Pápai Lapok. 17. évfolyam, 1890

1890-09-14

tan tanárát. hogy székfoglaló értekezéseiket olvassák IV. Először is Antal Sréza toirlalt helyet ./ i iiielvénven s nlvasá löl eitekezé-ét. u ébrek tartalma ugy tanártársait, mint a jelenlevő közönséget még inkább meireiősité iránta táplált előnyös \ tlcinélIX eheti. \z értekezés czíltie : „Firlitf óv 82 ithiiisiii ii - ii. ii jnlili i<tllii*hiilc*rszitlnn" ; rövid tartalma tfdjg a következő: Fichte vallási.tilcses/.etében. mely kíinilulási pontját képezi Schelling és Hegel, Schleiermarher és Schopenhauer vallávln.iisószeti nézeteinek, mint szintén a legsjabfa ethicismtisnak. két oldalt, negativot ós positivot különböztethetünk meg. AIII.IZ a bOleaéaal és ker. isteiifotfalom ellen foirlal állást, emez a tiszta vallásnak lét jo rossltsi .-ái igyekszik kimutatni. — A bölcaéaxct Istent sulist unt iá nak. a ker. \ állás személynek állítja. Eichte szerint mindkettő tévesen. Isten nem leliet substantia. mert suhstatitia föltétlenül egy tért>6B és jdébaa érzékelhetőleg létező lényt jelent le nein leliet személy selll. mert öntudatos személyiség a külvilág :'Jtal való korlátozás nélkül nem képzelhető, mint ezt saját öntudatunk előállása is bízóinUja; mái pedig Isten semmi által nein korlátott, véiTtelen S igV «".||t lldatos személyiséget nem t iilajdotiit hat unk neki. Ezek ellenében megjegyzi felolvasó, hogy • aabstaatia rWnhaának Flehte által adott el t. Iiiie/és». önkényes, a hölcsészettörtéiiet által nem igazolható, megszorítás; a Bzeátélj béget pedig helytelenül köti Eichte a véyes lényekhez, pl. az einlierhez. mert e|>en azoa körülmény, hogy a véges lények • személyiség fogainál teljesen realisálni ifin képezek, mutat arra, kagv ahaolal személyiség csak végtelen lény lehet. A positiv oldal Fiehte valláshölcsészetéhea, meh ngj állal a modern etliici.snius föehét is ké,.ezi. a vallás jogosultjaira nak a kötelesséirtttdat általános és föltétlen voltára alapítása. K kötelessé"

tu.lat épen általánosságánál fogva nem lehet más mint formai, unit a köteleaaégtadal tartalma időről időre .1/ emberi nem művelődési fokai szerint Változott Általánossátras föltét leiisége azt bizonyítják, hogy ez a/, egyedül reális, metaphyaikai elv, mely épen ennélfogva a természeti Dtechaniamnat is a maga czéljaira használja lel. Vallás ezen :iz állásponton nem egyéb, mint azon meggyőzödé-, hogy amit mi kötelességtudatból teszünk, az valósággal az absolut ezélnak. az erkölcsiség lassankénti realisálásának előmozdítására szolgál. Maradandó érdeme Fichtetiel; s az ethicismas jj\>gosahsága a vall.-iiölcsészetben épen ezen alapszik. hagy a vallás és az elkölt aiaég küzt fennálló szoros viszonyt kimutatta, 'levédése az. hogv az élő istenfogalom helyére egy elvont metaplivsikai fotralmat emelt s általában • vallást a metaphysiká val fa Wiiisi haftslehre korszakában) azonositottit. H..ey az erkölcsi világrend a termék/éti ineehanismust is önczéljaira használja fel e/ az alap. melyen Eichte és az ethical irány képviselői állanak, s igy vallásbölcsészeti rendszerüknek kezdete es vége a teleologia. Általában a telenloii a/oii tér. mint Zeller helyesen megjegyzi, melyen a vallás lét jojrosiiltsáiráért folyó küzdelem eldöntő liatvza ki fug viratnl Sikerül kimutatni, hagy a modern in.iteiialisniusnak az evolutionismussal tántogatotl nézetei sem nélkülözhetik a teleoInjriát: inry az emberi lélek azon jiietiség< i. melyeket vallásm-k nevezünk, nem udk mint subjeitive. de mint