Pápai Lapok. 18. évfolyam, 1891

1891-05-03

Melléklet a „Pápai Lapok" 1891. május 3-iki számához. Horvátországot és Dalinatiát foglaltakéi, s igy 8 évig tartó harczias küzdelem után a nagyratörő hősök kiömlött véréből ki­sarjadzott a Kárpátoktól Adriáig terjedő most is hatalmas virágzó Magyarország. A hárcztéren vitéz, a tanácskozás­ban éleslátású Árpád Pusztaszeren Euró­pában az első alkotmányos országgyűlé­sen a nelnzet nagyjaival az ország szer­vezéséről a jogok ós kötelességek megál­lapításáról tanácskozott, azonnal rendezte uj hazáját és barbár alattvalóit. A mit egykor a világ ura Atilla az undok orgyiloktól származott balvégzete miatt nem tehetett, czivakodó fiai és utóbb az avarok- a köztük duló egyenetlenségek miatt nem tettek, azt Árpád nagyszerűen bevégezte. Árpád nem csak hóditó honfoglaló hős, hanem honalkotó teremtő erő volt. Almus vérszerzödése, a Pusztaszeren ho­zott törvények voltak azon bimbók, me­lyekből kifeslett az ország alkotmánya, közrendje, Európa előtt sokszor rettegett hadszervezete, s igy múltjának vérrel szentesitett' ezredéves létjoga. A hon szerző és alkotó Árpád 907-ik évben elhunyt Ó-Budánál Csergő patak mellett kőmederbe temettetett, a drága hamvak össze vegyültek a véren szerzett haza földével, talán az ország büszke fo­lyama a Duna egykorú áradásában a kő­mederből elrabolta, keblére ölelte a drága hamvakat, lerakta, partjain elhintette az alföld rónáin, a Duna mentén az alföldön azért oly szilárd a magyar szellem, oly lángoló a hazaszeretet. Árpád kidőlte óta Magyarország élet­fája sok zivatarokkal, fergetegekkel 'küz­dött ; hatalmas koronája, lombja sokszor megtép etett, de a hazaföldében ezer év óta a honszeretet hevével ápolt erős gyö­kerek, minden vészszel daczoltak, uj sarjadékai az enyészettől megóvták. A hazának a lefolyt ezred év alatt viszontagságos történeteit Európa szel­leme lengi át, tanúságot tesznek azok a nagykorszak diadalmairól és iszonyú szen­vedéseiről. Őseink már Ázsiából a szabad eszmék iránt fogékony érzelmeket a meg­hódított népek iránt testvéri szeretetet hoztak sziveikbe. Szent István királyunk alatt a keresztény vallásra áttértek, a hó­dított népeket testvérekül fogadták, s ugy alakítottak e földön Európai államot. Az élet itélő mestere a történetben igazolja, hogy a magyar nemzetnek örök­lött tulajdonsága a harczias vitézség, lo­vagiasság, hazaszeretet, vallásosság, tör­hetlen hűség fejedelme iránt, nemzeti bűne a pártoskodás, egyenetlenség viszályko­dás, kajánság, nagyjai és önmaga iránt. A híres olasz történész igen találóan irta rólunk: „ Jugi impacicus libertatis in­capax." szolgaságot nem tűr, szabadsá­gával élni nem tud! (Folyt, köv.) Alispáni jelentés. A folyó 1891. év három első hónapjára vonatkozó és vármegyém közigazgatási állapo­táról, valamint tett intézkedéseimről szerkesz­tett jelentésemet hivatalos tisztelettel a követ­kezőkben terjesztem elő : I. Az ügyforgalom és tevékenység. Beérkezett: Az alispáni iktatóba 7105, a közigaz­gatási bizottsághoz: 344, — a kihágási ügyek iktatójába 49, a központi, választmányhoz: 2, az