győződve, mert a mult évben történt fellépései ós sikerei még mindég élénk emlékezetünkben vannak. Czike Pál (Evergreen) Nagy István (Lord Plató) Szekeres Mihály (Blenheim) és Reguly Dezső (Joe) élénk, jól átgondolt és minden tekintetben sikerült játékkal állottak elő. A közönséget folytonos derült hangulatban tartották. Szóval az élőadás egyöntetű volt és tek jes sikert aratott. Természetesen taps is volt böviben. Az élőképek, „Jákob létrája" „Fonóban" és „Jóslat" a legszebb látványoknak jelezhetők. Mind a három nagyon sikerültnek mondható. Csak egy megjegyzésünk van az egész előadásra. Az ugyanis, hogy a rendezők borzasztó, unalmas hosszú pausákat tálaltak elénk. A közönség türelmét ennyire nem volna szabad igénybe venni. Azt el tudjuk képzelni, hogy az élőképek előkészítése időt igényel, de határozottan nem szabad azt oly hosszura nyújtani hogy abban, valaki gáncsot ta-