Pápai Lapok. 17. évfolyam, 1890

1890-09-07

ságát. hogy a szükséges intézkedé­seket haladék nélkül tegye meg, különösen városunk hatóságát fel­hívjuk arra. hogy a szabályrendele­tet, mint sürgőset az 1879. 50. tcz. »í. §-a érteiméhen jóváhagyás bevá­rása előtt is azonnal léptesse életbe, s vegye elejét annak, hogj' lakos­ságunk nyugalma és városunk va­gyona felett a romboló tüzvészek­néli eröhiány miatt folytonosan Da­mokles kardja függjön. A közönség pedig részvétével mutassa meg. hogv Pápa város pol­gárainak hagyományos lelkesedése a jó ügy iránt nem halt ki, s hogy eiköleseiben méltó elődeihez. Ifi felémeltük szavunkat, értsék meg, a kiket illet. = Városi közgyűlés. Folyó bő 15-én il. e. \) ónkor városi közgyűlés k> . n<I a következő [táigysoioaattal: !. A pénzügyi szakbizottság előterjesztése az |889-ik évi számadások megvizsgálásáról. •J. Szerveset! szabályzat módosítása iránti előterjesztése • pénz- és .jogügyi szakhi­ZOttságoknsk. •>• A városi tanács előter­jo-ztése az 1891-ík évi költségy etési elő­irányzatróL 4. Földnaivea iskolára egy :s-ik alapítványi hely biztosítása iránti hat á­romthnaatal ö. Városi képviselő válsss­tásokbos az igazidé, választmány tagjai választási elnök, és időhatár, közintéze­rek és testületek meghatalmazott jai ki je­lelése iránti intézkedés, 6. Szőlőhegyek­ben méhtenyésztési tilalmazó szabályren­delet alkotása. 7. Polgári tiuiskola felállí­tása tárgyábsní közleménye s kir. tanfelü­gyelő urnák. 8. Kövezési ajánlata Hirsch Sebestyén budapesti vállalkozónak, s ea érdembeni jelentés. ít. Közérdekű törv. hat. határozatok kihirdetésére, s a 3n nap közbevetésével hozandó közgy. határoza­tok felterjesztésére figyelmeztető minisz­teri körrendelet. In. Szerb tövis irtására vonatkozó szabályrendelet kihirdetése. 11. Henca Géza kérvénye a városi felső-telek bérleti szerződésének reá átruházása iránt. 12. Villanyvilágítás tárgyában a helybeli izr. hitközség előterjesztése. 1.'?. Jlóna Já­nos rendőr özvegyének segély iránti kér­véuye. (asinúnk. \eiu utolsó kincsét képezik városa­inknak a céljuknak és feladatuknak meg­felelő rasinó-egvesületek. Kgy oly egye­sület, melynek kelteiében a művelt tár­sadalom férfikOsönoégc felekezeti é-s po­litikai különbség nélkül egyaránt ott­honra talál, olyan vonzerőt gyaKorol lel­künkre, hogy még azok is. kik egyéb­kent saját otthonukban is tartanak hír­lapokat , valamint SSOk is. kik rasino nélkül sem ereznék a társaság hiányát, sárosén csat lakozhatna k egy ily. a mi­reil társadalom különböző elemeit ŐSS­s/.efarté. egyesület tagjainak sorába. Hány közérdekű dolog, mennyi napi kérdés, miknek megoldását a társadalom kgy városi életűnk sürgeti, nyert már eélsierű megoldást az által, hogy az ily egyesületek tagjainak alkalmuk volt né- j végül kopott bútorainknak kijavíttatása, zeteiket egészen szabadon — inert hí- j ujakkal szaporítása. Mindezek átlag ezer szen itt mindenki egyformán otthon érez­heti magát — kifejthetni. Mily sok ma­i'orint kiadással nehezülnek egyesületünk pénztárára, mely összeg előteremtésére gasztos, nemes cselekedetnek voltak már j nézve a t'. év aug. 31. tartott közgyűlés részvények kibocsátását határozta el, és pedig oly módon, hogy egy részvény ára "> frt legyen. a kibocsátott részvények közül néhány évenként sorshnzás utján beváltatik, de ezek mennyisége iránt, évről évre a pénztár helyzetéhez kéjtest, a közgyűlés fog határozni. A részvénvek kiállítása a következő: szülőhelyei ez egyesületek; gondoljunk az emlékszobrokra, — alapítványokra, vagy az ínségbe jutottak felsegélésére történt adakozásokra, s ekkor valóban