Pápai Lapok. 17. évfolyam, 1890

1890-02-02

Társadalmi bajok és a kisipar veszedelme. Irta FFXYVF.SSY FF.RF.W.Z. III. A legjobb akarat gen foghatná rá Witte adóreformjára, hogy a/ valami na­gyon népszerű lenne. I*»- bél a szoczialis baioknt népszer fl reformokkal nem is lehet meggyógyítani K bajok oka a tilHrmt lés, mely egyenUl azzal, mikor az emberi u-st toivtoii és folyton táplálta tik. Í Igy tiiltoiiive. tultelve van. HIÍ aztán nem egy veszélyes betegségnek rálbatík szülő okára. KéSaetOrszág s mi tagadás, a leg­több állani ily ..túl tömött" állapotban \ati jelenleg. \ természettan és technika foly­tén és folytén íi.i meg új vívmányok táp­lálékaival terhelik neg a társadahaat, mely visszaél a nagv kinálattal. Pedig a mér­tékletesség itt hasznos gyógyszernek bizo­nv uliia. Talán semmi som világítja meg joh­bal e/. állítást, mint a papírpénz feltalá­lása, a annak használatával űzött vissza­élés hátránya. A papírpénz tagadhatatlanul óriási előnye volt az állam közgazdasági életének, de annak mértéktelen felhaszná­lása nem egyszer idézett elő mar közgaz­dasági cl isist! A mértékletes használás emeli épell aa értekét minden vívmánynak. \/ ablaküveg használata is kelleme­sebbé, melegebbé s egészségesebbé tette a Likasokat. De a ki azért sohasem nyitja ki az ablakot, arra nézve az ablak nem ha­szonnal, hanem veszélylyel jár. Ellenmon­dásnak látszik, pedig csak egymást kiegé­szítő dolog az. bogy a sz.ohát fűtjük is. szellőztet)ik is. Ily látszólagos ellenmondás, bogy az uj kornak kfllönben hasznos v iv Hiányait megadóztatják. \ különböző érdekek kivánatoa har­móniája is egyébiráni Witte mellett szél, s a foldllliv elés. ipar és kereskedés Csak ugv virágozhatik, ha mindannyi egyenlő irányban fejlődhetik. Kzek közül folyton • sak az egyikei ápolni, védeni, legyezni, beteggé teszi a többit, mi megzavarja az érdekek harmóniáját. Az utolsó ötven év oly óriási Zagy­ivá emelte a na g.\ ipart és a kereskedel­met, bog} azok mái nem szorulnak többé a mesterséges fejlesztésre t dédelgetésre a többi foglalkozások, de főleg a kisipar kárára. Kpen a különböző érdekek harnio­aiájából folyik, bogy az egyiknek egy ol­dala kifejlesztése ártólag hat az e^ész or­raaiamnsra. \ nagy értékfl a jelentóségi privilé­giumok, melyékkel például az állam a ke­reskedelmet Németországban felruházta, annyi tömérdek emberi VOBl a kereskedői pálvara. hogy a mnltkori népszámlálás ered­ményének kihirdetése alkalmából magok a a manchesteri lapok adtak aggodalmaik­nak kifejezést. A mesterségesen teremtett veiseiiv áztál mindenféle mai hinatiokra készteti meg azol kereskedőkéi is. kik an­nakelotte irtóztak volna czégjök ilyetén való bepiszkHásától. A csőd ma már jó üzletté \alt. Az ezerféle drágábbnál drágább reklámokat utóvégre is a közönség tizeti meg. Az ilv kereskedés, melynek legtöbb erejét a mes­uralkodásának lörtónotét Miután többfélét föl­emiitett, s néhány pillanatnyi szünetet tartott, igy folytatta .. I.egnev ez.ete.sebb esemény az elhunyt szentsége- atya > 11 a! k. •. lá.sá nak t"i iiuetélien az, hogy a Jézus társaságát feloszlatta." A közönség, különösen a papság e sza­vakra még jobban kezdett tigyelni. ..Az elhunyt szentséges atya eltörölte e kitunö testületet, mely az egyház korul való sokoldalú érdemei által soha cl nem hervadó babérokat szer/eii magának." (t.sszené/.iek a papok No! gondolták