Pápai Lapok. 18. évfolyam, 1891
1891-04-05
= Meghívás. A pápai állandó szinház részvénytársaság f. 1891. évi márczius 30-ra kitűzött évi rendes közgyűlése, a kellő számu részvényesek meg nem jelenése miatt megtartható nem levén, az alapszabályok 9 §-a. értelmében az uj közgyűlés megtartására f. ó. april h.ó 14-ik napjának délután 4 órája a városháza nagytermébe kitüzetik. Melyre a részvényesek azon figyelmeztetéssel hivatnak meg, hogy ezen ujabbi közgyűlésen a megjelentek érvényesen határoznak. Tárgysorozat: 1) Az igazgatóság és felügyelő bizottság évi jelentésének, az 1890. évi számadások- és mérlegnek előterjesztése s azok fölötti határzathozatal. 2) A felügyelő bizottságnak 1 évre leendő megválasztása. 3.) Indítványok tárgyalása. A felügyelő bizottság által is megvizsgált 1890. évi számadások f. é. márczius 22. óta Bermüller Alajos pénztárosnál megtekintésre kitéve levén, azok az ujabbi közgyűlésig még mindig megtekinthetők. •Pápa 1891. márczius 30. A főiskolai igazgatótanács ülése. Főiskolánk igazgatótanácsa f. é. márczius hó 31. és ápril hó 1. napján _ tartá meg tavaszi rendes ülését Pápán, a főiskola nagytermében. Az 'igazgatótanács tagjai, László József és Kerkapoty Károly elnökökkel együtt, egynek kivételével — ki elmaradását betegségével igazolta, — mind megjelentek. Márczius 31-én délután, mivel a főiskola gazdasági ügyei forogtak szóban, az igazgató tanács tagjain kivül a gazdasági tanács tagjai és Török Já?w$ kerületi mérnök is megjelentek. Legelőször az uj építkezés ügye vétetett tárgyalás alá. A tervet a vall. és közokt. minisztérium átalánosságban elfogadta, csak néhány lényegtelenebb módosítást kivan rajta tétetni. Ezen változások után az építési terv valószínűleg egész terjedelmében el lesz fogadva, s mivel már e czélra 48,000 forintot utalványozott ki az államkormány s a jövő évre 10, esetleg 12.000 frt kiutalványozása várható, az építkezés a jövő 1892. évben valószínűleg mégkezdhető lesz. A szükséges előkészületek megtételére bizottság küldetett ki. A főiskola Balassa-féle bodméri birtokának szomszédságában két rendbeli földterület igen előnyösen lenne megszerezhető. Az igazgatótanács elvileg helyesli a főiskola tőkepéűzének földbirtokba fektetését, a kérdéses birtokok megszemlélésére s a helyi viszonyok tanulmányozására küldöttséget nevez ki, mely eljárása után a kerületi közgyűlésre fog javaslatot tenni. Barthalos István főisk. és ker. ügyész, a mult ig. tanácsi ülés határozatának megíélelőleg, előterjeszté az egyházkerületi és főiskolai vagyon kezelésére vonatkozó ter jedelmes szabályjavaslatot. A javaslat tüzetes és beható tárgyalás után elfogadtatott s a kerületi számvevőség közbejöttével a legközelebb tartandó egyházkerületi közgyűlés elé fog terjesztetni. E három fontos tárgy délután 3 órától fogva S-ig foglalkoztatta az igazgató tanács figyelmét. Másnap reggel újult erővel fogtunk szeretett főiskolánk szellemi ügyeinek tárgyalásához. Mint lapunk olvasói igen jól tudják, főgyumasiumunk ban két tanszék — a németnyelvi és természetrajzi — vár ez idő szerint betöltésre. Az elsőre 2, a másodikra 3 pályázat érkezett. Az- illetékes főgym. tanárikar javaslata e tárgyban változtatás nélkül elfogadtatott, a mely szerint a németnyelvi tanszékre első sorban Szakai Károly karczagi, — másodsorban Széki Elemé- gyönki tanár ajánltatik megválasztás végett a kerületi közgyűlésnek; mig a természetrajzi tanszékre első sorban Ghjulai Kálmán hódmezővásárhelyi, másodsorban Barcsi József mezőtúri tanárok ajánltattak. Fögymnasiumunk állapotára vonatkozólag olvastattak ugy az egyházi; mint az állami felügyelet gyakorlóinak több rendbeli jelentései, melyekből kifolyólag a szükséges