Pápai Lapok. 18. évfolyam, 1891

1891-02-22

8. szám. Megjelenik JD i n d e n vas á r n a }». <5f Közérdekű sürgős közlésekre koi'unkiiit rendkiv üli számok is adatnak ki. BéntLerrtetlen (levelek, csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kéziratok nem adatnak vissza. A lapnak szánt közlemények a lap szerk. hivatalába küldendők. ^ se Pápa, 1891. február 22. Előfizetési, díjak. Egy évre 6 frt - Eél évre 3 frt. Negyed évre 1 frt 50 krajezár. — • Egy szám ára 15 kr. Hirdetések Egjdiasábos petitsor térfogata után 5 kr, nyilttérben 30kr. A díj előre fizetendő. Bélyegdíj mindig jkülöu számitatik. Az előfizetési díjak s hirdetések ii lap kiadó hivatalába (Goldberg Gyula "\ papirkereskedése, főtér) küldendők. Pápa város hatóságának és több pápa), s pápa-vidéki egy e 'sil 'eine k megvái a 's z tolí k H\Öny 'eV Pápa-csornai vasút. A városi tanács és kópriselőte^ftf let vasúti bűnei és mulasztásai okoP eis') sorban Pápa város hanyatlását/ rosunk egy lejtőre jutott, melyen mii inkább lejebb sülyed, mig új vasutak ben fel nem tartóztatják. Természetes, hogy a vasutaknak Pápáról kell kiágaz­niok, ez annyival szükségesebb.; .inert^ az, utolsó 2—6 évben egyre épültek vidé-" künkön vasutak, de melyek inindannyian városunkat kikerülik. Yalljuk meg, hogy még egy évtizeddel ezelőtt városunk la­kosságának nagy többsége nem ébredt fel annak teljes tudatára, hogy mily előny — : respective kár jár városunkra nézve az­zal, hogy a vasutak Pápáról iudul­nak-e ki, vagy hogy városunkat elkerü­lik. De most miután a kár megtörtént, miután már ólomsulyként nehezednek mu­lasztásaink következményei nemcsak ipa­rosaink és kereskedőinkre, hanem a vá­ros összes lakosságára, most már jobban tudjuk méltányolni a vasutak hasznát. Valahára azon helyzetben van váro­sunk, hogy állást foglaljon egy fontos vasútvonal mellett. Folynak az előmun­kálatok a Pápa-csornai vasútvonalra. — Csorna mindig fontos pont volt Pápa környékén; a pápai gabonapiacz a Bá­baközből kapta a legjobb búzáját és vi­szont a búza árának legnagyobb része Pápán lett elvásárolva, a miből iparosaink és kereskedőink hasznot húztak. De mióta a Győr-Csorna-soproni vasút kiépült, az egész Rábaköz elmaradt a pápai piacz­ról, városunk nagy kárára. Ujabb időben ismét egy új vasüt épül, mely szinte el­kerüli városunkat, a Pozsony-Moson­csorna-szombathelyi vasút. Sajnos, hogy nem tudtuk, kivinni azt, hogy ezen. vasút Pápára, vitessék t és ne Szombathelyre, igaz, hogy meg sem kisérlettük. Csorna ezul új vasútvonal által még fontosabb csomópont lett városunkra nézve és nagy megelégedéssel nézhetünk a kiépítendő Pápa-csornai vasút elé, mert ezáltal vá­rosunk nem csak összeköttetést nyer a Rábaközzel és egész Sopronmegyével, hanem nyerünk egy új utat Bécsbe és Alsó-Ausztriába, nyerünk direct ösz­szeköttetést Mosón és Pozsonymegyével TÁRCZJL ' ELEVENEN ELTEMETVE. Elevenen eltemetve, Élő halott lettem, Alig, hogy az élet napja Délre járt felettem. Most ragyogna legszebb sugárt Jellegtelen égen . . Hajh! de-az — már leborulva, Eísetótült régen. Elsetétült, ki se virrad, Több hajnalt nem érek. . Mint temetői kisértet Bolyg e sebzett lélek, TJtja- közben, itt is — ott is Harmatos a pázsit ­Nem is csoda: hiszen hulló Könyeimtől ázik. ' * És e könyek harmatából — Setét felhő-támad; Ez a setét,* terhes felhő' Lelkemen — a, bánat . . - • Mely, lesújtja — "átkom égő — Villámait .'rátok: Akik — olyan keg^etignüi «^-.. Igy meggyilkolátokj^ 4 és mivel Pozsony egyike a legfontosabb, •yasuti • csomópontoknak, megnyílik keres­!>kedőink és termelőink előtt az egész épaknyugoti Magyarország és Morvaor­szág, s viszont .ezen vidékek kereskedői j^s termelői Pápára jöhetnek, ha ez igó­yeiknek megfelel. A Pápa-csornai vasút a mint lát­juk felszabaditauá Pápát eddigi vasúti izolálásából. A tőlünk északra eső vidé' irBk~Tn¥p5 r IInának előttünk és igen oko­san cselekszünk, *ha tőlünk lehetőleg se­gélyezzük ezen rövid, de fontos vasútvo­nal kiépítését. Akarjuk hinni, hogy a vá­rosi képviselőtestület nem lesz szűkmarkú ka legközelebb arról lesz szó, mennyivel akar a város — e vasút kiépítéséhez — hozzájárulni. Nem akarunk összeget meg­nevezni, de kiszszük, hogy ez méltó lesz e vasút fontosságához és Pápa városa igen rossz vasúti helyzetéhez." Azután nem kidobott pénz az a segély, hanem csak kölcsönzött, mely külöuös'on a ké­sőbbi években bőven fog nekünk kama­tozni. De másrészt meg kell követelnünk, hogy ezen vasút Pápa városa érdekeinek megfelelőleg épitessék. Itt első sorban követeljük, hogy a vasút diróGt Csornára vitessék és ne a Csorna-szombathelyi vo­nal valamely állomására. Másodszor kö­veteljük, hogy ezen vasút rendes vágány­nyal épitessék. Ha "az engedményesek ki­mutatják, hogy ők e vonalat komolyai kiépíteni akarják, hogy, van mögöttük oly vasúti vállalkozó, ki annyi pénzzel rendelkezik, hogy e vasutat kiépítheti és. ha a fent emiitett két feltételnek eleget tesz, akkor a képviselőtestület köteles­sége, oly nagy segélyösszeget megsza­vazni, a mennyi aránylag szükséges ós a-mennyi Pápa városát megilleti. Ha ezen vasút kiépült, akkor vá­rosunk az ország vasúti hálózatában mái­valamit számit és akkor a többi még szükséges -vasutak nyugot és keletfelé annál könnyebben fognak kiépülni.* = A városi közgyűlésen, mely folyó február hó 23-án d. u. 3 órakor tar­tatik, városunk egyik életbe vágó kérdése a pápa-csornai vasút kérdése is tárgya­lás alá k^rül, s igy hisszük hogy képvi­selötestületünk tagjai lehető nagy szám- ; dig amannál 211,949 forint, emennél malfognak megjelenni. A közgyűlés tárgy 26,352 frt, S igy a két évben a két pénz­sorozata a következő; intézetnél a -takarókb etéte k ösz­1) Az állandó valasztmtinv es a ken­viselő-testület összes szakbizottságainak . S55ß §* 405,4^ írttal.emelkedett vagy is újból alakítása; — ezzel kapcsolatosan az | megközelíti a félmilliót, a betétek ösz­árvaszék kültagjainak megválasztása, ár- j^szege pedig a két és fél milliót, árvaszéki helyettes elnök ; kirendelése. '•' 1 Tudjuk, hogy ÓZ országszerte így. 2> Dallos Honos nyilatkozata az An- i vailfll0 g y a sok ^^Md^« fi" 70-es évek talházi pusztán való •.'•pitit >zés tírgyában hozott 24/B91 számú közgyűlési határo­zatra. , . JSP 3) Veisz Károly volt pénztári s <gód és Kocsis Antal iniok k^gydljázása iránt határozat hozatal. 4) ítéthey Peraucz" ós érdektársai kérvénye a Pápa-csornai vasat vonal ki­építéséhez 5í>,OüO frt. értékű törzsrész­vény jegyzésével Való járulás iránt. PÉiÉtatÉl a lefolyt ÉÉIL ' Pénzintézeteink: a »Pápai takarék­pénztár c s "a ?Pápa városi és vidéki ta­karékpénztáré inalt héten tartották mog közgyűlésüket ós pedig az utóbbi e hó 15-én, vasárnap, az előbbi Ü hő lG-án hétfőn. A számok, melyeket ez intézetek működéséről közöltünk, világos bizonyí­tékai 0 azon bizalomnak, melylyel a kö­zönség irántuk viseltetk, de világos ))i­zonyitékai — fájdalom — a kereskedői szellem teljes hiányának is, melynek kö­vetkeztében tartózkodik közönségünk pén­zét ipari vagy üzleti vállalatokba fek­tetni, s megelégszik 4 illetve 4'|.,"[„. biztos kamattal, a. helyett hogy pénzét iáprunk előmozdítására valami hasznos, városunkra nézve is áldásos, vállalatba fektetné, melynél természetesen a tőke elhelyezés mindig némi rizikóval jár. Nem tehetInk róla, de ügy vagyunk, hogy mig egyrészt örülünk azon biza­lomnak, melyet pénzintézeteink a közön­ség részéről élveznek: addig másrészt a betétek folytonos emelkedésében s az ipari és kereskedői ólét pangásában bizonyos összeköttetést keresünk. . Előttünk feküsznek mindkét pénz^ intézet számadásai az előző év s a most lefolyt^évről, a e számadások szerint •• a > Pápai takarékpénztár* botéttöblete volt 1889-ben 136,561 frt, a >Pápa városi 'és vidéki<-nél 30,576 frt, 1890-ben pe elején oka annak, hogy most mindenki Sél megtakarított: forintjait újabb s-grün­dolásokí-on .elveszteni,, de szédelgés és­okos'alapítás közt nagy a különbség, H hiába teszünk akár a vasúti tarifa terén, akár máskép kíséri eteket iparúnk meg­teremtésére, mig tőkepénzeseink a leg­szolidabb vállalatoktól is idegenkednek: addig.igazi nagy magyar iparról szó sem lehet. — De térjünk vissza péiwintóze­teiiík közgyűléseire, melyek minden zaj­nélkül folytak le o hó 15 és 16-án. A .,Pápa városi és vidéki takarék­pénztár" saját üzleti helyiségében vasár­nap délelőtt tartotta meg közgyűlését, melyen az igazgatóságnak s a felügyelő bizottságnak jelentése -tudomásul vétetett, a nyeremény felosztására vonatkozó ja­vaslatuk elfogadtatott, fáradozásukért kö­szönet szavaztatott, s a volt igazgatósági tagok újból megválasztattak. — Egy idő­közben megürült igazgatósági helyre Kreisler Manó, a felügyelő bizottságnak szintén megürült egyik helyére pedig Mé­száros Károly rendőrkapitány választatott meg. — Az 5313 frt 53 kr tiszta nyere­ségből., igazgatósági jutalékra kiadatott 12% 637 frt 62 kr, szelvéuyosztalékra ki­utaltatott 3000 frt, a tartaléktökéhez csa­tolhatott 1675' frt 91 kr ; mely utóbbi en­nek folytán- 101)90 írtra emeltetett. A „Pápai • takarékpénztár" közgyű­lése hétfőn d. e. 9 órakor tartatott meg, mely közgyűlésen ezúttal az elnök és al­elnök 3 évre leendő újraválasztása is fo­ganatosítandó volt. —- {A választások itt is nemcsak az elnök Hanauer Béla és az alelnök Bermüller Alajos, hanem az igaz­gatósági ós a felügyelő bizottsági tagok személyére nézve is egyhangú újra vá­lasztással történtek. — Az igazgatóság és falügyelö. bizottság javaslata elfogadta- \ tott s a 30951 frt tiszta jövedelemből az alapszabályok értelmében 15' Százalék le­vonatván a fenmaradt 26308 frt követke­zőkép osztatott meg; szslvényosztalókra 15,000 frt, tiszti ós hivatalszolga jutalma­zásra; 8"0 frt, jótékony és közhasznú ezó­lokra 1635 írt, a tartaléktőke 55000 Írtra leendő kiegészítésére 3904 írt, a különle­ges tartalékalap: 25000 í'rfcra kiegészítésére 4768 frt. s a jövő évi számlára átvitelre 999 frt. A közgyűlést délben a Griff"-ben kedélyes bankett követte, melyei egyfor­mán folyt a pezsgő és a tósztok árja. — Az első felköszöntöt Hanauer Béla az in­tózet-"elnöke.mondotta éltetve a jelenlevő nem részvényes vendégeket, Kis G-ábor a takarékosság s a takarékpénztárak szük­ségét hangsúlyozza s* élteti Hanauer Bé­lát és'Bermüller^Alajost, Néger.Ágoston az elnökre, tíyirratz jFerencz ar -feitigyc-— lökre ürítenek poharat. Steinberger Lipót a bíróságot s annak jelenlevő képviselőit köszönti föl, mire Kisfaludy válaszol, majd Szilágyi József élteti az intézet al­elnökét, ügyvédjét és hivatalnokait, Saary a betevő ós kölesönző közönséget, Dr. • Kövi humoros tósztban a bírákat, Horváth Lajos a takarékpénztárt, mint a kultúra harezosát, mely a D. K.*E.-nek épen most lett alapító tagja, Szilágyi a lelkészeket, Kisfaludy az ügyvédi kart, Tarczy elnö­köt ós az igazgatósági tagokat, Néger Ágoston Szilágyit, Osváld Dániel polgár­me'ster a kölesönzőket, óhajtva, hogy mi­nél hamarább betevőkké lehessenek stb. A kedélyes együttlétnek csak az esti órák vetettek véget; I t Supka Jeromos. | A zircz-ciszcercita rendnek nagy * gyásza van. Forrón szeretett apátjuk Supka Jeremies hosszas szenvedés után folyó hó 17-én 59 éves koáában elhunyt. A kitűnő főpap halálát már napok óta ag­godalommal várták mi végre a katasztrófa bekövetkezett. Életrajzát a következőkben ayjuk. Supka Jeromos Antal, zirczi apát, szü­letett "Várpalotán, Veszpréinmegyóben 1832, február 12. Gimnáziumi tanulmányait Vesz­prémben, a filozófiát Pesten végezte. Itt érte a szaba,dsägharcz és a hazaszeretettől lángoló, tizenhat éves ifjú a honvédség zászlói alá si­etett. A gyászidők lezajlása után egy ideig bujdosott-és azután befejezte a filozófiai kur­zust. 1852-ben lépett a zircz-eziszterci rendbe, mely őt a theologiai tanulmányok végzésére az osztrák.heiligenkreuzi theologiai intézetbe küldötte. 1855-ben letette az ünnepies foga­dalmat, áldozópappá szén telietetett és Egerben, a fizika professora lett. Itt három évig mű­ködöt^ mire a rend 1858—9-re a bécsí-peda- ' gogiumba küldötte további^ kiképzés végett. .Visszatérve 1868-ig Pejérvárött tanított, hol a már elhunyt Liszy Lajossal s a rend főbir­tokát, Előszállást most kormányzó Vajda. Ödönnel, a nagyhírű triászt alkotta. 1868-ban a rend emiitett főbirtokára lelkészül helyezték jókról, — szinte feledték az időt, mely akaclályozá őket tervökben. .Estérehajlott' ismét, gyors kavargás­sal oszlottak a felhők, az éj sötét kárpitja szétfoszlik, világosodni kezd, enyhe fény dereng, ós előbukkan a hold, teljes ezüst­tös rezgő fényével világítva az éjbe. Oly bűvös e képj a. mély csendben, a hó he­gyek ragyognak, a szikla óriások kísér­teties szint öltenek, — ott rezeg a fény­sugár a csillogó havon, — és ők nem bír­ják eléggé csodálni a természet nagysze­rűségét. A hajnal is remek idővel köszöntött be, a két társaság csomagolt, gyorsan el­készülve a további útra, a legszivélyeseb­ben búcsúztak. Az angolok a Kitzstein kom csúcsa felé, vadászaink a zergókre leselkedve. Míndegyikök csendesen állott a szikla­falhoz támaszkodva, alig kis hely lábaik­nak, fegyvereikkél lövésre- készen. Az idő csak telt telt, órákcol órákra a, néma csendben, mert hisz a -zerge a legkisebb neszre * figyel,- — a- vadásznak óvatosnak, türelmesnek kelí • lenni? —* sokszor hiába vár míg zsákmányhoz jüt. IUIG, jott-ot't, — a zerge kecses lábait égy kiszökejlő szikla élén össze vonja, — •mintkáT- sz,ái}áyáfV0lna, olyan-gyorsan szök- ' kenik •ázík;MTÍ , óliszj,klára,' ~* végre meg áll! A-zt 1i&w^z?}n&y&dá.szók egyike,} hogy szeme ká^|z ! üe^ané ; g. 'szívé' dobbanását, is h^^j^^ß^^B^^^t&^^taxß^ á kö ­bará^feá^Me^^;j^|őn|^^s a szép állat véiif*^^ — ^^^«ttlSÄÄ*so.k 5 viszi a podgyászt, mind kipróbált 30 va­dászok a vezetők e vidékről, kik ismerik s a hegyek titkait, a felhők veszélyes nfc- i jait, a nap színének jelentőségét^ 3STégy 1 uri vadász (magyar gavallérok; követi < őket, kiknek nem első utja ez, — biztos 1 léptekkel mennek embereik után, némely* i kor fel-fel pillantva az égre, melyről a Í a nap sötét sárga fényt áraszt. Mély ha- 3 sadékok, zúgó vizek, sziklás törmelékeken .1 vezet ütjük, — mind inkább nehezebb a t haladás, de azért nem fáradnak, egy-egy vig fütty viszhangzik, vagy opera áriát < dalolnak. . " * j „Hej uraim, nem jó- időnk lesz, hol- ,j nap nem'látunk zergót, arról szó 'sincs, ; csak a menházig jussunk," mondják az em- ] berek. És nekik igazuk van, lassankint .. I eltűnik a nap fénye, ónfelhők vonulnak ­minden oldalról, .hideg szól-fuvát zug . 1 v^ógig a hegyeken, előbb-nehéz esőcsepr } pek, majd- fagyos, zuz lepi el ínég^a kö-. ] zeli kilátást is. — Társaságunk be ói' á" ^menházhoz"., melynek lakója friss, tüzet. j éleszt, pattog a fángj.^z iiiá had cg'gnak- a Í ' "kUjemberéik pálhikávalm ^ !.;. • • Előkerülnek "az éjfekek, mert n&pökra- i '• j •Szánnak bőségesen felszcxQÍ^.iMejné^x^} f^pt^pÜ fej 'sodar,Jjült, zárt s^ele"'nGz^M|^^ ^^^.^^T) j ó JiMyg ^an-f észíe^^^piíu^ i^^^síTüs^öye^én^- i- a-./va^^^fevgn^ Vadászképek. Kizárólag a »J?ápai Lapok* számára Irta: GIZELLA.* Ha valaki Austriának egyik ismer szép fürdőhelyén „Zell am Seen" idözöt melynek tavát „Salz"burger Land Perlejé nek" nevezték el, — alig mulasztja, hogj a n Schmittenhőhé"-ra (1935 mtr.) fel n< menjen. Meglepő innen a körül tekintés az örök hóval borított hegylánczokon vagy a kopár szikla tengeren (Steinerne Meer) az egész Tauern, Grosglockner, Ye nediger csoport, a Kaísergebirg lánczolati bizarr alakzataikkal, égbe meredő csúcsa ikkaí a végtelenségig nyúlnak a m-ig < szem lát. Mig felölröl e pompás panoráma gyö nyörködtet, ha lepillantunk a regénye sen sz"ép. Kapritnerthalba látunk, melyei zúgó patát,- (Kapruner Aehe) fut ke-resz tyxly némelykor, a hegyekről'áradó - vizek kel egyesülve, megvadulva sodor maga väl hidat,-erdőt,'elárasztva a földeket. A völgy felett meredez a (3199 mtr Kltzstéinhorn^ — e merészen a légbeáziakí or'öm, kiválik a hegylánczbóí, s-messz-öiő; ' figyelmet. ^M": ' ^'-'"'-ÍNM :enyo.iemDe teweK maguJiat az uri vaüä­zok is, kissé boszankodva az idő felett, lely nem egy hamar engedett zordságá­iól, miután a havazás mind süi'übbó vált, s az utak ez által veszélyesebbé. — Ah !e milyen meglepetés,— női hangok, — z ajtó kitárul, és két* hölgy két ur ki­éretében lép az anélkül is szűk men­Lelybe. — Nem örülnek egymásnak az lizonyos, de vadászaink igazi gavallérok, s udvariasan fogadják a didergő jöve­ónyeket. gondolta itt a magas szikla s hó régióban, ilyefl • zimankós időben, LOgy hölgyek érkezzenek ?! — pedig mé­;is így van, a- mama még elég fiatal és ó erőben, csinos szőke leánya völegó­lyével, és kellemes fiatal ember fijával. )k is a „Eítzsteinhorn" nehéz parthijára r állalkoz.takf"az| idő által-ide szorítva, — alán napokra? Eje jól el vannak látva lindemielj vezetőik már leesomagoltak, lém' volít -Mtmyisarmhiben. • , . • -Ha ; •már ä ivóJLetlen hozta össze őket, két. -t4?sa$ág .bemutatkozott egymásnak, z : "ejis.ő kei^émetlén' kplcsönös érzés elmúlt i:'hölgyek, .^Jáitaak, .s'ze|;émések, az ifjak len^e^^^K^v^^l^b^^eJIJ^esen fogyasz­p^4^^||^M^Al5 ; -idő pedig z^^^^^^^^^^i-a^iÉ^vés njaighelyet r^l ^ ^^^ ^^^ ^ ^^^ ^ n ^g^^to. magá,t,^ a,:

Next

/
Thumbnails
Contents