Pápai Lapok. 17. évfolyam, 1890

1890-05-04

XVII. évfolyam. 18. szám. Megjelenik ni i Ii il »• Ii V a s ;i r n :« p. Böoérdekü sürgős küeleaekve Uiniikml I I'Ilii k í \ Ü I i SZ IMII ok ÍS adatnak ki. Bórmcntetlerj levelek, . vik iaiMrl kaaaktől faágatItatnak el. Kéziratok nem a latnak vissza. A lapnak szánt k B I 1 e in »'• 11 v e k a lap szerb hivatalába küldendők, Pápa, 1890. május 4. KIöli/.Ht'.si dijak. Kgy évre II lit 1-Y| évre B fit. Negyed évre I tit 50 loajeaár. Egy staai ára 15 kr. Hirdetések Egyhasábos patitaor térfogata után 5 kr, n y i 111 érben 30 kr. A díj elére lizetendö. Rélyegdíj mindig kul..n száiuitatik. Az előfizetési díjak a hirdetések ;i lap kiadó hivatalába (Gnldbrrg Gyula panirkereeikedéae, lőtér küldendők. *Y._ Pápa város hafóstígának és fól>l> pápai, s p apa-vidéki egy es ü I e (nek mcgválasstotl közlönye. í'iijn ÍH90. niii-iis .')'-<///. Nagvhangzású l.eszédeket tartani. - ru szemrehányásokkal telt vezérczik­kekel inti a múltban elkövetett hibákért, legfelebb esak tanulságos leket a jelen és j.jv • nemzedékre, - de segítve ezzel varosunk hajain éfteiiséggel nincsen. .Mit ff a sok invs phra >is. mit ér a sok feljajdulás! Ha beteg valaki, ren­deljünk annak orrosságot, hogy meggyó­gyuljon. Elmondjak városunk hajait beszé­ilekbeo éa rezértxikkekbeo ott éa akkor, a hol éa a nkof esak alkalmunk van - t kérni éa azéhoz juthatni. Elmondjak sérveinket, a melyek mindig egyformák - a iinlveket már városunkban kivulr ismer mindenki. Kimondjuk, bog] Ügyetlen volt az a irosi képviselőtestület, mely akadályo­kat gördített a dokánygyár felépítéséhez, Elmondjak, hogy óriási kihat köve­teil el az a képviselőtestület, mely a roll m. nyűg. vasút kis-rzelli állomásán 1 ítesitetl g'uv.pontot nem tudta Pápára terelni, etkemrearjuk, hogy elvitték tőlünk a törvényszéket, a deveeseri jaV ráe telekkönyveit, a jogakadémiát éa i hoDTédgjalo^ságot. Hál esek mind ketségbevoiihatlan t -nyék. De a/.t kérdezzük most. hogy ugyan ki és mi módon tudta volna megakadá­lyozni, bogi a törvényszékei el ne vi­gyek r Inuk' lehetséges rolt-e az egy­általában akkor, mikor a pápai törvény­székkel együtt negyven törvényszéket • -/.láttak tel az országban? Mondják meg továbbá, hogy miként leheteti rolna ategakadályosai a deve­cseri járás telekkönyveinek Devecserbe történi átheljeaéaél I Hisz a ki a bíró­ságok szervezetét esak felületesen ismeri is, tudnia kell, hogy minden járás alöbb­u1 >bb meg fogja kapni a maga telek­könyveit. Vag) mondják meg. hogy a koaréd­- • --a_'u.tk Veszprémbe történt áthe­lyezése miként lett volna megakadályoz­hat ... mikor az illetékes niiiiisteriiiiiiban szakért k constatálták, hogv Veszprém »H és környékének talajyissonyai a lovakra nemcsak kielégítenek nem mond­hatók, hanem ellenkezőleg káros ha­tásúnak is bizonyultak I Nem közérdek, országos érdekekből történt-e tehát a csere Pápa éa Veszprém kösötl .' A jogakadémiát talán itt tarthat­tuk volna, ha esen irányban megindult mozgalomnak élére állottak rolna nyi­tott erasényeikkel ások, a kik most an­nak megszüntetéséi fájlaljak és a kik esért sok tekintetben a városi képviselő­testületei es hatóságot vádolják. Meri bizonyos az. hogv a jogakadémia meg­büntetése pen/.ügyi szempontokból tör tént. \ jajgatóknak néhány százezer fo­rintja bi/.onv más irányba terelhette volna az ügyet. Szólhatnánk a szivargyár és a vasúti góezpeni elejtéséröL Ezek azonban tisz­tán az akkori városi képviselők bűnei­nek tekintendők Okosfeurdjak-e az elkö­vetett hibákért a mostani képviselőtes­tületet, vagy a tiszti kar tagjait, a kik kézül alig ogy-kett í ül még székéhen i okuljunk a múltból, de ne farag­junk reklamezikkekel és beasédeket ár­tatlan emberek rovására, mert város ;nk felvirágzását ezzel sem el nem érjük, sem elö nem iim/alitjuk. Hibák voltak mindig , vannak most éti leégnek a jövő­ben is. Iga/., hogy t'Zeil elkövetett hibák városunkat és annak közönségéi nagyon közelről és méhen érintik; <le a jajga­tásoksal m-m segítünk sem a városon, sem magunkon. A >iilt galambok sem repülnek ma már az emberek szájába. Segíts magadon és az lsbui is megse­gít, tartja a közmondás. Eesmékre és áldozatkészségre van szükségűnk. Ragadjunk meg Binden al­kalmat, mely városunk jóléte és gyara­podásához vésel Ne irtózzunk az áldo­zatoktól mint eddig, hiszen mindennap láthatjuk, hogy e nélkül egy város sem virágozhatik feL Lapunkban helyet adunk mindert ez irányban bekftldendű <v.ikk­nek ba látni fogjak, hogv ni azok­ban lerakott eszmék városunkra nézve Üdvösek, hasznosak és kivihetők. - mi leszünk az elsők, kik állást foglalva, sürgetni fogjuk azoknak megvalósitásái = Pár szó a pápai ügyvédi karhoz. Mir., e sorok napvilágot lát­nak, talán már az országgyűlés határozott is a kir. táblák székhelye kérdésében, s akkor semmi kétség sincs, hogy a főren­diház is elfogadja a deczentralizatióról szóló törvény javaslat oi. A int kir. táblánk tehát GySr leend. Basel Pápa és vidékén*] gravitálási iránya is jelezve van. Esentúl í7eoV lesz ön­kénytelenül is vonzódási irányunk. 8 ha ea ugy less: kérdem, nem absnrdnm-e, hogy mi, mint ügyvédek ezentúl is a székesfehérvári ügyvédi kamaráhos fogunk tartozni Maga Székesfehérvár pedig a budapesti kir. táb­lához. Megvallom, semmi értelme nincs most már a székesfehérvári ügyvédi ka­marának, mely különben is csak egyetlen idegen ügyvédi kart számlált tagjaiközé : a veszprémmegyebelit. Nézetem szerint a veszprémmegyei iggvédi kamuk ügyvédi kauutrÚM tum lehel másutt, mini azon székhelyen, n Imi a kir. tábláin van. Semmi nehézségbe nem ütköznék ha mi az ugy is létező győri ügyvédi kama­ráhos csatoltatnánk. Nem ártana, ha tisztelt kartársaim e kérdéshez hozzá ssóllanánek; kérem erre a devecseri ügyvédeket, a tircziekei és külö­nösen a veszprémieket. Ha osztják nézetemet, úgy fel kelle­ne kérni megyénkből a kamarai VálaSZt­rS mány tag urakat, ugy tudom. Ilitiilntlo* Ist­ván pápai és Dr. Jánosi Sándor vesz­prémi collegeinket, hívnának össze egy általános ügyvédi értekezletet Veszprémben, hol ezt a sorainkban megpendített kérdést megbeszélhetnénk é-s esetleg % szükséges lépéseket megtehetnénk. Ily megyei értekesiet még e kérdés nélkül sem volna indokolatlan, inert sok mindenféle törvénykezési, s igazságügyi ügyek megvolnának itt beszedhetők. Re­mélem, ügyvéd kartársaim osztani fogják igénytelen nézetemet. Gróf Esterházy Ferencznek, t a Devecser vidéki gazdakör elnökének, elnöki jelentése az 1889-ik évről. Tisztelt k Ö 7. g y Ü lés! Örömmel ragadom meg mindig éa így jelenleg ís az alkalmat, hogy alapsza­bályaink értelmében a vezetésem alatt működő Devecser vidéki gazdakor tevé­kenységéről, s HZ cz által elélt eredmé­nyekről jelentésemet megtehessem; — örömmé] teszem, mert e gazdakör sze­rény, de folytonos működésével életreva­lóságának annyi tanújelét adta. hogy ma már nemcsak megyénk, de a szomszédos megyék figyelmét is magára irányítani szerencsés volt; <le fokozott örömöm azon tapasztalatom tudatában, hogy gaz­dakörünk minden egyes tagja átérezve gazdakörünk magasztos, nemes hivatását, vállvetett közreműködésével iparkodik azt kitűzött áldásos czéljának elérésére segí­teni, éa reám nézve könnyűvé, tenni meg­tisztelő bizalmukkal reám ruházott fel­adatom megoldását; • miért ta mielőtt jelentésem részletezésébe bocsátkoznám, fogadják szíves közreműködésük ós támo­gatásukért el ismerésemet és köszönetemet. Tisztelt közgyűlés! Minden testület­nél és egyesületnél első és fökérdés az anyagi körülmény, vagyis az ö pénztárá­nak mikénti állapot ja. s igv nekem is első kötelességem volna erről tenni jelentést, mert gazdakörünk minden egyes tagjának teljes joga van tudni hova és mily czélra fordíttattak az általa befizetett tagsági di­jak; de mert a felügyelő bizottság ide­vonatkozó jelentúgyis azonnal fel fog­ói vastat ni. de előterjesztetnek a pénztá­ros ur által beterjesztett számadások ís, melyekből mindenki felvilágosítást nyer­het a pénztár tényleges állapotjáról: rész­letes jelentést erről nem teendők, csak ál­talánosságban vau szerencsém annyit is ebire tudatni, hogv helyzetünk ezen té­ren is javult az előző évekkel szemben. Tisztelt közgyűlés! Gazdakörünk szellemi működését választmányi ülé­sen. 2 közgyűlésen és néhány kiküldött bizottsági ülésen fejtette ki. Választ­mányi ülés tartatott 1889. május i>-án. június 8-án, július 4-én, ssept. 8-án, <>kt. 8-án, nov. 7-én, nov. 88-án, 1890. jan. 8-én ésniáiczius i>-án. Közgyűlés tartatot i 1889. nov. 28-án rendes éa 1890 marczius 15-én rendkívüli. Ugy hí szem szives szolgálatot vélek teljesíteni akkor, ha ezen ülések határo­zataira röviden reítactalok. Az lHK'.i május 2-án tartott ülés ha­tározata értelmében felírat intéztetett a megyei gazd. egyesület utján a várme­gyéié 1 /, a kerület székhelyén Devecserben rendszeresítendő állatorvosi állomás érde­mében. A június 6-iki választmányi ülésen határoztetott el, hogy a gazdakor c czi­men -a devecservidéki gazdakör értesí­tője" havi lapot indít meg, mely a gaz­dakörnek hivatalos közege és szaklapja lesz. Kzen ülés határozatának eredménye volt azon fényesen sikerült erdei mulat­ság, mely gazdakörünk pénztára javára Irt tiszta jövőd el­rendezte tel t és circa nict hozott. A július l-iki válasz mányi ülés ha­tározta e|. hogy a tervezett SZ.olllba t llc | V i országos, általános kiállításon részt vesz é-s pedig külön pavillonban csoportkiállí­tással, külotii's súlyt fektetv.' Somlyó hegyünk jeles borterményeire; ezen kiál­lításunk rendszeres keresztülvitelére meg is választotta a rendező bizottságot, mely rendező bizottság július l |-én tartott ülé­sén el ís készítette a részletes program­mot. melyet több száz példányban kinyo­matva koszé is tettiink. A ssept. ti-iki ülés határozata értel­mében felirat intéztetett a közlekedésügyi ministerhez azon. vidékünkre hátrányos vastlti összeköttetés megszüntetésének ér­demében, mely Devecser és Budapest közt jelenleg is fennálL A felirat okt. 16-án elküldetett. A nov. 7-íki választmányi ülésen nyert kiküldetést azon felkért •"> tagit bi­zottság, mely a megyei gazdasági egye­sülettel ujabban megejtendő ii évi csatla­kozásra a csatlakozási pontozatok.it meg­alkossa, továbbá ezen ülés határozata ér­telmében fölírat intéztetett a kereskede­lemügyi ministerhez azon kéréssel, hogy oda intézkedni szíveskedjék, miszerint az antrax pusztításai ellen czélszerünek bi­zonyult, b.olt áshoz szükségelt anyagok direct Magyarországból és minél olcsóbb áron beszerezhetők legyenek. Végre >y.<-\i ülésen fogadtatott el azon indítvány, melynek értelmében vidékünk kedvező talaj viszonyai nál fogva nagyobb mennyi­ségben termelendő burgonyának egy ke­ményítő gyár felállításával biztos piaca szereztessék. Az Is'.to. január 9-iki ülésen lett 1 jelentés téve a megyei gazdasági egye­sület ugyanezen hó R-án tartott közgyű­lésén az általunk tisztelettel beterjesztett csatlakozási pontozatok fölött folytatott tárgyalások eredményéről; miután ezen ominózus ügy a lapok utján eléggé szel­lőztetve lett. UTÓI jelenleg BZÓllani telje­sen fölöslegesnek tartom, csak azt kell szükségkép felemlítenem, hogy ezen vá­lasztmányi ülés határozata folytán műkö­dik gazdakörünk önállóan, s hogy önálló müködhetésünk azzal nyert hivatalos meg­erősítést, hogy a földmivelésügyi minis­ter — történt jelentésűnk után azon­nal megkezdette gazdakörünkkel a direct összeköttetést. A máivz. tí-iki ülés határozatából kifolyólag kérvény intéztetett .a kereske­delemügyi ministerhez a Somlyóvásár­helvi cz ideig csak ki- és beszálló állo­T A B C l A. Ki, Vi Ho Kl JCZÉFA. I. log az a szellő, körülcsókol téged: Idog az a sugár, ablakodra téved: Idog a porszem, mi lábad nyomán támad. Idog az árnyék is vígam fut utánad ... sike madárkád közeledben repked, lám csacsogással suttogja be termed ... Idogok mindnyájan — én vagyok csak árva : vagy te éntőlem mindörökre zárva. II. Angyalnak mondanak. Akik nem osmernek, Kibeszélik, t. ovábbadják Ligetnek, bereknek. Milyen jé) szived van. — Mit sarud bdiágott — ('-ókjaiddal orvosolod A beteg virágot. Szótlan az én lelkem, Kihallgatja vádját: Mosolyogva, hogy tapostad KI a boldogságát. Divatos szerelem. i Novelletta.' ^Folytatás és véjreó Rozgonyi inint előrelátó ember gon­dolt azon eshetőségre, hogy első levele ily fo­gadtatásban részesülend, de tudta azt is, hogy kiurtáa az összes szerelmi örömek anyja. Még este leolt tehát, kezéltuz véve a „levele­zőt szerelmesek számára" és megirá a máso­dik levelet következő tartalommal : ..Igen tisztelt Nagysád! Szíveskedjék megbocsátani, ha bátorsá­got veszek magamnak, Kegyedhez ismét né­hány sort intézni. Kegyed vakmerőnek fog ne­vezni, vagy tán szemteleuuek, ámde. minderre van mentségem : a szerelem. Vonja kegyed kétségbe okosságomat, gondolkozásmódoin he­lyességét, csak vallomásom igazságát ne, és orveudeztes.se meg válaszával alázatos tisztelőjét liozgouyi Henriket.-' Következő estén korán elment az ope­rába és imádottját feszült türelmetlenséggel várta. Az mint már tudjuk megjelent. Roz­gonyi reá irányozta látcsövét és az egész elő­adás alatt nem vette le róla. Mosolygott rá, integetett neki, hogy e jelekkel értésére ad|a, miszerint ő a titkos levéliró. Előadás végével aztán ismét közelébe fu­rakodott. Midőn mellette volt elég hangosan hasaont neki, hogy észrevehesse és tárta luleit, markát, gondolva, hogv- most vagy szavakban vagy levélben leleletet kapni fog. Ámde seiinni választ se kapott. He mit. mondtam választ - még egy köszöntést, egy pillantást sem. Semmit, semmit. Azonban csak kitartás. Ha az első löveg nem gyújtott, röpítsük utána a másodikat. 8 valóban sikerült neki a második levelet is, az elsőnél használt taktikával imádott ja birtokába juttatni. Ez okulva a történteken, most jobban fi­gyelt és nagyon jól látta, amint a levélke az opera-szoveg lapjai kozé bujt. Ámde a kíván­csiság arra ösztonzé, hogy ezt történni hagyja. S pedig most méltán. Mert ha kíváncsiak va­gyunk valamely olvasott regény folytatására, noha jól tudjuk, hogy az csak egy találékony elme szüleménye, miért ne lennénk oly re­génynél, mely a valóságban történik és mely­nél mi visszük a főszerepet! ? I.i truviotdt adták az operában, a kö­zönség tömegesen érkezett Wiltné asszony e/.üsthangját hallani, kötöttük mint rendesen Rosgonyi úr is, ki azonban most Rolandnak ne­vezhette volna magát, mert valóban Őrjöngő liozgouyi volt. Most, a második levél után is, hidegen haladt el mellette forr.', szerelmének tárgya, amíg ő félelem és remény közt há­nyatva, a budapesti mn vészét templom fo­lyosójának egyik oszlopához támaszkodott. Azonban Henrik nem volt már gyermek. A kitűzött céltól nem hagyta magát semmi által sem visszariasztani. Miután kétségbeesé­sét a legközelebbi kávéházban egy pohár li­monádé élvezetével kissé lehatotta volna, haza ment, szivarra gyújtott, ami a huszadik gyu­lánál végre sikerült és megirá a következő levelet: „Tisztelt Nagysád! Önnek, mint többnyire minden hánynak, ki szerelmet ébreszt, márvány - Vagy valami más kölájtájii szive van. lui, már a harmadik le­velet írom ouuek és lélek, hogy ennek sem lesz sikere. Mindazonáltal nem lógok alábbhagyni, és érzelmei vasajtáján továbbra is kopogtatni fogok, amig azt esak ki nem nyitja, nekem. Becsületes szándékaim vannak, a könnyelmű­ség cipellőit már régen eltiportam és azon va­gyok, hogy a házasélet szent területére lépjek. Nyíltságomat ne viszonozza ujabb hi­degséggel ! Keménykedve várakozik Rozgonyi Henrik.' Ezen levelet is megkapta. Henrik re­ményteljesen várakozott, amint azt a levélben igérte vala. Mert a reméuy — kedves olva­sóm — olyan, mint egy jó gUMiMÍr«Íp&. Ha már nagyon régi és kopott, ugy a darabjait odaadhatja az ember iskolába járó gyermekei­nek - radírozni. A remény sohasem hagyja el az embert, ő az élet órainüvének kulcsa, mely ba a gépezet fáradtan megállni akar. ujabb forgásra készteti azt. Ma Rosgonyi az operaházi folyosó egy másik oszlopához támaszkodott, midőn imá­dottja elhaladt mellette. S oh, micsoda boldogság! ó visszakö­szönt neki: mintha léjével intett volna. - • Ah, uem volt ez csak játszi álomkép?! He a kö­vetkezői percben egy nem igen gyengéd ol­dali.a lökés, mely valamely rohamosan tolong.', polgártára könyökétől származott, meggyőzte az ellenkezőről. Máskor esért párbaj, vagy legalább is Bt nyilatkozat járta volna. Ámde most a ki ngeszteloilés perce volt: most, leg­nagyobb konkiureusét is homlokon csókolta volna.) E futólagos köszöntés azonban hősünk­nek nem volt elég. <mint ezt a közönséges életben nevezni szokták, biztos eredményt akart, tmádottja után sietett tehát és kérve kérte őt, hogy a főportáról lenne szives holnap egy ,,.\mor és Merem*" alatti levelet elvitetni. Nem tagadták meg neki. Ezért koszonetet. re­begni és haza sietni persze nem egy pillanat, hanem egy jó negyedóra műve volt Otthona loveté kabátját és erőmében ina nem szivarra, hanem valami nótára gyújtott és fütyörészve irá meg a következő tartalmú levelet. „Tisztelt Kiaasaiony! Jövő hóban törtöm be harmincegyedik évemet, l'zleteui jól megy, nemcsak, hogy rak­táram van importált szivarokból és keletindiai kézmű vekből, hanem a .. Itliadainantiisz" tuz­viz- élet és jégkárok elleni kiztositó társaság ügynökségét is bírom. S reményiem, hogy egy pl'nrzlieiuii ékszergyár aranyműveiböl és üirthi játékkártya — és achátárukból bizomáuyi rak­tárt i| kapok. Ezek I—IQOO o. e. íoiiut évi jövedelmet biztosítanak nekem. mely. ha az ön vagyona hozzájárul. szolid spekulációk által horganv és repceolajban, melyeket, mint a Wolleuu éber és Triesel cég egykori prokuris­| tája közelebbről ismerek, legkevesebb .">• H II ) o. é. forintra növekedik majd. líankszámlám ozv. Maver .1. II. N. és tia cégnél vau. — Kési vagyok kezét megkérni, [dőm van erre d. e. 1(1 órától a böraa időig és d. u. ó'., .'/iától kezdve. Kegyes válaszát elvárva, ajánlom maga­mat tiszteletteljes készséggel Rozgonyi Henrik." Porzót reá, boritokba zárni, fipoatáta tenni, pnrtoiueutesiteni, szivarra gyújtani, — készen. Másnap reggel Boagonyi Henrik a kö­vetkező levelet kapta irodájában:. ..Rozgonyi Henrik urnák helyben. ibulapest, 1888. dac. -. r )-éu. Tegnapi b. levelére válaszolva, melyet leányom nekem megmutatott, elvárom out ma este pont 8 órakor magánlakáséin.ui, Nádor­utca "Jtisz. 2. em., hogy a továbbit ouucl meg­beszéljem. Teljes tisztelettel Kozeinnuller és Kertész. • Az tizlet megvolna csinálva, monda Koz­gonyi kezeit dörzsölve ÓS a levelet inasával Íróasztalában helyeztette el az lí. botu alá és örömében eg\' forintot adott neki előleges új­évi ajándékul. Este pontban 8 órakor Boagonyi Hen­rik Rozenuiuller urnái volt a •• liozeiiinüller és Kortész­' cég fotagjánál, és órakor annak leányával - el volt jegyezve. S mit tanulhatunk ezen történetből f Azt: .Ki lágyon turbékol a nőknek Labet, hogy megnyeri okét; De bátor és merész i..lhpéssel Könnyebb hódilani nőket.*

Next

/
Thumbnails
Contents