objaethrs jogosultak bármily s bárhonnan jött |é> iu.id.i-.ikn.ik bízvást szembe nézhetnek. K aagyan alapos tanulmányozásra ralié értekesés mindvégig lekötötte a lia 11 i' atéság érdeklődését, élénk czáfolatáttl ama tévhitnek, mintha a vallásos és bölcsészeti théiuák kevésbé érdekelnék a közönséget. (sak megfelelé szép formába legyen öltöztetve a jó tartalom, ma is ligvehnes fülekre talál az mindenhol 1 Felolvasó bevégezvén értekezését, főtiszt. Vályi Lajos ínhoz, mint :i kerület jelenlevő képviselőjéhez fordult s megköszönve az egyházkerület bizalmát, ígérte, hogv mindenkor teljes erőből igyekszik a reá biz.üt talentumokat luven kamatoztatni. Ajánlja magát tanártársai s különösen volt tanárai szerető bizalmába s SZÍvhezszóló szavakkal fordul taiiitványaihoz, kijelentvén, hogy mindenkor egyik legfőbb törekvése leend a felolvasásában is említett kötelességtudatot ébren tartási az ifjúságban. A mindenünnen felhangzó féljen' tanusitá, hogy szavai mindenütt nyílt szivekre találtak. Ezután Hárulni* Jeni a természettannak ez előtt egy évvel elválasztott s íimst megerősítést nyert tanára lépett az emelvényre. Székfoglaló értekezése a ,.villamossal; elméleteiről" szólott; s miután rövid vonásokban rajzolta a villamosságnak a jelenkori mivelödés és ipar terén való nagy fontosságát, először is ezen kérdésekkel foglalkozott: mi a villamossá"; • mely anyagnak milyenféle mozgása által áll elő :z? Azután peditr rendkívül érdekesen ismertette a villamossátr különféle elméleteit. Értekezését azonban részletesen nem Írhatjuk le, mivel ily szorosan tudományos anyagot igen bajos volna dióhéjba szorítani. Majd e szavakkal fordult az egyházkerület képviselőjéhez: „Midőn engem, mint teljesen ismeretlent a főtiszt, egyházkerület megtisztelő bizalma e tanszékre elhívott, melyet a iniiltban egv Tarrzynak kiváló érdemei és tehetségei tettek díszessé, a hálának, a ine<rilletödésnek s a büszkeségnek sokszoros érzelmei fognak el: de egyszersmind mélyen érzem SZOB feladatnak és kötelességnek fontosságát és nebézségét, hogy annyi tiszteletreméltó és nagynevű elődnek méltatlan utódjává ne legyek*. . . . Hiszsziik és reméljük, hogy méltó utódja lesz. Most nt. Kast János úr. a főiskola ezidőszerinli igazgatója Üdvüzlé az Ünnepelteket szívből jövő szavakkal maira és tanártársai nevében. Kziltáll fölemelkedett főtiszt. Vályi bajos úr. s a hallgatóság mély ügyelnie közt e valóban szép és emelkedett beszédet monda: Nagyi tek. tanári kar. nemes ifjúság, t. közönség! A tanév megnyitás ünnepélye véget ért. de engedjék meg. hogy a t. tanári kar és a nemes ifjúsághoz zárbeszédül néhány szót intézzek. Hirül viszem az egyházkerületnek, hogy a mai ünnepélyen történt beiktatásnál a diszes tanári koszon két jeles tanerővel szaporodott, kiket ezennel a tisztelt tanári kar testvéri szeretetébe bekérek, azon szívből származott óhajjal, hogv n tanügy szolgálatában, ennek viiágoztatására számos éyekijr éljenek. T. tanári kar! a tanári pályán kevés rózsa terem, sőt sokszor a hál.itlaiiság szúrós tövisei vérzik meg ott az önfeláldozó kebelt, de a kötelessé;; hű teljesítésének tudata, a szakadatlan munka által mentei emtett siker eiiyhületet ad a fáradt munkásnak. T. tanár urak! önök kezébe adta az e. kerület a fáftlyát, eszközöljék azt. hogv annak fénye ne csupán a kezükre bizott növendékekre áraszsza vilájrát. hanem lobogjon fel az olyan magasan, hogy az még a prot. Siomui kivül való távol* ságbaa is jelezze azt. hogy Papán egy virágzó, egv hatalmas eiilturintézet létezik. I Uiök kezébe adta az egyházkerület a haladás zászlóját. lengjenek annak szárnyai oly magasan, hogy a helyi tanintézetnek elismerést és tiszteletet, teremtsen ; tohorzzatuik önök e zászló alá minél több növendéket, kikből az egyháznak erős oszlopai s a hazának dicső fértiai emelkedjenek. A megnyit) tanévben jó egészség és munkakedv áldása lengje e diszes testületet körit. Nemes tanuló ífjaságl (»nök leszakadtak az édes anyai meleg kebelről s ide jöttek, hogy a tudománynak a t. tanár urak ajkairól folyó tej és méz Kánaánjában táplálkozzanak. Midőn most. Ipár uappal ezelőtt elhagyák a család küszöbét . ott állt az édes apa komoly, vágyó arizczal. az édes anya küuyező szemekkel és útravaló forró csókkal ajakán. Néma volt a búcsúzás jelenete; de e néma jelenetben önök szivéhez két szó hangzott fel. hiszem, megértették e két szót — s én is megkísérlem azt kitalálni, e két szó: jó erkölcs és szorgalom. E két szó hatása alatt hagvák el önök a szülei házat. - - ezek hatása alatt állanak a mej/nyitó ünnepélyen s ..hajtőin, hogy e két szó őrangyalul álljon egész tanévben önök mellett s ha a könnyű vér - az ifjú elfeledkezés leterelné önöket a szorgalom és becsület útjáról: e szó rázza fel önöket s vezesse vissza a kötelesség útára. l'gy az egyház, mint a polgári élet terén oltárok füstölögnek s pályakoszoruk ragyognak, - gazdag a verseny, ezerén és ezerén vannak, kik ezek elnyeréseért futnak; fussanak önök ihletett kebellel, a tudomány és nein;'s erkölcs fényes paizsaival felfegyverezve s vigyázzanak, nehogy másol; legyenek a füstölgő oltár áldozó papjaivá, - vigyázzanak önök. nehogy mások nyerjék el önök elől a pályaki iszorut. Tanáraik önfeláldozó munkával állnak önök oldala mellett, mint égő gyertya, naponként fogynak emésztődnek, csakhogy önök a lelki élet és világosság apostolaivá avattassanak. Ne legyenek önök hálátlanok kedves tanáraik iránt; legyen minden szavuk egy-egy törvény, melynek áthágását tartsák önök a legnagyobb bűnnek. A tanár két szerepben működik önökkel szemben, t. í. as atyai és bitói szerepben ; ez Utóbbit önök fel ne idézzék; mert a tanár bírói szigora nem csupán itt az iskolában vérezheti meg az ifjai szivet, kénem az életben is. messze klhstólag érezteti fájó hatásat. Az egyházkerület részéről én e rövid két szóból álló latin tanácscsal válom meg önöktől: „ars et lalmra!" E s/.ép beszéd fölemelő hatása alatt végződött az ünnepély 11 óra felé. mely a benne resztvettek előtt sokáig emlékezetes maiad. Néhány percznyi szünet után pedig ,i tanári kar folytatta a tanévineguyitás prózaibb részéi; nevezetesen : kezdetét vette az összeírás és a törvények felolvasása. A délelőtti ünnepeknek azonban folytatása is volt. A tanári kar közebédet rendezett a „Griff vendégfogadó éttermében, melybe;; a tanári kar tagjain kivül resztvettek : főtiszt. Vályi bajos egyházkerületi főjegyző, Fenni>ss// Ferencz orsz. képviselő, ft. Gnuratz Ferencz helybeli ev. lelkész, főtiszt. FBek Fausztin. az irgalmasok zárdájának főnöke, a főiskolai igazgatótanács helybeli tagjai s városunknak a főiskola iránt érdeklődő közönségéből számosan. Az ebéd végefelé megjelentek llt. < «JHI.I Ferencz esperes és nagvs. Négff Ágoston apát-plébános urak. A közekéd a lehető legderültebh és legkeilélyesebb hangulatban folyt le s ennek lehet tulajdonítani. Imgy a toasztokhól oly hő aratás volt. Összesen 2"> hangzott el. Igy leírva ez soknak látszik, de hallgatva nem volt sok. inert egyik a másikat multa felül szépségével vagy élezés tartalmával. Szilágyi József fögynin. igazgató emelte első sorban poharát a kerület jelenlevő képviselőjére. Válvi bajos főjegyzőre és a kerület és főiskola távollevő vezérférliaira. mire Vályi bajos humoros válaszában a két igazgatói éltette. AVss Jent* a főiskola jól tevéire és barátaira, Héeétz h'iíliinin a most beiktatott két uj tanárra. Antul (iízii az ünnepély és a társasebéd vendégeire emeltek poharat. Ezek után megeredt a beszédek álja. Vűliji bajos asztalsziunszéiljait. I'öck Fausztintés Fenyvessy Ferenc/.et, (Si/itriUz Ferencz az akadémia igazgatóját Kiss Jánost, majd utóbb Marthalos Istvánt. R/aáu Kálmán a két nagy ellenfelet a görög nyelvi oktatás terén, Szilágyit és Fény vessyt. majd utóbb .lady .lózsefet élteti. Fenyeessy a tanári kar egyetemére. Lmzányi Méla. Henz Dávid Szilágyi Józsefre, l'míl latrán az ünnepély rendezőire, Horváth bajos (bitliy Zoltán énektanárra, Németh István (íyurátzra. Szilágyi Kéger Ágostonra. Niger Ágostén az újonnan beiktatottakra emelik poharukat. Es ki tudná végit és ki tudna mindent?! tény az, hogy az ünnepély nagyszerűen sikerült. A kedélyes összejövetel — melynek rendezésével 1'. Szabó Károly és Kis Ernő kartársaink szereztek maguknak érdemeket — délután öt óra tájban ért véget s igen sokakban felkölté azon óhajtást, vajha a tanári kar, it vele rokonszenvező intelligens közönség bevonásával, évenként többször rendezne ilyszerü társas összejöveteleket. főgvnm. tanár. A munkás kérdés. Irta: KERCZ EMIL. III. Ha végig tekintünk korunk társadalmi és állami életén, azt látjuk, hogy az élet majdnem minden viszonyában nagy szerepe jutott a társulási elvnek. Legnagyobb mértékben mondhatjuk ezt a gazdasági életről. Biztosító társulatok, takarékpénztárak és egyéb részvénytársaságok nélkül alig tudnók elképzelni a modem életet. A munkáskérdés megoldásánál is igen nagy szerepre vannak hivatva a munkások szövetkezetei és egyletei. A közfelfogás épen ezen a téren változott, leginkább az utóbbi évekban. Azelőtt a törvényhozás és a társadalom Angolországot kivéve - roszszemmel nézte a munkások ön védelmi szövetkezéseit. A munkaadók ugy érveltek, hogy a bér leszállít hatása, a gazdasági ciinjiiucturák kiaknázása SS egyéni szabadság követelései, és a közvélemény, mely tisztán a Smith Ricardo iskola tanainak hatása alatt állott helyeselte ezen okoskodást. FCs valóiban, addig mig a nagy ipar egy államban meg nem erősödik és főleg mig a munkások szellemi tehetségeik fejletlenségénél fogva képtelenek az eszélyes együttműködésre, mig nem elég érettek arra, hogy a gazdasági (unjunoturák és a bérek közötti kapcsolatot, felfoghassák, addig nem kis veasélylyel járna a niunkásszövetkezések védelme. Ma azonban a viszonyuk már másuk. Nyugot-Euróipa államaiban a nagy ipar a fejlettség nem remélt, fókára emelkedett és a munkások is sokkal érettebbek, ha nem ís annyira, mint azt maguk állítják. - Ezen körülmény, valamint Anglia poklája, a Ind a régi traditiókon alapulói Tradea-Unionsokat a törvényhozás is elismerte éa szabályozta, még pedig mint a tapasztalat mutatta nem csekély hasznára mindkét félnek, átalakította a euntinentális felfogást is, ugy hogy ma már Európa nagy iparállaniaibaii igen pártolják a munkások szövetkezéseit. Sőt a német és a franozia törvényhozás túlságba is estelc. Amaz t. i. a munkakönyveket törölte el. hogy egy hátrányos bejegyzék a munkásnak meg ne nehezíthesse a munkakeresést, emez pedig azon elvet állította fel, hogy a munkások öszszejövetele és szövetkezetei szabadok, de ha a munkaadói azok ellenében bárminemű korlátozói rendszabálvlyal lépne fel. büntetendői cselekményt követ el. Háromféle szövetkezést kell itt tárgyalnunk: a munkások, a munkaadók és munkások közös és végül a munkaadóik szövetkezéseit. Mivel ezen szövetkezetek két, elsői osztálya leginkább Angliában van kiféjtőnlve, legjobbnak vélem, ha ismtrtetem az angol Tradea Uniónak és munkáskamarák szervezetét. A Trades-Enionok az egyes iparágak szerint vannak szervezve, legtöbb téladatuk a keresleti és kínálati viszonyok tanulmányozása. Cömdoskodnak arról, hogy a munkások ne menjenek olyan városba, a hol ugy is nagy a ínunkakinálat. Ha a bér a körülményekhez képest igen csekélynek látszik, akkor megengedi a Trade-l'nion a munka felmondását, szervezi a strike-ot, azaz segélypéiiztárábód ellátja a munkaszünet tartamára tagjait. Fezeken kivül az angol munkásegyletek feladatuknak ismerik még a munkások körében a szakképzettség terjesztését, hogy igy a képzett munkások versenye leszorítsa a piaczröl a tudatlan napszámosok tömegét. Az ilyen munkásszövetkezések előnyei szembetűnök. A mnnkapiaez tanulmányozása és ebből kibil.ája van: s.dia sem irja meg végi^ a levelet . . . Ib.gv-hogy •{ Hát ugy. hogy az iddogálás megárt neki, aztán irás helyett, mindenféle ákombákosao! kaparász a papirosra és sirvh fakad, hogy „hej azt. mondja, — ha engemet taníttattak volna, irnok lehetett volna beliilem . . . u Aztán mit csináltatok az olyan levéllel? Hát elküldtük a vége nélkül. Otthon már tudják, hogy ákom-bákomos a levél, a Lekszandra irta . . . Aztán ki olvassa el otthon a leveleket 7 Már hogy otthon a faluban? — Ott. Van ott egy mis tudó: valamikor katona, volt . . . Az meg gyönyörűen tud olvasni . . . Két nap is beletelik, mig egy levelet megmagyaráz, osztán Ind egy szói ki van felejtve, vagy valamelyiket nem tudja elolvasni, azért ö meg nem akad, oda teszi, a mi kell és minden jód kijön. — Aztán annak is pálinka kell. IVrs/.e, hogy kell. „Pityerlien — azt mondja - - részeg emlier irta a leveb-t, hát ón hogy tudjam józanul elolvasni?" Cjskhogy öi megint másképen iszik; nem harap hozzá semmit, csak iszik, a nyelvét, megcsottegteti, pipára gyújt, aztán elkezd olvasni és közbe rakni a inaga szavait. Ha néha eltéveszti az igazi szót. hát kiigazitják. ^Nem jól mondod azt mondják neki - a kendőit Akulinának küldték, nem Ágáljanak." Már engedelmet kérek — felel ö — de bizony Agafjának; ha maguk jobban tudnak olvasni, hát itt van. olvassák el maguk. Azzal lecsapja a levelet ós elmegy. No hát ilyenkor aztán muszáj öt megbékíteni: újfent pálinkát kell neki adni ... Ha nem mindjárt is, de megbékél, végig olvassa a levelet és senkit ki nem felejt, hogy kit tiszteltetnek és köszöntenek. -- Hát ö rajta kivül senki sincs nálatok a ki olvasni tudna? — Hogy ne volna? ott van a kántor, csakhogy az nem tud olyan szépen olvasni; a kántor ugy olvas el mindent, a hogy irva van, magától egy csipetnyi szóit sem tenne hozzá, és olyan jön ki az olvasásból, hogy az ember meg sem érti. Hanem a katona, az mindenfélét tud olvasni. Egyszer a legények meg akarták tréfálni. Egy darab papirosra mindenféle ákombákomot oda vakartak, ahogy épen a kezök ügyébe esett, aztán elvitték neki. „No, Zahár bácsi, olvasd el ezt!" Hát mit képzel az ur? Még azt is olvasta, de olyan szépen, olyan gyönyörűen, hogy a legények magok is elcsodálkoztak rajta, bogy i'ik ilyet, irtak össze! . . . No hát irjon uram, irjon, galamboeskám! sietnem kell, mert, elázik a mosni valóm a teknőben. S megkezdődött a munka. Lizaveta elkezdett diktálni, és pedig az fi diktálálását „rendbeszeilni." Igyekeztem mentül nagyobb hetüket vetni és semmit ki nem hagyni, nehogy Zahárnak oda kellessék raknia az olvasásnál a kihagyott szavakat, Lizaveta, a mint diktált, néha csöndesen, sírva fakadt s tarka fej kendője végével törülgette ki a szemeit. — l>e, uram, ne a maga mójdja szerint, ne tudományosan irjon, hanem falusiasán, mint a hogy Lekszandra bátyó szokott. I'gy is tettem. Hosszas mesterkedés után köVetkezőkép született meg a levél: „Az én szeretett szülőmnek, Demjanich Pál apámnak és Jegorovna Praszkovjáuak az ö menyük tiszteletét küldi s kérem a ti szülői áldástokat. — F^s tudatom még veletek, hogy Pityerben igen jó helyem van. Leányom, Szfepánovna FVodosziának anyai áldásomat és három rubelt küldök. Es vegyél Eenya magadnak ezen a pénzen télre való* czipöt és meleg harisnyát. Es vigyázz a ládámra, kedves napamasszony, hogy Matrena ne járjon bele. Én tisztelem Jetínovna Matrena sógorasszonyt is urastól együtt stb. Még egy csomó tisztelet és üdvözlet azután jött az aláírás, „Engedelmes leányotok: Trohmova Lizaveta. Aztán az uram, Fjodozics Sztepan már két, hét óta felém sem néz, sehol se látni ötet egyebütt, mint a korcsmában." A mint elolvastam a levelet, Lizaveta megköszönte. Igy, uram, igy: alázatosan köszönöm neked. F'lvette a levelet, s nagyon megelégedetten ment el. Vagy két nap múlva megint bejön hozzám. Uram, engedjen el vagy egy óirára hazulról. Lekszandra itt van egy pár napra. — Az, aki a levelet, olyan jód „rendbe" tudja hozni ? — Az: csak egy órácskára mennék el. Mindjárt visszatérek. — Mehetsz. Lizaveta késő éjjel tért vissza s egy kicsit kapatos volt. — Miért jössz ilyen későn? — Bocsáss meg uram, levelet irtunk. — FOs bizonyosan nem irtatok meg végig . . . ákombákomot raktatok a végére. — Már ugy volt . . .persze . . . Két hét múlva, a mint egyszer le akartam feküdni, véletlenül feldöntöttem az asztalon a gyertyát. A gyertya kiesett a tartóból. A gyertyáról egy papírdarab esett le. Fölvettem, szétnyitottam s láttam, hogy be vau irva. Közelebbről megnézve, fölismertem benne egy részét annak a levélnek, a melyet én írtam volt a Lizaveta kérésére. Lekszandra felül kerekedett én fölöttem s a faluba az ö ákombákom ja ment el . . . 4folyólag a keresleti és kínálati viszonyok ismerete mérhetlen fontosságú a munkásokra nézve. De a Trade-Union a felett is őrködik, hogy a nyughatatlan és mindenféle téveszmékkel lázító elemek izgatása folytán a srike ki ne törjön, hogy a munkások olyasmiért, ne strikeoljanak, a minek megadása a munkaadókra nézve lehetetlenség. Egész más színezete is van a srike-nek Angliában, mint egyebütt, elég csak a dock-munkások minapi strikejére utalnunk. Az angol munkások körében ninc is a socialismusnak olyan hitele, mint a continensen. söt a chartisták pártja is, mely a socialis problem&t főleg politikai uton akarja megoldani, napróil-napia kisebb lesz. A munkás kamarák, melyeket Mundella kamaráknak neveznek, részben munkaadók, részben munkásokból állnak, az elnöki tisztet egyik évben munkaadó, másikban munkás viseli. Ezen kamarák feladata a munkásszerzö.lé.s feltételeinek megállapítása, valamint a viszályok elintézése, fenn lévén természetesen hagyva a felebbvitel a rendes bírósághoz. A Kettleféle kamarák azonban választott bíróságok, melyek ítéletében mind két fél meg tartozik nyugodni. Hogy ezen kamarák működése hatásos lehessen, az ipartörvéiivnek ki kell mondani, hogv akár a munkaadók, akár a munkások szeretnék a szerződés bármely pontját megváltoztatni, tartoznak azt a kamara elé terjeszteni. Ilyen formán alkalom van adva, hogy az ellentéteket a nyugodt, beható tanácskozás kiegyenlítse és közelebb hozza a munkást munkaadóijához, hogv igy jobban megismerni és méitányolni tanulják egymás érdekeit. A continensen, különösen Németországban mind jobban elterjednek a munkaadók szövetkezései, melyeknek legfőbb izéljük a küzdelem a soeialdemo.ratii» ellen. F's ez nagyon szükséges is Németországban, a hol a socialdemocratiát hn-salle, „a világ legnagyobb agitátora" szeivezte és emelte a hatalom polezára, hol egész napjainkig kivételes törvény-ekr'volt szükség, hogy csak némileg is fékezze a socialista izgatóiket. A gyárosok ezen szövetkezései kötelezik tagjaikat, hogy a stikeoló munkásokat azonnal elbocsátják és nékik többé munkát nem adnak, ha pedig egyik másik gyárban a strike kiütne, egymást l-hetöleg támogatják. F^zen szövetkezetek leginkább elősegítik a munkáskérdés békés megoldását. Nálunk nem várhatói, hogy akár a munkások, akár a munkaadók egyszerre elérjék a szervezkedési képesség ama fokát, melyen Anglia áll. de azért, mint Pulszky Ágost mondja, a eoalitionális szabadságtól félni sincs okunk és mindenesetre üdvösebb, ha az állam, mint részrehsjlatlan. jóakaratú békehíréi lép fel, mintha azon hit terjed el, hogy csak az egyik és pedig a gyengébb és igy gyanakvó félnek mutat haragom arezot. Majd ha mindazon intézmények, melyeket czikksorozatoniban vázolni igyekeztem, életbe lépnek és úgyszólván az állami és társadalmi rend nélkülözhetlen elemét képezik, akkor remélhetőleg az ellentét a munkás és munkaadó köZÖtt kevésl)é érezhető lesz. Megszűnni azonban nem fog soha. mert hisz fennáll azóta, mióta egyátalán létezik vagyonos és vagyontalan, ámbár nem tudhatjuk, hogy nem fog-e egy uj társadalmi szervezet kifejlődni, a miről nekünk még sejtelmünk sincs. Levelezés. /'. Oyimitkf t^M). tzept. ll. A pápai esperesi kerületi róni kath., tanitóe^yleinek választ mány a tegnap tartotta gyűlését Pápán. A gyűlés tárgyai a következők voltak : I-ör. Az őszi közgyűlés idejének kijelölése. Határoztatott, hogy az octóber 23-án, szokás szerint Pápán lesz megtartva. H-or Fslolvaaiatott az figyli. megyei tanítói központi bizottságnak, f. évi jnnius3i'-án Veszprémben tartott nagygyűlésének jegyzőkönyve. A három ivre terjedő jkönyv, mely szépen kimutatja az egyh. megyei tanító egyletünknek buzgó tevékenységét és összes munkásságát, nemkülönben, a „Gondviselés" czinni egyh. megyei segélyintézetünknek jelen kedvező állását, valamint, ugyan az egyh. megyei tanítók javára, a legközelebbi időkben történt nemes intézkedéseket és adományokat, — örömmel vétetett tudomásul. Hl-or. Alulirott, közli azon tagok névsorát, kiket — a sorrend szerint, — az őszi közgyűlésen tartandó gyakorlati előadásra felhívott IV. A választmányt illető több tárgy elintézése közt, a jövő közgyűlés tárgysorozata is megállapittatott V- ör. Határoztatott: hogy a meghívókon értesíttessenek a tagok, hogy a gyűlés előtt két kéttel tudassák az elnökséggel azon községi elöljárók neveit, kik a fuvart és napidíjat kiszolgáltatni nem akarják, hogy ellenök a feljelentést, még kellő időben meglehessen tenni' VI- Mor. Végül, egyletünknek két tagj*