Pápai Lapok. 17. évfolyam, 1890
1890-03-02
XVil. évfolyam. 9. szám. Pápa, 1890. márczius2. >l eljelenik in i n (I i' n vas á r ii a )>• Kftaácdsha sürgős közlésekre k'.iunkint r 11 d k i \ il I i w. .unok i> adatnak ki. Ilónnonti-tbii levelek, csak ismert kezektől fiisjed sálnak el. Kéziratok asaa a latunk viss/a. V lapnak szánt k B z 1 e ui é n vek a lap • szcrk hivatalába l. Előfizetési » Egy évre ö irt Fél évre 3 irt Negyed évre I Irt öi I k raj. zár. Egy szánt ára 1 .*> kr. Hirdetések Egyhasábos petitsor térfogata után ~> kr, nyilttérben 30 kr. A dij elöro fizetendő. Bélvegdij mindig kubai számitatik. Az előfizetési dijak s hirdetések a li|t kiadó hivataliba (bnliihrrg fiyola papirkereskedése. főtér küldendők. rajta város lm lóságának és ( obi pápai, s pápa-vidéki egyesületnek megválasztod közlönye. A vasárnapi munkaszünethez. i lapok t. olvasói cl itt ismeretes azon iii"/.galoin. mely egyik legégetőbb kérdés: a uuinkas kénles rendezéséttűzte ki rzélul. Poljé evi május havában Bernben iieiii/.etk"/.i értekeaJcI lóg tartatni, moly a miuikas-vei|e|eiiiiiek Iv.iropábaii leendJ egyöntetű szabályozásai fogja megvitatni I e ezélból a bizottság már kész javaslattal is lépeti a szakértők elé. Ujabban a poroszok bölcs királyn, II. Vilmos etaánár hozta azt felsaiare. Szintén egy nemzetkőzi ankettet stándékozik összehirni Berlinbe, mely a kérdési behatóan tárgyalna. Saját piogranimját az államtanács tagjaihoi intézeti beszédében rilágosna könonalezsa : a munkásoknak a munkaerő önkényes es korlátozatlan kihas/nála-a ellen nyújtandó védelem. a g\. iiiiekiiiitnkaiiak az oasboriMség él a teraaóozrtea fejlődési törvények szerint való korlátozása, a maximális munkáid • és az ümm/" színietek megállapítani: s/.óval azok a követelések, melyek régóta • legkiválóbb helyet fogtalak el ;iZ ismeretes Mimikás-Vezérek pfogrammjaiban. - Nálunk a jó ügy apostola, Baxoaa Qáber, az erélyes, láatghnigalmn kereskedelemügyi miniszter, ki parlamentünk minden politikai árnyalata rokonszenvet e> a külföld nagyivbecsüleset méltán birja. 0 t"i'vényjavaslatot készített az ipari munkának vasárnapon mié szüneteléséről, sselylyel a félhivatalosok szerint, a vasárnapi munka szünet iránt megindult mozgalom sikeres megoldása retnénylhető. Ileus • öröm- és •egayagrásml adunk kifejezést, hogy a nálunk teljesen rendesetlM vasárnapi munka ugye erdekében az első lépés megtörténi a jé. ut fele f-s ha meg a keresztény szorzialisinus elvei, niit az ez irányt képvisel i lapokkal mi is óhajtunk, a keretbe be fognak illesztetni: ugy a kereskedelmi miniszter vallási, társadalmi, koZegészségi stb. szempontból igazán nagy és hálára kötele/., munkát végzett. Azonban, ugy latszik, hogy a miniszter MM jó indulata éppen MM közegek részéről, melyeknek a tőnrényjawislat tárgyalás és réleosényezéa ezéljából kiadatott, támogatásra ti«-ni igen számíthat. \ budapesti k'TCskedelllli es iparkamara- az ország M ipsregyesíilet vegyes bizottsága és a pesti kereskedelmi testület választ alanyának tárgyalásai es az azokban felaaerültnézettöbbsóg legalább ezen feltevésünkre eng-dnek következtetni. Az els'> szerinl ugyanis ,.</ poaaViiiiju munkaszünet i'lrflii 'léptetés • hazai viszony link között, a hol <K tpart iúltiynn fési ul szó 9 in Ülni, in in KrÚtZ tl' inidzkatlan szükséget, süt ipari termeié' nini versenyképességi szempontjából BáZ' gálycsnak mondható. Az utóbbiban kifejezést nyert vélemények: hogy a javaslat illibeialis. a kis- es kösépiparosl sújtják; inkább oly törrényt kellene alkotni, mely azt rendeli, hogy mindenki dolgoMÍ köteles; sérti az egyéni szabadságot, szélesbiti a nálunk már amúgy is túlságosan nagy allam-oiiinipotenriát; a mennyibM a kereskedői kar jő tekintetbe a kérdés rendezése az érdekeltek ßnkenytea megállapodására volna bizandó. A törvény ne azt mondja, hogy vasárnap BMI szabad dolgozni, hanem azt. hogy senki nem kényszeríthet i arra. hogy vasárnap dolgozzék. Emel megvannak védve a mankás -k is és az egyéni szabadság i>. Hogy vasárnapon kivul, mint Francziaországban. más ünnep na legyen stb. - Nomina sunt odiosa ; ugyanazért azok felemlitéset "1 mi is tartózkodunk: pedig hát csak Idáea ízért is szhosen tettük rolna ezt. bogy egyúttal megismertessük azon férfink Dereit is. kik a törvényjavaslat mellett foglalván állast, az azzal érj ; k tisztel, tét méltán kiérdemelték. .Mielőtt azonban az enilitett törvényjavaslattal szemben felmerüli aggályokéi nézetekhez hozzászólnánk: sajnosán kell constatalnunk. hogy MM a modern nemzetgazdaszati iskolák téves elveiből, mint forrásból aaeríttettek. Ugyanis a modern manchesteri nem letgasstásul a aépek szellemi és gazdasági fejlődésének természetszerinti vonatTARUA. A33LE3ÉNY DALA. F.hnult az ördög praktikája: A társaiig áf a bál. Fejét vakarja hasiak Hill a Sok lépre ment „tatár.Hál Isten! én nem gazdagítani Stólával a papot; En agglegénv vagyok' B< szelhettek a rozsalanczról Ti jámbor együgyük ! Tudjuk mi n rabon a békó. Szilaj csikón a nyüg. 31.ír én ilyent a lábaimra Kakát ni nem hagyok. Kn agglegény vagyok! Adám apánkat tisztelem bár, De nagy bolond vala! Évát kívánt: s megadta árát Az 'gyik oldala. A drága oldalcsont helyébe Az Ir asszonyt adott . . . En agglegény vagyok ! Az aknából csutkái kapott csak, 8 majd megfulladt belé: Szegény öreg! azt hitte jó — és Kagyon mohón nyélé. Az édenből mikor kidobták: Rá Kva volt az ok . . . Kn agglegény vagyok ! I >e hagyjuk ezt a régi nótát, Az új sokkal vigabb. Éljen az árjegyzék, a számla. Egyszóval : a divat! Teremtöm: a Issel ilyenné Hogy is fajulhatott . . .! Én agglegény vagyok | A nő, amig leány nagyon jó, Kedves, szelid. szerény. .Jé. olykor-olykor elmerengni Nyájas tekintetén. S hogy az maradjon mindörökké: Ne házasodjatok ! En agglegény vagyok ! Szép. szép az agglegény, élet Nincs búja. nincs baja! Az embernek családi gondtól Nem őszül meg haja. A boldogságtól nem szemem csak De tarkóm is ragyog; Én agglegény vagyok! Rántás szag és kozmás levesnek Hírét sem ismerem. Es. hogy megéljek grófi módon: Azért az étterem! Evés után szivarra gyújtok S iszom reá nagyot. En agglegény vagyok ! Ha este-este elmulatva Éjfél se' vet haza: Nincs, aki érte a nyakamba Patvart zúdítana. Igaz: télen kihűlt szobámban Majd hogy meg nem fagyok . . . Én agglegény vagyok! Igv élem által csendes éltem, 'S ha rám jön a halál: Kivisznek oda a hol annyi Almát alussza már. Nem lesz majd, aki megsirasson. De árvát sem hagyok. Én agglegény vagyok! kötései iránt a legkisebb er/.ékkel sem hir; Ugyanazért a társadalmi életnek erkölcsi momentumai iránt sem viseltethetik kellj becsüléssel. Hisz nem az emberből indul az ki, hanem a javak termeléséi) d éa nem az Gsss-jólél lebeg szemei el'.tt. hanem a vagyon öSSZehalnio/.ását tartja tevékenysége vegczéljának. De a német, úgynevezett "történelmi iskola sem különb az anyag elvi angolnál. Pedig hát a uemzetgazdászal történelmi vizsgál.másának egyik feladata volna, hogy a népek szellemi es gazdászati kapcsát felismerje és megértse; hogy megtalálja azon törvényeket, melyektől haladás és hanyatlás, vallás-erkölcsi emelkedés és jólét együttesen feltételeZVck. CS melyek mindannyinak a munka által szerzett javakban relé részvétet, az arányos osztalék >t biztosítják. Ahelyett ez a nemzetgazdászat mindig csak azon kérdési veti fel: miként lehel legolcsóbban lehet', nagy mennyiségű javakat termelni. s emellett a leglényegesebb kérdés: az embernek a termeléssel szemben való. állása, ügyeimét teljesen kikerüli, nemcsak. s">t a munkások millióinak erkölcsi és pbysiknj pusztulásai mint tökéletesen érthet . jelenséget, mint természeti törvényt szeretne feltüntetni. Ezen iskola Rooscherrel csak Össze nem függ3 jegyietek csoportosítása- és idézetek sryiijtésére szorítkozik; a fától nem látja az erdőt; mert szem elő] téveszti n: éltető szellem I. &Liact ClcjoM'oit. Városi közgyftlés. Városunk képviselő testülete folyó évi febr. hé) 21-én közgyűlési tartott. A tárgysorozat előtt dr. Lövi László szólla.lt lel a kir. táblák elhelyezése és Veszp rém megye közigazgatási bizottságéinak városunkra nézve sérelmes felterjeszt és ellen. A képviselőtestület megbízta az elnöki., polgármestert . hogy méltóságos gróf Esterházy Mórica főispán urnái tegyen lépéseket városunk érdekeinek megóvása tekintetéből. Legtöbb állami adót fizető városi képviselők közül, megbízottakat következők jelöltek ki: A pápai takarékpénztár - Voyta Józsefet, hfáday Izidor Barthalos Istvánt, a pápai és vidéki takarékpénztár — Bock Istvánt, a somlyé.vásárhelyi uradalom Josetiy Jenőt, a dunántúli let'. >uperintendentia Bevési Kálmánt, özv. Kluge Eerencané dr. Kluge Endrét, dr. Kerényí Miksa Voyta Adolfot, a veszprémi káptalan Schneider Lipótot, az uradalmi nyugdíjalap Nöszlopi Bálintot, Pap Zsigmond Körsaendy Bélit. Horváth Kálmán Horváth Lajost. Té.th László tiaiaml. JÓZZC fet . a pápai izr. hitközség Böhm Simont. Beiger Sámuel Steinberger Lipótot. Bakonybéli apátság*dr. Makara <iyörgyöt. Következő póttagok hivattak !»• : Horler Ferencz, Thein Márk. Kobera Károly, dr. Hirsch Vibnos, Neumann Béla. Veisa A.b.lf. Az ital mérési kezdés tárgyában bemutatott szerződés elfogadtatott. A helybeli Lloyd társulni nak a vasúti gabonaszállítás díjszabáséinak leszállítása érdemében bábut kérvénye, — a kereskedelmi ministeriumht >z pártolólag felterjesztetni rendeltetett. Könnye Tamás kérvénye, téves kézbesítés folytán telkére háramló 104 írt 58 kr. összegnek megtérítése tárgyéiban. A képviselőtestület az árvaszék előterjesztését magáévá tévén, a lol frt R8 kr. összeget Könnye Tamásnak kifizettetni •'s jóváhagyás végett a belugyministeriumhos felterjesztetni rendelte. A véliosi tiszti, segéd. kezelő és szolgaszemélyzet, valamint ezek özvegyei ós árvái részére beterjesztett uyugdijszabályreiid det azon rendelkezése, nedv szerint a gyám éfl ahqiitvánvi tartalékalapok ezen czélra átengedtessenek. — nem fogadtatott el. hanem e helyett elhatározta a köagyülés, hogy mindazon városi tiszti . kezelő i's Bzobzaasemély/..• tagjai . kik haetéseiket a városi pénztárból húzzák. jövőre a városi közpénztár terhére nyugdíjazhatok is lesznek. A városházánál történt pótépitkeaés jóváhagyatott és a kölcsön a varos kezelése alatt álló pénztárakból megszavaztatott. Vágni az utczakövezési előirányzatra vonatkozó törvényhatósági határozat az abl.au foglalt megjegyzéseknek a gazdasági tanácsos figyelmébe való ajánlása mellett tudomásul vétetett. Mopártolék egyesülete. Grróf Csékif Albinnének, a közoktatásügvi minister úr fáradhatlan tevékenységű, nagy miivelts.'gü nejének bazaliaeszméje: — műpártolók egyesületét szervezni a fővárosban. A kör czélja lenne a nemzeti irodalom, művészet és iparmű vészét iránt valij érdeklődést fejleszteni és a műízlést ápolni. E czél elérésére szolgáló módozatok: Irodalmi müvek kiadását megrendelések által elősegíteni, esetleg egy irodalmi és művészeti folyókat alapítása, egyleti és közkönyvtárak szervezése, gyarapítása, felolvasások rendezés,.: azonkívül hazai zenemüvek kiadása, hangversenyek rendezése főleg • magyar ujabb senetermékek bemutatásával . a magyar stvlre különös tekintettel, zenemüvekre dijak kitűzése: magyar képzőművészek müveinek iej.rodnctiója tán album alakban), műtárgyak vásárlása, szűkebb körű ipari és képzőművészeti kiállítások, ünnepélyek rendezés... dijak kititzé-e >tl.. A kör anyagi eszközei lennének : 1. A tagdíjakból befolyó Össseg. •J. A kor egyéb bevételei. 3. Esetleges ajándékok, hagyományok. 4. Esetleges alapítványok kamatai A tagdíjakból befolyó jövedéknek % része vásárlások éa tagilletményekre fordíttatik. Rendes tag leh.t mindenki, kit két tag ajánlatára a választmány felvett, ha magát :>."> frtnyi tagdíj fizetésére :! évre kötelezi. Kik rendkívüli érdemeket szereztek a kör irányában. • választmány ajánlatára a közgyűlés által diaztagokká választhat, ik ős díszoklevéllel t öntettel uek ki. A kör által rendezendő, hangversenyeken, felöl vaséi sokon és kiállításokon a tagokat egy-egy jegy ilh-ti meg, továbbá ingyen vagy engedni.'nyes áron részesülnek mindazon kiadványokban, melyek a kör segélyével jelennek meg. Tagsági jegyének száméival mindenki ingyen vesz résct vaséin.It müvek kisoraolásában. Ha az egyesület felosztanék vagyona négy egyenlő része a tud. akadémia, zeneakadémia . képzőművészeti társaság éa müipar-egylétre száll. Ezeklxn ismertettük a fővárosi műpártolók egyesületét, lllely reméljük és ..hajtjuk, mihamarább megkezdi áldá—i működését. Fernande. Francziából: I10II.N (• Yl I.Á.NK. IV. Dubois ur a kővetkező napig a legnagyobb lelki kiírnak martalékja volt; remegett ama pereztől, melyben Üayiuouddal e sajátságos óhajtást kozlenie kell s félt kétségbeesett leányával találkozni, ki minden peresben késs volt egy eszeveszett tett elkövetésére. Dubois irtózott a szóbeli értekezlettől, tehát írni akart, — azonban ez »ein sikerüli agy a mint azt kívánta, tehát miuden erejét .- botorságát összeszedve arra határozta el magát, hogy Raymondot irodájába hivatja s ott h^boritlanul közli vele szörnyű zavarát. Raymond azonnal eljött s arczáu boldogság B remény ragyogott. Dubois ur zavartan mormogott néhány szót, azután nyugodtabban sikerült neki a kővetkező megszólítás : — Ifjú barátom: megvagyok győződve, hogy ön szeret s tisztel engem: s hiszem, hogy ragaszkodik házamhoz is. — (A boldogtalan nem merte hozzá tenni: „Szereti leányomat is ? u ) — Reménylem, főnök ur soha sem kételkedett őszinte ragaszkodásomban, ön iránti tiszteletemben: — monda élénken az ifjú, ki nem értette, mire czéloz Dubois. — Ah barátom, ön nem képzelheti mily terveim voltak önre nézve. Un régóta van nálam, ismét bennünket, én már öregszem s azt hittem, hogy nem fog elvenni valakit, a kit mi nem ismerünk ! — De uram, felelt az ttja, - hiszen ha meg nősülök is, azért megmaradok az üzletben : minden Időmet szorgalmamat s tehetségemet önnek szánom. — Fiatal barátom, ön nem ért engem;— szólt Dubois mély sóhajjal. — Szóljon kérem, parancsoljon velem. — Raymond, nem vette ön észre, hogy ugy bántam önnel, mintha fiam — szeretett iiam volna — mert nem csak én szeretem ödt, de — Anastasie. — egyetlen leányom is. Nem sejtette ön soha, hogy kedvencz eszmém mindig az ő s az ön közti házasság volt V Tegnap nem éreztem elég bátorságot magamban, önnek ezt mondani, de ma elég erőm van hozzá. A sajnálatra méltó lerti homlokát tör lé, melyen a hideg verejték állt, mig Raymond meglepetésében niorniogá : — Soha sem mertem volna ezt feltenni, hogy on uram — s Anastasie kisasszouy megtisztelnének e kitüntetéssel. A legnagyobb zavarban vagyok .... Az ifjú nem volt képes a phrasist befejezni. Képzelete előtt hirtelen megjelent a vén leány rút ábrázata s borzadott. — Hozzá kell tennem, folytatta Dubois — hogy önt óhajtásom teljesítésének esetében azonnal üzlettársammá tenném; ön előtt tudva van az üzlet évi tiszta jövedelme. Az utolsó tiszta haszon hatvankétezer francot tett ki. — De uram, engem becsületszavam köt ama tiatal leányhoz,-- monda Raymond, kinek elméjét egy sajátságos álom foglalkoztatta e perezben. Dubois azouual észrevette, hogy még erősebben kell küzdenie leányának boldogságáért. — Ne koczkáztassa fényes jövőjét egy szeszély miatt; elvégre is még nem nyilatkozott a fiatal leány szülei előtt és az egész dolog csak gyermekes ábrándnak tekinthető: fontolja meg az egészet jól! A szerencse int kegyednek, ne forduljon el tőle, ki tudja nem hagyja-e el önt akkor végkép! Nem kívánok azonnal bizonyos választ: gondolja meg magát, holnapig időt adok s csak akkor fogom leányomat a történtekről tudósitam. Annyit mondhatok, hogy szerető hitvestársa lesz, ki szivének minden erejével szereti önt — azonkívül pedig okos neje is lesz, —- a mi manapság szinte érvényre jut minden esetben. — Igaz elfelejtettem még lelemliteni, hogj- uászajándokul Chatoni házamat a Szajna partján önnek adományoznám. Tudom, hogy , mindig szeretett ott halászgatni. Raymond rajongott a falusi élet minden élvezetéért s a nyaraló, melyről Anastasie atyja szólt, régóta ideálja volt. Dubois látta, hopy a fiatal ember félig meg van nyerve s arcza sugárzott az Örömtől, midőn leányának boldogságára gondolt. — Mily boldogok leszünk mind a hárman, - monda lelkesülten s örömteljes érzetében szivesen megölelte volna Raymonde.* ; ez azonban komoly gondolkozásba volt elmerülve. Dubois gondolatban találgatá a fiata. SOoibar habozásának okát és barátságosan monda: — Jól tudom, hogy minden fiatal embernek némi tart. zásai vannak, m e/eket én helyett rendezni fogom. Midőn Raymond távozni kéaiBtt, a jnvő fényes kilátásaival egé>z.n kábulná tette; e<:.k igent kellett neki mondani. - a fIldi javak legbővebben leendnek reá árasstva. F/ MHM egv pillana* alatt miként i*aods erő ábal alőidézve Anastasie rút külsejét előkelővé k..l vesse varázsolta át. Nv.anorék al.kja karcsú, kec-telen járása bá.teles. k'-llemei len lénye kedves lett, I e csodát ama tény idézte elő. hogv a aaegény vén leányt n csillog aranynak ténye vette kerül. V. Fernande bizva a boldog jövőben, melyet Raymond ígért neki, nem szólt senkinek titkos szerelméről; de alig várhatta, hogyan] i ekkép szi'.ljon hozzá : — Megengedem, miszerint neje légv annak, kit annyira szeretsz, ő nálam volt s kezedet megkérte tőlem Azonban egy nap a másik után telt el, de Raymond nem jelent meg. — Tán kénytelen volt elutazni, — goudolá Fernande. — Meglehet egybekelésünk