ma­gukban, ha te a ezsuiiákat dicséred és nem a l'ápát. )a] aeked, mert ma utószor prédikáltál a teuiplouiliau. l'oinpa moraj és zúgás hallatszott a ko­B&BSSg ré-zéiu|. mely ez által akarta, kivéte­lesen, kedvenc/, szónoka iránt nem tetszését iiyilv ánitani. Da a BBOaofc mindezekéi tigyclmén kivul hagyva, neki lelkesedve még haogooabbaa foly­tatá .. Jézus tái s.tságának eltörlése a/, cllnoiyt szentséges atyának nem csak legnevezetesebb, de egyszeroiuin I di eérnteanbb, legeoaélyesebb, sőt, merem mondani, Istentől sBgalaaasott leg­bohsel.b cawlejmdata volt. Ugj t.it ... mint az ügyes ás okos hajós, ki. ha viliar támad a tengeren, először a silányabb, utóbb az értékesebb terheket háuyogat |a a vízbe, és ha ez sem használ, akkor ínég az aranyat, ezüst.a és a legdrágább gyöngyöt is a ten­gerbe dobja, csakhogy a hajót megmentse. Az elhunyt .szentséges atya is. midőn látta, hogy veszedelmes vihar szállja meg zseni Péter ha­jóját, még legdrágább kincseitől a jezsuitáktól is íneglosztotta magái. < .saklcgy az egyház ha­jóját biztosabban kormányozhassa.' 1 Ks Ion álmélkodás a pap.>k kozott. JJeuépie, az exjezsuita kifogott rajtok. cftcíwjij c'valiuáii, LulcUí.-, plébános. felségesen fennálló Velsell.V leigázása ra kell fordítani, csak félig lebet produktiv. Az eredmény, mit Witte ajánlott adó­reformjával elérni vél. még a legkímélete­sebb mód mellett i> szerinte már az emő évben .ion millió máikat tenne ki. mely nemsokára megközelítené az 1000 millió márkát is. Összefoglalva okoskodását, ez a kö­vetkezőkből all: Korunk gazdasági beteg­sége nem tálnépességből, de a túlterme­lésből ered. Kz nem a magintoke mai for­májában alapszik, hanem azon erőfelesle­gen, melyet a modern termelési rendszer, tőle" a gőzgépek által azolgáltat. A/ erő­fenntartási törvény szerint nem lehet e bajt máskép tdliáritani. mint hogy elvinni onnét azon eréfelesleget, a hol ez a gaz­dasági életnek árt. s felhasználni a/t a/ összeség hasznára. Kz pedig csak a mo­dern erőknek, a kőszénnek és a gépnek megadóztatásával lehetséges, melyek he­lyett jelenleg a modern állam az emberi kéz munkáját adóztatta meg. s védi a gé­peket, s az ezeket leginkább felhasználó kereskedésnek privilégiumokat biztosit. Kz az igazi oka a SZOCZÍalÍ8 bajoknak, nndv et. minden jelenségeivel együtt csak ugy lehel megorvosolni. ha megadóztat­ják a modem gazdasági erőket A leg­egyenesebb és legtermészetesebb ineg­adóztatási módja a modern termelési esz­közeiknek, a koszén és a Bzállitás-köz­lekedés adója. .Mindkét adónem igazsá­gos s czélszerü. Kzek tlll.ljdoiiképen csak a fényűzést és a kereskedelmet terhelik, de ezl is csak oly mértékbeli, hogy a szolid reális kereskedések a szoczialis viszonyok egészségessé tétele mellett, inkább nyer­nek, mint vesztenek. Az érintett adok ho­zadéka kevesebb ingadozásoknak vau ki­téve, mint egyéb adóké. Igénytelen véleményünk szerint is e reform kétségtdelnfi] egészséges társadalmi viszonyt van hivatva létesíteni Németor­szágban, Ind a soczíalía kérdés a munkás munkakérésének kérdése. K kérdés ész­szerű megoldása sürgős szükségkép all a Zok ehitt. kiknek a közélet alakításához sza­vuk van. Az nem áll. mintha a német munkás­osztály már természeténél fogva coanaa­nista s forradalmár lenne, A német mun­kásnak van érzéke a tulajdon-, s a jog hánt, szereztetett az egyéni erővel, vagy örökség