Pápai Lapok. 18. évfolyam, 1891

1891-04-12

nök neki tetsző összeget, adományozzon és al- J kalmazottjai mindegyikét szinte rábirja, tehet- 1 ségeihez mérten tetsző összeggel a gyűjtéshez hozzájárulni. Ha az ország minden főnöke és alkalmazottja csak csekély áldozattal járul is egyszer s mindenkorra e nemes czélhoz, oly tekintetes összeg fog egybegyűlni, mely méltó lesz karunkhoz és sok bajunk orvoslására fog erőt nyújtani örök i lökre. Bátran hisszük, hogy kérelmünk nem fog ügy el embe vétlenül elhangzani kartárs urnái és azért ama reménnyel küldjük e gyűjtő ivet, hogy kartárs ur szives lesz azt fentjelzett gyűjtésre alkalmazottjai és ismerős kereskedő kartársai közt köröztetni. A begyülő pénzeket és a kitöltött vagy üresen maradt gyűjtő-iveket kérjük a Kereskedő Ifjak Társulata Igazgatóságának, Budapesten Gizella-tér 2. beküldeni. Fogadja Kartárs ur hálás köszönetünket a nemes ügy érdekében, melylyel vagyunk igaz tisztelői a Kereskedő Ifjak Társulatának Igazgatósága. Szávoszt Alphons elnök, Edeskuty Lajos, JTreyberger Pál, Fürst Jakab, Hüttl Tivadar, Jálics Géza, haraszti Jelűnek Henrik, Kertész Tódor, Kollarits Jenő, Kreische Antal, Kunz Ferencz, Marton Alajos társ. alelnök, Nádossy György, Rausch Ferencz, Saxlehner Árpád, Schneller Alajos, Seefeklner J. L., Strasser Sándor, Szarvas Sándor, Tömöry Károly, Waldhauser Adolf, 'Wollák Soma társ. alelnök. Siófok jövője és a veszprémi káptalan. . Bold. Tref ort minister lelkesen karolta fel a magyarországi fürdők sorsát. Milliók mennek ki a külföldre, pedig Magyarország a leggazdagabb ország fürdőkben. Hatalmas fellendülés, nagy változás kell. hogy már létezőkből a mai modern fogalmaknak megfelelő fürdők létesül jenek. Ilyen kínálkozik most egy nagy részvénytársaság litján, mely e napokban alakul meg id. Batthiányi Géza gr. és Burghardt Konrád főrendiházi tag elnöklete alatt Siófok számára. A részvénytársaságot alapitók nemrég Siófok urához, a veszprémi káptalanhoz kérvénynyel fordultak, melyet mult számunkban ismertettünk. Siófok érdeke megyei érdek levén, kötelességünknek tartjuk az alábbiakat is közl.'iii. „Az alakulásban levő „Siófok" Balatonfürdő - rószvénytársulat tisztelettel alulírott végrehajtó bizottsága nagy sajnálattal vette a Főtisztelendő Káptalan részéről Nagyprépost Ő Móltósága által, f. hó 1-én 68/1891. sz. a. hozzá megküldött amaz értesitést, hogy a siófoki fürdőjog bérletét a már megállapított 20 éven túl hosszabb időre kiterjeszteni nem hajlandó. Habár ez alkalommal nem méltóztatott is a Főtiszt. Káptalan bennünket azon indokokról értesíteni, melyek ezen elutasító végzés meghozatalára mérvadók lehettek, mindazonáltal a Főtiszt. Káptalan nagyon tisztelt tagjaival való szóbeli érintkezésre részünkről kiküldött albizottságnak a fenforgott tárgyalásokról elénk terjesztett jelentésből azon örvendetes benyomást nyertük, hogy ez alkalommal bátorkodunk azon forrón táplált reményünkkel kifejezést adhatni: hogy a kérdéses végzés azon. esetben, ha indokainkat, illetve ajánlatunkat még egy izben előterjesztjük, talán még sem lesz a Főtisztelendő Káptalannak utolsó szava. Hogy a leendő részvénytársulat, mely az utolsó programúiban kifejezetten már riein kevesebb, mint 1.00 évre fog remélhetőleg megalakulhatni, a