Pápai Lapok. 17. évfolyam, 1890

1890-04-20

tartályba, éa ba szükséges a kiürült tar­tályl kisepreti és ebb* újra visszahordat ja .1 gabonát, mely műtét alatta gabona tel­jesen lehull és kész aga pár éra alatt 8 araggnn gabona forgatása anélkül, hogy emberi erő k^lb-tt volna hozzá. - Ugyan­csak igy lehet a gabona ágyneművé té­té!.- miatt a keverést i< végrehajtani az által, ha :i vagy 4 tartályból egy időben ervsztetik a gabona az emelőgép alá — mely az igy egybefolyt gabonát egy ötö­dik é> további üres tartályba üríti be. mely unitét befejezte után a gabona tél­iesen egvneinüvé alakul át. Auii'b'ti az elevátoros raktárak ke­zelésén- vonatkozó saját egyéni nézetei­méi és felfogásaimat a n. é. közönség tá­jékoztatása regeit • fontfekban előadtam, megjegyzem, hogy • mikénti kezelesre vonalközéi végmegállapodás az e czélból alakulandó országos végrehajt'­, bizottság feladata less, valamint annak roogállapi­• tsa i"-. bogy az ország különböző helyein hány elevátoros raktár legyen felállítva és hol ? végül az is. hogy kik által le­gyenek azok kezeltetve? A hazai elevátoros raktárai; telálli­tása ügyében az ntóbbi időben igenélénk mozgalom indnh meg az országos gaidsr gi egyesület kebelében gróf Desaawfly Anrél éa gróf Széchenyi Imre urak ve­aérlete alatt.. Kz ügyben az oranágos gazdasági egyesület f. ét asáftins Sí-én tartott egv eb.ért.'kezletet. llielvie Szé­chenyi Imre, gróf állal, Nyilasay Lajos kis-.z.Hi álb.mástV.uökkel együtt távirati nton bttünk megbiva. miután a közgaz­• .I-,igi ügvek iránti meleg érdeklődéseink .-.hal inditatva a mintacsarnokok és a köz­raktárak eazroéjével már korábban is t'og­lalkoztnnk. Az elöértekealcl tárgyalás alá vett.- a mintacsarnokoa é-s a közrak­tárak ügyét. A mintacaarnokok ügyét minden nehézség nélkül tárgyalta, mely abból áll, hogv a vasúti hálózatban gócz­pontokat képeső oly elágasáai állomáaok . -ani.'kaiban. IVmui hol egyúttal étke­zem miatt a vonatoknak hoszabb tartóz­kodási ideje is van. a közönség által köny­nv-ti bozzáférbetö helyen egy BŰatacaar­nok legyen felállítva, hová a vidék ler­melői terményeikből különféle mintákat állithatnak ki. Kz>k a kisebb vidéki csarnokok, a budapesti kereskedelmi csar­nokhoz hasonló természettel bírnának, i sakhogy amíg a budapesti az egész or­szág — addig a másikak az egyes vidékek terményeit állítanák ki közszemlére. Az egyes kiállít.>tt mintákra cziniczédu­l..k alkalmaztatnának, melyeken tél lenne tüntetve az elad.', neve. lakhelye, a kész­let mennyisége, ára végre a kiállított minta ára. A közönség a vonatok tar­tóskodáss alatt megtekinthetné a minta­csarnokokat, tájékozhatná magát az iránt, hogy az állomást környez... vidék mily mezei, kerti, erdei, hegyi termények és egyéb ipari termékekkel hir. A kiállí­tott mintákat az utas meg is vehetné a mintára ragasztott ezim ezédulán feltün­tetett árért, a termelőknek pedig lehe­tőleg nagyobb készletet kellene a min­tákból a csarnok rendelkezésére bocsáj­tani, hogy az esetleg eladott mintákat nyomban ujakkal lehetne pótolni. Kzen csarnokot egy vasúti alkalmazott kezel­hetné, s ha a termelő mintái már elfogy­tak, vagy már fogyatékán vannak, a te­let értesíteni kellene, hogy küldjön új készletet, a neki a mintáiért bevett pénzt a jutalék levonása után meglehetne kül­deni. Kzen intézkedés által megismerné . fogyasztó közönség a magyar termelő­kel és válogathatna terményeikben, de viasonl a termelő sem lenne kénytelen a 'gyaaztók iránti tájékozatlansága setét rejtekében sinlődni, • miután egy-egy ily mintacaarnok berendezése •> :s«MI írtnál többel nem igényel, ezt a megyei gazda­sági egyesületek saját házi pénztáraikból is fedezhetnék A második, vagv is a közraktárak ugye sokkal több ós látszólagos nehézsé­get gördített a/, értekezlet .-|é. mivel a kereskedelmi törvény 4-">.">. |-a akként ren­delkezik, hogv „közraktárakat ugy eguesek, mini társaságok nyithatnak', kötelesek <»;«>»»­ban ebbeli szőndékukid a czegbejeggzésrt nézet illetékes történ gézeknél bejelenteni. > /.</.//.;<./, írlmillin forintngí téngleget alaptőkét l.imii­tiitm. .1: uliijiii',1.1 ii felen czimhen kijelölt aggleteken kiéül másrn nem forditkatő." Ezt pedig teljesen lehetetlen lett Volna Ö.SZ­szehozni a vidéken, tehát az értekezlet elhatározta, hogj kérelmezni fogja a mi­nister urnái, hogj a kereskedelmi törvény f'..">. törvény hatóságilag legyen meg­változtatva, melyn.k megtörténte után meg log szűnni az akadály, mely a vi­déki közraktárak felállíthatásál gátolja. .Másnap, mán zius 22-én volt a vidéki áru­rsarnokok éa a közraktárak érdekében a miniszteri tanácskozmány, melyen keres kedelemngyi miniszter Han.s^ Gtábor úr 1 > Nagynsékóaága elnökölt. Az elnöklő minister ur felolvastatta az országos gaz­dasági egyesül.-t kérvényét, ezután pedig a kereskedelmi kamata áS a budapesti gőz­malmok szövetkezete elnökségek vélemé­nyei jelentéseit, végre a bat. Pétervárott székel.', osztrák-magyar nagykövetség je­lentését, melyben az. as Oroszország vas­útállomásain felállítva levő elevátoros köz­raktárakat és azok kezelését ismerteti. Kz.k után az elnöklő minister ur áttért a gazdasági egyesület kérvényének tár­gyalására, a tárgyalás folyamán a je­len voltak legnagyobb örömére és meg­nyugvására az idézett törvény szaka­szait az ö jogbölcseségének sugarai által a kell.", megvilágításba helyezve, akként magvafázta, hogy a kereskedelmi törvény 135. íj-át sarkaiból kifordítani sem a jog nem engedi, sem pedig a tervbe veti vi­déki közraktárakra nézve • szükség nem kívánja. M.-rt amidőn a törvény alkotva lett. akkor a vidéki közraktárak hálóza­tának létesítéséről még szé» sem volt. a törvény tehát esak oly természettel bin'. közraktárak helyzete és viszonyaival szá­molt mint p. o. Sbudapesti, s miután ez a törvényszabta tél millió forintnyi tényle­ges alaptőkéi ki is mutatta és ugyancsak az idézett törvény 439 - 442. 99-ai értelmé­ben zálogjegyekkel (Warrant dolgozik, további ilv irányú működésének ol­talma cs korlátozása miatt a törvény­sZ.tbta kötelezettségeivel szemben kell. hoflTV az idézett törvénv szakaszai teljes épségükben hagyassanak meg. Másrész­ben pedig miután a tervbe vett vidéki közraktárak zálogjegyekkel Warrant nem dolgoznak, hanem a betárolt gabonákról csak betárolási jegyeket adnak ki. me­lyekre az előlegekéi nem maga a közrak­tár, hanem valamely hazai pénzintézel fióktelepe adja. ennélfogva ezek mükö­déae az idézett törvény szakaszainak ba­tározmánya keretén kivül esvén, esek fejlesztése és oltalmára új hazai tőrvé­nyek alkotása vál szükségessé, s így az • z idő szerint már létező kereskedelmi tör­vény nem kápea akadályt arra. hogy a tervezett vidéki közraktárak felállíthatok legyenek, melyek által az ország kister­melői százezreinek és a kereskedők ér­dekei előmozdítása czéloztatik. További azon nézetének adott kifejezést . hogy szervezzen az országos egyesület egy vég­rehajtó bizottságot, melynek az legyen a t.ladata. hogv a vidéki elevátoros köz­raktárak ügyét minden irányban behatóan tanulmányozva, egy javaslatot terjeszszen elő a minisztériumnak. Végül kijelen­tette, hogv a minden irányban nyilvánuló közérdek előmozdítására való tekintettel számithat az egyesület az fi erkölcsi és anvagi támogatására és amennyiben a köz­lekedés és az állomási Szolgálat érdekeivel nem ellenkezne, az elevátoros közraktá­rak számára területet ad a pályaudvaro­kon é-s azt a vasúti személyzet által ke­zelteti, egyúttal pedig 100 frtot bocsátott a nemes miniszter, az egyesület rendelke­zésére az ezen ügyben esetleg szükséges­nek mutatkozó tanulmányi utak költsé­gei fedezésére. Mintacsarnokok felállítá­sát már eddig is több állomásra engedé­lyezte >s engedélyezi ezentúl is ahol a szükség kívánja é-s a szolgálattal nem el­lenkezik. Az itt előadottakból most mir min­denki láthatja, hogy mily stádiumban van a földmiveléasel foglalkozó nép anyagi helyzete javítását és a hazai kereskede­lem fokozását czélzó mintacsarnokok és az elevátoros közraktárak ügye. Az országos gazdasági egyesület, a szakminiszter éa a közgazdasági ügyek iránt érdeklődő egyesek eddig megtették amit tehettek, most már a vidéki gazda­sági egv csilléteken van a sor. ők lépjenek a haladás kibontott zászlójával a cselek­vés mezejére. Igyekezzenek a nemzet va­gyonosabb elemeit, különösen pedig a ma­gas aristokratiát és a főpapságot az ügy részére megnyerni, mivel a tervbe vett elevátoros raktárakat a közönségnek saját pénzéből kell felállitatnia a kormány tá­mogatása és felügyeltetése mellett. Miklós t »doli mérnök ur. aki annak idején a budapesti nagy elevátort építette, oda nyilatkozott, hogy egy ily 100 180 waggonos vidéki elevátort 15000 írtból feltudns állítani . tehát legozélszeriibb lenne, ha mindazon vidékek, melyek egy­egy elevátort kívánnak felállítani, a 15000 forintnak megfelelő 800 darab egyenkint 50 frt értékű részvényt bocsajtanának ki. Az egyes részvények ára alaesonysága miatt a köznépnek is módjában állana részvény! jegyezni, vagy pedig minden község is jegyezhetne néhányat a köz­ségi vagyonból • ha így a töke már biz­tosítva lenne, lépéseket kellene tenni az országos régrehajtó bizottság utján a mi­nisteiinninál az elevátor építtetése miatt. Most pedig vessünk számot az elevátor bevételei éa kiadásairól. A dolog illustrá­lására felhozom Devecser állomást, mely az lHKH-ik évben OOS WO waggon gabo­nát szállított el, mely 80000 mmázsának f.bl meg. tehát: I. He v é telek: a 1 mmázsa betárolási és kiadási dijja 4 kr, tehát. 80000 mmá­zsá-é á 4 kr n20<» ft b 1 mmázsa raktárbére és keze­lési dijja , minden megkezdett két, vagy egéss hét után 1 kr tehát, a 80000 unnázsára esak két hetet Vé-Ve 1000 ft 4800 ft II. Kiadások: a Az 15000 ft építési tőke .">",, ka­matja _ 760 fi 1> Amorfisatió 20 .'-vre á évre .V',, 750 it c A kezelő tisztért a vasútnak évi 800 ft ,1 1 raktárnokért a vasútnak évi 400 ft c •> szolgáéit a vasútnak á ÜOOfévi 600 tt t Biztosítási díjakra évi 800 ft g, Javítási költségekre évi 500 tt b Kgvébb kiadásokra, vagy en­nek hiányában külön tartalék­alap képzésére évi Sl " 1 " liSoo ft Állami adóra nem vettem fel sem­mit, miután a szakminister ur kilátásba b.lycztc az állami adómentességet. Az elevátor építésére fordított tőke 80 év alatt, esetleg korábban is megtérül az amortisatió caimén évenkint félre tett .V',,-ból és a kiadásokkal szemben mutat­kozó bevételi többletből képzett külön alaptőkéből; az elevátor pedig oly szilár­dan épített erős alkotvány lenne, melyet ha földrengés vagy rendellenes villámcsa­pás nem bánt. kellő gondozás és utánja­vitás ni.ll.tt 100 .ven túl is épségben ma­radna s ha már egyszer a földmivea osz­tály is bele éli magái az elevátor haszná­latába, s ;i részvényesek látják, hogy az intézmény életerős fejlődésnek indult, ki­bővithetnék az intézményt egy közpin­csével a sok jó magyar bor egybegyűjtése vésett, melvnél a bömeffárusitás az ára­r— o kat épp ugy emelné mint az elevátor ga­bonáét. Esetleg még egy-egy középszerű gőzmalmot is lehetne felállítani minden elevátor közelében . mely a vidék Jiszt­szükséglet.'t lenne hivatva első sorban fe­dezni, ezenfelül pedig az osztrák tarto­mányokat lehetne ellátni kész őrlemények­kel, melyek most gabonában viszik ki tő­lünk a fogyasztási szükségleteiket és i<rv azon árkülönbözetnek is birtokába jut­hat iiánaiik. melv a gabona és a kész őr­lemény között áll. Kzz.l a vidék marha­tenyésztése é-s hústermelése is emelve lenne, mivel a vidéki gőzmalmok által termelt korpa és lisztsepredékhez kőny­Dyen és olcsón juthatna a vidéki gazda: termőképes j>'> földek pedig csak ott le­hetnek, ahol a marhaállomány nagy é-s a hizlalással rendszeresen foglalkoznak Mint,in az elevátor bevételeit és ki­adásait számokkal már kimutattam, most az..n árkülönbözetet kívánom kimutatni, mely a jelenleg kis piaczi árak és az ele­vátoros rendszer mellett elérhető gabona­árak között mutatkozik: Devecser, Veszprém, Tapolcza, Sü­meg és Jánosháza vidékén IMSÍS. év au­gusztus- októberi szakában a bnza piaczi ára \o]t mmázsánkint cca. 700 72Ó kraj­csár, de i z is csak waggonrakományok­nál volt elérhető, a kicsinyben] eladásnál I I mmáwn 80 85 krajczárral kelt el alább, mint a waggonyrakományoknál és ugyan ez a ditlérentia állt a többi ga­bonanemekre is. Ha tehát az elevátorok általi töniegárusitás csak 80 krajczárral emelte volna is a gabona árakat a Deve­cserfoől forgalomba hozott cca HIMMMI m.­mássánál már ez is 24.«»'«» ft árkülönbsé­get tett volna ki. abban az esetben, ha a helyi kereskedők vették volna át az ele­vátortól mind egy szemig a gabonát; de tegyük fel azt az esetet, hogy a gabonát közvetlen a külföldi kereskedők vették volna át a sok közvetítő kikerülésével, akkor a gabona legalább 1—1 fttal kelt volna el drágábban és igy a vidék 80000 fttal kapott volna több pénzt, ezt pedig egy ily, a vármegyében Ill-ad rendű he­lyet löglab'. város vidéke nagyon — de ig.n tiagvon megérzi. Kz ej^v a leg­minimálisabb t.'telekre alapított szerény számítás eredménye, mely tetemesen emel­kednék az által, ha az elevátorok által tö­meges! tett és állandóan egyforma osztály­zattal bíró gabonával tudnánk a nyugot­enropaí államokat rendes fogyasztóinkká megnyerni, mintán mi amúgy is előny­nyel bírunk Amerika és Oroszországgal szemben az által, hogy amig egyrészről a magyar bnza minőségre nézve minden idegen versenytársa felett áll. addig más­részről a mi földrajzi fekvésünk és az éghajlati viszonyainknál fogva abban a kellemes helyzetben vagyunk, hogy a ma­gyar gabonával legalább két hónappal korábban tudjuk az európai piacsokat el­árasztani. Ha már egyszer korai és e mellett megbízható solid kiszolgálással megnyertük az idegen fogyaszt.'.inkát, megmaradnak ők mellettünk akkor is, ha az amerikai és oroszországi kínálat je­lentkezik az európai piacsokon. Ehhez különben nem is kell bővebb magyarázat, hisz a mindennapi élet is arra tanít min­ket, hogy ragaszkodunk azokhoz akik minket a szüksérdeteinkben solidtll elé­gitenek ki. Eddig kimutattam azt, hogy a ga­bonánk értékét az elevátor képes méter­mázsánkint 1 — 1 írttal fokozni, most pe­dig még azt kívánom kimutatni, bogy mennyibe fog kerülni 1—1 mmázsa ga­bona az elevátorba betárolva. Fővárosi liirczalcvél. ilitrerii divat. Mezei virágok. Ssoezializaiaa. Üget", reraeny, UfikSm Mátyás. Stanley könyve. Katonai botrány. — Budapest, 1890. áprSit hó in. Minél jobban nevetségessé akarja tenni a komoly gúny a gigerli divatot, annál jobban terjed SS a betegség. A jogás/j/verek olyan vastag bunkós bottal jár az Bt elán, mint a milyenekkel a trójai kapat döngették és a kisasszonyok kalapján annyi a bolt virág, hogy Szemirámisz függőkertje esak ártatlan után­zata lehetne. Szárnyasainknak ugyancsak meg­i'ogyott a becsületjük, mert mig tavaly ba vé­gig mentiink a kiskorona-utezai divatboltok előtt, azt hittük, hogy ornythologiai kiállítás­ban vagyunk — ugy tele voltak aggatva a kalapok mindentéle vad és háziszárnyasaink­kal — ma mintha egy ujabb naprendszer vál­tozás állott volna be, mindenfelé virágot lá­tunk. A vadszárnyasok közül a tavaszi divat egvedül az erdei szalonkának szalonképessé­gét nem tudta megtagadni. Nem szorosan a szalonban, mint inkább a vendéglői étteremben ahol olyan méltányos megbecslésben részesül, hogy bizony 8 trtot is elkérnek darabjáért. A tavalyi nag}- forradalomnak még is nagy eredményei lettek. A struezmadár a ho­moksivatagban tehát vigan ülhet a tojásán, ha megtudja, hogy tollának divatját háttérbe szo­rította a legegyszerűbb sárga mezei virág. Mert a sárga szin dominál. Az irigység szine. Mint ahogy minden hölgy irigy a másikra, vagy irigy a természetre, mint melyet min­denki bámul és imád. A szalaggyárosok idei bilanezja előrelát­hatólag nem fog kedvező eredménynyel záródni, ha még talán rövid is lesz a nyár. A virág­utánzatok viselésének divatja nem esak hogy méltóbb, de sokkal tetszetősebb is a női vise­letek díszítésének kiegészítésére. A tavaszi divat megszokott színét, me­lyet az első fakad.', virágok színének, a kék és sárga mezei virágok harmonikus végvidéke szokta képesni, most egy helyesen újonnan föltalált szín fogja — hisszük rövid időire — fölváltani. Bat a szint nem parfömöa hölgyek, vagy talán szalongavallérok találták föl, hanem közönséges inuukásemberek. l'gy hívják, hogy szoczializmus. Xem az embereket, a munkáso­kat, — hanem az elvet, melynek divatos szine a vörös. A májusi orgona nagy esemény napjára log fölvirradni. Csak mikorra elhervad, kelle­metlen meglepetésekben ne részesüljünk: mert nem szeretjük a zajongást, kii biliösen ilyenkor, | mikor magával a Tavasszal beszélgetünk ugy munkaköaben, mikor értékes vagyonát, kincseit, osztja ki kostánk, amiért egyébbel sem kell msgasolgálannk, mint szorgalmunkkal és ki­tartó munkánkkal. A munka mindenekelőtt s esak azután a mulatozás és szórakozás, a melyről a tavaszi alkalom bőven gondoskodik. Az ugető versenysport, mely Magyaror­szágon olyan szűkkeblű fogadtatásban szokott részesülni, az idén valószínűleg jobb kilátá­soknak örvend, mivel a lóversenyeket, melyek csak a jövő hó 4 én kezdődnek, megelőzi. A meeting sok érdekest enged sejteni s ha a sport közönségének jó alkalom kínálko­zik mulatozásra, a szórakozásra vágyó neme­sebb érzésű művelt közönség bő kárpótlást ke­reshet, Hököin Mátyásban, melyet a népszin­ház igazgatósága kizárólag a nyári évad ál­landó repertoirjának szánt. A fővárosba felráu­duló közönség régi jó ismerősére talál Höküm Mátyásban, akit valaha még mikor .szegényebb világot éltünk, Hüvelyk Matyinak hívtak. Jaj, de azóta sok országot világot bejárt, sokat ta­pasztalt: nem lett büszkébb, mint volt, csak szeretetreméltóbb. Aki egyszer vendége volt, bizony másodszor is fölkeresi, hogy lássa és hallja a históriáját, amint azt a színházi mű­vészet elővarázsolja. A kik érdekfeszítő regények olvasásában nagy élvezetet találnak - ki ne találna ? — olyan mű birtokába fognak jutni a ,.Budapesti Hírlap" lévén, mely érdekességénél fogva már előre is az egész világ figyelmét f.lkeltette. Ugyanis a nevezett lap megszerezte Stanleynek a hires at'rikautazó ..Emin basa expedíciója" czimü müve magyarra való átfordításának ki­zárólagos jogát s a nagy munkát egyidejűleg olvashatjuk majd az angolokkal, akik a mű kiadási jogáért százezreket áldoznak. Most eddig minden csendes a főváros­ban, akár a sipka szorosban. Várjuk az ese­ményeket, hogy ujabb és ujabb tárgyunk le­gyen beszélgetésre. A kecskeméti katonaatfai­ret alig hogy elfelejtettük, tessék, egy katona­tiszt gondoskodott ujabb botrányról. Szegény jó Péchy Tamás ! Megint be fognak neki je­lenteni egy iuterpellátiót! vasát irányozni, mert ezek legnagyobbrésze vajmi keveset, vagy épp semmitsem hederít az ilv felszólalásra, s nem szokott törődni má­sok bajaival, s e szerint a közönség javára bármi csekély áldozatot is hozni, hanem a czél­nak megfelelőbb lett volna a szépitészeti szak­osztályhoz, mely az építészeti ügyet is ma­gáévá tevé, mely köztudomásúnk szerint ala­kulófélben van, inkább irányitni, és ha az egészségi szakosztály is életbe lépendő, ehhez, mint legkompeteusfcbbhez. Minthogy pedig ilyféle szakosztályoknak végrehajt.', hatalmuk MBB, hanein csakis initia­tiv joguk lehet, ha létre jönnek is, s e vi­szonynál fogva ténykedésük effektuaezio esél­jából a városi forum elé levén beadandó: leg­hamarabb czélhozvezetőnek találtam volna egye­nesen az elé inditui. A városi tanács egyébiránt fölkarolva e jó ügyet minden teketória nélkül mindezeket megelőzve a háztulajdonosoknak elmulaszthat­lau kötelességükké tehetné, bizonyos bírság terhe alatt, házaik falát egy év multán beté­tetni. De aztán azon háztulajdonostól, ki a rendeletnek meg nem telelne, a bírságot, min­den személves tekintetet félretéve, be is kel­lene kétlelbet.len szedni, nehogy a rendelet írott malaszt maradjon. A házak vagy egyéb épületek szinez.'s.T különösen kellene pedig forszírozni a belvá­rosban, hol az épületek szűkebb vagy tágabb utezákban öszeszoritva állanak. Czikkező orvos urnák természettudomá­nyon alapult ismeretét támogatandó, saját ta­pasztalásomra vagyok bátor hivatkozni. Hivataloskodásom hcsszu idejét, gyakran az éjet is nappalkép irodai munkában tolt.'m homályosabb majd fényesebb világítás mellett, de jó látásom legcsekélyebb fogyatkozást sem szenvedett. Mióta azonban e város szerénv la­kója lettem, alig egy év alatt szemeimet roha­mosan gyöngülni éreztem , elannyira , hogy csak erős szemüveg segélyével vagyok képes irás és olvasáskozben azokat használni. Kzen állapotot pedig semmi másnak nem tulajdoníthatom, mint csupán az átellenes há­zak fehérségéuek. Mondhatná ugyan valaki, hogy a kor is magával hoztiatá. Megengedem. De alig ily gyorsan, mint szemeimmel történt. Végül emlékezetben tartás végett jegy­zésbe teszem ,.Salus reipublicae suprema lex esto." •KOOM ^dvúi;. A pápai honvédszoborra ujabban adakoztak : Kis czelli ,,Takarékpénztár" b frt Nagyságos Horváth Kál­mán ur (Budapest) 2 frt Összesen 7 frt kr. Ehhez a mult számban nyugtatott 2r>2»> frt 85 kr. Főösszeg '2527 frt *5 kr. 1 dollár és 3 piaszter. Fent elősorolt nemes szívű adományokat a bizottság nevében köszönettel nyugtatja Pápa, 1890. ápril 2<i-án (íerstner Ignáez péntáros. Tt '»IlTENE-iMl NAPTÁR, Ötödik évfolyam. — A Pápai Lapok s/.ámára irta T1ÜU1.D UZ.SÉI?. — . Iprilit hó 20. — 1687. Hlake angol admi­rál a nanu* spanyol ..ezüst hajóhadat" TenerifVá­nál felégeti. Április hó 21. 1142. Abálárd Péter hires tudós halála. Április hó 22. 182b. Missolonghit, miután halom és romban hevert, a várőrség elhagyni kényszerülvén, az ostromló török se­regen magát bámulatos hősiességgel heresztül vágja. Áprílit hó 23. — 184!». Perczel Mór magyar tábornok Mokrinról és Nagy-Kikindá­ról a szerb csapatokat elűzi. Áprílit hó 2Í. 1547. V. Károly csá­szár B protestánsokat Műhlbergnél szétveri és János Frigyes szász választ-', fejedelmet elfogja. Április hó 25. 1545. a magyarok, székelyek és szászok Tordáu egyezkedést kötnek, mely később Erdély alkotmányának alapja lett. Áprílit hó 26. — 1865. John Wilkes Booth színész, Lincoln Ábrahám az amerikai agyasait államok elnökének gyikosa, Port Roy­alban lelövetik. A fcMhMég köréből.*) Egy-két megjegyzés I)r. Köri Jézstf urunk, n ,,1'ópai Lapuk" l'i-ilik ÁZÓiiiólma i> rziiti alatt: „Orjuk miij szentriitkri" irt figyelemre méltó csikkére, Kövi orvos urnák szívből mondok kö­szönetet. Kétségkívül mások is elismeréssel lesznek irányában, kiknek szemeik elgyöngül­tek. Csakhogy a t. orvos ur figyelmeztetésé­nek útját téveszté. Nem a háziurakhoz kellett volna íülhi­Si-a-Ccut; Ottó. *) E rovat alatt közérdekű felszólalások díj­talanul közöltetnek, tartalmukért azonban nem vál­lal felelősséget a Sserk. Hivatalon rovat. Hirdetmény. A méhészet elméleti és gyakorlati ismer­tetéséről f. évi april 21-től 24-ig a városház ter­mében d.u. 4 — 6 óráig előadások fognak Dömö­tör László méhészeti tanitó ur által tartatni, melyen a közönség minden érdeklődő tagja megjelenhetik. Pápáu 18Ü0, april hó 19-én. Osváld Daniel polgármester. 1885. 1890. ikt~ Hirdetvény. A szőllőre nézve káros peneszgombának (peronospora viticolai az ország több vidékén észlelt feliepése folytán terjedésének meggát­lására irányzott 8419/ III. 89 számú miniszteri kibocsátvány a városi jegyzői hivatalnál min­denki által megolvasható. Pápa, 1890. ápril 13-án. XIKJIJ BoldJMtár főjegyző.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents