Pápai Lapok. 17. évfolyam, 1890

1890-11-02

Veszprémvármegye a tankötelezettség végrehajtása iránt. (Vége., 13. §. A r. t. városok polgármesterei s a községek elöljáróságai tartoznak a C) .1 egyu két heti mulasztási kimntatásokat a tanév minden hónapjáról a következő hó 10-ikéig a megyei királyi tanfelügyelőhöz beterjeszteni. Ezen kimutatások, melyek az adatok hitelességeért a tanitó s az iskolaszéki elnök aláírásával ellátandók, a község elöljárósága által is nem csupán aláirandók, hanem a nyomtatvány illető rovataiban az elöljáróság kitüntetni tartozik azt is, hogy a névleg felsorolt iskolamulasztó tankötelesek szülei iránt minő fokú büntetéseket alkalmazott az elöljáróság. Ha ezen kimutatásokat a községek elöljárói a megyei kir. tanfelügyelőhöz minden hó 10-dikéig beterjeszteni elmulasztják, as illető községek birái és jegyzői, kiket állásuk- és hivataluknál fogva a felelősség leginkább terhel, az • ktatá-úigy iránt előirt, kötelességük elhanyagolása miatt az 1886. évi XXII. tcz. 105. Jj-a értelmében fognak büntettetni. Ezen határidőig egyszersmind bejelentendő az is, ha netalán a tanitók, vagy iskolaszéki elnökök a mulasztási kimutatásokat, a község elöljáróságának felhívására beterjeszteni elmulasztották volna s ugyancsak ezen határidőig a teljesített bírságolások után befolyt s az iskolaszéki elnököknek átszolgáltatott összegekről szóló nvugtatványok is betérj esztendők. 14. §. Minden igazolatlan s meg nem büntetett iskolamulasztás után a megfelelő büntetési összeg erejéig a községi elöljáróság, illetőleg községi biró és jegyző tétetik felelőssé. 15. §. Utasitattnak a r. t. városok polgármesterei s a községek birái ésjegyzöi hogy a B jegyű nyomtatványnak a kellő időben való kiszolgáltatása mellett követeljék be a községekben s pusztákon működő tanítóktól mindazon tanköteles gyermekek névsorát, akik október hó végéig az iskolába tén}deg feladattak s ezen kimutatást minden iskoláról külö:i — az iskolában használatba vett tankönyvek kitüntetésével — minden év november hó 10-dikéíg a megyei kir. tanfelügyelőhöz terjeszszék be. 16. §. Végül utasíttatnak a járási fö szolgabirók és a r. t. városok polgármesterei, kogy a községi bírót és jegyzőt, illetőleg a városi polgármesterek az ezen határozatban körülirt teendő ellátására általuk kijelölendő köteget komolyan figyelmeztessék, hogy azon esetre, ha a jelen utasításban előirt teendőknek pontosan meg nem telelnek, ellenükbe az 1876. V. t. cz. 18 $-ának (l) p

0n

tja értelmében a fegyelmi eljárás megiudittatni s egész szigorral végrehajtatni fog. Egyszersmind a járási fősz.dgabiráknak hivatásuk leend minden alkalommal, midőn valamely községben megjelennek, a tankötelezettség végrehajtása iránt a községi elöljáróságokat kérdőre vonni • ha saját tapasztalatuk, vagy az iskolaszékek utján tudomást szereznek a hanyag iskoláztatásról, a kötelességét mulasztó községi elöljáró ellen a fegyelmi eljárást felsőbb utasítás nélkül is folyamatba tenni. Minden mulasztás azonnal megtorlandó, mert a népműveltség emelkedése csakis a tankötelezettség pontos végrehajtásán sarkallik. V. Az iskolaszékek leendői a iattkttelezetlség végrehajtása iránt. 