rendkívül nagyszerű építkezésekre, a legnagyobb igényeknek megfelelő berendezésekre, parkokra, korzókra, gőzerejü vízvezeték — és villamos világításra sat. szükséges, félmilliót megközelítő pénztőkét megszerezhesse, okvetlenül oly biztosítékot kelleiid a tőkéjüket rendelkezésére bocsátó közönségnek nyújtania, mely kizárja azt, hogy a csak fokozatosan felvirágoztatható vállalat aránylag rövid 20 évi időhöz legyen kötve, mert ha ez nem lenne megvalósítható, miután ennyi időtartam alatt a törvényes 2%-nyi értékleirás (törlesztést.) is lehetetlen volna eszközölni — minden kétely ki volna zárva arra nézve, hogy sem a kellő tökéket meg nem kaphatnók, sem pedig a vállalatot a kívánt, és nemcsak Siófoknak, hanem az egész Balatonvidéknek forgalmi föllendülésére képessé tenni nem tudnók, és igy nagyszabásúnak tervezett vállalatunk már eleve meghiúsulna. Méltóztassék a Főtiszt. Káptalan magát a vállalatot megkezdett tagtársunk, Glatz Henrik ur helyzetébe gondolni, — vájjon képzelhető volt-e akkor, mikor ö a tárgyalásokat csupa hazafias buzgalomból megindította, hogy ezen vállalat a honfiak legkülönbözőbb körében oly visszhangra fog találni, miszerint az ö gondolata szerint szervezett kisszerű, für döintézetböl oly nagyszabású, nemcsak az érdekelt megyék elszegényedett népének lávát előmozdító, hanem az egész országot érdeklő, sőt idővel kétségtelenül a külföldön is hírnevet szerzendö roppant forgalmú fürdöintézet fog keletkezni, melynek felvirágoztatására, biztos gyümölcsöztetésóre és minden károsodástól való megóvására az általa kikötött 20 évi idő elegendő leend. A Főtiszt. Káptalan tagjainak országszerte ismert hazafiságára appellálva, nem lehet tehát kétségünk az iránt, hogy ha nemcsak a jelent méltóztatnak nagybecsű figyelmükre méltatni, a mikor az eddigi fürdőtartásí jog bérlete 20 óv tartamára már is megkétszerezve van biztosítva, — hanem azt a kézzelfoghatólag előre látható jövőt is, a mikor majdan a Főtiszt. Káptalan akkori tagjainak ebből folyó jövedelme is mindinkább fokozódni fog, — a bérleti idő tartamának 20 évről 50 évre leendő fölemalésére irányzott tiszteletteljes kérésünket kedvezőbben fogják megítélni és annak teljesítéséhez annyival inkább hozzájárulni méltóztatnak, a mennyiben ez irányban is készek vagyunk és pedig aBból az ajánlatunkból álló garantiát nyújtani: hogy azon esetben, ha például: a 20 évig tartó bérlet 3 utolsó óvóben, tehát az 1910— 1911 ós 1912. években a részvénytársulat fürdőintézetének,— (éltekintve a szállodák és egyebek bevételeitől) magából a fürdési díjakból: 6000 frt átlagos tiszta évi jövedelme lenne, készek vagyunk azon kötelezettséget szerződésileg magunkra válLdni: a) hogy a bérlet további tartamára, t«hát" 1913-tól kezdve az 1942-ik évig a 6000 frt tiszta jövedelmet meghaladó bármely összeg 10 százalékát a Főtiszt. Káptalannak kiszolgáltatjuk ugy, hogy ha ezen jövedelmi többlet egy évben 2000 írttal emelkednék, éhez képest az évi 1200 frt változatlan haszonbér mellett még 200 frfc vagy aránylag többet a káptalani pénztárba befizetni köteleztetnénk: — b) azon esetre pedig, ha erre a Főtiszt. Káptalan inkább hajlandó lenne, készek vagyunk,másodsorban arra is lekölni magunkat (a mikor természetesen az a) alatti ajánlatunk tárgytalanná