erdészeti albizottság iktatójába: 156, és az igazoló választmányhoz: 4, s igy összesen 7660 darab. A vármegye tiszti főügyészéhez beérke­zett szintén folyó évi január hó 1— .márczius hó 31-ig 531 darab. — Ugyan a tiszti fő­ügyésznek ezen idő alatt pénzforgalma: 6518 forint 15 krra ment. A vármegye pénztári hivatalánál az ügyforgalom 1553 ügydarabra terjedt, postán ezen hivatalhoz 969 darab levélben és posta­utalványon: 64798 frt 37 kr érkezett be s ugyaninnen 476 darab levélben és posta utal­ványnyal r 58120 frt 70 kr küldetett el. A vármegye számvevőségéhez az általá­nos iktatóba 437 darab érkezett, ezeken kivül a nyilvántartás vezetésénél 1588 darabra menő forgalom volt. A veszprémi főszolgabírónál a közigaz­gatási iktatóba 1661 darab, az árvaszéki ik­tató-lajstromba 684, és a kihágási iktatóba 30 darab érkezett be. A devecseri főszolgabírónál a közigazga­tási iktatóba 1835 darab, az árvaszéki iktató­lajstromba 807, s a kihágási iktatóba 43 da­rab érkezett be. A pápai főszolgabírónál a közigazgatási iktatóba: 2256 darab, az árvaszéki iktató­lajstromba: 753 darab, s a kihágási iktatóba: 55 darab érkezett be. A zirczi főszolgabírónál a közigazgatási iktatóba: 1915 darab, az árvaszéki iktató­lajstromba: 743 darab, s a kihágási iktatóba 411 darab érkezett be. Az eyyingi főszolgabírónál a közigazga­tási iktatóba: 1456 darab, az árvaszéki iktató­lajstromba: 432 darab, s a kihágási iktatóba: Rendezett tanácsú Veszprém városnál a közigazgatási iktatóba 1724 darab, az árva­széki iktató-lajstromba: 321 darab s a kihá­gási iktatóba: 58 darab érkezett be. Közgyűlési határozat: 48, és tanácsyég­zés: 436 hozatott. A város rendőrkapitánya 1350 ügyben járt el. Községi bíráskodás 165 esetben történt. Rendezett tanácsú Pápa városnál a köz­igazgatási iktatóba: 1784, az árvaszéki jktató­lajstromba: 334, s a kihágási iktatóba: 74 darab érkezett be. Közgyűlési határozat: 42, ós tanácsvég­zés: 454 hozatott. A város rendőrkapitánya: 1365 ügyben járt el. Községi bíráskodás 607 esetben történt. Ezen ügyforgalom mellett igazolási je­gyet a veszprémi főszolgabíró 22, a devecseri főszolgabíró 5, a pápai főszolgabíró 17, a zirczi főszö'gabiró 69, az enyingi főszolgabíró 5, ren­dezett tanácsú Veszprém városa 17, és rende­zett tanácsú Pápa városa 24 darabot adtak ki. Cselédkönyvet a veszprémi főszolgabíró: 122, a devecseri főszolgabíró: 187, a pápai főszolgabíró: 123, a zirczi főszolgabíró: 135, az enyingi főszolgabíró: 78, rendezett tanácsú Veszprém városa: 62, és rendezett tanácsú Pápa városa: 32 darabot állítottak ki. Toloncz ügy a veszprémi főszolgabírónál: 4, a pápai főszolgabírónál: 9, az enyingi fő­szolgabírónál: 2, rendezett tanácsú Veszprém városánál: 74, és rendezett tanácsú Pápa vá­rosánál: 34 darab intéztetett el. A tisztikar tevékenységéről a számon­kérőszék ülésének jegyzőkönyve fog közelebbi adatokat tartalmazni. II. A vármegye árvaszékének tevékeny­sége, az árva és gyámhatósági ügyek. a) A tevékenység: A mult 1890. év vé­gén volt hátralék: 222 darab. A folyó évben márczius hó utolsó napjáig beérkezett: 5041 darab, sürgető végzés hozatott: 835 darab, ülés volt: 37. Ezen idő alatt leírandó volt 3660 darab, leíratott és ki is adatott. A nyilvántartói hivatal hátraléka volt az 1890. év végén 98 darab, ezen számhoz érke­zett a folyó évben 1127 darab, s s igy bejegy­zendő volt összesen 1225 darab; bejegyzett 1132 darabot, és igy hátraléka 93 darab. b) A gyámpénztár állása. A folyó óv első napján volt készpénzben: 20776 frt 87 kr, magánfelek által kiállított (kamatozó és nem kamatozó) kötvényekben 231.859 frt 95 kr, és adóhivatali elismervényeliben 694.000 frt értékpapírokban, záloglevelekben, részvények­ben, sorsjegyekben és betét könyvekben: 418.610 frt 33% kr, drágaságokban és éksze­rekben: 4860 frt 50 kr, s igy összesen; 1.370,107 frt 55% kr. Folyó évi bevétel volt. készpénzbén: 66. 433 frt. 23 kr, kötelezvényben : 893 forint, adóhivatali elismervényben: 21,000 forint, ér­tékpapírok, záloglevelek és betétkönyvekben: 20,875 forint 32 krajezár, ékszerek és drága­ságokban : 80 forint s igy összesen: 109,282 forint 15 kr. Az összes bevétel tett tehát: 1,479,389 forint 80% krajezárt. Folyó évi kiadás volt készpénzben: 85, 243 forint 47 krajezár, kötelezvényben: 6859 forint 7 krajezár, adóhivatalali elismervényben 22000 forint, értékpapírok, záloglevelek és be­tétkönyvekben 29,264 forint 12 krajezár, ék­szerek és drágaságokban 113 forint, s igy ösz­szesen 143,479 forint 66 krajezár. A maradvány volt Márczius hó 31-én készpénzben: 1966 forint 63 krajezár, köte­lezvényben : 225.893 forint 88 krajezár, adó­hivatali elismervényben : 192,000 forint, érték­papír, záloglevelek stb.-ben, 410.222 forint 13% krajezár, ékszerek és drágaságokban 4827 forint 50 krajezár. s igy összesen: 1,335,910 forint 14% krajezár. Magán feleknél elhelyezve volt folyó évi január hó 1-én 231,859 forint 95 kr, márczius hó 31-ig kiadatott 893 frt, igy volt összesen: 232,752 frt 95 krajezár. Ezen tőkepénzekből visszafizettetett fo­lyó évi márczius hó 31-ig 6859 frt 7 kr, s igy maradt az I-ső negyed év végén 225,893 frt 88 kr, kamathátralék volt 1891. év január hó 1-én 26078 frt 24 kr, folyó évi márczius hó 31-ig befizetendő volt 6955 frt, 79 kr, — összesen 33034 frt 3 kr. — Befizettetett pe­dig 4671 frt 67 kr. Maradt hátralék márczius hó 31-ig 28,362 frt 36 kr. c) Kroa tartalék alap állása: Mult évi maradvány 63059 frt 12 kr; folyó évi bevétel 14748 frt 67 kr; összes bevétel 77807 frt 79 kr; folyó évi kiadás 2052 frt 91 kr, volt a maradvány 75764 frt 88 kr. d) Áüzkár alap: Mult évi maradvány 558 frt 94 kr, folyó évi bevétel 200 frt; ösz­szes bevétel 758 frt 94 kr. Kiadás 253 frt 67 kr. Maradvány márcziuB hó 31-ón 505 frt 27 krajezár. III. A vármegye háztartásai Háztartá­sunk eddig fennakadás nélkül volt vezethető. Előlegekre kiadatott tisztviselőknek: 720 frt, a kezelő személyzetnek 390 frt és a szolga­személyzetnek: 160 frt 85 kr; s így összesen: 1270 frt 85 kr. Ebből már megtérült a tiszt­viselőknél 100 frt, a kezelő személyzetnél 187 frt, és a szolgaszemélyzetnél 63 frt 85 kr, s igy összesen 350 frt 85 kr. Házipénztárunk összes bevétele volt 22641 frt 85 kr, összes kiadása 22280 frt 93 krra ment, s igy a ma­radvány volt 360 ft 92 kr. Haii pénztárunk tartalélt alapjánál, a mult évi 13452 frt 53 krnyi maradványnak is beszámításával, volt a bevétel 13459 frt 80 kr. A folyó évi kiadás 619 frtra ment, s igy a maradvány a jelzett időben 12840 frt 80 kr volt. IV. A székház építés ügye: A legutóbbi jelentésemben már jelzett utó-felülvizsgálat jegyzőkönyvei a Maga9 Ministeriumtól vissza­érkeztek. Thék Endre válalkozó részére, a mi­nisterium engedélye alapján, óvadéka kiadatott Kéler Napoleon vállalkozó munkáinál azon apróbb hiányok állapíttattak meg, a melyeket jelentésemben már felsoroltam. E helyen tisztelettel jelentem, hogy a mozaik helyrehozatala már megtörtént, a va­kolatnak helyre állítását, a szétszórtan levő repedések ós zúzódások kiigazítását is nevezett vállalkozó már megkezdette. Székházépítési ala­punk folyó évi összes bevétele, a mult évi maradványnak is beszámításával, 21602 írt 26% kr volt, és miután a kiadás 9445 fi-t 4 krt tett, ezen alapunk folyó évi márczius hó 31-én 12157 frt 22'|, krra ment. V. A cármegye nyugdíjalapja: Ezen ala­punk számadása a mult óv végén 33360 frt 93 kr maradványnyal záródott le, s igy a fo­lyó évi 2681 frt 46 kr bevételnek is bele­számitásávat összes bevétele 30042 frt 39 kr volt. A kiadás 219 frt 14 krt tett, s igy a maradvány 35823 frt 25 krra ment. VI. A katonaiigyek: E téren eddig a legfontosabb teendő az ujonezozási előmunká­latok foganatosítása, és az ujouezozás volt. Az ez idén ujonezozáshoz felhívott kor­osztályokhoz tartozott vármegyénk területén 5110 védköteles; ezek közül a sorozás alkal­mával katonai szolgálatra alkalmasnak találta­tott és besoroztatott a hadseregbe 994 védkö­teles, a póttartalékba 159 védköteles, és köz­vetlenül a magyar királyi honvédséghez 44 védköteles, mindössze tehát 1197 védköteles. Az ujonczállitástól részben igazoltan, részben igazolatlanul távol maradt 696 védkö­teles, de ezek utóállitása iránt is az intézke­dések'folyamatban vannak. Általában az ujonczállitásra nézve meg kell jegyeznem, hogy az kielégítő rendben folyt le. Jelezem azonban, hogy — mint ezt a be­sorozottak nagy száma is mutatja, a védköte­lesek orvosi megvizsgálása nem történt — leg­alább nézetem szerint a kellő szigorral, — hogy számos oly egyén lett besorozva, a ki katonai szolgálatra véleményem szerint nem alkalmas, és hogy ezen körülményt a magyar királyi honvédelmi Miniszternek tudomására hozni hi­vatalos kötelességemnek ismertem. A lovaknak ós szekereknek évenként szokásos összeírása az idén vármegyénk terü­letén april hó 10. és 15. között foganatosítta­tott; az eredményről az adatok még nincsenek birtokomban, s igy annak eredményét, vala­mint a május és június hónapokban foganato­sítandó lóosztályozás eredményét is, csak a legközelebbi jelentésemben terjeszthetem elő. Ugyan az ujonezozás folyama alatt tör­tént meg a mozgósítási előmunkálatok felül­vizsgálása ís a sorozó bizottságok elnökei által. A szerzett tapasztalatokról a jelentések hozzám már beérkeztek s ezek alapján a hiá­nyok pótlására szükséges intézkedések most vannak folyamatban. Katona beszállásolási alapunk összes be­vétele volt 2463 frt 99 % kr. Ebből a mult évi maradvány 167 frt 70'U kr volt. Folyó évi kiadásunk 1825 frt 98 krra ment s igy a maradvány 638 frt 1V 2 kr volt. (Vége köv.) A közönség kóréból.