Pápai Lapok. 17. évfolyam, 1890

1890-05-11

A megyegyülés ily értelemben is ha­tározott. Részünkről helyesléssel veszszük tu­domásul Veszprém megye határozatát, melylyel csak maga iránt maradt követ­kezetest N.-m a vármegye változtatta ál­láspontját. d<' a kormány változott. S ha uz uj kormány nyíltan és határozottan ugyanazon pr<grammot teszi magáévá, mely Veszprém vármegyéé-, akkor a me­gye inni, sak udvariassági, de egyenesen politikai követelésnek tesz eleget, ha üd­vözlő feliratában a kormány-programm végrehajtása mii támogatását megígéri. Különösen felhívj fik azonban megyei jegyzői karunk ügyeimét és első sorban a megyei rendez és tiszteletbeli főjegyző urakat, bogy e téliratok fogalmazásánál som többet, som kövesebbet ne írjanak, mint a mi határozva lett. s a határozat lényegének megfelel. Nem kételkedünk benne, hogj ily értelemben fog az a kor­mány elé- korülni í Gróf Esterházy Móricz OS. és kir. kamarás főispánnak, a megyei gazdasági egyesülőt elnökének j eleniés c a/ egyesület május 1-1» Veszprémben t art ott közgyűlése alkalmával. 7 'iszteli Kii zgy ü l< >•.' fllldsaági egyesületünk mult 188í»-iki s ekként elnökletem alatt 7-ik évi működésére vonatkozó jelentésemet a jelen közgyűlés al­k.dmával megtehetni midőn ismételve szeren­csáfl lehetek, engedje meg az igen tisztelt gyűlés, hogy azt megelőzőleg meglehető I ívidséggeJ a mult évben közgazdasági érde­keinket, s igy bennünk gazdákat is igen közel­ről érdeklő s megtörtént nagy vívmányra hív­jam tél igen Kecses tigyeltnűket. Szokásunk volt minden évi jelentéseink­ben, hogy közgazdasági, különösen pedig ínező­gaa Isságnak érdekeit érdeklő s időközökben beállott legfontosabb körülményekre s jelensé­gekre a tisztelt gazdaközönség figyelmét és érdeklő.lését télhivjuk. • különös tigyeleminel a gazdasági egyesületek hivatására s működési irányára, nem is késtünk azokra vonatkozó né­zeteinket ugy a mult okaira, mint a jövő re­ményeire nézve elmondani. Méltóztatnak vissza­emlékezni, midőn egyesületünk újjá alakult az L882-ik évi jelentésünk alkalmával szerencsé­sek voltunk hangsúlyosai, hogy édes hazánk, mely legnagyobb részben s kizárólag föhlmi­vel( M váu él. igen helyesen cselekednék, ha létezésének e fő alapját a legméltóbb gondos­kodás és figyelem tárgyává tenné. Hazánkban ez ideig a foldmivelés, ipar és kereskedelem egyirá volt vonva, s együtt intéztettek azok éidekei, egyik-másik, de legtöbbnyire a mezo­laság I \.is.ii.i. Igaz, hogy közgazdaságilag vévs a i'öblmivelés, ipar és kereskedelem egy czélra dolgozó testvérek : azonban már terme­sz, -tűknél fogva is annyira különböznek egy­mástól, hogy legnehezebb volt azok egyöntetű s egv „.ás érdekeit teljesen kielégítő s meg­ye Iheto elintézése. Ks hogy ez igy is volt, közgazdasági életünk legutél.hi két évtizedében igen sokszor s gyakrabban súlyos fájdalommal volt alkalmunk tapasztalni, mert közgazdászati • r i> keink, az utóbbi évek alatt, hol annyi mu­lasztás lett volna pótolandó, az együttes keze­léssel nagy mértékben rövidséget szenvedtek. Mint a legközelebbi mult válságaiban tapasz­taltuk, nagyok és számosak voltak a mezőgaz­aság s a gazda bajai, melyek orvoslását epedve vártuk, nehezek és sokfélék a teendők is. melyektől irányukban hatályos segélyt és . . • t reméltünk. Hogy melyek és minők voltak az elért eredmények, az önök előtt • i eléggé ismeretes. --- Igaz ugyan, hogy ../. ország t-.r.