csudálni fogjuk, hogy mindazok kik, társadalmi ál­lásuknál fogva, egy ily egyesület tagjai­nak sorába illenének. miért nem állanak mind ennek zászlaja alá.' A pápai casiuo félszázados törté­nelme tanakodik arról, hogy az emiitett nemes vonások egyesületünk kebelében sem voltak ismeretlenek, sőt megszokott jellemvonását képezték azok annyira, hogy azt kell hinnünk, hogy ezek alapján adta a közönség egyesületünkre az uri rasino elnevezést. A pápai easim'i félszázados törté­nelme arról is beszél, hogy volt idő. a midin e város lakosai közt a mainál nagyobb volt az ftsssetsrtás, 1848 végé­vel az akt 20-ki közgyűlés határozata folytán, a midőn az egyenlőség, testvéri­ség eszméi, s a közös veszély érzele kö­zelebb hozta egymáshoz a hazafiakat, casinónk és a polgári kor egyesületek, és alakult belőlük a pápai kör, azonban e/.en kör az absolut uralom idején. 1 s.">2­ben. egy kormány rendelettel feloszlattat­ván. az ötvenes évek régével már mind­két egyesület különválva kelt ki a ro­mokból. Azonban még igy is egyesüle­tünk tagjainak száma a mainál nagyobb volt. városunkban az összetartás, együvé' tartozás érzete elevenebb. Jól tudjuk, hogy a társadalmi élei nyilvánulása is az inga törvényét követi, minél nagyobb az elhajlás az egyik ol­dalra . annál sfósshh a visszavágótlás, élénk egyesületi életre is kisebb érdek­lődés szokott következni, hanem most már mégis itt az ideje, hogy mindnyájan Cssino-felBserslési jegy. Kgy db. szám. A pápai casinó uj helyiségeinek be­hiitoinzása céljából az egyesület 1890, aug. Sl. tartott közgyűlésének határo­zata alapján kibocsátott áfrtos cssiop-felszerelési jegy. Ezen jegynek a fentiri összegben, kamat nélkül, sorshnzás utján való be­váltása iránt, évről évre, a pénztár hely­zetéhez képest, a közgyűlés határoz. Osváld Dániel Eteguly Nándor Kis Krnő elnök jiénztáros jegyző Midén a részvények kibocsátása iránt a határozat kimondatott, az első két részvényre azonnal jelentkezett Szi­geti Szabó Kde ur. őt követték Néger Ágoston 2 db, Osváld Dániel 4 db, Ha­nauer Béla un. Dr. •enyvessy r erencz •i un. Bogoly Nándor urak is 1 részvény előjegyzésével. Az aláírási ivek köröz­tetni fognak, s bizton remélj fik, hogy egyesületünk 120 tagja között e részvé­nyek rövid időn elkelnek, s szintúgy re­méljük, hogy casinónk. uj tagokkal gya­rapodva, uj helyiségében tovább mun­kál Itat nemes céljának. Széchenyi eszmé­jének megvalósításait. é\\S dó: nő. Közt' g é s i s t • g i i g \'. A közegészség augustus hóban az előzőleg lefolyt Julius havihoz viszonyítva kilégitö volt, felkaroljuk rasino egyesületünk Ügyét, mert a betegek száma nem volt nagy, heveny most midőn anyagi goaflsfc nehezülnek egyesületünkre, miknek msgértésére áll­janak a következik: Casinónk I80á. óta. a f, év május haváig a Bermfillér ház emeleti részében birka otthonát, ebből a tulajdonos fel­mondása folytán kiköltözni kényszerül­vén, egy mindnyájunk tetszésével talál­kozó, a város külcsinját is emelő, tisz­tán CSSÍnói célra készült helyiségbe, a mindnyájunk által jól ismert uradalmi hátba fogunk még ez őszszel átköltözni. Ez lesz rasinónknak 1834-ben történt alapítása éti negyedik otthona, mely cél­szerűség és csinosság tekintetében is nemcsakhogy az eddigieket mind felül­múlja, hanem egyike lesz a Hunántul — legszebb es kényelmesebb casinóiuak. I'j otthonunkba költözésünk különbőz'' kia­dásokat ró egyesületünkre. Ilyenek a ter­mek, és a lépcsőház, s az előszoba ki­festetése, üveges balkon készíttetése, s fertőző betegségek járványosán nem uralkod­tak és veszélyes jellegű bajok nem fordultak elő. A kezeié*' afá került