17. §. Az iskolaszékek, illetőleg az iskolaszéki elnök a tanév megnyílta előtt két hónappal, elismervény mellett, átveszi a község elöljáróságától a mindennapi éa ismétlötanköteles gyermekek névsorát s azt a tanítónak átszolgáltatja. Ha a község elöljárósága a tankötelesek összeirt névsorát át nem szolgáltatná a kellő időre, az iskolaszék elnöke a névsor beszolgáltatásra felszólítja a község elöljáróságát, a minek ha netalán kívánt eredménye nem lenne, az iskolaszék elnöke jelentést tesz a főszolgabírónak, a ki az elöljáróság ellen ezennel szigorú eljárásra utasittatik. 18. §. Az iskolaszék tudomást szerez arról, váljon a község elöljárósága az iskolai szorgalomidö megnyílta előtt két, illetőleg egy héttel előbb kihirdette-e a népiskolai törvénynek a tankötelezettségre vonatkozó rendeleteit ? Ha netalán a községi elöljáróság ezt tenni elmulasztotta volna, ezen kötelesség teljesítésére figyelmezteti az iskolaszék a község elöljáróságát. A hitfelekezeti iskolaszékek egyszersmind hassanak oda, hogy a törvénynek a tankötezettségre vonatkozó szakaszai az illető lelkészek által is a tanév megnyílta előtt két, illetőleg egy héttel előbb a templomban is kihirdettessenek. 19. §. Az iskolaszék köteles az iskolai rendtartartási naplókat, nevezetesen a felvételi Ai jegyű, az anyakönyvi Bi jegyű, a mulasztási Ci jegyű s a községben született, de másutt iskolázok kitüntetésére szolgáló Di jegyű nyomtatványokat a tanév kezete előtt kellő menynyiségben beszerezni s a tanítóknak kiszolgáltatni. Ezen nyomtatványok bármely könyvkereskedő utján a magy. kir. egyetemi nyomdától, vagy a Szt.-IstvánTársulattól, ivenkint 5 kiért megszerezhetők. 20. Az iskolaszék meghagyja a tanítónak, hogy ezen rendtartási naplókat felelősség terhe alatt a leglelkiismeretesebb pontossággal vezesse, mert az ezekbe bevezetett adatok hivatalos okmányt képeznek s azoknak rendetlen vezetése fegyelmi vétséget képez. 21. §. A tanitó köteles a beiratási időre szánt első hét elteltével a tanköteles gyermekek összeírási kimutatása s a felvételi napló egybevetése nyomán, a községi elöljáróság által átadatott mulasztási nyomtatványon névszerint kitüntetni mindazon tanköteles gyermekeknek s szüleiknek nevét, amely gyermekek az első hét végén iskolába fel nem átláttak. Ezeu névsort, a szülök megintése végett az iskolaszéki elnök elismervény vétele mellett, a község elöljáróságának átadatni köteles. Ugyanezen eljárás követendő a tanév kezdetén a második hét elteltével is, amikor az iskolába fel nem adott gyermekek névsora már első izben 10 kr. büntetés kirovása és behajtása végett adandó át a község elöljáróságának. A czél az, hogy az összes tanköteles gyermekek már j a tanév második hetében okvetlenül együtt legyenek az iskolában; mert különben az oktatás egyöntetűsége szenved csorbát. A második hét eltelte után a mulasztók névsora két-két heti időközökben adandó át a legnagyobb pontossággal a községi elöljáróságnak, de minden!:or elismervény mellett, hogy esetleg ha a netaláni mulasztás fegyelmi útra kerül, a iskolaszéki elnök és tanitó igazolhassa magát. Egyszersmind megjegyeztetik, hogy minden, kellően ki nem mutatott s a községi elöljárósághoz be nem terjesztett iskolamulasztásokért az iskolaszéki elnök és tanitó felelős és fegyelmi vizsgálat esetén a megfelelő pénzbírság egyetemlegesen fogja őket terhelni. 22. íj. A tanitó, illetőleg tanitók, kötelesek az iskolai felvételi napló alapján, a község elöljárósága által átadott B) jegyű nyomtatványon, mindazon fi—12 és 13—15 éves gyermekek nevét kitüntetni, akik a tanév kezdetétől októberhó végéig az iskolába feladattak s ezen nyomtatványon egyszersmind kitüutetendök az iskolában hasznába tankönyvek is; ugyanezen iven a D) jegyű nyilvántartási napló alapján felsorolandók azon tankötelesek nevei is, akik a községből eltávozván, másutt iskoláztatnak, vagy magánoktatásban részesülnek. Ezen kimutatásokat a tanitó tartozik a község elöljáróságához novemberbe 1-ig beterjeszteni. 23. §• Az iskolai mulasztások után befolyó összegeket az iskolaszéki elnök, nyugtatvány mellett a község elöljáróságától átveszi A mulasztási büntetéspénzek csakis iskolai czélokra, nevezetesen iskolai könyvtárra, taneszközökre, vagy szegény tanulók segélyezésére fordíthatók, vagy pedig az iskola javára tökésitendök. VI. .1 leSzeégi elöljárók, iskolaszékek teendői áz éri tanügyi lasfíarfi'áoí adatok iránt. 24. §. Az 1976. 28. t.-cz. 5. S-ának 7. pontja értelmében köteles a község elöljárósága az évi tanügyi statisztikai adatokra nézve a megyei kir. tanfelügyelő által a járási föszolgabirák utján megküldött statistikai táblákat az illető községi vagy hitfelekezeti iskolaszéknek a rovatokban megjelölt statisztikai adatok pontos bejegyzése végett késedelem nélkül kiI adni. A kitöltött táblázatokat minden iskolaszéki elnök és jegyző, illetőleg lelkész és tanitó s minden községi biró és jegyző aláírni tartozik s az aláírók személyesen felelősek a részükről kiszolgáltatott adatok hitelességéért. A kellően kitöltött statistikai iveket kötelesek az elöljárók a járási föszolgabirákhoz minden év július havának 15-éig beterjeszteni; a járási föszolgabirák pedig az összes községeikből egybegyűlt statistikai táblázatokat a megyei kir. tanfelügyelőhöz július 15-dikéig beterjesztik. 25. Végül a tanítókat illetőleg, kötelesek a községek elöljárói minden tanítói változást a megyei kir. tanfelügyelőnek minden előforduló személyváltozás esetén azonnal bejelenteni. Az adatokat az illetékes iskolaszékek szolgáltatják ki. A kimutatás következő rovatok szerint eszközlendö: 1. A község megnevezése. Az aradi vértanukról. I -elolvastatott a Fápai Lcányegyesület október á-én tartott ülésén. Azon emlékezetes esemény, mely okt. hatodikát előttünk gyászünneppé avatta, másfél évig tartott szabadságharcunkban buja előzményeit. A szabadságharcokban bővelkedő világtörténelem is meg fog állani a magyar szabadságharc ismerteté•é íél, s el fogja mondani, hogy a többiek sorában a legmeghatóbb képet ez nyújtotta, el fogja mondani, hogy Austrián kívül még összes nemzetiségeink is: a ssettj, oláh, tót és horvát küzdöttek ellenünk. I a magyar mégis másfél éven át vivta a diadalmas harcokat, mígnem az orosz, ez a fél Európával felérő {nagy hatalom lett ellenünk segítségül hiva ás ekkor elestünk, rabigába jutottunk, s kegyetlenül meglakoltunk. Ez azon esemény, a melynek köréből vesszük felolvasásunkat, és igy ennek első szakasza lesz: I. Az utolsó nap a független Magyarországon. 1849. aug. 12-Ke volt, szólt a zene Világos alatt a magyar táborban, de csak nem akart ott jó kedv lenni, már tudva volt az előző nap estéje óta, hogy Kossuth lemondott Magyarország kormányzóságáról, külföldre menekült, s Görgey Arthnrra ruházta a főhatalmat. A magyarsereg a Világostól nyugotra elterülő síkon tanyáz, fegyverszünet van kötve az ellenséggel, ezért többen tisztjeink közül a szemben álló orosz hadakig lovagolnak, onnan is előjönnek a tisztek, megmutogatják nekik lovaikat, ágyúikat, s azután a mieink ismét vissza indulnak. Ekkor jön kivont karddal, a kardja végére kötött fehér kendövei táborunk felé egy orosz tiszt, Rüdiger követe Görgeyhez, s a magyar táborba érve, bekötik szemét, a ugy vesetik Görgey elé Világosra. $ követ a fegyverletétel ügyében jött. Seregünkben most mindenki erről beszél, aggodalom fog el mindenkit, jót remélni nem lehet. Rövid időn Görgey jön ki Világosról, izmeretes gránátszinü zubbonyában I táborkara kiséri öt. Vele jönnek 'gr. Leiningen Károly, Pöltenberg Ernő, Lenkei tábornokok. Kis Ernő altábornagy, Molnár ezredes, Zerdahelyi tüzérörnagy, l még mások összesen vagy negyvenen, kikhez csatlakozott Székely József törzsföhadnagy is, kinek leírása folytán adjuk ez eseményeket. A magyar tábor legvégéhez érve, kérdé Görgey: „Ez a zászlóalj áll a tábor szélén ?" Igen! szólt az őrmester. „Hol a zászlóaljparancsnok ?" A heverésző tisztek e szóra felugranak. — „Sorakozzanak tiszt urak" — szól Görgey, s azok kardjaik után kapnak. — „Maradjanak csak ugy, kevés ideig hordják úgyis a kardot, most mindegy, csak álljanak rendbe." A tisztek sorakoztak. Görgey egykedvűen némán ült ezalatt lován, szürke kalapját egészen szemére húzta, arcára az alkonyodó nap sugarai tűztek, táborkara félkörben állt mögötte. Uraim! szólt ekkor Görgey, mig Székely József tüzérföhadnagy írószerét véve a nyeregkápára tett papírra vetette fel szavait, mint [ezt a Vas. Ujs. 1881. évfolyamában közli. — A kormány tegnap kijelentette, hogy a hazát megmenteni nem lehet, lemondott. Engem felruházott katonai és politikai főhatalommal, hogy harczoljak vagy egyezkedjem saját belátásom szerint. A napokban Temesvárnál sokkal tekintélyesebb sereg veretett széjjel osztrákok által, ötvenezerből alig maradt hatezer fezt közbevetőleg mondotta más hangon) tekintélyesebb ennél, melyet vezérelni én valék szerencsés. A muszkáktól körülvétettünk, menekülés nincs. Én harároztam meggyőződésem szerint, határozatomba beleegyeztek; Eos Ernő, Leiningen, Pöltenberg tábornokok — mindnyájukra rá mutatott, mintha be akarná őket mutatni, azok pedig Görgeyre, róla a földre, a tőidről reánk és a legénységre néztek. A közlegénység felénk jött a sorból, de Görgey visszaparancsolta — Uraim a hatalom a kezemben és én tudni fogok azzal élni. A fegyvert letettük feltétlenül". Itt nagy szünetet tartott. Látszott az is, hogy e szó kimondása nagy megerőltetésébe került, de látszott az is, hogy leste mindnyájunkon szavai hatását. Seholról egy hang sem jött. „Azonban én amnestiát remélek. Leszuek, kik árulást gondolnak, a história is. ki tudja, mit fog mondani; lesznek olyanok is, kik most is gyözedelemröl álmodoznak. Ha van még valaki — s e szavaknál kihívóan nézett körül — ki elég oktalan azt hinni, vagy eröt érez magában harcolni, az halálfia lesz. „Valamint eddig, ugy ezután is engedelmességet van jogom követelni önöktől. Szökni senki se merjen, mert én szavamat adtam. Ezt mondják meg a többi zászlóaljparancsnokoknak és tudassák a legénységgel. — Nem tudom, találkozunk-e többet. Köszönöm önöknek a bizodalmat és szeretetet, mivel eddig hozzám viseltettek. Isten önökkel!" Görgey beszédét — irja tovább Székely — sehol egy hang se szakította félbe, még a sóhajtásokat is elfojtották mindnyájan, ki azért, hogy félt, ki pedig, mert már belenyugodott. Senki sem szólt a másikhoz, nem tudtuk, ki van mellettünk, ki ellenünk. Görgeinek mindég voltak emberei a táborban, kik titkosan referáltak, most is lehettek.' H Zerdahelyi izzadt homlokát törülte és szemeiből a kihulló nehéz könycseppeket, Kiss Ernőnek pedig a szemeiből ugy folyt a könny és ugy sirt, mint a záporeső, azoabaa hangtalanul. A, többi II. Az iskola jellege vallás szerint. III. Az illető iskolánál rendszeresített tanítói állomások száma. IV. Az újonnan alkalkalmazott tanitó vezeték-és keresztneve. V. Üresedósben, vagy újonnan rendszeresített állomásra választotott-e meg? VI. Mely megyéből és községből jött jelenlegi állomására? VII, Tagja-e az országos tanítói nyugdíj-intézetnek? VIII. Az eltávozott tanító vezeték- és keresztneve. IX. Mely megyébe és községbe s minő iskolához távozott? X. Tagja-e az országos tanítói nyugdíjintézetnek? 26. §. Ezen utasítás a r. t. városok polgármestereinek, a járási íöszolgabiráknak, továbbá a járási föszolgabirák utján az összes községi elöljáróknak, illetőleg községi bíráknak és jegyzőknek s a községi iskolaszékeknek, továbbá a megyei alispánnak s a megyei kir. tanfelügyelőnek, tudomás és további mihez tartás végett kiadatik, ezenkívül a kemény papírra felhúzott példányok a főszolgabíróknak azzal adatnak ki, hogy hagyják meg a községek elöljáróinak, miként ezen utasítást a községháznál azonnal függeszszék ki s ott folyton kifüggesztve tartsák. Ugyancsak ezen utasítás egy-egy példánya az az egyházi főhatóságok utján minden iskolaszéknek, illetőleg minden lelkésznek és tanitónak megküldetni határoztatik, s az egyházi főhatóságok felkéretni határoztatnak, miként utasítsák a főhatóságuk alatt álló iskolaszékeket, hogy ezen utasításnak kemény papírra húzott egy-egy példányát a czél érdekében minden egyes népiskolában szintén függeszszék ki s azt az iskolában folyton kifüggesztve tartsák. ss Veszprém vármegye legtöbb államadót fizető megyebizottsági tagjai 1891. érben érvénynyel bírandó névjegyzékének tervezete. Gróf Esterházy Móricz 43985 frt, gróf Festetics Pál 20498 frt, báró Hornig Károly 19455 frt, gróf Nádasdy Ferencz 12364 frt. Supka .Jeromos 11575 frt, gróf Esterházy Ferencz 9625 ft. gróf Vallis Gyula 9320 frt, Ihász Lajos 8919 frt*, ifjú gróf Esterházy Ferencz 7004 frt, gróf Draskovics József 4568 frt. Freystädtler Antal 4555 frt, gróf Erdödy Ferencz 4482 frt, id. gróf Esterházy Imre 4146 frt, Tóth Kálmán 3939 frt*, gróf Esterházy György 3678 frt, gróf Festetics Andor 3357 frt, báró Fiáth Pál 3215 frt*, gróf Esterházy Béla 3106 frt, Puzdor Gyula 2990 frt, Tal lián Lázár 2844 frt, Pribék István 2836 frt, gróf Draskovics György 2811 frt, Jankovics Dézsán József 2737 frt, gróf Bathyány Elemér 8690 frt, Kemenes Ferencz 2651 frt, id. Purgly Sándor 2460 frt*, Cseresnyés Ferdinánd 2380 frt, Lamm Miksa 2347 frt, gróf Zichy Ferraris Lajos 2098 frt dr. Palotay Ferencz 2052 frt, Nagl Adolf 1843 frt, Wertheim Armin 1801 frt, dr. Bezerédy Viktor 1719 frt*, báró Bornemissza Gábor 1669 frt, Vogronics Antal 1660 frt, Kenessey Móricz 1588 frt*, dr. Sárkány Miklós 1569 frt, Lamm Armin 1566 frt, Devics József 1433 frt, Pap János 1429 frt, Molnár István 1416 frt*, Kun György 1405 frt, Dr. Puk Gyula 1312 frt*. Nagy Károly A *-s?al jelzettek adója kétszeresen számíttatott. tábornokok és nagy emberek, ugy látszik, már kisírták magukat, nekik nem voltak könnyeik." A fegyverletétel hire, mint a villám ugy járta be egy perez alatt az egész tábort. Görgey ezután a huszárokhoz lovagolt, ott is elmondta idézett beszédét. Nyugodtan hallgatták itt is. Azután viszszatért táborkarával Világosra, és a tábort csak akkor szállotta meg az általános elcsüggedós. Karabelli őrnagy — irja Székely — nyakamba borult: „Fiuk — úgymond — én megyek, mert ha a német rám teszi a kezét, azonnal felakasztat. Isten áldjon meg benneteket. Mindnyájunkat megcsókolt, s elment. Példáját mások is követték". Igy nyugodott le utoljára a nap a független Magyarország felett. Azután éjjel, ez utolsó éjjelen puskaporkószletüket, töltényeiket a legtöbben az őrtüzekbe dobálták, egymást érte a robbanás, mások ugy lődözték ki töltényeiket, ez /volt a pusztítás éjszakája, ha már övék mi sem maradhat, ne jusson semmi az ellenség kezébe se. A huszárok közül néhányan lóra kapva elbujdostak, mások leszúrták lovaikat, sokan szabadon bocsátották, voltak kik ruhájukról a zsinórt lefejtették s bujdosásnak indultak, de a sereg nagyobb része mégis együtt maradt. Irtóztató éjszaka volt ez, az egyik helyen dalban, a másikon káromkodásban öntötték ki hadaink elkeseredésüket, ölelkezés, búcsúzás, dalolás és néma könnyezés, trombita és dobszó, lónyerítés ós lóhörgós vegyesen váltották fel egymást, igy folyt le az utolsó éj a független Magyarországon, mígnem felvirradt aug. 13-a a fegyverletétel napja. II. A világosi fegyverletétel. Forró nyári nap volt aug. 13-án midőn d. e. 10 óra tájban Görgey kijött Világosról táborkarával, s megindította a 1310 frt, Eötvös Károly 1298 frt. Magyar János 1280 frt, Bauer Károly 1277 frt. id. Bélák István 1269 frt, Perczel György 1264 frt, dr. Jánossy Gusztáv 1241 frt, Tóth Ede 1241 frt, Schrikker Imre 11 Tó frt, Löwy Adolf 1105 frt, Emresz Gyula 1091 frt, Hanauer Béla 1083 frt* Kenessey Károly 1072 frt*, Marinczer Antal 1072 frt*, Spitzer Ignácz 1068 frt, Szab.'. György 1060 frt, dr. Fehérváry József 1026 frt. (A most következők 1000 frton alól fizetnek) Weisz Sámuel, Hunkár Dezső, Berger Gábor, Wittmann Ignácz. Szalay Mihály, dr. Rédey Gyula, Bibó Dénes, Jerffy Adolf, Kovács Gábor. Fleischman Ignácz, Szabó Imre. Ruttner Sándor, Fromm Miklós. Pick Ignácz, Hunkár Sándor. Mihályi Sándor, Bot t ka Mihály, Ányos László, Zárka Dénes, Pencz Józsf, Galamb József, itj. Schlesinger Mór, Schrikker Sándor, Pap Ferencz, Eöry Farkas Kálmán, Rikóty Ede. Pápay Kálmán. Dr. Kenessey Pongrácz, ifj. Bélák István, Wohlrab János, Sörös Zoltán. Wertheim Sámuel, Néger Ágoston, Báró Üchtritz Zsigmond, Barthalos István, Rothauser Sámuel, id. Berzsenyi József, Berger Vilmos, Nay Jakab, Szabadhegyi Kálmán, Eöri Szabó Sándor. Vida Antal, Kopácsy Viktor, dr. Halasy Vilmos, Báron Jakab, Rothauser Mór, Schrikker Rudolf, dr. Bélák Sándor, dr. Szivesdy József, Auerhammer Ferencz, id. Pöschl Károly, Molnár Antal, Válla Géza, Fodor Kálmán, Puk Ignácz, Steiner Mór, Czompó Gábor, Rainprecht Antal, Hofi'ner Albert, Popper Ernő, Reé Jenő, Lakat Mihály, Weisz W. Mór Kemény Andor, Fischer Károly, Schneider Lipót, Sarlay Gyula, Móricz János. Hamburger Mór, Saáry Lajos, Huszár József. Békefi'y Károly, Várady Lipót, Hunkár Dénes, Véghely Dezső, Kemény János. Kopácsy Árpád. Bezerédy Iván, Steuer József, Körmendy Béla. Horváth Kálmán, dr. Steiner József. Plosszer István. Mihályi I réza, BolniGyula.br. FiáthMiklós.itj.L'-.ik Lajos, Steiner Jónás. Blau Adolf, Forster Elek. Bódog Jánas. Kenesse}-Zoltán, Horváth Antal, Füssy Molnár Jjzsef; Bermüller Alajos, id. Martontalvay Elek, Fekete Károly, id. Gaál Lajos, Szili Horváth Pál. Csillag Gusztáv, Bognár Endre, Preisach Gábor, Tarczy Dezső, Baráth Ferencz, Bülitz Dávid, Sághy Gyula, Schmelczer Mátyás, Kubay Hubert, Veiss Elek, Kovács István, Bezerédy Lajos, Csekö Gábor, Fischer Manó, Kovács Elek, Wolf Sándor, Iglauer János, Sándiy István, Paál Dáftee, Németh Péter, Stern Ignácz, Bruk Sámuel, Szőke Károly, Stetina Vincze, Klein Jónás, Politzer Áron, Csepely Imre, Saáry Miklós, Répásy Mihály, Mozgay Antal, Lengyel Sándor, Margalit Lajos, Ajkay Miklós, Lövenstein Adolf, Hauptman István, Polkák Manó, Szebauer János, Obermayer József, Ban vart Gusztáv, Szőke László, Lázár Lázár, összesen 201 tag, az utolsónak felvett Lázár Lázár adója 323 frt. TÖRTÉNELMI NAPTÁR, Ötödik évfolyam. — A Pápai Lapok számára irta TI BOLD ÜZSÉB. — November hé 2. — 1867. a római pápai csapatok Mentánánál Garibaldi szabadcsapatait megverik. seregét Világos és Szőlős közt elterülő térségre a fegyverletétel színhelyére. Még egy utolsó követ jött Rüdiger orosz tábornoktól Görgeyhez azon kérdéssel, szándéka-e tehát valóban a fegyverletétel ? Az igenlő válasz megvitetett, s erre megindult az orosz hadsereg a mieink felé. Seregünk már megállapodva várt reájuk, s minden arcon a fájdalom és a mély bánat ült. Siri csend seregünkben, mintha csak temetőben járnánk, csak a hátulsó sorokból hallható egy egy átkozódás. Tábornokaink díszbe öltözve várakoznak, mialatt Görgey előre lovagol az immár lötávolba érkezett orosz vezérhez, s katonásan üdvözölve Rüdigert, átnyújtja neki a sereg jegyzékét, a mely szerint seregében van 32326 ember, 144 ágyú, 7967 ló, 60 zászló, 28063 ágyutöltóny, 34500 puskatöltény, 42700 pisztolytöltény, 20395 puska, 3235 pisztoly, 6783 kard;, 13848 tölténytáska. Á jegyzéket véve Rüdiger Görgey kíséretében táborunk felé lovagol, felhangzik az utolsó vezényszó, a sereg tiszteleg, és utánna gúlákba rakja fegyverét. Majd a huszárokat szállítják le lovaikról, s mig a honvédség tölténytáskáit dobálja csomókba, ezek kardjaikat a parancs szerint a nyeregkápára akasztják, s mig ezek történnek az orosz hadsereg négy oszlopban veszi körül mind a négy oldalról hadseregünket, hogy a lerakott fegyvereket, s a huszároktól lovaikat átvegye. Egy jelei; volt huszár irja e helyzetről: „Már azt az egyet, hogy mi is szálljunk le lovainkról, nem akartuk megtenni, de midőn Görgey csapatsoraink elé állván azt mondotta, hogy ha le nem szállunk lovainkról, tüstént kereszttűz közé vétet bennünket, erre mit volt mást tenni, mint fájdalmasan s megtört szívvel lovainkról leszállni, s azokat a muszka lovasságnak egyenként átadni. Még fáj-