ényhozása által a mezőgazda­sági érdekekre az utóbbi években inindin­kább nagyobbodó tigyelem fordíttatott, de mind kevés arra nézve, hogy azok áldásos követ­kezményeit s hatásait a gazda válságos mező­gazdasági viszonyai koz..tt érezhetné. A mult év |. lyamán azonban, tisztelt közgyűlés, a tör­vényhozás egy oly régen óhajtott intézmény­nyel lepte meg az. ország gazdakozönségét, hogy az mezőgazdaságunk fejlődésére a legnagyobb fontossággal bír . melyet gazdasági életünk szem] "Htjából a legjobb reménységgel áldást hozónak is tartunk, értvén ez alatt a külön ibldmivelésugyi ministeriiun megvalósulását. Kzt uraim, mezőgazdaságunk a azzal köz­gazdászat unk fejlődésére a legszükségesebb s leghelyesebb alap intézkedésnek tekinthetjük, inert a kub>n földmivelésugyi ministerium mun­kás.-ága és eszközlései, a feladat egyiráuya s egyöntetűsége, a munka felosztás természetével járó nagyobb tökélynél fogva sokkal inkább elfogják érhetni a gazdakozönség régi kívánal­mainak mértékét. Kzen különválasztásával a foldmivelésűgyi ministeriumnak, nemcsak a me­zei gazdasági érdekek nyernek tüzetesebb, gyorsabb és fejlesztobb kiszolgáltatást, de fog nyerni az ipar és kereskedelem is, melyek mi­után érettiik a múltban, különböző okoknál lógva oly kevés avagy elhibázott intézkedés tétethetett, szintén tetézve s halmozva álla­nak igényeikkel s követelményeikkel, várva mezőgazdaságunkkal együtt, s követelve sür­gősen az ápolást s gondoskodást, l'dvozöljük tehát a kulon földinivelésügyi ministeriumot, üdvözöljük pedig mezőgazdaságunk, s ennek alapján általános közgazdasági viszonyaink ál­dásos fejlődése reményében, mert a legőszin­tébben megvagyunk arról győződve s azt re­ményijük is, hogy a törvényhozás ezen mult évi s reánk gazdákra egyik legfontosabb in­tézménye válságos mezőgazdaságunk sebeit s a hiányok orvoslásait nem csekély mértékben fogja siettetni. Ámde tisztelt közgyűlés, ne feledjük el, hogy a Ibldmivelési ministerium megalkotásá­val a gazdasági egyesületekre is több feladat és nagyobb tevékenység hárul, mert meglehe­tünk győződve, hogy a töldmivelési ministe­rium az egész ország közös érdekeire nézve, mig a gazdasági egyesületek tevékeny műkö­dése egy kisebb kör és terület viszonyainak fejlesztésére lehet a legjótékonyahb s legered­ményesebb hatással, mert a gazdasági egye­sületek közvetlen a nép között állván, kell hogy munkálkodásukat a fő, a legfőbb súlyt pedig azon eszközlésekre fordítsák, melyek különö­sen a kisbirtokos osztály gazdasági életét és érteimisegét emelni, s javitaui minden körül­mények kozi.tt képesek. Épen ezen önzetlen törekvéseinkért a gazdakozönség pártolásába és érdeklődésébe ajánlom ismételve gazdasági egye­sületünket, s ebben pedig legkiválóbban az összetartást s a minden személyes érdek nél­küli tömörülést s munkásságot, mert a legne­mesebb s legszebb feladatot, melyet a gazda­sági egyesületek kivétel nélkül zászlójukra Ír­tak, mezei gazdálkodásunk jövő sikerére s s íejlődésére csak is ekként valósithatjuk meg a legbiztosabban, s érhetjük el a legeredmé­nyesebben. Tisztelt közgyűlés ' egyesületi életünk mult évi működésében megyei állattenyésztésünk Íejlődésére kiváló figyelemmel s anyagi erőnk­höz képest elég tevékenységgel is voltunk. A járási tenyészállatokat vizsgáló bizottságok ál­tal a vármegye összes községi tenyészapa­állatai megvizsgáltattak, mely eljárással ösz­szesen 4!'