betpgek legnagyobb részét az eraésStö szervi bajok nevezetesen he­veny gyomor és bélhurutok képezték, az előfor­dult esetek nem voltak rosz iudulatuak. Nagyon elősegítették a heveny gyomor és bélhurutokat a gyümölcs evések de különösen az augusztus hó három negyed részében uralgott rendkívül forró, az élet erőkre lankasztó, a növény életre pedig aszályt hozó, többnyire déli és déluyu­goti szelekkel járó napok, a napy hőség éje­leken át sem szűnt meg, a nappali hőség 37 C"-ig is felment. A tartós száritó hőség után 2ö-án kaptunk esőt a mely a levegő lehűlését hozta meg; — malária lázak csak alig észre­vehető csekély számban fordultak elő, más egyébb betegségek nem mutatkoztak. Heveny fertőző kiütések közül Veszprém­ben ós Devecserhen szórványosén kanyaró ese­tek észleltettek, Enyingen, M.-Komáromban, Lajoskomáromban és Nagy-Esztergáron a ka­nyaró megszűnt, Zirczen szórványosan 4 ron­csoló toroklob eset fordult elő, a betegek el­különittettek, orvosilag gyógykezeltettek, tláto­gatásuk megtiltatott, a szobák tisztántartása is el rendeztetett; a 4 eset. közül 3 meghalt, 1 meggyógyult, a meghalltak közül kettő or­vosi segélyt nem vett igénybe, ujabb eset 3. hét óta nem fordult elő. A jó közegészség megőrzése czéljából ki­adott közrendeletekben előirt utasításoknak megfelelőleg a köztisztaság követelményeinek minden irányban ugy a lakosok mint a ható­tóságok és közegeik igyekeztek eleget tenni. — A piaczi élelmi szerek naponként vizsgál­tattak, elkoboztatott több kiló romlott hal, több kosárra való éretlen gyümölcs, egy kosár él­vezhetlen gomba, fi liter vízzel hamisított tej. és 17 darab romlott dinnye: mészárszékek, vágóhidak, rendőri börtönök, vendéglők, korcs­mák, indóházak tisztasága kielégítő volt; az iskolák a lefolyt szüuidőszak alatt legnagyobb részben kitisztogattattak, ott a hol tisztátalanság tapasztaltatott az általános tisztogatás elren­deltetett, (.'sögle községben alkalmilag a nép­iskolát is egészségi szempontból megvizsgál­ván, a tiosztályt sötétnek találtam, minthogy a mellett a padok is helytelenül vannak a fin tanulók osztályában elhelyezve a mennyiben a villágosságot nem balról kapják, hanem jobbról, továbbá minthogy a gyermekek nagy számához a terem nincs arányban, ez az oka annak, hogy 90-nál is többre menő gyermekek közül néhánynak a tanítási órák alatt a pa­dokon kivül kell állni, mert a padokban nem férnek meg. Nem is emlitve azon körülményt, hogy az ily viszonyok a tanításnak mennyire hátrányára vannak, az utóbbi azonban szak­mámhoz nem tartozván, csak egyedül a zsú­folást, sötérséget és helytelen világítást va­gyok bátor jelentésemben felemlíteni, a mely hajon csak is gyökeres átalakítás által lehetne segíteni a mely czél elérése tekintetéből teljes tisztelettel kérem a Tek. közigazgatási bizott­ságot, miszerit (Jsögle községnek a közügyek iránt fogékony, és minden jó és hasznos ügy iránt melegen érdeklődő s anyagi erejéhez ké­pest áldozatkész elöljáróságának ügyeimét erre felhívni kegyeskedjék. A siófoki szikvizgyárat Siófokon létem alkalmával legközelebb a járási főszolgabiró ur közbejöttével megvizsgálván, a talaj tisztáta­talansága miatt a manuyiben az előállított szikviz nem találtatott frisnek és üdítőnek, kifogás tétetett: minthogy azt a figyelmetlen­ség és kezelésbeli közönyösség okozza a gyár­tulajdonos utasíttatott, hogy e talajbeli tisztá­talanságot elháritsa, a viz levezetésére alkalmas csatornát készíttessen, a szikviz gyártásnál pe­dig üditő italok előállítására gondja legyen. Hogy pedig ezen intézkedésünknek érvénye is legyen, a községi elöljáróság a községi orvos­sal együttesen teljesítendő gyakori és váratlan vizsgálatokra volna alázatos kérésem szerint utasítandó. — A pápai 5. szikvizg3'ár közül tisztátalanság és roszkezelés miatt Szusz Sá­muel gyára kifogáso!tatott. a tulajdonos a gyár tisztántartására és üditő fris szikviz előállítá­sára utasíttatott, egyszersmiud váratlan vizs­gálatokra Pápa város hatósági orvosai volná­nak utasitandők : a pápai többi szikvizgyarak rendben találtattak. A veszprémi, enyingi, Zirczi szikvizgyarak rendben vannak, a deve­cseri berendezés és tisztaság Tekintetében job­ban áll mint a mult évben és rendesen ellen­őriztetik. — Az összes szikvizgyárakbaz a si­fonfejek átöntése 1"„ ólomtartalomra lassan ugyan de mégis csak előrehalad, mert az eze­rekre menő siíónfejek átöntése sok költséggel jár és sok időt is igényel. A prostitutio ellenőriztetett, 3 bujakoros beteg a kórházba rendeltetett. A dajkasághan levő gyermekek rendőri és orvosi felügyelet alatt tartatnak. — Egyébb vizsgálatokra vo­natkozó eredmény az A. alatt bemellékelt táb­lában van kitűntetve. Öngyilkosság volt 2. u. m, 1 rézgalicz oldattal önmérgezés Torna községben, 1 jiedig lőfegyverrel Zirczen. vtt cKctéitvji Jfáíoflj megyei főorvos. Veszprémi levél. — Potpurri. — Jtendes levelezőnktől. | A mit leperzselt a kánikulai hőség heve, azokat a fonnyadt, sárga faleveleket, mpssze elragadja, peregve viszi tovább a hűvös, esipös szeptemberi szél, mely erő­vel vegyest, ajtószárfástól rohanva hozta meg a virághervadást. S mig a köpenyeges polgárok sietve végzik az utezai dolgokat, addig a vár­megyeház kistermében a közigazgatási bizottság, a városházán pedig a városi képviselőtestület gyűlésezik s ugyancsak izzadnak a tanácsosok. Az első helyen a szokásos hivatalos jelentéseken kivül több érdekes intézke­dés érdemel figyelmet. Mióta a veszprémiek felfedezték . I/­niáilif, a szeretett alispán Tuszkulanumái. sajátságos, hogy a megye alispánja — különben is. mint a természettudományi társulat tagja — kiváló figyelemmel szem­léli a Balaton víztükrét. Kber figyelmét nem is kerülte el a Balaton feltűnő apa­dása. Karon fogta hát l'niíl Dénes kir. főmérnököt, aztán az ifjú _Kelén u vál­lain elhajóztak a Sió-zsiliphez, ahol sze­mélyesen meggyőződtek arról, hogy a Balaton feltőnő apadásának a Sió-zsilip szertelen megeresztene az oka. A megye közigazgatási bizottsága tehát largonén átír a somogyi főispánhoz, mint kormány­biztoshoz a haldokló .Magyar tenger­érdekében s ha nem lesz sikere felira­tot fog írni a kormányhoz. Egy másik kimagasló, határozata az volt a megyei közigazgatási bizottságnak, hogy id. /V/v//// Sándor indítványára átír valamennyi megye törvényhatóságához és a törvényhozói testülethez is feliratot in­téz az iránt, hogy az adé>beszedé*ek. me­lyek eddig aratás után aug. 15-én kez­dődtek, balasztassanak el szept. 15-éig. mikor a földmivesek már túladtak a ter­mésen. Veszprém város képviselőtestülete is hétfőn tartotta rendes gyűlését. Kontos tárgyai voltak, melyek heves vitatkozásra adtak okot. A városi költségvetési előirányzatot ugy általánosságban, mint részleteiben, kevés változtatással elfogadta a közgyű­lés, melyen KJsedtt Imre polgármester el­nökölt. A költségvetési előirányzat szerint az 18íM-ik esztendőben Veszprém város szükséglete 79,1511 frt 72 kr. lesz, mely­lyel SSemben a városi jövedelem, illetve fedezet 50,176 frt 24 kr. Hiányzik tehát 24,135 Irt 48 kr, mely összeg 34%-os pót­adóval fog fedeztetni, amiből látható, hogy a pápaiaknak sincs sok okuk a gú­nyolódásra. A város uj kösvágóhíd építését ha­tározta el — ministeri rendelet folytán. Az uj vágóhíd a város azon részén lesz. a hol a Séd patak elhagyja a várost. Jövő év július 1-ére kell elkészülnie. Az enying-dombóvári és györ-gönyö­Az általános nevetés lecsillapulta ntán B tiszthelyettes kénléssel áll elő: Es ini oka lehetett a nemes lo­vagnak ellenezni, hogy 7'<///o.« nőül vegye a mamát ? — Juditra az atyja halála után semmi sem maradt, minden a mamáé. K- mi okát adta Etítter0SM Kleid ur ,t többszöri provokálásnak ? A segé.hk előtt nem tudom, de bizalmas baráti körben bevallotta, meny­nyire fél tőle, hogv Juditnak még testvé­rei lehetnek é-s hogy Tallót megrabolta az ó örökséget. \ kitörő ujabb nevetést esak ismét a tiszthelyettes szüntet' meg, jelezve, hogy szólani akar. De tudjátok-e uraim, hogy mim", pénzzel parádézott a két ur Judit és az anyja körül ? — Nem. Ménes adott rá pénzt mimlakettö­• k. hogy megkaphassa régibb követelé­seit is. Itt azután a t isszhelyettes részlote­-eii elmondja a költött kölcsönök előzmé­nyeit. — Igy hát a nemes lovag tartozását Tolla* tizet te meg Mézéének? <) is. de a nemes lovag is meg­fizette. Vagyis: Mé\atS két oldalról is nyert — Nem két oldalról, bárom oldalról. A főhadnagy és Kleist hallgattak. de mások feljelentették Mezest a bíróságnál s Mézet is kapott . . . — l'gyan mit? Félévi fogságot az uzsorások csel híjában. Xéláiv szó sala é s y. e t \\ a k f a j 1 őd é • é r <» l. h szinészeti kiállitás alkálin.diói. Kolyt. és vé(?e.) A magyar színészet ezen egész fejlődése, fokról-fokra való emelkedése élénk képekben tárul szemeink elé, ha a most megnyilt szülé­szeti kiá'litást megtekintjük. Ha testesitve lát­juk színészetünk múltját s jelenét, megismer­tatva tapsolt s koszorúkkal jutalmazott meg : elbeszélnék, hogy .lókainé Laborfalvy Róza mily drámai erőt tudott kifejteni szerepeiben, mennyire megbűvölte a közönséget színpadi mozdulataival, mimikájával: mennyire felhan­golta a jókedv húrjait a megénekelt Megyeri, ki a búskomor lelket is hangos kaczajra fa­kasztotta De nemcsak a régiekről szól­nának ez emlékek, beszélnének ezek az újabb kor művészei és művésznőiről is. A Plahaszoba emlékei sok kedves történetet mesélnének nem­kedhetür.k az egész szinészélettel. Nem kell a \ zeti büszkeségünkről, dalos csalogányunkról, a coulissák mögé tekintenünk, hogy a színpad tit- | kedves Blaha Lujzáról: .Tászay Mari emlékei kait tanulmányozzuk, itt teljes egészében áll előt- komoly dolgokat suttognának a hatalmas tra­tünk a színház: nem kell a régi s újabb korbeli ; gikai színésznőről, ki a Shakespeare-drámák szinészeti viszonyokat a könyvekből kifürkész- i tanulmányozásába merülve tölti napjait s telve nünk, itt a szinészeti viszonyok egész összegét ; érzelemmel, nagyobb drámai erőt önt előadá­szemlélhetjük. Nagy súlyt fektettek arra, hogy sába. Es igy megy ez tovább, minden kitűnő a színészeiét fényét, dicsőségét, változatossá- erőről hallanánk valami szépet és jót gát, örömeit a legtarkább jelenetekben, ked- De menjünk tovább, tekintsük a szép ves, megható képekben tárják szemeink elé s I arczképeket s festményeket, melyeken a híres kimutassák, l.ogy a színészeiét az ő könnyel­műségeivel is, bár keserves, küzdelmes pálya, tud öröm virágokat fakasztani. Mindezt helye­sen tették. Egész örömmel sietünk megtekin­teni az ezrekre menő régibb s újabb szinlapo­kat, a megfakult, elsárgult szalagokat, a szám­talan arany, ezüst, babérkoszorút éa az elher­vadt koszoruromokat, melyeke*: a kitűnő mű­vészek és művésznők a színpad deszkáin dia­dalt aratva, a közönségtől játékuk .jutalmául kaptak: kellemes emlékek ébrednek bennünk, mikor e koszorúkat látjuk, melyek egv-egy