Pápai Lapok. 18. évfolyam, 1891

1891-11-08

Végre a közigazgatási bizottság ezen üléséből kifolyólag feliratot intézett a Miniszterelnökhöz az iránt, bogy a Má­tyás király korából eredett, annak tulaj­donát képezett várpalotai várkastélyt, mely a jelenlegi tulajdonos által eladatni szándékoltatik, vizsgáltassa meg és az állam részére tanitókópezdéül vagy javitó intézetnek, mely czélokra igen alkalmas volna, vásároltassa meg, — ez okból az 'említett várkastély vázrajza a miniszter­elnökhöz is felterjesztetett, — Veszprémvármegye legtöbb államadót fizető megyebizottsági tag­jaínak az igazoló választmány által meg­állapított névjegyzéke. Rendes tagok: Gróf Esterházy Móricz 40083 frt 44 kr. Báró Hornig Károly* 35276 frt 56 kr. Gr. Fes­tetich Pál 20501 frt. Gr. Nádasdy Eerencz 12079 frt 85 kr. Vajda Ödön 9957 frt 97 kr. Gr. Esterházy Eerencz 9704 frt 50 kr. Gr. Yallis Gyula 9320 frt 80 kr. Gr. Es­terházy Imre 8810 frt 75 kr. Ihász La­jos* 8635 frfc 34 kr. Gr. Erdődy Eerencz 4734 frt 18 kr. Gr. Draskovics József 4568 frfc 77 kr. Freystädtler Antal 4531 98 kr. Dr. Palotay Eerencz" 4108 frt 10 kr. Tóth Kálmán* 3939 frfc 16 kr. Gr. Es­terházy György 3508 frfc 17 kr.Br. Fiáth Pál* 3215 frfc 36 kr. Gr. Esterházy Béla 3054 frt 35 kr. Tallián Lázár 2844 frfc 80 kr. Pribék István 2843 frfc 92 kr. Gr. Draskovics György 2793 frfc 75 kr. Ke­menes Ferencz 2792 frfc. Gr. Esterházy Sándor 2771 frfc 11 kr. Gr. Batthyány Elemér 2714 frfc 97 kr. Jankovich Bésán József 2687 frfc 18 kr. Cseresnyés Nándor* 2628 frfc 46 kr. Id. Purgly Sándor* 2538 frfc 76 kr. Gr. Zichy Ferraris Lajos 2311 frt 64 kr. Dr. Fejérváry József* 2126 frt '64 kr. Dr. Bezerédj Viktor* 1933 frfc 82 kr. Nagl Adolf 1866 frfc 64 kr. Werfcheim Armin 1852 frfc 33 kr. Puzdor Gyula 1790 frfc 80 kr. Lamm Miksa 1751 frfc 48 kr. Vogronics Antal 1667 frfc 44 kr. Lamm Armin 1608 frfc 55 kr. Dr. Bhódey Gyula 1593 frfc 90 kr. Máday Izidor* 1584 frfc 22 kr. Magyar János 1493 frfc 17 kr. Já­nossy Ágoston 1455 frfc 25 kr. Devics Jó­zsef 1436 frfc 85 kr. Eőry Farkas Kálmán* 1425 frfc 24 Molnár István* 1414 frt 50 kr. Pap János 1411 frfc 58 kr. Kun György 1396 frfc 96 ki-. Dr. Kenessey Pongrácz* 1392 frfc 90 kr. Nagy Károly 1312 frfc 50 kr. Schrikker Imre 1302 frfc 94 kr. Eöt­vös Károly 1299 frt 64 ki*. Koller János 1277 frfc 80 kr. Id. Bélák István 1259 frfc 56 kr. Barthalos István* 1244 frfc 36 kr. Tóth Ede 1239 frfc 47 kr. Körössy Lajos* 1234 frfc 64 kr. Wittman Ignácz 1228 frt 20 kr. Wolf József 1209 frfc 12 kr. Lővy Adolf 1107 frfc 25 kr. Kenessey Károly* 1086 frfc 42 kr. Marinczer Antal* 1079 frt 48 kr. Dr. Halasi Vilmos* 1072 frfc 26 kr. Spitzer Ignácz 1070 frt 70 kr. Emresz Gyula 1063 frt 32 kr. Sörös Zoltán* 1060 22 kr. Bauer Károly 1045 frfc 63 kr. Hun­kár Dezső 1039 frfc 51 kr. Ezer frfcon alul fizetnek: Veisz Samu, Berger Gábor, Szabó György, Szalay Mihály, dr. Gsete Antal*, dr. Pick Gyula*, Jerfy Adolf, Szabó Imre*, Kovács Gábor, Fleischman Ignácz, Pick Ignácz, Bibó Dénes, Hun­kár Sándor, Gindele Géza, Mihályi Sán­dor, Zárka Dénes, Galamb József*, Bütt­ner Sándor, Ferenczy Károly*, ifj. Schle­singer Mór, Wolf Pál, Paál Dénes* öandl István, ifj. Bélák István*, Ányos László, Schrikker Sándor*, Walla Géza, Pap Fe­rencz*, Móricz János*, Bikóthy Ede*, Wohlráb János, Várady Lipót, Wertheim Samu, Steuer József, id. Berzsenyi Jó­zsii, Báron Jakab, Szabadhegyi Kálmán, Berger Vilmos, Fromm Miklós*, Kopácsy Viktor, dr. Óváry Ferencz*, Steinberger Lipót*, Schrikker Budolf, Dr. Bélák Sán­dor*, Neu Jakab, Steiner Jónás, B. Üchtritz Zsigmond, Czompó G-ábor *, Fodor Kál­mán, Bee Jenő, Klein Sándor, Hanauer Béla, Popper Ernő, Meizner Antal, Lich­tenstein Jenő, Id. Martonfalvay Elek * Lakos Mihály, Tarczy Dezső *, Molnár Antal, Kemény Andor, Hoffner Albert, Sarlay Gyula, Fischer Károly, Pick Ig­nácz, Saáry Lajos *, Blau Adolf, Véghely Dezső *, Bezerédj Iván, Kemény János, Dr. Szivesdy József * Kovács István, Schneider Lipót; Bothauser Sámuel, Hor­váth Kálmán*, Dr. Steiner József *, Hun­kár Dénes, Mihályi Géza, -Bohn Gyula, Dr. Lövy László *, Veisz Elek, Forster Elek, Dr. Píllitz Benő, Körmendy Béla, Csolnoky László *, Smelczer Mátyás, Bodri János, Horváth Antal, Kenessey Zoltán, ifj. Csók Lajos, Kopácsy Árpád, Steiner Móricz, Huszár József, Fekete Károly, Füssy Molnár József, Matkovich Tiva­dar, Bognár Endre *, Korbóly György *, Kubai Hubert, Preisach Gábor, Sághy Gyula, Csillag Gusztáv, Wolf Sándor, Fischer Manó * Szili Horváth Pál *, Né­ger Ágoston *, Csekő Gábor, Pillitz Dá­vid, Kovács Elek, Blau Adolf, Stern Ar­min, Plosszer István *, Volf Sándor, Be­zerédj Lajos, Iglauer János, Ungár Sán­dor, Tóth László *, Lövenstein Adolf, Bermüller Alajos, Szőke Károly, Bruck Budolf, Hamburger Mór, . Dr. Kende Ádám*, Zárjeczky Viktor*, Bauer Sándor, Bókeffy Károly, Politzer Áron, Deutsch Dávid, Csepely Imre, Stern Ignácz, Spi­tzer Simon, Hauptman Sándor, Lengyel Sándor, Obermayer József, Klein Jónás, Margulit Lajos, Bópási Mihály, Kellner Dávid 336 frfc. Póttagok: Lázár Lázár, Szepauer János, Blum Hermán, Banvárfc Gusztáv, Perlaky Géza, Ajkay Miklós, Tóth Imre, Szőke László, Veisz V. Mór, Kakas József 324 frfc 39 kr. Utasítás a szőlőterületeknek adandó ujabb állami kedvezményekről szóló 1891. évi 1. t.-cz. végrehajtása iránt. Folytatás és vége. 28. §. A pónzügyigazgatóság az előző szakasz első bekezdése szerint a községi elöl­járóság által hozzá beterjesztett szeinlejegyző­könyvefc a bejelentésekkel és a megrendelt nyomtatványokkal egj'ütt a 43.055/1885. számú utasítás 143. §-a értelmében a községi elöljá­róságnak megfelelő eljárás végett azonnal meg­küldi, a kárfelvételre határnapot tüz ki s a kár mérvének bizottságilag leendő megállapí­tására a földadó nyilvántartási biztost küldi ki. A földadó nyilvántartási biztos az elemi kár felvétele körül a fennálló szabályok sze­rint jár el, a szőlődézmaváltsággal terhelt bír­tokrószletek kataszteri helyrajzi számait a hi­teltelekjegyzőkönyvi ós helyrajzi számokkal pontosan azonosítja, az ide A. alatt csatolt min­tának megfelelő jegyzék 1,. 3., 4., és 5-ik ro­vatait kitölti s az összes iratokat a pénzügy­igazgatósághoz terjeszti be. » A pénzügyigazgatóság a jegyzéket a kir. adóhivatalnak oly utasítással adja ki, hogy an­nak 2. ós tí-ik rovatait a IV. sorozatú főkönyv alapján töltse ki. A jegyzék vísszaterjesztése után a pónz­ügyigazgatóság annak 7—11. rovataiba a jog­erősen megállapított adóelengedés mórvéhez képest a fejfelirásnak megfelelő adatokat be­jegyezteti, a jegyzéket számvevősége által szám­szakilag megvizsgáltatja ée záradékkal láttatja el, az igazgatóság vezetője a jegyzéket látta­mozza s azt a kir. adóhivatalnak oly megha­gyással adja ki, hogy a 11-ik rovatba jegy­zett törlés összegét IV. sorozatú főkönyvének 12- ik rovatába szabályszerűen jegyezze be, a törlésre vonatkozó rendelet számát a IV. So­rozatú főkönyv 7-ik rovatába jegyezze fel, a törlés keresztülvezetésének megtörténtét a jegy­zéken igazolja s azt irattárában őrizze meg. 29. §. Ha a jelen utasítás 21. §-ának b) és d) pontjai alatt felsorolt esetekben az 1883—1890. évekre visszamenőleg kéretik a szőlödézmaváltság leírása, a pénzügyigazgató­ság a beérkezett kérvényeket a földadónyil­vántartásí biztosnak adja át, ki az illető évek­ben felvett A. jegyzékekből meggyőződik ar­ról, hogy az illető években a kérdéses föld­részletek a phylloxera vastatrix rovar pusztí­tása következtében részesültek-e adóelengedés­ben s igenlő esetben a birtokrészletek katasz­teri helyrajzi számait a hiteltelekkönyvi ada­tokkal a helyszínén azonosítja, az azonosítás megtörténtével az ide B. alatt csatolt mintá­nak megfelelő jegyzék 1., 3., 4., 5. rovatait kitölti s a jegyzéket a bejelentésekkel együtt a pónzügyigazgatósághoz terjeszti be, a pénz­ügyigazgatóság a jegyzéket a kir. adóhivatal­nak kiadja a jegyzék 2., 6. és 7. rovatainak a IV. sorozatú főkönyv alapján leendő kitöl­tése végett. A kir. adóhivatal által visszaterjesztett jegyzek 8—18. rovataiba a vonatkozó években felvett A. jegyzékek alapján a fejfelirásnak megfelelő adatokat bejegyezteti, a jegyzéket az előző szakasz szerint záradékoltatja és lát­tamozza s azt a kir. adóhivatalnak adja ki oly czélból, hogy a jegyzék 18-ik rovatába jegyzett törlés összegét a TV. sorozatú főköny­vének 12-ik rovatába az előző szakaszban le­irt módon jegyezze be. 30. §. Ha a jelen utasítás 21. §-ának c) pontja esetében a község utján, illetve a múltra nézve közvetlenül a pénztigyigazgatósághoz érkezik bejelentés, az a földadónyilvántartási biztosnak adatik ki, a ki a kérdéses birtok­részletek azonosítását a helyszínén teljesiti s a mennyiben a mívelési ág változás kataszte­rileg még meg nem állapíttatott volna, a föld­részlet uj mivelósi ágát s a válcozotfc mivelési ágnak megfelelő tiszta jövedelmét az utasítás 20., illetve 13—17. §-ai szerint megállapítja, az ide C. alatt csatolt mintának megfelelő jegyzék 1., 3., 4., 5., rovatait kitölti s a jegy­zéket a vonatkozó bejelentésekkel együtt a kir. pónzügyigazgatósághoz beterjeszti. • A pénzügyigazgatóság a jegyzéket a 2., 6., 7., 8., 9. ós 10. rovatok kitöijóse végett a kir. adóhivatalnak adja ki, a kir adóhivatal által visszaterjesztett jegyzék 11—15. rova­taiba a vonatkozó adótárgyváltozási jegyzék alapján a fejfelirásnak megfelelő adatokat be­jegyzi s a mennyiben a mivelósi ág változás keresztül vezetése a pénzügyminisztérium által még nem engedélyeztetett volna, az összes ira­tokat ^a felvett adótárgyváltozási jegyzékkel együtt jóváhagyás végett a pénzügyminiszté­riumhoz terjeszti fel. A mivelési ág változás keresztülvezaté­sónek elrendelése esetén, úgyszintén akkor, ha az az 1883—1890. évekre a pénzügyminiszté­rium által már előzőleg engedélyeztetett, a pénzügyigazgatóság a szabályszerűen záradé­kolt és láttamozott jegyzéket a kir. adóhiva­talnak adja ki azzal az utasítással, hogy a 13- ik rovatha jegyzett törlés összegét a IV. főkönyv 12. rovatába az 1891. évnek szánt vonalon jegyezze be, a 14. rovatba jegyzett évenkint leírandó tételeket pedig az ott kitün­tetett évekre, figyelemmel az utolsó év vál­tozó tételére, a IV. sorozatú főkönyv 12-dik rovatába évenkint jegyezze be, egyebekben pedig az előző szakaszokban adott utasítás szerint* járjon el. 31. §. A jelen utasítás 21. §-ának a) és e) pontjai alatt felsorolt esetekre vonatkozó bejelentéseket a pónzügyigazgatóság a .hely­színi vizsgálat megtartása végett a földadó­nyilvántartási biztosnak adja ki. A földadó nyilvántartási biztos a válto^ zás tárgyát képező birtokrészletek kataszteri helyrajzi számait a hiteltelekkönyv "jegyző­könyvi és helyrajzi számaival azonosítja, a változás tárgyát képező földrészletet az elöl­járóság legalább egy tagjának és az illető bir­tokosok vagy igazolt képviselőiknek közben­jöttével megvizsgálja s a vizsgálat eredményét az Ide D. alatt csatolt nyomtatványon kitünteti akként, hogy ezen jegyzék 1., 4., 5. és 11­rovataiba a fejfelirásnak megfelelő adatokat bejegyzi, jj Ha a kért leírás megadására a törvényes kellékek fenn nem forognának, az esetben a nyilvántartási biztos a jegyzéknek fentemiitett rovatait szintén kitölti ugyan, azonban a jegyzet rovatban az ok rövid megjelölése mel­lett a kérelem elutasítását hozza javaslatba. A jegyzék a jelen voltak által aláírat­ván, az a vonatkozó bejelentésekkel együtt a pónzügyigazgatósághoz terjesztendő be. A pénzügyigazgatóság a jegyzéket a 2., 6., 7., 8., 9. és 10 rovatoknak a IV. sorozatú főkönyv alapján leendő kitöltése végett a kir. adóhivatalnak adja ki, a kir. adóhivatal által vís8zaterjesztett jegyzék 12. és 13. rovataiba a leírandó összeget bejegyzi, s a jegyzéket a bejelentésekkel együtt a javaslatba hozott le­írás engedélyezése, esetleg - a kérelem elutasí­tása végett rövid jelentés kíséretében a pénz­ügyministeriumhoz terjeszti fel. A pénzügyministerium rendeletének vé­tele után a pénzügyigazgatóság a rendelet számát a jegyzék jegyzet rovatába feljegyzi s azt a kir. adóhivatalnak adja ki a végből, hogy a 12., illetve 13 rovatba jegyzett törlés ösz­szegét a IV. sorozatú főkönyv 12-ik rovatába az előző szakaszokban adott utasítás szerint szabályszerűen jegyezze be. 32. §. A pónzügyigazgatóság ugyanak­kor, a mikor az A., B., G., illetőleg D. jegy­zékeket az adóhivatalnak a törlés keresztül vezetése végett kiadja, az illető bejelentőket bejelentésük miként történt elintézéséről a köz­ség elöljárósága utján rövid végzésen, vagy ha a bejelentők többen vannak, a vonatkozó jegy­zék kivonatán" értesíti, mely utóbbi esetben a községi elöljáróság a jegyzékkivonatnak ' e ezélra nyitandó rovatát az illető bejelentőkkel, az értesítés megtörténtének igazolásául, az alá­írás keltének feljegyzése mellett aláíratja s a jegyzéket a pónzügyigazgatósághoz terjeszti be. 33. §. A jelen utasítás 28., 29., 30. és 31. §-ai alapján megállapított leírás mérve el­len, a bejelentés elintézéséről nyert értesítés­nek napjától számitett 15 nap alatt a pénz­ügyministeriumhoz felszólalásnak van helye. A felszólalás az illetékes pénzügyigazgatóságnál nyújtandó be, honnan az kellően félszerelve 8 nap alatt a pónzügyministeríumhoz terjesz­tendő fel. ül. Fejezet. 34. §. Oly szőlőterületek átruházásánál, melyek annyira elpusztultak, hogy mivelteté­sök teljesen megszűnvén, parlagon hevernek és más mivelési ág szerint nem használhatók, az 1887. XLV. fc. cz. 4. §-ának a minimális értékelésre vonatkozó rendeletei nem alkal­mazhatók, hanem a vagyonátruházási illeték a vételár vagy a bevallott becsérték alapján sza­batík meg. (1891. I. t. cz. 8. §.) 35. §. Mindazon esetekben, melyekben az 1891. évi I. t. cz. (Utasítás I. fejezet.) a szőlőterületeknek adókedvezményt biztosit, ezen kedvezmény megfelelő arányban a törvényha­tósági és községi adókra is kiterjed. (1891. I. t. cz. 9. §.) Ideiglenes adómentesség esetén az állami mely szerint Pápa városára legújabban is tanúsított forradalmi érzületének megtorlásaid 1000 akó bor, 1000 lepedő, 1000 darab ümög, ugyanannyi lábravaló, 500 szalma­zsák, 500 fejvánkos, 400 pár bakancs, s más többféle nagymennyiségű kórházi szerelvények lettek hadi sarczképen ki­vetve, s ezen felül a kiküldőt katonai ós polgári biztosoknak ugy a velük 3öfcfc csa­patnak is gondos és jó ellátása a városnak kötelességévé tétetett, azon fenyegetöd­zéssel, hogy az ellenszegülők katonai rög­tönitélő bíróság elé fognak állíttatni. Schwarz kapitány, ki elég folyéko­nyan beszélt magyarul, élőszóval is elŐadá küldetése czélját, s mivel szerinte a hadi sareznak kiszolgáltatása a városra igen súlyosan nehezednék, felhívott bennünket szolgabirákat, hogy annak egy részét ves­sük ki járásaink lakosaira. E felhívásra ón többi tisztitársaim nevében is tagadó­lag válaszoltam, s kijelentem, hogy kí­vánságának csak akkor tehetnénk eleget, ha erre vonatkozólag a Vármegyétől uta­sítást kapnánk. Ezen okot a kapitány figyelmére méltatta, s a városi tanácsnak két napi haladókot engedett, hogy az, ez irányban Veszprémben lépéseket tehessen. Délután közgyűlés tartatott, melynek ha­tározatához képest Győrbe is Wallentsits •alezeredeshez küldöttség ment a hadi sarcz leszállítását kérelmezni. En is tevék e tárgyban kimerítő jelentést az alispán­hoz, közbejárását kieszközlendő, azonban ?gjik lépésnek lem löj\ ereáménye ( 3 a küldöttek „re infecta" tértek vissza. Wal­lentsits nem engedett; Veszprémben pe­dig az illetők senkit sem találtak akivel végezhettek volna, s jelentésemet is visz­szahozták; merfc az alatt Burics tábornok csapataival megszállá Veszprémet, s kö­zeledésének hírére az alispán ós a többi megyei tisztviselők onnan elmenekülének. Értesülvén erről Schwarz kapitány, összehivatá a városi tanácsot és a szolga­birákat, s most már ez utóbbiaktól nyoma­tékosan .követelte a sarcz egy részének kivetését és beszedését, mivel — úgy­mond — a fennforgó viszonyoknál fogva most már azok képezik e vidéken a Vár­megyét, tehát függetlenül intézkedhetnek. És azonban nem oszthatván felfogását, előbbi álláspontomon megmaradtam, s to­vább ís megtagadám kivánata teljesítését, és pedig annyival inkább; mivel a kapi­tány megbízólevelében a megye érintve nem volt. Erre azután a kapitány türel­mét vesztvén Ingerültségbe jött s fenye­getődzeni kezdett, azonban látván hogy czélt nem érhet, azután már csak arra hívott fel bennünket, hogy a szekereket a szükséghez mért számban pontosan ren­deljük ki, mit ón tiszttársaim nevében is megajánlottam, de azon kijelentéssel, hogy ez érdemben teendő intézkedéseink kellő sikeréért jót állást nem vállalunk; mert a nép most már igen bizalmatlan, s attól tart, hogy ugy jár, mint a július havában négy napra kirendeltek, a kik egészen a Tiszáig elhajszolv* leitek, é» 1} W*k 3-i hét miúva vergődhettek haza leírhatatlan sanyaruságok kiállása után, de közűlök többnek szekere ós marhája is odaveszett. Ezzel tiszttársaimmal együtt eltá­voztam a városházából s hivatalosdolgaim­hoz láttam, a városi tanács pedig kellet­lenül bár bele­harapott a savanyu almába, s megkezdé az egész mennyiségében a vá­ros nyakába szakadt sareznak azon mó­don, mint júliusban történt, vagy is hitel utján való kiteremtését, mi ezúttal már sok nehézséggel járt, s azért több időt is igényelt. Némileg kevesbedett a sarcz az által, hogy a feloszlatott katonai kórház szerelvényei beszámítás mellett átvehet­tek, de ez jelentékeny különbséget nem tett. E közben egy napon Putter Sándor polgári biztos beállított szobámba, s ek-p kor a következő párbeszéd folyt le köz­tünk: Ő: „Szolgabíró úrral közölni jöttem azon általam épen mest kapott tanácsot, miszerint a bor legkönnyebben megsze­rezhető volna oly módon, ha Somlyóra kimennénk, s ott a pinczéket felnyittat­nánk, — mit szól hozzá?" Én: (somlai szőlőbirtokos létemre kissé megütődve, de azért higgadtan) „A ki ezen tanácsot adta, az vagy igen os­toba a tájékozatlan, vagy pedig önöknek rosz akarója; hiszen ha ezt megkisérel­nók, a Somlyó körül, annak közvetlen közelében fekvő 5—6jközsógnek jő borral éló\ vérme.8 lakoffti egysaerrü üaMeröfifea* nének, s úgy elvernék katonáikon a port, hogy azokból folt se válnék." ő: Hogyan mernének ellentállani most már, hiszen Kossuth, elmenekülóse előtt teljes hatalommal ruházta fel Gör­geyt, ez pedig Világosnál a fegyvert se­regével letétette, mit a nálunk levő aradi Proclamatiókkal tanúsíthatunk" Én: „Gondolja Ön, hogy a nép hi­telt ad önöknek, s bókén eltűri fosztoga­tásaikat, még ha Kossuth nevét látja is a Proclamátiókon, melyeket különben is koholtaknak tart?" Ugy látszik szeget ütöttem a fejébe; mert nem szólt többet, hanem odább ál­lott, és igy nem esett kár a somlai borban. A szegény város bármi kínosan, ki-» izzadta a reá mért sarezot, s megszaba­dult végre kelletlen vendégeitől, a katonai ós polgári biztosoktól, úgy a kíséretük­ben volt falánk horvát granicsároktól, ki­ket az itt töltött 8—10 nap alatt ugyan csak hizlalni kellett „tyúkkal, kalácscsal," mihez magától órthetöleg jóféle borocska is dukált. A júliusi Bequisitio és az augusztusi hadi sarcz veté meg alapját az utóbb még jobban felszaporodott városi adósságnak, mely most, 42 év múlva, épen augusztus havában, melyben a harácsolás is történt volt, konvertálva lett. 33. QKíaitonfatva\j Síelt. adó évi előírásának helye nem lévén, ez ese­tekben a törvényhatósági és községi adók sem iratnak elő, azokban az esetekben azonban, midőn az állami adók s ezek alapján' a tör­vényhatósági és községi adók előírása is meg­történt, s a földadó a jelen utasítás 3., 4., 5. és 6, §-ai értelmében elemi kár czimón az 1885. évi 45.55. számú pénzügyministeri uta­sítás 133—154. g-aiban meghatározott módon évenkint iratik le, a pénzügyigazgatóság az elengedett adó bejegyzésére szolgáló C. jegy­zéknek, a most hivatkozott utasítás 149. §-a értelmében az adóhivatalnak történt megkül­désével egyidejűleg az illető törvényhatóság első tisztviselőjét a leírásba hozott földadó összegéről s arról, hogy a leírás egyénenkinti érvényeBitésére Szolgáló G. jegyzék a kir. adó­hivatal utján a község elöljáróságának meg­küldetett, értesiti a-végből, hogy a megfelelő törvényhatósági és községi adók leírása iránt a kellő intózkedősek foganatosíthatók legyenek. Hivatalos rovat. 4737. 1891. íkt. Hirdetvény. Bolgárország határán keresztül utazni szándékozók magukat rendes útlevéllel ellátni figyelmeztetnek, nehogy az útlevél rendszer­nek ott szigorú kezelése mellett visszautazás­nak vagy egy óbb kellemetlenségnek kitéve le­gyenek. Pápán, november 1. 1891. A városi hatóság. 4738. 1891. íkt. Hirdetvény. Eomániába keresetképtelen és vagyon­talan egyének bevándorlásának meggátlása czéljából az oda utazás csak a román diploma­tíai képviselő vagy ügynökség által láttamo­zott útlevél mellett történhetik. Pápán, november 1. 1891. A városi hatóság. 5334. "~ "1591. íkt. Hirdetvény. Gőzgép kezelők, és kazánfűtők ebbeli teendőiket teljesen józan a állapotban lévén kö­telesek végezni, szolgálatuk teljesítése előtt vagy közben szeszes italokat élvezniök nem szabad; kik ittas állapotban találtatnak a ha­tóságnak íeljelentendők; az ismételten vagy több izben ily állapotban találtaktól azok ké­pesítési okmánya is elvonható. Pápán, november r. 1891. A városi hatóság. 5049. T89i;íkt. Hirdetvény. Görögországba kivándorolt munkások helyzete szomorú szinben van a kormány előtt feltüntetve, s ilyenek jó reményeikben igen gyakran csalódva visszatértükben sok nehéz­séggel kell küzdeniök, — a kiutazni szándé­kozók tehát figyelmeztetnek, hogy ha csak fog­lalkozásuk iránt szerződésileg vagy egyébként biztosítva nincsenek, útnak ne induljanak. Pápán, november 1. 1891. A városi hatóság. 23763. sz . Veszprém vármegye alispánjától. X. 1891 Hirdetmény. Tudomására hozatik a vármegye közön­ségének, hogy a vármegye legtöbb államadófc fizető megye bizottsági tagjainak a vármegyei igazoló választmány 45-1891. számú határoza­tával megállapított s 1892. évre érvénynyel bírandó névjegyzéke az 1886. XXII. törvény­czikk 28. §-ához képest 15 napon át vagyis folyó hó 10-től 25-ig bezárólag az alispáni hi­vatal helyiségében közszemlére kitéve, illető­leg a megyei székház kapujára kifüggesztve lesz, s hogy ezen névjegyzék ellen az idézett szakasz és törvényezikk értelmében a kifüg­gesztéstől számitott 15 napon belül, vagyis folyó hó 25-ig bezárólag az állandó biráló vá­lasztmányhoz felebbezésnek van helye. Veszprém, 1892. évi november hó 4-én. Az alispán távol: Kolosváry József. megyei főjegyző. KÜLÖNFÉLÉK. — Vaszary Kolos herczegpri­más, mint a pápai kis-gymnasium tanára kezdette meg nyilvános szereplését, élénk részt véve azon mozgalmakban, melyek a 60-as évek elején az országot és városun­kat is foglalkoztatták. Vaszary Kolos azóta is a legjobb emlékekkel van városunk iránt, s rokonszenvének több izben tett látogatása alkalmával — legutóbb mint főapát ís— kifejezést adott. Bőszünkről a legmelegebben üdvözöljük azon moz­galmat, mely a képviselőtestület körében az uj herczegprimásnak városunk dísz­polgárává leendő megválasztatása irányá­ban megindult s mely a legközelebb tar­tandó városi közgyűlésen mint indítvány az összes képviselőktől kétségkívül egy­hangú lelkesedéssel elfog fogadtatni. — A közigazgatási bizottság tagjai a mult hétfőn tartott ülés alkalmá­ból báró Hornig Károly megyés püspök úr vendégszerető asztalához voltak hiva­talosak. A bizottság összes tagjai — Ányos 1^ Bib6 fűtik Pál biró, Fenyves^

Next

/
Thumbnails
Contents