*) Tekintetes Szerkesztő ur! Kremer Gyula tanitó ur ezelőtt há­rom évvel választatott Nyőgér németajkú községbe tanítónak. E rövid idő lefolyása alatt oly bámulatos szép sikert vivott ki a magyar nyelv terjesztésében, hogy az iskolásgyermekek, kik három évvel ezelőtt még semmit nem tudtak magyarul, ma már az iskolában egyes tantárgyakat ma­gyarul tanulnak, magyarul imádkoznak és egymásközt magyarul társalognak. Ezen szép siker Kréiner ur fárad­hatlan szorgalmának, ügyes ós hazafias buzgalmának tulajdonitható. Minthogy a gyermekek értik és jól beszélik a magyar nyelvet, ftdő ííunko­vics János plébános ur elérkezni látván általa rég plántált nemes czóljának meg­kezdhetését, a mult hó 12-én ünnepélye­sen kihirdette a nyögéri templomban, hogy ezentiil minden szombaton délután magya­rul fog tartatni a litánia. Ezen kijelentés ellen, miután a de­rék magyarérzelmü nyögóriek semminemű ellenvetést csak egy szóval sem tettek, Kremei* tanitó ur a jelzett szombaton, az iskolás gyermekekkel kettős hangra jól betanított magyar énekekkel ós ma­gyar imákkal végezte a litániát; mely az utána következő szombaton szintén igy tartatott meg. A nyögéri kis polgártársak által ha­zánk édes nyelvén elzengett litánián szá­mosan voltak jelen, de ugy látszott, hogy a magyar énekek ellen nemcsak hogy *) E rovat alatt közérdekű felszólalások dij nélkül közöltetnek, felelősséget azoban nem vál» 1*1 a Szerk. nem volt"kifogásuk, sőt azt helyesel­ték is. Azonban akadt a községben mégis egy kabátos egyéniség, akire kellemetle­nül hatott azon hir, hogy a K. tanitó ma­gyarul merészelte a litániát tartani. Ezen derék ur Gruber András nyö­géri vendéglős, aki midőn Krémer tanitó úrral találkozott, káromkodva kérdőre vonta, hogy hogy mert a templomban magyarul énekelni? ós egyszersmind durva megjegyzéseivel tudtára adta, hogy többen összebeszéltek ellene, és az esetben, ha még egyszer magyarul mer énekelni a templomban, fejtetőre dobják le a kórus ablakon, bármennyi börtönt is kapjanak érte; a családját pedig kihordatják a fa­luból. " Krémer ur tudva, hogy ily gazterv nem létezik rTyőgérben, nyugodtan kérte a kedves urat, mondaná meg kik azon egyének, kik ellene igy összeesküdtek. Gruber ur ezek neveit nem mondta meg, hanem ahelyett az illető tanitó urat azzal vádolta, hogy ezen tettével a nyö­góriek nyelvét rabolja. Végül határozottan kijelentette, hogy rnig ő Nyőgéren lesz, nem fogja megen­gedni, hogy többé a templomban magyar ének legyen. Gruber urnák ezen tette, az orszá­gunk határán túl — de jó messzire ám! — talán még megállhatna, de ideben, édes hazánk területén, magyarok között, ennek helye nincsen. Gruber urnák ehelyett inkább köte­lessége lett volna, ha akad rTyőgérben idegen érzelmű ember, azt szép szóval in­formálni arról, hogy minden embernek kötelessége azon haza nyelvét becsülni ós szeretni, amely öt kebelébe fogadja. Hanem Gruber ur úgy látszik nem sokat törődik édes hazánkkal, melynek kenyerét eszi, ami bizony csúnya haza­fiatlan dolog. Minthogy pedig meg sem nevezte azokat, kik Krémer urat a kórus ablakon — az ő állítása szerint — ledobni akar­ják, feltehető, hogy ezt nem akarja senki; ha csak ö nem akar erre bérenczeket fo­gadni, kik e borzasztó gaztettet merész­kednek megpróbálni. Gruber ur ezen meggondolatlan tet­tével oly súlyos vétket követettel hazája ellen, amelyre különösen a mai viszonyok között talán nincs is bocsánat. Aki ily vakmerően merészli nemzeti .nyelvünk terjesztését meggátolni, az nem méltó arra, hogy magyarnak mondhassa magát. Karczolat a megyegyülésröl. Breuer diszniagyárban jelent meg, s osz­togatta a főispán grófnak hétfőre szóló meg­hívóját, mi azt jelentette, hogy a májusi me­gyegyülés kezdetét vette. Elnöklő főispán gróf megnyitó beszédé­ben bejelentette, hogy a számonkérő szék ülé­sét megtartotta, de — semmit sem talált rend­ben, mit a közgyűlés helyeslőleg vett tu­domásul. Napirenden a — közigazgatási reform. Krisztinkov ics Aladár nyíltan az államosítás^ melleit tör lándzsát, js ostoba­ságnak tartja a két részre szakadt szélsőbal­nak álláspontját. Szabó Imre és Fenyvessy lelkes hévvel védelmezték a szélsőbal prog­rammját. Id. Purgly Sándor alig hallható hangon a reform ellen nyilatkozott, mert az államépitészeti hivatal főnökének nem elég jo­got ád a javaslat. Szóló szerint, a mit a m. kir\ államépitészeti hivatal főnöke, jónak tart és határoz, az ellen a vármegyének ne is sza­badjon többé hozzá-szólania. Ács Rudolf több órán tartó beszédben válaszolt id. Purgly fel­szólalására. Barthalos István is fel volt •írva a szónokok közölt, de szokása szerint nem vett részt a vitában. —Bibó Dénes azt tartja, hogy az előtte szólók még a — Szú­nyogból is elefántot szeretnének csinálni, de ö megelégszik a — Szú nyoghgal. — Ihász Lajos a vármegyét, miként Rómát a hét halom városának tartják, ö Veszprém megyét — Hathalomnak tartja, melyért örömmel áldoz, mire elnöklő főispán a vitát be n e m záka, hanem folytatását akkorra halasztotta, mikorra az nj reform, iránt a törvény életbe] lép. A napirend többi tárgyaihoz csakis — Kopácsi Árpád szólt hozzá, kinek minden indítványát elfogadták, melyekért neki Fej e s köszönetet is szavazott. Több tárgy még lévén, az elnök az ülést befejezte.*') Iroialoi és iMszei — Előfizetési felhívás. A győri kir. ítélőtábla; főtörvónykezési székhelyén Győ­rött egy hetjenkint egyszer megjelenő szak­szerű lapra tirdet előfizetést Dr. Erdős Kál­mán. Szolgálitára áll a lap jogi érdekű fel­szólalások, essmecseréknek; közöl érdékes jog­eseteket esetenkint kritikai ismertetéssel; a mennyiben a közigazgatási fórumok szabály­*) Jelen'tudósítást a megyei culturbáli tu­dósítónk küldte be expresse lapunknak. Nyilván a . i-Li-u. § s(ír j. t rendeletileg kihágási' eseteket construálnak, avagy rendeleti uton általuk szerzett jogok érintetnek, ezek birálatos móltatására is teret nyit, s ezen. kivül állandó rovattal birand a jogi érdekű hirek közlését illetőleg, azonban mindig csak a terület jogi érdekéit véve fi­gyelembe. E lap czime: „Törvénykezés," a mely­nek első száma' 1891. május hó 5-én •— s a következők azután minden rákövetkező vasár­nap — jelenik meg, előfizetési ára pedig a pos­taköltséggel együtt, egy évre 7 frt, hat hóra 3 frt 50 kr, évnegyedre 1 frt 75 kr, egy hóra 60 kr, egyes lappéldány ára 20 kr o. ért., a mely előfizetési pénzek — legalkalmasabban postautalványnyal .— a kiadóhivatalba, Győr, Andrássy-ufc küldendők. A fentiekben röviden összefoglalva a föladatot, a melynek megvaló­sítására mint a Törvénykezés szerkesztője és kiadója vállalkozom: azon kérelemmel fordu­lok az érdeklődő jogászkörökhöz, hogy a szük­séges erkölcsi és anyagi támogatásban részesí­teni szíveskedjenek! Győr, 1891. ápril 14-én. Dr. Erdős Kálmán, köz- és váltó .ügyvéd. — Az ipartelepek biztosítása tekintetében szakszerű tanácsokat ad a Gonda Béla műszaki tanácsos műegyetemi m. tanár és a gazdasági mérnök, szerkesztője Epitési Ta­nácsadó czimü művének most megjelent 10-ik füzete. A tűzbiztosítás szempontjából mérvadó s e füzetben közölt részletes előfeltételek a tervezőnek ós építőnek is nélkülözhetetlen út­mutatásokat nyújtanak arra nézve, hogyan kell tervezni és építeni a különféle ipartelepeket és színházakat. — .A füzethez a debreczeni ref. templom sikerült képe vau csatolva. — Ajánl­juk e hasznos és közérdekű művet úgy az építészek, mérnökök, építőiparosok és vállalko­zók, valamint az uradalmak, földbirtokosok és gazdatisztek s általában az építő közönség szi­ves figyelmébe és pártolásába. Az Epitési Ta­nácsadó összesen mintegy 30 füzetben jelenik meg. Egy füzet ára 30 kr. Az első kötet ára 3 frt. Előfizetni lehet egy évre 18 füzetre 5 frt 40 krral, félévre 9 füzetre 2 frt 70 krral. A megrendelések ós előfizetések a mű kiadójához ifj. Nagel Ottó könyvkereskedőhöz intézendök. Budapestre VIII. Muzeumkörut a Nemzeti szín­ház bérházában. — Mikszáth Kálmán össze­gyűlt munkáiból Révai testvérek, a fü­zetes vállalat kiadói (Budapesten TV. váczi­utcza 1) megküldték nekünk a 26. és 27. fü­zeteket. E füzetekkel egy uj kötet az „Urak és parasztok" első iveit kaptuk és ha valaha volt alkalmunk Mikszáthot, mint elbeszélőt ki­emelnünk, ezt most kétszeres örömmel és va­lóságos élvezettel tesszük. — De sajátságos is az a múzsa, mely Mikszáth tolla által szól hozzánk, — sajátságos az az irmodor, mely ez apró történetek keretét teremti meg, — egy jól ismert világ, melyben mindannyian moz­gunk, — megszokott alakok és emberek, kik­kel uton-utfélen találkozunk és mégis, a midőn mindezeket Mikszáth mutatja be nekünk, ugy bámulunk, mintha egy ismeretlen világrészbe jutottunk volna be. Persze, éppen ez a hiva­tott toll, az alkotó lángész ismertető jele. A mit mi észre sem veszünk, ott Mikszáth uj ' vonásokat fedez fel, akik mellett mi közönyö­sen haladunk el, azok az utolérhetetlen elbe­szélő tolla alól egy-egy dráma vagy életkép hősei gyanánt kerülnek ki és a mint a jeles festő ecsetje alól kikerülő minden vonás a mes­ter kezéről tanúskodik, ugy Mikszáth