Pápai Lapok. 18. évfolyam, 1891

1891-03-29

mellett sem képes a reá háramolt munkát elvégezni. A devecseri járásbíróságnál az albirák gyakori változtatása okozza a késedelmeket. Ezen bajokon egyedül a bíráknak mindenkör gyors kinevezésével lehetne csak és kell is segíteni. A jelentés elhangzásával & legelső megjegyzést dr. Neumann Bernát tette. Szerinte jó volna' a jelentésből a kir. táblák decentralizatiójára vonatkozó paszszust kitörölni. Igaz ugyan, hogy sürgősebb hiányokat kellet volna ennél előbb pótolni, de mivel ez már törvény, ne kisérjük megjegyzéssel. Ez a kamara méltóságával is ellenkeznék. ' Dietrich Szilárd abban a megjegyzésben két dolgot lát. Egyik méltánylása annak, hogy valami szükségeset mégis keresztülvittek, a másik pedig az, hogy fontosabb dolgokat kellett volna előbb keresztülvinni. Utána Barthalos István pápai ügyvéd emelt szót és a következő három dolgot mondta; Annyi a jogsérelmünk, hogy ennek orvoslására az igazságügyminister figyelmét fel kell hívnunk. A bagatell ügyekre vonatkozó törvényeknek mindenesetre szervezetükben van a hiba. Ha mást nem, de azt halaszthatatlanul ki kellene vivni, hogy azon ügyvédeknek, kik bagatell ügyekben szerepelnek, megállapított bizonyos dijuk legyen. Nagyon jól tudjuk azt, hogy a bírói szeszélytől függ vájjon a szerepelt ügyvédnek milyen összeget alapítson meg.Számtalan eset fordul elő, hogy az ügyvéd busásan megérdemlett dijának csak igen csekély részét kapja meg. Az ügyvédi költségszabályzatot, különben egyéb ügyekben is, ahol természetesen lehet, behozandónak vélem. — Az uj közigazgatási reform törvényjavaslatának mindjárt az első pontja egy igazán bántó dolgot tartalmaz. Az alispánt, árvaszéki elnököt, kir. tanfelügyelőt stb. a belügyminiszter előterjesztésére a király nevezi ki. A jogtanácsost pedig, a jogvédelem függetlenül intézkedő emberét a belügyminiszter. Hol van itt a logica ? — A harmadik dolog, amit mondani akarok teljesen független a jelentéstől,de engedjék meg, hogy azt előterjeszszem. Pápa városának nagy a sérelme. Törvényszékünk nincsen s e tekintetben a tőlünk teljesen elválasztott Veszprémmel vagyunk összekötve. Olyan város, mint Pápa, a mely culturális és társadalmi tekintetben annyira előkelő helyet foglal el a vidéki városok között, melynek kereskedelme oly élénk: nélkülözze a haladás facfcorát? Nagyon kérném a tekintetes ügyvédi kamarát karolja fel Pápa e jogos kívánalmát és segítse győzelemre. ' Molnár Béla szerint ezt a fejérvári ügyvédi kamara szívesen megtenné, de nincs joga hozzá. Kérdi egyszersmind Bartalost, hegy azért tartja-e rosznak a bagatell törvényt, mert az ügyvédi dijat határozottan nem állapítja meg, vagy egyéb tekintetben is hiányosnak találja-e? Kijelenti, hogy a közigazgatási államosítás behozatalánál oda fognak hatni, hogy az ügyvédek a kineveztetéseknól lehetőleg előnyben részesüljenek. Farkasdy Károly Molnár Bélával ellentótben azt állítja, hogy igenis fölemelhetik szavukat, hogy Pápa törvényszéket kapjon, de addig semmit sem tehetnek, mig a város ennek szükségességét átiratban körülményesen nem indokolja. Ezek utá.n Dietrich megkérdi dr. Neumann Bernátot, hogy oly értelemben szólalt-e fel, hogy a jelentésnek a kir. táblákra vonatkozó részét kívánja-e „megváltoztatni? Dr. Neumann aion kijelentésére, hogy ő e változtatást nem kívánja, az érintetlen hagy&tik. Ennek megtörténte után az elnök egymásután bocsátja vitatás alá Barthalos javaslatait. Elfogadják, hogy beve zik a jelentésbe a bagatell törvény szervezetének hibásságát és azon kérelmet, hogy itt azon ügyeknél, a hol a munka természete megengedi; határozott