válna) hogy 1893-tól kezdve bezárólag 1943-ig, az évi 1200 írt bér mellett még éveiikint 200 frtot jutalék gyanánt fizetnénk be a káptalani pénztárba. Kincs tehát részünkről egyéb hátra, minthogy folyamodványunkat, melyhez esetleg a magas kormány támogatását is kinyerhetni reméljük, — és azt hisszük, csakis méltánjdást érdemlő határozott ajánlatunkat a Főtisztelendő Ká.pfcalan iijabb kegyes megfontolásába ajánljuk és annak kedvező mielőbbi eldöntését tisztelettel kikérjük, nehogy a részvénytársulat alakuló közgyűlésének egybehivásában hátráltatva legyünk." Nagy érdeklődéssel várjuk a Főtiszt. Káptalan határozatát. Mint értesülünk, maga gróf Csáky Albin cultusminister úr a legnagyobb érdeklődéssel kiséri az ügyet, s támogatását már előre is megígérte a nemrég e czélból nála járt Batthiányi Géza grófnak és Fcnyocssg Ferencz orsz. képviselőnek. Irodalom és művészet. — A „Magyar Kők Lapja." cz. szépirodalmi, társadalmi és háztartási hetilap, melyet néhány hónappal ezelőtt még „Magyar Háziasszony" czimmel ösmeit a közönség, folyvást sok jelét adja annak,! hogy ezúttal igazán oly kezekben van, melyek rohamosan emelik e kedvelt lap értékét. Mióta Bársony István az ösmert fővárosi iró,

: meg Szirmai Mór szerkesztik, nagy átalakításon ment át az a hetilap. Minden száma változatosan és érdekesen vai összeállítva s nem hiányzanak belőle a háziasszonyokra nézve különösen fontos tudni valók sem. Álakra és tartalomra egyaránt olyan most a „Magyar Nők Lapja," hogy minden müveit nő élvezettel veheti" kezébe. Minden számban találkozunk oly jeles irói nevekkel, melyek díszére válnának bármelyik magas.igónyü irodalmi vállalatnak, s ezenkívül a gyöngédérzésü és finomtollu irónők egész gárdája dolgozik a lapnak állandóan, kellemes változatosságot vegyítve el egész keretében, sőt a háztartási rész jobbára oly hölgyeknek a kezében van, akik szakérteleménél adják az olvasóknak a legidőszerűbb tanácsokat és utasításokat minden irányban. A láp rendes tartalma a nőket illető érdekfeszítő aktuális czikkekből, elbeszélésekből, költeményekből, tárczákból, regényekből sokféle változatos apróságból s a háztartás minden ágára kiterjedő hasznos közlemények csoportjából áll; mindezt kiegésziti a kérdések és feleletek, kéziratisraertetós, a talány és a nyílt társalgó rovata, még amit elől kellett volna említenünk, egy-egy gyönyörű szép, sokszor valamelyik jelesünk arczképe.— Ad ez a derék lap a folsoroltokon kivül folyvást egy regény mellékletet s havonta egy fólivre terjedő illustrált divatmellékletot is. Á lap állandó munkatársainak a száma meghaladja az ötvenet. Köztük van : Bokor József egyetemi tanár, Váradi Antal, Lévai Mihály, Rudnyáuszky Gyula, Mezei Ernő, Rákosi Vik t^r, Ambrozovics Dezső, Dura Máté, Gabányi Árpád, Palotay Ákos, Palágyi Lajos, Póterfi. Jenő, Fái Béla, Csik János, B. Balassa Antal, Bródy Sándor, Gerő Károly, Szatmári Mór, Márkus József, Sebők Zsigmond; továbbá a nők közül: Ambrozovics Meszlényi Ilona, Fái Béláné, Szarvas Mariska, Nagyné Szűcs Rebeka,, M.Erzsike, M. Szaák Luiza, Kövér Ilma, Zilahi Ágnes Btb. stb. Mindez elég arra, hogy melegen ajánljuk a „Magyar Nők Lapja" ezt a kizárólag női lapot minden művelt magyar családnak annálinkább, mert ez a lep olcsóbb szépirodalmi hetilap is