Pápai Lapok. 17. évfolyam, 1890
1890-06-08
XVII. évfolyam. 23. szám. Megjelenik ni i n «I »' ii v i M .1 r 11 -i i» KoxérdekQ a&rgős ktaléneki a k rmikiul re n il k i \ ii I i sz .Iliink is adatnak ki. Pápa, 1890. június 8 1 ténncntet len levelek, G • '. i* a Ti kénektől fogadtatnak el. Kéziratok nem adatnak vissza. \ lapnak s/.ánt k 3 / ! • ni •"• n y 1 k a Inj. s-.-crk. hivatalába küldendők Előfizetési dijak. Egy évre 6 ti Fél évre B Irt Negyed évre i tit 50 knjuár. — Egy szám ára 18 kr. V Hirdetések Egyhasábos petltaor térfogata után ") kr, nvilttéi ben 80 kr. A dij előre fizetendő. IJélyegdij mindig kiil>>n számitatik. As előfizetési dijak s hirdetések a li|> kiadd hivatalába (Galdberg Gyula | >v \>u\<\\-kereskedése. főtér kiddendők. /tg? 5<\ 7ÍS Pápa város Ii a (óságának és í o I> i> páp.ii, s pápa-vidéki eg v es fi lelnek megválasztott közlönye. /''/»/, ÍHiHP, fiiiinis ln'< H a a Mint f] 10 1 •_' fa annak. h..g\ a |• .ti>*.í rároaházott, i• 1 • •».k• • 11i. fel-fel üti iviiii's lejét a /<•//(/<•;/ /./(///«». veszelrezt-1. • i»U a közbiztonságot. Valahányszor azonban megjelenik a rw.fí lármát rnapnak a rárosatrák - »/iTencsésen elijesztik i t; egyir\ evez rsapásl mérnek fejére, egy-egT sr*i|y«íl röpítenek oldala!.a. de megölni nem tndják. K rém, tengeri kigvó: a < iii u-t iiilus.-i'ii/ f.'ini»'<';'*i"/il. \. lapok hasal'jain nem egyszer \»>lt már megbeszélve exen Her, 834, ha »*IIIt • 11 • • T - I*ÍT ti ti k Urin esal, a „Pápai Lap»k**-ban K-it fflvidvf előszűr a kér*; ifin akarunk lehal bű ismétlésekbe • >aikőzni. kanén egyszerűen széliénél idézni «•-lunk. mid n <•!"• hívjuk rejtekeid a / Mjevi kiuifót. II'\a i> letl az a bizonyos kígyói Ma j"l emlékszünk, a kér/gyülésen i tt indítvány a pénzügyi bizottságnak letl kiadva javaslat tételre. Megtette mar a uerefwtt bizottság javaslatát.' X'-in. Kérjük tekéi i pénzügyi bizottságot, s»yen kegyes a konverzió ügyét tár' . :: t közgyűlés >•[•' terjeazteni, >gj igaza legyen a rotz nyelveknek, elvek szeríal a rároaí bizottságok csak i mlók, bog] a nem szeretem (no eg mások is) iiírw'k Bíráséivá legyenek. \ képviselőtestületei pedig arra kérjük, legyei sy.ji.-> ,z\ az ügyet, wi/oIni, n konelyan venni, legyen asivei belátni, hogj az 5 kevesebb a 6-aáL \ kérdés igei egyszerű, megértéséin/, nem kfll sem ßnanc zseni. sem más I, deseség, esik a Mennyiségek ismerete. \ városnak van jelenleg 8000U frl •lossagt, a nely után 6" #-aa kamat • 'her nyonván a raros vállait, vagy is zsebben az adózók zsebjeit, Baet a - évenként 1800 Irt kanatet Kkiterhel \i»di a város kőrül-belül ninc év éta, I ha az eddig már jól irt iit-iii halad tovább is. alapos, kinn ra. hogy ítélet napján, ha neg.1111:t bizOiyOS trombita. Még Mali lem a kamatlál. és BOOOO frl ll-'i. r .\ miért k• -11 ennek tg) lenni cs maradni.' azt igen m luz közönsége* ést> szel negértenL Ama kedvezi viszonyok, melyek k<>/• >11 a pénzpiac mar bosszs érek 'da \an. lehet irí tették relaa már régen, bog) valóban terhes adósság kaszszáltassék, • t ke-kamat törlesztés melleit, a t keink bizonyos része ••venként vissza fizettessék. Azt himzük, h"i:v nrindizok, kik néha-néha hasonló' péaznűveleteket látnak, igei jól tadjuk. hogy ma napság m-m tartozik a lehetetlenségek Közé, hogy egj i>lj erkölcsi testilet, mint Papa \aros, ii''in egy, de több helyen vehetie i'el olj kölcsönt, a mely után 5'» t */ #-ol fizetve, :{o éf alatt agy a lókét, mint a kamatokat törlesztene. Azt is hisszük, hogj mindenki ki tudja számítani, kog] 80000 írtnak éri 6%-oa kamatja 1800 fit, •">'/'„-"> kamatja pedig csak 4400 frl; nem kételkedünk abbin sem. hogy lesznek többen a kik nem megvetendő előnyt látnak ai>lian. ha 30 38 éf multán megszabadulnak ez 111«• ii a varos adósságától, de a tapasztalat után abban már esakngyu Tamások vigyünk, hogy még is ra adja fejéi a város, adósságának ilyetén való átváltoztatása ra. Hanem panaszkodni, lamentálni, utópiák (kir. tábla) ntán szaladozni, azt tudunk. Hisszük, Imijük igen jól, bog] okunk egynél több van a panaszra, hogy a kifejlett közlekedési ntak városunktól a forgalmat elterelték, számos oly kozpontot teremtettek, melyeknek eddig Pápa voll központja; tudjuk, hogy kereskedelmünk, iparunk pang, hogy az ipari és mezőgazdasági terményeknek lenyomott ara van. bog] városunk napról-napra siilved. — de éppen azért, arsrt helyzetünk folyton aggasztóbb less, szükséges minden eszközt BMgragldní a város ja.anak el imozditására, nem szabad semmit sein kicsinyelni, de főleg nem szaluid oss/.efett kezekkel HeZIli a ríllg fOlyását, hanem dolgosai kall, eosaaékel kell bevinni a mnnkabi, l ha mar az átalánoe áramlat ellenünk van. Búgunkat non szabad elhagynánk, aaagunknak kell magunkat segíteni. A vármegyénk területén felállíttatni tervezett földmiVea iskola I«'-t sité-se ., iiiiiiisteriiini résééről biztosítva levén, most már csak időkérdése éa vármegyénk közönségének, és toleg az érdekelt köröknek áldozatkészségétől függ, hogy a i rvbe vett földnüvea iskota mielőbb feláUittaaaék. A t'cddinivelésüaryi mii 'íiuni mint értesülünk ezen iskola czéljaira a Pápa város határában fekvő vallsaalapítványi birtokot, és az ngynevezett agyagliki csárdát Bzamelte ki és ezen birtoktesteknek kibérlése iráni a vallásos közoktatásügyi ministen. I elvi megállapodásra is jutón. Az iskola megnyitását azonban attól tette lüooové. ha az érdekelt körök évi l.">n frtos alapitványnval legalább 20 tanítványi biztoaitanak. Ismerjök vármegyénk lakosságának áldozatkészségét, ismerjük annak minden jé> iránti fogékonyságát, iu<^, vagynnk győződve tehát, hogy annak minden egyes tágja oda tojr működni, hogy ezen k«i/.gazdászatnnknak tc.\ álilii kifejlesztését oly kiválóan előmozdító intézmény érdekében a még hiányzó néhány alapítványi is létesíttessék. \ veszprémi „tenyészállatkiállítás 44 iiiiiii A májna hó :5t»-;in. délelőtt 9 órakor Veszprémben megnyit* »t t „Tenyészállatkiállitás" .">l-é-ii délután tórakor záratott lie. Vissza tekintve ezen kiállítás előzményeire s sikerére, elmondhatjuk, hogy kicsiben jó éa érdekes is voll . de nem olyan, minőt Veszprém megye gaadaközönségétől vártunk. A kiállítás előmunkálatai! tekintve, a kiállítás rendezősége nagy tevékenységei fejtett ki arra, hogy annak l"> kiállítóval összesen 125 dl>. szarrasmarnát, '.»2 drb. juhot, 89 drb sertés! tr, azt hittük. laromiit nyerhetett meg, pedig hogy vármegye hasonló /. iiilossag. y szam. naoar uarmelv kiállításának díszére válhatott volna, vármegyénk területéről igen könnyen, minden fáradság nélkül önkéntelen kikerül. De ez nem igy volt! Min len egyes kiállítót majdnem reábssséléssel kellett kiállításnak megnyerni. A kiállításon az előzetesen bejelenteti állatoknak nem egészen kél harmada jelent esak tiieo-. de azon nem is csodálkozhatunk, s azért a gazdaközönséget a a bejelentőket nem is okolhatjuk, mert az egész enyingi járás, honnét a legszebb állatokat • legtömegesebben vártuk a kiállításra, az ottan a szarvasmarhák kozótt fellépett száj és körömfájás miatt a kiállításban vali) részvételtől kizáratott, esetleg attól egyesek önként vissza vonulni kényszerítve voltak. Igy a megnyitót! kiállítás 66 drb. •zarvasmarhával, ül juhval, it> drb. sertéssel és 39 drb. szárnyassal kevesellhet mutathatott be, mint a menynyi tényleg bejelentve volt. De mind ezen k ii z bej 0 t t körülménytől eltekintve, őszintén be ki II vallanunk, hogy ezen kiállítás iránt a gazdaköaönség nem eléggé érdeklődött, a min hasonlóul nem is csudalkozunk. Az utóbbi években valóságos divatkórsággá vált a provinciális kisebb kiállítások rendezése. Kzekkid brillérozott legtöbb gazdasági egyesület vagy gazdakor oly annyira, hogy azokat a gazdaközönséggel teljesen megunatta. I>e nem is csoda! A jelenlegi válságos mezőgazdasági viszonyok között igen kevés gazdának van kidobni való feleslege, pedig a kiállítások, az azokban való részvétel sok költségbe kerülnek, hasznuk pedig ma már semmi, legfellebb igen csekély. Azt mondják : _a kiállításon sokat lehet tanulni, okulni és tapasztalni, valamint a sok jó anyagforrási helye! telismerni". Kz igaz ! De nem a kisebb provinciális, hanem a nagyobb országos 8 világ kiállításokon. A kisebb körre szorul! helyi kiállításokat, bár sikeresek legyenek is azok. csak is azon vidék s azon megye közönsége látogatja leginkább, a hol azok rendeztetnek. Azok pedig agy is eléggé- ismerik sajátjukat, eléggé tudják mijük van, a mik, minő minőségben találhatók fel szomszédjukban, és ugyan azon jól ismert és jól is tudott dolgokat nekik kiállításon, zászlók között, muzsika-széi mellett, dietiókkal bemutatni semmi hasznot sem hajtéi dolog, a mely iránt többé nem is érdeklődik, azért áldozatot sem hoz. mert nincsen miért ! Azt is hallottuk: „hogy a provinciális kisebb kiállítások leginkább a kisgazdáknak válnak hasznára és előnyére." De hogyan? Kik látogatják és kik vesznek részt leginkább az ilyen kiállításokon? ;/. uradalmak és nagyold, birtokosok. Igaz. hogy ázott véletlenül megjelenő kisgazda sóvárogva nézi, a tahin óhajtaná is magának azt. mit ott az uradalom és tehetősebb birtokos bemutat, de tudja egyszersmind azt is. hogy hasztalan, nincsen re! sem pénze Selll egyedi kelléke, s lllelyek nem is az ö viszonyainak a igényeinek Valók. .Jobban örül ö. ha községe megtelelő szép tenyészapaállatokat kaphat. Joliban örülne jó termő gyümölcsIáinak, jobban örülne és épülne, ha tönkretett, elpusztult szőlejét II j béli szüretre segítenék, mint annak, hogy mivel bír és mije van az ö földesurának. Azért a negyei gazdasági egyesület tahin jobban S helyesebben teendet! volna, hogy ha azon MIM és néhány forintot, mibe ezen kiállítás került, községi tenyészállatok beszerzésének segélyezésére, a phylloxera elleni védekezés előmozdítására, jó gyümölcsfáik kiosztására a a gyüim dcsfatermeléa megkedveltetésére, a kisbirtokosnak is mindennapi kenyerét és élelmét képező baroniti tenyészt és fejlesztésé-re. törekvő kisgazdák jutalmazásira fordította volna. Kzekuek életrevaló, practicus és maradandó közgazdászán hasznai leendenének, mig azokat, kik ezen kiállítás megtartására már évek óta ostromolták az egyesületet, meggyőzhették arról, hogy az ily kisebb helyi kiállítások czélhoz miben sem vezetők többé és lejárták magukat. Kz ugyan tanulságnak - okulásnak elég jó volt. de ilyennek kissé drága is. \ olt azonban a kiállításnak egy jé, oldala mégis. Ismételve láthattuk ott, hogy Kéttornyulakon Koller János urnái van a vármegyében az első tiszta simtnenthali szarvasmarha tenyésztés, telismertük Frevstädter Antal tótvázaonyi eredeti allgaui tehenészetét és tenyészetét. Láttuk, hogy Wertheim IC. fiai enyingi, éa Szalatkay István gyepesi jóhirnevü kondor sertéstenyésztése még mindig jól tartja magát. Esterházy György gróf tündérmajori jeles és practicusan vezetett kitűnő juhászatában ismételve gyönyörködhettünk. De különösen feltűnt a meglepett bennünk a veszprémi káptalan éa a znezi apátság juhászata, melyek az. utolsói évtized alatt a gondos a fáradhatlan szakértő kezelés mellett áltáljában, különösen azonban a gyapjú minőségére s tömegére nézve meglepően előnyös fejlődést s haladást tettek. Igaz. hogy ennek mind az oka egy kis szakértelem, érdeklődés, táradhatatlan törekvés és keselés, no ni''g egy kis snyagí áldozat is. minek hasznát La látják éa veszik is ők. de nem a kisbirtokos. Ismertessük meg a kisbirtokost a neki megfelelő helyesebb gazdálkodás menetével, adjunk neki jó tenyészapaállatokat. a azok beszerzésében segítsük ot. keilveltessük meg vele az állattenyésztést, a ezzel együtt a mindennapi kenyerét képező baromfitenyésztést, sőt ezen törekvéseiket kézzelfoghatólag ismerjük is el. Lassúk el öt jó írviiinolestákkal. 'kedveltessük meg vele a fateuyésztést, tanítsuk Illeg öt helyesen és érdekkel gazdél lkoi 1111. I segítsük öt elpusztul' szőlejének újjáalakításában, dédelgessük öt hasonló irányban ! hasonlói eszközökkel, miket nem csak szívesen fogna fogadni, de azokért idővel hálás is leend. Ha a megyei gazdasági egyesület ily irányban már megállapított programjához következetes marad s azokban kellő tevékenységét kifejti: hivatásának s feladatéinak a legnemesebben B legeredményesebben fog megfelelni. 9t. it. T A R C Z A. EÁHY0M ESKÜVŐJÉN. lm ez is megtörtént! Lásd é-des leányom, így i •"•ii egymásután Milien e világon. A a öröm és banal. Mával egy nj vilig Nyílik elotr.-d föl, i hrőme üdvözít. A bánata megöl. Itt nincsen közép ut. I >•• a gondviselés ltja ki van s/abva. Azért halandói azt M-g nem másíthatja, Tehát légy nyugodtan. Férjed akarata Legyen a törvényed. De ei akaratot Viszont te Ve/.érelil. .Jóság-szel tdaéggeL Nagyon sok boldogság Megtér egy kis j házban. Ne Ut keresd soha Azt a nagy világban. Ott Heg nem találod. Ha jói és okos léssz. Pedig ezt é-n hiszem Kétségbe-voiihatlan. Férjed is az lessen, S áldás l.sz. rajtatok. Bucsu-könnyeid mik Vállamra hullanak, i; yöngyei vé lesznek A boldog hajnalnak. Mely reátok virrad. o Hősök albuma. 'I'ii/.éi-é S . Ha tovább lapozzuk ihászi-i tüzéreink albumát, azt találjnk, hogy feltűnően sok tanult ember volt közöttük. Csakhogy épen az ilyen emberek non akarnak beszélni magukról. Azért csoportképbe foglaljuk össze okét, a az ihászi-i csatatéren folyt sikeres ágynhare tog beszedni mindegyikükről egyformán. Megható látvány a két Kovács testvéri Antal é-s Imrét látni együtt a tüzérek.sorában. Amaz ma Veszprém megye nyugalomba vonult számvevője, emez ev, ref. lelkész Padragon. Akkor Kovács Antii tűzmester. Imre tizedes volt a gyalogütegnél. Collegiumunk adta mind a kettőt a csatatérnek. Az idősebb testvér Antal különösen bírta felebbvalói bizalmát, s az ihászi-i csatában két ágyúval már önállóan működött. Imre mint tizedes egy ágyúhoz levén agyszólván lekötve, az ihászi-i csatáról azt Írja. hogy : ..-emmit megfigyelni nem lehetett. Bség el se oszlott az ágyuk füstje mikor már UJra tisztítottuk S töltöttük," é-s ez lehetett csoportképünk legnagyobb részének helyzete. Azonban Kovács Antal midőn déltájban a magyar had csatarendbe állott, két ágyújával az északnyugati BOTOD lévő legszélső ház kissé- emelkedett helyen álló kertjébe rendeltetett, honnan gyalogságunk feje telelt dolgOZOt! SlhÜtle hadai ellen. A pápai járás azon időbeli szolgabirája tanúskodik a mellett, hogy e kert. iiiint az! ö a csata ntán hitt a. erősen tel lett szántva az osztrákok ágyúgolyóitól. K veszedelmes helyzetből kívánta Kmetty Kovácsot kiszabadítani, mire vonatkozólag ö maga eil irja: .Annak voltam ágyúimmal kitéve hogy erős támadás é-s hátrálás esetén, nekem nem leleteti volna gyorsan menekülnöm, mer! a kertekben először déliek kellett volna 50 60 ölnyire vonulnom, hogj az uriház udvarán át az útra kijuthassak, másfelé a körfii árkolt kertből nem menekülhettem volna, <• szerint a Takácsi télé- vonulói dülö nttól északnak ugy |00 vagy 150 lépésre, egy sziksós terméketlen területre rendeltettem, egészen a jobb szárny végére, a mellettem balra állottak a huszárok. Itt az átellenben tüzelői négy ágyú közül később csak kettő felelgetett vissza a mi jobb szárnyunkra." Itt érte Kovácsol a parancs, midéin Kmetty a visszavonulás! elrendelte, „tehát irja mozdonyra vezényeltem, s a huszárok után a dülö utón keresztül mentem, de 1-1'VÍk ágyunk egéSZell felfordult az árokba, leszállván lovamról negyed magammal azt visszafordítva; I három lóval, mert egy megsebesült, ;it vontat tani szerencsésen az nton, é-s vitézül magáin is megretiráltam." A gyalogüti g parancsnoka különben Traub Kálmán főhadnagy volt, ki azonban nem szívesen emlékezett vissza az ihászi-i csatára. Szegénynek az a szerencsétlensége veit, hogy midiin a mindenhol jelenlevő Kmetty csata közben Traub ütegéhez érkezett, éa nem találta helyén. Blökerestette, hol a parancsnok? Előkerült, a okát adta félrevonulásának, de bizony Kmetty megmondta m-ki: „hogy a tiszti kardot, inig a csorbát helyre nem üti, f-i ne merje tenni," s csak később Títelnél kaphatta azt vissza. Ihászitól Titel ig szekerészkard lógott Traub oldalán. A gyalogütegnél volt még alkalmazva Qaal Ernő tűzmester, jelenleg budapesti ügyvéd. Úgyszintén Vikos tűzmester, volt pesti kereskedő segéd, továbbá Matal a Péter egyetemi tanár, akkor tizedes. Kz utóbbi a csata kezdetén, mikor még csak köszöntgették egymást az ágyuk tájékozást nyerendő, többed magával egy közeli szalma kazalra mászott fel. de az ellenség a helyet, a rajta levőikkel észrevette, s tahin épen Kmetty főhadiszállásának tartván, oly heves tüzelést intézett ellenük, hogy csak alig birtak ágyúik mellé- menekülni. A lovasüieg parancsnokáról mint a csata megkezdőjéről már külön szólottunk, hadnagy volt itt Suhajda János elébb kegy es rendi áldó zár. Két lovat lőttek ki alóla, mind a kétszer holtnak hitték, de szerencsésen megmenekült. Tűzmester volt itt Csontos József Marcaliból, kath. papnövendék, ki a Megváltó önfeláldozó életének tanulmányozásából meríthetett példát magasztos eszmékért, a szabadságért tenni koczkára életét. A lovasütegné'l voltak tűzmesterek Caernyanszky é-s Szép is. Tizedesek voltak ugyanitt: Hanny X. elébb gr. Festetieh uradalmi tisztje Marczaliból. továbbá .Juhász N. Dobliczky X. Verseczről. Szabói Ambrus Kőrösről. Szabói József Aradról, azelőtt ozukrász. Radeczky X. Morvából. VégÜl itl említjük fel lblltsihlegel hadnagyot a szekerészek közül, ki azelőtt osztrák dragonyos volt. é-s Mező mérnökségedet. Íme a csoportkép, melyet az ihászi-i csata tüzéreiről bemutathatunk. Néhány órai szünetet nem ismerői munka volt osztályrészük, inert jó ideig egyedül tüzéreink voltak elfoglalva [hasainál, s már jód délután járt az idő. midőn Kmetty a rohamot a jobb szárnyat hivő ágyuk ellen elrendelte. Azalatt mig tüzéreink dolgoztak, a csapatok jó kedvűek voltak, a huszárság csatakéazen vesztegelve dohányzott, a ha az ellenség ágyuját látták fellobbanni, tréfálva kiáltották egymásnak, „vaskalapos vigyázz, ez neked szód.- Ilyenkor a lóra lehajoltak, hibáikat a léi haséiig felhúzták, mig a golyó valahol eldöglött. Csak a tüzérség volt négekkor tűzben, de az erősen dolgozott. Városunk lakói közül sokan a folytonos ágyúzás morajától megrémül ve Tevéire menekültek a városból. Azonban most már int az idő, hogv tüzéreinktől megváljunk . helyei kivan magának a huszárság, rohamra kaptak parancsot a -,vaskalaposok.~ Folyt. k«iv.