intézkedések megtétettek. Hasonlóképen tudomást nyert az igazgató tanács a theol. akadémia ez évi állapotáról, helyben hagyván az igazgató jelentésében foglalt intézkedéseket. Az ifjúsági istentiszteletek a jövő év novemberében, a tanári kar eredeti javaslata értelmében életbe fog lépni. A köztanári ülésnek a tandíjmentességre és ösz iöndijkiosztásra vonatkozó javaslatai elfogadtattak. Egyházi elnök ur bejelenté, hogy Horváth Mihály és Stettner Ignácz lelkész urak a tanitóképezdére tett 500—500 forintos alapítványukat a felállítandó felsőbb leányiskola javára kívánják átruházni. A délutáni ülésen főkép agymnashtm ügyei tárgyaltattak az igazgató min dea részletre kiterjedő terjedelmes jelentései alapján-, majd a gazdasági tanács jegyzőkönyvé nek nevezetesebb intézkedéseket tartalmazó pontjaivizsgáltattak át, mely után az ülés az esti órákban véget ért. A fővárostól. Zord északi szél, kellemetlen hideg időjárás kíséretében köszö'ntött be ez évben a kereszténység magasztos ünnepe: a húsvét. — A nagyhét áhítatos csöndjét nem követte a rendes ünnepi élénkség és vidámság, a zord hideg időben még a szokott tavaszi sétálás is abban maradt. Általában a mozgalmas budapesti élet zajos heteit egy kissé csendesebb váltotta fel. A születés, pénz és társadalmi rang nemessége szóval mindazok, kik a sors által a szerencse és j ólét magasabb sphaeráiba emeltettek és szinház, hangverseny, tánczestóly vagy egyéb mulatóhelyeken szoktak egymásnak találkát adni a mult héten a templomot választák e czélra, gyönyörrel hallgatva az ott felhangzó gyászos zsolozsma hangjait. Az isten házán kivül pedig csökkent némileg az élénkség, szünetel a politika, szünetel a társas élet. A politika emberei haza utaztak választóik illetőleg családjuk körébe beszámolni eddigi tevékenységükről a t. házban illetőleg azon kivül, az alma mater gyermekei pedig otthon már leszámoltak a havi pénzekről, haladásukról a tudományban, szorgalmukról a tanulásban. Elpanaszolják, ecsetelik azután az élet nehéz küzdelmét, mely mindinkább keményebb kegyetlenebb lesz, kimutatják az erősebb ós nagyobb fegyverkezés, szükségességót, hogy az ifjúság az élet nehéz harczából győztesen kerülhessen ki és egyúttal meg is pumpolják az édes papát vagy mamát néhány pengő erejéig, mert hisz tudvalevő, hogy minden háborúhoz főleg pénz szükséges. Az apai és anyai gondoskodás áldott kezét; zsebükben érezve ezután uj erőt nyernek és az otthon meleg tűzhelyénél eltöltött nyugodt élet hatása alatt az egészség üde rózsás színével arczukon vidáman érkeznek viszsza a fővárosba. Mi kik itt Budapesten ünnepeltünk, téli kabátba burkolva tettük rendes sétánkat az Andrássy utcza vagy városligetben, este pedig megnéztük az ünnepi előadást valamely színházban. Természetes, hogy, mind zsúfolva van ilyenkor. A nemzeti színházban már negyedszer adták a napokban Várady és Dreyfuss újonnan alakult társas czég gyárából került bohózatot a „Kecskebánki fürdőt*, melyet a premiere közönsége „haraggal" utasított vissza .ugy látszik nem eléggé indokoltan. Annál lelkesültebben tapsol ugyanezen estén Dálnoky Lajos uj darabjának a „Haragnak" melyben főkép Csillag Teréz tündökölt remek alakítást mutatva be. A népszínházban pedig pazarul részesitik a közönséget „a tékozló fiu" előadásában, ugy látszik csinos összeget hoz a direktor konyhájára amit főkép Hegyi Aranka művészetének köszönhet, ki általános feltűnést keltett e szerepével. A jövő héten azonban Blahánó fogja megmutatni Rákosi ós Szabados „az első és második" czimü operettjének bemutatója alkalmával, hogy mégis ő az első és nem a második. —id. Levelezés. Dióspuszta, 1891, márczisn 19. Tekintetes Szerkesztő úr! Engedje meg, hogy becses lapjában az alábbirt czikkel tért foglalkassak el. A nem várt havazás következtében nem egy gyümölcskedvelő boszankodik a tapsifülesek (nyulak) által a gyümölcsösben elkövetett kár miatt, s nem egy eset fog lenni, hogy a fiatal nemesítvényt — mely már örömére szolgált ápolójának, — el ke 1 helyéről távolítani a nyulak által okozott sebek miatt. Hogy a tulajdonos, — ha fája teljesen tönkre nem tétetett, — mégis ne kénytelenítessék a már megrögzött ültetvényét eldobni, — a nyulak által való lerágás ellen a többi közt a következő szert ajánlom, két rész higitott mész, egy rész agyag és egy rész gipszet kevés tiszta marhatrágyát keverjünk össze s ezzel bekenjük a sebhelyeket. Tévednek azok, a kik a lerágott helyeket előbb éles késsel simára lemetszik s csak azután kenik be az emiitett keverékkel vagy viaszszal*. A simára metszés, a melyet némely tankönyv is ajánl azért teljesen téves, mert ezzel egyúttal levágjuk a nyulak által még gyakran le nem rágott cambialsejteket s ez által megnehezítjük, sőt néha lehetetlenné tesszük a a sebnek behegedését. Legczólszerübb tehát a sebet ugy, a mint van, bekenni s lehetőleg kevéssé dörzsölni, hogy a még meglevő canbíalsejteket meg ne sértsük. E keverék rövid időn megszilárdul elannyira, hogy a fáról le nem hámlik, s csak akkor kell eltávolítani, ha a fa már meggyógyult, mit arról lehet észrevenni, hogy az új kéreg a régi alatt akar fészkelni. Ha pedig éppen nincs remény, hogy az ejtett seb következtében a fa kigyógyuljon, ajánlom — a még nem koros fák — a faj visszanyerése czéljából saját vesszejével a seben alul levő egészséges törzs beojtását. Nem kell tehát a nyulak által megrágott fákat azonnal kidobni, hanem igy eljárva tegyük lehetővé, hogy a nagy gonddal ápolt fáink megmaradjanak. Legyen szabad ez alkalommal érinteni, egy ellentétet, t. i. a faiskolák munkakifejtésót és a vadászati törvényt. E kettő és hozzá még a fegyveradó sehogy sem fér össze. Tapasztaljuk valamennyien, kik a fatenyésztéssel foglalkozunk, azon roppant kárókat melyeket a nyulak ojtványainkban faiskoláink.ban tettek a.télen, hasztalan ott minden óvintézkedés. Ily körülményék között hasztalan fáradozunk addig fatenyésztéssel, mig a kártékony nyulak ellen a törvény nem fog intézkedni oly módon, hogy a faískoía kezolök fegyverengedélyt nyerjenek iparunk megvédésére. Soraim indokolására álljon itt két községi faiskola — Osóth és Ugod. Az első, melynek kerítése legnagyobb | részben jó élősövóny s melyből évenként majd 1000 db nemesítvény s egyébb fa adatott ki, tavaly s az idei télen a faiskola ültetvénye a nyulak által olyanynyira tönkre silányitatott, hogy ezen faiskolából csak több év után lehet kiültetésre alkalmas fákat nyerni. A" második, mely teljesen a legjobb élősövény kerítéssel bír, s noha még csak négy éve van rendszeres kezelés alatt, még is az abban levő mintegy 600 db 2 éves különféle nemesitvény a közönség kárára teljesen tönkre van téve. Nem is kell több faiskolát említenem mert azokban is kisebb nagyobb mértékben bizonyosan megvannak az efféle hibák. tanitó. Hivatalos rovat. 1694. ^89i7" Hirdetmény. Katonai nevelő és képző intézetekben rendszeresített, s 1891/2-ki iskolai év kezdetével betöltendő magyar állam alapítványi helyekre pályázat hirdettetik, melynek feltételei és kellékeiről a váró i jegyzői hivatalnál mindenki tüzetes felvilágosítást nyerhet. Pápán 1891. ápril hó 1-ón. Osváld Dániel. polgármester. KÜLÖNFÉLÉK. — Az ápril havi közig. biz. ülésén Esterházy Móricz gróf főispán fog elnökölni, ki már Veszprémbe is utazott. — A főispáni ebéden, melyről lapunk mult számában megemlékeztünk, húsvét hétfőjón fesztelen kedély hangulat uralkodott, s főispán gróf úr és kedves neje grófnő Őméltóságaik szeretetremóltOd,n vitték a házi úr és úrnő szerepét. A menu következő volt: Potage Cólestine Bouchees a la Reine Schill á 1' americaine Filets de boeuf jardiuiere Dindonneaux ä la Parisienne Faisans de Kup á la brocke Saladé mélée Ohoufleurs á 1' ivoire Moscovite au yin de Champagne Dessert. A negyedik fogásnál fölállt Osváld Dániel polgármester s a szives háziúrra, vármegyénk szeretett főispánjára ürité poharát. A gróf házigazda a vendégeket, Ferczel József alezredes pedig grófnő őméltóságát ós kedves gyermekeit köszönté föl. Ebéd után a fórfitársalgó terembe ment át az egész társaság, s grófnő őméltósága s a gróf úr körül csoportokat képezve maradtak a vendégek fél négyig, a kastélyból való távozásukig. — Apátválasztás Zirczen. Tegnapelőtt tartotta a magyarországi egyesült cisztercei rend apátválasztó -gyűlését, melyen, br. Hornig veszprémi püspök képviselte a kormányt. Beadtak 9S szavazatot, melyből legtöbbet, 67-et, kapott Vajda előszállási jószágkormányzó s igy első helyen való felterjesztésre Vajda Ödönt jelölték ki. Második helyre PaliéiKelemen a harmadikra pedig Hannus Gerthard lett ajánlva. Most már csak a Király megerősítése kiányzikj hogy Vajda elfoglalja helyét: a zirci apát székét. — Véghely Dezső kir. tan alispánunk nem lesz jelen az e havi közig, biz. ülésén, mert a convent üléseire Budapestre utazott. — A pápa csornai-vasút ügye lassan bár, de biztosan halad előre. TJgy látni, mégis csak meglesz e vasút irány mely kétségtelenül nagy előnynyel fog járni városunkra és vidékére. A miként kibuktunk mi pápaiak a pápa-keszthelyi vasutból, ugy talán belezökkenünk a csornaiba, mely terv attól is különbözik a pápa-keszthelyi vasút tervtől, hogy mig a Keszthelyi vasútra egyesek is saját pénzükkel belementek az előmunkálati költségekre, mely kiadások aztán sohase térült meg; addig a Pápa-csornai vasútra sem Pápa városától, sem senkitől egy krajezár sem kéretett, és egy krajezár sem .adatott az úgynevezett „előmunkálati' 1 költségekre! — A Veszprém vármegyei kultur bált rendező bizottság a személyre szóló, de az egész családot illető meghívókat a hét folyamán már szótkűldötte: de bár mily nagy gonddal lett ís a meghívandók névjegyzéke egybeállítva, mégis történhettek tévedések, — miért is a rendező bizottság felkérése folytán e helyen is tudomására hozzuk a nagy közönségnek, hogy mindazok, kik meghívóra° igényt.tartanak és mindez ideig nem kaptak, forduljanak ebbeli megkereséseikkel a vármegye székházában levő bizottsági irodához. Egyébként megjegyezzük, hogy az ünnepély iránti érdeklődés nem csak vármegyénkben és a szomszédos, de még a távolabb eső vármegyékben is általános. Már most is jelezhetjük, hogy a bál egyike lesz a legfényesebbeknek melyeket valaha Veszprém városa látott. Az uj vármegyei székház díszterme is ez alkalomra külön fog berendeztetni. De többet 'nem akarunk egyelőre elárulni és még csak azt jegyezzük meg, hogy a bálban megjelenő hölgyek kellemes meglepetésben fognak részesülni. — Dr. Rada István, Hornig báró megyés püspökünk Ö méltóságának titkára Ö szentsége udvari papjának lett kinevezve. Gratulálunk. — A főiskolai igazgató tanács mult kedden és folytatólagosan szerdán tartott üléseiben több a főiskolát érdeklő fontos ügyet tárgyalt. Igy mindeneke]őtte tanácskozás tárgyát képezte az uj iskolaépület kérdése s a hozott határozat értelmében reményünk lehet, hogy két év múlva fönnáll az uj, a tanítás követelményeinek minden tekintetben megfelelő épület. Az egyesített egyházkerület ós főiskolai pénztárak kezelésére vonatkozó A hűtelenség mért oly édes ? . . . A sziv mért gyönge, ingatag? .... Mért van szemednél fényesebb szem, S ajkadnál édesebb ajak?! A „Pillangók" ciklusza „fekete hajról, szőke hajról" mesél, leánykákról a kik a költő szivének lakói voltak — „habár csak egy néhány napig" — s a kiknek arczképeiből, illatos levélkéiből „egész kis tarka gyűjteményt" rejt az íróasztal fiókja. Szerencsés Don Juan, miért hogy szived mégis üres, hogy az ujabb arezok csak egynehány napig maradnak abban, miért e folytonos állhatatlanság, saját magadnak ujabb és ujabb viszonyokba úgyszólván belekényszeritése? Csak azért, mert megakarod csalni saját magadat, elakarod titkolni önmagad előtt J.s szived valódi érzelmét, elakarod kábítani magadat, hogy az „Egyetlen" elvesztése fölött érzett seb eltompuljon s ne lássa se más, se te s ne lássa különösen az „elvesztett" a titkos bánatot, mely sziveden rágódik. Ha ugy találkozom tevéled, Olyan derült, vidám vagyok; A férfi-büszkeség felébred; Titkolni kell a bánatot. Mosolygok — oh pedig ha tudnád Mi rejlik e mosoly alatt! . . . . Miként ha ibolyák takarnák A szétdúlt büszke romokat. Derült vagyok miként a tenger, Alidon a nap tükrén pihen . . . Pedig szilaj, vad küzdelemmel Szörnyek csatáznak mélyiben. E szörnyek, az elvesztett üdv után sóvárgás Szörnyei, ezek azok a melyek nem engedik, hogy ujabb szerelemben a költő boldogságra leljen, s ezeknek kinzó mardosása adja a költő ajkaira a bánat, az elvesztett üdv Után vágyódás édes bús hangját. Az ujabb öröm, az ujabb csalódás elvonul nyom nélkül gzive fölött, alig érzi őket { hanem ei a régi, ez az igazi nagy veszteség, ez megmarad s mennél kevesebb örömet okoznak a költőnek ujabb szeretkezései: annál nagyobb erővel jelenik ez meg és hallatja szavát. A rózsa hűtlensége nem fájt, A szegfűé se fájt nagyon, Csak tégedet sirattalak meg Te sápadt szende liliom! Ez a költő szerelmének utolsó korszaka, s e korszak költeményei kétségkívül a gyűjtemény legjobbjai közé tartoznak. Általában a fájdalom sokkal költőibb az örömnél, a panasz nyilvánulása megkapóbb az öröm nyilvánulá sánál s épen ezért minden korszak költői a fájdalomra, mint a költészet örök forrására mentek legszívesebben vissza s kétségkívül azon darabjaikkal érték el a legnagyobb sikert melyek a méla bú, a csöndes ősz hangulatától voltak áthatva. Kis reszkető kéz, piruló arcz, Lágy sóhaj, édes suttogás .... Ha az élet maga is álom, A boldogság mi lenne más? Ebben az utolsó korszakában a költő szerelmének két hangulatot különböztethetünk meg, melyek egyike a teljes vigasztalanság hangulata, melyben az üdv elvesztőért szerelme tárgyát okozza; a másik a csöndes lemondás hangulata melyben mind határozottabban lép föl a költő előtt az a gondolat, hogy ez a veszteség csak a földi létre terjed, s a halállal megszűnik a két sziv közt fönnálló korlát s a két lélek egymással egyesül. Az előbbire röviden idézzük a „Ha széttépted meggondolatlatlan" költemény következő versszakát: Hogy szivemet megölted, azzal Sohse vádold magadat; Te nö vagy — nőnek szivet ölni Mindig szabad volt és szabad. Légy boldog és felejts el engem A boldogságnak lágy ölén . , , Érzem, hogy e gondolat öl meg, Hogy te nem lettél az enyém. A második hangulatra legjellemzőbb az „Örökre" költemény, melyben a költő maga bevallja : Oh mennyi könny után lélém meg Lelkem mélyen e bús vigaszt: Hogy az enyém valál s örökre Örökre az enyém maradsz ! Lehetsz férjednek hü hitestárs . . . Hinthetsz szemébe port neki: ^De a kötelmek pókhálója Lelked le nem nyűgözheti Kiröppen arany pillangóként S csapongva száll el én felém . . . Fürdik illatban . . . verőfényben Mult boldogságunk mezején. Beleg szived szeretni vágyik: De senki, senki meg nem ért. Mindig csak visszatérsz a múltba, Virágért, fényért, illatért. Emlékeidben ott az éden, És álmaidban a tavasz. ... Te az enyém valál s örökre, Örökre az enyém maradsz. . . mert ami égit, halhatatlant Rejt benned a muló salak: Lelked enyém volt és örökre Örökre az enyém marad. Ez a sok köny árán megszerzett gondolat kibékiti önmagával, a fájdalom többé nem oly metsző, mint az első pillanatban, s a költő megbocsát s kibékül elvesztett kedvesével a ki épen ugy szenved mint ő, akinek gyásza épen oly mély mint az övé. Habár örökre elszakadtunk: Az álom összehoz veled . . . Együtt ülünk hallgatva, némán Akis padon, a tó felett. Sötét szemeddel rám i tekintesz, A csöndet sírva megtöröd : — Gúnyos dalodba 1 ilincs igazság, A wivnek gyassa méjy, $rök \ . , v És itt vegyünk*bucsut a költő szerelmes verseitől, de ne anélkül, hogy a kötet legszebb darabjainak egyikét ide ne ígtassuk: Száraz ágon mintha még Lengne játszi szellő; Napfényben csillámlanék Hervadt ifjú erdő. Mintha tépett lantideg Bűvös hangot adna, — Hófödött mező fölött Nefelejts fakadna .... Mintha rózsaszínű köd Lengne puszta bérczen: Emléked szivem fölött Úgy lebeg, ah . . . érzem! A többi költeményekkel, melyek számra a szerelmi versek mellett elenyészőleg csekélyek, gyorsan végezhetünk. A vallásos költészet két igen sikerült zsoltár átdolgozással s egy hymnuszszal, a leiró költészet három költeménynyel— köztük a „Vén trombitás" kissé triviálisan — s az elmélkedő költészet 11 költeménynyel van képviselve. Ezek legnagyobb részt szintén, a szerelem körül forognak ugyan de vannak köztük olyanok is, melyek az emberi lét örök problémáit — nem mintha a szerelem nem tartoznék ezek közé — teszik fejtegetésük tárgyává. Legsikerültebb kétségkívül a lapunk mult számában közölt Kakukk-óra, melynek hatása tiszta és teljes s melyet nem zavar azon körülmény sem, hogy itt-ott Poe Edgárra emlékeztető vonások fordulnak elő benne. Végül a humoros költészet is képviselve van négy költemónynyel, melyek közül kettőnek, — a „Pillangók" cziklusa 14 és 16 darabjának — a gyűjteménybe fölvételét őszintén sajnáljuk. Hogy a „kedves" névsora nem vág össze, még azután sem, hogy a költő őt elnevezte gerliczének, kanárinak, kolibrinak, fecskének atb. mert kiíeledte belőle, a, n lib&. l< nevet, s hogy a régi görög istenek világa jobb volt a mainál, mert akkor még nem volt „vatta tornür s gardedám" : — ezek oly banális valamik, hogy megjárják egy másodrendű élczlapba, de nem egy ilyen gyűjteménybe, a melyet a tehetséges fiatal szerzö-nekünk nyújtott. A másik kettő ellenben ügyes, s az egyiket, ide is iktatjuk: Mennyit ábrándozánk mi A hold sugárinál ... Te a coeur-dáma voltál Én meg a coeur-király. És azt Mvök örökké Igy tart ez boldogan . . . lm . . . egy tökfilkó közbelép S mindennek vége van. Szükséges-e ennyi szemelvény után még kijelenteni véleményünket a költő tehetsége fölött vagy hagyjuk az olvasóra," hogy maga alkosson magának — és pedig nemcsak e szemelvények, hanem az egész gyűjtemény alapján — véleményt arra nézve, hogy 'milyen költővel áll szemben ? Mi az előbbit * teszszük s minden habozás nélkül kijelentjük, hogy mi Kiss Gyulát képei gazdagságára, kifejezései keresetlen természetességére, technikai ügyességére való tekintettel jobb lyrikusáink közé számítjuk, s biszszük hogy sorsa nem lesz az, ami száz és száz lantot pengető lyrikusé, hogy t. i. az érzelmi motívumok gyöngültével a költői ér is cserben hagyja őket, hanem haladva azon a nyomon, melyen elmélkedő költeményei s különösen a Kakukk-óra után ítélve megindult, az ifjúkori érzelmek hevességét egy tisztult — a szív és elme müvelése által nyert — világnózlet váltja föl, s" a pusztán érzelmi költészet mellé társulni fog a gondolatköltészet is, hogy igy ketten adjanak egy harmonikus egészet.
