Pápai Lapok. 17. évfolyam, 1890
1890-05-18
XVII. évfolyam. 21. szám. Pápa, 1890. május 25 Megjelenik ni i ii il e ii v ;» s a r n n |». Ko/érdeku sürgős k.•'/.lésekre Unmkim rrndkh üli s/.ámnk is adatnak ki. Ibi mentalen levelek, CH.il» i-iii.-ri kezektől fogadtatnak el Kéziratok nein adatnak vissza. \ lapnak -/.int k B /. I e m .' n v <• k a Ini szerk hivatalába k il !. i,.|..!.. • -v Előfizetési díjak. Egy évre ti frt Fél évre 3 frt Negyed évre 1 fii 5« I krajezár. — Egy szám ara 16 kr. Hirdetések Egyhasábos petitsor térfogata után ö kr, nyi Itterben 30 kr. A dlj előre fizetendő. Uélyegdij mindig külön számitatik. Az e I 1 Z e t e ÍJ ak 8 Ii i r detesek a h|i kiadó hivatalába (Goldbcrfi, Gyula papirkereskedése, főtér küldendők, •í. V\\\\\\ \ áros hatósógónok és töhli o.tpni. s n ápn-vidéki ogy <»«?!• lofií ok m « : ^y á! asz 1 o M közlönye. Igazságnak Lelke. Xagy Sánd<«rtiak világbirodalma iii»«£rd dt. a hatalmas Athénénak is letünl dii • sége, a gőgös római respublika sincs 1 ibhé. i'sak egv birodalom van. mely soha még ellenség praedájává nem lett, p.dig » 'iiök tőitek ellene, pedig alapítása ..lig mull el nap, melyben az agyarkodó ármány ueni fordította volna ellene teljes légy\erkészlet -t . de a kemény tusából mindannyiszor győztesen e uelked -tt ki. K birodalom az igazság birodalma. S mily csudálatos ország ez! \ mennyeknek megszámlálhatatlan lakói, uiegmérhetetleu égboltozat milliárd esilI naival .sak rész 'sodahirodalomnak. Mindazt a mi a löldön. a fold feletl és i..ld al; * van, átölelik határai. Alapítója ;,, Igazság Lelke, kormányzója, fentarlója. védelmezője, királya az Igazság l.elke. Innét tehát legyőzhetleu ereje, innét vara/.sa. mely elbájolja az igazság 1 res ijét s megtalálóját. Igazság! Te isteni szózat, te égi szülött, te örök hatalom, ki betöltesz mindeneket; ki szabályozod a nap. hold és csillagok pályafutását, ki. ha felszállok a mennybe - ott vagy', ha leszál1 >k a pokolba jelen vagy . ha szármaimul vessem a hajnalt és a tengerek végein ütöm fel lakásomat oda is te vezérelsz e> a te jobbod tart fenn engem. Te tündöklő nap. mely nem vakítasz, s t «*/.' ineket adsz a vakoknak, hogy lássanak: mely jótékony melegeddel fcltöi i| a sötétség, a kétkedés, a rosszakarat, gonoszság jégkerget. Te elolthatatlan lángoszlop, melyn megolvadnak a kutat" lángész fáradalmai s kisimítod arezuk redőit H átnyújtod a salaktól megtisztított arany at. Te alázatos s mégis mindenek szolgaid: te ezer, s mégis örök mindig egyetlen egy; te kiapadhatlan forrás, mely felüdíted vizeddel a bágyadt utazót. Harmónia vagy. mely búvös-bájos zenéddel megindítod a sziklákat és feltámasztod a habdtakat. \ t>- igéd szerint tornyosulnak égfelé az o./ean hullámai, s végzik mozgásukat a parányok ezrei. Te \ag\ kisérője a rettegett villámnak, de egyúttal a nyomorult koldusnak is. Az emberi lélek száraz uélküled. de feléled, ha elárasztod udil • harmatoddal. Klménk sóvárog utánad, s mig fel nem talál, megnem nyitgliatik. Vérliinlöjükbeil teérted vérzettek a mártírok milliói. teérted mérkőztek véres csatákban a nemzetek. Megingat hat lan a kőszál s meredek utak kapaszkodnak koronájába e kőszál te vagy. melyre a ki épit, j.diet az árvíz, megrohanhatják a szelek, nein félti épületét. Az uralkodók koronáinak legragyogóbb éke le vagv óh igazság. .!two mán. A tűzbiztosítás már a legszélesebb 'óbb kérdéseiről tanácskozzanak velünk egy I-SZ Vezércsillag, Iv hivatva ívagv igazgatni a kormányok es népek lépteit. Az ellened elköveteti legkisebb merénylet megtorolatlanul nem maradhat. Sok méltatlanságot eltűrsz; majd a sanyargatott özvegyek és árvák szivében keseregsz: majd az ártatlanul bűnhődik es megkinzottak könnyeiben siránkozol. Itt zsaruokok ütik le koronádat, ott szabad nép tipor lábával: ifjú és agg egyformán rajong éretted, de egyformán is ejt rajtad sebeket Egyik tigrisszeinekkel vesz részt képzeli temetéseden, másik a kárörvendő, ördögi mosoly pongyola öltözetében. Mindenikünk hordoz szivében s mégis sokszor felkiáltunk: nincs igazság a földön! Igazságnak Lelke, ki mintegy sebesen jövő szednek zúgása kíséretében, tiiz.es nyelvek alakjában szállottál az apostolokra . őrködj birodalmad feletl. l»or.sásd alá a sötétségben tévelygőkre \iharodat, mely elsöpörjön minden sötétséget; küldd el lángodat, mely megégessen minden tévedést es gyújtsa meg az igazság fáklyáját, mely aztán elolthatatlatiii 1 világítson minden időn keresztül. De te egyszersmind Vigasztaló is vagy. Vigasztald meg tehál a szenvedő emberiséget! Fogadd és hallgasd meg a népek imáját: JÓJJÓII el a te írszágod, s ujitsd meg a föld színét. Hadd lássák be mindenek, hogy mily jó és gyönyörűséges, iram. a Lelked mindenekben ( Bölcs, könyve \J. I.) §t£ótOC& ÓMii iliáit. t'apii varos s vuieice lakóinál részére a l'iínköst ez évben nein öriilllüllllep. Pénteken majdnem féhiráig tárté, jégeső vonult végig városunkon es vidékén, leverve mindent, a i.ii fölött ál haladt. Ha a kar le m is oly óriási, mint azt az első pillanatban gondoltuk, kisebb-e az esetből levonható tanúság l Az ebinek pusztító llntaliUli I ll'll \ édekezni bdietetlen. De az hatalmunkban all. hogv az ebbil időálló kárt ne magunk viseljük, hanem megoszszuk sokak között, hogy igy egy-egy alig érezze meg azt, hatalmunkban áll biztosítani magunkat az elemi csapások ellen. Isilleljlik aZ elle||\,.ti'Sek-d. 111 • I \ • - k a biztositások ellen föl szoktak hozatni, tudjuk, hogy a magas adó mellett, alig képes a gazda a jó.,zága biztosításáért járó dijat előteremteni: de mindamellett is nein szűnünk nieg hangoztatni: ßiztositsunk! Balga remény az. hogy a jégeső csak nem veri el minden esztendőben határainkat s a ki ebbeli hízik, nagyobb szerencsejátékéi játszik, mint az, ki a lutriba rakja pénzét. Ha tiz évben csak egyszer fordul is elő e csapás, sokszorosan vissza vau fizetve a tiz évi betel ez egy esztendőben. Vagy inkább kenyér nélkül maradjunk '-. v ú\ben. mintsem évenkénl jövedelmünk hizon\os részéi kenyerünk biztosítására fordítsuk ! S ha tiz évben vagy busz évben egyszersem fordul elő jégeset körben el van terjedve. A jégbiztosítástól vonakodnak gazdáink. .Miért .' Hibás számításból. Le az előítélettel! Biztosítsunk! Hii-dv I i'sek felriifgi»sztá.sa. ilyür város igen életrevaló eszmét pendített meg it falragaszok rendezése tárgyában, mint a „(íyőri Közlöny" írja, s nagyon elhajtandó volna, ha az eszme visszhangra találna nálunk is: legalább nem kellene boszankodnunk az utczasarkok és házfalak éktelen berakgatásáőrt s a városnak vagy anienyiben pl. a szépítő egyes tekintélyök súlyával irányt adjanak a a nemzet népnevelésügyének fejlesztésére s a tanító-egyesületek működésének a közel jövőre nézve. Elődeink példáját követve elhatározták a rendezők, bogy e nagylontoss/igu országos tanitó-gyülés rendezésében való *egédkezésre felkérik Budapest mind azon tekintélyesebb polgárait, kik akár közvetve vagy közvetlenül foglalkoznak iskolai ügyekkel, akár csak a közoktatásügy ismert barátai. Biztosan számítanak a. főváros lelkes polgárságának a támogatására, meri élénk emlékezetükben vau s hálásan gondolnak arra a lelkes támogatásra, melyben a főváros hazafias pol• i . ''•' i-i" . i • gársága ökot a mult egyetemes tai.it«'»^ulet venne kezeoe az ügyet, ennek nemi .. , ,i ii. u:i'i" v • ... gyűlések alkalmával részesítette, jövedelemre is lehetne kilátása. A javaslat értelmetlen (jyörött a falragaszok ki- Az egyetemes-gyűlés napirendjében fnggesztésére |n drb alkalmas nagy. hir- lienil foglaltai nak többek közt azok a detési tábla álli tan«ló fel s falragaszokat pontok is. melyek a nemzeti szellemnek iinís In.-a kifüggeszteni 2- -án frtnyi pénz- ápolására, a népiskolák berendezésére s a büntetés terhe alatt tilos. K táblákra ba- tanii.'.i közszellem fejlesztésére vonatkoztóságok, közhivatalok és közintézetek hir- nak. Ezen az egyetemes gyűlésen fognak detései valamint a színlapok díjtalanul tanácskozni a kisdeilóvók s a nőnevelés felragaszthatók, más falragaszok kilüg- hivatott munkásai oly kérdésekről, menesztéséért ii'-.iig nagyság szerint í>u kitől Ivekhez minden hazatinak. akár tanító, H frtig terjedd illetmény fizetendő le. akár nem, van szava, s melyek iráni érdeklődnie kell mindenkinek, a ki magyar sa ki hazája javát előmozdítani igyekszik. Koszorús költőnk, .lókai Mór, midőn Ajúnjnk az illető körök figyelmébe. A magyar néptanítók. • • a .tanítok arvanazanak megalapítására az Tizenkét éve immár, hogy Magyaror- első filléreket koldultuk össze, kérő sorasz.ig néptanítói legutolsó egyetemes gyü- ink élére ezt a pár sori irta: ..Magvar..rlésüket megtartották. A megváltozott viszo- szagol még egyszer kell meghódítani, s uyok «'s körülmények gátolták meg hosszú ,»-» a munka a néptanítókra vár.- Budáidon .it az uj egyetemes gyűlés egyli.-hi- pest művelt. lakén élénken érzik «• nagyvasát. Ma ezek az akadályok megszűntek, szavak jelentőségéi s nem egyszer hangMagyarország :'.'). néptanítója melegen súlyozták a fővárosi tanítók érdemét, kik óbajtja. sőt követeli, hogy az elődeink kivívták azt. hogy • • s Z ,'.j, város a I inna által megalkotott s a nemzet népnevelés : partjain nem .sak nagy város, de inaügyén 1 nagyfontosságú gyűlések ismét gyar főváros is lett. Az ország fővárosa életbe lépjenek. (Tgyanazért, a legutóbbi hau szép virágzásnak indult it tanügy egyetemes gyűlés megbízásából a számos fejlesztése, a vidéken is örvendetesen bahazai tanító egyesület egyeie-s felhívására lad: befejezése azonban még messze van. •i magyarországi néptanítók IV-ik egye- Sokat, nagyon sokat kell dolgoznia M.tleines gyülé>ét Budapestre, ls'.tn. évi aug. gyaroi'szág tanítóinak a nemzetlét érdebé. 20-ára hívták egybe az illetékes meg- kében is, s e munkában a nagy Eötvös örüljünk neki, hogy meglettünk kiméivé tőle s ne sajnáljuk azt az ősséget, mehet az esetleges kár elhárítására évenlángoló lelkesedése által 'gy magas hullámokat Vert társadalmi mozgalom a tanú bízottak. Nines kétségünk abban, hogy ennek az óhajtva várt egyet, gyűlésnek több . a legnagyobb ösztön az. ha érezhetik, ezer látogatója lesz, mint a régibb egye- hogy nincsenek maguk, de mellettük van ként elűzettünk. Nem reszeli az karba, temes gyűléseken is történt s különösen ;l magyar nemzet lelkes polgársága. Vagv mit sein ér az a nyugodl tudat, biztosak vagyunk arról, hogy a magyar j A közoktatásügy sa nemzeti nevelés nem nemzeti nevelés kiváló fértiai lehetőleg ; [ehet egyedül a tanítók munkája. teljes számmal, S U népnevelés lelkes bahogy termésünk, kenyerünk megmarad barmi csapás után is és nem leszünk kénytelenek családunkkal együt! nyomorogni . Kpen ez okból sikert kívánunk a ratai, az elokelobo polgárok is nagyszám- .. , , , . , , ' " i. , nemes ezeliiak! mai jelennek meg egyetemes gyűlésünkön : hogy a magyar közoktatásügynek legégeT Á RC Z A. Te halvány arczu szokc angyal. Epedve vágylak álmaimban Midőn pilláimat lezárom; Te halvány arczu ^zöke angyal. Szivemről letépett virágom. s te megjelensz: a lelkem ot* csüng Azon az édes eper ajkon .... Hányat ver szivem dobbanása: Mindannyiszor — neved sóhajtom. A seivoiiifiirtok rám omolnak: Dobbanni érzem hattyú kebled: Átkarolva — mámorba ringat Kéjben hullámzó hő vzereinted. S mit — "/<//./ érted által éltem: A fájdalom — mind elfelejtve; Hogy ujbéd rám ragyog igéző, Két -/.ép szemednek llefelejtse . . I »ll ! bár Ue ÜZllé szét ez éjet Égő fáklyájával a hajnal: Hogy álmodnám örökre véleu, Te halvány arc/.n szőke angyal! Történelmünk nőalakjai. lila KISCHKH LUJZA. Folytatás l'ókaynét nem emlitem, ugy liis/em mindnyájan ismerik öt a különböző költői feldolgozásokból s inkább áttérünk történetünk legváltozatosabb életti nő alakjához. Szé'hy Máriához. Kora itjiiságitól. alig lő-dik életévétől kezdve, midőn atyját elveszte, élete végéig számtalan .szenvedésen ment át. a sors legnagyobb csapásai sújtották. Az anyja részéről tapasztalt, majdnem mostohái szigor, a kapzsi rokonok kellemetlen birtokperei, szerencsétlen házasélete, háborúskodások stb. megedzették tértias nagy rátörő lelkét a sors csapásaival szemben. Ha nem is volt ment élete a hibáktól, de azért még sem olyan volt, a milyennek némelyek feltüntetik. Letérnek, árulónak, sőt erkölcstelennek tartják, s egyetlen szép vonást sem látnak életében, jellemében. l'edig, ha egy kissé szorosabban behatóbban vizsgáljuk élettörténetét s nemcsak a tényeket, de azok inditó okait is tekintjük, meggyőződhetünk arról, hogv- mig egyrészt nem oly eszményi magasztos alak. mint a minőnek őt egyes költőink, de különösen Gyöngyösinek élénk phantasiája tünteti fel, addig másrészriil annyira kárhoztatnuuk sem szabad ót, mint némely kortársai — talán nem is érdek és részrehajlás nélkül tették. Vannak hibái, de viszont erényei is, s ha ezeket összevetjük, még mindig több oly vonás marad, mi jellemére szép fényt dérit. Kletének volt nemesebb magva, komolyabb tartalma s neve országra szóló, emlékezetes történeti eseményekkel áll kapcsolatbau. Két országban emelkedett közvetlenül a trónus közelébe. Ksz, bátorság, mindennel daezoló vasakarat, önfeláldozás, szivjóság asszonyi hiúsággal, könyelmuséggel, kalandvágygyal párosulnak benne. Fény és árny váltakoznak egyéniségében, pályáján. Asszony volt, igazi asszony, jóban és roszban. gvernieke korának, nemzetének, a viszonyoknak, melyekben nevekedett, élt és szerepét vígig játszotta. A valóság Széchy Máriája kiváló, s jelentéken)- nőalak és a történetírónak is érdemes foglalkozni életével, melyben oly megrendítően találkozik emelkedés és bukás, bün és bűnhődés, a íöldj létei egész tragicuma. A legenda túlzásaiból, a költészet alkotta mondakörből kivetkőztetve, még mindig olyan érdekfeszítő, eseményeiben olyan változatos és be- ! fejezésében olyan megható ez az életút, minőt csak a legnagyobb mester, a sors képes létrehozni" (Acsády Ignácz.) Krényeinek és hibáinak egy közös forrása, kösösalapja van, melyre életének minden ténye visszavezethető, s ez a >zeretet! Kz \"lt minden cselekedetének, élete mindeta tényének kntteje, eredeti inditó oka, ez vezérelte őt erényeire és bűneire egyaránt. S ha ezt tekintetbe vesszük, ugy hiszem megengedhető. Icgy cselekedetei bírálatában enyhébb mértéket alkalmazzunk. De biráljiik "t bármily szigorúsággal, nézzük bár cselekedeteit a legkérlelhetlenebl. erkölcsbirú sötét szemüvegen keresztül, lesz mit tőle semmi körülmények között sem tagadhatnunk meg, s ez részvétünk és rokonszenvünk. E kettőt sorsa mindenkor megérdemli .... S ha igy jellemezttik Széchy Máriát akkor mit szóljunk Lórántfy Zsuzsannáról? Ha Széehy .Mária története részvétünket s rokonszenvünket keltette fel. ugy Lurántly Zsuzsanna élete, melynek tényét soha a legcsekélyebb szennyíolt sem homályosította el. valóban legnagyobb lelkesedéssel tölti el szivünket. Nincs oly neme az erénynek melylvel ő nem tündökölnék . s mely koronájánál ékesebben nem díszítené. Ha fejedelmi udvaráról olvasunk, ugy mintegy magunk előtt látjuk a korabeli BŐk háztartásának valóságos mintaképét, melyben a háziasszony mintha anyja lenne udvarhölgyeinek, tolyton velak együtt van, de azok nem haszontalan szórakozással fecsérelik az idot, hanem fejedelemnőjük példáját követve szövés-, fonás-, varrással, vagy egyébb hasznos kézimunkával. De a mily egyszerű és takarékos volt a háztartásban, ép oly bőkezű, sőt pazar volt a jótékonyság gyakorlásánál, az általa épített ikolák. számos ösztöndíj és bőmindnieganyi bizonyságai jószitcinplomok, kezű ajáiili'l vüségének: s mig egyrészt, -mint gyengéd, gyermekeit igazán szerető anyát látjuk magunk előtt, addig másrészt örömmel győződhetünk nieg bátorságáról, midőn férje számára személyesen toboroz katonákat sorba járvti a helységeket. Henne a férjet és gyermekeit forrón szerető hitvest és anyát, a vallásos, jótékony nőt, s - hogy meg a kép teljes legyen a hazáját önzetlenül szerető lelkes honleányt tisztelhetjük. Di.sö tetteivel az utókor örök há'áját, szép emlékezetét biztosította maga számára . . . Történetünknek legkimagaslóbb alakja következik most, s ez Zrínyi Ilona, kiben a gyengéden szeret" anya és hitves, a vitéz hősnő eszményképét látjuk megtestesülve. Egy nő, ki nem rettegve a léj ten nyomon fenyegető veszélyektől, a csaták zajába is követi férjét, csakhogy mindig annak oldalánál lehessen: egy nő ki felcseréli a boldog házas életet, a kényelmes otthont a viszontagságos háborus élettel és gyermekeivel együtt megosztja férjével a barezok fájdalmait, s gyakran egyéb hely hiányában hideg téli időben a szabad ég alatt a puszta földön alszik. Egy nő, ki lemondva minden szórakozásról, minden ékszerét zálogba veti csak azért, hogy . férje számára a háborúhoz szükséges pénzt, előteremtse, egy nő ki midőn magától távol t,udja férjét, a segélynek minden reménye iu;lkül, csupán saját erejére- a várában le.VŐ csekély őrségre támaszkodva néz szembe a nagy sereggel rendelkező ellenséges tábornoknak, s hősiesen védelmezi a \ árat, folyton harezosai élén a bástyákon állva, s minden beszédnél ékesebben szóló vitézi tettekkel tüzeli és lelkesíti katonáit. Joggal helyezhetjük őt egysorba nemzetünk legnagyobb hőseivel. Mint majdnem minden nőalakja történetünknek, ugy ö is szomorú sorsnak volt részese, egész élctébeu a szakadatlan veszélyek bórájában csak nagy ritkán elvétve dereng örömének egy-egy gyenge fénysugara. A házasélet örömeit folyton nélkülöznie kellett, leijével béké* otthonában .sak rövid ideig, pár hónapig vagy csak napig élhetett együtt, az ily boldog napokat mindig megszakították a nemzet érdekéi, melyek Tökölyt untalan a hareztérre szólították az örökös fegyvercsörgés és ágyúdörgés közé. Már fiatal korában is folyton csapás, k érték öt: atyját és nagybátyját, mint a Wesselényi összeesküvés részeseit, lefejezték. Első férje: I. Rákóczy Ferencz pedig, kihez politicai érdekekből szülei akarata folytán ment nőül, s kit igazán szeretni soha sem tudott, egy hőshöz épen nem illő módon anyja szárnyai alá menekült: s csakis annak koiiyorgéseire nyert kegyelmet. Nem mert a halállal szemközt nézni, mint társai, s gyáván, nagyösszeg pénzzel váltotta meg életét, s a nagy váltság még neje jegyajándékát is felemésztette. Eme gyáva tette férjének még inkább növelte azon urt, mely közöttük volt, • az egyedüli kapocs, mely őket összetűzte, a gyermekük iránti szeretet volt. Második férje oldalánál, kit az odaadásig leven szeretett, szintén nem volt jő sorsa. Egymásután érték öt a legkellemetlenebb bajok, s férjének szerencsétlen sorsa is elkaaai tette életét. Még egyetlen örömétől gyermekétől i" megakarta őt fémtani a török, midőn Tököly hűségének zálogául kívánta a sultán Konstantinápoly ba vitetni Ilona sokáig habozott, napokon keresztül fontolgatta, hogy mit tegyen, s elvégre is az anyai szeretet minden érvet, melyet a haza érdeke szolgáltatott, háttérbe szorított, s Tököly kénytelen volt a gyermek nélkül menni a torokhoz. De mindeme szerencsétlenségek között is megtartotta állhatatosságát, s mint siriratán áll „a sors szeszélyeit eros lélekkel tűrve, nagy volt a jó, még nagyobb a balszerencsében." 21
