Pápai Lapok. 18. évfolyam, 1891
1891-07-26
XVIII .évfolyam. K Megjelenik minden v a & si r n a p. Közérdekű sürgős közlésekre líoiuiikiut rend ki viili számok is adatnak ki. 30. szám. Pápa, 1891. július 26. * Előfizetési díjak. Egy évre 6 frt - Fél évre 3 frt. Negyed évre 1 frt 50 Icrajczár. Egy szám ára 15 kr. Bérmentetlcri levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kéziratok nem adatnak vissza. A lapnak szánt közlemények a lap v azerk. hivatalába küldendők. Hirdetések Egyhasábos petitsor térfogata után 5 kn uyilttérben 30 kr. A dij előre fizetendő, B.élyegdíj mindig külön számitatik. Az előfizetési díjak s hirdetések a lap kiadó hivatalába (Goldberg Gyula Pápa város hatóságának és több pápai, s p apa-vidéki egy esü letnekfi) elválasztott közlönye. Dr. Sárkány Miklós 1S03—1891. A jótékonyságáról megyeszerte ismert Sárkány Miklós bahonybóli apát folyó évi július hó 20-án életének 90-ik évében jobb létre szenderült. Eseményekben gazdag tevékeny élet zárult be halálával. Az apáti székbe még fiatal korában jutott. Tagja lévén Veszpréíiunegye törvényhatósági bizottságának, a megye gyűlésein, hatalmas, mondhatni imponáló tevékenységet fejtett ki. Ennek lehet tulaj donitarii, hogy a nagy tudományú, s hatalmas ékesszólással rendelkező kiváló férfiú, mint a zirczi keTÍIM követe, helyet foglalt már az 1848-ki pozsonyi országgyűlésen, a hol már első nagyszabású beszédével, melyet Kossuth Lajos felhívására rögtönzött oly feltűnést és hatást keltett, hogy maga Kossuth Lajos.nagy hazánkfia mély tisztelettel viseltetett iránta. A Bach korszakban csendes visszavouultságban élt ott, a hol. a vadregényes Gerencze völgy kanyarog, mely magába zárja Bakonybélt a benedekrendi íiókapátságok egyik székhelyét. Kitűnő gazda is volt. Az apátsági birtokot gazdasági tekintetben magas színvonalra emelte, melynek jövedelmeiből kulturális célokra szépen áldozott. Bakonybélben és Kajáron, a népnevelés előmozdítására szép iskolaháza-, kat emeltetett s az utóbbi helyen még kísdcdóyót is létesített, ellátva azt földben alapvagyonnal elannyira, hogy az intézet fennállása biztosítva van a késő utókor számára is. A szent Bsnedekrendnek ő volt a legidősebb tagja. Az öregség csak tavaly törte meg, öt végképen, — mely halálával végződött. Gyászt öltött a Bakony egy hő fiáért. Siratják is őt a- szegények, a kiket segélyezni utolsó perczéig nem szűnt meg. Legyen áldott emlékezete. A benczésrend következő gyászjelentést adta ki: A pannonhalmi Szt.-Benedek-rend bakonybéli társházának tagjai szomorodott szívvel jelentik szeretett apátjuk- és reudtársuknak nagyságos ós főtisztelendő dr. Sárkány Miklós urnák aranymisós áldozár-, Sz. Móricz és vértanú társairól nevezett bakonybéli 'apát-, a FerenczJózsef-rend lovagjának, bekebelezett hittudornak, a veszprémi püspökség és a pannonhalmi főapátság szentszéki tanáfisosának, apátságának 46-ik, életének 90-ik évében, a végszentségek ájtatos felvétele után f. hó 20-án éji 1 órakor, agyvérömleny következtében történt gyászos kimúltát. Hűlt tetemei f. hó 22-én délelőtt 9 órakor engesztelő szentmise megtartásával a bakonybéli köztemetőben fognak eltakarittatni. Kelt Bakonybélben, 1891. július 20. Az örök világosság fényeskedjék néki! * * * A boldogult régi kedvencz alakja volt a vármegyei életnek. Mig egészségesebb volt, nem volt megyegyülés, melyben részt ne vett volna, sőt az apróbb bizottságokban is élénk szerepet játszott. Lassan járó szép négyesét már jól ismerték a — veszprémiek. Halála előtt egy napon — mint győri levelezőnk irja — négyszer is megütötte a szél. Szegény az utolsó napokban nem érezte egyik kezét, s a mint szolgájának megparancsolta, hogy kezét, mely elaléltan lecsüngött ágyáról, tenné fel, s mikor ezt szolgája meg is tette, a haldokló boszúsan kapott másik kezével az alélt kézhez és dühösen rivalt rá szolgájára, hogy ez nem az ő keze. Vigye el onnét! Halála előtt a 90 éves agg folyton édes apjáról és anyjáról fantasiált. Szép időt ért meg, szép emléket hágy maga után. A Pápa-csornai vasút. Julius 22-én vette kezdetét városunkban a Pápa-csornai vasút közigazgatási bejárása. Ilyen commissiót még nem láttak városunk ódon falai. Gyöngyösy ministeri tanácsos elnöklete alatt képviselve voltak: a közlekedési-és föld mivelési— valamint a közös hadügyministerium. Itt voltak a magyar királyi állmvasutak és a Győr-Sopron-Ebenftirti vasút képviselői. Itt láttuk Veszprém-, Vas- és Somogytnegyék küldötteit. Jelen TÁBCZA. ÄZ Ő KÖHYYÉBK •.. Kis kertedben ültél, virágos fák árnyán. Illattétel' ült a lenge szellők szárnyán, Madárdal csattogott. Felhőtlen volt az ég s alkonypirban égve, Rózsát hintett a nap arczod szépségére Aztán lenyugodott. Virágos fa lombja beszédes ajakkal Föléd hajol szépen s szép szókkal vigasztal, V Föléd hajol szépen kis madár az ágon Neked dalol s édes dalával azt zengi: flTenálad boldogabb nem lesz soha senki, Ezen a világon!" Es a lenge szellő lágyan átölelve, Mintha csak egyedül tégedet szeretne, Arczod körüllengi, 0 is azt susogja, legesleghőbb vágyad jvEzen a világon boldogabb tenálad Nem lesz soha senki." Szavukat megérti az egész természet, Fü. fa, virág, madár imát küld teérted 4 magas* Egekhez, Es te íme hallasz mennybeli hangokat: gEzen a vilápon tenálad boldogabb Soha senki sem lesz." • •. Ezt álmodtam, szép leány. És most azt [kívánom Teljesüljön ez a gyönyörű szép álom. Legesleghőbb vágyad. Lehet az én sorsom bánnilyen mostoha, riOsak senki se légyen e világon solia Boldogabb tenálad." A titok. (Családi kép.) Három éve annak, hogy Dereskey László nőül vette a világszép Karagyay Ilonát s az a hároméves menyecske ma is olyan ártatlan kedélyű, olyan folytonos jó kedvű, mintha csak az a pajkos 17 éves leányzó volna, a kinek élete abból állott: hogy udvaroltatott magának. Olyan igazi, megenni való menyecske! Sudár, miut egy fenyő! Pajzán mint a mókus! Egészségtől duzzadó arczát kék szempár és vörös ajkpár díszíti; arczéle olyan, a milyenre azt szokták mondani pikáns, ós magas homloka felett minden czakkerlije haptákba áll. Szerette is a férjei Nagy elegáns lakást laktak! Persze kettöjöknek nagy, üres, csöndes volt, hiányzott oda valami, a mi sírásával megtöltöfce volna, lakályossá tette volna a termeket. Madár czicza, oleb bezzeg élénkítette a lakást, de mennyivel kedvesebben cseng csöndes éjszakában az a rikácsoló sírás, mint a kanári madárnak fütyölése? S a fiatal asszony élte világát. Páholyt tartott, a hová egy felvonásra nézett be, hogy utána az „Angol királynő"ben hallgassa elandalogva a zenét; fogatot tartott, a melyből hosszú nyelvű lörgnettel nézte végig a világot. Nem hagyott ki a világért egy versenyt, egy bált, egy hangversenyt. Mit is tehetne jobbat?' Férje gazdag, ö szép! Nincs otthon dolga,, nincs a mi haza kösse, a-mig férje a, kaszáiéban vagy birtokon van. Unat* kozott, unalmas volt az élet, beleunt' » voltak a Rába szabályozó társulat mérnökei és az érdekelt községek birái ós tanácsosai, valamint a közeli nagybirtokosok vagy személyesen, vagy azok hivatalnokai. Természetes, hogy az engedményesek is eljöttek a tárgyalásra, ott láttuk dr. Fenyvessy Ferencz képviselő urat, ki városunk ügyeit igazán szivén hordja és ki ezt nem csak szóval, hanem mint itt is tapasztaljuk —- tettel is bizonyítja; itt volt dr. Piufcsics ur, ki a vasútépítés terén hazánkban az első sorban áll; itt volt. dr. Réthei Ferencz ur, ki a Pápa-Csornai vasútra kérte az előmunkálati engedélyt ós a városi képviselők közül is sokan voltak a városháza termében. Örömmel üdvözöljük az első lépést, mely a Pápa-Csornai vasút megvalósítására vezet, valamint mind azon férfiakat, kik ezen tervezet létesítésén fáradoznak és e ezélra időt és tetemes pénzt áldoznak. Már több izbeu fejtettük ki e lapok hasábjain, hogy főkép a vasúti téren elkövetett hibáink és mulasztásaink okozták e város sülyedését, néptelenségót és elszegényedését. Tótlenül néztük,. miut épül vidékünkön egyik vasat a másik után, mely miud elkerüli városunkat és melyek mindegyike egy-egy vidéket vont el piaczunkról. Intéző hatóságunknál a »Nem báuomság« oly nagy, hogy szinte kiirthatatlan. Legfontosabb városi ügyüuk ily állása mellett a Pápa-Csornai vasat közigazgatási bejárását mint egy jobb jövő hajnalát köszöntjük. • De nem szabad nekünk Pápaiaknak most már • illúziókban ringatóznunk. Az első lépés már megtörtént ugyan, de ez korántsem biztosítja még a vasutat. A közigazgatási bejárástól még jó hoszszu ilt vezet a vasút tényleges megnyitásáig. Ezen az uton még sok akadály merülhet fel, melyek közül mindegyik képes az általunk annyira óhajtott vasút kiépítését meghiúsítani. A" legfontosabb ós lekényesebb stádium a vasút financzirozása. Minél nagyobb áldozatkészség mutatkozott az érdekelt lakosság részéről, minél nagyobb összeget irt alá a lakosság törzsrészvényekben, annál könnyebben lehet találni egy bankot, egy igen gazdag épitési vállalkozót, vagy ,pénzconsortiumot, mely kész pénzét prioritási kötvényekbe fektetni a vasht kiépítése czeljából és annál jobb,vfmagasabb cursust lehet elérni. £ Az engedményesekjnár ; tetenie's pénzt költöttek a Pápa-Csorjpi vasútra! Tették azt azou reményben? 4 'azon hitben, sőt meggyőződósben, hogy jó . sikert igérő vállalatba fektették pénzüket. Ha egy a vasútépítés terén oly sokat tapasztalt szakember mint Dr. Piufcsics, a mi vasutunkba fekteti pénzét, ha egy oly nagy tekintélynek örvendő és oly kitűnő állásban leyő nemzetgazdász mint az első magyar általános biztosító társaság vezérigazgatója Ormódy fedezi az előmunkálatokra szükséges költségeket, akkor ránk pápai lakosokra nézve ez elegendő ösztön lehet és kell is, hogy az legyen, hogy mint magán emberek is tömegesen vegyünk részt a törzsrészvények jegyzésében. Hisszük, hogy senki sem fogja megbánni, ki pénzét ezen részvényekbe fogja fektetni, mert áldott és gazdagvidék az, melyet a Pápa-Csornai vasút fog átszelni, és biztosan lehet számítani nagy átmeneti forgalomra, különösen Pozsonyból ós azon túl, valamint viszszafelé. Igy bizton állíthatjuk, hogy az aláírandó törzsrészvények megfogják hozni a kellő kamatot. Csak emlékezzünk azon időre, midőn a Pápa-Sűinegh-Kesztkely-Sz.-Györgyí vasút előmunkálataira, a pápaiak több ezer -forintot fizettek teljes hasztalan, mert oly kezeli vezették ezen vasúti tervezetet, * melyek hozzá nem értettek és igy pénzünk elveszett és városunk mérhetién kárt szenvedett. A Pápa-Csornai vasút engedményesei egy krajezárt sem kértek senkitől előmunkálati költségekre, ők fedezték azt saját zsebjükből. Ily kiváló emberekről sehogy sem lehet feltenni, hogy ők haszontalan, kilátás nélküli vállalatra fecsérlik el pénzüket ós ez" egy hatalmas indokkal több, hogy bátran ós szívesen vegyünk részt a törzsrészvények vásárlásában. írjunk alá anynyi részvényt, hogy a Pápa-Csornai vasút legyen Pápai vasút. Városunk mindegyik lakosa érzi, hogy csak egy, városunkból kiágazó vasúthálózat képes a múltban elkövetett mulasztásainkat ismét helyrepótolni, hogy csak vasúthálózat képes városunkat folytonos sulyedéséből, elnóptelenitósétől és az ezekkel járó elszegényedéstől megmenteni, azért résen legyünk. Ha most sem sikerül a Csornai vasutat kiépíteni, aligha lát városunk egy ríj közigazgatási bejárási commissiót. Ha pedig ldvisszük azt, hogy városunkat vasúti csomóponttá emeljük, akkor bizhatunk abban, hogy nem sok idő múlva kiépül a városunkra nézve oly igen nagyfontosságú PápaUkki és a Pápa-Kisbér-Bánhidai vasút. Azért a most teendő első lépésnél legyünk kitartók és áldozatkészek. Végre Mint ha égy rég várfc jobb jövő hajnalát látnánk derengeni. A Pápa-csornai vasút ügye most már a iegteljesebbb komoly stádiumba lépett. Minden reclám nélkül, nagyhangú frázisokat mellőzve egyszerre arra a tényre ébredtünk, hogy egy fontos érdekű vasút ügyben Pápán kezdték meg a hivatalos közigazgatási bejárást a ministeriumok küldöttei és az öszszes érdekeltek képviselői jelenlétében. Nem czélunk e sorokban a PápaCsornai vasútnak városunkra és vidékére rendkívül fontossággal biró előnyeit fejtegetni. Azon egyhangú szavazás melynek ugy a megyében, mint a városházán tanúi voltunk, felment bennünket az indoklástól ! Mi csak örömünknek adunk itt kifejezést a felett, hogy e vasúti kezdeményezés végre valahára talán sikerre fog vezetni. A sikert az előző lépések helyessége hozza magával. Ily helyes eljárás volt azoktól, a kik e vasút létesítését kezdeményezték, az, hogy nem tettek ugy, mint a Pápa-Keszthelyi szerencsétlen véget ért vasútnak tervezői. Emlékezünk még jól, hogy a Pápa-Keszthelyi vasútnál egyenesen elriasztották azr embereket. Mindjárt eleinte megfogtak mindenkit, hogy irjon alá az úgynevezett előmunkálati kiadásokra. S ugy emlékszünk maga Pápa városa 8, mondd nyolez ezer frtot irt alá a soha vissza nem térülő kiadásokra; pár ezresébe került a keszthelyi szerencsétlen vállalkozás Esterházy Móricz grófnak és meg annyi százasaiba az egyeseknek. Mind ez aztán — kidobott pénz volt. A Pápa-Csornai vasútnál a közönségre, a megyére,' a városra, nem appell alt A szép, a folyton mulató Dereskey Lászlónó! — Az lehetetlen! — monda egy Ízben férje. — Te Ilonkám, ma nem jönnél a nemzeti színházba? — Nem megyek! — De édesem hiszen premiere van! — Még sem megyek. S a nagy szinházkedvelönö — csodálatos dolog — azóta nem járt színházba. — Ilonkám — monda máskor László — hová gondolsz, ma nem menni a lóversenyre! A magyar Derbihez? — Nem megyek, Laczim! S elmúlt a versenyek hét napja a nélkül, hogy Ilona csak egyiken is kint lett volna! S jött a iarsang. — Édesem készülsz már a jogász bálba ? — Nem biz ón! — Hiszen mához egy hétre lesz! — Én nem megyek! S elmúlt a farsang, lezajlott a sok bál, Ilonka a szenvedélyes tánezosnö egyiken sem volt. Férje nem tudta hová legyen bámulatában. Mi történt ezzel az asszonnyal? Vénül már? Lemond az életéről? Megunta ? S ehhez járult az is, hogy férje kezdett bizalmatlankodni. Egy idő óta neje viseletében s modorában valami titokzatost, valami rejtelmest, valami elrejtőző félelmet véltfelfedezni. Ha haza jön, a férj előtt bezárva az ajtó, s ha nyitva van, mindig idegesen gyöinöszül be valamit a szekrénybe, a melyet ugy bezár, mintha lelkét *< — Viszonya van ennek ai asszonynak! Megcsal? Más valakit jszeret — gondola a férj — hogy igy elváltozott? Igaz, hogy oly gyengéd férjéhez, olyan odaadó, de kedélye olyan csüggedt, mintha valami bántaná! Ilyen kétely s tépelődés közepette ért haza egy izben, mikor az ajtót kinyitva találta; felesége megijedt, valamit köténye alá rejtett s a szekrényhez futva, azt oda bezárta. — Mit rejtesz el Ilonkám? — Én? semmit! Arcza nekipirult s pírjában is oly igézően szép volt az az asszony. — Te megijedtél! — Én? Egy cseppet sem! S félelmében csak ugy dobogott a szive, hogy szinte elállt a lélegzete is. — Honkám, feleségem! Régóta veszem észre, hogy te valamit előttem rejtegetsz! Nem gyanusitlak, ments Isten! De a nőnek nincs titka férje előtt. Tudni akarom, mit rejtegetsz? — De édes férjem! — Semmi édesgetés. Kívánom, hogy mutasd mit rejtettél el? — Ne kívánd? — Parancsolom — Néni tehetem. S a mint a férj oda akart lépni a szekrény elé, felesége elébe sietett s útját állva, átkarolta. — Félre! hát, nem csalódtam, levél volt! Talán szerelmes levél? Honka megrezzent. Mereven férje szemébe nézett és odadobta neki a kulcsot. •. A féri oaohőn nyitotta ki a, szekrényt s a mikor az oda rejtett tárgyat kívevé az asszonyka elfordult ós elpirult arczát karjaiba rejtve sírni kezdett. Férje odafutott s a mint szeretetteljesen átkarolta szép nejét, még kezében volt az a titkolt tárgy egy gyermek fokötőcske .... Egyről másról. — Hogyan, kedves Nagysád, Ön nem volt lenn a Baross ünnepélyen ? — Nem kedves barátom, nem mehettem el, pedig mennyire szerettem volna! — Vájjon mi akadályozta Kegyedet tán jegyet nem kapott? . . Hm, én ott voltam, mégsem vettem észre tultömöttséget. — Ejh dehogy a jegy, hanem fodrásznőm az oka. Nem jött el tudniillik. S xigyan most, ha Ön nem volna, igazán vigasztalhatatlan lennék. — Valóban megtisztelő reám nézve jó véleménye, de nem tudom, hogyan feleljek meg annak. Talán, ... ah igen, értem már. Nagysád óhaja, hogy én itt melléje az alacsony pouff-re ülepedve egy kis emberszólást cselekedjek meg. Oh hölgyem, szivem tiéd, eszem fölött Te uralkodói bárha oktalanul is, de drága nő , ... a hátam az az enyém! Igaz, hogy e nemes város határán belül, szük korlátok, karfák közé szorítva, régtől fogva honos a szapulás, -mely itt ép oly alaposan történik, mint lenn a tóparton, azzal a különbséggel, hogy emitt a ruhán egy azennyfolt sem kerüli ki a tisztítást, amott W