ügyvédi dijak állapitassanak meg. Vértessy József szélmalom ellen való küzdésnek tartja azt, ha a közigazgatási államosítás törvényeit előre megtámadják, mert lehet hogy a passzust, a mely a jogtanácsos kinevezésére vonatkozik, maguktól is megfogják változtatni. Farkasdy ezt valószínűtlennek tartja és helyesli Barthalos indítványát annál is inkább, mivel egy jogtanácsosnak sokkal nagyobb kvalificatiójának kell lenni, mint akár az alispánnak, vagy az árvaszéki elnöknek stb. Dr. Neumann tagadja, hogy a jogtanácsosnak önálló rendelkezési joga volna. Barthalos ez ellenében felhozza, ho?y ha a jogtanácsost úgy hívják is fel véleményadásra, ez nem alárendeltség, mert bárkinek nézeteivel is joga van ellenkezőt javasolni. Ez a passzus Bartalos indítványához képest vétetik be a jelentésbe. Egyhangú véleménye volt a gyűlésnek a tekintetben, hogy az egyes bíróságoknál fölmerült késedelmek elhárítására a segédhivatalnokok számát okvetlenül szaporítani kell. A gyűlés második pontját a számvizsgáló bizottságnak jelentées képezte az 1890. évről. A jelentéssel együtt helyeslő tudomásul vették a bizottság azon javaslatát is, hogy a be nem hajtható kamarai tagdíjak töröltessenek, a két évnél hosszab időtől hátralékban lévők pedig szőritassanak a kifizetésre. Az ügyvédi kamara költségvetése a régi maradt. A tagdijak ismét 12 írtban állapitattattak meg. A számvizsgáló bizottságba Páljfy Károly írásban beadott indítványa az előbbiek beválasztását: Nagy Ignáczot, dr. Flatt Grastont, és Meszlenyi Lajost ajánlja. Farkasdy csupán csak azon okból, hogy a fiatalabb ügyvédeket is foglalkoztassák: dr. Matt Gaszton helyett dr. Remsey Lajosnak beválasztását ajánlja. Farkasdy ajánlatát ezen indoklással elfogadták. A gyűlés utolsó pontját a hayyatéki eljárásra vonatkozó törvényjavaslat feletti véleményadás felolvasása képezte. Az ügyvédi kamara ezzel dr. Szüts Andort és dr. Lőwy Károlyt bizta meg, kik a törvényjavaslatot együtt tanulmányozva, beadták közös véleményüket, kijelentve, hogy egész ben azt nem bírálhatják, mivel az örökösödési jogról szóló törvényjavaslatot, mely amannak alapját képezi, meg nem kapták. A vélemény elmondja annak előnyeit és hibáit, kiemelve azon célszerű intézkedést, hogy az összes hagyatéki ügyekre vonatkozó dolgok kir. járásbíróságnál lesznek lebonyolítandók. Miután véleményüket a közgyűlés egész terjedelmében magáévá tette, felállt Molnár Béla, indítványozva, hogy nyilvánítsák két kartársuknak dr. Szüts Andornak és dr. Lőwy Károlynak jegyzőkönyvileg köszönetüket ós elismerésüket azon derék ós mindenre kiterjeszkedő munkáért, mely az illetőknek és az ügyvédi kamarának is igazán becsületére válik. Egy gondolat szakad ki hirtelen Keresve a kakukkos-órát. Még most is állt szegény. Búsan tekinte rám a fairül . . . A tétlenséget sinyli tán? Hozzá siettem és megmditám — A kis kakukk folytassa dolgát, — Vén óra, jáq sok éveken! A nagy talányt hiven megoldád; Csak üss, csak üss, vigasztalást nekem: Kakukk, kakukk . . . Rövid az ut: Előbb-utóbb ' A sirba fut. Kakukk, kakukk! A lakatlan hegy. ; Mese. Irta: GOLD LAJOS. Hol volt, hol nem volt, volt valahol egy természeti szépségekben gazdag vidéken egy magas hegy, mely ősrégi időtől fogva a tündérkirály birtokához tartozott. Messze vidéken hirejárt e páratlan helynek, a szélrózsa minden irányából özönlött a sok idegen megcsodálni a természet pazar áldását az egész környéken, különösen az elragadó látványt nyújtó hegyet, régi váralaku épületeivel, kolostorszerü lakaival. A természet itt valóban felségeset nyújtott. Télen nyáron zöld fü-bársonynyal volt az egész hegy bevonva, itt ott