Pápai Lapok. 17. évfolyam, 1890
1890-09-28
XVII. évfolyam. 39. szám. *K L ni Megjelenik i II ti e n v a N a r u a p. K."»zéi-< 1 **kii sürgős közlésekre |,,|,ilikt!il rnn!ki\ üli s /. a ÍII <» k a latnak ki. i énnentetlen levelek, ismeri kezektől fogadtatnak el. Késiratok nem a.latnak vissza. A laniiak szánt közlemények a «/eilt hivatalába küldendők Pápa, 1890. szeptember 28. VT Előfizetési dijak. Kgy évre 8 frt Féi évre 3 frt. Negyed évre 1 frt 60 krnjczár. Egy szám ára 15 kr. Hirdetések Egyhasábos petitsor térfogata után 5 kr, nyilttérben 3( I kr. A dij e 1 ő r e fizetendő. Bélyegdij mindig kubai számitatik. Az előfizetési dijak s hirdetések a lap kiadó hivatalába (IÍOIIIIHTÍI Gyala papirkereskedése, főtér) küldendők. i>;i l> a v;t|,()S hatóságánál éa Uhh pápai, s pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. \ „DHIIÜIIIIIII hl kérdéséhez. \ ii..náiitiili ont. kéoviselok figyelmébe ajánlva. Irta: IIA RMOS ZOLTAX. folytatás. | A In dys szervezés, az eszközeik r-zélirányna megválasztása, már félig|. ig biztosítja a sikert: nagy raly fektetendő tehát a szervezés mikéntjére, ni.it a/ elhibázott "nervezet megbénitja Mások Mosony, Soprony, Vaa vagy Zala vármegyék szükségletei, hol az idegen nemzetiségek nagy száminál vannak képviselve, és mások ismét <>yör. Fejér avagy Somogy-é. Az egyes vármegyék maguk ismerik legjobban helyzetüket, maguk tudják legjobban hogy bol? mit? hogyan'.'' kell tenni a kitűzött caél elérésére. A helyi viszonyokkal ismeretlenek felnit ne avatkozzanak dolgaikba. Nincs kizárva az az eshetőség sem, hogy akkor, ha az egész Dunántúl egy legjobb szándékot, munkaerőt, czélta- egységes egyesületet állítana,ebben agyór: m fecsérli el a rendelkezésre álló anyagi eszközöket. Sincs szándékomban irányt szabni a dunántúli orsz. gyűl. képviselők i.tteinek. de nem fogják talán nekem rosz lévén venni ha a Dunántúl közmüvelödési ügyének miként leendői szervezésére vonatkozólag, szerény nézeteimet elmondom. A Dunántúl közművelődési ügyeit, az önkormányzatra nézve egymástól ; iggetlen, külön pénzalap vagy jövedelemmel rendelkező testület vagy esületre kellene ruházni: az egyik v.diia egv központi. Budapesten székelő . gyesület, a másik a vármegyékben szereendő fiókok. Két - különböző munka körrel télruházott egyesület létesítését azért tartóin i z.élszerünek. m^rt két-egy.u «st,d igen is kü'ünhözö feladat megoldására vállalkosand a Dunántúl közm. pgyesület u. in.: a telepítési és a tnlajdoukép ío közművelődési ügyre. Félő, hogv azon esetben, ha az eaa1 tett mindkét munka kort egy egyesület akarja betölt -ni. egyiket vagy másikat, n.nn fogja kellően ellátni: pedig egyik s'in oly természetű, hogy a másik miatt háttérbe tolható volna. I >e nem volna i zélíránvos egy egyesületbe öszponfosifani megyei nem értene meg — mert nem ismeri a viszonyokat - a sahunegyei kívánságát, vagy ha megértené is. semmi tsetre sem karolná fel oly melegen azt mint a megyebeli; apró félre értések, súrlódások támadhatnának, mikből csak a közérdekre báramlanék kár. Nem tartom ugyan azt sem kizártnak, hogy bizonyos félreértések és súrlódások azon esetben is támadhatnak, ha egy központi egyesület