egyszersmind. Ára egy évre hat forint, félévre három forint s negyedévre egy forint 50 krajezár Az előfizetési pénzek a lap kiadóhivatalához (Budapest, Erzsébetkörut 7. szám) küldendők. — Felhívás előfizetésre. V. Hullám József „Az én világom" költeményköletére. Ujabb verseimet adtam sajtó alá „Az én világom" czim alatt, hogy szives figyelmébe ajánljam annak a rokonszenvos körnek, mely a magam fajta „vidékit" több alkalommal szívélyesen pártfogolta: Azokhoz fordulok, akik megértették eddig is' az én szívverésemet s akik érdeme szerint tudják méltányolni a fiatal lélek törekvéseit. „Az én világom" 8—10 ivn}'i tartalommal, csinos kiállítással, tetszetős köntösben jelen meg, s előfizetési ára 1 forint, mely öszszeg ápril 30-ig nevemre (Veszprém, halpiacz. 32. sz.) küldendő. „Az én világom" kiadására nem unszoltak a „jó barátok." Magam leszek a felelős. A csinos megjelenésért pedig a jóhirü „Petőfi"-könyvnyomda és irodalmi intézet szavatol. Veszprém, 1891. márczius hó 11-én. V. Hullám József. Hivatalos rovat. 6820.^ XTl89Í7 Yeszpreui vármegye alispánjától. Meghívó. A vármegyei állandó választmány ügyrendjének 1. §-a alapján hivatalos tisztelettel felkérem a vármegyei állandó választmánynak t. tagjait, hogy az 1890. évi házi számadásnak valamint a vármegyei pénztárban kezelt alapokról vezetett 1890. évi számadásoknak a folyó évi május hóban tartandó törvényhatósági rendes közgyűlésre való törvényszerű előkészítése czéljából folyó évi április hó 16-ik napján délelőtt 10 órakor tartandó választmányi ülésen megjelenni szíveskedjenek. Veszprém, 1891 évi ápril hó 6-án. Véghely Dezső. kir. tanácsos alispán. 1801. r ~"Í89i7~ Hirdetmény. A m. kir. honvédségi Ludovika akadémiában az 1891/2. tanév kezdetévél betöltendő magyar állami illetőleg magyar alapítványi és fizetéses helyekre nyitott pályázati hirdetmény a jegyzői hivatalnál mindenki által betekinthető. Pápán, 1891. április 6-án. OsvcVd Dániel. polgármester. 1747. ~ ~T8"9i7~ Hirdetmény. A pődtyéni gyógyfürdő használatában állami Ó3 törvényhatósági tisztviselőknek és néptanítóknak nyújtandó kedvezmények s ezek igénybevehetése iránt a jegyzői hivatalnál az illetők tüzetes értesitést nyerhetnek. Pápán, 1891. április 6-án. Osváld Dániel, polgármester. 1882 1891."" Hirdetmény. Pápa város polgármesteri hivatala által közhírré tétetik, hogy a helyben állomásozó honvéd huszárezred parancsnoksága által a folyó április hó 18, 19, 20 és 21. napjain a honvédlaktanya udvarán pótlovazás fog tartatni, s hogy a vásárlás naponként délelőtt 9 órakor kezdődik. Pápán, 1891. április 6 án. Osváld Dániel, polgármester. azért nehezteljenek. Láttad már valamelyik plakáton, hogy nem úrhölgyek és urak is szerepelnek? Még nem láttam az igaz, de hát a mi dukál, az dukál, és nem volt szép, hogy elhagyták. Tévedsz; szép is volt, meg helyes is volt. Melyik vizítkártyán láttad már: Takácsy Kunigunda úrhölgy, vagy Járóházy Barnabás ur ? Ma, mikor azt mondjuk: hordár ur, a boltban azt halljuk: mit parancsol nagysám, pedig csak egy dézsa tündért látunk, épen az által akarták megkülönböztetni a műkedvelőket, hogy elhagyták nevök mellől, mi őket jogosan megilleti, de a mi felesleges, mert mindenki tudja, hogy a ki e hangversenyben szerepel, az mind úrhölgy és ur. No majd meglátjuk. Pá! Tűnődni kezdtem, — hát Euterpe gyermekei csa' .ugyan neheztelnének azért, mit a rendezőség értök tett

r — mikor egy másik kéz érinti vállamat. No, ugyan bolondot tettetek, X. Y., nem kapott meghívót. Tudom, mert senki sem kapott. Jobb az, ha senki sem kap, mint sok kapjon s véletlenül néhány kimaradjon. Abból lenne ám csak a harag! Ez igaz; no de lásd, a többi egyletek is zúgolódnak; a vöröskereszt egylet, fehér kérészt egylet, krajezár egylet, nőegylet, leány egylet, "Wahrman egylet, az irgalmas szamaritánus egylet, deáksegélyező egylet, leány egylet, közművelődési egyesület, ismeretterjesztő egyesület, színház egylet stb. stb., hogy mire való volt a hangversenyt erőltetni, talán, hogy az övékét megbuktassa? Távolról sem, Nemes szivekben fogtiazotít meg e« * nemes egime, Rendeszének ők is, utjokban gát mi soha sem leszünk. Igy teltek a napok remény ós aggodalom kergették egymást a rendezők agyában. Még jó tanácsosunk is töprenkedett, ha már hangverseny lesz a zárdában, miért nem választották a holdtöltét, legalább látna a publikum haza menüi. Meg is tette védekezését, midőn a hangverseny után többen panaszkodtak, hogy haza menőre, a pápai kövezetnek nevezett tyúkszem gyáron karanbolázva, hol itt, hol amott ütődtek a szemközt jövőbe. *Ja, édes barátom! annyi villamos lámpa fényénél, már t. i. a szép szemek villamlámpáinál, nem csoda, ha elveszti az ember szeme világát s nem lát a mi petróleum lámpáinknál. Azután meg, milyen nagy a tenger; ott csak kikerülhetnék egymást a hajók, mégis összeütödnek; hát csoda az, ha három láb széles járdánkon össze karamboláz valaki. Igaza van; elhallgattunk, abban a reményben, hogy ha öreg barátunktól függ, még a devecseri uton is aszfalté-' rozva lesz, s minden husz lépésre legalább egy villamos lámpát állit. Végre fölvirrad ápril 5-iké a várva várt nap. Komor, borongós idő még nyoinottabbá tette a hangulatot. Attól tartottunk, hogy a fellegek megnyitva csatornáikat a szép nemet otthon maradásra kényszerítik. A portól, mit a mulfc hetekben Saharából hozott a vihar, s most utczáinkon tánczoltatta a kissé fagyos zafír, nem- féltettük a konczerfcet, hiszen a kánikulában, mikor a győri ufc porát nyeljük, eléggé megszoktuk. Különben is egészséges az, azt tartják a gazdák. De háfc a fellegek megkönyörültek. A közönség pont 6 órára elfoglalta lielyöt, a kivinoaiw virt», mikor gördül fel, akarom mondani, mikor húzzák szét a függönyt. Addig az itt-ott előtűnő műkedvelőkben gyönyörködtek, kik mindannyian rózsaszínű kameliát tűztek fel jelvény gyanánt, Ott láttuk a honvéd tisztikart, papságot, előkelő polgárokat, s a kiket először kellett volna említenem, a szép nem tekintélyes csoportját. Nem csodálom, hogy eljöttek, hisz a hangverseny, ha sikerül, ismét csak a női nem diadala lesz. Hogy sikerült-e, arról gondolom beszámol lapunk más helyen. Mi nem kritizálunk. Igaz, hogy annyi taps után is kritizálni annyi volna, mint a kákán csomót keresni, s megtörténhetnék, hogy irigységről vádolnának bennünket. Azt azonban nem állhatjuk meg, hogy utólagosan legalább egy éljent ne kiáltsunk a művészeknek. A függöny szétnyílt. Ob. de gyönyörű volt itt minden. Azok a villamos lámpák, hogy csillogtak! Mily öröm sugárzott belölök, mikor egyegy számmal végezve a közönség tapsai közt hagyták oda azokat a kitünö zongorákat, melyeknek bűvölő hangjai még most is ott gomolyognak sok hallgató agyában, s melyek részesei az elért sikernek. Háfc arról mit szóljunk, midőn az intézet csinos arczu növendékei, a jövő műkedvelői bátran, a siker biztos tudatában, kótás könyvvel kezökben ellepték a színpadot, alig várva, hogy kedves hangjukkal bebizonyítsák az aggodalomtól dobogó keblű mamáknak, hogy mily szorgalmas tanítványai voltak ök az ének tanárnak. Hagyjuk őket nyugodni, hadd pihenjenek babéraikon, hadd örvendjenek diadaluknak, mely álmaikban is ott lebeg szemeik előtt, s ujabb sikerek után heviti kis wiveiket, Hát az élőképek, azok a kis angyalkák meg a nagy tündérek, mily igézően hatottak. Még Károly bátyánk is a menyországba óhajtozott, pia ott is ily szépek az angyal arezok. S azt hiszem tanácsosunknak is eszébe jutott a polgári kör kertje, kész lett volna fogadását nem egy hét, de egy évre emelni örömében a gyönyörű képek elbűvölő hatása alatt. Még Csáky grófot is szerettem volna ide boszorkányozni, hadd látta volna mily harmóniában húzza pápista, kálomista, lutheránus és zsidó a Jupiter symphóniát a katholikus zárda óvodájában, pedig el sem lettek keresztelve. Ja! hol konkolyt nem hintenek a szerető szivek tiszta búzája közé, ott a sziv megtermi a szeretet gyümölcseit ... No barátom, hát sike: ült-e? Ugy-e nem tévedt a rendezőség midőn a nök nemes ízlésére appellált ? . . Nem hittem volna, hogy igy sikerüljön .... Lásd, csak az akadékoskodó aggály táplált aggodalmakat. Művészeink megelégesznek a sikerrel, sértve sem érzi magát senki, mert senki sem lóvén meghíva külön, mindenki meghivatott. A jótékony egyletek sem haragusznak, mert e siker nékik is biztos dolog hogy szent czéljaik ily műpártoló közönség körében, mint a pápai, mindig sikerülnek, csak egyet ne feledjenek soha. S mit, ha szabad kérdeznem. Az akadályt nem tűrő lelkesedést, mit Berzsenyi igy fejez ki: Merj ! a merészség a féne fatumok Mozdíthatatlan zárait átüti, S a mennybe gyémánt fegyverével Fényes utat tusakodva tör s nyit. iräär Hirdetmény. Pápa város képviselő testülete f. évi ápril hó 11-én tartott gyűlésében, az általa alkotott és az illetékes minisztériumok által megerősített lakbérleti szabályrendeletet 1891. évi május hó 4-ik napján életbe léptetni elhatározta Ezen határozat értelmében értesítem a közönséget, hogy a f. hó 20-ik napjára kitűzött lakbérleti határidőt ezennel hatályon kivül helyezem, minek folytán hivatkozott szabályrendelet értelmében a költözködési idő f évi május hó 4-ík napján lesz foganatosítandó. Pápán, 1891. ápril 11-én. Mészáros K. r. kapitány. Hirdetmény. 1800. 1891. A hadsereg katonai nevelő s képzőintézeteiben, valamint a katonatiszti leányok nevelő intézeteibe való felvételre vonatkozó pályázati hirdetmény a jegyzői hivatalnál mindenki által betekinthető: — oly figyelmeztetéssel, mikép a báró Mandell Rudolf által alapított helyekre elhalt, előbb a közös hadseregben szolgált m. kir. honvédtiszteknek Magyarországban született fiai bírnak igénynyel, s hogy ezen helyek még betöltetlenek. Pápán, 1891. április 6-án. Osváld Dániel, polgármester. ~~lM íii l t K. — Báró Hornig Károly veszprémi püspöknél e héten Steiner Fülöp Sz.-Fehérvári püspök, mint vendég néhány napot töltött. — A közigazgatási bejárás. Végre az első fecske! A Pápa-Csornai vasút ügyében Méthey Ferencz és társai már beadták a keresked. minísteriumhoz a terveket, melynek alapján most már legközelebb a — Közigazgatási bejárás is meg fog történni a Ministerium kiküldöttei, a megye és a vállalkozók megbízottai részéről. A több tagból álló bizottság a déli vonattal érkezik Pápára, hol megebédel, s az estét már Ruston nagybirtokosnál tölti, a ki igazi

3 uri vendégszeretettel már. meg is hivta az egész küldöttségét szállásra Marczalfcöi kastélyába. — A megyei cultur-bál A május 2-iki megyei cultur bálnak, hamar belekezdünk, minden szempontból fényesnek kell lenni. Jövedelmezőnek anyagilag, sikeresnek a látogatottságot illetőleg. Egy ilyen alkalmat kellene megragadni a vármegye különböző részein lakó családoknak, hogy találkát adjanak egymásnak Veszprémben. Hiszen úgyis egyetlen egy vármegyében sincsenek annyira elszigetelve az egyes társadalmi körök, mint Veszprém megyében. Az „urak", a „férjek" sem igen járnak már be a megyegyülésekre, s annyival kevésbé hozzák be a megyeszékhelyére vejeiket, lányaikat. E közönyösség nem válik előnyére megyei társasáléfcünknek. Igaz, hogy lakás szükség van állítólag Veszprémben, de a csorbát könnyan helyreüti'— a veszprémiek vendégszeretete. Csak közelebbi ismeretséget kellene egymással kötnünk. Ne találja magát idegennek Veszprémben a devecseri, a bakonyi vidék stb. Elvégre is Veszprém város a hivatalos központ. Ide kell összesereglenünk, ha — találkozni akarunk egymással. Jó alkalom lesz erre a májusi cultur-bál. Mutassnk meg, hogy mi sem maradtunk el a világtól, s hogy Veszprém megye sem engedi magát más megyéktől túlszárnyaltatni. — Tolna vármegye törvényhatósági bizottsága f. é. márczius hó 17-én tartott közgyűlésében a Veszpróm-Enj ingdombóváii vasút építésére kilométerenkint 300Ö forintot szavazott meg. — Közigazgatási bizottsági ülés tartatott e hó 6-án gróf Esterházy Móricz főispán ur O Msga elnöklete alatt. Ezen ülés egyike a legélénkebbek közül volt, a mennyiben két igen fontos ügy került tárgyalás alá. Egyik volt a fédanyag szállítása, érdemében beérkezett ajánlatok fölötti vita, másik pedig a fogyasztási adók tárgyalása. A szokásos havi jelentések felolvasása titán, tárgyalás alá vétetett a fedanyag szállítása. A kir. építészeti hivatal javaslatának felolvasása után felszólalt Szabó Imre országgy. képviselő és közigazgatási bizottsági tag ós adatokkal támogatva, bebizonyította hogy mily tetemes 'megtakarításokat lehetne eszközölni, ha a fedanyag szállítását a vármegye közönsége házilag kezelné. Ezen általános tetszésben részesült felszólalás folytán a közigazgatási bizottság elhatározta, hogy a veszprémi, pápai és zirczi járásban a fedanyag szállítását házilag fogja kezeltetni, a devecseri járás területén a fedanyag szállítását Szalatkay István', az enyingi járásban pedig Hennel Károly vállalkozóknak ítélte oda. Ezek után tárgyalás alá vétettek a. fogyasztási adók ellen a községek áltál beadott felszólamlások. Ezen ügy tárgyalásánál valóban dicséretre méltó buzgalmat fejtett ki majdnem minden egyes közig. biz. tag, a mennyiben a kincstár iltíd j«wasl«tbft hozott összege.t majduem.