Pápai Lapok. 18. évfolyam, 1891
1891-02-08
Megjelenik min den vasár n a p. Közérüekü sürgős közlésekre iínroiikínt rcndki\ üIi számok is adatnak ki. Bérmentetlen levelek, csak ismert kezektől fogadtatnak el. — Kéziratok nem adatnak vissza. A lapnak szánt közlemények a lap s-zerk. hivatalába küldendők, ^v,__ Előfizetési díjak Egy évre 6 frt - Fél évre 3 frt. o Negyed évre 1 frt 50 krajezár. — Egy szám ára 15 kr. Hirdetések Egyhasábos petitsor térfogata után 5 kr, nyilttérben 30 kr. A díj él őr e fizetendő. Bélyegdíj mindig külön szárnitatik. Az előfizetési díjak s hirdetések a lap kiadó hivatalába (Goldberg Gyula papirkereskedése, főtér) küldendők. >?fi\ , ,7)"K Pápa város hatóságának és több pápai, s pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. Tisztújítás előtt. A tisztújítás — s ha az állami közigazgatás életbe lép — legalább egyes állomásokra nézve az utolsó tisztújítás küszöbén áll városunk képviselőtestülete, utolszor gyakorolja azt a jogát, melyet sokan az igaz alkotmányosság védbástyául tekintenek, de mely tisztátalan indulatoktól vezetett egyének által gyakorolva annyi bajnak s visszás helyzetnek vált okozójává. Ha valaha — most volna kedvező alkalom a hat éves választás, az élethossziglan választás ós a kinevezés előnyei és hátrányai fölött elmólKedni, most mikor a — minden valószínűség szerint — utolsó választás előestéjén állunk; — s ha mégis ezúttal nem bocsátkozunk ilyen irányú elmélkedésekbe, annak oka azon meggyőződésünkben rejlik, hogy Pápa város képviselőtestülete oly elemekből áll, melyeknél a választás hátrányairól sző sem lehet, melyek áthatva ezen aktus fontosságától s ezt kellőleg méltányolni is tudva: az egyes állásokra oly egyéneket fognak megválasztani, kik az állás betöltésére hivatvák és képesek. Tisztviselőikarunk hat évvel ezelőtt megválasztott azon. tagjai, kik állásukat eddig is lelkiismeretes buzgalommal töltötték be, megvagyunk győződve, hogy nem néznek az -uj választás elé kétségekkel. A képviselőtestület saját magát tiszteli meg, ha a város ügyeinek vezetésében érdemeket szerzett tisztviselőket egyhangúlag újból megválasztja vagy megmarasztja azon helyen, hova őket ezelőtt 6 évvel a közbizalom meghívta. Sokkal észszerűbb a kipróbált erőket használni ott,«a hol még ez erők teljes épségben a város javára működhetnek, mint ujakkal helyettesíteni akarni az ismert egyéneket, próbálgatásoknak tenni ki épen most városunk ügyének vezetését. Ha pedig vannak hivatalnokaink személyzetében olyanok, kik a rájuk bizott feladatnak nem tudnak megfelelni, ugy a képviselőtestületnek meg kell mutatnia, hogy a város ügyeinek éber őre, hogy a »laissez aller, laissez faire« jelszó nála siket fiilekre talál s a méltatlan hivatalnokot jobbal helyettesíteni el van tökélve. És ha vannak — a minthogy vannak — városunk tisztikarában egyesek, a kiket nem a hanyagság, hanem vagy aggkor vagy betegség tesz képtelenekké arra, hogy állásuk követelményeinek ugy amint ők maguk is szeretnék — megfeleljenek: a képviselőtestületnek lesz feladata és kötelessége a város hivatalos ügyei elaggott szolgáinak javadalmazásáról gondoskodni. Addig is mig nyugclijszabályzatunk megerősítve leend, s mig saját nyugdíjalapunk leszen: az illetőknek a megérdemlett nyugdijat közpénztárunk terhére meg kell adni s nem szabad engedni, hogy a szolgálat jutalma helyett hálátlansággal találkozzanak. Leguehezebb a személyes kérdésektől őrizkedni ott, hol egyes személyek javadalmazásáról van szó, de bizunk városunk képviselőtestületében, hogy ezt a nehéz feladatot városunk javáfa sikerülni fog megoldania. Szerződési minta * a Pápán létesítendő keményitö-gyár részére termelendő burgonyára nézve. Gazdaközönségünk tájékoztatása végett 'alábbiakban közöljük azon pontozatokat, amelyekre nézve a bizottság és a keményítő gyár kiküldötte között megállapodás létesült. — E föltételek elég világosak s szabatosan körül vannak írva, csak részünkről óhajtanok, ha a keményítő anyag százalékai után fizetendő 5 kr. (3. pont) egész vagy legalább tized krajczárokkal emeltetnék. A pontozatok a következők: 1. Termelő kötelezi magát, hogy 10 egymásután következő években, jelesen 1891—1900-ig bezárólag bizonyos számú hold-területen, a holdat 1200 • ölével számítva, a társaság részére burgonyát termel. 2. A termelő köteles a szerződésileg kikötött terület összes termését teljesen érett, egészséges és földmentes állapotban szállítani. A társaság nem vesz át .burgonyát, mely ezen feltételeknek nem felel meg. A termelő a fent nevezett területen nyert összes termésnek 10 százalékát vetőmagnak vissszatarthatja, mindaddig, mig a követelt 10 év fennáll. Hogy a termelő képes legyen oly T Á B_C Z AZ ÁLMOK HOHÁBÓL. Zúgott kivül a tél viharja, A hulló pelyheket kavarva, Nem. is oly rég — egy zordon éjjelen ... Oh, nem lehet ezt elfelejtenem! Én már pihentem, félig alván, S merengtem a vihar hatalmán. Majd múltba szállt a röpke képzelet, Egy képnek adva igy a más helyet. De ime tűnnek — és e véghatáron Karjába vesz egy fényes, bűvös álom. Csónakba szálltam — lágyan ringatott Titkon susogtak csillogó habok, — Nap képe játszik a vizek felett S a partokon virágok intenek. Gyorsan sikamlik a csónak tovább Hullámfodor jelölve meg nyomát, . Viruló tájak gyorsan tűntek itt S az ufc tovább mind szebb helyekre vitt. Nem volt bizonynyal szebb az éden! . . Ezer szín játszott tiszta égen, Az enyh© szellő illatot lehelt, Megrészegítve kéjjel a kebelt, Egész élénken hallható vala A természetben egy titkos zene, Ép' mirxtha lenne szellemek kara, Azért is volt bűbájjal ugy tele. A természetben minden, ihletett, Mikéntha ülne fényes ünnepet. Megállt a csónak. Ah. nem is lehet Deirni e. titokzatos helyet, Mely üdvözölt éa osábbal biztatott, Hogy menjek, — hagyjam el a csónakot. Oly szép tündéri kert volt, olyan isteni, Minőt a képzelet se tud teremteni ! Virult virágok százezer faja: A büszke rózsa, szerény ibolya, A nefelejts, az égő szerelem, És mind, mi szépet csak a föld terem. Gyümölcscsel telvók a faágak, A másikon feslő virágok, Minden lépésen egy ujabb csoda. . . A pálma, czédrus erdőt alkota. A bokrokon, a fáknak ágain Versenyre kelt zengő madársereg Oly szép vala, nem birkatám tovább: Ledőltem. A varázs szédite meg. Azt álmodám, hogy ismét álmodám. Csengett fülembe elhalón a dal . . . Egy arcz jelent meg, ismerős nagyon, Fölém hajolt, suttogva ajkival. Oh, ismerős ez arcz nagyon, hiszen, A mását itt szivemben őrizem! — Gyengéd keze simitá homlokom S én a kedves kezet megcsókolom; Mosolygott ajka ás szelíd szeme, A honnan egy üdvösség nóze rám . . . /Tehát enyém vagy — szóltam — az enyém! Maradj örökre itt, hajolj felém, — Szegény szivem, mely annyit szenvedett, A boldogságot hadd ölelje meg!' . . . — Eltűnt a kép, el az egész varázs, Már nem merenghetek bűvös dalon, De ezt az álmot nem felejtem el!! — Óh mit jelenthet mindez — angyalom ?! burgonyát termelni, mely egyrészt gazdag termést, másrészt dús keményítő tartalmat biztosit, jogában áll a társaságnak, ha a termelő nem alkalmas burgonyát termel, neki a czélnak megfelelő burgonyából vetőmagot előlegezni, mely előleget terméséből tartozik természetben viszszaszolgálni. 3. A termelőnek a czerzödésileg lekötött földterület terméséből a szerződött társaságon kivül másnak eladni nem szabad, viszont a társaság kiélezi magát a szerződött terület összes termését, amenynyiben a burgonya a szerződós második pontjában felsorolt kellékeknek megfelel, átvenni, s fizet a termelőnek a burgonyában létező keményitőanyag százalékai után, minden %-órt 5 krt, azaz 5 krt leszámítva a súlyból 2%-ot beszáradás czimén, mely 2"/ 0 nem tekinthető a burgonyára esetleg tapadt sár és piszok egyenértékének. 4. A termelő tartozik az álbala a gyár részére termelt burgonyát akár közvetlenül a gyárba, akár pedig a legközelebbi vasúti állomásra szállítani. Az e ezélra kijelelt vasúti állomások a következők: Kis-Czell, Mezőlak, Jánosháza, Vaszar, Gecse-Gyarmat, Gyömöre. Az említett állomásokon bevaggonozott burgonya szállítási költség a gyárig a társaságot terheli, valamint köteles a társaság a termelőtől átvett burgonya után métermázsánkónt 25 % czefrét a termelőnek saját költségén — ingyen — ugyanazon állomásra visszaszállítani, mely állomáson a termelő burgonyáját a gyár részére bevaggonozta. A vasúti állomáshoz való szállítás esetén a termelő tartozik hivatalos mérlegelésről gondoskodni, s annak költségeit viselni. A gyárhoz közvetlen eszközölt szállítás esetén a mérlegelés a gyári mérlegen ingyen eszközöltetik. 5. A gyár tartozik a termelőnek holdankint 10 frt előleget adni, és pedig 5 frtot február hóban, 5 frtot május hóban, minden kamatbeszámitás nélkül. 6. A termelő a termelt burgonyát köteles minden év szeptember ós október hónapok közt 8 nappal a társaság részéről történt felszólítás után azonnal megkezdeni és az egész szállítást november végéig befejezni. 7. A szerződésileg lekötött területen termelt és szállított összes burgonya értékéből első sorban a kapott művelési előleg fedeztetik és számíttatik el, az ez után fenmaradt hátralékos összeget tartozik a társaság haladéktalanul azonnal kifizetni. 8. Ha a termelő ezen szerződés által elvállalt kötelezettségének egészben vagy részben eleget nem tenne, a társaságnak jogában álland az adott művelési előleget, annak az átadás napjától számított 6% kamataival együtt termelőtől, ki azonnali fizetésre köteleztetik, behajtani és a további kártérítési igényeit az illetékes bíróságnál érvényesíteni. 9. A társaság fel van jogosítva az országszerte szokásos vetés időszak lefolyása után a felöl meggyőződést szerezni, hogy a szerződő fél az egész lekötött területet tényleg bevettette-e burgonyával, és a termelő köteles a társaság meghatalmazottjának minden általakért felvilágosítást a hely színén megadni. 10. A szerződő felek peres esetekben alávetik magukat az illetékes járásbíróság illetőségének — sommás kereseti eljárásnak — minden felebbezós nélkül. Szabályrendelet az éves cselédek fölmondási és szegődési idejének megáll apitásáről. 1. §. Veszprém vármegye területén a juhászok fölmondási ideje évenként július hó 26—28. napnkra, a. többi gazdasági éves cselédek fölmondási ideje október hó 29—31. napokra, a szolgálatba lépés ideje pedig juhászokra nézve szeptember hó 29-én szt. Mihály napján déli 12 órára, a többi gazdasági cselédekre nézve pedig január hó 1-én déli 12 órára állapittatik meg. 2. §. A jelen szabályrendelet 1. §-ában megállapított fölmondási időt megelőzőleg egy gazda sincs jogosítva cselédjének elbocsátási bizonyítványt adni, vagy cselédjének szolgálat keresés czóljából való távozását megengedni. A gazda, a ki jelen szakasz rendelkezése ellen vét, minden egyes esetben az illető község szegénypénztára javára cselédnél 10, gazdánál ós munkaadónál 25 írtig terjedő pénzbüntetéssel, vagy a pénzbüntetés behajthatlansága esetén megfelelő elzárással és pedig cselédnél 2 frfc után 1 napot, gazdánál 5 frt után 1 napot számítva büntettetik, az elbocsájtás pedig érvénytelen. A jelen szakasz rendelkezése azonban nem terjed Isi azon esetekre, a midőn a szolgálati viszony előre nem látott rendkívüli okok miatt az 187'6. XHI. t. cz. alapján megszűnik. 3. §. Azon cseléd, ki elbocsátó bizonyítvány nélkül helyet keres, vagy elszegődik, valamint azon gazda, ki elbocsátó bizonyítvány nélkül bármely időben cselédet fogad, az illető község Szegény pénztára javára cselédnél 10, gazdánál vagy munkaadónál 25 forintig terjedő pénzbüntetéssel, a pénzbüntetés behajtbatlansága esetén pedig megfelelő elzárással és pedig cselédnél 2 frt után egy napot, gazdánál vagy munkaadónál pedig 5 irt után egy napot számitvja büntettetik, a fölfogadás, illetőleg elszegődós pedig érvénytelennek nyilvánittatik. 4. §. Minden gazda köteles éves cselédjének a megtörtént fölmondás után a szolgálati idő utolsó 2 hónapja alatt az 5. §. korlátai mellett szolgálat keresés czéljából — beleértve a vasárnapokat és ünnepnapokat is, — összesen három napi időt engedélyezni. E három napi idő akár egyszerre, akár megsza-. kitva vehető igénybe. 5. §. A mely gazdánál több éve3 cseléd áll alkalmazásban, ott a 4. §-ban megállapított szegődési időt az összes éves cselédeknek legfeljebb '/g-ada veheti egyszerre igénybe ; a sorrend megállapítása a gazdát illeti, aki azonban köteles akkóp intézkedni, hogy a megállapított fölmondási határidő utolsó napja után következő 10 nap alatt, tehát november hó 10-ig bezárólag minden távozó cselédje — ha kívánja — a három napi szegődési időt igénybe vehesse. 6. §. A mely cseléd a szolgálati év első 2 napján szolgálatba nem áll, vagy a gazda szolgálatát bármely ürügy alatt és bármely rövid időre elhagyja, szökevény cselédnek tekintendő és ellene az 1876. XIH, t. cz. 57. alkalmazandó. 7. §. Az éves cseléd készpénz ós termény járulékait az évnegyed lejárta előtt nem követelhüti. 8. §. Jelen szabályrendelet alapján első fokban, és pedig nagy és kis községekben a járás foszolgabiraja, rend. tan. városokban a rendőrkapitány, vagy a városi tanács által e czélból megbízott városi tisztviselő, másodfokban a vármegye alispánja, harmadfokban pe dig a vármegyei közigazgatási bizottság határoz. Kelt Veszprém vármegye törvényhatósági bizottságának 1890. évi deczember hó 1-én és folytatva tartott rendes közgyűléséből. kir. tanácsos, alispán. Közegészségügy. • Január hó eleje derült ugyan, de igen hideg idővel köszöntött be. — A hőmérséklet 2 ós 16 C° között ingadozva a városok falai között folytonosan a 0 pont alatt maradt, a mezőkön és nyilfc helyekon azonban még ennél is jóval erősebb hideg volt észlelhető. A szünet nélkül fúvó észak-nyugoti szelek borús s hideg napokat és temérdek hó csapadékot hoztak magukkal. A hónap végével engedett ugyan a hideg az ő rendkívüli szigorából de a majd nem egy méteres hóburkot még sem volt képes megtörni a nap melege. A nagy hó miatt a szegényebb osztály nem juthatott nem csak a fűtéshez, de még a napi élelmek megfőzésóhez szükséges fához sem ugy hogy a legnagyobb nyomorba sülyedve csak a könyörületes szivek menték -meg őket Két levél. Szomorú történet, melynek vége vig is lejhet. Késő őszre jár'az idő, sötétszürke felliÖk űzik, kergetik egymást az égen s a belőlük lehulló ólmos eső meg-megverdesi az ablak üvegeket. Keserves akkordokban fütyül, zúg, süvölt az északi szól, mintha Wagner operáinak hangszereléseit akarná utánozni, meg-megrázva az ajtókat sarkaikban. A természetnek már gyenge életereje küzd, vonaglik a tél fagyos lehelete alatt s ugy látszik a tél lesz győztes s holnapra szép, fehér halotti lepel borul a tájra. „Hol a boldogság mostanában? Barátságos meleg szobában." Vidáman pattog a tüz a kandallóban, kékes illatos füst terjeng pipámból s két kedvesen csacsogó lány kötöget mellettem. Mondjon egy mesét kedves Diegó bácsi! szólt Dolóra, — kinek sőtót szemeiből egy egész delejes battéria ereje sugárzik ki — de valami szomoruat. Ne, ne mondjon szomoruat, kedves Diegó bácsi! úgyis elég keserves az idő odakünn, szólt Stella — kinek mosolygó kék szemei képesek volnának egy elfásult embergyűlölőt is gyermekies hangulatba hozni, — mondjon inkább egy olyan történetet, melynek jó vége van, hogy Örülhessek neki. Jól van kedves hugocskáim! megteszem kedveteket. Mondok egy olyan történetet, a melylyel meglesztek elégedve. Hanem azután puszit a bácsinak l * * I Epen most egy éve, hogy Cervera barátom vadászatra hitt meg. A pirenaei hegység egyik délnyugatra hajló ágazatánál, a Nagyerra folyó partja mellett van egy szép birjfcoka s hozzá egy pompás vadászterülete. Az első napon gyönyörű sportidö kedvezett, de estére marj nyirkos köd szállott a völgyekben s másnapra kelve épen ilyen bolondul dühöngött a vihar, mint most. Természetesen a vadászat szünetelt s az egész napot a szobában kellett eltöltenünk. Rég nem láttuk már egymást s igy a rossz idő csak kapóra jött, hogy jó xéresi bor mellett kibeszélhessük magunkat az elmúlt boldog időkről, melyeket fájdalom! már csak emlékezetben tudunk visszavarázsolni. Én is elmondtam az életem sorát apróra, ö is. Végre elővett tárcsájából két gondosan őrzött levelet s igy szólt. Olvasd el Diegó barátom! Fakuló, törődött levélpár volt,- meglátszott rajtuk, hogy nem mai keletűek s hogy sokszor voltak már kézben. Oadix. 1864. Kedves-Hárítanám! Már csak egy napig maradunk spanyol földön, azután hajóra szállunk, hogy Marrokkóba menjünk szembeszállni az ellenséggel. Minden óra távolabb visz tőled, de hiszen, ha a világ végére mennék is, a távolság akkor sem volna' nagyobb tőled, mintha ott lennék is közeledben, azon nap óta, melyen atyád megtagadta tőlem kezedef; s én reménytelenüjl, kétségbeesetten léptem ki házatokbóli Tudom nógy igazán szeretsz édes Hárítanám! sj hogy összetett kéz2 el könyörögtél boldogságunkért, de ismerem édes.tttyád- maktcs, megingathatlan. vasakaratát, hogy tégedet előkelő, gazdag férfiúhoz adjon nőül. Áldom az isteni gondviselést, hegy e háború kitört, igy legalább hazámért harczolva halhatok meg. Előérzetem súgja, hogy már nem sokáig kell küzdenem szivem fájdalmával. A jó Isten adjon neked erőt. vigasztalást hü szerelmedért! Nekem édes lesz a halál, mert utolsó sóhajom is a te kedves neved lesz Hárítanám! Isten veled! Szerető AlfonzodSevilla. Kedves Alfonzom! Én csak gyenge nő vagyok, csak sirni ós imádkozni tudok szerelmünkért, boldogságunkért s te az erős férfi elvesztetted reményedet. Szeretlek, igaz szívből szeretlek édes Alfonzom! s épen ezen igaz szerelmem ád erőt ós reményt, hogy a jó Isten meghallgatja kérésemet. Én hiszem, hogy élni fogsz, s hogy egymásé leszünk még. Azért légy bátor, de kíméld életedet. De ha az volna megírva a csillagok fölött, hogy neked halnod kell s hogy én nem lehetek a tied ez életben, ugy esküszöm! hogy soha mást nem szeretek, hanem zárdába megyek s imádkozom, hogy leikeink egyesüljenek az égben! Isten áldása és a Madonna ótalma n! Hát mi történt Dolora. Hát édes hugocjskáin moru sejtelme betelj A spanyol fegy hü Hárítanád. ' Alfonzéval? kérdó ím! Alfonzó szzesült. verek győztek, di-