Pápai Lapok. 18. évfolyam, 1891

1891-02-08

Megjelenik min den vasár n a p. Közérüekü sürgős közlésekre iínroiikínt rcndki\ üIi számok is adatnak ki. Bérmentetlen levelek, csak ismert kezektől fogadtatnak el. — Kéziratok nem adatnak vissza. A lapnak szánt közlemények a lap s-zerk. hivatalába küldendők, ^v,__ Előfizetési díjak Egy évre 6 frt - Fél évre 3 frt. o Negyed évre 1 frt 50 krajezár. — Egy szám ára 15 kr. Hirdetések Egyhasábos petitsor térfogata után 5 kr, nyilttérben 30 kr. A díj él őr e fizetendő. Bélyegdíj mindig külön szárnitatik. Az előfizetési díjak s hirdetések a lap kiadó hivatalába (Goldberg Gyula papirkereskedése, főtér) küldendők. >?fi\ , ,7)"K Pápa város hatóságának és több pápai, s pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. Tisztújítás előtt. A tisztújítás — s ha az állami köz­igazgatás életbe lép — legalább egyes állomásokra nézve az utolsó tisztújítás küszöbén áll városunk képviselőtestülete, utolszor gyakorolja azt a jogát, melyet sokan az igaz alkotmányosság védbás­tyául tekintenek, de mely tisztátalan in­dulatoktól vezetett egyének által gyako­rolva annyi bajnak s visszás helyzetnek vált okozójává. Ha valaha — most volna kedvező alkalom a hat éves választás, az élet­hossziglan választás ós a kinevezés elő­nyei és hátrányai fölött elmólKedni, most mikor a — minden valószínűség sze­rint — utolsó választás előestéjén ál­lunk; — s ha mégis ezúttal nem bo­csátkozunk ilyen irányú elmélkedésekbe, annak oka azon meggyőződésünkben rej­lik, hogy Pápa város képviselőtestülete oly elemekből áll, melyeknél a választás hátrányairól sző sem lehet, melyek át­hatva ezen aktus fontosságától s ezt kellőleg méltányolni is tudva: az egyes állásokra oly egyéneket fognak megvá­lasztani, kik az állás betöltésére hivat­vák és képesek. Tisztviselőikarunk hat évvel ezelőtt megválasztott azon. tagjai, kik állásukat eddig is lelkiismeretes buzgalommal töl­tötték be, megvagyunk győződve, hogy nem néznek az -uj választás elé kétsé­gekkel. A képviselőtestület saját magát tiszteli meg, ha a város ügyeinek veze­tésében érdemeket szerzett tisztviselőket egyhangúlag újból megválasztja vagy megmarasztja azon helyen, hova őket ezelőtt 6 évvel a közbizalom meghívta. Sokkal észszerűbb a kipróbált erőket használni ott,«a hol még ez erők teljes épségben a város javára működhetnek, mint ujakkal helyettesíteni akarni az ismert egyéneket, próbálgatásoknak tenni ki épen most városunk ügyének vezeté­sét. Ha pedig vannak hivatalnokaink sze­mélyzetében olyanok, kik a rájuk bizott feladatnak nem tudnak megfelelni, ugy a képviselőtestületnek meg kell mutatnia, hogy a város ügyeinek éber őre, hogy a »laissez aller, laissez faire« jelszó nála siket fiilekre talál s a méltatlan hiva­talnokot jobbal helyettesíteni el van tö­kélve. És ha vannak — a minthogy van­nak — városunk tisztikarában egyesek, a kiket nem a hanyagság, hanem vagy aggkor vagy betegség tesz képtelenekké arra, hogy állásuk követelményeinek ugy amint ők maguk is szeretnék — meg­feleljenek: a képviselőtestületnek lesz feladata és kötelessége a város hivatalos ügyei elaggott szolgáinak javadalmazá­sáról gondoskodni. Addig is mig nyug­clijszabályzatunk megerősítve leend, s mig saját nyugdíjalapunk leszen: az il­letőknek a megérdemlett nyugdijat köz­pénztárunk terhére meg kell adni s nem szabad engedni, hogy a szolgálat jutalma helyett hálátlansággal találkozzanak. Leguehezebb a személyes kérdések­től őrizkedni ott, hol egyes személyek javadalmazásáról van szó, de bizunk vá­rosunk képviselőtestületében, hogy ezt a nehéz feladatot városunk javáfa sikerülni fog megoldania. Szerződési minta * a Pápán létesítendő keményitö-gyár részére termelendő burgonyára nézve. Gazdaközönségünk tájékoztatása vé­gett 'alábbiakban közöljük azon pontoza­tokat, amelyekre nézve a bizottság és a keményítő gyár kiküldötte között megál­lapodás létesült. — E föltételek elég vi­lágosak s szabatosan körül vannak írva, csak részünkről óhajtanok, ha a keményítő anyag százalékai után fizetendő 5 kr. (3. pont) egész vagy legalább tized kraj­czárokkal emeltetnék. A pontozatok a következők: 1. Termelő kötelezi magát, hogy 10 egymásután következő években, jelesen 1891—1900-ig bezárólag bizonyos számú hold-területen, a holdat 1200 • ölével számítva, a társaság részére burgonyát termel. 2. A termelő köteles a szerződésileg kikötött terület összes termését teljesen érett, egészséges és földmentes állapotban szállítani. A társaság nem vesz át .bur­gonyát, mely ezen feltételeknek nem fe­lel meg. A termelő a fent nevezett területen nyert összes termésnek 10 százalékát vető­magnak vissszatarthatja, mindaddig, mig a követelt 10 év fennáll. Hogy a termelő képes legyen oly T Á B_C Z AZ ÁLMOK HOHÁBÓL. Zúgott kivül a tél viharja, A hulló pelyheket kavarva, Nem. is oly rég — egy zordon éjjelen ... Oh, nem lehet ezt elfelejtenem! Én már pihentem, félig alván, S merengtem a vihar hatalmán. Majd múltba szállt a röpke képzelet, Egy képnek adva igy a más helyet. De ime tűnnek — és e véghatáron Karjába vesz egy fényes, bűvös álom. Csónakba szálltam — lágyan ringatott Titkon susogtak csillogó habok, — Nap képe játszik a vizek felett S a partokon virágok intenek. Gyorsan sikamlik a csónak tovább Hullámfodor jelölve meg nyomát, . Viruló tájak gyorsan tűntek itt S az ufc tovább mind szebb helyekre vitt. Nem volt bizonynyal szebb az éden! . . Ezer szín játszott tiszta égen, Az enyh© szellő illatot lehelt, Megrészegítve kéjjel a kebelt, Egész élénken hallható vala A természetben egy titkos zene, Ép' mirxtha lenne szellemek kara, Azért is volt bűbájjal ugy tele. A természetben minden, ihletett, Mikéntha ülne fényes ünnepet. Megállt a csónak. Ah. nem is lehet Deirni e. titokzatos helyet, Mely üdvözölt éa osábbal biztatott, Hogy menjek, — hagyjam el a csónakot. Oly szép tündéri kert volt, olyan isteni, Minőt a képzelet se tud teremteni ! Virult virágok százezer faja: A büszke rózsa, szerény ibolya, A nefelejts, az égő szerelem, És mind, mi szépet csak a föld terem. Gyümölcscsel telvók a faágak, A másikon feslő virágok, Minden lépésen egy ujabb csoda. . . A pálma, czédrus erdőt alkota. A bokrokon, a fáknak ágain Versenyre kelt zengő madársereg Oly szép vala, nem birkatám tovább: Ledőltem. A varázs szédite meg. Azt álmodám, hogy ismét álmodám. Csengett fülembe elhalón a dal . . . Egy arcz jelent meg, ismerős nagyon, Fölém hajolt, suttogva ajkival. Oh, ismerős ez arcz nagyon, hiszen, A mását itt szivemben őrizem! — Gyengéd keze simitá homlokom S én a kedves kezet megcsókolom; Mosolygott ajka ás szelíd szeme, A honnan egy üdvösség nóze rám . . . /Tehát enyém vagy — szóltam — az enyém! Maradj örökre itt, hajolj felém, — Szegény szivem, mely annyit szenvedett, A boldogságot hadd ölelje meg!' . . . — Eltűnt a kép, el az egész varázs, Már nem merenghetek bűvös dalon, De ezt az álmot nem felejtem el!! — Óh mit jelenthet mindez — angyalom ?! burgonyát termelni, mely egyrészt gaz­dag termést, másrészt dús keményítő tar­talmat biztosit, jogában áll a társaságnak, ha a termelő nem alkalmas burgonyát termel, neki a czélnak megfelelő burgo­nyából vetőmagot előlegezni, mely előle­get terméséből tartozik természetben visz­szaszolgálni. 3. A termelőnek a czerzödésileg le­kötött földterület terméséből a szerződött társaságon kivül másnak eladni nem sza­bad, viszont a társaság kiélezi magát a szerződött terület összes termését, ameny­nyiben a burgonya a szerződós második pontjában felsorolt kellékeknek megfelel, átvenni, s fizet a termelőnek a burgo­nyában létező keményitőanyag százalé­kai után, minden %-órt 5 krt, azaz 5 krt leszámítva a súlyból 2%-ot beszáradás czimén, mely 2"/ 0 nem tekinthető a bur­gonyára esetleg tapadt sár és piszok egyenértékének. 4. A termelő tartozik az álbala a gyár részére termelt burgonyát akár köz­vetlenül a gyárba, akár pedig a legköze­lebbi vasúti állomásra szállítani. Az e ezélra kijelelt vasúti állomások a követ­kezők: Kis-Czell, Mezőlak, Jánosháza, Vaszar, Gecse-Gyarmat, Gyömöre. Az említett állomásokon bevaggono­zott burgonya szállítási költség a gyárig a társaságot terheli, valamint köteles a társaság a termelőtől átvett burgonya után métermázsánkónt 25 % czefrét a ter­melőnek saját költségén — ingyen — ugyanazon állomásra visszaszállítani, mely állomáson a termelő burgonyáját a gyár részére bevaggonozta. A vasúti állomáshoz való szállítás esetén a termelő tartozik hivatalos mér­legelésről gondoskodni, s annak költsé­geit viselni. A gyárhoz közvetlen eszkö­zölt szállítás esetén a mérlegelés a gyári mérlegen ingyen eszközöltetik. 5. A gyár tartozik a termelőnek holdankint 10 frt előleget adni, és pedig 5 frtot február hóban, 5 frtot május hó­ban, minden kamatbeszámitás nélkül. 6. A termelő a termelt burgonyát köteles minden év szeptember ós októ­ber hónapok közt 8 nappal a társaság részéről történt felszólítás után azonnal megkezdeni és az egész szállítást novem­ber végéig befejezni. 7. A szerződésileg lekötött területen termelt és szállított összes burgonya ér­tékéből első sorban a kapott művelési előleg fedeztetik és számíttatik el, az ez után fenmaradt hátralékos összeget tar­tozik a társaság haladéktalanul azonnal kifizetni. 8. Ha a termelő ezen szerződés által elvállalt kötelezettségének egészben vagy részben eleget nem tenne, a társaságnak jogában álland az adott művelési előle­get, annak az átadás napjától számított 6% kamataival együtt termelőtől, ki azonnali fizetésre köteleztetik, behajtani és a további kártérítési igényeit az ille­tékes bíróságnál érvényesíteni. 9. A társaság fel van jogosítva az országszerte szokásos vetés időszak lefo­lyása után a felöl meggyőződést szerezni, hogy a szerződő fél az egész lekötött te­rületet tényleg bevettette-e burgonyával, és a termelő köteles a társaság meghatal­mazottjának minden általakért felvilágo­sítást a hely színén megadni. 10. A szerződő felek peres esetekben alávetik magukat az illetékes járásbíró­ság illetőségének — sommás kereseti el­járásnak — minden felebbezós nélkül. Szabályrendelet az éves cselédek fölmondási és szegődési idejének megáll apitásáről. 1. §. Veszprém vármegye területén a ju­hászok fölmondási ideje évenként július hó 26—28. napnkra, a. többi gazdasági éves cse­lédek fölmondási ideje október hó 29—31. na­pokra, a szolgálatba lépés ideje pedig juhá­szokra nézve szeptember hó 29-én szt. Mihály napján déli 12 órára, a többi gazdasági cse­lédekre nézve pedig január hó 1-én déli 12 órára állapittatik meg. 2. §. A jelen szabályrendelet 1. §-ában megállapított fölmondási időt megelőzőleg egy gazda sincs jogosítva cselédjének elbocsátási bizonyítványt adni, vagy cselédjének szolgálat keresés czóljából való távozását megengedni. A gazda, a ki jelen szakasz rendelke­zése ellen vét, minden egyes esetben az illető község szegénypénztára javára cselédnél 10, gazdánál ós munkaadónál 25 írtig terjedő pénz­büntetéssel, vagy a pénzbüntetés behajthat­lansága esetén megfelelő elzárással és pedig cselédnél 2 frfc után 1 napot, gazdánál 5 frt után 1 napot számítva büntettetik, az elbocsáj­tás pedig érvénytelen. A jelen szakasz rendelkezése azonban nem terjed Isi azon esetekre, a midőn a szol­gálati viszony előre nem látott rendkívüli okok miatt az 187'6. XHI. t. cz. alapján megszűnik. 3. §. Azon cseléd, ki elbocsátó bizonyít­vány nélkül helyet keres, vagy elszegődik, valamint azon gazda, ki elbocsátó bizonyítvány nélkül bármely időben cselédet fogad, az il­lető község Szegény pénztára javára cselédnél 10, gazdánál vagy munkaadónál 25 forintig terjedő pénzbüntetéssel, a pénzbüntetés behajt­batlansága esetén pedig megfelelő elzárással és pedig cselédnél 2 frt után egy napot, gaz­dánál vagy munkaadónál pedig 5 irt után egy napot számitvja büntettetik, a fölfogadás, ille­tőleg elszegődós pedig érvénytelennek nyilvá­nittatik. 4. §. Minden gazda köteles éves cseléd­jének a megtörtént fölmondás után a szolgá­lati idő utolsó 2 hónapja alatt az 5. §. kor­látai mellett szolgálat keresés czéljából — be­leértve a vasárnapokat és ünnepnapokat is, — összesen három napi időt engedélyezni. E há­rom napi idő akár egyszerre, akár megsza-. kitva vehető igénybe. 5. §. A mely gazdánál több éve3 cseléd áll alkalmazásban, ott a 4. §-ban megállapított szegődési időt az összes éves cselédeknek leg­feljebb '/g-ada veheti egyszerre igénybe ; a sor­rend megállapítása a gazdát illeti, aki azon­ban köteles akkóp intézkedni, hogy a megál­lapított fölmondási határidő utolsó napja után következő 10 nap alatt, tehát november hó 10-ig bezárólag minden távozó cselédje — ha kívánja — a három napi szegődési időt igénybe vehesse. 6. §. A mely cseléd a szolgálati év első 2 napján szolgálatba nem áll, vagy a gazda szolgálatát bármely ürügy alatt és bármely rö­vid időre elhagyja, szökevény cselédnek te­kintendő és ellene az 1876. XIH, t. cz. 57. alkalmazandó. 7. §. Az éves cseléd készpénz ós ter­mény járulékait az évnegyed lejárta előtt nem követelhüti. 8. §. Jelen szabályrendelet alapján első fokban, és pedig nagy és kis községekben a járás foszolgabiraja, rend. tan. városokban a rendőrkapitány, vagy a városi tanács által e czélból megbízott városi tisztviselő, másodfok­ban a vármegye alispánja, harmadfokban pe dig a vármegyei közigazgatási bizottság határoz. Kelt Veszprém vármegye törvényható­sági bizottságának 1890. évi deczember hó 1-én és folytatva tartott rendes közgyűléséből. kir. tanácsos, alispán. Közegészségügy. • Január hó eleje derült ugyan, de igen hideg idővel köszöntött be. — A hőmérséklet 2 ós 16 C° között ingadozva a városok falai között folytonosan a 0 pont alatt maradt, a mezőkön és nyilfc helyekon azonban még ennél is jóval erősebb hideg volt észlelhető. A szünet nélkül fúvó észak-nyugoti sze­lek borús s hideg napokat és temérdek hó csa­padékot hoztak magukkal. A hónap végével engedett ugyan a hideg az ő rendkívüli szi­gorából de a majd nem egy méteres hóburkot még sem volt képes megtörni a nap melege. A nagy hó miatt a szegényebb osztály nem juthatott nem csak a fűtéshez, de még a napi élelmek megfőzésóhez szükséges fához sem ugy hogy a legnagyobb nyomorba sülyedve csak a könyörületes szivek menték -meg őket Két levél. Szomorú történet, melynek vége vig is lejhet. Késő őszre jár'az idő, sötétszürke felliÖk űzik, kergetik egymást az égen s a belőlük lehulló ólmos eső meg-megver­desi az ablak üvegeket. Keserves akkor­dokban fütyül, zúg, süvölt az északi szól, mintha Wagner operáinak hangszereléseit akarná utánozni, meg-megrázva az ajtó­kat sarkaikban. A természetnek már gyenge életereje küzd, vonaglik a tél fa­gyos lehelete alatt s ugy látszik a tél lesz győztes s holnapra szép, fehér ha­lotti lepel borul a tájra. „Hol a boldogság mostanában? Barátságos meleg szobában." Vidáman pattog a tüz a kandalló­ban, kékes illatos füst terjeng pipámból s két kedvesen csacsogó lány kötöget mel­lettem. Mondjon egy mesét kedves Diegó bácsi! szólt Dolóra, — kinek sőtót sze­meiből egy egész delejes battéria ereje sugárzik ki — de valami szomoruat. Ne, ne mondjon szomoruat, kedves Diegó bácsi! úgyis elég keserves az idő odakünn, szólt Stella — kinek mosolygó kék szemei képesek volnának egy elfásult embergyűlölőt is gyermekies hangulatba hozni, — mondjon inkább egy olyan tör­ténetet, melynek jó vége van, hogy Örül­hessek neki. Jól van kedves hugocskáim! megte­szem kedveteket. Mondok egy olyan tör­ténetet, a melylyel meglesztek elégedve. Hanem azután puszit a bácsinak l * * I Epen most egy éve, hogy Cervera barátom vadászatra hitt meg. A pirenaei hegység egyik délnyugatra hajló ágaza­tánál, a Nagyerra folyó partja mellett van egy szép birjfcoka s hozzá egy pompás va­dászterülete. Az első napon gyönyörű sportidö kedvezett, de estére marj nyirkos köd szállott a völgyekben s másnapra kelve épen ilyen bolondul dühöngött a vihar, mint most. Természetesen a vadá­szat szünetelt s az egész napot a szobá­ban kellett eltöltenünk. Rég nem láttuk már egymást s igy a rossz idő csak ka­póra jött, hogy jó xéresi bor mellett kibe­szélhessük magunkat az elmúlt boldog időkről, melyeket fájdalom! már csak emlékezetben tudunk visszavarázsolni. Én is elmondtam az életem sorát ap­róra, ö is. Végre elővett tárcsájából két gondosan őrzött levelet s igy szólt. Ol­vasd el Diegó barátom! Fakuló, törődött levélpár volt,- meglátszott rajtuk, hogy nem mai keletűek s hogy sokszor voltak már kézben. Oadix. 1864. Kedves-Hárítanám! Már csak egy napig maradunk spa­nyol földön, azután hajóra szállunk, hogy Marrokkóba menjünk szembeszállni az ellenséggel. Minden óra távolabb visz tő­led, de hiszen, ha a világ végére mennék is, a távolság akkor sem volna' nagyobb tőled, mintha ott lennék is közeledben, azon nap óta, melyen atyád megtagadta tőlem kezedef; s én reménytelenüjl, két­ségbeesetten léptem ki házatokbóli Tudom nógy igazán szeretsz édes Hárítanám! sj hogy összetett kéz2 el kö­nyörögtél boldogságunkért, de ismerem édes.tttyád- maktcs, megingathatlan. vas­akaratát, hogy tégedet előkelő, gazdag férfiúhoz adjon nőül. Áldom az isteni gondviselést, hegy e háború kitört, igy legalább hazámért harczolva halhatok meg. Előérzetem súgja, hogy már nem sokáig kell küzdenem szivem fájdalmával. A jó Isten adjon neked erőt. vigasztalást hü szerelmedért! Nekem édes lesz a ha­lál, mert utolsó sóhajom is a te kedves neved lesz Hárítanám! Isten veled! Szerető Alfonzod­Sevilla. Kedves Alfonzom! Én csak gyenge nő vagyok, csak sirni ós imádkozni tudok szerelmünkért, boldogságunkért s te az erős férfi elvesz­tetted reményedet. Szeretlek, igaz szív­ből szeretlek édes Alfonzom! s épen ezen igaz szerelmem ád erőt ós reményt, hogy a jó Isten meghallgatja kérésemet. Én hi­szem, hogy élni fogsz, s hogy egymásé leszünk még. Azért légy bátor, de kí­méld életedet. De ha az volna megírva a csillagok fölött, hogy neked halnod kell s hogy én nem lehetek a tied ez életben, ugy esküszöm! hogy soha mást nem sze­retek, hanem zárdába megyek s imádko­zom, hogy leikeink egyesüljenek az ég­ben! Isten áldása és a Madonna ótalma n! Hát mi történt Dolora. Hát édes hugocjskáin moru sejtelme betelj A spanyol fegy hü Hárítanád. ' Alfonzéval? kérdó ím! Alfonzó szz­esült. verek győztek, di-

Next

/
Thumbnails
Contents