Pápai Lapok. 17. évfolyam, 1890

1890-03-23

XVII. évfolyam. 12. szám. Pápa, 1890. marczius 23. Megjelenik ni i II (I r II v ;» M ;t r n a p. Közérdekű sArgŐS közlésekre Urunkim r. n tl I, i \ iiI i s/. ám ok is a la'n.tk. ki. 1»» iincntftIon lovi'k'k. csak ismert kezektől fogadtatnak el. — Kéziratok nem a latnak vissza. A lapnak szánt k B | 1 e m é u y e k a lap : azerk hivatalába küldendők PAI LAPOKi Előfizetési dijak. EgV évre G írt Fél évre 3 Irt Kegyed évre 1 tit Bű krajczár. — Egy szám ára 15 kr. Hirdetések Egyhasábos petitsor térfogata után 5 kr, ayUttérbaa80kr, A dlj előre fizetendő. Bélvegdij mindiz külön saámitatik. Az előfizetési dijak s hirdetések ;i lap kiadó hivatalába (GaMbcrg Gyula papirkereakedése, lőtér küldendők, /r. Papa város Ii a 1 ó fi á gán a k és I <> 1> i> pápai, s pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közi ön ve. Vpiiiik és a kézcgészségL^y. Az elemi iskolába lépő gyermekek * tudomány előcsarnokába vezettetnek: a tudomány alapjának első fokozatos foj­lödési ismeretét itt nyerik mag. Az a tanitó, ki a nyilvános próbatétek alkal­mával s/,irgalmának tejében elismerésben részesül, minden esetre a reá háramló kötelemnek teljesen megtelelt. De ha hi­vatását egészben be akarja tölteni, és a hazának hasznos polgárokat, nemkülön­ben jé családapákat akar nevelni, estekre esak ngy készithtti elő tunit ványait, ha azoknak jóra, vagy rosszra vab> haj­lamait tanulmányozza, és azokat a hit­ben, erkölcsös neveiéaben egyaránt ipar­kodik nevelni. A szegény munkás néposztály, kit .1/ Isten sok gyermekkel áldott ineg. ter­hes gondjain az által iparkodik könnyí­teni, hogy már lo éves gyermekét kis béres szolgának adja. Kiszakadnak a szü­lői háztői, kevés erkölcsös nevelésben ré­st stílnek, szabad akaratukra és gondol­kozásukra vannak hagyva, mert gazdájuk «sak azt kowteli tolok, hogy erejűkhez képest, a in-kik ki-zabott foglalkozásokat teljesítsék Egy fél századdal ezelőtt a pusztai és tanyai helyeken a tiatalok csak kivé­telképen részesültek a tanításban; csupán a nősülések alkalmával nyertek a lelké­szektől vall.isi. erkölcsi oktatást. Azon egy pór hét pedig nem volt elegendő arra, bogy a hitben, vallásban, erkölcsben állandó nyomot nyerjenek, s a ki tigw­lesamel tanulmányozza esen körülményt, azon BSOtBOrU meggyőződésre juthatott, bogy eaekből váltak a puszták szabad tiai. I '-ak a kisded korban való jó nevelés ál­tal nyelik m-g azon alapot, hogy i-mher­korban a becsületesség tökéje által, an­nak kamatait él véshetik; nn-rt a becsüle­tesség munkára sarkal: a becsületesség hasonlít a fehér papírhoz, mely ha egy­szer bemocskol tátik, soha többé előbbi tiszta fehérségét vissza nem nyeri. Azért jobb bárkinek is a szabadban szórakozni, mint erkölcstelen társaságokban részt venni, vagy azokat keresni. A nevelés hiánya alkalmat nyújt az esmbersek a ki­csapongásokra, mi által egészségét és éle­tót rövidíti, más részről pedig meg van benne a rossza való hajlam mások káio­sitására. A munkás néposztály kivételes ese­tekben haladja meg a 75 éves életkort, s ha tekintetbe veamnrak táplálkozását, és az erős munka melletti foglalkozást, ezen sésére nézve a téli időszakban, a bur­gonya, káposzta, bab, sült tök. basa és kukoritzalisztböl készült eledelek szolgál­nak tápszerül: hast, ha heteiikint egyszer ele tik. megnyugvással tűri. Az egész nyáron át pedig