Pápai Lapok. 17. évfolyam, 1890

1890-05-18

XVII. évfolyam. 20. szám. Megjelenik tu i Ii il e II v a s a i' n a p. Közérdekű surgös kc'/.lésekic Urnukini r i- n il K i \ II I i s / a in n .i'l.iiii.ik ki Pápa, 1890. május 18. is Bénnontet len levelek, csak i-in.rt keséktől fugsdlslnas s] Kéziratok nem adatnak vissza. A lapnak szánt k 0 • 1 e in é n y e k a • azerk hivatalába küldendők FAI LAPOK '^y Rlofixetési dijak. Kgy évre 6 t'rt Fél évre 8 Irt. Negyed évre I Irt .*»<• krajezár. Kgy szám ára 1 ."> kr. Hirdetések Egyhasábos petitsor térfogata után B kr, nyilttérbcn 80kr. A dij előre fizetendő. Bélyegdíj mindig külön axámitatik. Az előfizetési dijak s h i rdetések a 1.11» kiadó hivatalába ((iuldbrrg Gyula |w|«iik-reskedése. étéi küldendők. *CV. T'X i'»l»a taros hatóságainak ó s t ő 1) b p á p a i. s p ápavi <] é k i tgvesuleTnek in t ^ v ál as A tot ( közlönye. A dunántúli kivándorlás. Igazin nagy h.>i(

|.•[-••j 11 mozgalmat indítottak megyénk orsz. képvisel d, élükön Bezerédj Viktor országgt nlési hazkep\ise|ő\,d. \e||| •áSTÓl \ all SZÓ. mint arról, miként lenne •ogakadályozIbiuantulról a kivándorlás, ain• • I\ mindi- nagyobb mérveket ölt. Vagy miként lenne eszközölhető, lmgy a már kivandoroltuk megtarthassák nemzeti jellegüket. Tény, legalább a tapasztalat bizonyítja, bog] az«>k, kik elhagyják hazájukat s boldogulásukat más országokban -ik. ll'lllZeti jellegílkt I IS lliegválnak. Megválnak pedig egyrészt azért, mert ezáltal helyzetükön segíteni vélnek. Vm k«dl ugyanis azt liinni. hog] hazájukban tyúkkal kalacscsal kedeskednek nekik. Hossz szemmel nézi ott a legtöbb einher a bevándorlót. Először azért, mert nálánál legtöbbször miireltebb. liéaodaior, mert nem fajabeli. \ tágasabb hazát keres, iparkodik tekéi eis. sorban nyelvüket elsajátítani, szokásaikat felvenni. S igy elvesztvén nyelvet, nemzeti sajátságait, lassanként I l\ild | t"lllegbe. Pedig, hogy nyelvében él | nemzet, tagadni nem lehet! * * A k'iznn'hiliitiési egyesületek vannak hivatva — mint a Badapesten május hó 3-án tartott tanácskozás helyesen kimondta arra. hagy különösen iskolák létesítése által a Horvát-Szlavoiiorszáirba kivándorolt magyarok megtarthassák nemzeti jel légiiket. Ha a •egalakaltj közművelődési egyesülői addig is. súg kellő anyagi erőre! rendelkezhetik, magyar müveket ad nekik olvasni, mar sokat ért el. Aki ismeri népünket, az tudja, bogy •ennyire szeret sz olvasgatni. Különösen a teli napokon, illetve estéken. <>tt abban az isolalt helyzetben pediir valóságos jótétemény lenne rájuk nézve, ha •agyai népies könyveket kaphatnának olvasásra. Ha az állam s mint Vesztet Imre • •rsz. képviselő is haiiíísi.lyozta. a klérus támogatására] indul meg a nemes irányú - eredményeiben nagyfontosságú ténykedés, a siker nem maradhat el. ti Az egységei Működés biztosítására igyon kívánatos, hegy mint Fenyvessy Ferenci orsz. képviselő indítvány ózta. • g) központban egjesittossonek a danántuti közmttrelődési egyesületek. Oly fontos ezen egyesítés, hogy nen - szorul bővebb bi/.onvitásra. Hi talán a még el nem sslávosodotl .")"