és fiók egyesületek sseervestetnek, de ez esetben talán könnyebb volna szabatosan körülírt hatás és íntmka kör mellett egyátalán előfordulható izetlenségeknek elejét venni. Az eddig elmondott átalánosságok után áttérek a részletekre. A Dunántúl közm. egyesületnek tagjai volnának mindazok, kik az alapszabályi lag megállapított tagsági díjukat fizetik. Az egyesületi tagok, minden megyéből választanának 2 —•> tagot, tehát összesen a 11 vár,negyéből 22—55 tagot s ezekből állana a központi egyesület. Az egyes megyebeli tagok, képesnek a fiók egyesületet: a fiókegyesület tagjai, tagjai volnának egyúttal a Dunántúli közm. egyesületnek is s tagsági dijaikata tiéik egyesületnek fizetnék, ennek péuztáben ezen eltérés a különleges helyzettel okadaáolhaiő volna. Szükségesnek mutatkozik továbbá, hogv a központ bizonyos t. Iügyeleti joggal legyen a bókokkal szemben felruházva, altként azonban, hogj ezen felügyeleti jog a fiók önkormányzatát ne érintse, szabad mozgását in' akadályozza: a központ felügyel ti joga semmi esetben sem terjedhetne másra ki, mint a fiókok működésének ellenőrzésére, arra. t. i. váljon alapszabályszerűen járnak-e el a fiókok a vagy nem. Mint már fenn említve van. elkerülhetetlen szükségesnek tartom, hogy a központ é-s a fiókok működési köre határozottan megjelejtessék, hogy a teendők szabatosan meghatároz* tássanak. - Annyival inkább szükségesii"k látszik ez, mert esak is egy, a legapróbb részletekig megállapított munka áfl hatáskör mellett lehet alapos remény, arra. hogy a központ és tiéikok között ízetlenségek nem merülnek fel, mert tokozott felosztani egyesület é-s liókc azokat. Az általános felügyeleten kivül, a központi egyesület körébe a következők volnának utalandók : Kisded-oyoiIák felállítása é-s költségének födöaése, a munka-adó és munkás közötti közvetítés, házi ipar fejlesztés és a telepítési ügy 7 pont. Röviden kifejtem, miért gondolom a felsorolt ügyeket a központ gondozása alá helyezni. Klöször is tehát a kisded-óvás ügyét. Mint tudva van. a kisded-óvoda az az alap. a mire a magyar nyelv terjesztése legbiztosabban helyezhető; ha itt megtanulja a gyermek a magyar nyelvet, a nép és ismétlő iskolában már tannyelvül használhatja azt; ha pedig 5 ö évig magyarul tanul, lehet remény arra. hogy e nyelvet nem felejti el. Ámde a kisded-óvodák fentarttása vábbá. vannak oly feladatok is. a melye- s megyékben sokkal nagyobb pénz azért s.-iri a teendőket mert nagyon külön- rába folyna be a központi egy,.sülét tagUiz.ö f.vékenység.t kívánnak azok. A te- jainak tagsági dija is. J-pitési ügyet példánk, nem leh"t egy nagyobb testületnek vezetni, ez folytonos, szakadatlan f •vékcnység I igényel, itt tehát csakis a főbb alap elveket lehetne • gy testületnek megállapítani, míg a napi teendőket, az egésznek vea tését egy igen -zükkörü bizottságra vagy talán egyetlen egyénre kellene bízni, mert itt a gyorsáig a fő; már pedig mentül nagyobb a testület, annál nehézkesebben működik. Viszont a közművelődési ügyet sem tartom alkalmasnak arra. hogy egy központban intéztessék. A Dunántúl tizenegy vármegyéjének nem azonosok szükségletei, nem egyenlő mérvben kívánják az egyesület tevékeny igénybe az egyesületnek pénzbeli erejét. A központi egyesület nem vehetné igénybe a fiókok pénserőit, ea saját jövedelmeire — mikről a III. fejezetben szólok bővebbül — volna utalva; viszont a fiók egyesületek sem várhatnának segélyt a központi egyesülettől. Ugy a központ, mint a fiókok, a működési körükbe utalt teendőket függetlenül intéznék • rendes körülmények között sem a központnak nem volna szabad a fiók ügyeibe avatkozni, sem megfordítva. Hogy azonban az egyöntetűség ugy a szervezetben mint a működésben, meglegyen, szükséges volna, hogy a tiéikok alapszabályai egyformák tegyenek, s esak ket a fiókok megoldani nem képesek s esak is a központ lehet oly helyzetben, hogy ezeknek in igfeleljen. — Az esz kölök, a in dyek a közművelődési egyesületeknek rendelkezésére állanak, nagyban éa egészbui, mir meg vannak állapítva ki vannak próbálva, 8 minthogy eddig jobbakat, czélhoz előbb vezetőket nem sikerű.t felfedezni, a Dunántúli közm. egyesület is kéityt'den hsz ezekkel beérni: a Dunántúli közm. egyesület csak annyiban térhet el az ismert és más egyesületek által használt eszközöktől, a mennyiben előtte más czélok megvalósítása is lebeg, tehát ezen más ezélokiioz más eszközöket is kell keresni. A közm. egyesübtek által használt eszközök a következők: I. kisded-óvodák •>• iskolák segélyezése, 3. tanítók és tanulók jutalmazása. 4. népkönyvtárak alapítása. A „Dunántúli közm. egyesületnek" a telepítés é.s a kivándorlás m-ggátlásának ügye is feladata leend, tehát szükségkép ebez való eszközökről is keilend gondoskodni. Nézetem szerint, ezen most említett, és más hasonló egyesületeknél elő nem forduló eélok megvalósításához eszközükül ajánlkoznak : 5. a munka-adó és munkás közötti közvetítés, ti. a házi ipar fejlesztés, 7. ingatlanok vásárlása és a telepitvényesek között való felosztása. erőn kivan, semhogy annak előteremtésére a lilik-egyesület képes Volna. Ismételjük a fentebb elsorolt statistikai adatok némelyikét. Baranyában 17.,.,",, (140,347), Mosonyban K3. 21i "„ (67748), Sopronyban 53., ;J "/„ (131,79$), Tolnában 33.,,% (78067), Vasban 5l. OJ "/„ (183,962), Zalában 27,,% 98328) az idegen elem. Ezeket a számokai látva, méltán lehet kétkedni abban, hogy az egyes fiókok a felsorolt megyékben képeaek lesznek a kisdedóvás költségeit lődözni. Ni 111 is gondolok arrra. hogy annyi oyoda állitatik fii. mint a mennyire szükség van. mert annyit felállítani, egyszerűen : lehetetlen ; nem gondolok másutt óvodákat felállítani, mint a bol a magyar nyelv tanulása sehogy sem megy előre, a hol az idegen népesség nagytömegekben lakik. Ne mondjunk többet mint 4—ti Óvodát egy-egy megyében, s tegyük egyegy óvodának költségét évi 400 forintra, vajon képes-lesz-e a fiók 1600—2000 frtot ezen ügynek szentelni s e mellett egyéb kiadásait is lődözni ? Azt hiszem — nem. A központi egyesület talán képes lesz a legszükségesebb számú óvodák ellátására. A központi egyesület körébe utalnám az 6—7 pont alatt felsorolt ügyeket is. még pedig azért, mert az ott felsoroltak az egész Dunántúlra kitérj esztendő k. az 5 7 pontok alatt felsorolt ügyek ellátása tetemes pénzerőt igényel, mit csak is a központi egyesület teremthet elő. A központ teendői közé soroznám még azokat az intézkedés .ket is. amelyeket a fiókegyesületek bármily ok miatt, nem tehetnek meg. Ettem az ily intézkedések alatt, a fiókok működését gátló akadályokat. Nem egy esetben, a magyar nyelv terjesztésének gátja, egyedül a pap és tanító viselkedésében van. Részint ellenszenv, részint csökönyösség, részint tehetetlenség, részint nembánomság miatt szenved hátrányt a magyarosodás. Ha az ily bajokban szenvedő urakat a fiók nem volna képes megrendszabályozni, ugy a központnak kelhne a fiók segítségére lenni, mert feltehető, hogy a központ,mely a kormány mellett székel, a kormányhatalom támogatásával . a megrendszabályosásl végre tudja hajtani. Ha a központi egyesület az eddig elmondottak szerint lenne szervezve, ugy okvetlenül szükségesnek mutatkozik egy államiéi irodának berendezése: az egyesületnek, kiterjedi munkaköre miatt, tetemes irodai teendője volna, mit jól és gyorsan kell végesni : az irodát ismét kellően kellene díjazni, hogy ne csupán morális kötelezettséget érezzen az ügyek elintézésben. A tiéikok munkakörébe osztanám a 2-4 pont között felsorolt ügyeken kivül, még a kisileilovodák és házi ipar iskolák fölötti felügyeletet, mire a központ, távolság miatt, nem képes. A fiókok feladatát képezné, az iskolák látogatása. Az iskolalátogatást igen fontosnak tartom. A fiók csak akkorlehet tájékozva az iskolák szükségletéről, az iskolák menetéről, ha az iskolák be leletét tüzetesen ismeri , az iskolák beléletének ismerete nélkül a fiók sötétben fog tapogatózni, nem tudja a kellő eszközöket alkalmazni, működése félszeg, az eredmény kétes értékű lesz. Azt hiszem, a közoktatási kormány nem gördítene akadályokat az elé. hogy iskolalátogatóikul csak is egyleti tagok neveztessenek ki. A fiókoknak kötelességük volna idő-? szakonkint, legalább félévenként, észleleteik, tevékenységükről a központnak részCsak is ha egy kézben vannak azon ügyek, ^áee, kimerítő, jelentést tenni: e jelentélehet azok kiterjedéséről, nagyságáról tá- | S( , kbo i a lk a lma lenne a központnak a riójékozást szerezni, s csak egy helyről lehet azokat üdvösen intézni, mert az egy kézben összegyűjtött adatok jelezik egyA felsorolt eszközökben megvannak 1 szersmind a szükségelt tevékenységet. gét; nem egyenlő "mérvben vennék I is Őkj fiókoknál lehetne és csak annyiban jelölve egyszersmind a munkakörök is. Kzen általános szempontokon kivül eltérés ezen szabálytól a hol és amennyi- nincs tehát egyéb hátra, mint a központi megokolható e javaslat még azzal is, hogy kok működését figyelemmel kisérni, a egyúttal az egt'sz Dunántúl közművelődési ügyéről teljes képet alkotni. 1 Folyt, köv.) TÁRCZA. VÁGY. Kimennék messze, délre keletre, fúl begyen, völgyön, nem tudom mért, Távozó fecske száll az ereszre. Biís csicsergése ah! ugy kisért. t >szi sugárnak mosolya bágvaszt, Fénye borongéi. csókja hideg, Lelkemre szállnak sejtelmek, árnyak Kipanaszolnám, nincsen kinek. Fáj itt maradnom, nincs ki maraszszon Szélüzött felhő száguld tova, Elszáradt galyon, vaj' hogyan dal Íj 011 Rózsabereknek hü dalnoka. Edes madárkám, ugy-e te vársz rám Messze vidéken, túl nyugaton? Rengő vitorlám, mind arra vonnám, Haj, de kalitkád zárva vagyon. Szálló szellőre, futó felhőre Nem bizhatom rá izenetem, Tudná előre mindenki tőle, Magam meg hozzád nem vihetem. Elmennék messze, nem tudom merre, Így aa láthatnám kit keresek, Hulló levélke, ha arra térsz le, Ne mondd el néki, mint szenvedek. Ili Napló. Irta: GIZELLA I. Szt.-Gotthard — XeonI- l'jrór. ..Vándor felhők jönnek mennek. Ismerősi a bérc/.eknek. Mejryek a menőkkel. Kik jönnek irigylem. Hérc-zek édes ísmerösim. Nem lehet pihennem!" GYULAI. Midőn már július első napjai közelednek, — azon idő, — mikor éveken át menni szoktunk, óh akkor nem lehet pihenni, újra oda vágyódik lelkem a „bérezek édes ismerösim" felé, szívesen hagyom el a várost, — menni, menni, a természet szent ölén pihenni, uj emberek, uj látképek változatossága szórakoztat, vidít, s uj erőt ad az élet komolyabb részének elviselésére! A Szt.-Gotthardi kormányzó úr meghívása olyan szívélyes és kedvesen hangzott, hogy igen könnyen megígértük, miszerint ezúttal is felkeressük szép lakhelyén. Ennélfogva június 30-án úri fogataival ismét a vasuti állomáson várt reánk. Újra gyönyörködtünk a vidék szépségében, hisz ismerős előttünk még tavalyról, minden hegy, völgy: leírtam mi érdekes az apátsági lak, mely előtt nyírott tömör zöld sövény fantastikus diszt képez. Az illatos hársak, virágok, a fzép nagy templom, márványoszlopos oltáraival. A park végén a Lappincs és Rábának összefolyása füzesekkel szegélyezett kanyargó utján, mi kedves a csónakázás, — partján a kis fürdőház, olyan hívogató, *) Kizárólag a „Pápai Lapok" részére. alig bír ellent állani az ember, hogy a mormoló folyóba ne kívánkozzék. De ez ifién itt is sok pusztítást tettek a hernyók, cserebogarak, melyek az egész vidéken lekoppasztották a Iákat, megfoszták gyümölcseitől, pedig szorgalmasan szedették hektoliterként I frtot fizetve a „sárga cserebogarakért" — igy vagy százezer h. k. t. gyűjtettek, melyből aztán kocsi kenőt őrlettek, hogy némi haszon legyen ezen megénekelt kártékony állatkákból, melyek a földbe rakva lárváikat, állítólag három-három év közben vannak ilyen bőségben. Csak a eseresnye fák daczoltak ellenségeikkel, a „Xchlösslinél" most is szedhettük a legjobb és szebb fajtát, a dúsan megrakott ágakról. Kedves házi gazdánk érdekes kirándulást rendezett a társaságnak NémetUjvárra. Júliusi szép reggelen, éjjeli esőzés után igen kellemes volt utunk, mely eleinte a Lappincs völgyön vitt keresztül, bol kitűnő termő földek vonulnak, távolabb hegyláncz, a Lappincs szeszélyes utja, — szinte kis sveiezi tájat képzelünk láthatni. Érdekes az ország ut szélén álló „százados tölgy", mely alatt Montecuccoli gróf pihent győzedelmes csatája után, és e férfiú, ki annyiszor nézett az öldöklő fegyverekkel szembe, még is mi véletlen halállal mult ki, a mennyiben a pestis elöl menekülő császárát a linczi kastélyba kiséré, hol belovaglása alkalmával, ép egy gerenda szakadt le, mely fejét úgy megsértő, hogy rövid idő múlva kiadá hősies lelkét. — Még más esemény is fűződik ezen „ős" fához, melynek ép erős törzsén (mit öten összefogva értünk csak átj engesztelésül „feszület" jelöli azon bűntényt, mit hírhedt nevű. zsivány elkövetett, midőn alatta nyugodott. Szegény üveges tót a fa túlsó oldalán ült pihenni, a zsivány felébredve, előbb barátságosan beszélt vele, utóbb követeh' „mászszon fel a fára" — szegény ördög védehesett, hogy ö bizony azt nem tudja meg tenni, mire pisztolyát foga reá, és kényszerítő a hátán levő üveges ládával együtt azt megtenni. Az ijedelem sokszor rendkívüliségekre bírja az embert, igy ö is valahogy feljutott, honnan aztán a gaz kedvteléssel lőtte le. De e tette után nem sokára elfogták, és csúfos halál várt reá. Mennyi eseményt láthattak még ezen ágak. melyek századokon át, újra cs újra dúsan lombosodnak s az esti szellőben suttognak a rég mult csata zajáról, hősökről, ellenségről, — most legtöbben kit nem figyelmeztetnek úgy haladnak el mellette, legfeljebb egy közönyös pillantást vetve, a nép által elnevezett „Rákóczy fára".— Erdős, hegyes vidéken folytatjuk utunkat, egyik társunk Fehérvár tekintélyes orvosa, kinek már ezrekre menő érdekes herbáriuma van), nem győz le-le szállani, hogy asedje a ritka szép virágokat, melyek az üde erdő szélén, vörös fenyő, cser, bükk, gyertyánfák árnyékában pompáznak. Innen kiérve újra búza, dohány, s hajdina földek, a komló sünien és magosán kötött fonálra luttatva, zöld függönykánt lebeg, a „rozmarin zab" ezüstös lenge szálaival és szép táblákban, egészen uj előttem. Végre feltűnik Német-Újvár íGüssiug.i Magánosan emelkedő sziklás hegytetőn épült híres vár hajdan a határőrséget képezte, azért oly roppant erősek falai. Még 80 évvel ezelőtt is, egész épségbeu lehete látni minden, épületeivel, bástyáival, sánczaival, és körülövező posvanyaival. De ma már csak részben van meg; középtornya. néhány lak szoba, s temploma az eredeti építéssel, a posvány helyett viruló rétek vonulnak alatta. A Batthyániak ez ősi fészke, hogy mikor épült bizon tudni nem lehet, annyi azonban áll, hogy a legrégibb időkben sz.-Benedek rendjének Apátsága volt itt, IV. Béla épületeit várrá alakította, cserébe Vág-Ujhelyt adva érte 1263-ban Cseh Lászlónak niachoi liánnak, Id^is-ban Zsigmond király adá; Corvin Mátyás 1456. az erdélyi vajdának, t'jkaky Miklósnak, s végre, e nemzetiség kihaltával II. Lajos, 1524-ben Batthyáni Ferenez későbbi horvátországi bánnak adá, midőn Frangepán Kristóffal együtt, üzref basát Saicsánál össze törte, tőle 60 zászlót s temérdek prédát zsákmány'ozott. A bástya falak egészen le a városkáig terjednek, bár már csak rom mutatja erős építkezésüket, a széles tálakat a lőréseken át. Füvei dúsan benőtt udvaron szép fehéf bárányok legelnek, S gyermekek Dénnek reánk kíváncsi szemmel, midőn mi kőrózsák és vadszegfűt szedve még a kősziklába vésett 45 öl mélységű bekerített kútba tekintünk, s alig halljuk a viz locscsanását, mit a ledobott kő pár másodpercz után elő idézett. — Bazalt szikla uton lépcsőset vezet fel. vas kapunál csengetünk, —- egy oda lánczolt vadász eb keserves vonítással fogad, midőn belépünk a vár-lak felsőbb részébe, hol aztán kis vártatva a vár őr csörgő kulcsaival v r ezet. A fegyvertárban dohos lóg érint, egészen pánczélba öltözött alak zordan uéz reánk, körülötte dárdák, paizsok, régi 39