utján. Távol van tőle a vagyon­felosztási gondolat, Csák lle sértessék Illeg öntudata azzal, hogy az fi egyedüli va­gyona munkaképessége, a társadalom előtl nem számit. Az sem áll, mit igen szeletnek a munkásokra és a kisiparosokra ráfogni, hogy könnyei hagyja Otl hazáját, s kiván­dorolni szeret. Hiszen a kivándorlás ko­rántsem fekszik jellemükben. De különbéi is mit ád a ..haza" a munkásnak 'i! Köve­telni követel tőle szeretetet, ragaszkodást Vért s életei. és ennek fejében egj egész életen keresztül adókat. Igaz. hogy a munkaképtelen szegé­nyekről elismerésre méltóság van gondos­kodva, de nincs ügyelem a munkaképesekre. \Z ..Allgemeines Kalldl eeht" (II. rész :Í'.I CZÍIIII elrendeli ugyan, hogy a kiknél csak az eszköz I az alkalom hiányzik, hogy magái s csaladját fenntarthassa : az a neki megfelelő munkára úlasittassek. K jóakarat azonban csak akarat maradt ; az is csak a papiion. .Minél inkább elismeri azonban a tár­sadalom «• kérdés fontosságát, a minél in­kább irányul a törekvés e kérdés megol­dására, annál több a több eltérő utak. i módok ajátiltatnak, melyek a czéltól inkább távolabb visznek. He kell latna a közélel intézőinek, hogj a socziális bajok oka. az állani hamis es félszeg magatartásában áll, szemben a modem termelési eszközökkel! \mig ezl az alapját a betegségnek meg nem szüntetik, hiába való küzdelem lesz, a betegségek egyes symptomáil orvosolni. Kémetországról szólt általán ez igénytelel tanulmány, mert az annak alapját képező tárgy főleg erre vonatkozott. De mindenki, a ki ismeri a magyar viszonyokat, megtadja találni, mennyire vonatkoznak e sorok Ma­gyarországra is. Sem mesterséges eszközökkel lehet a mnnkásosztályoi es a kisiparon segíteni jó| Írja Wille inert ez felesleges is. ártalmas is. i sak döntessenek le azon elő­nyök s privilégiumok, melyek jelenleg a kis ipar kárára, H inasok javára ok lielkul feuaállanak; szűnjék csak meg a tőké­ink kiváltsága, g emeltessek csak a mun­kás legalább is egyenlő rangra a lelketlen géppel: a bajok orvoslása sorainkban is­mertetett adóreform alapján, a vele az egészséges közgazdasági viszonyok megte­remtése, kétségen felül áll! tenyész-bikák. tehenek és üszők. 3. Sikerült keresztezést! tenyész-bikák, tehenek és üszők. Dijak: Nagyobb tenyésztők és tulajdonosok részére általában fokozatos minőségű díszokle­velek. Kisebb tenyésztők és kisbirtokosok ré­szére : a) Bikáknál, tekintet nélkül a faj- és korra és különös tekintettel a községi tenyész­bikákra : 1-ső díj 60 üt. 3-ik díj 80 frt. 8-ik díj 90 Irt. 1. Tehenek és üszőknél, tekintet nélkül a faj- és korra: 1-ső dij 80 frt, 2-ik díj 2ö frt, :i-ik dij 90 frt, t-ik dij 15 frt, 5-ik dij 10 frt. //. .Iiiin,!,. I. Apa- és anya-állatok, te­kintet nélkül a faj- és korra. Dijak: Fokoza­tos minőségű díszoklevelek. ///. Sertések. I. Tenyésskanok és em­sék, tekintet nélkül a táj- és korra. Dijak: Nagyobb tenvész.tök és tulajdonosok részére lokozatos minőségű díszoklevelek. Kisebb te­nyésztők és birtokosoknak, és különös tekin­tettel a községi tenvész kanokra : 1-sö díj frt, 2-ik díj 15 Irt, 3-ik díj 10 frt. 4-ik dij 5 frt. IV. Hiiiim'iiL. 1. Ludak, tyúkok, puly­kák, kacsák és galambok, tekintet nélkül a faj- és korra, Dijak: Nagyobb tenyésztők és birtokosok részére fokozatos minőségű okleve­lek. Kisbirtokosoknak: 1-sö dij In frt. 2-ik dij H frt. :i-ik dí.j «i frt, 4-ik