Pápai Lapok. 18. évfolyam, 1891

1891-12-06

= A katonabeszállásolási kár­talanítási összegek végre három év után minden valószínűség szerint a leg­rövidebb ido alatt az igénylők kezeihez jutnak. Emlékezhetnek olvasóink, részle­tesen irtunk ez ügyben július hó 19-ikón „Sérelmes határosatok" czimü czikkünkben, hogy a vármegye ezen illetékek kiadását megtagadta azon alapon, hogy a katonák annak idején csak rövid ideig s akkor sem rendes szállásokban lettek elszállá­solva. A vármegyének e határozatát Pápa városa s több község megfelebbezte, mire a belügyminiszter azt „megfontolás végett u visszaküldötte s a megyét ujabb határozat­hozatalra szólitotta fel, mely most már nem lehet más, mint a jogos igényeknek megfelelő. A' belügyminiszternek ezen leirata egész terjedelmében igy hangzik: Hanta, B.-N.-Szombathely és B.-M.-Szombathely községeknek közvetlenül hozzám beadott Pápa város és Devecser községnek pedig a folyó évi szeptember hó 26-án 17790 szám alatt kelt alispáni jelentéssel hozzám juttatott azon felfolyamodványaira nézve, melyekben az 1888 és 1889 években meg­tartott nagy hadgyakorlatok alkalmából igényelt katonabeszállásolási kártalanítás kiutalványozása tárgyában ez évi május bó 4-én és folytatva tartott bizottsági köz­gyűlésben 365/24127 sz. alatt hozott el­utasító határozat miatt panaszt emelnek; a vármegye közönségét a felfolyamodvá­nyok visszaküldése mellett tudomás és mi­heztartás végett a következőkről értesítem: Az emiitett hadgyakorlatok alkalmából feljolyamodók által igényelt katonabeszálláso­lási kártalanítás kiszolgáltatása iránti kérel­met jogosultnak tartom, mert : 1- ször a közöshadsereg (hadi tenge­részet) és a honvédség beszállásolásából keletkező teher arányosabb megosztása czeljából a vármegyék által kivetett pót­adóból befolyó összeg ugyanezen törvény 2-ik §-a szerint azon községek kártalaní­tására fordítandó, melyek az 1879 évi XXXVLT. tcz.-ben meghatározott helyisé­geket rendelkezésre bocsátani tartoznak; mert: 2- szor áz elutasító megyei határozat azon egyik indoka, hogy ily nagy katonai összpontosítások alkalmával a legénység­nek rendszeres elhelyezését maguk a ka­tonai hatóságok sem kívánják, hanem meg­elégesznek azzal, hogy a mint gyakorlat­ban is van, a legénység és lovak fólsze­rékben vagy pajtákban szállásoltassanak el, a beszállásolási kártalanítás megtagadása tekintetében mérvadó nem lehet, miután a be­szállásolási törvény 9. §-ának második ós különösen harmadik bekezdése oly rendel­kezéseket tartalmaz, melyek szerint a leg­nagyobb szükség esetében a kevésbé al­kalmas helyiségeknek egyidejű felhaszná­lása mellett a kipuhatolt normális férő he­lyet meghaladó tömegesebb elszállásolást is lehet alkalmazni; mert: 3- szor a vármegye által kivethető katonabeszállásolási pótadó hovafordításá­ról, kivetéséről és kezeléséről szóló ós je­az igaz, hogy gyönyörű és oly tisztán van tartva, hogy nyersen is meg lehetne enni. Igy hát mi budapesti háziasszonyok csak hallgassuk el a hus drágaságát, mert a bécsieknél mégis olcsóbban élünk. Igaz, hogy van sok irigyleni valónk a bécsiek­től, de van nekik is tőlünk. Nekünk nincsenek annyi drága kin­cseink, de -viszont nekik meg nincs annyi szép leányuk ós asszonyuk, mint Buda­pestnek; ha Bécsbe nagy ritkán akad az .ember egy szép arczra, az bizonyosan ma­gyar ! Engem ezért megvernek a bécsi szépségek, de kárpótolják ezt a muzeumok. Még néhány sort a színházakról! Első sorban is az udvari opera díszelőadá­sát említem meg, melyet a Toscanai nagy­herczegné Luiza és vőlegénye a szász her­czeg tiszteletére rendeztek, "Wagner poé­tikus operáját Lohengrint adták elő, tel­jes pompával. De annál nagyobbszerü látványt nyújtott a nézőtér. A közép nagy páholyt az udvar foglalta el, a főhelyeket a je­gyesek ; a bájos menyasszony világoskék kreppe ruhát viselt, arany csipkével dí­szítve, nyakán egy sor solitär, fején kes­keny gyémánt diadém; de gyémántjainál jobban ragyogtak szemei, melyekből a bol­dogság sugárzott szeretett vőlegényére. Nem látta ö azt a panorámát, mi öt kö­rülvette, az ö fejecskéje mindig szeretett jegyese felé volt fordulva; örömtől ra­gyogó arczczal beszélgettek, nevetgéltek az előadás alatt. Jól esett látni, hogy a koronás fők között is van boldogság. A királyi páholyban a jegyeseken kivül még volt ő felsége és a szász királyi pár, a Toscanai nagyherczeg 'és herczegné, az oldal földszinten ós I. emeleti páholyok­ban voltak a nagyherczegek ós herczeg­nök, a többi hely is mind Bécs és Buda­pest előkelő világával volt tele. Gyönyörű látvány volt az, mikor az udvar megérke­zett, az egész publikum felállt és a királyi páholy felé fordult, mig az udvar le nem Ult/Gi iamitiőuött tivoii.tu.kkoi ii.Tüa­lenleg is érvényben levő szabályrendelet 2-ik paragrafusának b) pontja értelmében • ezen pótadó a vármegye területén időn­kint átvonuló katonaságnak szállást adó községek lakosainak kártalanítására is szolgál. Az ügy ilyetén állásában tehát az idézett 365 számú elutasító határozatokba nem nyughatván meg, felhívom a vár­megye közönségét, hogy a szóban lévő kártalanítás kérdését fentebbiek figyelembe vételével még egyszer megfontolás tár­gyává, tegye s aze részben létrajött ujabb megállapodásról az érdekelt községeket szabályszerűen értesítse. Budapesten, 1891. évi november hó 15-ón. A miniszter helyett Szalavszky sk, államtitkár." Nem a pernyertes fél kárörömével, hanem sajnálattal a tagadhatlan keserűsé­get okozott jogtalan és méltatlan eljárás fölött, kérdezzük a tek. tvhatósági köz­gyűléstől : volt-e csakugyan erre a meg­semmisített határozatra szükség? A választ elengedjük. Az ajkai Tuscutanum. Álig van község, melyet az ipar ugy elárasztott volna, mint Ajka a Csen­gervölgyben. Van itt kőszén telep a Puz­dor család birtokán, és benne jó, magya­rosító népiskola, van körkemenczéje a téglának, mésznek, van a legújabb vív­mányoknak megfelelő üveghuta, ós sok a mit az ipar teremtett, és teremt. Még köz­vágó hidja is van a községnek, amisok városban is hiányzik. Van a társas élet­nek Casinó ja, hol a különböző felekeze­tek tagjai békés egyetértésben ülik körül a közmivelödés asztalát. Ennek a szellem­nek kifolyása azon ritka, de elismerésre méltó eset, hogy a jegyzői hivatalt izra­elita vallású magyar honpolgár kezébe tette le a választók testülete. Az sem kis nevezetessége a községnek, hogy a dunán­túli református egyházkerületnek szilárd jellemű volt superintendense, a patensi küzdelmekben az alkotmányosságnak erős bajnoka Nagy Mihály itt született. Ma is megvan szülőháza s rajta önalkotta, kö­vetkező humoros felírás: SlCEXANTIftVISRESVRGVNTNOVATECTA RVÍNIS HAECSINONPLACEANTFAC MELIORA LICET Die 21 Juui. miből kitűnik, hogy a tréfát szerető fő­pap, még pápai theologus korában 1795­dik évben jelölte meg vele szülő házát. Nagy kegyeletre mutat, hogy Vincze Ká­roly földbirtokos .ur eladván e házat fel­tételül kikötötte, hogy e feliratot a tu­lajdonosnak bemeszelni nem szabad. Je­lenleg a reformátusoknál nagy ember szülőházán bolt van. Hlö dolog lenne, hogy a dunántúli egyházkerület emlék­táblával jelölje meg Nagy Mihály szülő házát. De hát mind nem ezekről akarok ón beszélni, hanem a Tusculanumról. déri látványt nyújtottak a páholyokban a szebbnél-szebb toilettek, mind a mostani halvány színekből összeállítva, — meg a szebbnél-szebb ékszerek, dió nagyságú gyöngyök a nyakakon, arasznyi széles­ségű diadémok, igazán vetekedtek egy­mással, hogy melyik a szebb? de azt ba­jos meghatározni! Mikor azt a mesés kincset láttam, az jutott eszembe, ha a viselőjük mindegyike oda adna csak egy szemet is gyöngyéből vagy gyémántjából, de sok jót lehetne azzal tenni! Az An der Wien színházban megnéz­tük Pálmai Ilkát „das reizende "Wesen," mint a bécsiek nevezik; láttuk a Kosa­kinban ós a Madarászban, igaz, hogy so­kát haladt mind a játékban, mind az ének­ben, de a német kiejtése nagyon ma­gyaros, ugy, hogy még a magyarok is észreveszik. De azért nagyon tetszik, kü­lönösen mikor Gérardival énekel. Egy magyar specziálitást néztünk meg a Deutsches Volkstheaterben. Mu­ray Huszárszerelmét adták elö, nem ám oly jól, mint Budapesten; Csillag Teréz és Újházi az egekben vannak ezek felett, pedig ott is az első művészek játszták. Sok szép részt ki is hagytak belőle, de a helyébe tettek a huszár szerepébe egy csomó durva káromkodást, minek a bécsiek nagyot nevetnek, gondolva, hogy ez ékes magyar beszéd. Örültem, hogy közelemben nem láttam magyar embert, igy azt hit­ték, nekünk is tetszik. Még nagyon sokat tudnék irni a bécsi életről, ha akad aki elolvassa ezt a .sok badarságot. Elég ennyi! •3. *) *) É kitünŐ tárczáért, melyei a magyRr de» legatió egyik k-itünöségének hozzá mélló mélyen tisztelt neje, (kinek nevét elárulnunk nem Szabad, bár azt olvasóink tálán ki fogják találni), lapunk mai számára küldött, s melyet olvasóink is bizonyára örömmel olvastak: e helyén, is köszö­netet mondunk és kérjük a kegyes, folytatást. : SMTk, Azokat csak felhoztam, hogy a több ne­vezetességek között szólhassak erről is. Mindég, de hazánk mai mozgalmas napjaiban különösen nagyra becsülendő az, ha egyesek az ízlést a hasznossal egye­sítve okszerű gazdálkodás által eddig el­hanyagolt helyen valódi paradicsomot te­remtenek, hol a földmivelós, a szőllő és gyümölcsfa tenyésztéssel egy helyen egye­sül. Egyesül a szép a hasznossal. S ilyen az ajkai Tsuculanum. Ennél a 200 hol­dat tevő birtoknál mikor fü, fa, mező vi­rágozik bajosabbat képzelni alig lehet. Igaz, hogy a természet is kínálkozott, de annak előnyeit okszerüleg fel kell hasz­nálni. S ez törtónt itt. Ajkától keletre gyönyörű völgyben haladunk ki épen Nagy Mihály háza előtt, balra lankás oldal, berekkel, szántóföldek­kel, jobbra rétekkel s fasorral, de ez még nem a Tusculanum. Ebből északnak hú­zódó völgy ölén megyünk fel, két felől gyümölcsfák nagy számmal, fent az olda­lokban szőllők, a szŐllőkön tul fent szán­tóföldek egy-egy táblában, közbe-közbe kis facsoportok, a mint a táblák kikere­kitésekor fent -maradtak s gondos kéz által beültetvók. A bájos, fás völgyben haladva a jobb oldalon hidon átmenve áll a stílszerű lak> rózsafák, gyümölcsfák között. Háta me­gett a völgyből emelkedő fák ágai susog­nak. A lak előtt kirugvány alatt a pincze. Tovább haladva északra érjük a két felől szántó földek között, de még mindig az emelkedő völgyben a gazdasági épülete­ket. Jobb felöl a szerszámház. és istállók, szemközt bal felöl magtár, csáplőház s fölebb takarmány. Fölérve a völgyből mit látunk? Tán szántóföldeket letaroltan?! Nem, — szép erdőt, még a boldogult Nagy Mihály er­dejének egy részét, melyet a Tusculanum mai birtokosa Vincze Károly ur utódaitól megszerzett, többi birtokaihoz. Ez hát az a szép és hasznos hely, melyet ez a vendégszerető tulajdonos mél­tán nevezett el Tusculánumának, melyet ismerőinek teljes önérzettel — s méltán is — megmutat s gyöngyöző borából po­harat ürittet. Háromszor láttam, egyszer virágzás, máskor gyümölcsözés, utóbb tél idején, de mindenkor gyönyörrel észlel­tem: mit tehet az okszerű gazda ki a szépet a hasznossal egyesí­teni tudj a. Műkedvelőink, i. A leány egyesület hangversenye. Mult szombaton este lapunk zárta­kor csak röviden emlékezhettünk meg a leányegyesület által rendezett sikerült hangversenyről, s ennek pótlásául hozzuk most tudósítónk tollából e következőket: Közönségünket ritka műélvezetben részesítette a leány egylet elnöksége. Leg­utóbbi hangversenyén ismert műkedvelő­ink legjelesebbjei vetélkedtek egymással, hogy az előadás szinvonalat minél maga­sabbra emeljék és igy teljes siker koro­názza a rendezőség buzgó fáradozásait. A változatos műsor első számát, Mo­zart simfoniájának 1-sö ós 3-dik tételét, Csoknyai Erzsi, Kunte Gizella úrhölgyek, valamint Gáthy Zoltán, Schultz Vendel, Tschepen Alajos és Vid Károly urakból álló kitűnően betanított kar mutatta be, teljesen érvényre emelve a hírneves zene­szerző e geniális müvének rendkívüli szépségeit. Ezután Kreisler Franciska k. a. ült a zongorához eljátszva egy ábrándot ama csodálatos virtuozitással, melyet a kisasz­szonytól már megszoktunk. Műértő kö­zönségünk lelkesült és viharos tapsokkal adózott a teljes zenei élvezetért. A következő ének quartett rögtön­zésképpen került előadásra az elmaradt párdal kárpótlásául ós igy elnézéssel kell lennünk a látható készületlenségért. Fe­hér Dánielnó úrhölgy éneke azonban még igy is kitűnt kellemesen csengő hangjával. Sóhwarz Fánny ós "Wittman Flóra kisasszonyok „Le tourbillon" czimü ga­loppot adták elö oly gondos összjátékban, bogy a hallgatóságot önkéntelenül is őszinte tapsra ragadták. Nagy hatást tett Beriot 8-ik hegedű­versenye Gáthi Zoltán ur által finom ár­nyalattal és zenei képzettségének teljes kifejtésével előadva, melyet Csoknyai Eliz k. a. kisért zongorán diskreten osz­tatlan tetszés között. Végül Mozart simfoniájából a 2-ik és 4-ig tételt hallottuk és ez volt méltó befejezése a rendkívül sikerült hangver­senynek, mely szép összeggel gyarapította az egylet vagyonát. £. II. A keddi színi előadás. Műkedvelőink által folyó hó l-én rendezett színi előadás, mellőzve minden hizelkedést, valóban fényes eredmónyü­: «ek mondtató. A koiöngég, mely lauío­lásig megtöltötte a szinházat, kitűnően mulatott ós nem csoda, ha legjobb ke­délyhangulattal távozott a múzsák temp­lomából. Bár hozzá vagyunk már szokva, hogy műkedvelőink játékában gyönyört talál­junk, ezúttal azonban még tovább kell mennünk, mert az előadást sok tekintet­ben művészi siker is koronázta. De lássuk a szereplőket: Murgernek „a nyolezadik pont" cimü jeles vígjátéka volt az első, melyet mű­kedvelőink bemutattak. Unger Izabella kisasszony (Santenio Julia) kellő szakava­tottsággal mutatta be magát. Kedves ós minden túlzásoktól ment csinos já­téka általános tetszésben részesült. Ügyes gestikulatioi és szép hanghordozásáról csakis a legnagyobb dicsérettel emlékezhe­tünk meg. Österreicher Szerafin k. a. (Róza) szerepében a legkedvesebb szobacziezust mutatta be. Elénk ós kifogástalan játéka méltó feltűnést keltett a közönség soraiban. Körmendy Béla úr (Gerard Raoul) már évek óta a közönség kedvence. Kellő ott­honiassággal viselkedik a színpadon, min­den erőltetéstől ment játékával általános tetszést aratott. Pedig szerepót nem volt könnyű feladat helyesen megoldani ós mégis Körmendy úr teljes szakavatott­ság mellett kivívta magának a fényes győzelmet. Czike Pál ur (Dubreuil) haragos sze­repében folyton élénk hangulatban tar­totta a közönséget. Jeles alakító tehetsé­gével dombor játékával, élénk színben mutatta be a Braziliába vágyó morcz ten­gerészkapitányt. A darab minden hézag nélkül, gördülékeny volt. Természetesen taps is akadt bőven. Ezután „Egy nő, a ki nem féltékeny" cimű magán jelenetet adta elő Fehér Dá­nielnó úrnő remek kivitelben. Finom ér­zelemdús játéka ós kifogástalan hanglej­tésével köztetszóst ós tapsvihart érdemelt ki magának a közönségben. Elvezettel néztük a szép játékot elejétől, végig, — mert annak minden egyes része, minden egyes pontja gyönyörködtetett bennünket. Végül a „Barátságból" cimű kitűnő vígjáték került szinre pompás szereposz­tással. Szép Irón kisasszony (Carry) mint korábbi fellépéseiben, úgy most is brillí­rozott. Az a roútin, a melyet nála min­denkor, de különösen most tapasztaltunk, a legjelesebb színésznőnek is becsületére vált volna. Könnyed játéka, üde csengő hangja általános bámulatot keltett a kö­zönségben. Lazányi Ilona kisasszony (Lucy) játéka semmi kívánni valót nem hagyott hátra maga után. Érdekes alakításával, mindjárt első megjelenésénél megnyerte a közönség tetszését. A játék tartama alatt színpadi otthoniasságot tapasztal­tunk nála, a mi műkedvelőknél ritka számba szokott menni. Kis Tivadar (Trot­ter) folyton derült hangulatban tartotta a nézőt. Szellemes és ügyes játéka megfe­lelt minden képzelhető színészi kelléknek. Öröm volt látni ügyes alakítását, mely köztetszóssel találkozott. Hermann Pál (Meredith) és Szekeres Mihály (Bensőn) urak» játéka határozottan helyes felfogá­son alapult. Meglátszott rajtuk, hogy sze­repüket alaposan tanulmányozták, de a siker nem is maradt el, mert játékuk, fel­lépésük a legapróbb részletekig kitünö volt és csak teljes elismeréssel adózha­tunk nekik. Taps volt bőven. •a. *. Irodaiom és mMaL — A „Képes Családi Lapok" naptára. Alig jelent meg naptár, melynek szerkesztésére oly kiváló gondot fordítottak volna, mint a „Képes Családi Lapok" 1892. évre szóló naptárára. Birtokunkban lóvén e naptár egy példánya, alkalmunk volt meggyő­ződést szerezni arról, hogy e naptár a vára­kozásoknak megfelelt. Szépirodalmi részét Tol­nai Lajos, Dalmady Győző, gróf Zichy Géza, Rudnyánszky Gyula, Beniczky Bajza Lenke és több más jeles író és irónö művei gazda­gítják. Mulattató apróságai között megtaláljuk mindazon szerelmi bohóságokat, melyek a „Ké­pes Családi Lapok" zöld boritékának tulajdon­képeni tárgyát képezik. „Gazdasági és kerté­szeti részek" rovatai főleg a vidéki háziasszo­nyokat érdeklik, amennyiben e rovatok felka­rolják a gazdaság és kertészet mindazon ágát melyek a vidéki háziasszonyra szinte elkerül* hetlennek tűnnek fel. Orvosi tanácsadó czimen „A nök élet rendjéről" szóló czikk bir nagy fontossággal, mely után a minden nőnek szük­séges házto,rtási könyvvitel czimü rovat kö­vetkezik. Az év története és a legújabb hiva­talos czimtár zárják be e dústartalmu és igen csinos kiállítása naptárt, mely minden könyv­kereskedésben 60 krajezárért kapható. Ez al­kalommal a „Képes Családi Lapok" uj évi folyamára figyelmeztetjük olvasóinkat. E képes hetilap megérdemli a pártolást nem csak azért mert kitűnően van szerkesztve és a külföldi képes heti lapokat nólkülözhetőve teszi hanem azért is mert a legolcsóbb is, és előfizetőinek számos előnyt nyújt. Előfizetési ára: Egész évre 6 frt; félévre 3 frt; negyedévre 1 frt 60'kr, Kiadóhivatal Budapest, Nagy-korona-utcza 20. szám. — Magyarország tJjabbkori Történelme (1820-tól 1886-ig). Irta .H^k«t X^ot.c»unú munka ügyében arról érte­sítenek bennünket, hogy veterán írónknak f. évi november hó 20-án bekövetkezett halála e jeles mű kiadása elé semmi akadály nem görditetett; mert a boldogult szerző munká­ját halála előtt jóval átdolgozta. Az érdekes kort tárgyaló jeles munka 21 ivre fog terjedni, előfizetési ára csak 1 frt 50 kr, a tanitó nö­vendékeknek és az „Iskolai Szemle" előfize­tőinek. 1 frt 20 kr; tehát oly csekély, hogy bárki is megrendelheti, ki hazánk történelme iránt csak egy kissé is érdeklődik. Előfizeté­seket és megrendeléseket még mindig elfogad az „Iskolai Szemle" kiadóhivatala Csurgón (So­mogyvármegye.) A magunk részéről is a leg­melegebben ajánljuk . e munka megrendelését olvasóink figyelmébe. Mutassa meg a nemzet művelt olvasó-közönsége, hogy hazánkban nem­csak a többnyire selejtes füzetes vállalat, de a komoly munka is talál még pártolókra és­olvasókra, — Zilahy Agnes „Valódi Mag//.-/> Szakácskönyve" melyről eddigelé a Nemzet is Magyar Hirlap tárczát, a Budapesti Hirlap másfél hasábos meleghangú közleményt, s csak­nem az összes vidéki magyar lapok föltétleuül' dicsérő közleményeket hoztak, megrendelhető a Magyar Nők Lapja kiadóhivatalában Buda­pest, Kishid-utcza 9. sz. alatt. A 360 oldnlra terjedő vaskos kötet ára 1 frt 20 kr. — Meg­jegyzendő, hogy mindazok, kik a Magyar Nők Lapjára egy félévre 3 írttal előfizetnek,Zilahy Ágnes könvét ingyen kapják meg. — A Kézi Lexikon negyedik füzete. Az Athenaeum Kézi Lexikona A tu­dományok encziklopédiája különös tekintettel Magyarországra- Szakférfiak közreműködésével szerkeszti dr. Acsády Ignácz. Negyedik füzet. Budapest, 1891. A magyaros jellegű vállalat most megjelent negyedik füzetében véget ér az A betű s megkezdődik a B, melynek anyaga szintén ép oly lelkiismeretes gonddal, s hazai viszonyait.kra való különös tekintettel van ösz­szeválogatva és szakszerűen feldolgozva, mint az előbbi füzeteké. Egészben a füzet az Ázsia —Bauer közti anyagot öleli fel s csaknem két ezerre menő kisebb-nagyobb czikkei közül ki­váló figyelmet érdemelnek a bankügyekre, Ba­latonra, a bányaügyekre vonatkozó czikkekk, melyek az összes jogi, gazdasági és történeti mozzanatokat felölelik, továbbá a Báthory és Batthyány családra vonatkozó alapos czikkek. Igén behatóan taglalvák hazánk földirati, iro­dalmi stb. viszonyai s alapos természettudomá­nyi és orvostani, életrajzi czikkekben a füzet szintén igen gazdag. A külföldi czikkek száma megfelelően nagy s a magyar vonatkozások, a hol ilyenek vannak, mindenütt fölemiitvék. Áz igen szépen kiállított füzetet ismét három ön­álló melléklet díszíti, ami anilál is inkább méltó a felemlitésre, mivel a kiadó vállalat átlag csak két-két mellékletet igért füzetenkint. Az egyik szines kép a magyar gyalog katonasá­got tünteti fel 8 képben, annak különböző vál­tozásaiban 1702-től 1840-ig. Egy másik ket­tős táblán a fűtési rendszerek vannak feltün­tetve. Az egyik oldal a központi (lég) fűtés­ről mutat be 11 képet, a másik pedig a hely­fűtés 14 különféle szerkezetének világos, sike­tült rajzait adja. A harmadik melléklet szintén kettős táb'a, mely az erdei fák szános rajzát nyújtja. A negyven füzetre szabott vállalat két heti, három ives füzetekben jelenik meg; pgy füzet ára 30 kr. Megszerezhető minden könyv­kereskedőnél s az Atheneaum kiadóhivatalánál Budapesten. Legczélszerübb előfizetési mód 10 füzet árának beküldése. Hivatalos rovat Hirdetmény. Veszprém vármegye törvényhatósága ál­tal 1891. évre Pápa város adózó közönsége terhére az 1890. évi állami egyenes adók alap­ján kirótt székház-épitési-, katonabeszálláso­lási-, nyugdíjalap- és betegápolási pótadókra nézve elkészült egyénenkénti kivetési lajstrom folyó december hó 7-től—15-ig nyolez napon át a városi számvevői hivatalban közszemléro kitéve leend; miről az adózó közönség oly fi­gyelmeztetéssel értesíttetik, miszerint a kérdé­ses kivetési munkálat ellen egyes adózók által a megyei közigazgatási bizottsághoz netán in­tézendő felszólamlások a polgármesteri hiva­talnál folyó hónap 15-éig beadhatók. Pápa, 1891. december 5. Osváld Dániel s. k. polgármester. KÜLÖNFÉLÉK. — Gróf Esterházy Móricz vár­megyénk főispánja — mint részvéttel ér­tesülünk — két nap óta ágyban f<*kvö beteg, tegnap is erős láza volt. A megyegyű­lésen ez okból meg nem jelenhet. — Vaszary Kolos kerczegpri­másnak, varosunk díszpolgárának, dísz­polgári oklevele, melyet Martonfalvay Elek városi tanácsos fogalmazott s tegnap a tanács elfogadott, következőleg hang­zik: Mi, kiváltságos Pápa város közönsége adjuk emlékezetül mindazoknak, a kiket illet és a jövőben illetend, hogy Főméltó­ságu és Főtisztelendő Vaszary Kolos Fe­rencz urat esztergomi érseket és Magyar­ország herezegprhnását, emlékezetünkben tartva, hogy akkor, midőn a hazánkra oly súlyosan nehezedett éjszakát elvégre a szabadság hajualának derűje követte vala, — ezen Föméltóságu Ur, mint akkor a Szent Benedek rendjének itteni tanára, mindazokban, amik itt az időkben a nem­zeti szellem ébresztésére, a hazafias lel* kesültség felkeltésére és az alkotmányos jogok méltó gyakorlására nézve történ* tének, —a főtényezők egyike vala, a mi­nélfogva lángoló hazaszeretetének és hon­fiúi buzgalmának sokszoros nyilvánitásával,: ragyogó ékesszólásának felejtbetlen vará­I jw&val, aevét és működését városunk tör*

Next

/
Thumbnails
Contents