Pápai Lapok. 17. évfolyam, 1890

1890-03-23

XVII. évfolyam. 12. szám. Pápa, 1890. marczius 23. Megjelenik ni i II (I r II v ;» M ;t r n a p. Közérdekű sArgŐS közlésekre Urunkim r. n tl I, i \ iiI i s/. ám ok is a la'n.tk. ki. 1»» iincntftIon lovi'k'k. csak ismert kezektől fogadtatnak el. — Kéziratok nem a latnak vissza. A lapnak szánt k B | 1 e m é u y e k a lap : azerk hivatalába küldendők PAI LAPOKi Előfizetési dijak. EgV évre G írt Fél évre 3 Irt Kegyed évre 1 tit Bű krajczár. — Egy szám ára 15 kr. Hirdetések Egyhasábos petitsor térfogata után 5 kr, ayUttérbaa80kr, A dlj előre fizetendő. Bélvegdij mindiz külön saámitatik. Az előfizetési dijak s hirdetések ;i lap kiadó hivatalába (GaMbcrg Gyula papirkereakedése, lőtér küldendők, /r. Papa város Ii a 1 ó fi á gán a k és I <> 1> i> pápai, s pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közi ön ve. Vpiiiik és a kézcgészségL^y. Az elemi iskolába lépő gyermekek * tudomány előcsarnokába vezettetnek: a tudomány alapjának első fokozatos fojlödési ismeretét itt nyerik mag. Az a tanitó, ki a nyilvános próbatétek alkalmával s/,irgalmának tejében elismerésben részesül, minden esetre a reá háramló kötelemnek teljesen megtelelt. De ha hivatását egészben be akarja tölteni, és a hazának hasznos polgárokat, nemkülönben jé családapákat akar nevelni, estekre esak ngy készithtti elő tunit ványait, ha azoknak jóra, vagy rosszra vab> hajlamait tanulmányozza, és azokat a hitben, erkölcsös neveiéaben egyaránt iparkodik nevelni. A szegény munkás néposztály, kit .1/ Isten sok gyermekkel áldott ineg. terhes gondjain az által iparkodik könnyíteni, hogy már lo éves gyermekét kis béres szolgának adja. Kiszakadnak a szülői háztői, kevés erkölcsös nevelésben rést stílnek, szabad akaratukra és gondolkozásukra vannak hagyva, mert gazdájuk «sak azt kowteli tolok, hogy erejűkhez képest, a in-kik ki-zabott foglalkozásokat teljesítsék Egy fél századdal ezelőtt a pusztai és tanyai helyeken a tiatalok csak kivételképen részesültek a tanításban; csupán a nősülések alkalmával nyertek a lelkészektől vall.isi. erkölcsi oktatást. Azon egy pór hét pedig nem volt elegendő arra, bogy a hitben, vallásban, erkölcsben állandó nyomot nyerjenek, s a ki tigwlesamel tanulmányozza esen körülményt, azon BSOtBOrU meggyőződésre juthatott, bogy eaekből váltak a puszták szabad tiai. I '-ak a kisded korban való jó nevelés által nyelik m-g azon alapot, hogy i-mherkorban a becsületesség tökéje által, annak kamatait él véshetik; nn-rt a becsületesség munkára sarkal: a becsületesség hasonlít a fehér papírhoz, mely ha egyszer bemocskol tátik, soha többé előbbi tiszta fehérségét vissza nem nyeri. Azért jobb bárkinek is a szabadban szórakozni, mint erkölcstelen társaságokban részt venni, vagy azokat keresni. A nevelés hiánya alkalmat nyújt az esmbersek a kicsapongásokra, mi által egészségét és életót rövidíti, más részről pedig meg van benne a rossza való hajlam mások káiositására. A munkás néposztály kivételes esetekben haladja meg a 75 éves életkort, s ha tekintetbe veamnrak táplálkozását, és az erős munka melletti foglalkozást, ezen sésére nézve a téli időszakban, a burgonya, káposzta, bab, sült tök. basa és kukoritzalisztböl készült eledelek szolgálnak tápszerül: hast, ha heteiikint egyszer ele tik. megnyugvással tűri. Az egész nyáron át pedig ngorka,saláta,gyümölcs, veres- és foghagyma. Kenyere nagyon silány, de ha kenyérrel és szalonnával rendelkezhetik, nem nyílik ajka panaszra. A nép azon osztálya pedig, mely mint napszámos kézi munkájával keresi kenyerét. Valiiban szánalomra méltó. Az ily táplálkozás ntán az uj*; ütötték vérszegénységét kétségbe vonni nem lehet, és ha hozzá adjuk a felületes, elégtelen, gyermekápolást, nem különben aaon körülményt, hoyy az orvos rendeleteit a szegénység miatt nélkülözik, valamint még é-s föl».g az egészségtelen lakást; akkor esen körülmények feltárják előttünk l gyermekek rendkívül nagy mérvű kalandóságának okát. A nyári időszakban a nép munkája erős és terhes: kaszálás, kapálás. Ültetés stb. ezt mind a -zabád ég alatt kell végeznie, s este, midőn a munkát bevégzi, kimerülten terül a földre. Hajnali két órakor pedig már a kaszát kalapálja, élesíti a munkára A vasárnapi mnnkassünet alatt csoportokban ül a lakosság, és az úgynevezett _tilkó"-|átékban keres szórakozást. Sokszor hallom tőlük «h- csak nyári időszakban ; -Két vasárnapot szeretnénk heteiikint.- Étkezésükre sok időt fordítanak, valóságos tempóra, ftteny sz •rint veszik a falatokat száj tikba: s igaz. hogy erős munkával fogdalkosnak, de m-m is maradnak adósai gyomruknak, é-s bámulatos sokat esznek. A mnnka-foglalkosáa alán sok esik áldozatul: tapasztalásból állithatom est, különösen az uradalmaknál lévő munkásuknál, a midőn este már a munkaszünet bekövetkezett, sok esetben a kazal befejezetlen marad, de sokszor a fenyegető idő is várat latiul zápor-esőt jósol. Ily esetben, hogy a kazal be ne ázzék, az illető felvigyázó, külön munkadíj mellett, felszólítja a kazal betetőzésén- a kimerült munkásokat s a szegény nép örülve az ily mellékes keresetnek, újra dologhoz fog. de aztán van is köztük elég. a kinek utolsó munkája volt ez az életben. A hosszú életre az erős aaeiVOZOl a tökéllek, de ha azon mindennemű befolyásokat, a melyek az egészségre, éa az életre rövidítőleg hatnak, magunkhoz karoljuk, ónként dobtak el magunktól a biztos alapot. ^0<iyvá%\ óKooác3 dmt4. Válasz n ,. IV.-rprémi fíiggetlen Hinan* tú-ik tzánulluni „A vestzprtut megyei gazdasági egyesület s a Szanterdnd ni mg" czimü közleményt*. Azon személyem elleni támadásokra, melyeknek a „Veszprémi Független Hiriap- több számában kitétettem állítólag azért, mert a megye' -,.,-'dasági egyesület s a devecseri gazdakor közt kifejlődött atfuii\-t én provokáltam volna, a éa kizárólag saját nézetemet közöltem, mely a való tény/lilásnak meg nem felel, a igy hamis adatok közlésévé] elmérgeaitettem a gazdakör ügyét a megyei gazdasági egyesülettel szemközt személyes polémiába bocsátkozni nem akarván, közzéteszem a „Devecser vidéki gazdakör- folyó hó 15-én tartott rendkívüli közgyűlése jegyzökönyvét. •l esy atő tv «"»u y v. Fektetetett u Detecser vidéki gazdakör 1890. martint l'i-iii tartott rendkívüli közgyűlésén. Jelen voltak: elnök gróf Esterházy Ferencz, Ssalatkay István. Derdák Lörincz. Mártont.dvay Pál, Békeffy Klek. Szalay Ottó, tiniden György, Széphegyi Miksa. Beck János, Bohacsek Densö, Förster Elek Bohn Gyula, Noszlopy Viktor, Saabé Antal é-s Ssauter Ignáez titkár. Elnök az ülést 10V| órakor megnyitja: felhívja titkárt, hogv »• mai rendkívüli közgyűlés tárgyát adja elő. Titkár röviden ismerteti azon hírlapi polémiát, mely a közel múltban a llfgyei gazdasági egyesület egyes tagjai cs közte a gazdasági egyesület és a gazdakör viszonyát é-s azon különbözeteket illetőleg folyt, melyek a megyei gazdasági egyesület ez évi január ti-án tartott közgyűlésén felnn-rültek s ez óts elmérgesedve botránvny.í fejlődtek. Addig mig a támad.is személy ellen csak egyesek által tétetett, saját Ügyének tekintette I llleirfelell a „Pápai Lapok- 7-dik számában. Most azonban midőn a „Veszprémi Küggetlenségi Hírlap- in-ik számában _A Veszprémi gazdasági egyesület s a Szántéi- botrány

1

' CZÍmen megjelent közlemény szerint, melyben a gazdasági egyesület mart ins ln'> :i-án tartót' választmányi ülésén beterjesztett, s lutározatilag elfogadott indítvány azt jelzi, hogy a megyei gazdasági egyesület, az egyesek által szómé-Ive ellen intézett támadásokat magáévá teszi, s kimondja, hogy a gazdakor titkára által a „Pápai Lapok" 7-dik számában közzé tett s napvilágra hozott valódi tényállás az igazságnak meg nem felel ; jelesen ; tévesen közli a január ö-iki közgyűlés lefolyását, tévesen adja elő a megyei gazdasági egyesület s a devecseri razziakor közt fenállotl viszonyt ; dferditve tárgyalja az ujabbi csatlakozás felett tartott tárgyalásokat: i igy a botránynvá fejlődött különbözetekért csakis kizárólag <» reá hárítja a felelősséget, őt okozza s öt támadja : a gazdakör közgyűléséhez fordul, s felhívja, hogy SZ esetben, ha a ..Pápai Lapok" 7-ik számában általa közzétett közlemény azon része, mely a viszonyt, melyben a gazdakör a megyei gazdatági egyesülettel Volt. táfgvalja. megtelel a való tényálladéknak: vegye öt a közgyűlés ezen méltatlan támadások elb-n védelme alá. Kelkéri egyszeri smind a közgyűlést. miután saját Ügye tárgyaltatik. öt a jegyzőkönyv vezetésétől felmentve, ad ho>- kebeléből jegyzőt választani szíveskedjék; kérelmének ln-lv átlátott s felkéretett Gulden György ur a mai jegyzőkönyv vezetésére. Kelolvastattak ezután a hírlapi csikkek; s miután a titkárnak a -Pápai Kapok" 7-dik számában megjelent köslemenye a való tényállásnak teljesen megfelelőnek találtatott a közgyűlés az abban foglaltakat mint igaz tényálladékot magáévá tesz i. Ezután felolvastatott Gulden Györgynek ~l pontból álló következő indítványa : [nd.lt vány. Tekintettel a ves/.préini gazdasági egyesületnek f. é. mart. :t-áu tartott választmányi ülésén. — számos tagja által aláirt indítványára —- hozott s a • Veszprémi Független Hírlapban közzétett azon határozatára. mellyel a Devecseri gazdakör, iiirybaagQ titkárát Ssauter Ignáez urat a kíméletlenség elítélendő mérvével sújtja, s a kii/vélemény előtt méltatlanul meghurczoUa, "ónt olyant, ki a -1'ápai Lapok* f. é. lehr, lli-iki s/.áináhan a gazdasági egyesülettel folytatott csatlakozási tárgyalásokat, valamint a hat éves szerződési viszony alatt felmerült tényeket — nem a valóságnak megfelelőén s elícrditve adta elő. indiHányo/.om : 1- ör. hogy a Veszprémi gazdasági egyesületnek január ü-iki közgyűlésén jelen volt ga/.daköri tagtársaink hiteles nyilatkozattal ünnepélyesen jelentsék ki. miszerint Ssastec urnái/ urnák a .l'ápai Lapok. febr. lti-iki számáhan közöli. • a nevezett közgyűlési tárgyalások lefolyását ismertető leírása, a valóságnak teljesen megfelel, s a reá fogott ellerdités vádját határozottan vissza utasítják. 2- or. Mondja ki a kö/gyülés. hogy S/.auti-r Ignác/, t.tkár urnák — a gazdasági egyesületnek .számos tagjai, által kezdeményezett- méltatlan megtámadását magáévá teszi, s kijelenti, hogy S/.auter Ignác/, titkár által felhúzott, a csatlakozás viszonyhói kifolyó tényeket és a számokat mind valóknak elismeri, s hár mikor közgyűlési jegyzökönyvek által is igazolja I a csatlakozási feltételeket illetőleg kijelenti a közgyűlés, hogy azok az ötös bizottság felterjesztési- után általa tüzetesen letárgyaltattak, s egyhangúlag .elfogadtatlak, s igy e részbeni felelősséget is kizárólag a közgyűlés viseli. Devecser JH'.tO mar'.ius lá-én. (iiihlin Ggörgy

) irazdaköri tag. Ezen indítvány egyhangúlag elfogadtatott, azon különbözettel, hogy Szalatkai István kétségbe vonja a .Veszprémi Független Hírlap- hitelességét, a igy azt indítványozza, miszerint a kettős indítványt bevezető résa mind addig függőben tartassák, mig a megyei gazdasági egyesülettől hiteles másolatban nem bírjuk a mártius :',-diki választmányi ülésen télvett jegyzőkönyvet, ennek kioszkos lésére felkéretik a gazdakör elnöke. Jelen jegyzőkönyv hitelesítésére felkéretnek : Noszlopy Viktor é-s Szalatkay István urak. Gr. Esterházy Ferencz elnök. Noszlopy Viktor. Szalatkay István. Jegyzetté Gulden György ez esetre felkéri jegyzői. Azt hiszem ezen közgyűlés teljes világításba helyezte álláspontomat, ezen közgyűlés jegyzőkönyvéből a az elfogadott indítványból minden — szenvedélytől ment — olvasó meggyőződik arról, hogy én midőn védelemembe vettem gazdakörünk ügyét, uem éltem elferditésael, nem vezettem tévútra az olvasó közönséget, hanem mint a gazdakör hivatalos közeg.- a rideg valóságot ismertettem a O c-t O való az igaz tényállást hoztam napvilágra, s tettem ezt akkor, midőn a -Veszprémi Független Ilirlap" ő-ik számában a szerkesztői commentárral bevezetett — ellenemi támadásokkal teli k>'t közlemény Illegje! •nt. s nem előbb, ennél fogva téves a „Veszprémmegyei gazdasági egyesület s a Szauter botrány*

1 czimü közlemény azon állítása, hogy én insceniroztam a sajnos atfaiie-t a megyei gazdasági egyesület érdemes alelnöke a veszprémi káptalan egyik közbecsült tagja ellen a „Pápai Lapok" utján, téves azon állitása, hogy az én támadásomra felelt a „Veszprémi Független Ilirlap" szerkesztője és Mennél Károly ur. bévea végre azon állit ása, hogy ezen visszautasító válaszok \i feleltem én a .Pápai Lapok" 7-ik számában ; mert én ünnepélyesen kinyilvánítom, hogy a .Veszprémi Független Hírlap* 5-ik számában szerkeszt >i commentárral kisért két közleményt megelőzőleg, mely közlemények egyike Bentte] Károly ur levével volt ellátva: semmi néven nevezendő tudósítást vagy közleményt a „Pápai Lapok- hasábjain köasé nem tettein, erről tanúskodni log a .Pápai Lapok- tisztelt szerkesztő je j I .1/. egész botrányos ügyben csak egy közleményein jelent meg a „Pápai Lapok" hasábjain tudniillik a 7-ik számban : ennéd fogva visszautasítom a vádat, hogy én insceniroztam. én csak akkor irtain, mikor nevem az említett közleményekben megfanrczoltatott, s midőn az elkövetett hibák jóvátételére bűnbakot kerestek. TARCZA. LELKEM MEGHASONLOTT. . . . Lelki m meghasonlott önmagával, Kínzói pokol nékem már a „lét" . . . Tövis vérzi - s/irt hasítja lábam. Imbolyogva bárhová ha lép. Nyugalomra mind hiába vágyom: Megpiheu.ií nem tudok sehol . . . Egyre zúg a küzdelmek viharja. Sorsom átka egyre ostromol. • Atok sarjadzik fel nyomdokimból; Ajkamon — a kárhozat lakik : Amióta . . . istenemnél jobban i Kiadom azt az egy rnlnkit. Képét oltárom főié helyeztem: Melyről glóriája rám ragyog! . . . ' »tt imádom: — térdre hullva — miglen Ki ujaim közt összeroskadok. c O ' NÉPDAL*;. Foly a patak tova sebesen — Elhagy, mint te, hűtlen kedvesem! . . . Melv téged oly forrón, mélyen szeretett Árván hagytad fájó szivemet. Dér lepte meg a virágbimbót, Elete oly szép, de rövid volt . . . Szivemre is korán jött a bánat, S most elhagyva sirok utánad. *) Mutatóul Kapácsy Dezső f. é. május hó l-én megjelenendő verses kötete »Arnyban« czimű r^ilctébol. Hull az őszirózsa levele. Örömem is mind elmúlt vele . . . Helyette maradt: hú • kinzó gyötrelem Megcsalt szívben, gúnyolt szerelem. SzáU a csillag egyre az égről, Boldogságom képzeli egéről S a/, a csillag, melytől fényt nyert a többi; A te hűlt szivedben aludt ki. Soté-t felhő borúit az égre Süni záport önt a vidékre . . . Sutét felhő, ontsd ki minden villámod, Égesd el e csalfa világot! Hamvaszd el, elárvult szivemet, — Ugy sincs ki sirasson engemet. Hideg könyed kisérjen le síromba S bánatul, te borulj síromra. Fernande. Francziából: HOHN GYCLÁNK. X. Hasonló alkalmaknál Raymond szomorúan lehorgasztott fejjel vonult vissza szobájába, hol zavartalanul álmodozhatott elvesztett üdvéről. Mindenféle ürügy kitalálása által sikerült neki az étkezéseket kivéve a napnak legnagyobb részét nejétől távol tölthetni, a miért persze ettől a legkeservesebb szemrehányásokkal halmoztatott el. Dubois ur szeretett leányát boldogítani akarta s látva, hogy daczára a sok pénzáldozatnak , ez még sem volt megelégedve, vejét többizben szemrehányásokkal illető. Az apa első feddő szavainál Raymond indulatosan felelt, hogy nem fogja tűrni, miszerint tetteinek szabadságában gátoltaaaék. Raymondnak gondolatai mindinkább Fernande emlékén merengtek, ugy annyira, hogy a nejével együttlét tűrhetetlen nyűggé vált reá nézve. Egy nap neje könyörgött neki, hogy kisérje el egy séta kooaisásnál, melyet tenni kívánt : Raymond ez egyszer teljesítette óhajtását, mert rettegett az örökös szemrehányásoktól. Raymond nem ügyelt az útra a merre mentek: midőn azonban véletlenül a ktcsi ablakán kipillantott, hirtelen összerezzent. Nagy Trianon parkjában voltak s a boldogtalan férj ugyan ama helyre ismert rá, hol Fernande társaságában oly boldog perezeket töltött. Sajátságos élvezetet talált e helyen való sétálásban; esze folyton az édes visszaemlékezéssel foglalkozott, mig Anastasie gyermekes naiv modort tettetve tréfálgatva lépdelt mellette. Séta közben ama fasorhoz értek, hol Fernande egykor a fiatal ember csókja ellen védelmezte magát. Semmi nem változott meg a természetben, csak ő, Raymond változott meg. -— Fgy látszik, nem tesz neked jót a szabad levegő: — monda Anastasie, midőn férjének halavány arezszinét észrevette. A visszatérés még kínosabb volt Raymondra nézve, ki alig hirta vissza fojtani könyeit, melyek Fernande emlékére szemeibe tódultak. Ugyanez este valami ürügy alatt eltávozott hazulról s rohanva haladt az utcza felé, hol a ..Párisi divathoz-' czimzett üzlet volt. Már távolról észre vette a lámpa fényét, mely a kis boltot kivilágította: s közel érve. szive annyira dobogott, hogy alig birt tovább haladni. Végre odaért s majdnem őrült tekintettel kereste szerelmének tárgyát, az eszményképet, mely éjjel nappal elfoglalta lelkét ugy mint minden gondolatját. Egy barna sovány leány foglalta el a helyet, hol máskor Fernande bájos alakja volt látható. Az erre következő napon Raymond eszeveszetten rohant mindenfelé, tudakozódva Fernande jelen tartózkodási helye felől. Sok fáradozás után azon tudomást nyerte hogy a riatal leány öngyilkossági kísérlete óta szüleinél lakik, és midőn egy a szomszédságban lakó asszony minden részletet elmondotta Raymondnak. ez önmagát vádolta a fiatal leány öngyilkossága okozásával. Raymond egyetlen óhaja ezután csak Fernandenak viszont láthatása volt; bocsánatért akart könyörögni s ezt elérni volt ezentúl életének egyetlen feladata. Azonban ha sikerült is neki a tiatal leányt megláthatni, ez mindannyiszor megvető arczkifejezéssel elfordult tőle s gyorsan haladt el a férfin mellett, kit egykor annyira szeretett. Raymondot mindez nem riasztá vissza. Folytatta üldözéseit s számtalan levelet irt Fernandenak. A fiatal leány azonban figyelembe sem vette ezeket s folyton hallgatott. Egy nap Raymond hosszú várakozás után látta, mint jön feléje a fiatal nő; ezt az alkalmat természetesen megragadta s útját állta. Fernande megütközve azzal fenyegette, hogy a rendőrség segítségét fogja igénybe venni, ha tolakodásaival fol nem hágy. Ez esemény után Raymond egy őrülthez hasonlóan berontott Anastasie édes atyjához s az évi jövedelem felét, mely mint üzlet társat őt illette, követelte tőle. Egy évig Raymond bolondul költött; meggondolás, czél nélkül szórta a pénzt, a ugy kártyajátékban mint más ily féle élvezetekben keresett feledést. Legtöbb idejét Parisban töltve, néha ugyan Versaillesban ebédelt, de máskülönben nem törődött sem Anastasieval sem az üzlettel. IW* persze sokszor illette szemrehányásokkal ez életmód gymigédtelesége miatt: Raymond ezzel mit sem törődött: reá sem hallgatott sőt még túlozta kicsapougásait, mire Anastasie elválással fenyegette: a szegény nő azon reményt táplálta, hegy e fenyegetés visszavezeti majd hozzá a hűtlen férjt. Raymondra azonban az ellenkező hatást gyakorolta e fenyegetés. Látva hogy e módon tán visszanyerheti szabadságát, még nagyobb bolondságokat követett el s ez által természetesen Anastasie dühe s boszuvágya, még inkább növekedett. A válási per nieginditatott I Raymond nem sokára visszanyerte szabadságai. Persze Anastasienak hozománya nagy fogyatkozást szenvedett; de erre a boldogtalan asszony nem is gondolt. Ut csak szerelmének csalódása bántotta határtalanul, mód nélkül. XI. Néhány héttel a törvényes válásnak kihirdetése után, Raymond felakarta keresni Fernaudet, de ehez nem volt neki elég bátorsága, mire azt határozta, hogy levélileg közli vele szerelmi bánatát, megbánását s önmagának tett szemrehányásait. Midőn a fiatal leány e levelet vette, éppen Raoul karjára támaszkodva, szüléi házában a kis kertben sétált. Az ifjú mindennap meglátogatta Feruandet s ez szívesen vette a jó őszinte barátnak részvét nyilvánítását. Önmagában Raoul igy vélekedett: — H szen lehetetlenség hogy egy ily tökéletes szép tiszta lény ne iaskdasaák az örülésig. Raymond gyáva egoista volt . . . bár engem boldogított volna inkább Fernande vonzalmával; mit nem követtem volna el boldogitására. Megóvtam volna minden kellemetlen12