tarkítva viruló rózsákkal, különféle szinben. pompázó virágokkal. A balzsamos üde levegő, a különféle növény által szerteszét árasztott édes illatár jótékonyan hatott a bágyadt idegekre, um wä* tabit, hogy 8*4mt»lui üdülésre vagy nyugalomra vágyó igyekezett e helyet felkeresni, hol a nyugalom mély és kellemes csendjót csak a faágon daloló madárka bájos éneke zavarja meg, vagy a hegyből csörgedező kis patak vidám folyása hol boldogságról, elégedettségről tanúskodik minden. Arról csicsereg az a kis madár, arról cseveg az a kis patak, arról beszél a lágyan suttogó esti szellő, azt regélik a magas szálfák, azt susogja még a legparányibb fűszál is. Mint minden emberi vágy azonban ugy e paradicsomi élet ólvezóse is majd elérhetetlennek látszott. A hegyre vezető feljárás ugyanis oly meredek és titokzatos volt, hogy a felrándulók nagy része nem találta meg a helyes utat és sok barangolás után is visszatérni volt kénytelen. Ritka halandó aki feljutott. Pedig a tündérkirály a nép teljes rendelkezésére bocsátá a hegyet. Utasítására folyton ott járt-kelt a hegy lábánál ácsorgó tömegben egy kis parasztleánynak öltözött tündér, ki azon büverövel birt, hogy parancsára azonnal járhatóvá lett az ut. Csak egy szó és a különben tilos feljárás azonnal szabaddá lett az előtt, ki kórelmével a csodaszép tündérhez fordult. A nép többsége azonban alig vette észre a kis parasztleánykát, elment mellette a nélkül, hogy felismerte vagy figyelmére méltatta volna. És csakis ez volt az oka a kegy néptelen és lakatlan voltának. * Az a magas hegy pedig a boldogság hegye volt, a csodaszép tündér nem más mint a megelégedés. Ismerjük fel a tündért, bizton feljutunk a hegyre. Ez indítványt lelkes éljenzés közt. egyhangúlag elfogadták. A közgyűlést ezután Dietrich Szilárd elnök — több tárgy nem lévén — % 12-kor bezárta és a jegyzőkönyv hitelesítésére Molnár Bélát és dr. Lauschmann Józsefet kérte fel. Állandó színházunk. Az állandó színház részvénytársaságnak igazgató választmánya mult héten ülést tartott, mely alkalommal úgy a részvénytársaságra, mint városunkra nézve is felette fontos ügy került tárgyalás alá. A színházi részvénytársaság legutolsó közgyűlésében ugyanis elhatározta, hogy tekintettel azon nehézségekre, melyekkel a részvénytársaságnak a színház kezelése tekintetében megküzdenie kell, — a színházat összes felszereléseivel, minden díj nélkül Pápa város mint erkölcsi testületnek átengedni hajlandó azon feltétel alatt, hogy az semmi körülmények között rendeltetésétől el ne vonassék. A közgyűlésnek ezen határozata értelmében az igazgató választmány megbízta Horváth Lajos igazgatót és Saáry Lajos titkárt, hogy a kérvényt a közgyűlés intencziója értelmében készitsék el és azt Pápa város hatóságához a a legrövidebb idő alatt nyújtsák be. Tiz éve annak, hogy állandó színházunk van. Tiz év óta áll Thalia papjainak rendelkezésére városunkban olyan diszes épület, melyre mindig büszkék lehetünk. Azok, akik filléreikkel hozzájárultak az épület létesítéséhez, azok már abban az időben nagyon jól tudták, hogy busás jövedelemre nem számithatnak, osztalékra igényt nem tarthatnak és ennek daczára mégis meghozták az áldozatot, mert megvoltak győződve, hogy ezzel a magyar színészetnek tesznek hasznos szolgálatot és a magyar nemzeti szellem ápolását és fejlődését mozdítják elő. Ezen tiz év alatt az állandó színház részvénytársaságnak összesen 800 frt deficitje volt. Édes-kevés, ha tekintetbe vesszük, hogy Vzen idő alatt 6040 frt adóssága után több mint 360 frt kamatot fizetett ki azon intézetnek, melynek tartozik, biztosította a színházat tűzveszély ellen, fenntartotta