Pápai Lapok. 17. évfolyam, 1890

1890-10-12

a vidéket mindi? leszavazhatják, tití figura docet, A mostani megyegyűlésen is még a káptalan is eljött szavazni. Hetvenen jéftl felül lev"' korú kanonokjaink, élükön Pribék, Tal lián püspökökkel, mind eljöttek, hogy Fenyvessy indítványa ellen szavazzanak. S hár ellenünk történt a szavazás, mégis örüliu-k a ténynek, mert a jég meg van törve. S minthogy lehetetlen feltételeznünk egy l'riui czikkébö! 'íiielylwii e

gy m-i* lap szerkesztőjéről nyilatkozik igy.

1 a következőket: _,Béinie t. i. Saávay Qyuhlhaa) feltalálhatók mindama tulajdonságok, melyek feljogositnnsJi bennünket remélni, hogy Titkárai-ja alatt a győri kamara virágozni fog, s ha szerzett énlemeit tekintjük, minden habozá* m-lkül öt kell választanunk. Eddigi működésében is mindenütt ..tt láttuk, hol a/. i|»ai kei-.'skeilelem ügyeiről volt szó \z eis.« győri iparon tanoncai kiállításban, mint a kiállítási hízott-ág jegyzője tőrhetlen buzgalommal vett résat, s neki íi-in agy érdeme van annak te- bekről és a kiváló súlylyal l»iró Káptaüves síkeröLen. írói t.diának remeke .A |;inró|. hogy ők esak akkor jelennek munka

1- tárgyát Bem-e onnét, a tisztes ^ . kuZ

o

v

„|,.

S(

.

n

. h

;1 Veszprém városa. iparból ateritéV 8 érdemeinek elismeré- ... ' . ... ... ... ... . ., 1 , , . . ... vagv saiat anvagi nlonyftk biztosításáról se'.]. ,sak az imént tüntete ki a csizma- ** * .ha-egvesület dkaatagaagával. A kamara va

" sz

"

: "

,ost;

"g.H''''^"k''t Jó galakulásának előmunkálataiban a vá- | kezdetnek ves/.szük és hizton reméljük. bogy e lapokban is már nem sgysser kifeje/ett az«>n kÍvánságiiiik . hogy bárcsak láthatnánk a veszprémi derék káptalant megyei ügyeink iránt érdeklődni. - októher 6-ikátél kezdve teljesedésbe Megy! Nem kételkedünk benne, hogv Pribék, Tal lián püspök urak 6 .Méltóságaikat a káptalan kitiné tagjaival egyetemben esentál rendesen kdvözólni ingjak megyénk dissterntében, hol eddig "ket "lv «.ajnosan nélkülöznünk kelleti. A leszavazott 60 tagból állé kisebb* SC"; feiebbeaést jelentett bS. I»e Hein miként a fővárosi lapukat rsélsatosas tudósító táviratok jelesték nem | hozott határozat erdeme ellen. de az ellen, hogy a Veszprém megye 71 szóból illé többsége o|\ elvet fogadott e| serelno-s katárosatábnn, mely minden igazsággal ellenkezik. Kimondotta ugvanis. hogy a roatmk részéről kiküldött bizottság működését, mint a bizottság jegyzője rendkiviili ügvbuzga lom ma I támogatta, sót i/. .«laku 1 •'» köagyfllés jegyzői tollát is •< vésette. Szóval, öt hajlama Tonaoüa aaía lenkor a kereskedelmi ég ipari ügyek közelségébe, s eme hajlam, párosalva sokoldala képzettséggel praedestinálja öt • kantára titkári állasára." Pelhivjnh a p.iuai alkerület kamarai tagjainak figyelmét >• meleg sorokra, melyek lénye-- biaonytagot tesznek Szávay mellett, sa melleit, lOgj a győri kereak. é-s iparkamara titkárává a mi tagjaink hossájárulásáS/.'.vay 'ívnia választandó nn-g. Vai Kz igaztalanság ellen lelebbe/innk igazságosnak ismert kormányunkhoz. Addig pedig minthogy most mái láthatjuk, heg] magunkra vagyunk hagyatva: segítsünk hát magánkon, talán az Isten is megsegít! 131 í'untra KO. l'o.isummatiim -st. Veszpré-invármegye Liktöberí kózgvulcse 131 eaóval •'»•» ellen tcs/ava/ta I papai es deyeeseri járásit"Ueket, i essél Konstatálta, hagy az ismert rseutlgyben nem hallgatja meg a papaiak es feveeeerieft panaszait, lliáha Veszprém-domhóvári es a tiónyö-veszpremi iett ugy a vasuti bizottság ronferentiáján. „tininvr;< jóval többet szavaz mag, mint mint a közgyűlései, epe,, magnktéd az ,„,, Vilsllt banyára. •nlekhttektöl elmondva, hagy I Tisza Lisslé e> Váradj tláborféle vasuti irány uag\ kárral jár I'ápa farosára; hiaha lett hangoztatva. bogt nekünk korántsem szándékunk az érdekeli vidék roráséra ralami előnyt maguknak kicsikarni, kmnem esak azt akarjuk, hogy a fentemlített vasótiráarbas ha es megboss- » 7)

. A. liiiiiyii- liynr-Zirezoabbitaná is | vasutvonalat. mi is Veszprém- vasatvonalról kaptárénak a >aérdekeinknekmegfelelöleg(asérí helyi ' _<;v.i-i Poggetlea Újság" legutóbbi saá-idekii magyal rnsut !» beievonaasank: mában a kővetkezőket írja: „A gönyónnm tolll Parasn, ISI ember legyárte r

**

ltTOU

*

J kmpitéae eseté,, „ekünk t. i. a győrieknek) a dunai kOalekedési voiialuii nem lesz mit keresnünk; <• vasnt\ uielt.'. keserűség hangjával el* vonal teljesei] feleslegessé és semmivéteszi inandhiUnk, hagy mi megssavastnk i ' gaiionakrToakotlolmflnknak ogjutlon élteti. ,iag> díszes iiieiíyehitzat. pedig ehhö| „ein | 'I' im'-t. Az a gal».naforgalom. melyet a I'ápa ffiffonállk, hanem esak Veszprém városának rali haszna, tilmondhittnk, hagy mi megszavaztuk Almádinak. K>--e,iek a balatoni kikötőt, pedig a l!aiatonnak szinét sem látjuk. de megszavaztuk azokat, mert bél nem \"lt bennük hasznunk. >\< 10111 roll kárunk -111. (Az az e||,.né,v. hagy I tervezett hipa-kesztlielyi vasútra meg a 191 ur is szavazott nem érv. nn-rt abban nekik >em v-dt káruk.I S >•/, itt a (5 ksdok, mely előtt megkeltett vo|n;i hajolnia a 131 biz. tagnak i*. Másnak kárán gazdagodni, nem nagv es *** szép erény! I hogy megtagad minden anyagi támoga K re/t ék ez ör«'»k igazság súlyát a »est S gőayő-győri vasútvonaltól. hanem 131-ek 1- él szónokaik által, nekünk !mmm m

í

ii -'"ríj* kifejteni, miszerint mtgntknnk azt akartak demonstrálni, hogy "k johhiin tudják, hogy aaktek mtt kárunk 1 tervezett rssntbóL »iyönvéirü legikn! Majd ezentúl 1 kinek 1 •sizina sz.oriíja a libái . i eftél panaszk..dik. 1 esizmadia nem lóg rá hallgatni, hanem majd más csizmában jár. más embert kérdez me;;. hogy igaz-e | Egyébiráni esi után ne használjuk az esernyőt. Mi megtettük a maciinkét. Tisztelettel legyen e ||el\e|l fel••mlitve. hagy l'ápáréil magáréi is nép számmal jelentek meg a hit, tag"k. pedig előre tudhatták, hogy leteszitek sza! göuy&i Dnna-ág kedveső közlekedési vo1 naláiiak köszönhetiink. azon perenben meg tó"; szűnni és az uj vasuti vég pontra. Gönyara terelődik, a mikor RZ í<ie veaetai tervezett vasutvoiial kiépiil. Kz igaz té-n\. melyet elvitatni nem , lehet. Különös és Inresa dolog, hogy Györ* 10 k. egy életképes nagv Vidék központjává fejlődőt! városnak, életerejét néhány specalans ember asándékolja tönkretenni, é-s valóban vakmerőség esen specnlensoktól az. hogy mö vökhöz tőlünk anyagi j támogatást kérnek. .Megálljatok urak! ön* , gyilkosok nem lesBttnk. • •vi város törvényhatósága nemcsak egy-két pénz-s ember merénylete ellen magát megvédje." \Jt kérdéséhez. \ ihináiiti'ili ortn .képviselők ligx elmébe ajánlva.'1 /,/./. UAHM08 gOLTÁX .Folytatás. Mindenekelőtt hatéirozzuk meg, mily osztályhoz tartoznak azok. kiket az alakulandó .Ininántiili kösmegyesület" Szlavóniába akar l;iriin<l<>ri>ltiitni, A mennyire éa a kivándorlást Agyét ismerem, a dunántúli kivándorlók óriási nagy többsége, a napssámosok éa kisebb vazva. Il"g.v is ne! Hikor győzhet Vesz- | földbirtokosok, oastályákoz tartosik, tehát mezej munkások. A mezei munkásuk uáprém megyében egy rggy ket járás a Többi ellen I 8 mikor győzhet meg a többi ja aj agy Veaspréni város elles .' .Meft lie (essenek eI fe| e j |--|| Í . bog] nem egyénié karddal folvik a párbaj, A vidéknek idejébe, prlizihe kelül Ili i tl.i«'tl megyegynlés. Az még oobsaem volt él sohasem hsz. hogy a vidék teljes számmal betudott volna rukkolni, hiszen a vidéki még lakást sem tudna Veszprémben kapni, a kosztról nem is beszélve. De Veszprém városa mindig kéznél van. Mindig Igy volt és mindig ugy lesz. hogy a *hel)beliek' ha mind bejönnek, lünk. általában, a műveltség meglehetős alacsony fokán állanak, az írás és olvasás mesterségét is csak nevük birásáig s A megszokott és jó öreg betűkkel nyomott imádságos vagy zsoltáros könyv olvasásáig vitték. Az ember ily alacsony műveltségi fokán, rend szerint, nincs kifejlődve a niini'H érzék, nincs meg az trSt Mt,tt*4U,ld$i kéfmméf az idegen áramlattal szemlén; ily tokán a műveltségnek hiányával van az ember az nsménjf ioinii foyflowsaájf

an!"] ahhoz, hogy valaki eszmén vért, lelkesedni, lemondani, küzdeni tudjon, ahhoz hogy, valakiben erős nemzeti érzés fejlődjék ki, a melyért, még anyagi áldozatra is kész, a melyért tűrni, szenvedni képes — ahhoz tiirt/lrhrh">.< ZSSJSSt értelmi fejlettség és kedélyheti ni'celtség <i: első feltétel. Kérdem, feltalálhatók e ezek a tulajdonságok a kivándorlókban ? - Kn azt hiszem nem! Az a szegény elhagyott ember, ki vándorbotot vesz kezébe, hogy keressen magáuak oly helyet, hol éhségét csillapítani és testét ruhába öltöztetni tudja, az. nem fogja drágának tartani a cserét, ha nemzetiségéért eledelt és ruházatot kap. Azt az embert, ki rá szánja magát, hogy falujából, basájából kiköltözzék, a szükség hajtja, az előtt egyetlen czél lebeg - a megélhetés, az eszközükben nem válogat, de nein is válogathat. Az ily embernek első dolga, hogy azon viszonyokhoz alkalmazza magát, a melyek közé került, hogy szomszédainak nyelvét megtanulja, mert e nékül hiába fordul hozzájuk -nem értik meg. Nem kell semmiféle külső befolyás ahhoz, hogy a települő a helyi uralkodó nyelvet megtanulja, saját érdeke kivánja azt. boldogulásának teltétele ez. Ha padig az öreg apa megtanulta idegen földön az idegen nyelvet, ugy az iin.'káhan már esak sejtelemként fog élni hogy elei más nyelven beszéltek mint ö. K/.ell állításom ellen. tudóin b-het élő példákra hivatkozni. <Ht vannak a bukovinai csángók, kik már földi mint száz é-ve hogv kivándoroltak, és ma is magyarok. Nem tagadhatom hogy ez ugv van. de ennek megvannak a maga jét okai. A csángók ugyanis nagyobb rajokban vándoroltak ki • egész falvakat alapítottak a telepítés alkalmával, amelyekben csupán <">k laktak és laknak. Ha megtanulták is az idegen nyelvet, megtarthatták a ha/.ait. inert egymás közé»tt ezt használhattéik. Nem szabad azt, sem figyelmen kivül hagyni, hogy Ausztriában a központi kormánynak nincs hatalmában az egyes nemzetiségeket átváltoztatni. A központi kormánynak nyelve ngynn a német, de az összes lakosságnak a németek mint egy :tli"

/

11 át képezik. Képtelenség pedig a 7o"„-ot a :>ii"„-l>a olvasztani; a mint nem tudták Ausztriában a cseheket, szlovéneket, lengyeleket stb. be olvasztani a német elembe, ép ügy nem tudták a csángókat sem. arra pedig nem törekedtek, hogy szlávok vagy oláhokká tegyék mert az nem felelt nn-g az egykor máskor rend szerest tett germanisálé politikának. Nem szabad azt sem felejteni, hogy Ausztria n-ni volt. nemzeti állam. • hogy osztrák nemzeti állaim-szino nem volt, nincs éf* nem is lesz soha. Az Oláttorsság vagy most már l«oinániába kivándorolt székelyek sorsa az én álláspontom mellett bizonyít. Azok egy egységes nyelvű országban telepedtek le. melynek kormánya erős, öntudatos nemzeti politikát honosított meg: az eredmény reájuk nézve elég kedvező, reánk nézve siralmas: a 106000 Oaángóból él ez idő szerint még :',IMMMI. a többi — léW i.tt: Különben, m keressünk messze szereCmMjft. Nézzünk körül. I mit, látunk s/.emeínk előtt lefolyni? Látjuk azt. hogy mindazokon a helyeken, hol a nem magyar ajkú telepit vényesek elszórtan jelentkeztek, csak egy két falut képeztek, ezek a telepit vényesek elmagyarosodtak: elniagyarosodtak még ott is. hol nagyobb területeket foglaltak el. hol egész sorozatát a községeknek kizárólag ők lakták. Ilyen a Tápió mente IPestmegye;, hol az eredetileg szláv lakosság ma már egészen magyar, s csak az itt-ott még megmaradt saláv vezetéknévből lehet egykori nemzetiségükre következtetni. Száz é-s száz község vau hazánkban hol az eredetileg idegen nemzetiségű lakosság teljesen magyarrá lett: ki tette mindezeket magyarokká ? Ki Vetköstette ki nemzetiségükből ? Kormány nem, mert lK-ps-ig nemzeti kormányunk nem volt, 1849 után ismét nem volt s a mi kormányunk volt. az bennünket is agyon gerinanizált volna, ha lett volna hozzá ereje: |s<i7 óta vau ugyan ismét nemzeti korinán vünk, de ez egy hcrendezetleii és századokkal elmaradt országot vett át, s mindenek előtt illamM akart az értzégbM formálni nem pedig magfart a németből, tótból. A társadalom? az csak mostanában ébredezik, a mit, ez tett. annak gyümölcsei esak hosszú évek után fognak mutatkozni, ha el nem maradnak. Ki változtatta tehát azt a sok idegent magyarrá 'i Senki! Ok maguk tanulták meg a magyar nyelvet, mert belátták hogy ablud hasznot húznak, hogy előnyükre van, hogy csak ugy boldogulhatnak ha az ország uralkodó fajának nyelvét elsajátítják. Minden kényszer, minden külső befolyás nélkül történt meg az átalakulás, valamint megtörténik az u világon mindenütt, hol egy elenyésző kisebbség foglal helyet, a nagy többség között s igy fog az még Szhiré-nióhnn is mi(jtörté»\\i

f ha oda irányoztatik a kivándorlás. A nemzetiségek átváltozásának ezen törvénye miatt ellenzem én a Szlavóniába való telepítés eszméjét, e miatt állítom, hogy mindazok, kik e haza földjéről oly szándékkal vonják ki Iáinkat hogy ide töllé rissza ne térjenek, reánk, nemzetünkre nézre el vannak vészre, más nyelvet, más műveltséget fognak felvenni s lassauként egészen elidegenednek tőlünk. Annak az eszmének, hogy irányi szabjunk a vándorlásnak (nem kivándorlásnak, hive vagyok: igen, mozdítsuk elő azt. hogy ha valamely helyen honfiaink elvesztették lételük alapfeltételét, egy más helyen ismét feltalálhassák azt. de nem az ország határain kivül, hanem azon leiül. Hazánk megközelítőleg sem oly népes még, mint akár a szomszédos Ausztria, akár Európának egyéb nyugati részei. Annyi hely még mindig van Magyarországban, hogy hely szűke miatt senkinek sem kell vándorbotot fogni : az ország talaja sem oly mostoha, hogy ne adna elegendő táplálékot a lakosságnak. Van elegendő néptelen vidékünk, hol BtértfÖldekre terjedő területeken sem város sem falu nincs ; ilyen helyekre irányitassél; a rándnrlás, NM| heli/esellen : a telepítés. (Folyt. köv.i Veszprémmegyének 1890. évi october 6-án és következő napjain tartott rendes közgyűlése. Gróf Esterházy Móricz főispán a gyűlést megnyitván, örömmel Qdvözlé a rendkívül nagy számban megjelelt bizottsági tagokat és a tárgyalandó fontos ügyek elintézését tapasztalt bölesességüklie és tárgyilagosságukba ajánlotta. Kantán bejelenté, hogy a számonkérö szék szép eredménynyel megtartatott, éshogy Bibó Károly és Véghely Kálmán végzett •jogászokat megyei közig, gyakornokká kinevezte, kik a hivatalos esküt éljenzéstöl kisérve nyomban "letették. Napirendre térés előtt Szilágyi József l,i

z

. tag utalva az Aradon ugyanazon Órákban tartott, nemzeti nagy ünnepélvre, nagy hatást keltett, emelkedett szellemű beszédben indítványozta, hogv a megyei közgyűlés táviratban fejezze ki az ünneplőkkel együtt érzését. Az indítváuv egyhangúlag elfogadtatván, a következő szövegű távirat küldetett el. Arad szab. kir. város közönségéhez intézve: Együtt ülő közgyűlésünkben nemzeti cértannink megdicsőülése alknlmdkil általat,d; rendezett ünnepen a honfiúi kei/i/elet és l<ílu érzetére! részt veszünk és benneteket a honfiúi kegyelet szülte nemzeti ünnepnek sikeres létrehozataláért héiléis elismeréssel üdcözlÜtik. A ni. kir. BelAgyministernek leirata, melylyel Mária Valéria föherczegnö Q Fensége menyegzőjének alkalmából o ('sászári és Apostoli Királyi Felsége által a magyar Ministerelnökhöz intézett legfelsőbb kéziratát közli, hódolattal vétetett tudomásul. Az alispáni érdekes és terjedelmes jeh-ntés elismeréssel vétetett tudomásul és kinyomatása elrendeltetett. A (TÜnyö-ÍTyör-Zircz-veszprémi és a Veszprém-dombóvári helyi érdekű vasut emlékirata Pápa városának a BánliidaKisbér-Pápa és Pápa-Zircz közti helyi érd. vasut, érdekében beadott, előterjesztésével együtt tárgyaltatván, a vasuti szakbizottság véleményével szemben Fenyvessy Ferencz a Györ-zircz.

: vonal elhagyásával a többi széibau levő megyei vasutirányokat pártolja és ezekre egyfor.ra mértékkel kilométerenként .",000 frt megyei segélyt indítványoz törzsrészvényekben megszavaztatni. Festetich Andor greif, Szabó Imre és Bélák István a vasuti bizottság véleménye támogatására szólaltak fel. mig Fenyvessy indítványát Szilágyi Jóasef és Szalatkay István pártolták. — Névszerinti szavazás kéretvén, szavazás alá a vasuti bizottság javaslata bocsáttatott, mire a beadott líi) szavazatból kitűnt, hogy „igen--nel szavazott ISI, „nem

u-mel pedig 80 megyebízottsági tag. A „nem

u-mel szavazók neveit imitt közöljük: Martonfalvay Elek, Fenyvessy Ferencz. Kis Gábor, Barthalos István, Barcza Dániel, Szilágyi József, Báron Jakab. Steinberger lupéit. Gyömörey Károly, Gazdag Dániel. Kraus/. József, Ihász Lajos, Sült József. Balassa János. Fejes Károly, Kiss Sándor, Horváth János, Szvoboda Venczel. Szabó Alttal. Ferenczi János, I'gi János, Galamb Jéizsef. Saáry Lajos, Iglauer János. Teufel Mihály, Matkovich Pál. Kürmendy Béla, Bermüller Alajos, Válla (iyula, SzauUr Ignáez, Ikerváiy Gábor, Kovács Péter, Szálai Jiínos, Búzás Kálmán. Perei Gábor, Vathi Antal, Marton Ignáez, Martonfal vay Pál, Jenéi István. Pető János, Szalóky S. Lajos, Jerfy Adolf, Ajkay Miklós. Pápay Kál mán, Vadnay Szilánk Berger Gábor, Sandl István. Sandl Vilmos, Ihász Sándor, Végh Mihály, Tarczy Dezső, Néger Ágoston, I Zichy István gróf, Hanauer Béla, Serényi Antal, Perey Lajos. Auerhammer Ferencz ifjú, Kerényi Károly. Osváld Dániel, Horváth Lajos. Ezek után kihirdettetett a követkéz-, határozat: Kimondja a vármegye közönsége, hogy a Dombóvár-veszprémi és Veszprém-Zirez-Györ-gönyöi vasuti vonalakat, mint olyanokat, a melyek a vármegyei érdekeken kívül még országos kérekedelmi és hadászati érdekek által is indokolva vannak, kiépítésük esetén egyenként 200.000 forint értékű türzsrészvénv jegyzésével segélyezi, a Dombóvár-veszprémi vonallal szemben azonban kiköti hogy az. az enyingi járás úthálózatára szükséges fedanyagot ünköltségen - nyereség-veszteség nélkül — szállítani legyen köteles. Továbbá kimondja már Biost a vármegye küzünsége. hogy miután a Bánhida-Kishér-pápai és Pápa-zirczi már előmunkálat alatt álló. és a már szintén tanulmány tárgyát képező Pápa*eaornai. Pápa-Devecser-I'kki. esetleg Pápa-herendi és Veszprém-B.-Füred-keszthelyi vonalak szintén fontos vármegyei érdekeknek vannak hivatva szolgálni: mind ezen \

a

— utakat, ha kiépíttetni fognak, a vármegye területén futó minden kilométer után jimo forint törzsrészvény jegyzésével támogatja. — végül kimondja a vármegye köaönségt hogy az u. n. előmunkálati kültségekhez járulni semmivel sem fog. Ezen kihirdetett határozatnak azon része ellen, melyszerint a két vasuti vonalra egyenként két-záz ezer forint megszavazva lesz Fenyvessy Ferencz feiebbeaést jelentett be: mert úgymond — a méltányossággal nem egveztethetö ös^zv az, hogy egyes vonalok kilométerenként nagyob összeggel dotáltassai ak az össze* tervbe vett, vonalaknál. A törvényhatósági utak épité-ére. kezelésére és fentartására vonatkozó é> 1891 és lHítá évekre szóló kültségeh'.irinvzat nagy vita után 8% útadó megs/avasasa mellett megálapittatott. Dr. Bezerédj Viktor lemondása folytán a vármegye közigazgatási bizottságánál üresedésbe jött helyre Bibó Dane« választatott meg. A vármegyei székház építési 2"

(1

. valamint a vármegyei tiszt viselő segéd, kezelő és szolgaszemélyzet nyugdíjalapjára 1% pötadönak lSíil. évre leendő kivetése a deczemberi közgyűlésre halasztatott. A vármegyének 1891. évi közigazgatási, árva és gyámhatósági bevételei ekiadásairól ásóié költségvetési előirányzat inegá Ilapitt atott. Özvegy greif Andrássy Gyuláné, a vármegye közönségének — térje halála alkalmából kifejezett részvétnyilatk..zatát niegküszöni. A kereskedelemügyi m. kir. Miniternek az állami kéizntak építésénél és fentartásánál közreműködő fuvarok vámmentességére vonatkozó igazolványok kiállítását tárgyasé leirata tudomásul vétetett. A kereskedelemügyi m. kir. Ministeriumuak leirata, melyben tudatja, hogy a vasuti állomásokhoz vezet<"> állami vagy hatósági utak kavics szállításnál kedvezményben részesülnek, tudomásul vétetett. A kéményseprési üzletek szabályozása, építkezések és az eba*b'» tárgyában alkotott megyei szabályrendeletek tervezete elfogadtat ván, kihirdetésével az alispán bízatott meg. 'Folyt, köv.; TÖRTÉNELMI NAPTÁR, ÖWdik évfolyam. — A Pápai La pok számára irta TIUOI.I) OZSF.Ii. (Méiber hé, li. 178!». Parisban * híres jakobinus clnbb alakul. Oktibér hö 13. — 1T1 T». Parisban bal el Malebrauche Miklós, híres franczia bttaaiaeati iró és szónok. Okiiber hé, II. — 1758. Hochktrhenuél Mária Teréziát tőleg a magyar seregek se^itik Keit ]>oro.sz vese- ellenében győzelemre. iKeit hősi halála., Oldóber hö /.'». - l»ií)7. Publius Virgiüu« ilaro kitűnő latin költő Hziilet4ser.sk tiszteletere Mantuában fényes emlékünnep tartatík. Októberbe, Hi. — 1631. Kolonirs Lapot gróf, bécsújhelyi püspök, később esztergomi érsek, ildornagy és bibornok születik Komáromban. Okiékér hé, 17. - 1812. Moszkvát, a francziák elhagyják, a gyászos végű visszavonulás megkezdődik. Oktober hé, Is. 1753. Cambecere* Jean Jacques Regis 17:ií«-ig második cousul (Bonaparte Napoleon az első consul,) később Napóleonnak trónrajutása után parmai hercteg. születik .Montpellierben. Hivatalos rovat. Hirdetménv. 1890. ikt. Szőlőhegyekben a méhtenyésztés ülaliSa zásáról alkotott szabályrendelet, mely folyó évi szeptember 20-án már kiiüggosztés utján L- • zététetett, a jegyzői irodában még f. hó 2t-ig mindenki által betekinthető, s ez ellen netáni t'olebbezése, beadhat.'.. Pápán, 13W. október 10-én. (hmhl Dániel, polgármester.