díj 4 frt. Kiállíthatok: Szarvasmarhák, juhok és sertésekből csakis \ eszpréminegye területéről oly tenyésztők vagv tulajdonosok által, kik­nek a kiállitandé állat legalább is félév óta tulajdonát képezi. Tenyészállat bizományosok és importeurök bárhonnét is sziveseu láttatnak. Pannának Iriállithatók az ország terüle­téről bármely tenyésztőtől. A bírálóbizottság, az erre felkérendő el­nök által, a kiállitás megnyitása alkalmával a megjelenendő közönség köréből alakittatik meg, a mely működését azonnal megkezdi s az ered­ményt ki is hirdeti. Joga lesz a biráló-bizott­ságnak. hogy a lentebb megállapított dijakat a k. .fül menyekhez képest újból szabályozhassa, esetleg azokat lel is emelhesse vagy szaporít­hassa. A birálat eredményének kihirdetése után a kiállított állatokból azok, melyek a tulajdo­nos által eladásra Lejelentettek, azonnal elár­vereltetuek. Kikiáltási ár a tulaj.Ionos által előre bejelentett összeg, melyen alul eladás nem eszközöltetik . a kikiáltási áron felüli, vagyis a teljes eladási ár a tulajdonost illeti minden levonás nélkül. Fizetés azonnal kész­pénzben történik. Községeknek a gazdasági egyesület a vételárt a szokásos három féléves kamatnélküli részlet visszafizetésre előlegezi. Az. eladott állatok • kiállitás bezárta előtt el nem vihetők. Itekea sokról és állásukról a ga'.dasági egyesület gondoskodik, ezek, valamint térdij a kiállítókat nem terhelik. A szarvasmarháknak azonban lánezezal vagy kötéllel ellátva kell lenniük. Gondosáé és takarmányozás a kiállítókat illeti. Klóleges bejelentés és megbízásra a gaz­dasági egyesüli, i ugy az állatok gondozásáról vagy takarmányról jutányos áron gondoskodik. Bejelentések bármely alakban a gazda­sági egyesület titkári hivatalához Veszprémbe intézendok. Tartalmazni kell azonban a beje­lentésnek s világosan (eltüntetendő a kiállí­tandó állatok darab száma, faja, kora, neme és származása, valamint eladás esetére az eladási ár. .1 In /i li ni'/sí••/,• legvégső határideje IH90. évi tnajus tut ÍO-ik napja. .1 ktalUtaa megngitága májas, hó 30-án ihliluti'.) urakor, hezáráea 31-énd.u, I óiaknr Iniiil. A kiállításra bejelentett állatok május hó 20-én délután IÍ .'.iáig a kiállítás helyiségeibe beállitandók, melyek a kiállitás berekesztése előtt el nem szállíthatók. A kiállítás látogatása díjmentes. veespréaíben, 1890. évi január hóban. A ..\ eszpréininegyei gazdasági egyesület" is. es kir. kamarás, főlapén elnök. hik.ii. kerekek lyukat törnek rajta, de jaj auuak, ki az ntczán kocsizni kénytelen, helyén legyen agyveleje, mert akár a rázó szerkezetű rosta, ágy megrázza a kocsi az embert. De pardon ! — az igazság kedvéért vall­juk be, hogy mégis voltak háziurak kiknek talán a piszkos hó sem az udvarán, de sem az utezáján nem fért már el; ezek kihordatták, — de lássuk hová ? — Kgyrésze a mátyusházi köz­lekedő ut két oldalára a vámháztól a vas­útig, a másik a laki utczára a temető és há­zak közötti útra, a harmadik rész már nem csinált magának még ennyi faradságot sem, ha­nem leháuyatta a borsosgyöri vámházon belül az országút két oldalára, mindenütt az utárko­kon belül az uttestekre; most még e hótöine­gek az utak két felén olvadoznak, — mert széthá'iyásról szó sincs, — addig az ut közepe folyton ázik. sáros, lyukas, szóval járhatatlan. No mái- Papa város urai! — ily vad állapotot a legkezdetlegesebb regulában evicz­kélő falusi bír', sem tűrne meg faluja utezá­ján, vagy közvetlen hatósága alá tartóz.', köz­lekedési utján. Pápa város pedig eltűri, meg­engedi, az utaz.', és vámot fizető nagy közön­séggel szemlieu. — Minek ide hát szépitészeti l.izottság ? Tiltakoznunk kell az utazó és vámot tizetö közönség érdekében ezen eljárás ellen, hogy az egyesek privát passziója vagy lomha­sága folytán, a közutak járhatlanná, piszkossá s a közlekedésre, közegészségre ily károssá tétessenek. Még Kutyabagoson is van ina már annyi jó izlés a kupaktanácsban, hogy a hol utcza átjáró vau, ha csak egy lapátnyi szélesség­ben is elbányatja a sarat, Pápa városában ily előzékenység, ha csak a lakosság gvengédebb neme iránti figyelemből is. nem jut eszébe senkiuek sem. Est is a szépészeti bizottság jó ízlésére hagyják-e ? — \ égre ez úttal még egyet. Vasárnap és ünnep napokon különösen a főtéren, a Griff sarkánál, s a templomok körül, az utc.zák jár­dáját pajkos paraszt suhanezok. ácsorgó töme­gek állják el, kik félre nem térnek senki elől sem, azért locn-pocs időben akár hány tisztán öltözött előkelő nőt vagy férfit leszoritanak a járdáról, aki hogy sem tolakodjék köztük, kény­szerítve van bokáig érő pocsolyákba gázolva e naplopó csoportokat kikerülgetni. Hát kérjük szépen, azok a város pénzén tizetelt zsinóros rendőrök nem tehetnél.ek-e annyi szolgálatot annak az intelligensebb kö­zönségnek, ki a városi adó és kövezet vám na­gyobb részét lizeti, hogy az ilyen diskurálni ráérő csoportokat állítanák a járdákról le, kik­nek úgysem lehet sürgős dolguk, s tartanák szabadon a járdákat azok részére, kik ünne­pien öltözve Istenükhöz imára menuek. vagv teendőik után sietve szeretnének járni. Minekelőtte a szépitészeti bizottság meg­alakulna, ajánlanánk szíves megszivlelésűl eze­ket Pápa városának. clw,,iJni|ffi|. TÖRTÉNELMI NAPTÁR, oiöilik évfolyam. A Pápai l.apok számára irta TIIIMIJ) ÖZSÉB. — Február hó 2. 1871. Eötvös József ki­tűnő író, publicista, mind az 18-ts, mind az l*i'>7. éri magyar ministerium tagjának halála Budapesten. Február hó 3. — 1867. Beleredi gróf nu­nisteriuina Bécsbeu megbukik a a líei.hsrath eszméje elejtetik. Februárba í. - 1794. a franciaconvent a francia telepeken levő tekete rabszolgák sza­badlábra helyeztetését kimondja. Február hó ~>. — Kr. sz. e. 2. Octavíaaaa Angustus a .,Fater patriae" melléknevet veszi föl. Február hó G. l*n7. a brit parlament Londonban a rabszolgakereskedés eltörlését ki­m< >ndja. Február hő 7. 1564. Boonarottí Mic&el Angalo, minden kor legnagyobb fóstészeinek egyike, meghal Rómában. Február hó 8. — 1576. Báthory István erdélyi fejedelem, mint megválasztott lengvel király, az erdélyi és lengyel követek előtt Med­gyeseu a lengyel királyi trónt illető esküjét leteszi. Tenyész-állat kiállitás és állatvásár! A . Veszpréinuiegyei gazdasági egyesü­let" 1890, évi május hó 3<>. és iJl-ik napjaiu Veszprémben a püspökségi külső majorban „te­li vész-állat kiállítást és állatvásárt" rendez. A kiállitás tárgyai J. Sinn niitnrhiík. 1. Magyar fajú te­nyész-bikák, tehenek éa üazök. 2. Nyugoti faja A ko/önstr. köréből ). A „Pápai Lapok" legutóbbi számában volt olvashat.'., hogy Pápán egy ...szépészeti bi­zottság" volna alakulóban ; — épp e hír hangot adott a többfelül és többször hallott pana­szokra, mert igaz az, hogy angyalian szép do­log az. ha egy népes városnak van szépészeti bizottsága, de a mindennap látottak után, ez Pápára még korai intézmény volna, itt előbb egy köztisztasági, utak, utczák és járdák tisz­tán tartására alakulandó bizottsági a volna égető szükség, — lut ma nincs ki erre felügyeljen. Hónapokkal előbb a lei Pápa varosára is óriási tftmftgbfin zúdult alá, és rá rögtön lát­hatta minden halandó, hogy a kedves házi urak az udvai helyiségeikből a havat szeme­testül együtt egyszerűen az utczák közepére hányták ki, s ott valóságos szibériai hótorla­szokat alkottak, ugy hogy a gyalog vagy ko­csi közlekedés csak láb és nyak niogkoczkáz­tatásával volt megejthet": a házak dezsás pesz­tonkái ráadásul e hótorlaszok tetejébe öntözték a mosogató levet, s hogy a kép változatos le­gyen, az átázott hó jéghalinokká fagyott. E fa­gyos tömeg Isten jóvoltából ma már olvad, a *) R rovat alatt közérdekű felszólalások díj­talanul közöltetnek, tartalmukért azonban nem vál­lal felelősséget a Szcrk. KÜLÖNFÉLÉK. Rudolf trónörökös halála napjának évfordulója! kegyelettel ülték meg országszerte. A lapok visszaemlékező csikkeké! hoztak, s a fővárosi templomok­ban Reqaiem tartatott. Kz általános rész­vél tanúja azon szeretetnek, inelylyel a nemzet az oly megrendítő véget ért királyfi iránt viseltelelt. Megyénk azon három dunántúli vármegyéhez tartozik. melynek partját szépséges Balatonunk mossa. A Balaton­nak érdekében indult meg pár évvel eze­lőtt az a nemes mozgalom, a mely a ..Ba­laton egylef'-el létre hozta. Kllliek érde­kében gyűléseztek a három megye képvi­selni, derék megyénkbeli képviselőnk Be­zerédj Viktor háznagy tapintatos elnöklete alait. A Balaton eggtet is belátta, hogy új­ból fel kell vennie régi tevékenységét, s minthogy elnöke Fenyvesen Kerencz. már kél évvel ezelőtt ez állásáról lemondott. Ulost az egylet az Új és jobb helyzethez mért új alapszabályokat készítetett, melyet a kormány nemrég meg is erősített. A ta­vaszszal vagy talán korábban is közgyü­l'jst fog az egylet tartani, melybea az új alapszabályok értelmében elnökről kHl von. doskodni. Örömmel értesülünk, hogj e ti-/-, •égre a Balaton körül mar is oly s..k ér­(lemet szerzett Esttrháry r^erenez grófoi szeretnék megnyerni. Ha ez sikerülne, ak­kor a Balaton egylet a Balaton népszerű­sitése és jól felfogott igaz. érdekeinek | talmas előmozdítójává válnék, mi hazai ér­dekből is kívánatos! Gróf Esterházy Ferenci mint részvéttel értesülünk tüdőlobban fekszik Bécsben, l az elnöksége alatt álló Athléta bálra meg sem jöhetett, meri sai tanácsára Meiánba kell utaznia. A nöegyleti bál tegnap I tott meg a Gitt* vendéglő nagytermében. A terem feltúrni csin. páratlan elegantis. és kitűnő ízléssel volt diszitve. A háttér­ben három áriásbotfi _P. N. K." (azaz i pai nő-egylet) volt látható művészi kivitel­ben. Kedélyesség és tesztelőliséo U i.,|k,,. ilott a fényesen világított teremben a mu­latság kezdetétől. egéSZ annak v. Mert hát a mi nöegyleti mulatságaink már ilyenek szoktak lenni, kedélyesség tekin­tetében sémi kívánni valót nem IUL" maguk után és igazán kőből van unnak szive, ki ilyen alkalommal nem tini feluie­lededni a sok szép hölgy bájos mosolyánál. A fiatalság a ropogós csárdást oly ln\ tÜZZ.el járta. lOgy a Zene VéfpeZSgetŐ Ilii­méire még a nyugodtabb vérű öieg urak lábai, no még az elniaradhatlaii mániák terebélyes legyezői is versenyt látszottak tartani a tánczoló fiatalsággal Szóval si. került bál volt, melyre még igen sok kellemesen fognak visszaemlékezni a Ha­talság. mamák és papák egyaránt. Ahölgv­koszorúban mt láttuk a következőkei Bá­rányi Ilona, Bermlller Atajosné, Botka Já­nosáé, Botka Mihályiié. Bikky >.iiil . Bikky nővérek, Fleischner nővérek, fiutyás Miklósiié. Háry Jánosáé, Háry Vilma, li r­váth Káiolyné. Horváth nővérek. Koller Jánosné, Koller Ilona. Kleiník Antalié. Lóskay nővérek. Hakara Mariska. Hüllet Pálné. Meisits Jánosáé, Nyikora Ipoh Oláh Gézáné, Oláh nővérek. Potta Páli Pfeifer Gabriella, Perlaky Gézáné, IVrlakv Kanra. Pakrócz Keieiicz.né. özv. Schlesin­ger Horné, Szeipt Imréné, Szladovita M ­riska. sulyok Mariska, Salyok Aataiué, Tarczy Dezsőné, Tarczy nővérek, lak. > Lujza. Woyta Adolfné. Woyta Ilona. Zim­mermann Antalné. Az »dso négyest 30 pár táucz.olta. Előléptetés. >/upics Antal \ pápai járásbirósági joggyakoraok, legnl zalaegerszegi kir. jbiróságj aljegyző, a za­laegerszegi törvényszékhez tön ériy szoki jegyzővé neveztetett ki. Gyászjelentés. A pannonbalm Szent Benedek-rend kőszegi székházán v tagjai megtöri azivvel jelentik, hogy Szark i Kolumban, szent Benedek-rendű áldó; oki. főgymnásinmi tanár. f. é. januári 24-én. este ő órakor, kora Ju-ik. szerzetes életeink 12-i k. á Idozá fsa L r a és tanaik' ő-ik évében, az utolsó kenet szentségi felvétele után agyiázódás következte jobb létre szenderült. A boldogaltnak halt tetemet f. ho 2s-én. délután fél ötkol .' szent Benedek-rendiek házában történt szentelek után. a helybeli sírkertben fog örök nyugalomra elhelyezni. Az enges szent mise áldozatot u. e hó S0-án fogják a szent Benedek-rendiek egyházában be­mutatni. Kőszeg. 1890. jan. 27-én. A/ világosság fényeskedjék neki. A St. Benedek-rend faj lalinában mi is őszinte szívvel osztozunk. Három évi. városunkban t.dtott tanárkodása alatt kinyerte min junk igaz tiszteletét, szeretetét a boldogult, ki a fedhetetlen papi jellem s a lmz_' t;.­nár példaképe volt. Tanítványai majdnem a rajongásig szerettek. Angyali j< hirdetik a közetkező megjegyzések, ne Ivek­kel a hozzája közelebb állok halála hint fogadták: ..Kltéhen nem vétett senkinek, egyedül halálával bántott meg bennünket-" ..IIa tudta volna, hogy halálával ne. valakit, nem halt vohut meg.- „Raptus est, ue malitia inutaret aníiuam eins (elragad­tatott, hogy a gonoszság meg ne váltat­lássa lelkét I." Gyorsaság! Ruttnsr Saudi i v< prémi lakosnak. Veszprém város,, és zie gyéak egyik köztiszteletben álló derék fér Kanak, csak most nemrég érkezeti n ­nemesi diploma, holott I királyi kegy < tényét már régesrégen közölte a hivatal lap. melyet akkor mi is örömim lvk'/ • tünk. Hja! Bezzeg ha adókivetési'! «• szó, akkor nagyobb a gyorsaság, Sátor Jenő győri kir. 4."l éves korában meghalt. Temetése aagj részvet melleit lllelit végbe, a koSZOrskZ* diszitett koporsót a résztvevők több e* főből álló serege kisérte a belvárosi '•' Illetőbe. Köszönetnyilvánítás. Gról terházy Kerencz ur kellemes meglept ben részesítette a balatoii-füredi szereter házat, egy szép szarvasteheiict kin ajándékul'az intézel részére a káptalan* 1 uradalomból, melyért köszönetet iiyilválUtH l'.v ezúton is 1890. jan. 89, a balatoa-mra" szeretetház igazgatósága. — Veszprém rendőrkapitányt kap. Régóta üresedésben állett y»y l ") ^

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents