Pápai Lapok. 18. évfolyam, 1891

1891-11-22

1U bővített bóber tanulás most még a német nyelv ismerését okvetlenül szükségessé teszi, de nem természetesebb-e a német nyel­vel mint külön tantárgyat megjelelő módon és kellő mértékben tanítani ? Valóban az ez •irányban felmerült aggályok, közelebbről szemlélve, összetörpülnek és szappanbu­borékká válnak. Igen jellemző különben azoknak ál­láspontjára, kik az orthodox elv érdeké­ben tartják szükségesnek a bibliának az apanyelv helyett németre való fordítá­sát, hogy a nagyváradi orth. rabbi, ki tud­valevőleg a fanatikus hírében áll, csak azért vezette be a biblia magyarra való for­dítását az ottani izr. nép és polgári iskolába, hogy annál biztosabban érhesse el a czélt, melyet neki mint zsidó orth. papnak a zsidó hagyomány előír, az az, hogy a bibliában a lehető legnagyobb eredményt érhesse el. Áttérve a helybeli viszonyokra, szem előtt kell tartanunk a tanítók kényes ós az iskolaszék kényelmes helyzetét. Míg a tanitó a tanév harmadik hónapja vége felé a zsidó felekezeti iskola legfonto­sabb tantárgyának módszertani kezelését illetve, sürgetésének daczára, még mindig bizonytalanságban van, addig a t. iskola­szék mély hallgatással üti el az egészet. Hivatása magaslatán álló elöljáróság az iskola j.avát igazán akaró igazgató pedig nem huzza-vonja az ügyet; nem engedné szükkeblüségböl és az iskolát nem is érintő, személyi érdekekből, hogy tanítóik, kik­nek nehéz hivatása ugy is lélek-ölö, hiába való, minden haszon nélküli mun­kával agyonsanyargassák magukat, úgy­mint zsenge gyermekeinket; nem germa­nisálna, hanem magyarositana; szóval nem tűrne ily hallatlan viszás állapoto­kat, melyeknek következményeiért csakis rajok hárul a felelősség — Itt iskolaszóki tagok lemondanak, ujak választatnak he­lyökbe, ezek is visszalépnek, de az iskola legfontosabb ügye csak a régi stádium­ban, elintézetlenül marad. — Mi lett és rni lehet ennek a következménye ? Első sorban, bogy a biblia és német nyelv ta­nítása a tanitó legjobb akarata és magát feláldozó tálfeszitett buzgalma mellett terjedelmileg és alakilag szenvedni fog. De mi tulaj donkópen az égbekiáltó bün, melyet a helybeli izr. tanítótestület követett el, hogy szózata ily mellőzésben részesül ? Egyedül áll talán felfogásá­val e hazában? Igazságtalan ügyet akar talán érvényre juttatni ? Nem a leg­szentebb ügy érdekében emelt-e szót? Nézzük csak közelebbről ezt az agyon­hallgatott emlékiratot. A tanítótestület didacticai szempontból tárgyalja a biblia tanítását és időszerűtlennek nevezi az ed­digi módszert, mivel az általános magya­rosodás következtében továbbra nem al­kalmazható, keresztül nem vihető. — Az emlékirat nem egyes tanítók individuális véleménye. — Az egész tanítótestület ér­tekezletre gyűlt össze, hogy a kérdést megvitassa. — Nem rendkívüli erőfeszíté­sek után, hanem a körülmények ós az is­kolákban nyert több évi tapasztalatok folytán egyhangúlag kimondta az értekez­let, hogy a biblia tanítását oly alapra kell fektetni, mely alap mellett e fontos tárgy sikeres tanítása biztosittassék, ós hogy e czólból a héber szöveget nem németre, hanem magyarra kell fordítani. Határo­zatát irásba foglalta és az iskolaszéknek felterjesztő. — Érveléseiben azonban min­denütt reflectált a hitközség jogos köve­telményeire a német nyelv ós a bővített héber tanításra vonatkozólag ós biztos ki­látásba teszi, hogy- azoknak jövőben még kiterjedtebb mértókban tudna megfelelni; az előre kijelölt végczéllal pedig annyira tisztában van, hogy nem férhet kétely hozzá, hogy azt a vógczólt elérni nem akarná.— A Chauvinismus tendentiájával ezen előzmények ós ezen eljárás után a testületet nem illetheti senki. Fájdalom, hogy egyelőre a szándékolt czélt nem érte el, de bízzunk a legközelebbi jövőbe! — Bármily tért hódítson is az előítélet, az idő, még pedig a legközelebbi idő már a tanítótestületnek ad igazat, mert a szá­mos szülők panasza, hogy gyermekei­ket hiába sanyargatják, csak nem hang­zik el hiába, viszhangra fog az találni a hivatott körök és közegek körében, hogy az állam és törvényadta befolyásukat kellő módon érvényesítsék és hogy jövőben ne türessék módszer egy iskolában sem, mely a tanítót és tanulót egyaránt szellemi ós testi kínokra és kínzásokra marasztalja el, — még pedig minden észszerű ok és cél nélkül. Minden idegen beavatkozásnak az érdemes iskolaszók tehát ugy vehetné ele­jét, ha az ügyet saját hatáskörében elin­tézi. — Módjában állna azon kételyeket eloszlatni, melyek oly sok ós sokféle fel­fogás és vélemény nyilvánítására adtak okot. — Határozatának pedig azon örven­detes eredménye volna, hogy a biblia ta­nítás alaposabban történhetnék ós hogy gépies utánmondássá nem fajulna el, a német nyelv és a bővített héber tanítás­nak szintén csak előnyére válnék a mód­szertani alapelvek alkalmazása és a helybeli izr. iskola jövőre is a hazai népiskolák legelsőivel vetekedhetnék. — Adja Isten, hogy ugy legyen! Ä. z. s. Vidéki levelezés. A tapolczafői ev. ref. egyház torony­csillagának ünnepe. Öröm és bála napja volt £ hó 19-ón a tapolczafői ev. ref. egyháznak, ugyanis e na­pon tétetett fel ünnepélyesen az uj torony te­tőzetére — mely veres réz fedéssel készül s egyik disze lesz a dunántúli ev. ref. templom­tornyoknak — a csillag. Már reggel korán nagy számu nép sereglett a lelkészlak udva­rára, a bol az uj csillag közszemlére kitéve volt. Az ünnepélyes aktus V 2 10 érakor vette kezdetét s minthogy a munkálatok miatt ha­rangozni nem lehetett, a harangszót mozsár lövések helyettesítették. A lövések elhangzása titán 12 díszbe öltözött hajadon kiszállította a felkoszorúzott csillagot a templom előtti tér­ségre, hol egy asztalra helyeztetett fel. Ekkor megzendült az egybe sereglett nagyszámú kö­zönség ajkain a XOV-ik zsoltár: „Jertek ör­vendjünk mindnyájan",. Az első és második vers eléneklése után alolirott lépett az emel­vényre, s rövid imában bálákat adott a Min­denhatónak, ki eddig velünk volt munkáink­ban. Az ünnepi beszédben a csillagnak a ke­resztyén vallás történetébeni jelentőségét fej­tegetve, a munka befejezéséhez erőt és kegyel­met kért a Mindenhatótól. Ezt követte bere­kesztőül a 135-ik dicséret 3-dik verse: „Ez­után is csak totőled várunk." Ének után a 12 hajadon felhúzta a csillagot a torony tetőre, hol az ács elhelyezte és megerősítette. Ekkor megkezdte az ács az áldomás ivást a magas­ban, első sorban a királyért, azután püspö­künkért, a helybeli lelkészért, gondnokért, elöl­járókért, a gyülekezet minden tagjáért stb., minden áldomás ivás után ledobva a poharat, a melyet kiürített. Áldomás után a zsemlye szórás következett szinte a torony tetőrül, a gyermekek nem kis örömére, kik felszedés közben egymást tisztességesen meggyomrolták. Az ünnepély végeztével az építő mester Bézenbach Károly, kinek a tapolczafői torony egyik legsikerültebb műve, valamint a gyüle­kezet elöljárósága a lelkészlakra, a munkások pedig az egyház gondnokához voltak ebédre hivatalosak, hol a ritka és örvendetes nap be­fejezéséül a jó. kedv -jés vidám hangulat a késő esteli órákig'tartott. Végül megemlítem, hogy a csillagba egy emlékirat is tétetett, melyben leíratott az előbbi toronytető ópittetési ideje és minősége, vala­mint az uj toronytető ára, továbbá községünk­nek a legutóbbi népszámlálás nyomán feleke­zetek szerinti népessége, végül a gyülekezet­nek ez idő szerinti tisztviselőinek, valamint az építőmesternek neve. epikát tyincza reform, lelkész. Irodalom és úúii — A Pallas irodalmi és nyomdai részvénytársaság kiadásában, mint a „Nemzet­gazdasági irók tára" egyik kötete, most jelent meg Ricardo Dávidnak „A közgazdaság alapelvei" czimű nagybecsű munkája, Láng Lajos fordításában. Azon nemzetgazdasági mun­kák között, melyek e tudomány alapvetéséhez leghathatósabban hozzájárultak, Smith Ádám munkája mellett kétség kivül első helyet fog­lal el Ricardo műve. A mélyen gondolkozó és szigorúan következtető író e munkában választá el a nemzetgazdaság gyakorlatát annak tudo­mányától; ő hozta tulajdonképen rendszerbe Smith eszméit. Emiitett munkája, daczára azon nagy változásoknak, melyeken időközben a nemzetgazdaság átment, mindig azok közé fog tartozni,- melylyel meg kell ismerkedniük, mely­nek minden egyes eszméjével tisztába kell lenniök mindazoknak, a kik a nemzetgazdasági tudomány terén működnek, akár pedig csakis annak törvényeivel és tanaival megösmerkedni kívánnak. Bicardoról a magyar irodalom máris bir egy önálló, alapos tanulmánynyal Pikier Gyula tollából; maga a forrásmunka azonban eddigelé még nem volt nyelvünkre átültetve. Örömmel üdvözöljük tehát azon tényt, hogy az Akadémia nemzetgazdasági ás statisztikai bi­zottsága, az általa megindított „Nemzetgazda­sági írók tárában", ezen alapvető munka ma­gyar fordítását is nyújtja közönségünknek, még pedig Láng Lajos államtitkár sikerült fordítá­sában. Láng, mint az előszóban említi, örömét találta benne, hogy azt az írót, a kinek mű­vei neki is annyi felejthetetlen élvezetet sze­reztek, ő mutassa be ,a magyar közönségnek; bizonyos is, hogy az angol írónak irodalmunkba való átültetése által valóságos érdemet szerzett magának. — Eddig 3 füzet jelent meg. Egy­egy füzet ára 50 kr. — „Téli Újság". Illustrált vallásos prot. néplap A lap deczember, január és feb­ruár hónapokban fog Budai János szerkeszté­sében minden héten egyszer, szerdán megje­lenni. Előfizethetni Hornyánszky Viktor könyv­árusnál Budapesten. Előfizetési ár a három hóra 26 krajezár. Egyszerre azonban legalább 10 példányt kell megrendelni. — A fürdő és turista újság címen új szaklap indult meg Budapesten. A lap a fürdők, gyógyforrások, gyógyító intéze­tek, ásványvizek, fürdőközönség, turisták, üdü­lők és utazók közlönye. E lap hézagpótló a magyar hírlapirodalomban. Már az első száma is teljes garancia arra -nézve, bogy a nagy közönség kiváló szakértelemmel megirt köz­hasznú dolgokról nyer belőle alapos ós telje­sen tárgyilagos ismeretet. Szerkesztése is jó kezekben van. Felelős szerkesztője: ülés Jó­zsef. Előfizetési árak; egész évre: 6 frt, fél évre: 3 frt. Megjelenik minden hó 1-én és 15-én. .Szerkesztőség és kiadóhivatal Andrássy­ut 33. I. emelet. — Áz Athenaeum Kézi Lexi­kona. A tudományok encziklopédíája külö­nös tekintettel Magyarországra. Szerkeszti Dr. Acsády Ignácz. Harmadik füzet. Budapest, 1891. A közhasznú vállalat harmadik füzete pontosan megjelent s újabb tanúságot tesz egyrészt a buzgalomról és szakavatottságról, melylyel készül, másrészt a kiadó társulat ál­dozatkészségéről. A jelén füzetben ugyanis há­rom önálló melléklet van. Az első gyönyörű és fölötte költséges szines mülap, mely a ma­gyar lovas katonaságot tünteti föl az 1700— 1840 közti években. Egy másik műlap az em­emberi test alkatrészeit tünteti föl; a harma­dikon pedig a vegyes házi királyok, köztük a Hunyadiak és Szapolyaiak családfáit adja öt külön csoportban a legújabb kutatások ered­ményei alapján. A szöveg maga az Arany és Ázsia közti dús anyagot öleli föl tervszerűen, a tárgy fontosságához mért terjedelemben fel­dolgozva. Bőven van tárgyalva hazánkra való tekintettel az Ausztriai jog, az Archaeologia, az Áru, Áru- és értéktőzsde és szokványai stb. Igen gazdag a füzet műszaki és technológiai czikkekben s az árvízügyeket megfelelő ter­jedelemben és szakavatottsággal tárgyalja. A Kézi Lexikonról el lehet mondani, hogy min­den füzetében szebb és jobb lesz s mind job­ban megérdemü a közönség támogatását. Negy­ven füzetben a vállalat be lesz fejezve. Egy füzet ára 30 kr. Legczélszerübb előfizetési mó­dozat 10 füzet árának előzetes beküldése akár az Athenaeum könyvkiadóhivatalához , akár bármely hazai könyvkereskedéshez. — A „Képes Családi Lapok" legutóbbi száma rendkívül érdekes és dús tar­talommal jelent meg. Beniczkiné Bajza Lenke „Titok" czimü regényének folytatása mellett ott találjuk Palágyi Lajos-n&k „Szerelem czimü hosszabb költeményét, Nagyvárady Miráenak elbeszélését és több apróbb érdekfeszítő be­szélyt. Irodalmi becsét emeli e számnak Tol­nai Lajos megkezdett czikksorozata, melyben a magyar költőknek írói jellemrajzát festi Cso­konaitól—Bartók Lajosig. E nagy költőnk és kritikusunk nem a költők életrajzát ismerteti meg velünk, hanem a költő egyéniségének, írói jellemének hű rajzát adja. E számában Csokonayról beszél, méltatja irodalmi működé­sét, mely nevét a magyar irodalom történeté­ben halhatatlanná tette. Részünkről a legme­legebben ajánljuk a „Képes Családi Lapok-at olvasóink figyelmébe, mint egy oly lapot, mely­nek minden egyes száma legkiválóbb íróink és írónőink tollainak műveit tartalmazza. Előfize­tési ára: Egész évre 6 frt; fél évre 3 frt; ne­gyed évre 1 frt 50 kr: mely előfizetési ösBze­gek a „Képes Családi Lapek" kiadóhivatalá­hoz: Budapest, nagykorona u. 20. szám alá czimzendők. . — A magyar remekírók első egyöntetű jutányos összkiadása. Régen érzett hiány a magyar könyvpiaezon, hogy remekíróink művei egyöntetű kiállításban és alakban nem léteznek, a mi egyébként na­vasuti állomásra, egy órakor elhagyva Szegedet. A hőség, a gyors vonat rázása nem igen engedtek pihenni, meglehetős fárad­tan értünk reggel Temesvárra. Itt az ál­lomáson időztünk, mig az Arad felé ér­kező vonattal folytathattuk utunkat. — Arad, Arad, — mennyi gyászos emlék fű­ződik hozzád?! A kanyargó Maros, a számtalan füs­tölgő gyár kéményei, szép utczák, nagy épületek, elég élet mindenhol, elég moz­galmas és mondhatom szép vidékü, s roha­mosan fejlődő város. A főtéren impozán­san emelkedik az uj „Szabadság szobor" ide zarándokol sok hazafi, szomorú gon­dolatok töltenek el, ha az oszlopot körül övező jól talált dombormű „arezokra" e nemes vonásokra tekintünk. Ők valóban vértanuk, a haza oltárán folyt ártatlan vérük; milyen rémes időkre emlékeztet­nek, a 19. század feljegyezte nevöket, fel egy gyászlapra! A nap sugaraiban ra­gyog az emlék, a nap letűnik, de a dics­sugár felettük megmarad mindeckor, örökre! A „kivégzés" helye nem messze van a várostól, elhagyatott gazos kis ut kukoricza s buza földek között vezet be az országútról, gránit koczká kövekkel van a magaslat össze állítva, hol az em­lék pyramison ismét a vértanuk nevei, s a kor van jegyezve. Köny tolul a szembe, ha jól elgondoljuk, hogy miként haltak ök itt meg, feljajdul szivünk az igazság­talanság felett! De fátyolt sűrű, fátyolt a múltra, négy tized mult ez esemény fe­lett, de bár múljon négy ezred is, a ma­gyar nem fogja e hőseit felejteni! — Nem tagadom rosszul hatott, hogy oly el­hagyatott e hely, giz-gaz nő a kövek kö­zött, sem fák, sem kis zöld sövény nem övezi az emléket, vagy az oda vezető kis utat. Valaki majd talán egyszer akad. mégisj ki ren&ssQWseA gOÄ^QStÄtr4v'|p^||| e helyet, hogy az idegenek ne mondhas­sák, — milyen kevés bennünk a ke­gyelet!— A vár roppant kiterjedéssel bir, egész ezred katonaság van benne elhelyezve, rémes hosszú sánczaival, hatalmas ágyú­golyók gulyákban rakva, örkatonák min­denhol, a nehéz vonó hid lánczaival, ko­mor ágyuk; mind ez olyan szomorú ha­tással van. A szép hárs sorok, szelídebb gondolatra indítanak. Különösen a kórház és templom előtt két ős fa pompázó vi­rágdíszben,' nagyszerű példányok. A végtelen hőség nagyon elgyötört, igen j ól esett pihennünk "Wittman Károly úr vendéglőjében, hol kivülről nem is gondoltuk, milyen szép étterem kedves kerti hely van belülről, és olyan olcsón, meg jól, talán sehol nem lehet étkezni (az étlapon 15—16 kr menu). A gazda maga igen intelligens ós kedves házi ur, kinek üdvözletet vittünk városunkból fi­vérétől (a czist, rend egyik tudós tag­jától). Midőn kellőleg restaurálva voltunk, "Wittman úr pompás gyoroki vörös borral búcsúztatott, (melyből még utra kelle vin­nünk) siettünk a vonatra, hogy Temes­várra vissza térhessünk. Már messziről feltűnik s igen érde­kesnek ígérkezik e „sok tornyú város", mely a történelemben szinte olyan nagy szerepet játszott. Hunyadi János építtette (1453.) ez erős várat, melynek bástyáin századokon át, a török félhold ragyogott, mig nem Savoyai Jenő herczeg hősi­esen letépé e pogány jelt, hogy többé soha fel ne tűnjön Temesvár falain. Dózsa Györgyöt itt koronázták halálra izzó tró­nusán, utoljára 49-ben szólalták meg az ágyuk, azután csend, szomorú csend kö­vetkezett! Most igen élénk a várps, nagy gyá­rakkal, virágzó kereskedéie.mme.l, szép tartamok (i»^én^^pps^ *ép% voltak itt is.) Lóvonatok csengenek, tá­gas terek, jól kövezett utczák, szép lige­tek, pompás fasorok, melyek alatt órákig lehet járni, Titka város dicsekedhetik ilye­nekkel. A régi várból csak alig látni, he­lyenkint bástyafalazat, nagyvárosias szí­nezetű a belváros, a külváros felé inkább nyaralószerü az építkezés. Igen látogatott szép hely a „városliget" pompás árnyas séták, kedves hid a Temes ós Béga össze­folyásánál, katona zene a chiosknál, hol nagy közönség fogyasztja a fagylaltot stb. Coronini gróf lótesité e szép „Stadtpar­kot" kinek emlókszobra a temesvári pol­gárok hálájára vall. Ezentúl a Bega mel­lett már a nagy gyárváros terül, mozgal­mas kép; siető munkások, füstölgő gyá­rak. Feltűnt, hogy a leányok apróra font haj tekercset viselnek, szóles kör-fésüvel feltűzve. Visszatérve a ligetből a vak kintornás az útszélen még most is foly­ton azon egy melancbolikus dalt hallatja „Kossuth Lajos azt izeate" stb. és e bus hangok össze vegyülnek a fecskék éles csiripelésóvel, (más faj mint a mieink) és elviszik az „izenetet" oda messze az olasz ég alatt búsongó agg honfinak! Fényárban tündöklik a város, hote­lekben, nagyobb épületekben be van ve­zetve a villany világítás, a tiszti kaszinó előtti téren (hol az étkező mindenki szá­mára nyitott) igen nagy közönség foglal helyet, utczákon sétálók tömege hallgatja a szép katona zenét, .mi nagy élénkíté­sére van a városnak. Különbén, nagyobb részt németül beszélnek mindenhol, nem csoda, hogy Temesvárt „Klein-Wiennek" nevezték már el. A kiállításban lázas si­etséggel dolgoznak, azon reményben, hogy a király is eljÖ azt mégtekinteni; Európa szállóban elég jó szolgalat s szobáink voltak, honnan kora reggél is­mét utra" indultunk. Pompás; termő vidék' et •* ,gaid.*g alföld, hullámzó dús arany kalászok, kö­vér földek mindenhol. Versecz csinosan fekszik, szép szöllök (hires jó vörös bo­ráról), jól esik a szemnek végre hegye­ket láthatni, melyek egyikét régi vár romjai koronázzák. Jassenpvánál más vonatra kell át szállani, egy perez, ós a túltömött cou­pekban alig kaptunk helyet, mindannyin­kat másba tesznek. Én I. oszt.-ba jutok, hol gentry család egy nagy doggal rosz­szallólag tekint felém, hogy zavarni mer­jük őket. A selypítő két kisasszony, a még szép bágyadt mama, egy genialis ifjú és jóságos nagynéni, folyton ólczelnek a vonat lassúsága felett „hisz török pon­niaik gyorsabbak;" a dogg lihegő nagy nyelvével megnyalja az ifjú czipöit, fel­kapaszkodik a coupé ablakán," oh milyen herczig „Názó", — örvendeznek a höl­gyek, milyen jól van nevelve, ö is gyö­nyörködik a kilátásban." Sándor úrfi a kutyát vissza szorítja helyére, „ah eltö­röd Názó derekát", aggódnak ismét a hölgyek, olyan egyenesen ülve, mintha pánczélozva lennének. De az úrfi nem tö­rődik az intéssel, újra incselkedik a nagy ebbel, miért a mama bágyatagon inti Sán­dor úrfit, hogy 20 éve daczára valódi „bébe". Jól mulattam a „Názó" család felett, ki-ki pillantva a csinos verseczi hegylánczra, melyet más oldalról láttunk, mig végre Oroviczán újra enyéimhez ju­tottam. Az állomáson sok utas, a kocsi­kat gyorsan elfoglalták, különösen kik oláhul tudtak beszélni, a vissza maradt fuvarosok szemtelenül sokat kértek, azt gondolva, hogy bár mily árt okvetlenül megkaphatnak. Végre sok tanakodás, bo­szttság után, elhatároztuk, hogy megvár­juk a vonatot, azon megyünk Aninára. (Folyt. Köv.) gyon is természetes, miután a különféle írók művei több rendbeli kiadóknál jelentek meg, mely utóbbi körülmény a teljes egyöntetűséget kizárja. A budapesti Aufrecht és Gold­schmied könyvkereskedő czég —a kérdéses kiadók beleegyezése ós közreműködése mel­lett—most hozza először forgalomba a ma­gyar klassikusok egész sorozatát teljesen egy­öntetű alakban és kötésben. Ezen kiadásnak ejőnye a kifogástalan nyomdai kiállítás és a szép fehér papiroson kívül főleg annak feltűnő olcsósága. Egyelőre az első sorozot 35 kötet­ben jelent meg és a tetszetős kötetek az igen csinos vászonkötósben bátran mérkőzhetnek ineg a nagy német könyvkiadók klassikus ki­adásaival, mint a Cotta-, Reclam- Speemannéi­val, melyekkel egyébként olcsóság tekinteté­ben is versenyezhetnek. Á gyűjtemény tar­talma: Arany János eredeti művei (a fordítá­sok nélkül) 7 kötetben, — Br. Eötvös József szépirodalmi művei (a politikai iratok nélkül) 13 kötetben, — Petőfi Sándor költeményei 2 kötetben. •— Tompa Mihály költeményei 2 kö­tetben, — Tóth Kálmán költeményei 4 kötet­ben, — Kölcsey Ferencz összes müvei 7 kö­tetben. Az egyes kötetek 20—30 ívnyi terje­delemmel bírnak. További kötetek megjelenése közeli kilátásba van véve. Az első sorozat ára 70 frt, melynek törlesztésére a vállalkozó Aufrecbt és Goldshmied czég a könyvkedve­lőknek igen előnyös feltételeket nyújt. Remél­hető, hogy közönségünk- e hazafias vállalatot kellőleg méltányolni és felkarolni fogja, a kö­tetek tartalma minden mivelt emberre nézve kívánatossá teszi azok megszerzését a mit a kedvező fizetési feltételek lehetővé tesznek. Hivatalos rovat. ad. 4440. 1891. ikt. Hirdetmény. Pápa város képviselő testületének 138/891. számú azon határozata, melyei a városi ügyész évi fizetését 200 frttal emelte, a jegyzői irodá­ban mindenki által betekinthető; s ez ellen netáni fölebbezés mai naptól számítandó 30 nap alatt beadható. Pápán, 1891. november 16-án Nagy Boldizsár főjegyző. 4736. Hirdetmény. 7b 1891, ikt.. Siketnéma gyermekeknek szellemi képez­tetés végett a kaposvári intézetbe leendő fel­vétele módozatairól, kellékeiről és feltételeiről az érdekelt szülők és gyámok- a polgármesteri hivatalnál mindenkor kellő értesítést nyer­hetnek. Pápán, 1891. november 15-én. A városi hatóság. 5678. r 1891. ikt. Hirdetmény. Szőlővesszők és használt karók szállítá­sának szabályozása tárgyában kibocsátott 60,742/n. 891. számú ministeri körrendelet folytán, felhivatnak mindazon községek, me­lyeknek területe filloxera zár alatt még nem áll, hogy aziránt, vájjon a szőllövessző és hasz­nált karók szállításának általános felszabadí­tásába belenyugosznak-e, vagy ez ellen saját területükre nézve tiltakoznak ? mai naptól szá­mítandó legfölebb 30 nap alatt nyilatkozzanak. Mi az e tárgyban törtónt 24.026/x. 891. számú alispáni intézkedéshez képest, és egyes szőlőbirtokosok érdekében is ezennel közzé tétetik. Pápán, 1891. november 15-én. A városi hatóság. KÜLÖNFÉLÉK. — Erzsébet királyné névüane­pón városunk középületein zászlók leng­tek, a nagy templomban pedig ünnepé­lyes mise tartatott, melyen Néger Ágos­ton apátplébános pontifikált fényes se­gédlettel,, s melyen a honvédtisztikar és a hatóságok is megjelentek. f Csiky Gergely A magyar szépirodalmat rendkívül súlyos veszteség érte fáradhatlan, lángeszű munkásának Csiky Gergelynek folyó hó 19-én törtónt kora halálával. A fáradhatlan agy meg­szűnt dolgozni, megszűnt elénk varázsolni az élet alakjait a színpadon. Hogy mit vesztettünk Csikyben, azt nem lehet itt fejtegetni, de áz bizonyos, hogy az űr, mely halálával támadt, sokáig betöltetle­nül marad. Az egész nemzet részvéte ki­sérte sírjába. — Vaszary Kolos Magyarország herezegprímása. tegnap és tegnapelőtt a szomszédos Győrben volt a. tisztelgő kül­döttségeket fogadni. A város a magas vendég tiszteletére fel volt lobogózva. — Vármegyénk alispánja Vég­hely Dezső kir. tanácsos e hó 17-én sze­mélyesen részt vett azon küldöttségben, mely a klosterneuburgí kanonokrend suuri ur odaírni erdejének törzskönyvi kiigazí­tását eszközölte. Az e végbői tartott hely­színi tárgyaláson a kir. erdőfelügyelő és a zirczi járás fÖszolgabirája is megjelent. November hó 18-án pedig az alispán Sió­fokra utazott azon czélból, hogy a Sió­zsilip ujjá építése érdemében megtartott helyszíni tárgyalásnál vármegyénk érde­keit képviselje. — Erzsébet királyné Ö Felsége magas névünnepe alkalmából f. évi no­vember hó 19-én a veszprémi székesegy­h4ib*a tartott isteni tiszteleten réazt vetii

Next

/
Thumbnails
Contents