> ezeréi meghaladó* magyar Szlavitniaban a mairy arságnak Megtartható lesz. a szomszédunk ban esetleg imiirvát képezhetik a Magyarság azon Iájának, amelynek dús virágzásra hozása a legszebb jutalma leend a dunántúli kozmirelődésí egyesülői működésének. S igy tán nem pusztulnak, veszünk, s mint oldott kére, nem hull szét nemzetünk. A * \ Szlavóniába történi kivándorlásnak, nem •índíg a sokak által hangoztatott nyomor, az elriselhetlen terhek az okai. Teher mindenütt \an. Dolog nélkül Megélni nem lehet. Sem itthon, sem Szlavóniában, sem másutt. Nem egj soMogyMegyei kivándorlótól hallottam, akik itthomaaradt rokonai Meglátogatásári jöttek haza. hogv sehol annvit nem dolgoztak, mint ott kell dolgozniok. Igaz, hogv olcsó pénzeit nagy területet kap I kivándorló. Sokszor kéthároM akkorát is. mint itthon eladott földje. De es a terület elhagyatott, többnyire erdőség, mi a rossz, ragy egyáltalán semminemű ko/.lekedesi ut miatt, ki nem akna/hatéi. Irtásuk pénzbe s erőbe kerül. Ha péns volna is. hiányzik a Munkáskéz; inert az ottani bennszülött nem Megy el. mint pl. nálunk elmennek, napszámba. Saját földjéből is csak annyit munkál meg. amennyi éppen elégséges élelmére. A többit parlagon hagyja. .Mit ér tehát a kiakmizhatlan terület, mit ér a nag] birtok, ha a tulajdonos azt Munkálni nem képes, vagy ha a termést értékesíteni nem tudja?! Ha munkabíró nagy családja van valakinek, az Még jobban boldogalkat. Mert az ottani nep. mint föntebb érintettem, nincs a Munkán edsre. Azt az igazságot, hogy a munka fölemel, az ottani nap nem ismeri. Nem egytől hallottam keserű panaszt amiatt, hogy ráhagyta beszéltetni Magái a kivándorlásra. Sőt ismertem egy soMOgymegyeí pógár embert, akit itthon nagy földbirtoka miatt »Balog ur -nak tituláltak, aki alig néhány év elforgass után. mezítláb, egy lötyögi vászon tarisznyával hátán, téri vissza szülőfalujába, ott hagyva rendezetlen birtokát, mit nem volt képes művelni. A készpénz pedig elfogyott Eldorádó csak a mesében, abban is csak a régiben van. A lelketlen ügynökök, akik ha néhány forintot éreznek a mándli zsebben. képesek romlásba dönteni egész csaliul ikat - leginkább okai annak, hogy immár koz.el ezer év óta. sokszor vérrel öntözött s könyökkel áztatott földjükéi sokan elhagyják. S futnak egy csillogónak látszéi ideál után 8 posványba sülyednek. A lelkészkedű papság s a tanítóság •indonézetre Bg^elentrc •élté barezos. segéd lékelne a dunántúli közművelődési egyesülői ketl ;

s czéljának kivitelében. A nemes eszme megpendít o. s diadalra rezetőinek neve pedig élni fog örök ke! Coláit demo». Felhívás! Örömmel és büszkeséggel tölti el minden igaz hazafi szivét • midőn országunk fővárosának a a vidék egyes azerencsés városainak emelkedését, csinoso<I;ís;it látja: s kétszeres fájdalom támad keblünkben, ba ezekkel szemben sajái. johl) sorsra méltó városunkra gondolunk. Városunkat • Gondviselés itt, a Bakony és kis magyar síkság találkozásánál kedvező helyzettel, kies fekvéssel áldotta meg. utezáink. köztereink rendben tartása semmi természet feletti munkát nem igényel, magunk ellen vétünk tehát, ba városunk énen kedvező viszonyainak megfelelő csinositásáról, ntezáink köztereink rendben tartásáról a ezzel a város egészségi viszonyainak emeléséről is nem gondoskodunk. Nem titok ugyanis, hogy városunkban a halálozási arány más városokból hasonlítva elszomorító nagy, s viszont az is kétségtelen, bogy a közegészség é's közerkölcsiség előmozdításának is a tisztáséig egyik legfontosabb tényezője. Ennél fogva, nehogy tovább is a mulasztás vádja terhelje lelkeinket és nehogy az látszassék, hogy mi városunk emelésére nézve mindent a kormánytól várunk, s magunktól érte sem tenni, sem áldozni semmit hajlandók nem vagyunk, elhatároztuk, hogy társadalmi uton törekszünk ezen hiányokon segíteni, s e czélból egy oly egyesületet alakítunk, a melynek t'é-rtiak és mik tagjai lehetnek s a melynek, mint alapszabály tervezetünk előírja, működési czélja a következő : 1. §. „Pápa város belső területének, — utczáinak szépítése: fasorok és ültetvények létesítése, íentartása: sétautak, ntezák, közterek rendben tartása, esetleg rendezése s "jak létesítésének elősegítése, szépészeti a czélszeruségi szempoutból a városban előforduló építkezésekre való hatás. •">. Az egyesület tagjai : liendesek, pártidók, alapítók s tiszteletbeliek. Beadta tagok azok, kik évenként 1 Irtot vagy ö évi időtartamra előre 1 frtot fizetnek, páxtotö tagok azon egyesek vagy testületek, kik I amelyek az egyesületet évenként liizonyos anyagi támogatásban részesitik. Alapitó taj;ok azok, a kik egyszersniindenkorra az egyesületnek "Ji I irtot vagy ezenfelül lévő összeget adományoznak. Tiszteletbeli tagok azok, kiket a választmány ajánlatára a ko/.gyiilés választ azok kozul, kik az egyesület korul kitűnő érdemeket szereztek. Választásuk B közgyűlésen vita tárgyát nem képezheti. A tiszteletbeli s alapitó tagok a rendes tagok j >gaü élvezik. 8. íj. A tagság megszűnik : 1. Az egyesilleti tag elhalálozása folytán. "J. Ha valamely tag négy héttel az egyesületi év vége előtt az elnöknél bejelenti, bogy az egyesületből kilép. o. Ha valamely tag I'ápa városából elköltözik: mely esetben S tagság megszűnésének számitása az elkoltözködés évével kezdődik. Az alapszabály tervezet ezen pontjait tartottuk ismertetni szükségesnek, hogy mindenki megtudhassa az egyesület czélját, a tagok jogait s kötelességeit, S a tagsági kötelékből kiléphetéS feltételeit. Ezek után bizalommal fordulunk mindazokhoz, kik városunk emelkedésének, esinosodásának, benne a közegészség, köztisztaság, a az ebből származó társadalmi erények gyarapodásának ügyét szivükéin hordozzák: de bizalommal fordulunk főképen városunk hölgyközönségéhes, meri az <> kezükben lesz legbiztosabb kezekbe téve városunk esillosit ásának. s a/, erre munkáló Pápa városi szépítő egyesületnek ügye. Azért bizalommal várjuk, hogy midőn áldásos tevékenységük által, mint pápai nőegylet, e vároa történetében feled hetién emléket emeltek maguknak, ezen egyesülethez való tömeges csatlakozás által, tagok gyűjtése. ^ az egyesület (zé'ljainak hathatós előmozdítása által városunk szépítését czélzó tervünktől szíves közreműködésüket megtagadni nem fogják. Őseink fegyverrel védték városunkat, ha pusztításéira tört az ellenség, éa nyugodtan mondja el magáról naplójában már lő4.i-l»an e város egyik derék védőije Martonfalvay Imre deák: „Ugy cselekedtönk mint jámborok, oltalmaztok as mi kegyelmes asszonyunk várassát". Ma nem a török a mi ellenségünk, hanem az. amire a költő cséloz, midéin ezt mondja: -Ne csak veszélyben légy serény, A béke vészesebb, Melyet vág álmos népeken < tyógyitbatlan a seb." Papa L890.május L6. Ilazaiia.- üdvözlettel! lYllO.M >&étHtŐ JCJtjwM'í tt l iobial. bvflottoáaa. \ i)i'liiii\ iiiiiiis/iH' nmkaprogranmjibél. A belügyminisztériumban már előbb folyamatba tett közigazgatási reformmunkálatok nem szünetelnek, hanem a megkezdett irányban szakadatlanul folynak. K munkálatok haladására kétségtelenül némi hátráltató befolyással volt a beldgyi tároza vezetésénél másfél évi rövid időköz alatt négy ízben beállott változás: di miniéin e változások a követendő politika elv í irányával összefüggésben nem voltak, a megkezdett munkálatok sem szenvedtek semmi jelentékeny megszakítást. Gróf Szapáry Gyula a törvényhozás előtt kifejteit nii11iszt(Telnöki programmjiiban szokásos rövid tömörségével, cathegoricus formában vázolta a közigazgatási reformok tekintetében követendő irányelveit. .\ miniszterelnök programmjának bennünket illető részével annak idején foglalkoztunk, ismertettük a kinyilatkoztatott irányelveket s ezúttal csak azon megjegyzésre szorítkozunk, miszerint a miniszterelnök nyílt és határozott politikai charaktere teljes biztosítékot nyújt arra nézve, hogy parogranunját be is fogja váltani. A miniszterelnök isméit tevékenységét a belügyi tárcza vezetésénél ké-j ti, irányban teljesen érvényesíti már is. Egyrészt ugyanis e tároza folyó ügyeit intézi a legközvetlenebb setivitással, másrészt pedig a nagy reformmunkálatok előkészítésével foglalkozik. Értesülésünk szerint • törvényhozás négy hónapig tartó nyári szünidejét fogja arra fidhasználni, hogy az általános közigazgatási reform főbb elveit megállapítsa B rendszeresen összeállítsa, lmgy azok még a jövő ősz folyamán elitét esz. ru -zaktanáisko/.máiivok eb' vihetők legyenek. A már előbb megkezdett törvényhozási munkálatok, mint a kis- é-s nagyközségek rendőrhatosági jogköréről szoléi törvényjavaslat s s fővárosi törvény revíziója, z nyár folyamán befejezésükhöz jutnak s a törvényhozás megnyílandó uj ülésszakában alkotmányos tárgyalás alá lesznek vehetők. A belügyminiszter azonban nem fogja tárczája vezetése körüli tevékenyT A R C Z A. DALOK. i. Jobb aékeca itt igy távol élni tőled Habár éltein borús, örömtelen. Boldogtalan szerelme kínjait Nem érzi itt oly fájón kebelem. Sebemre itt a hü emlékezet !:• á i. a multról zengve szép regét. Sáig látva téged, szivemet kinos. Eméaztfi vágy kígyója tépi azét. II. I Szak egyszer küldd szemed sugárit Mosolygva biztatón felém, < >ak egyszer súgja rózsa ajkad Kz édes szóit: szeretlek én! sz.niemre úgy örök sötétség Horulhat. a gyászos halál. A i sillag is, ha a nap fényét Lattá, örömmel sirba száll. Történelmünk nőalakjai. Irta. FISCHER LUJZA. folytatás. Szilágyi Erzsébetről ugy hiszem mindnyájan hallottak már. Ismerhetik benne a hazát és gyermekeit lelkesen forrón szerető nőt, ki -emmi áldozatot sem kiméi, csakhogy hazájának H gyermekének javát előmozdíthassa, mint *zt Mátyás királyija választásánál látjuk, midőn önkényt -2<) ezer aranynyal — mesés vagyon az akkori időben - járul fia váltságáhoi; ismerhetik benne a hanzias nőt, ki nem aszszo íyi sírással, de fegyverrel boszul ja meg fiának Lászlónak lefejeztetését, s végül az ájtatos nőt, kinek a vallásosság egyik legszebb erénye, s ki az egyházért áldozni sem restéit, minek egyik legfőbb bizonyítéka az általa Vajda-Hun vadon építtetett ierenezrendi kolostor. Méltán sorozhatjuk őt is a nagy Hitnyadyak kozé, mindenkor méltó volt ö a Hunyady név nagyságához, méltó férje világra szól.', diadalaihoz, lia nagy hírnevéhez, megérdemli, hogy neve örök időkre feljegyeztessék. Kgy nem éjien jelentéktelen szerepet vitt alakja történetünknek gyászos emlékezetű II. Lajos királyunk neje Mária, ki erélyes lellépése á'tal jelentékeny befolyást gyakorolt a mohácsi vészt megelőzött időben hazánk ügyeire. Szép bizonyítékát adta férfias bátorságának az lő'iH-dik évben a Kákosmezőn tartott országgyűlés alkalmával. Midőn ugyanis a rendek egy oly végzést terjesztettek fel a királyhoz, a mely némileg a király hatalmát s illetve hatáskorét korlátolta volna, a királynő több tanácsos jelenlétében tollat vett elő, s áthúzván a kérdéses végzést, latinul ily értelmű megjegyzést irt utána: „egy király, egy fejedelem,

1

' ezáltal is megakarva őrizni a királyi hatalom tekintélyét. Vajha férje hirta volna csak egy részét is Mária en Ivének ! talán sikerült volna neki meggátolni a mohácsi vereséget, talán elháríthatta volua hazánkról azon szolgai jármot, melynek átkos bilincseit másfél évszázadon át volt kénytelen viselni az elnyomott magyar .... Még egy nő van, kinek ezen országos katasztrófa említésénél kell, hogy sziutén megadjuk az elismerés koszorúját, s ez özvegy I'erényiué. <> nem tudta azt nézni, hogy oly sok vitéz, kik miudauuyiau a haza védelmében, estek el, kik életüket áldozták a hazáért, temetetlenül porladozzék, a elhidegült tetemeik a ragadozó madaraknak szolgáljanak eledelül. Saját költségén temettette el az összes elesetteket .... GyássOS napok következtek ezután árva hazánkra. A törökök pusztítva, s rabolva száguldtak mindenfelé, s minden helyről menekültek előlük a megrettent lakosok. Így jutott mintegy 90 ezer emberből álló tÖsaSSJ — nagy részt nők — Maródira, hol Dobosi Mihály, kinek neje szintén jelen volt, igyekezett a törökök támadását téltartöztatui. I'e sajnos! a túlnyomó erő előtt engednie kellett, I 0 maga is nejét maga mellé véve lovára, futásban keresett menedéket. De Dobozinét, niidou látta, hogy a paripa a kettős teher alatt mindinkább lassítja futását, nem hagyta nyugodni azon gondolat, hogy ö legyen férje halálának okozója, s másrészt remegve gondol sorsára, ha élve kerülne a török kezébe: s a hitvesi szeretet és szeméremérzettől indíttatva maga kéri férjét, hogy ölje meg, mintsem a törökök kezei közé jutni engedje, s ö meneküljön, hisz — ugymoud — az ő életére a hazának szüksége vau, s midőn Dobozi ezt vonakodik megtenni, a nő előrántja tőrét, szivének szegezi s átöleli férjét, s ez utolsó ölelés megadta neki a kívánt halált. A hitvese halála által felbőszített Dobozi ádáz dühvel támad üldözőire, s elvégre is sebektől borítva, hosszas elkeseredett küzdés után dől neje holttestére, s az egymást oly törróu szeretett szivek a belőlük kiömlő vérben a hősi halálban is egyesülnek. . . . Történelmünk egyik legrokonszenvesebb, de majdnem legtragikusabb sorsú nőalakjához értünk, Izabella királynőhöz, Szapolyai Jáuos nejéhez. Méltáu kehi fel legmélyebb, legőszintébb részvétünket, fájdalomteljes élete, B szánalmunkat hosszas küzdelme. Ama két évtized alatt, melyet hazánkban töltött, a mely egyik legizgalmasabb időszaka hazánk történetének, kezdettől végig folyton ki volt téve a sors haragjának, a sors őt következetesen üldözte. EgyetMW oromét, mely öt még házas elete első évében érte, egész életére kiható nagy csapás zavarta meg: gyermekének születését szeretett térje csak hét héttel élte túl, s ez időtől kezdve a magára hagyott özvegy •indán támasz nélkül, orokös veszélyek kozott isak egyetlen hivatásának élt, gyermeke nevelésének. Midőn a haldokló Szapolyai gyermekének gyámjául a török szultánt és Martinuzzit rendelte, nein sejtette, hogy nejének ez által mennyi keser.isé.get fog okozni, nem sejtette, hogy nejének egész élete nem egyébbel, mint e két férfiúval, gyermeke gyámjaival való küzdelemből fog állani: midőn lehunyta szemeit, azou hitben volt, hogy teljesen gondoskodott tia jövőjéről, s neje nyugalmáról. Pedig ellenkezőleg! épen ez által ásta meg sirját gyermeke jövendő nagyságához fűzött reményeinek, uejo nyugalmának. Férje halálától élete végéig Izabella játékszere volt a fondorkodó kényúr: Solimauuak, s a rideg politikus Martiuiizzinak. Mindig őrizkednie kellett e két embertől, kik mint gyermekének gyámjai, sohasem szűntek meg öt üldözni, zaklatni. Minő szenvedéseket kellett a szerencsétlen anyának kiállani, midőn rövid idővel férjo halála után a ínég csecsemő gyormekét a szultán táborába kellett küldenie ? Mily hatással lehotett Izabellára azon körülmény, niidöu látta, hegy tia állandó eszközévé lett egy kényúr hódítási vágya, s hazaellenes fondorlatainak és egy ember politikai terveinekö mégis minden körulniények kozott a legnagyobb veszéIvek sem tarthatták öt \i>.-/a gyermeke érdekeinek megóvásától. Hámul,ittál bájolunk meg eme in. nagysága előtt, ki a sors minden esapását férfias lélekkel tűri, ki aláveti magát az egyik alattvalója akaratának • sak azért, hogy gyermeke sorsa iránt táplált reményeit megvalósíthassa. S miliőn kásánkból, azon oraaágbél melyhez oly sok emlék csatolta öt, melyhez auyuyi reményt fűzött, melyben magának lia jövőjéről magas légvárakat épített, de a várt aranyhegyek helyett hitvány sárdombokat talált, midőn emez országból reményei meghiúsultával, légvára rombsdöltével távozni volt kénytelen, a gyermekét szerető vallásos nőnek az itt átélt sok küzdelemre nem volt egyéb felelete, mint a változhatatlanban való megnyugvásának e három betűvel való kifejezése: ,.S. F. V.'' „sic fala volsate" vagyis ..Így akarta a sors." S ez legszebb, legtöbb jollcmvuuáaa egész éleiének s niest menjünk tovább, s nézzük a már említett torok várháborúk alkalmával szerepelt nőket, kik kozul első sorban a temesvári kapitánynak Losoncay Istvánnak neje: Pekri Anna tutit ki. A t"iok 50000 emberiéi támadta meg Temesvárt, melyöou Losoncsy mindössze mintegy 9000 emberrel rendelkezett, s ezeknek is felét spanyolok, németek és csehek tetlék. Amhád pasa oü ágyúval lődöstetts a vár tálait, de a várbeliek részéről hősies ellenállásra talált mindaddig, mig lőporhiány nem állott be várban, A császári tábornokokhoz, kik közelben táboroztak, fordult most Losoncay segélyért, de azok nem küldték hozzá B kért segéd hadat. Midőn tehát látta, hogy a vezérekre hiába vár, nejéhez irt segélyért, ki azu20