Pápai Lapok. 18. évfolyam, 1891

1891-07-12

A vasárnapi munkaszünet. — Ministori rendelet. — A vasárnapi munkaszünetröl szóló 1891. XUI. t.-cz f. hó 15-én lép életbe ós f. hó 19-ón lesz az első vasárnap, mikor a törvény legelőször, tényleg vógrehajtátik, mire már a legutolsó intézkedést is megtették. A kereskedelmi miniszter most bocsájtotta ki azt a rendeletet, melyben meghatározza azokat az eseteket, mikor a munkaszünet alól felmentés adandó. E rendelet, melyet iparosaink ós kereskedőink érdekében egész terjedelmében közlünk, következőleg hangzik: Az ipari munkának vasárnapi szüneteléséről szóló 1891. évi XUI. t.-cz. 4. §-a következőleg szól: 1. A kereskedelmi miniszter felhatalmaztatik, hogy saját hatáskörében rendeleti uton határozza meg a) azon iparnemeket, melyeknél azért, mert az üzem félbeszakítása lehetetlen, vagy a folytonos üzemben tartást a fogyasztó közönség vagy a közforgalom igényei vagy valamely hadászati vagy egyéb közérdek, jelesen ipari indokok feltétlenül megkövetelik, az ipari munka az első szakaszban megjelölt szünnapokon is végezhető lesz; b) azon módozatokat, melyek mellett azok a kisiparosok, kik maguk, segédek és tanonczok igénybevétele nélkül, lakásukon dolgoznak, a munkaszünet alól felmenthetők. E rendeletek megállapításánál a kereskedelemügyi minister a belügyi- és a földmivelésügyi miniszterrel, Horvát-Szlavonországokra nézve a horvát-szlavondalmátországi bánnal egyetértőleg jár el. A kereskedelemügy miniszter ezen rendeleteket, valamint az ezeken később eszközölt módosításokat utólagosan az oszággyülésnek bemutatni köteles. Ezen törvényhozási felhatalmazás és egyetértés alapján tehát az alábbiakban meghatározom azon iparnemeket, melyeknél az ipari munka az alább előadott módozatok mellett vasárnapokon, valamint Szent István király napján is végezhető lesz és pedig: I. mert az üzem fébeszakitása lehetetlen : 1. az agyag-, porczellán-, majolikaés kőedény iparnál, nem különben a mószfösz-, czement- ós téglaégető iparnál: kizárólag az égetési munkák; 2. a bőriparnál a kavarás! és börforgatási ipari munkák, de csak legfeljebb délelőtt 9 óráig; 3. a czükor-iparnál a czukorgyártással és finomítással járó munkák; 4. az eczet-íparnál a feltöltési és az erjedési müveletek körül végzendő ipari munka; 5. a fehéritési iparnál a chlorozási és lugzási munkák, legfeljebb délelőtt 10 óráig; 6. a kenderáztatási iparnál; 7. a keményitö-iparnál; 8. a kő olaj-finomító iparnál azon ipari munkarész, a mely a végzendő müvelet természeténél fogva félbeszakítást nem tűr; 9. a légszesziparnál kizárólag a légszesz előállítására, a lámpák meggyújtására és eloltására szükséges ipari munka; 10. a malmoknál az őrlési müvelet; 11. a kertészeti iparnál a termeléssel és miveléssel kapcsolatos félbeszakithatatlan ós sürgős munka; 12. a papir-, papirgép- és celulosiparnál a félbeszakítást nem tűrő munka; mis bukást csinált a télen és hat hónapig 'Váczott „hüsel". A fiatalabbik pedig — jogász 10 óv óta — márczius 15-én ama szent napon midőn a magyar nemzet egykoron lerázta rabbilincsét, lerázta magáról az asztragán bélésű télikabátját, melyet egy jámbor szabótól vett részletfizetésre ós elküldte német szót tanulni (ekkép téve eleget Csáky rendeletének!). A kapott Összeggel aztán megalakította az „első általános hitelszövetkezetet" és azonnal meg is választatta magát igazgatónak, pénztárnoknak egy személyben. Néhány héttel ezelőtt üresen találták a szövetkezeti tag urak a pénztárszobát és a pénztárt. Az én nagyreményű csemetém ugyanis egy szép reggelen elindult egy kis „tengeri útra" üdülni. Eddig már valószínűleg az operencziás tengeren is túljár. En meg az alatt itthon fülig „uszom

u az adósságokban. Pumpolom a kölcsönök már-már kiapadó forrását, nehogy a tönk árja Összecsapjon felettem ós mint a fuldokló egy végső szalmaszálba kapaszkodom: az imádságba, hátha az még segítene, mivel hogy más már úgysem segíthet. 13. a pótkávé és katang-száritó iparban azon ipari munka, mely öszszel a répa vagy gyökér feldolgozására és szárítására elkerülhetetlenül szükséges; 14. a sajtkészitési iparnál és 15. a szalámigyártásnál a félbeszakítást nem türö munka; 16. a selyem-iparnál: a) a selyemgubók beváltásának ideje alatt a selyemgubók átvétele, továbbítása, fojtása ós gondozása körüli munkák; b) a selymérpete készítése által igényelt munka; 17. a serfőző maláta és 18. a szeszipar, valamint a szeszfinomitás ós élesztőgyártás, nemkülönben az élesztőnek elfuvarozása; 19. a színnyomásnál és kékfestésnél végzendő azon munkák, melye k a folytonos üzem félbe nem szakithatása miatt szükségesnek; 20. a tésztagyártásnál, a szárítással egybekötött munka, déli 12 óráig; 21. az üveggyártásnál, a mennyiben az regeneratív fűtőkészülékkel űzetik, a fűtési, az üvegolvasztási és üvegfuvási félbeszakítást nem türö munkák; 22. a vas- és aczólgyárak üzemágainál mindazon munkák, a melyek félbe szakítást nem szenvedhetnek, jelesül a vas- és aczél- olvasztó-,kavaró-, finomító, és csőforrasztó testek, a hengerlőmüvek munkái, az ezekkel kapcsolatban levő és üzemük föntartásához szükséges összes műhelyek, a gáz- és gőzfejlesztő, szénégető, kokszógető, faaszaló, pörkölő, és öntő üzemek, a helyi szállitó pályák és egyéb mellékmüveletek, valamint berendezések félbeszakítást nem türö munkái; 23. a vegyészeti iparnál az üzem azon egyes műveletei, a melyek félbe nem szakithatók, például az izzó láng- ós olvasztó kemenczéknól, ólomkamrák ós retortáknál folyó munkák stb; 24. a villamos erőt, illetve áramot előállító telepeknóljelöfordul ó ipari munka; 25. a zománczozott vasedény-iparnál az olvasztási, égetési ós ónógetési munkák. II. Mert a fogyasztó közönség igényei a folytonos üzemben tartást megkövetelik : 1. a borbély és fodrász iparnál nyitott üzleti helyiségben, csak déli 12 óráig; azontúl csak magánlakásokba, színházakba vagy hasonló nyilvános előadások alkalmával házhoz híva; 2. a fürdő üzleteknél; 3. a czukrász-, sütemény- ós mézeskalácsos iparnál; 4. a mészárosok, hentesek és kolbászkészitők iparánál az előállítás és el-, árusítás legfeljebb délelőtt 11 óráig; 5. a vadkereskedők iparánál az elárusitás 11 óráig; 6. a kofák üzieta, amennyiben az áruk üdülő ós mulató helyeken vagy a városon, illetve községeken kivül sátrak alatt vagy valamely szokásos módon asztalon vagy a földön kirakva árusittatnak; 7. a pékiparnál a készítés, illetve gyártás déli 12 óráig, az elárusitás azon tul is; 8. a sódaviz gyártása és elárusitása; 9. a szállodák, vendéglők, sör-, bor-, és kávémérések és kávéházak; 10. tej, gyümölcs és kenyér elárusitása; 11. természetes virágok árusítása; 12. a nyomdaiparnál a halasztást nem türö állami és hatósági nyomtatványok, színlapok, műsorok, gyászjelentések, kiállítására és ugy ezeknek, valamint a hírlapoknak szóthordására okvetlenül szükséges munka; 13. a gépiparnál a sürgős és halaszthatatlan javítási munkák legfeljebb délelőtt 10 óráig; 14. a kisiparosoknál sürgősen rendelt javítási munkák bevégzésére szükséges ipari munka legfeljebb délelőtt 10 óráig; lakásoknak sürgős átalakításánál szükséges munkák a hatóságilag szabályozott költözködési időszakot megelőző és követő egy-egy hétben ; 15. a fűszer, bor, thea, csemege- ós lisztkereskedóseknél, valamint a szatócsok üzleténél délelőtt 11 óráig; 16. minden egyéb kereskedelmi, illetve elárusító üzletnél, úgyszintén a szolgálat közvetítő üzleteknél legfeljebb d. e. 10 óráig; 17. kereskedelmi, ipari és gyári alkalmazottak irodai munkája d. e. 10 óráig. 19. ha* valamely üzlet állami egyedáruság tárgyát képező czikkek elárusitására fel van jogosítva, e mellett más czikkek vételével vagy darusításával is foglalkozik, vagy .amely ugyanabban az üzlethelyiségben más ipart is gyakorol, .az ezen utóbbi üzletkörre nézve ugy az 1891. évi XTU. t.-czikk, mint a jelen rendelet hatálya alatt áll; 19. élelmi szerek előállítása és szállítása már a szünnapokra következő napon éjjeli 1 órakor megkezdhető; 20. a törvényes munkaszüneti napra eső országos vásárokon az elárusitás a jelen rendelettel korlátolva nincsen és e napon a

z országos vásár helyén létező kereskedői ós ipari elárusitás ís korlátlanul gyakorolható. A törvényes munkaszüneti napra eső hetivásáron az elárusitás csak délelőtt 10 óráig tarthat. Önként értetik, hogy ezzel az egyes országos vásárok tekintetében fennálló fövények és szabályrendeletek nem érintetnek és hogy jelesen az 1868. LTEL t.-cz. 19-ik §-a szem előtt lesz tartandó. III. Mert a közforgalom, valamely hadászati vagy egyéb közérdek a folytonos üzemben tartást feltétlenül követeli: 1. A vasúti, a hajózási üzemek, valamint a posta-, távírda és távbeszélő üzemeknél előforduló ipari munka. 2. Hadászati szempontból sürgős építkezési, felszerelési vagy szállítási ipari munkák. 3. Árviz és más elemi csapás ellsni védelmi munkák, valamint az illető elejmi csapás következményeinek eltávolítására vagy orvoslására elkerülhetetlenül szükséges munkák. 4. Oly ipari munka, a mely a nyilvános közlekedés és közbiztonság érdekéből halasztást, nem szenvedhet. 5. Ünnepélyeknél bármily díszítési munka. 6. A társas- és bérkocsi ipar. 7. A hordár- ós targonczás ipar. 8. A temetkezési vállalatok. IV. Az idézett törvény 3. §. b) pontja szerint: ipari munkát végezhetnek a mondott napokon az önálló kisiparosok, a kik maguk és pedig segédeik és tanonczaik, valamint más segédmunkások igénybevétele nélkül dolgoznak. V. A jelen rendeletben az egyes munkákra, illetve műveletekre nézve engedélyezett kivétel csakis azon munkásokra és segédszemélyzetre vonatkozik, „a mely az illető műveletnél tényleg alkalmazva van. VI. Azon iparnemeknól, a melyeknél az ipari munka a fentiek szerint vasárnapokon ís végezhető lesz, köteles az illető íparüzö az e munkánál alkalmazott munkások olyatén felváltásáról gondoskodni, hogy a munkások legalább minden hóban egy teljes vagy minden két hétben egy fél vasárnapon munkaszünetet élvezzenek. VH. A jelen rendelet az 1891. évi XUI. t.-czikkel egyidejűleg 1891. július hó 15-én lép életbe. Budapest 1891. július 1-én. cBa-wm o. 4. Melyik oltásmódot tanítsuk a népnek? E tárgyról.már Ugyan sok jeles pomologus irt kimerítően, de miután ezen oltási módnak itt az ideje, helyén találom röviden e becses lap hasábjain az alvószemzés mikénti kezelését az alábbiakban ismertetni ,A szemzésnél többféle szemzéseket különböztetünk meg: 1-Ör hajtó és alvó-szemzés, 2-or héj- és fás-szemzést. Minthogy csupán az alvóra szemzést akarom leirni, illetőleg annak kezelését, miután ez most eszközlendő, a többi oltásnemekről annak idejében Tek. szerkesztő ur becses engedelmével teszek ismertetést. Alvónak neveztetik a szemzés akkor, ha a második nedvkeringés beáll, tehát július közepétől őszig, vagyis míg az alany héja fájától jól elválik, és legalább két hétig jó időíe van kilátás, hogy a szem- összeforrhasson alanyával a nélkül azonban, hogy a szemzés évében életre kelve kihajtson, hanem csak összeforrva nyugalomban — tehát alva töltse a telet; és csak a rá következő tavaszkor fejlődjék hajtássá. Hogy mikor kell alvóra szemezni azt az illető alanyok minősége és az idő határozza meg. Nálunk általában július közepétől augustus végéig szokták tenni. ,Minthogy az alvószemzés könnyű, és biztos az eredménye, azért is ezen oltási módot első sorban, melegen ajánlom tanitótársaim szives figyelmébe, tanítsák meg a népet specialiter az alvó-szemzésra, melynek készítése módja a következő; július közepén hozzá kell fogni az alvó-szemzéshez, mely czélból megszedünk annyi hajtást, a mennyit egy fél nap alatt feldolgozhatunk. E hajtások, mindig ép, egészséges, és bőven termő fákról szedendők, mert igen sok betegség és egyedi hiba oltás által tovább plántálható, az igy megszedett hajtásokat megtisztogatjuk, és pedig ugy, hogy azok hegyeit eltávolítjuk, minthogy itt a szemek rendesen fejletlenek és gyengék, ugyan ez okból a hajtás alsó része is eltávolítandó. Azon hajtási kat pedig, a melyeken a szemek majdnem d< rékszögben vannak, nem kell felhasználni, mert ezekről rendesen görbe fákat nyerünk. Az igy gondosan kiválasztott hajtásokról lemetszük a levél lemezét, de ugy hogy csak a levél végéből mintegy egy cm. darabka maradjon, az igy előkészített hajtásokat, helyezzük most egy vízzel félig töltött edénybe, néhány óránál azonban tovább semmi esetre sem szabad a vízben hagyni, azon hajtásokat pedig melyeket a fent nevezett idő után nem tudtunk feldolgozni, azokat nyirkos helyre a földre fektetve eltarthatjuk, mert ha a vízben hosszabb ideig tartjuk barna foltokat kap, mi az elromlás jelét mutatja; az ilyenekkel pedig hiába való' munkát végeznénk. Ennek megtörténte után a szükséges kötelékkel, éa egy élesre köszörült késsel ellátva hQuá. foghatóak a uoouisheju Először is készítünk az alany alkalmas helyén a földtől 5 cm. magasra egy T-alaku metszést mintegy másfél cm. hosszúságban, most felválasztjuk a függőleges metszés jobb és baloldalán a héjat, ekkor gyorsan lemetszük a nemes szemet ezen függőleges metszésnek megfelelő hosszúságban, és pedig ugy, hogy balkezünkben tartva a szemet csúcsával felénk fordított és vízszintesen fekvő hajtást, itt belemélyesztjük kellő helyen késünket, mire egy metszéssel ugy hatolunk a szem alatt át, ott egy kissé késünket mélyebbre eresztjük, és a szem felett, mintegy fél cm.-nyire megállapodva ennek hosszában végzett metszéssel a szemet leveszszük, miáltal egy kis papírhoz hasonló alakot nyerünk. Itt erre kell ügyelnünk, hogy mentül kevesebb fát messünk a szemhez, ezek megtörténte után, halkezünk hüvelyk és - mutatóujja között messük a szemet, jobb kezünket az alanyhoz támasztva, a kés segítségével felválasztjuk a héj mindkét oldalát, a szemet pedig ezen nyilasba helyezve, késünkkel mindaddig utat nyitunk, mig a pajzs keresztmetszete az alany hasonló metszetét el nem érte.; az alanyhoz jól hozzá nyomva, lehető szorosan bekötjük, és pedig akkép, hogy a szem kint maradjon. Rendesen egy alanyba egy szem helyezendő. Itt meg kell jegyezni, hogy aszemzésnél, de egyáltalában minden oltásnál szélcsendes felhőtlen tiszta időt kell választanunk és akkor is munkánkat a lehető gyorsan végezzük, nehogy a metszések lapjai oxydálodjanak, mert különben forradás nem jöhet létre, és igy munkánk kárba vész. Ha már most szemzésünket 2 hét múlva átvizsgáljuk, és a levólnyél halványszínű, gyenge érintésre lehull, ez esetben az összeforradás, illetve megeredés biztosra vehető, ha pedig a levélnyél fekete és fonnyadt, érintésre le nem válik, ugy a szemzés nem sikerült, miért is, ha alkalmas hajtásaink vannak még, ugy ezek ismét a leirt mód szerint beszemezhetők. Továbbá arra is kell ügyelnünk, hogy a kötelékek igen be ne vágódjanak az alanyba, miokból 4—5 hét múlva szemzésünket egészen meg lehet tőlük szabadítani; vagy pedig csak megtágítani, hogy a téli fagyokat jobban kíállhassák. A jövő tavaszon pedig, mielőtt a nedvkeringés megindulna, a megeredt nemes szem feletjb, mintegy 12 cm.nyire az alanyt vissza kell metszeni, és pedig olyformán, hogy a rézsútos metszési lap a szem átellenében fekvő oldalra jusson, ezen csapról eltávolítjuk a rügyek nagyobb részét, hogy minél több tápanyagban részesüljön a nemes szem, melyet, ha 15-^20 cm. hoszzu hajtássá fejlődött, e vadhajtások eltávolitandók, egy széles szalaggal ezon csaphoz kötjük, illetve megerősítjük; ezt a csapot, mivel a hajtás egyenes növését, és szilárd állását biztosítja, biztosító csapnak is szokták nevezni. A midőn a hajtás jól meg fásult, és nem félhetünk sem a letöréstől, sem a görbe növéstől, július hó folyamán közvetlenül a nemes hajtás felett egy rézsútos metszessél tőben eltávolítjuk. Azon alanyok pedig, melyeknél a mult évi szemzések nem eredtek meg, vagy pedig netalán a tél hidege pusztította volna el, ugyan azon eljárással ismét jövőre beszemzendők. Ezzel elmondottam ugy hiszem mindent a mit az alvó-szemzésről tudni kell annak, ki eredményt óhajt vele elérni, és ha e szabályokat, főleg a kezdők pontosan betartják, ugy munkájuk sikerében gyönyörködhetnek, és igazat adnak abban, hogy az alvó-szemzésnél nincs könnyebb és biztosabb oltás mód. — A szemzésben jártasoknak nem mondottam ugyan ujat, de mindenesetre igazat állítottam, az igazságot pedig nem csak szabad, hanem kell is többször ismételni. Időszerűnek találtam ezen oltási módról irni miután itt van az alvószemzés kezdete: ismételve azt melegen ajánlom az érdeklők, de különösen a kezdő kartársaim szives figyelmébe. tanító. JL közönség köréből.*) Tekintetes Szerkesztő Ur! E lapok egyik legutóbbi számában vezérczikk foglalkozott a pápai orth. izr. hitközség iskolájának ügyével, s e körülmény által bátorítva én is kérem tek. Szerkesztő urat, hogy e pár sornak becses lapjában helyt adni szíveskedjék. Az említetett iskola egyik osztályának vizsgálatán ugyanis, — melyen épen magam is jelen voltam — oly dolgokat tapasztaltam, melyekre már az iskolába járó gyermekek érdekében is kell hogy felhívj am — ha másként nem is, legalább ez uton — az illetékes szakkörök figyelmét. Egyszerűen csak a bővebb kommentárra épen nem szoruló tényeket fogom előadni. Az első meglepetés, melyben részesültem, az volt, hogy midőn én azt gondoltam, hogy a második fiúosztály vizsgálatát fogom hallgatni, — legnagyobb csodálkozásomra tapasztaltam az osztálykönyvre pillantva, hogy nem a második, hanem az első végző osztály vizsgálatát hallgatom. *) E rovat alatt közérdekű felszólalások dij nélkül közöltetnek, felelősséget azoban nem vál* 1*1 a Sitik* A 6 osztályú elemi iskola kérdésének ilykónt való megoldása talán még helyeselhető volna, de akkor még sem volna szabad aa oly tannlókkal szemben, kik a középiskolába mennek az elemiből, s igy tanulmányaikat tovább is. folytatják, nehézségeket gördíteni az elé, hogy a negyedik év után, vagyis, a harmadik osztály bevégzése után az intézetből kiléphessenek, s a közép iskolába léphetés czólj'fyból már akkor bizonyítványt nyerhessenek. Igy azután nem merülne fel annak szüksége, hogy az ily tanulók, kik csak 4 evet töltötték az .elemi iskolában, a középiskolába 'való belépés előtt felvételi Vissgát tegyenek. A mi magát a vizsgálatot illeti, az természetesen a bibliának német nyelvre fordításával kezdődött, anélkül azonban, hogy csak nyomát is láttuk volna annak, hogy a német fordítás .mellett legalább a szöveg tartalma magyar nyelven is előadva lett volna a növendékeknek. No de erről a már idézett czikk- után legyen elég ennyi is. De egy más körülmény az, melyre ez úttal különösen fel kell hívnom az érdeklődök figyelmét. Midőn ugyanis az.elmúlt év folyamán végzett tananyag után tudakozódtam, legnagyobb meglepetésemre értesültem arról, hogy mig a héber és németnyelvből a.tanulók már nyelvtant is tanultak, addig a magyar nyelv tanításáról szó sem volt. Azt mondják ugyan, hogy a németből nyelvtant nem tanultak, csakis fordítást, de hát mire való a né-met nyelvtani tankönyv, hisz a fordításhoz használható lett volna a német olvasókönyv is, a mit szintén használtak. Ezen eljárás (nem tudom, vájjon az iskolaszék rendeli-e ezt, vagy az illető tanító ur csak önkényt teszi) mindenesetre megérdemli, hogy az arra hivatottak egy kissé megszívlelj ék, -s ezen állapoton valahogyan segítsenek. Még megemlítem, hogy általános visszatetszést szült az, midőn a tanító ur több izben kérdezett a növendékektől a törtekről (pl. mi nagyobb: '

/3 vagy \ stb.) de midőn az iskolaszék egyik érdemes tagja egy a kivonásra vonatkozó kérdést (mi a kivonandó és kisebbítendő) intézett a tanulókhoz, azokat a tanító ur azzal mentette ki, hogy „ezt nem tanultuk." . 1 Talán az sem épen közömbös, hogy a tanulóknak a magyar beszédben tettf hibáit a tanító helyett egy izben a jelen volt iskolaszéki tagoknak kellett kijavítani, legtöbbször pedig azok kijayitatlalanul maradtak. —4 Hivatalos rovat. 4. szám. Veszprém vármegye közkpti vál. 1891. ponti választmányától. Hirdetmény. Az 1874: XXXHE. t. cz. IV. fejezetére s az 1876: XVIU. törvényczikkre való hivatkozás mellett ezennel közhírré tétetik, hogy az országgyűlési képviselő választók kiigazított névjegyzéke az 1874: XXXIII, t. cz. IV. fejezetében foglaltakhoz képest a községházánál folyó évi július hó 5—25 napjain közszemlére kitéve leend, s hogy mindazok, kik az 1874: XXXIII. t. cz. alapján az igy kiigazított névjegyzékből kihagya.ttak,. vagy a kik az ezen. névjegyzékbe felvettek ellen felszólalni akarnak, ezen felszólalásukat a község elöljáróságánál tekintve a körjegyzőnél folyó évi július hó 15-ig bezárólag benyújthatják.. A felszólamlás tételei az idézett t. cz. értelmében igazolandók. Közzététetik továbbá, hogy az igy benyújtandó felszólalásokra észrevételek folyó évi július hó 16 -25-ig bezárólag ugyanott adandók be, a hova a felszólalások nyújtattak be. Kelt Veszprémben, a központi választmánynak 1891. évi június hó 23-án tartott üléséből. Végh István, központi választmányi jegyző. Véghely Dezső, királyi tanácsos alispán kpti vál. elnök. Hirdetmény. A föld-, házosztály- ós házbéradó után járó, s folyó 1891. évre megállapított általános jövedelmi pótadó kivetési lajstroma folyó július hó 12—19-ig a városi adópénztárnál közszemlére kitéve lesz; — a netáni felszólalások azok részéről, kik ezen adónemmel eddig is meg voltak róva, a lajstrom kitételének napját, — azok részéről pedig, kik a folyó évben először rovattak meg ily adóval, ezen tartozásuknak az adókönyvecskébe történt bejegyzését követő 15 nap alatt a városi adópénztári hivatalnál beadhatják. Pápa, 1891. évi július 7-én. • A városi hatóság.