jó karban az épületeket, javításokat foganatosított, színházi szolgát fizetett és ezenfelül még a diszletberendezést is gyarapította. A színházi részvénytársaság teljes tudatában van annak, hogy ilyen körülmények között mi a teendője, — mi a kötelessége. Nehogy a színház annak a. néhány ezer forint adósságnak áldozatul essék, meg kell mentenie az épületet rendeltetésének és átadni annak kezelése és gondozása alá, a kit ez leginkább megillet, t. i. a város mint erkölcsi tes-, tületnek. Ugy tudjuk, hogy „a kérvény elkészült és néhány nap múlva a városi tanács asztalára kerül. Nem hiszszük ugyan, hogy találkozzék valaki a képviselőtestületben, a ki színházunk ügyét a legmelegebben ne pártolná, mégis a kedélyek megnyugtatása végett ki kell emelnünk, hogy az átvétel nem fog veszteséggel járni, mert hiszen 35,000 frtot érő épületet kapunk hatezer és néhány száz forint adósság ellenében. De különben is, a város mint erkölcsi testületnek a jelen esetben nem a nyereség, vagy Veszteségre kell tekintettel lenni, hanem arra, hogy szellemi szükségletünk érdekében az épületre, ha már egyszer előttünk áll, — feltétlenül szükség van és azt meg keli szerezni. Ha meghozták egyesek az áldozatot akkor, midőn adományaikkal a színházat létesítették, meg kell hozni az áldozatot a városnak most, midőn annak megmentéséről van szó. A színház részvénytársaságnak ajánlata tehát helyes és méltányos és nézetünk szerint akadályokat gördíteni eléje nem szabad. A kérelemnek tehát feltétlenül hely adandó, mert ha a képviselőtestület ezen a téren szükkeblüséggel vádoltatnék, könynyen reánk nyomhatják azt a bélyeget, hogy a kultur ügyek iránt nincs semmi érzékünk. Ilyen szegénységi bizonyítványt pedig nem állíthatunk ki magunkról. = Meghívás. A pápai állandó színház részvénytársaság évi rendes közgyűlését f. 1891. évi márczius hó 30-án délelőtt 10 órakor tartja a városháza nagytermében, —melyre a részvényesek ezennel meghivatnak. Tárgysorozat: 1.) Az igazgatóság és felügyelő bizottság évi jelentése, az 1890-ík évi számadások és mérleg előterjesztése s azok fölötti határozat hozatal. 2. A felügyelő bizottságnak egy évre leendő megválasztása. 3. Indítványok tárgyalása. Egyszersmind értesíttetnek az érdekelt'felek, hogy a számadásokat és mérleget a közgyűlést megelőző 8 napon át Bermüller Alajos pénztárnoknál megtekinthetik. Kelt Pápám 1891 márcz. 21. Az igazgatós ág. Irodalom és művészet. — „Simor János Mbornok hgprimás emlékezete" czim alatt jelent meg egy (negyedrétü 172 lapos 6 képpel kiadott) munka Dr. Walter Gyulától. A munka a kiadó esztergomi főkáptalan által az egész országban a bold. bibornok temetésén jelen volt előkelőségek között ezer példányban lőn szétosztva. Azonban könyvárusi úton is kapható. Ára 1 frt 50 kr. A részletes és ügyesen összeállított müvet ajánljuk az érdeklődők figyelmébe. — „A katholikusok autonómiája és az 1891-diki szervezeti sznbályzat" bim alatt Csávolszky József váci kanonok, főesperes és tanfelügyelő röpiratot adott ki, melynek bevezető soraiban Eebroniusnak a katholikusok ellen kiadott röpiratával foglalkozik, s annak érveit sikerrel cáfolgatva,- bebizonyítja a katholikus autonómia szükségességét. A 42 lapos füzet függelékéül közli a szerző a magyarországi latin és görög szerszertartásu katholikus egyház önkormányzatának a kongresszus által kidolgozott szervezeti szabályzatát, a saját javaslatai szerint módosítva. Az érdekes röpirat Budapesten Neumayer Ede könyvnyomdájában jelent meg s kapható minden könyvkereskedésben. — Pályázat ifjúsági elbeszélésre. A „Magyar Ifjúság" cimu képes ifjúsági lap pályázatot hirdet egy 200 —300 soros ifjúsági elbeszélésre. A magyar történelemből vett tárgyak elsőbbségben részesülnek. A pályázati határidő f. é. április 15-íke, apályadíj 100 frank. A művek jeligés levélkével ellátva, a lap szerkesztőségéhez (Budapest, Károlykörut 15.) küldendők. — Verhovay Gyula uj napilapja, a „Eüggetlen Újság", a közönség oly rendkívüli érdeklődésével találkozott, hogy a márczius 15-iki számából már a harmadik kiadás is fogyatékán van. Az érdekesen, változatosan s az igazságot bátran szolgáló lap április 1-től kezdi meg rendes megjelenését. Jól lehet a lap terjedelme a hasonló áru lapoknál nagyobb, szedése tömörebb, előfizetési ára mégis csak 14 frt, egész évre, félévre 7 frt, negyedévre 3 frt 50 kr. egy bóra 1 frt 20 kr. Az előfizetési pénzek a lap kiadóhivatalába (Budapest, TV., Duna-utca, 7. szám, 1. em.) küldendők. ~- Nyertes pályaművek. A földmivelósügyi m. kir. ministerium által a m. kir. földmivelési iskoláknál vezérfonalul használandó két kézikönyvre nézve közzétett pályázatra a kitűzött határidőben összesen tizenöt pályamunka érkezett be jeligés levél kíséretében és ezenkívül egy német nyelven szerkesztett pályamunka a szerző saját neve alatt, tehát jeligés levél nélkül. Ezen pályamunkák megbíráltatván, a „Természettan és Vegytan" alapismereteivel foglalkozó jeligés munkák közül, a pályadíj a „Többet észszel mint erővel" jeligéjű munka szerzőjének Vargyas Endre veszpróm-vármegyeí kir. tanfelügyelőnek, a „Növénytan és állattan"-ra vonatkozólag pedig Páter Bélának a kassai m. kir. intézet segédtanárának, mint a „Hogy nő a vetés ?" jeligéjű pályamű szerzőjóngk ítéltetett oda, ezenkívül két pályamüvet, a mely ugyan a kitűzött czélra megfelelőnek nem találtatott, mindamellett ügyes és gondos szerkesztésénél fogva elismerést vívott ki, jutalomban részesítettek. E munkák az „Excelsior" és „Légy bátor az élet küzdelmeiben; a sors csapásai edzik jellemedet" jeligéjű pályaművek, a melyek szerzői: Walther Béla -és dr. Jahn Károly brassói m. kir. állami főreáliskolai tanárok, továbbá Szavkay Ede, a bpesti V. ker. m. kir. főgymnasium tanára. — Uj zenemű. Táborszky Mander nemzeti zenemű kereskedésében Budapesten váczi-uteza 30 ik szám alatt megjelent Kövér Miklóstól hat eredeti magyar dal énekhangra, zongorakísérettel, Hiczonymi Blanka önagyságának ajánlva. Ára 3 frt. Hivatalos rovat. 1403. 1891. Immúnis vagy filloxera mentes szőlőtelepek megállapítása, s ily telepek számára biztosított vesszőforgalmi kedvezmények tekintetéből ennek nyilvántartása szabályozása tárgyában kibocsátott 2560/H. 9, 890. ós 2060/JJJ. 5. 890. számu ministeri körrendeletek tartalmáról a jegyzői hivatalnál mindenki tudomást szerezhet. Pápán, 1891. márczius hó 19-én. Osváld Dániel. polgármester. Hirdetmény. Pápa r. t. város 1890- évi megvizsgált közpénztári számadása az 1889. XXH. t. cz. 142. §-a értelmében az adófizetők általi betekinthetós czéljából folyó Mártius hónap 26-tól kezdve Április 10-ig tizenöt napon át a városi számvevői hivatalban közsemlére kitéve leend, mely Idő alatt a községi adófizetők a számadásra vonatkozó netání észrevételeiket írásban beadhatják. Pápa, 1891. Martius 24-én. Martonfalvay Hirdetmény. Olvasóinkhoz. Az új évnegyed elején bizalommal fordulunk lapunk olvasóihoz. Méltóztassanak lapunkat összehasonlítani az ország bármely' vidéki lapjával; •Mi nem félünk az összehasonlítástól, mert öndicsekvés nélkül elmondhatjuk, hogy az hátrányunkra nem fog eldőlni. Ujabh időkben sikerült lapunk köré csoportosítanunk városunk'lapba írni szokott összes intelligencziáját vallás- és párt-különbség nélkül. Vezérczikkeinket a közelből — távolból a - legkiválóbb • erők irják. Tudósításaink a lehető leggyorsabbak és legmegbízhatóbbak.