legki­sebb művén is meglátszik, hogy oly valaki irta meg, a kinek munkáit megunni sohasem', de élvezetükkel még eltelni sem lehet. Hogy a „tanács ur furfangja" szebb-e, mint a „szál­dobosi Papp familliájának története, hogy „az elfelejtett rab" több igazságot tartalmaz-e a legélesebb satyra alakjában, mint a mennyi . meleg kedély és sziporkázó szellem van a „ki- : rály ruháiban" arról mi itt nem akarunk véle­ményt adni. A ki Mikszáthot egyszer olvasta, ráismer ez apróságokban is és velünk együtt élvezni fogja ezeket is. Összegyűjtött munkái­nak füzetekben megszerzését nagyon ajánljuk­mindenkinek, ki olcsó pénzért (egy füzet ára 35 krajezár) oly könyveket akar szerezni, rmV lyenek megírására csak ritka idők szülnek ki­vatott embereket. Révai testvérek kiadóhiva­tala több füzetre együttes előfizetést is elfogad. — Előfizetési felkivás. Folyó évi • július derekán a kövjetkező czimű, kedélyes, vidám és mulattató könyv hagyja el az egri könyvsajtót: Pider Hilarius a Papi adomák s ötletek gyűjteménye. A derült hangulatú mű körülbelül 500 adomát foglal magában a kö­vetkező felosztás szerint: I. Pápák és bibor­nokok. — TI. Ersekek, püspökök. — III. Pré­postok, kanonokok, apátok. — IV. Esperesek és plébánosok. — V. Paptanárok. — VI. Káp­lánok. — VII. Kispapok. — VIII. Szerzetesek. IX. Kántortanítók. — X. Egyháznak ós haran­gozok. — XI. A szomszédból. Előfizethetni jú­nius közepéig 1 frt 20 krral. — A boltiár egy­kissó magasabb fog lenni. Eger (lyceum), 1891. május 1. Babik József, tanítóképző tanár. — A „Legújabb kor története" cimű Marczali Henrik által irt kitűnő műnek 10 és 11 füzetét bocsájtotta közre a Révai testvérek könyvkereskedése. A jelen mű, mely­ről már több izben megemlékeztünk hazánk törtenetét 1825-től 1880-ig tárgyalja eleven tollal, szakavatott értelemmel s történelmi hű­séggel. A most megjelent 10 füzetben találjuk a „Hitel tör vényeket", „Takarékpénztárakat!', „Gazdasági egyesületeket", „Ipar- és kereske­delmet", „A szellemi mozgalmakat", „Az 1832 — 36-iiki országgyűlést" stb. A 11 füzet­ben olvassuk „A vegyes házasság" kérdését", „Az Erdély viszonyait" s egyéb felette érde­kes szakaszokat. A magyar történelem iránt érdeklődő közönségnek legmelegebben ajánljuk Marczali munkáját, melynek egyetlen egy ma­gyar ember könyvtárából sem volna szabad , hiányoznia. A mű előfizetési ára: Egy évre 6 írt, félévre 3 frt, megjelenik minden hó 1-én és 20-án egy-egy fűzet. -— Ságh József ur, előfizetést hir- ' det az ,.Áitalános zénészetí lexikon" czimű művére, mely május ló második feleben, füze­tes vállalatként fog uegindulni. Ezen mű át­dolgozott és bővített kiadása lesz a „Magyar zenészeti iexikon"-jának, melyből a könyv­píacz ez idő szerint már kifogyott. A zene mű­kifejezéseinek magyarázatait, valamint a nagy világmüvészek, zeneirok és zenebirálók, rövid életrajzait magában foglaló lexikon nyelvünkön mint első jelenik meg, imely hivatva lesz a kü­lönböző értékű idegen nyelvű lexikonokat a ma­g;ark$*önség - ásatásról lesz t orí(jajii. A* olvasó*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents