Pápai Lapok. 18. évfolyam, 1891

1891-11-15

rosház előtti vörösmárvány oszlopok nem egyszer szolgáltak neki szószékül, honnan politikai nézeteit fejtegette a választóknak. Majd a városház nagy termében, majd annak udvarán halljuk gyújtó szavait, májd a Szól-utozábanlátjuk a győztes ' mámorban uszó nópáradat tömkelegében, midőn csillapítja a kedélyeket s inti a győztes polgárokat: gondolják meg, hogy Európa szeme a pápai polgárokon van, tartózkodjanak á személy- ós vagyonbiztosság megháboritásától. Tetszett a pápaiaknak Európa figyelme s a szónoki inventio csendet parancsolt, sőt vállaikra emelték a találékony szónokot és hazaszállították lakására. A keszthelyiek büszkék Vaszary Kolosra, mint városuk szülöttére; mí pápaiak is büszkék lehetünk rá, mert városunk volt elsö tere ós tanuja fiatal tettvágyának, irói pályájának, lelkes, hazafias, áldásos működésének. Szívesen is emlékezett vissza mindig Vaszary Pápán töltött éveire. Valahányszor csak megfordult Pápán, már mint pannonhalmi főapát is, mindig meglátogatta régi, jó ismerőseit. Pápa csak önmagát tisztelte meg, midőn Vaszary Kolost, az egykori pápai lelkes tanárt, a pannonhalmi Szt-Benedekrencl szeretett főapátját s a jelenlegi esztergomi herczegprimást díszpolgárainak sorába választotta. Éljen Vaszary Kolos herczegprimás, Pápának legfiatalabb díszpolgára! Városi díszközgyűlés. 1891. nov. 14. Nagy számmal jelentek meg városunk képviselőtestületének tagjai a tegnapi díszközgyűlésen, melynek egyetlen tárgyát Vaszary Kolos esztergomi herczegprimásnak városunk díszpolgárává leendő megválasztása képezte. A gyűlést Osváld Dániel polgármester nyitotta meg a következő szavakkal: Mélyen tisztelt képviselő testület! Úgy a hírlapok, mint az általam kibocsátott disz-közgyülósi meghívóból méltóztattak tudomást szerezni arról, hogy Ö Eelsége koronás királyunk Vaszary Kolos pannonhalmi főapát urat esztergomi herczegprimássá legkegyelmesebben kinevezni kegyeskedett. (Éljenzés.) Ezen örvendetes eseményből kifolyólag van szerencsém jelenteni a mélyen tisztelt közgyűlésnek, hogy "ezen örvendetes hir megérkeztével Pápa város tanácsa ö" Excellentíájához feliratot intézett. Később néhány nap múlva Horváth Lajos iir hozzám egy indítványt terjesztett be, melyben indítványozza, hogy Pápa város közönsége 6 Excellentíáját Pápa város díszpolgárává válaszsza meg. (Hosszan tartó lelkes éljenzés!!) Eelkérem a mélyen tisztelt képviselő testületet, hogy az írásban beadott ós felolvasandó indítványhoz képest legyenek szívesek határozni". Ezután jegyző felolvassa a Horváth Szőregnél is a honvédséggel egyesülten; ugyan is: Gróf Hadik ezeredes a ráczok áltál február 9-ón elfoglalt ós sánczokkal megerősített — Szegedre nézve veszélyes — szöregi hadállást elfoglalandó: hidat veretett a Tiszán, s azon február 13-án az összes rendes és a nemzetÖrségi erővel átkelvén, megtámadá és az ellenség heves ágyutüzelése daczára rohammal hatalmába kerité a szőregi sánczokat, s áz igen jelentékeny veszteséget szenvedett ráczokat elüzó onnét, egy 6 fontos ágyút s több zászlót ós társzekeret foglalván el tőlük. Gróf Hadik Gusztáv ezeredesnek ezen harczokra vonatkozó jelentései az 1849-ben Debreczenben kiadott hivataloslapnak, a „Közlöny"-nek 29. 30. ós 39-ik számaiban foglaltatnak, melyek lényegesebb részeit e leírásban felhasználtam. Helyén valónak látom most itt az előadottak után- kegyeletesen megemlékezni néhai Hunkár Antalról, Veszprém vármegyének 1848/9-ki főispánja ós kormánybiztosáról, és pedig annyival inkább; mivel a febr. 11-én Újszegeden vivott harczban az is szerepelt, s talán az eredmény elérésének is némi részben tényezője volt. Néhai Hunkár Antal szolgagyöri .volt nagybirtokos, a Veszprém megyebeli előkelő családok egyikének ivadéka, 1809ben a nemesi felkelő seregben, mint lovas százados szolgált s a győri csatában vitézsége által kitüntetó magát; ugyan is századjával bevágott a francziák közé s azokat jól megszabdalá, azonban a túlnyomó erő által körülvéve, miután lova alóla ellövetett, 7 vérző sebbel egy tábornok foglya lön, s a francziáknál emberséges bánásmódban és mint sebesült kellő ápolásban részesült. 0 a többi foglyok és sebesültekkel együtt Pápára lett volna szállítandó, azonban Szemeréről éjnek ide•,, jén, sz*re,ns3é9eft itafMkQit és hu* k«Lajos képviselő által beadott indítványt, mely igy szól: „Az általános öröm nyilvánítása között, mely Kárpátoktól Adriáig a legközelebbi napokban országszerte kifejezést nyert, felújulnak a multak emlékei városunk kegyeletes érzésű, hazafias polgárai előtt is azon időkre, mikor hosszas elnyomatás után a szabadság hajnala hazánk egére felderült. Ha bár mint gyermek voltam tanuja az akkori dicső napoknak, de annál fogékonyabban él keblemben emléke egy férfiúnak, ki akkor lépett először a nyilvánosság terére és lángoló hazafiságával, elragadó ékes szólásával csak hamar e .város 'és megye területén egyik vezére és leghatásosabb szószólója lett a politikai mozgalmaknak. S a mi 30 óv előtt e város szerény falai között megtörtént, ugyan az sokkal fényesebb és szélesebb körben ismétlődött most, midőn ugyanazon férfiú a korona bizalma által az egész ország öröméré olyan csillagnak ismertetett fel, melynek ragyogására mi papaiak 30 év előtt is büszkék valánk. Nem a nagyok előtt való hízelgés czólzata, hanem az őszinte hódolat indított arra, hogy kifejezést adjak azon tiszteletteljes. ragaszkodásnak, melyet a nagyérdemű főpap Vaszary Kolos iránt e város minden polgára minden időben érzett, akkor midőn a hozzánk is közel eső körtől megválik, hogy igaz vallásosságával, mély tudományával és lángoló hazafiságával az egész ország főpapja, vezére ós minta-képe legyen, de biztat a tudat, hogy a válás csak látszólagos; mert a nap habár keletre osztja is első sugarait, keleté marad akkor is ha áldó fényével az egész fél-tekét besugározza. Azon alkalomból tehát, midőn királyunk ö Felsége által Vaszary Kolos pannonhalmi főapát 0 Nagymóltósága Magyarország herczegprimásává legkegyelmesebben kineveztetett, e város közohajának is' megfelelően azon tiszteletteljes indítványt terjesztem elő, hogy a képviselő testületi közgyűlés jegyzőkönyvileg fejezze ki örömét a legmagasabb elhatározás lelett ós Vaszary Kolost, immár Magyaország Főmóltóságu és Főtisztelendő Herczeg Prímását és esztergomi érseket, országos nagy érdemeinek méltánylásaid és e város lakosai iránt mindenkor tanúsított kényes jóindulaiának hálás elismeréséül Pápa város disz polgárává válassza meg. Pápa, 1891. november hó 7-én, városi képviselő". Horváth Lajos: Mólyen tisztelt közgyűlés! Mint indítványozó a szólás jogával mikor élek, nem azért teszem ezt, mintha a felolvasott indítványt indokolni szükségesnek látnám, mert az éljenzés nyilvánításból tudom azt, hogy az indítvány szellemét minden egyes képviselő magáévá tette, ós igy ez ellenzésre nem talált. De -felszólalok, hogy némileg indokolhassam azt, hogy mi más városokat, melyek előbb választották Vaszary Kolos ő főmóltóságát díszpolgárrá, nem utánozni akartunk, hanem csak mint erre úgyszólván legilletékesebbek jártunk el. Mert szülő városán Keszthelyen kivül egyik sincs annyira jogosítva ezt tenni, mint Pápa, (ugy van!) mert Pápa városában kezdte elsö szereplését, melynek kifolyása rült Szolgagyörre, sebeinek begyógyulta után pedig a Komáromnál táborozott felkelő sereghez visszatérve, folytatá szolgálatát a Veszprém vármegyei nemesi felkelő seregnek a Nádor által 1810-ben, (mely óv nevezetes arról is, hogy akkor estek le földindulás következtében a keresztek a pápai nagy templom tornyairól) Pápán történt feloszlatásáig. Megemlítem itt még, hogy Hunkár Antal, Győrnél tanúsított vitézségéért, a Lipót-rend kis keresztjével feldíszítve lett. Az alkotmányos mozgalmaknak a hazában, az 1825/7-ki nevezetes országgyűléssel lett megindulása után Hunkár Antal is az ellenzék soraiban élénk részt vett a közéletben, úgy a megyei, mint az országgyűléseken is, melyekre követnek többször megválasztatott, az 1848-ban Pestre összehívott nemzetgyűlésen pedig Veszprém vármegye zirczi kerületét képviselő, de csak rövid ideig ; mert főispánná •ós kormánybiztossá lett kinevezve. E minőségben a boldogult különösen 1848-ban hosszasabban időzött Pápán, a innét teve meg a hivatása köréhez tartozott —• leginkább a honvédelmi szervezkedésre s az ezzel kapcsolatos teendőkre vonatkozó — intézkedéseit, melyek tekintetében a megyei s más köztisztviselőknek közreműködését is igénybe vevé, s a hazafias buzgalmat és készséget igen tudta méltányolni. Midőn az 1848-ik évi deczember végén a főváros elestével a kormány és országgyűlés Debreczenbe vonult, ö is elment oda, s a tél ós tavasz folyamán, mint a kormánynak meghitt embere,.bizalmas és kényesebb természetű ügyekben, többször nyert kiküldetéseket .az osztrák had által meg nem szállott helyekre, igy került azután Szegedre is épen .azon, időben, midőn azt a rácz had m^atáj Bwkfc fetal «ty $M^m,Uk. lett az, hogy ma már az ország élére állíttatott. (Helyeslés.) Nem tettem bele indítványomba egy üdvözlő felirat küldését, mert tudtam azt, hogy a városi tanács már ez irányban eleget tett a hódolat követelményeinek, ós a feliratot már elküldötte a herczegprimás úr "ö Főméltóságának. De szükségesnek látom, hogy fejezze ki a képviselő testület azt, hogy a városi tanács által küldött feliratot helyesli ós magáévá teszi, hogy igy a városi tanács által küldött felirat a képviselő testület feliratának ís tekinthető legyen. Ezek előrebocsátásával röviden ismétlem indítványom tartalmát:. .válaszszuk meg Vaszary Kolost városunk disz1 polgárává. (Élénk helyeslés.) Néger Ágoston. „Engedje meg a tisztelt városi közgyűlés, hogy mint a helybeli róm. kath. hitközség lelkipásztora, valamint a magam, ugy szeretett hiveim nevében is benső örömünknek adhassak kifejezést a felett, hogy Főméit, és Főtiszt. Vaszary Kolos, legkegyelmesebben kinevezett uj herczegprimás vallásos és hazafias érdemei, melyek folytán mi katholikusok lelkesültséggel s bizalommal tekintünk feléje, városunk más vallású tisztelt polgártársainál is oly fényes elismerésben részesültek. Midőn tehát ez alkalomból hálás szívvel tiszteletteljesen' azt vagyok bátor javaslatba hozni, hogy Horváth Lajos, t. képviselőtársam szép, és jól indokolt indítványa a jegyzőkönyv vonatkozó pontjába egész terjedelmében vétessék fel: egyszersmind bátorkodom javaslatba hozni azt is, hogy ő Főmóltósága a városi közgyűlés ezen határozatáról jegyzőkönyvileg már most értesitessók; a díszoklevél kiállításával a tek. városi tanács bizassék meg maga á díszoklevél pedig neki ünnepélyes; beiktatásakor egy küldöttség által nyújtassák át, mely küldöttség javaslatba hozatalára a tek. polgármester urat kérem fel (Altalános élénk helyeslés.) Osváld Dániel polgármester „Engedje meg a m. tisztelt képviselő testület, hogy határozatilag kimondhassam, miszerint Vaszary Kolos herczegprimás úr 0 Főmóltóságát Pápa város közönsége egyhangúlag díszpolgárává választotta." (Lelkesült éljenzés, a képviselők felállanak.) „Méltóztatik elfogadni, hogy küldöttség vigye a díszoklevelet? (Helyeslés.) Bátor vagyok ezen küldöttség tagjaiul következő urakat indítványozni: Gróf Esterházy Móricz vármegyénk főispánja, Pápa város polgármestere vagy helyettese, továbbá Néger Agostou, Kis Gábor, Gyurátz Ferencz, Ocsovszky Kázmér, Dr. Fenyvessy Ferenc, Hanauer Béla, idősb Martonfalvay Elek, Dr. Steiner József, Horváth Lajos, Sült József, Barthalos István ós Dr. Koritschoner Lipót urakat." (Altalános helyeslés.) _ Korcsolya-egyleti közgyűlés. — Nov. 8-án. — A pápai korcsolya-egylet diszes hölgykoszorú, mint az egylet ügyei iránt melegen érdeklődő tagok ünnepélyes részvétele mellett tartotta f. hó 8-án közgyűlését és alakult újólag az 1891/92-ik évadra. buzdulván ekkor, daczára 67 éves korának, kardot kötött, lóra kapott s átnyargalt a Tisza jegén Újszegedre, és ott maga is bele vegyült a harczba, különösen pedig lelkes buzdításai által nagy mértékben fokozá a nemzetőrök bátorságát, sőt az ellenség megfutamodása után ő is az üldöző csapatokhoz csatlakozott. — Midőn május havában Pápára eljött, s én mint megyei tisztviselő nála tisztelegtem volt, több apró részletet elmondott az ujszegedi harczból, s a következő szavakkal végzé elbeszélését: „öcsém! ha nekem akkor karikás ostorom van, azon német lovas tisztet, kit jó darabig üldöztem, de a kinek lova farát sem érhetem el kardommal, ugy le teremtem lováról, mintha soha rajta sem ült volna

1

'. A „Függetlenségi nyilatkozat

1 után megalakult ideiglenes kormány működése , idején, Hunkár Antal a „kegyelmezési tanács" egyik tagja lön, midőn pedig az országos catastropha bekövetkezett, Aradról elmenekülvén itt — amott rokonai ós jó • ismerőseinél rejtőzött, mig nem végre öreg létére megunván a bujdoklást, másfél óv múlva Pesten följelenté magát. Szerencséjére akkor már a „Vae Victis" jelszavu győzök bőven kielégített boszuvágyának lángja némileg lelohadt, s azért a hadi törvényszék öt a Lipót-rend keresztjétől való megfosztása mellett, csak 4 évi várfogságra ítélte, melyet Komáromban töltött el, kiszabadulása után pedig még az 1861-dik évi országgyűlésen a zirczi kerületet képviselő, de már a következő.' óv utolján 80 éves korában atyáihoz költözött. ~ -» Hogy a boldogult Öreg ur mily kitünö szövetű s edzett testalkatú volt, tanúsítja az is, hógy elhunyta előtt két héttel még agara szőtt, s derekasan meg- '•• ülte a lovat. 33, W^^M^^^^Í^} A közgyűlés lefolyásáról a kővetkezőket tudathatjuk: Elnök üdvözölvén a szép számmal megjelent tagokat, a gyűlést megnyitja és az egylet mult évi működéséről beszámol. A jegyzőkönyvek felolvasása és hitelesítése után pénztárnok terjeszti be a számvizsgáló bizottság által helyesnek talált mult évadi számadást, melyből kitűnt, hogy az egyletnek a mult évadban 339 frt 25 kr bevétele ellenében 217 frt 06 kr kiadása volt, „e szerint tehát a pénztármaradvány a folyó évadra ' 122 frt 19 krt tesz ki; mit a közgyűlés helyeslőleg tudomásul véve: pónztárnokot a számadás .felelősségének terhe „alól_ felmentL... Elnök előterjeszti továbbá, hogy miután az egyletnek eddig csak évről-évre volt területe, — hosszabb időre már az évenkénti alakulás miatt sem volt terület biztositható — nem akarva-| tehát kitenni az egyletet bizonytalanságnak i és folytonos területváltozásnak, már f. évi ápril hóban egy kérvényt nyújtott be a városi tanácshoz az egylet részéről, állandó korcsolyázó terület szerzése és átadása iránt; a kérvény másolatának felolvasása után bejelenti a j közgyűlésnek , hogy szóbelileg nyert értesítés szerint, a városi tanács által a vasútra vezető ut baloldalán lévő urodalmi rétterület hosszabb időre bérletkép az egylet részére állandó korcsolyaterületül megszereztetett. A közgyűlés efölötti teljes örömének kifejezése után, megválasztotta egyhangúlag a f. 1891/92-ik évadra a tisztviselőket és pedig elnöknek: Körmendy Bélát, alelnöknek: Hanauer Zoltánt, titkárnak Battenberg Lajost, pénztárnoknak; Reguly Dezsőt, jégpálya felügyelőnek: Pakrócz Kálmánt. Ezenkívül megalakittatott külön a 18 tagu egyleti választmány és külön az 5 tagu számvizsgáló bizottság. A rendes tagok részére a tagsági díj a folyó évadra 3 frtban állapíttatott meg; a kisérő vagy pártoló tagok részére pedig 1 frtos idényjegyek kiadása határoztatott el és hogy a tanuló ifjúság a cultuszministeri rendelet folytán minél tömegesebben vehessen részt e sport élvezetében, idényjegyük leszállittatotfc 1 frtra. A mult évadban alkalmazva volt egyleti szolga ez évadra is felfogadtatott40 frt fizetés ós minden őrizetére bízott korcsolya után sze• dendő*30 kr. díj mellett. Elhatározta végre a közgyűlés, hogy az uj területen egy csinosabb és a czélnak is jobban megfelelő szilárd korcsolya-csarnok épitessék, melynek terve készíttetésére, az uj területnek alkalmas és czélszerü jégpályává tételére, úgy a felmerülhető gyora intézkedések keresztülvitelére elnök ós alelnök kérettek fel és bízattak meg a közgyűlés által. — a. Irodalom és művészet. — A Rudolf és Stefánia tai vakhoz. Teleki Sámuel gróf felfedező utja Keleti Afrika egyenlítői vidéken 1887—88-ban I Leirta kísérője Hőhnel Lajos, cs. és k. sorhajó ! hadnagy. Azon kiváló jelentőségű, sikerrel koronázott felfedező utak között, a melyeket az utóbbi évtizedekben Afrikában megtettek, Livingstone és Stanley mellett egyik első helyet foglalja el a boldogult trónörökös barátjának, Teleki Sámuel grófnak, 1887. és 1888-nan végrehajtott merész utja. Szokatlan nehézségek között nyomul be a menet a legsötétebb Afrikába : az utazók elszántan hatolnak keresztül sivatagokon, teljesen lakatlan pusztákon és küzdenek meg ellenséges néptörzsekkel. A felfedezések gazdag kincse volt is az expediezíó ! fáradalmainak jutalma; ezén egyetlen szerencsés! expediezíó ismereteink tárházát 150.000 négyzet kilométer, teljesen éa tökéletesen ismeretlen földdel és olyan uj népek ismeretével gazdagította, a melyek távoli, a világtól egészen félreeső tavaknál, mindeddig, minden idegen befolyástól érintetlen, senkitől sem sejtett életet éltek. Egyedüli kísérője ezen útjában egy osztrák-magyar tengerésztiszt, von Höhnel, ama tengerészet tagja, a mely a háborúban szerzett gazdag babérkoszorúját nem egy békelevóllel gazdagította, vállalkozott rá, hogy a jelzett mnnkában ezen csodálatra méltó utazásról hü képet adjon. Höhnel sorhajóhadnagy úrnak sikerűit élénk leírással ezen nagyszerű felfedező utat érdekfeszítően ós a legszé? lesebb körök figyelmét is lekötő módon ábrázolnia; egyszersmind azonban, a legmulattatóbb formában elszórt gazdag ethnografiai, természettudományi és földrajzi megfigyelések közzétételével, a szép könyvet az értékes okulásnak valóságos bányájává is tenni. A munka értékét nagyban emeli a gondosan kiválogatott, kitűnő illuaztrácziók nagy száma, a melyek az utazók eredeti, fotográfiai felvételei után mesteri módon készültek és ugy a hűséget, mint a változatosságot, valamint a művészeti tökéletességet illetőleg bizonyára a legjobbak közé tartoznak, a melyeket e téren alkottak. Nem férhet tehát kétség ahhoz, hogy bátor hazánkfiának világszerte rendkívüli érdeklődést keltő felfedező utjának leírása — a melyet angol, franczia és német nyelven kiadnak — ezen egyetlen eredeti, rendkivüli anyagi áldozatokkal járó magyar kiadásban a legszívesebb fogadtatásban fog részesülni, annál inkább, mivel az olcsó ár és a füzetekben való megjelenés megszerzését a kevésbé vagyonosokra nézve is nagyon megkönyiti. A munka körülbelül harmincz; 30 kros füzetekben jelenik még, a melyeket két hetes időközökben fognak kiadni:; megrendeléseket minden könyvkereskedő elfogad. —Zilahy Ágnes szakácskönyve. Közli: Becskf László. „Valódi Magyar Sza^kácskönyv^éAtomel Zilahy Agnes, a 60-as évek "hírneves kritikusának. Zilahy Károlynak a nővvé^e ^zakdunkit v adott ki, a mely most hagyta ^Bbkifa&v megjelenése a magyar is esemény számba megy, mert olyan világos és jó magyaros stílusban van írva, hogy ahhoz > hasonlót szakácskönyvben nem találunk. Min<den reczeptje olyan, mintha valami újdondász rakta volna papirosra; utasitásait megértheti még az is, aki soha életében főzőkanalat nem fogott a kezébe. Freeskay János irótársunk pár év előtt a „Nyelvőr" hasábjain hivta fel a magyarság terjesztőinek a figyelmét arra a mindenesetre figyelemre méltó körülményre, hogy a magyar konyhanyelv nagyon el van hanyagolva s lépten-nyomon találkozunk az olyan "kifejezésekkel, mint „lerni," „sporrherd" stb. Zilahy Ágnes könyvében ez irányban is megtette a lehető intézkedéseket; a „lerni"-t sütőnek, a sporherdet tűzhelynek nevezve. — Zilahy Ágnes asszony daczára nagy gazdasz- szonyi tapasztalatainak és nem kevésbbé figyelemre méltó írónői tehetségének, nem volt képes minden konyhai műszót kiirtani, mert attól kellett tartania, hógy nem értik meg a magyarázatait; pedig ez volt a főczélja. Igy -is mindenütt ott van zárjelben az általános divó kifejezés. A Zilahy Ágnes szakácskönyve koránt sem tartalmaz berezegi konyhák asztalára szánt étkekét, a mint az valamennyi, mai napság forgalomban lévő fordított és összeollózott szakácskönyvekben divatos, sőt inkább egy magyar középosztálybeli háztartás tükrét igyekezett szerzőnő előállítani s az sikerült is neki. Zilahy Ágnes 25 év óta mint Önálló gazdasszony Magyarországnak igen sok részében huzamosb ideig lakott. A Szilágyság kies, de a Világforgalomtól nagyon is félreeső városkájában Zilahon kezdte a tapasztalatok gyűjtögetését, azután Nagyváradon, Debreczenb.en, Kassán, Fejértemplomban, Veszprémben, Kolozsvárott és Szegeden; nem is említve Miskolezot ós Egert, még számos más városban is folytatta a gazdasszony! tanulmányokat. Mint gazdasszonyi szakirónő néhány év előtt tűnt fel, megnyerve a „Magyar Háziasszony" pályázatát. Hét esztendeje lakik Budapesten s azóta folyvást főzési tudományból, mint a „Magyar Nők Lapjá"-nál a gazdasszonyi rovat vezetője s mint kosztadóné (J) keresi kenyerét. Középosztálybeli szakácskönyv megirásáboz a felsoroltaknál aligha lehet jobb iskolát képzelni. „Néhány tájékoztató szó könyvem érdekében" czimmel szerzőnő könyvében ügyesen irott előszófélét tesz közzé, amelybe az egész élettörténetét bele tette. A Zilahy Ágnes szakács könyve, mely 350 oldalra terjedő vaskos kötet, kapható Budapesten, Erzsébét-körut 36. sz. alatt, Mandel Ida asszonynál. A „ValódiMa ?yar Szakácskönyv" ára a vidékre utánvétellel megrendelve 1 frt és 20 kr. — A Kézi Lexikon második füzete. Az Athanaeuna Kézi Lexikona., az összes ismeretek encziklopediája különös tekintettel Magyarországra. Szakférfiak -közreműködésével szerkeszti Dr. Acsády Ignácz. — Második füzet. Budapest, 1891. Immár a hézagpótló vállalat második füzete is megjelent, s külső kiállításával, mellékletei nagy számával és belső tartalmával egyaránt igazolja a hozzá fűzött várakozásokat. Ez a füzet maga négy igen szép külön mellékleteit tartalmaz. Az egyik szines mülap a 12 különböző baktériumfajt teszi szemlólhetővé. Ezt követi Afrika nagy 8 a legújabb adatok felhasználásával készült térképe; egy további kettős műlap az újkori iparművészetről hoz 24, mintarajzot; Végül a negyedik melléklet az Árpádok és a magyar Anjouk családját agja. A második füzet szövege az Állam-Arany közti anyagot dolgozza föl s csaknem kétezer kisebb-nagyobb czikket tartalmaz az emberi tudomány és ismeret összes köreiből különös tekintettel a magyar közönség igényeire. Első sorban a hazai viszonyok vannak minden czíkkben, a hol reá alkalom kínálkozott, figyelembe véve s ez a fűzet is a magyar irodalom, tudomány, szellemi élet és polgárosodás legkülönbözőbb anyagának roppant tömegét viszi be az olvasó közönség legszélesebb rétegeibe. A füzet nagyobb magyar tárgyú czikkei közt kiválóan érdekesek a három András magyar királyról, az Andrásiakról, az Anjou- és Árpádházról, az Apafiakról szóló czikkek. Amerika, Anglia, némely természettudományi, orvosi, technikai, jogi, életrajzi czikkek tárgyuknak megfelelően szintén bővebben taglalvák s mindenütt emlitvék benne a hazai vonatkozások is. Igy az új füzet is valóban magyar szellemben készült, s e szellemben igyekszik az ismeretek minden ágát, a tudomány összes vívmányait a hazai közönség körében terjeszteni. Epen ez a jellemvonás különbözteti meg a legelőnyösebben az összes eddigi hasonló munkáktól az új vállalatot, mely a magyar osmüveltség terjesztésének érdekeit tervszerűen és tudatosan törekszik szolgálni. Ismételve ajánljuk a közönség pártfogásába, mert benne olyan munkát kap. melyből a tudomány és ismeret minden ágában czélszerü útbaigazítást meríthet. A vállalat 40 két héti, három íves füzetben jelenik meg, s egy füzet ára 30 kr. A legczélszerübb 3 írtjával 10 füzetre bármely hazai könyvkereskedésben vagy a kiadótársulatnál (Athenaeum Budapest Ferencziek-tere) előfizetni. Hivatalos rovat. Hirdetmény. Az 1871, 1870, ós 1869-ben Született vódkötelesek ezennel figyelmeztetnek, hogy tekintet nélkül születésük helyére, összeírás végett Pápán a városházánál a jegyzői hivatalban folyó évi november hó 30-ig annál bizonyosabban jelentkezzenek, meri; a kik elmaradásukat kellőkép igazolni nem tudják, a törvény értelmében szigorúan fognak büntettetni, miután a jelentkezési kötelezettségnek, valamint általában a védtörvényből eredő kötelezettségeknek elmulasztása, ezen felhívásnak, vagy a védtörvényben megszabott kötelezettségeknek nem tudása által ki nem menthető. Egyúttal figyehneztetnek még: a) hogy a vódtörvény 31, 32, 33, és 34. ' §-aiban emiitett kedvezmények valamelyike iránti netáni igények érvényesítésére vonatkozó felszerelt kérvények a következő év január vagy február havában a járási tisztvisei lőnél, legkésőbb azonban a fösorozás napján a | wroiú hiiottsigho» benyújtandók.