. tenyészbika selejtittetett ki s alkalmasokkal pótoltatott, mely számból az egyesület állaltenyésztési alapjából l-l tenyész­bika vásároltatott. Kiemelendönek, s különös el­ismerésre méltónak találjuk e helyen az enyingi járás vizsgáló bizottságának fáradhatlan eljá­rását s életre való intézkedéseit, melylyel a me­gyei állattenyésztési szabályrendelet alkalma­zásának s egyesületi intézkedéseinknek az iva­dékokban már is igen örvendetes jelenségei tapasztalhatók. A pápai járásban tervezett, s alapmun­kálataiban már meg is kezdett tenyészállat kiállításunkat a járványosán fellépett száj és körömfájás miatt beszüntetni kellett. A vármegye közönségének határozatával az összes községi faiskolákra való főfelügye­letet és ellenőrzést átvettük, s azt teljesítjük is. Bár ismerve községi faiskoláink elmaradott­ságát és hátramaradottságát nem gondoltuk, bogy ezen ügy minő kiterjedtebb s folytouos munkálkodást igényel, de készséggel és min­denkor lelkiismeretes pontossággal igyekezünk megfelelni azoknak, hogy a gyümölcsfa te­nyésztés terjedése a megkedveltetésére nézve hasznos eredménynyel működhessünk. Tulajdon faiskolánkat tovább ápoltuk s fejlesztettük. Bár a mult év folyamán tagjaink­nak s másoknak szükségleteit a faiskolából kielégíthettük, még is a lefolyt év fejlődésé­ben már szépen megindulni kezdett faisko­lánkra a legrosszabb hatással volt, a mennyi­ben a nyári tartós szárazság és erős melegek következtében az amúgy is kevés levegővel biró faiskolánkban közel 5000 fiatal nemes cse­mete pusztult el. Ks minthogy ezen körülmény faiskolánk fennállása idejétől fogva habár nem is ily nagymértékben, de második esetben for­dult elő, inditott bennünk arra, hogy faisko­lánk áttelepítésére előterjesztéseinket megte­gyük. Faiskolánkból a lefolyt évben több köz­séget láttunk el ingyen különféle vadonezok­kal és nemesitö gallyakkal. Tisztelettel jelezni bátorkodunk e helyen, hogy a községi faisko­lák felvirágzása s lehető alapos és egyöntetű kezelésére nézve a vármegye alispán jának in­tézkedéséből faiskola kezelői tanfolyam tarta­tott az egyesület titkára által, mely tanfo­lyamra a mult deezember hóban bereudeltet­tek, s azon részt is vettek a veszprémi járás faiskola kezelői. Kzen kisérletképen megtartott tanfolyam eredményétől függött, hogy a megye többi járásában is hasonló tanfolyamok tartas­sanak. A gazdakozönség óhajára nagy áldozat­tal létesített és fenntartott amerikai szőlőtele­pünk művelésére s anyagi erőnkhez képest folytatólagos berendezésére különös figyelem­mel voltunk, melylyel most már nem csak mind­inkább fokozódó jövödelmet élvezünk, de an­nak fentartásával a gazdaközöuségnek nem cse­kély szolgálatára állhatunk, mert nemcsak az amerikai vesszők termelésével látjuk el azok­kal a mind inkább fokozódó szükségletet, de szőlőtelepünkön az amerikai szőlők kezelése s az ojtási módozatok begyakorlására gyakorlati tanfolyamokat is tartunk. A lefolyt működési évünk folyamával tartatott szőlőtelepünkön 2 tanfolyam. Az első gyakorlati tanfolyam a zöld ojtások begyakorlására június hó 5-én Deák Tamás, s folytatólag és 7-én titkárunk ve­zetése mellett, ezen 3 napig tartó gyakorlaton részt vett összesen 119 egyén. A második a faiskola kezelők részére deezember hó 17-én Dezső Miklós által tartatott, mely alkalommal az összes ojtási módozatok mellett a szénké­neggel való védekezés ismertettetett, melyen a községi faiskola kezelökkel együtt összesen 50 egyen vett reut Az egyesület kezdetleges, s még fiatal méhészete folytatólagos betelepítés alatt állván, eltekintve azon körülménytől, hogy a lefolyt év tartós száraz időjárásaival a méhészetre egyáltalán kedvezőtlen volt, betelepítésünkkel már is azon fokig haladhattunk, hogy a jelen évtől kezdődőleg ezen intézményünk után is uémi jövödelmet várhatunk, e mellett kitűzött czélunkat is követve, méhészetünkben bárkinek is mindenkor készségesen szolgálhatunk gya­korlati útmutatásokkal, a mint ezt titkárunk május hó 4-én 11 hallgató és résztvevő köz­bejöttével teljesitette is. Különös érdeklődéssel lévén azon körül­ményre, hogy az enyingi járás területén tűzifa hiányában igen sok szalma anyag használtatik fel tüzelőül s így elvonatik a mezőgazdaságtól, ezen állapotokon segítendő, pályázatot nyitot­tunk oly takaréktüzbelyek szerkesztésére, me­lyek kőszénnel fűthetők és ugyanazon tüzelés­sel egyúttal kenyérsütésre is alkalmasak le­gyenek. Kzen pályázatunkra bírálatunk alá bo­csájtatott 8 egészen uj takarék-tűzhely, s csak is sajnálni tudjuk, hogy pályázati feltételeink­nek egyik sem felelvén meg, azok egyike sem volt elfogadható s ajánlható. Az enyingi járás érdekében ezen pályázatunkat továbbra is fen­tartottuk és megújítottuk. Egyesületünk azon intézkedése, melylyel a tagok mezőgazdasági szükségleteinek közvetí­tését rendes működési körébe felvette, mindin­kább kezd igénybe vétetni, amennyiben nem csekély azon tagjaink száma, kik mezőgazda­sági szükségleteiket egyesületünk közvetítésé­vel szerezhették be. Kzen intézményünkkel tag­jairknak továbbra is szolgálatára s segítsé­gére leendőnk. A temesvári koncentrált maihatrágya ala­p.is kipróbálására kísérletezést tettünk, a meny­nyiben ezen trágyát árpa, kukoricza, tök, bur­gonya, szőlő s fiatalabb csemetéknél használ­tuk fel. Ezen kisérletezés eredményeként kény­telenek vagyunk azou számtalan s általános véleményekhez csatlakozni, hogy ezen trágya oly csekély, majdnem semmi hatással sem hir, hogy az azzali foglalkozást senkinek sem ajánl­hatjuk, a mennyiben azok hatásait, semmiben sem észlelhettük, sőt a fiatalabb csemetéknél najdneaa károsnak találtuk. Mint tudjuk ezen trágyából a leglényegesebb alkatrész a phos­phor hiányzik, mely körülmény annak érté­két tetemesen leszállítja. Szellemi és közérdekű munkálkodásunk tevékenysége köréből felemlítjük, hogy a köz­ségi faiskolák kezelésére vonatkozó utasítást szövegeztük, a Hadsereg ellátási szövetkezet­nek vármegyénk területén leendő megalakítá­sára nézve a kellő intézkedéseket foganatosí­tottuk, a mezőgazdasági cselédek felmondási és szegődési idejéről alkotott szabályrendelet helyesebb megváltoztatására s vármegyénél vé­leményezésünk kíséretében közben jártunk; — a gazdasági egyesületek portómentessége, a kendertermelés fokozása s terjesztése, a szesz­ipar érdekében s a mezőrendőrségi törvény­javaslat véleményezése, nemkülönben számos, s közérdekii közgazdasági ügyek érdekében esetleg azok életbe léptetése iránt az illető ministeriuinhoz feliratokat, s a törvényhatósá­gokhoz pedig átiratokat intéztuuk. Egyesületünk tagjainak száma a lefolyt évben a következő volt : alapitó tag 8<í, ren­des tag 203, pártoló tag 14«), melyek szerént a tagok száma a mult évben 9 alapitó, 21 rendes taggal szaporodott. Titkári hivatalunkhoz beérkezett össze­sen 510 érdemleges ügy darab, melyek 3 da­rabnak kivételével mind elintézést nyertek, ezen 3 folyó ügynek elintézése pedig a f. év elején tartott ülésekre hozatott át. A titkári hivatal kiadványozása átiratok s levelekben pedig a postakönyv tanúsága szerint 2354 darab volt. Nem mulaszthatjuk el végül a foldmive­lésűgyi m. kir ministeriumnak, a megyei állat­tenyésztési alapunkhoz adományozott 8000 ttért, a szükségelt amerikai szőlővesszők s egyébb könyvek s folyóiratok ingyen küldéseért, va­lamint a vármegye törvényhatóságának a töld­inivesiskola alapítvány átengedéséért hálánkat és mély köszönetünket kifejezésre juttatni, valamint járási vizsgáló bizottságainknak, s mindazokuak, kik egyesületünket bármely uton és bánni módon és érdeklődéseikkel támogatni szívesek voltak — a jelen alkalommal ünne­pélyesen nyilvánitaui. Tisztelt közgyűlés! Egyesületi működé­sünkben főczélunk mindig az volt: szerényen működni, s ebben anyagi erőnkhöz s a tapasz­talt érdeklődő támogatáshoz képest a gazda­közönségnek, különösen pedig a birtokos gaz­dáknak szolgálatáia lehetni. Ezen törekvésünk­ben felhasználtunk minden lehetőt, s megra­gadtunk minden intézkedést, melyek hatáskö­rünkbe s egyesületi működésünkbe utaltattak. Ezen törekvésünk a jövőben mindenkor s mindinkább főczélunk leend. De hogy ennek s ezzel közgazdászatunk általános fejlődésére irányuló czéljainknak s törekvéseinknek min­denkor elég eredményességgel meg is felel­hessünk, szükségünk vau a gazdaközönség eré­lyesebb anyagi támogatására, s minél általá­nosabb érdeklődésére, melyeket eg3 r esületünk áldásos s sikeres müködhetésére önöktől, álta­lában Veszprém vármegye tisztelt gazdakö­zöuségétöl ismételve kérünk, s egyesületünket a legszívesebb és állandó érdeklődésébe ajánlva : kérjük egyúttal az igen tisztelt közgyűlést, A „Devecser vidéki gazdakör" május elsői közgyűlése. A „Devecser vidéki gazdakor- május elsején tisztújítással egybekötött rendes közgyűlést tartott, mely alkalomra elsőb­ben is kötelességünk megemlíteni azon kétíves meglepetést, melyet a gazdakör szeretve tisztelt fennkölt lelkű elnöke, méltóságos gróf Esterházy Ferencz ur a gazdakörnek u.jolag szerzett. Ugyanis az eddig bérben birt kis helyiség ma már a folyton nagyobbodó gazdakör számára kicsinynek s így kényelmetlennek is bi­zonyulván, ö méltósága, — ki gazdakö­rünk iránt nemcsak folyton érdeklődik, hanem buzgó pártfogás, személyes tevé­kenysége s hol kell áldozatkészsége által kitűzött nemes czéljaiban mindig segiti is: — Devecser város közepén álló volt lakházának egyik legtágasabb termét bo­csájtotta a gazdakör rendelkezésére a gyű­lések megtartása alkalmára; B igy a má­jus elsői közgyűlést a nagy számmal meg­jelent tagok már a ritka példányú szar­vasagancsok és régi vadászképekkel dí­szített teremben tartották meg, mely gyű­lésen jelen voltak méltóságos gróf Ester­házy Ferencz elnök, Szalatkay István I. Pados Lajos II. alelnök, Tinta Lajos pénztáros, Szauter Ignácz titkár, Auer­hammer Ferencz. Bohn Gyula, Beck János, Bareza Béla. Barcza Kálmán, Bohácsek Rezső, Derdák Lőríncz, Domonkos Lajos, Gulden Gryörgy, Jozeffy Jenő, Keller Pál, Keményffy István. Martonfalvay Pál. Mi­hály Géza. Marton Ignácz. Németh Jó­zsef . Noszlopy Viktor, Ráca Ferencz, Szabói Antal, Smoll Ignácz, Szekér László, Széphegyi Miksa, Válla Gyula, Vadnay Szilárd, Vincze Ignácz, gróf Zichy István. Elnöklő gróf ur ö méltósága meg­nyitván a gyűlést, örömének adott kife­jezést, hogy a tagok ismét ily szép szám­mal jelentek meg. mi csak arra mutat, hogy tettel is beakarják bizonyítani min­denkor, hogy gazdakörünk felvirágozására szívvel lélekkel készek közreműködni. Ez után titkár felolvassa az elnöki jelentést, mely a „Devecser vidéki gazda­kör" működését s anyagi helyzetét tárta a közgyűlés elé, mit ez teljes megelége­déssel vett tudomásul, s a fölment vényt egyhangúlag megadta. Auerhamer Ferencz ur indítványozta, hogy elnöklő firól urnák a gazdakor ér­dekében tanúsított folytonos munkássága és meleg érdeklődéséért, ugy az átenge­dett kényelmes helyiségért is, mely a gaz­dakör pénztárát egy tetemes évi kiadás­tól mentett.- fel. a közgyűlés köszönetét nyilvánítsa. Mire a közgyűlés egyhangú­lag, s elnöklő Gróf urat éltetve, köszöne­tének hálás tüntetéssel adott kifejezést. Mely Után a tisztikar állását a közgyűlés előtt letette. A közgyűlés az összes tiszti­karnak köszönetet szavazott fáradságot nemiamerő tevékenységeért, és ideiglenes korelnöknek Auerhamer Ferencz, jegyző­nek pedig Gulden György urakat kérte fel. Korelnök elfoglalván elnöki székét a közgyűlést az elnök kijelelése s meg­választására hívta fel, mire kózlelkesedés­sel újra megválasztatott elnöknek Gróf Esterházy Ferencz, I. alelnöknek Szalat­kay István, all. alelnök választásnál Pa­dos Lajos a gazdakör volt II. alelnöke megköszönte az irányában tanúsított meg­tisztelő bizalmat. I azon oknál fogva, hogy tevékenysége ugy is mint esperes és plébánosnak annyira igénybe van véve, hogy jói akarata szerint nem tehetne ele­get ezen bizalmi állásnak, azért kéri, hogy a közgyűlés ez állásra más jelöltet állítson. A közgyűlés, bár sajnálattal, méltányolta alelnökének előadott okait, g a II. abd­nökaégre egyhangúlag Gróf Zichy Istvánt választotta meg. Megválasztattak még egyhangúlag pénztárosul T'ima Lajos, tit­kárnak pedig a gazdakor eddigi tevékeny s ügy buzgó titkára Beamter Ignácz. Megválasztattak ez után felügyelő bizottsági tagokul Barcza Kálmán, Bé­kefly Klek, ós Bohn Gyula. Választmányi tagokul pedig Barcza Bálint, Beck János, Bohácsek Rezső, Derdák Lörimz, Do­monkos Lajos, Gróf Erdődy Sándor, För­ster Eick, Gulden György, Günter Imre, Jertfy Adolf, Jozeffy Jenő, Keller Pál, Keményffy István, Martonfalvay Pál, Mi­hály Géza, Noszlopy Viktor, Pados La­jos, Promber János, Rőthy Mihály, Ráca Ferencz, Serényi Antal , Szabó Antal, Széphegyi Miksa, Vadnay Szilárd, Veisz Sámuel, és Vincze Ignácz. A gazdakör újra megválasztott el­nöke elfoglalván elnöki székét a maga s a tisztikar nevében megköszönte a gaz­dakör bizalmát, azon becses Ígérettel, hogy e bizalomnak tehetsége szerént min­denkor tetteiben fog megfelelni. Auerhamer Ferencz a Somlyó-Vá­sárhelyi fel és lerakodó hely érdemében tett kérdést, mire a közgyűlés határozta, bogy az e hó 5-én tartandó megyebizott­mányi gyűlésen a megye kéressék fel, hogy e kérelmet terjessze pártolólag a méltóságú földinivelés ügyi minisztérium, nak a küldött filloxera mentes BZÖÜŐVesz­szóért közgyülésileg köszönet szavazta . sék. — Indítványozza, bogy a gazdakör értesítője jövőre is csak a Somlyói fii. loxera bizottság elnökeinek, a bizottsági tagjainak, a négy hegyközség bíráinak küldessék meg. Indítványozza. hogy gazdakör tagjai között, megfelelő ny tátott ívek osztassanak ki, mely ívek; az újra belépő tagok sajátkezű aláírásuk­kai kötelezhetik magukat a bárom évr»| terjedő belépésre. Mindhárom inditvái.-. egyhangúlag elfogadtatott. Jelenti, hogy a márczius 5-én tar' választmányi ülés azon határozata fi tán, hogy a május 30- 31-én tártai. Veszprém megyei tenyészállat kiállít.i­a gazdakör csoport kiállítással óhajt részt venni, a megyei gazdasági egyesület tit­káránál tudakozott a módozat kivitele felől, de onnét csak oly elkésve kapott értesítést, hogy a hosszabb időt igénylő csoport kiállitás eszméjét a közgyűlés i z. úttal kénytelen elejteni. Szalatkay István indítványozta, hog mondja ki a közgyűlés, és értesítője ut­ján tudassa a kör tagjaival is, hogy az ki a kötelezett három év leteltével a gaz­dakör tagja lenni nem óhajt, azt írásba jelentse be, az ki ezen óhaját be nem je­lentené, továbbra is tagul tekintetik. Elfogadtatott. Gulden György az apa állatok fel­ügyelete és ellenőrzésére bizottságot ajánl kiküldettetni. A közgyűlés határoz- , hogy ez intézkedést igen üdvösnek tartja, mégis elhalasztandémak határozta mig a/, illető szakosztályok megalakulva lesznek, mikor mindegyik külön küldhet ki kül­döttséget. Titkár jelenti, hogy a márczius 6-án tartott választ mányi gyűlés elhatározta, lmgy még ez év folyamán eke és szánt versenyt rendezzen a gazdakör, s ez.-i verseny programjának elkészítésére 9 tagu bizottság kiküldósé-t határozta, s ezen bi­zottság tagjául felkérettek elnöknek gróit Zichy István tagoknak Bohn Gyula, For­ster Elek, Gulden György, Keményt! István, Mihály fíéza. Szalatkay István, Válla Gyula, és Szauter Ignácz titkár. A közgyűlés a választmány 8 határozatát egyhangú helyesléssel fogadta, s a meg­kért bizotttság értekezletét május hó 12­ikón délután három órára a Deve< — gazdakör helyiségében fogja megtartani. Inditványoztatott, hogy a „Deve. ­vidéki gazdakor" a multévihez hasonlói lag ez idén is egy gazdaköri majálist tartson A helyiséget elnöklő Gróf ur ö méltóisági a közgyűlés kértére azonnal felis aján­lotta, nnlynek folytán a majálist rendez... bizottságba felkéretni határoztatott, elnök­nek Gróf Esterházy Ferencz, tagoku! Bohn Gyula, Béketfy Elek, Bauer Äntal Boday Dezső. Bekkor György, Gróf Er­dődy Sándor, Fenyveasy Ferencz, Galamb Zoltán, tiniden Kálmán, Gyai Kánóv. Hanauer Zoltán, Imrey György, Kenesse v Karoly. Keserű Imre. Keményffy Gyula, Körmendy Béla. Kerényi Andor, Koller Kálmán. Kokas Jenő. Martonfalvay Pá!. Mihály <;éza. Mayer Lajos, Perczel Ró­kus. Szalatkay István, Szabói Antal. Se­rényi Antal, Vadnay Szilárd, Válla Gyula. Válla (ié-za. Vlasits Károly, és VukoVÍCS János urak. Auerhamer Ferencz indítványozta, hogy időközönként a gazdakor Pápán is tartson választmányi üléseket. A közgyűlés tekintettel arra, hoi Pápa vidékéről már is igen szép számu tagokat számlálhat soraiban, igen méltá­nyosnak tartja s elfogadja ez indítványt, s már a június hó 6-án tartandó választ­mányi gyűlést Pápán, a Griff szálloda ez alkalomra bérelt helyiségében határozta megtartani. A jelen volt Pápa vidéki tagok a közgyűlés ezen méltányos hatá­rozatát köszönettel fogadták. A tárgysorozat kimerítve lévén el­nöklő Gróf ur a gyűlést bezárta. Melv után a Devecseri Kaszinó helviségébei. társas ebéd rendeztetett, élén Gróf Ester­házy Ferencz és Gróf Zichy István urak­kal, mint egy huszonötén vettek részt. I a magyaros ebéd czigáliy zene mellett, fűszerezve a Devecseri Várkastély hires pinczéje mélyéből napvilágra hozott kitűnő somlyói bor által is, ritkán elért jókedv és kedélyességgel folyt esti bét óráig. Minden esetre ezen családias feszt-­lenséggel töltött szép napról kedvesen emlékeznek meg a gazdakör jelen volt tagjai. hogy ezen jelentésünket tudomásul venni mái- I kormány elé. tostaaaék. I Titkár indítványozza, hogy a nagy. TÖRTÉNELMI NAPTÁR, Ötödik évfolyam. — A Pápai Lapok számára irta T1B0LD ÖZSÉB. ­Május h<> 11. — 1771. Benyovszky Mó­ricz gróf kamcsatkai fogságából egy sikerült összeesküvés, vitéz viaskodás után, melyben Nilow és Bolscheretz városok kormányzói el­esnek, !Hi-od magával, s a kormányzó kozzá szegődött leányával együtt, menekül s hajóra száll. tffjBM hó 12. — 1635. Pázmány Péter bibornok a nagyszombati egyetemet alapítja.

Next

/
Thumbnails
Contents