ngorka,saláta,gyümölcs, veres- és foghagyma. Kenyere nagyon si­lány, de ha kenyérrel és szalonnával ren­delkezhetik, nem nyílik ajka panaszra. A nép azon osztálya pedig, mely mint nap­számos kézi munkájával keresi kenyerét. Valiiban szánalomra méltó. Az ily táplálkozás ntán az uj*; ütöt­ték vérszegénységét kétségbe vonni nem le­het, és ha hozzá adjuk a felületes, elég­telen, gyermekápolást, nem különben aaon körülményt, hoyy az orvos rendeleteit a szegénység miatt nélkülözik, valamint még é-s föl».g az egészségtelen lakást; akkor esen körülmények feltárják előt­tünk l gyermekek rendkívül nagy mérvű kalandóságának okát. A nyári időszakban a nép munkája erős és terhes: kaszálás, kapálás. Ültetés stb. ezt mind a -zabád ég alatt kell vé­geznie, s este, midőn a munkát bevégzi, kimerülten terül a földre. Hajnali két óra­kor pedig már a kaszát kalapálja, élesíti a munkára A vasárnapi mnnkassünet alatt csoportokban ül a lakosság, és az úgynevezett _tilkó"-|átékban keres szóra­kozást. Sokszor hallom tőlük «h- csak nyári időszakban ; -Két vasárnapot sze­retnénk heteiikint.- Étkezésükre sok időt fordítanak, valóságos tempóra, ftteny sz •­rint veszik a falatokat száj tikba: s igaz. hogy erős munkával fogdalkosnak, de m-m is maradnak adósai gyomruknak, é-s bámulatos sokat esznek. A mnnka-foglalkosáa alán sok esik áldozatul: tapasztalásból állithatom est, különösen az uradalmaknál lévő munká­suknál, a midőn este már a munkaszünet bekövetkezett, sok esetben a kazal befe­jezetlen marad, de sokszor a fenyegető idő is várat latiul zápor-esőt jósol. Ily eset­ben, hogy a kazal be ne ázzék, az illető felvigyázó, külön munkadíj mellett, fel­szólítja a kazal betetőzésén- a kimerült munkásokat s a szegény nép örülve az ily mellékes keresetnek, újra dologhoz fog. de aztán van is köztük elég. a kinek utolsó munkája volt ez az életben. A hosszú életre az erős aaeiVOZOl a tö­kéllek, de ha azon mindennemű befolyá­sokat, a melyek az egészségre, éa az életre rövidítőleg hatnak, magunkhoz ka­roljuk, ónként dobtak el magunktól a biztos alapot. ^0<iyvá%\ óKooác3 dmt4. Válasz n ,. IV.-rprémi fíiggetlen Hinan* tú-ik tzá­nulluni „A vestzprtut megyei gazdasági egye­sület s a Szanterdnd ni mg" czimü közleményt*. Azon személyem elleni támadásokra, melyeknek a „Veszprémi Független Hir­iap- több számában kitétettem állítólag azért, mert a megye' -,.,-'dasági egyesület s a devecseri gazdakor közt kifejlődött atfuii\-t én provokáltam volna, a éa ki­zárólag saját nézetemet közöltem, mely a való tény/lilásnak meg nem felel, a igy hamis adatok közlésévé] elmérgeaitettem a gazdakör ügyét a megyei gazdasági egyesülettel szemközt személyes po­lémiába bocsátkozni nem akarván, közzé­teszem a „Devecser vidéki gazdakör- fo­lyó hó 15-én tartott rendkívüli közgyűlése jegyzökönyvét. •l esy atő tv «"»u y v. Fektetetett u Detecser vidéki gazdakör 1890. martint l'i-iii tartott rendkívüli közgyűlésén. Jelen voltak: elnök gróf Esterházy Ferencz, Ssalatkay István. Derdák Lö­rincz. Mártont.dvay Pál, Békeffy Klek. Szalay Ottó, tiniden György, Széphegyi Miksa. Beck János, Bohacsek Densö, För­ster Elek Bohn Gyula, Noszlopy Viktor, Saabé Antal é-s Ssauter Ignáez titkár. Elnök az ülést 10V| órakor meg­nyitja: felhívja titkárt, hogv »• mai rend­kívüli közgyűlés tárgyát adja elő. Titkár röviden ismerteti azon hír­lapi polémiát, mely a közel múltban a llfgyei gazdasági egyesület egyes tagjai cs közte a gazdasági egyesület és a gaz­dakör viszonyát é-s azon különbözeteket illetőleg folyt, melyek a megyei gazdasági egyesület ez évi január ti-án tartott köz­gyűlésén felnn-rültek s ez óts elmérge­sedve botránvny.í fejlődtek. Addig mig a támad.is személy ellen csak egyesek által tétetett, saját Ügyének tekintette I llleir­felell a „Pápai Lapok- 7-dik számában. Most azonban midőn a „Veszprémi Küg­getlenségi Hírlap- in-ik számában _A Veszprémi gazdasági egyesület s a Szán­téi- botrány 1 ' CZÍmen megjelent közlemény szerint, melyben a gazdasági egyesület mart ins ln'> :i-án tartót' választmányi ülé­sén beterjesztett, s lutározatilag elfoga­dott indítvány azt jelzi, hogy a megyei gazdasági egyesület, az egyesek által szó­mé-Ive ellen intézett támadásokat magáévá teszi, s kimondja, hogy a gazdakor tit­kára által a „Pápai Lapok" 7-dik számá­ban közzé tett s napvilágra hozott valódi tényállás az igazságnak meg nem felel ; jelesen ; tévesen közli a január ö-iki köz­gyűlés lefolyását, tévesen adja elő a me­gyei gazdasági egyesület s a devecseri razziakor közt fenállotl viszonyt ; d­ferditve tárgyalja az ujabbi csatlakozás fe­lett tartott tárgyalásokat: i igy a botrány­nvá fejlődött különbözetekért csakis ki­zárólag <» reá hárítja a felelősséget, őt okozza s öt támadja : a gazdakör köz­gyűléséhez fordul, s felhívja, hogy SZ esetben, ha a ..Pápai Lapok" 7-ik számá­ban általa közzétett közlemény azon része, mely a viszonyt, melyben a gazdakör a megyei gazdatági egyesülettel Volt. táf­gvalja. megtelel a való tényálladéknak: vegye öt a közgyűlés ezen méltatlan tá­madások elb-n védelme alá. Kelkéri egy­szeri smind a közgyűlést. miután saját Ügye tárgyaltatik. öt a jegyzőkönyv ve­zetésétől felmentve, ad ho>- kebeléből jegy­zőt választani szíveskedjék; kérelmének ln-lv átlátott s felkéretett Gulden György ur a mai jegyzőkönyv vezetésére. Kelolvastattak ezután a hírlapi csik­kek; s miután a titkárnak a -Pápai Ka­pok" 7-dik számában megjelent kösle­menye a való tényállásnak teljesen meg­felelőnek találtatott a közgyűlés az abban foglaltakat mint igaz tényálladékot ma­gáévá tesz i. Ezután felolvastatott Gulden Györgynek ~l pontból álló következő in­dítványa : [nd.lt vány. Tekintettel a ves/.préini gazdasági egyesületnek f. é. mart. :t-áu tartott választmányi ülésén. — szá­mos tagja által aláirt indítványára —- hozott s a • Veszprémi Független Hírlapban közzétett azon határozatára. mellyel a Devecseri gazdakör, iiiry­baagQ titkárát Ssauter Ignáez urat a kíméletlenség elítélendő mérvével sújtja, s a kii/vélemény előtt méltatlanul meghurczoUa, "ónt olyant, ki a -1'ápai Lapok* f. é. lehr, lli-iki s/.áináhan a gazdasági egyesülettel folytatott csatlakozási tárgyalásokat, valamint a hat éves szerződési viszony alatt fel­merült tényeket — nem a valóságnak megfelelőén s elícrditve adta elő. indiHányo/.om : 1- ör. hogy a Veszprémi gazdasági egyesület­nek január ü-iki közgyűlésén jelen volt ga/.daköri tagtársaink hiteles nyilatkozattal ünnepélyesen je­lentsék ki. miszerint Ssastec urnái/ urnák a .l'á­pai Lapok. febr. lti-iki számáhan közöli. • a ne­vezett közgyűlési tárgyalások lefolyását ismertető leírása, a valóságnak teljesen megfelel, s a reá fo­gott ellerdités vádját határozottan vissza utasítják. 2- or. Mondja ki a kö/gyülés. hogy S/.auti-r Ignác/, t.tkár urnák — a gazdasági egyesületnek .számos tagjai, által kezdeményezett- méltatlan megtámadását magáévá teszi, s kijelenti, hogy S/.auter Ignác/, titkár által felhúzott, a csatlakozás viszonyhói kifolyó tényeket és a számokat mind valóknak elismeri, s hár mikor közgyűlési jegyzö­könyvek által is igazolja I a csatlakozási feltétele­ket illetőleg kijelenti a közgyűlés, hogy azok az ötös bizottság felterjesztési- után általa tüzetesen letárgyaltattak, s egyhangúlag .elfogadtatlak, s igy e részbeni felelősséget is kizárólag a közgyűlés viseli. Devecser JH'.tO mar'.ius lá-én. (iiihlin Ggörgy ) irazdaköri tag. Ezen indítvány egyhangúlag elfo­gadtatott, azon különbözettel, hogy Sza­latkai István kétségbe vonja a .Vesz­prémi Független Hírlap- hitelességét, a igy azt indítványozza, miszerint a kettős indítványt bevezető résa mind addig füg­gőben tartassák, mig a megyei gazdasági egyesülettől hiteles másolatban nem bír­juk a mártius :',-diki választmányi ülésen télvett jegyzőkönyvet, ennek kioszkos lé­sére felkéretik a gazdakör elnöke. Jelen jegyzőkönyv hitelesítésére fel­kéretnek : Noszlopy Viktor é-s Szalatkay István urak. Gr. Esterházy Ferencz elnök. Noszlopy Viktor. Szalatkay István. Jegyzetté Gulden György ez esetre fel­kéri jegyzői. Azt hiszem ezen közgyűlés teljes világításba helyezte álláspontomat, ezen közgyűlés jegyzőkönyvéből a az elfoga­dott indítványból minden — szenvedély­től ment — olvasó meggyőződik arról, hogy én midőn védelemembe vettem gaz­dakörünk ügyét, uem éltem elferditésael, nem vezettem tévútra az olvasó közön­séget, hanem mint a gazdakör hivatalos közeg.- a rideg valóságot ismertettem a O c-t O való az igaz tényállást hoztam napvi­lágra, s tettem ezt akkor, midőn a -Vesz­prémi Független Ilirlap" ő-ik számában a szerkesztői commentárral bevezetett — ellenemi támadásokkal teli k>'t közlemény Illegje! •nt. s nem előbb, ennél fogva té­ves a „Veszprémmegyei gazdasági egye­sület s a Szauter botrány* 1 czimü közle­mény azon állítása, hogy én insceniroztam a sajnos atfaiie-t a megyei gazdasági egyesület érdemes alelnöke a veszprémi káptalan egyik közbecsült tagja ellen a „Pápai Lapok" utján, téves azon álli­tása, hogy az én támadásomra felelt a „Veszprémi Független Ilirlap" szerkesz­tője és Mennél Károly ur. bévea végre azon állit ása, hogy ezen visszautasító vá­laszok \i feleltem én a .Pápai Lapok" 7-ik számában ; mert én ünnepélyesen ki­nyilvánítom, hogy a .Veszprémi Függet­len Hírlap* 5-ik számában szerkeszt >i commentárral kisért két közleményt meg­előzőleg, mely közlemények egyike Ben­tte] Károly ur levével volt ellátva: semmi néven nevezendő tudósítást vagy közle­ményt a „Pápai Lapok- hasábjain köasé nem tettein, erről tanúskodni log a .Pá­pai Lapok- tisztelt szerkesztő je j I .1/. egész botrányos ügyben csak egy közle­ményein jelent meg a „Pápai Lapok" hasábjain tudniillik a 7-ik számban : en­néd fogva visszautasítom a vádat, hogy én insceniroztam. én csak akkor irtain, mikor nevem az említett közleményekben megfanrczoltatott, s midőn az elkövetett hibák jóvátételére bűnbakot kerestek. TARCZA. LELKEM MEGHASONLOTT. . . . Lelki m meghasonlott önmagával, Kínzói pokol nékem már a „lét" . . . Tövis vérzi - s/irt hasítja lábam. Imbolyogva bárhová ha lép. Nyugalomra mind hiába vágyom: Megpiheu.ií nem tudok sehol . . . Egyre zúg a küzdelmek viharja. Sorsom átka egyre ostromol. • Atok sarjadzik fel nyomdokimból; Ajkamon — a kárhozat lakik : Amióta . . . istenemnél jobban i Kiadom azt az egy rnlnkit. Képét oltárom főié helyeztem: Melyről glóriája rám ragyog! . . . ' »tt imádom: — térdre hullva — miglen Ki ujaim közt összeroskadok. c O ' NÉPDAL*;. Foly a patak tova sebesen — Elhagy, mint te, hűtlen kedvesem! . . . Melv téged oly forrón, mélyen szeretett Árván hagytad fájó szivemet. Dér lepte meg a virágbimbót, Elete oly szép, de rövid volt . . . Szivemre is korán jött a bánat, S most elhagyva sirok utánad. *) Mutatóul Kapácsy Dezső f. é. május hó l-én megjelenendő verses kötete »Arnyban« czimű r^ilctébol. Hull az őszirózsa levele. Örömem is mind elmúlt vele . . . Helyette maradt: hú • kinzó gyötrelem Megcsalt szívben, gúnyolt szerelem. SzáU a csillag egyre az égről, Boldogságom képzeli egéről S a/, a csillag, melytől fényt nyert a többi; A te hűlt szivedben aludt ki. Soté-t felhő borúit az égre Süni záport önt a vidékre . . . Sutét felhő, ontsd ki minden villámod, Égesd el e csalfa világot! Hamvaszd el, elárvult szivemet, — Ugy sincs ki sirasson engemet. Hideg könyed kisérjen le síromba S bánatul, te borulj síromra. Fernande. Francziából: HOHN GYCLÁNK. X. Hasonló alkalmaknál Raymond szomorúan lehorgasztott fejjel vonult vissza szobájába, hol zavartalanul álmodozhatott elvesztett üdvéről. Mindenféle ürügy kitalálása által sike­rült neki az étkezéseket kivéve a napnak leg­nagyobb részét nejétől távol tölthetni, a miért persze ettől a legkeservesebb szemrehányások­kal halmoztatott el. Dubois ur szeretett leányát boldogítani akarta s látva, hogy daczára a sok pénzáldo­zatnak , ez még sem volt megelégedve, vejét többizben szemrehányásokkal illető. Az apa első feddő szavainál Raymond indulatosan felelt, hogy nem fogja tűrni, misze­rint tetteinek szabadságában gátoltaaaék. Raymondnak gondolatai mindinkább Fer­nande emlékén merengtek, ugy annyira, hogy a nejével együttlét tűrhetetlen nyűggé vált reá nézve. Egy nap neje könyörgött neki, hogy ki­sérje el egy séta kooaisásnál, melyet tenni kí­vánt : Raymond ez egyszer teljesítette óhajtását, mert rettegett az örökös szemrehányásoktól. Raymond nem ügyelt az útra a merre mentek: midőn azonban véletlenül a ktcsi ab­lakán kipillantott, hirtelen összerezzent. Nagy Trianon parkjában voltak s a boldogtalan férj ugyan ama helyre ismert rá, hol Fernande tár­saságában oly boldog perezeket töltött. Sajátságos élvezetet talált e helyen való sétálásban; esze folyton az édes visszaemléke­zéssel foglalkozott, mig Anastasie gyermekes naiv modort tettetve tréfálgatva lépdelt mellette. Séta közben ama fasorhoz értek, hol Fer­nande egykor a fiatal ember csókja ellen vé­delmezte magát. Semmi nem változott meg a természetben, csak ő, Raymond változott meg. -— Fgy látszik, nem tesz neked jót a szabad levegő: — monda Anastasie, midőn férjének halavány arezszinét észrevette. A visszatérés még kínosabb volt Ray­mondra nézve, ki alig hirta vissza fojtani kö­nyeit, melyek Fernande emlékére szemeibe tó­dultak. Ugyanez este valami ürügy alatt eltávo­zott hazulról s rohanva haladt az utcza felé, hol a ..Párisi divathoz-' czimzett üzlet volt. Már távolról észre vette a lámpa fényét, mely a kis boltot kivilágította: s közel érve. szive annyira dobogott, hogy alig birt tovább haladni. Végre odaért s majdnem őrült tekintet­tel kereste szerelmének tárgyát, az eszmény­képet, mely éjjel nappal elfoglalta lelkét ugy mint minden gondolatját. Egy barna sovány leány foglalta el a helyet, hol máskor Fernande bájos alakja volt látható. Az erre következő napon Raymond esze­veszetten rohant mindenfelé, tudakozódva Fer­nande jelen tartózkodási helye felől. Sok fáradozás után azon tudomást nyerte hogy a riatal leány öngyilkossági kísérlete óta szüleinél lakik, és midőn egy a szomszédság­ban lakó asszony minden részletet elmondotta Raymondnak. ez önmagát vádolta a fiatal le­ány öngyilkossága okozásával. Raymond egyetlen óhaja ezután csak Fer­nandenak viszont láthatása volt; bocsánatért akart könyörögni s ezt elérni volt ezentúl éle­tének egyetlen feladata. Azonban ha sikerült is neki a tiatal le­ányt megláthatni, ez mindannyiszor megvető arczkifejezéssel elfordult tőle s gyorsan haladt el a férfin mellett, kit egykor annyira szeretett. Raymondot mindez nem riasztá vissza. Folytatta üldözéseit s számtalan levelet irt Fernandenak. A fiatal leány azonban figyelembe sem vette ezeket s folyton hallgatott. Egy nap Raymond hosszú várakozás után látta, mint jön feléje a fiatal nő; ezt az alkal­mat természetesen megragadta s útját állta. Fernande megütközve azzal fenyegette, hogy a rendőrség segítségét fogja igénybe venni, ha tolakodásaival fol nem hágy. Ez esemény után Raymond egy őrülthez hasonlóan berontott Anastasie édes atyjához s az évi jövedelem felét, mely mint üzlet társat őt illette, követelte tőle. Egy évig Raymond bolondul költött; meggondolás, czél nélkül szórta a pénzt, a ugy kártyajátékban mint más ily féle élvezetekben keresett feledést. Legtöbb idejét Parisban töltve, néha ugyan Versaillesban ebédelt, de máskülönben nem tö­rődött sem Anastasieval sem az üzlettel. IW* persze sokszor illette szemrehányásokkal ez életmód gymigédtelesége miatt: Raymond ez­zel mit sem törődött: reá sem hallgatott sőt még túlozta kicsapougásait, mire Anastasie el­válással fenyegette: a szegény nő azon reményt táplálta, hegy e fenyegetés visszavezeti majd hozzá a hűtlen férjt. Raymondra azonban az ellenkező hatást gyakorolta e fenyegetés. Látva hogy e módon tán visszanyerheti szabadságát, még nagyobb bolondságokat követett el s ez által természe­tesen Anastasie dühe s boszuvágya, még in­kább növekedett. A válási per nieginditatott I Raymond nem sokára visszanyerte szabadságai. Persze Anastasienak hozománya nagy fogyatkozást szenvedett; de erre a boldogtalan asszony nem is gondolt. Ut csak szerelmének csalódása bán­totta határtalanul, mód nélkül. XI. Néhány héttel a törvényes válásnak ki­hirdetése után, Raymond felakarta keresni Fer­naudet, de ehez nem volt neki elég bátorsága, mire azt határozta, hogy levélileg közli vele szerelmi bánatát, megbánását s önmagának tett szemrehányásait. Midőn a fiatal leány e levelet vette, ép­pen Raoul karjára támaszkodva, szüléi házá­ban a kis kertben sétált. Az ifjú mindennap meglátogatta Feruan­det s ez szívesen vette a jó őszinte barátnak részvét nyilvánítását. Önmagában Raoul igy vélekedett: — H szen lehetetlenség hogy egy ily tökéletes szép tiszta lény ne iaskdasaák az örülésig. Raymond gyáva egoista volt . . . bár engem boldogított volna inkább Fernande von­zalmával; mit nem követtem volna el boldogi­tására. Megóvtam volna minden kellemetlen­12

Next

/
Thumbnails
Contents