^ Városunk minden érdekét felkaroljuk; ..közgyűléseiről mit egy vidéki lap sem tesz.— gyorsírói közléseket hozunk stb. stb. \ Mindezért joggal fordulhatunk olvasóinkhoz, főleg a — hehjbelielchez, mert a Pápai Lapok, bár a vármegye hiteiről is első ád tudósítást, de mégis csak Pápa városáé. Városunk lakói azonban nem eléggé vannak képviselve előfizetőink között. Sokan, kik az értelmi és vagyoni intelligencziához tartoznak, megelégesznek, ha a casinókban olvashatják lapunkat, de annak értelmi vagy anyagi fentartásához semmivel sem járulnak. Minthogy azonban lapunk kiadó hivatala elhatározta, hogy ez- új évnegyedben úgy á" lap kiállítása, mint béltartalma érdekében nagyobb költségáldozatot hoz: — azt véljük, nem hiába fordulunk lapunk nem előfizető olvasóihoz, kérvén, hogy az előfizetési csekély díjat (évnegyedre csak 1 frt 50 kr) a kiadó hivatalba küldeni szíveskedjenek. KŰLQ NFÉLÉK. — 500 frt a D. K. E-nek. 'Esterházy Móricz gróf főispán úr 500. frtot

1 küldött a D. K. E-nek. 0 volt az elsők közt, kik az Emkénél is 500 írttal léptek be az alapító tagok közé. Éljen! — Hohenlohe (iottfríed berezeg és Esterházy Sándor gróf

! az ünnepekre gróf Esterházy Móricz főispán gróf vendégei gyanánt városunkba" érkeztek. — A nagyhét legnagyobb napját, a nagypénteket vallásos kegyelettel ünnepelte meg városunk. Az összes templomokban tartott isteni tiszteleten nagy számu közönség volt jelen, a templomok egészen megteltek ájatoskodókkal. Délután a szent sírokhoz tömérdek nép tódult. Úgyszintén nagy közönség vett részt tegnap délután és este a feltámadás ünnepén — Vargyas Endre vármegyénk buzgó tanfelügyelője, kinek egyik művét legutóbb jutalmazták, mint értesülünk, legközelebb kir. tanácsosi czimet fog kapni. — A zirczi apát választása április 2-án lesz a zirczi anyakolostorban. Kormánybiztosnak a kultuszminiszter Hornig Károly báró veszprémi püspököt nevezte ki. A rend szabályai szerint a király elé terjesztendő három jelölt választása a legszigorúbb titkos szavazás utján történik. A kultuszmiriister a választásra való tekintettel a húsvéti szünetet a rend gimnáziumaiban április 5-ig meghosszab-" bitotta. — Meghivö. A „Devecser vidéki gazdakör" rendes tavaszi közgyűlését április hó 9-én tartja Devecserben a gazdakör helyiségében reggeli 10 órakor, melyre a gazdakör összes- tagjait tisztelettel meg- " hívom..A közgyűlés tárgyai: 1. Elnöki jelentós az elmúlt évről. 2. Felügyelő bizottság jelentése a megejtett pénztárvizsgálatról, valamint a titkár által vezetett irattárról s a kezelése alatt levő leltárról. 3. Számadással tartozók felmentése. 4. Időközben esetleg üresedésbe jött tiszti állások betöltése. 5. Indítványok ésinterpellátiók. Az elnökség. —Uj casinói tag. Gróf Esterházy Sándor itt létét felhasználta arra, hogy beiratkozott Casinónk tagjai közé, mit Casinónk a személy jelentőségén kivül azért is örömmel fogadott, mert a gróf ur kétszeres évi tagdíjjal lépettbe, 25 frtot irván alá tagdíja gyanánt. Vivát sequens. — A májusi előléptetés. Azt a szép májust, melyet a poéták versekben és versekkel várnak, — a hadsereg tisztikara is nem csekély érdeklődéssel várja. Az „idei" május a helybeli honvédhuszár tisztikarban is alkalmasint hoz májusfát. Igy: Wimpfen Iván br. százados őrnagyi illetéket, Vaszary Béla hadnagy még egy — csillagot kap, Röder Vilmos hadnagy kezelő tiszt szintén főhadnagy lesz. — A Dunántúli Közmivelődési Egyesület javára galántai és fraknói ifjú. gróf Esterházy Móriezné szül, , Stock«* Fwlft grófod ömé^tőság* & g*«.