hí­res művész vagy művésznőre s játékára emlé­művészek és művésznők kiváló szerepeikben vannak lefestve: mindezek a legélénkebb ké­pekben tüntetik fel őket, és ha — mint már emiitettük ez emlékek beszélni tudnának, a képek s festmények nem csekély szerepet ját­szanának az illető színész vagy színésznő mű­vészetének felidézésében. Nem, sőt ezek tük­röznék vissza leginkább az egész színpadi éle­tet. De ne gondolják t. olvasóim, hogy mind­ezen emlékek mellett lényegtelen szereppel birnak a régi s ujabb színlapok, ne higyjék, hogy a színlapok, melyek közül némelyek már rongyosak is, semmitsem érnek. Sőt talán az keztetnek. Oh, ba mindezek szólni tudnának, egész kiállításon ezek képezik a kulttirhistóriai sok szépet beszélnének. Elmondanák, hogy Eg- emléket. Sok hasznosat tanulhatunk ezekből, ressy Gábor mily fenségesen adta Hánk bánt, | felismerjük a közönség Ízlését, megtudhatjuk, Brankovicsot, mily érzelmet, bűvjrőt öntött já­tékába, melyet a rajongó közönség elragad­hogy a nép milyen naiv volt s a színi­gazgató mily alantas dolgokról beszélt neki. Igv a régebbi szinlapokon nemcsak azt olvas­hatjuk, hogy pl..,Béla futása"-hau Bélát ki adta elő es mennyi volt a helyek ára, hanem sok­szor egész kis tanulmányt közölt a színigaz­gató azon darab felett, melyet színre hoztak: sőt még azt is felen.litették, hogy ma egy kocsi ket élő loval fog megjelenni a színpadon. Vagy ha olyan darabot adtak elő, mely pálya dijat nyert, indokolták, miért nyert pályadijat s földicsérték, fölmagasztalták. Tehát láthatjuk, hogy a közönség még néhány évtizeddel is, mennyire visszavolt az aestbetikai izlés s mű­veltség tekintetében; mily fogásokkal kellett élni mily ígéretekkel kellett színházba csalo­gatni őket. Ezenkívül még számtalan érdekes dolgot hoznak napvilágra ezen színlapok ; né­melyiken a helyárak nincsenek kitéve, a közön­ség tetszése szerint fizet, majd másokon roppant olcsók a helyárak, de csak azért — mondja a színigazgató — hogy a közönség minél gyak­rabban járjon a színházba. Ha láttuk ezen becses emléket, ha végig­jártuk a híres szinészek és színésznők szo­báit, részint örülünk, részint elkedvetlenedünk. Örülünk, hogy színészetünk ily magas polczra emelkedett, örülünk, hogy a magyar színészet oly dicső múlttal és jelennel bir, hogy sziné­szeti kiállítást is rendezhetünk. De méltán ked­vetlenedünk is el. Elkedvetlenedünk, hogy a szinészeti kiállitás renezői egy kissé elhamar­kodtak a dolgot s teljesen elmellőzték színé­szetünk műkincseit. Mint Dr. Váli Béla is he­lyesen megjegyzi: „Nem voltak tekintettel a magyar kultúrtörténetre, nem gondoltak azzal, hogy a becsesebb műkincseket, mint a székes­fehérvári, balatonfüredi reliquiákat, melyekben .Megyeri, Szentpéteri, Feleky és Petőfi, mint statista neveivel találkozunk, kiállítsák. „De még hacsak es hiányzaaék! Hias műkincseik­ből a szinészeti kiállításon a szinlapokon ki­vül semmitsem találhatunk. Ki lehetett volna állítani Kántorné s Jókainé leveleit, melyeklien fizetésük javitását. kérik. Megemlékezhettek volna Petőfiről, Aranyról, kik szintén megkós­tolták a színészet kenyerét, szintén lelkesültek a magyar színészetért: leróhattak volna a ke­gyeletet Kisfaludy Károly, Vörösmarty, Szig­ligeti, Csiky, Jókaival szemben is, kik életük javát a magyar színészetnek áldozták, s aká.r öröm, akár bánat honolt sziveikben, nem feled­keztek meg a színházról s színészekről, kitűnő, színpadi hatással biró darabokat szenteltek nekik. És még lett volna számtalan műkin­csünk a szinészéletből, de ők ezeket elmellőz­ték. Azt mondják kifogásul, szinészek rendez­ték. Nagyon heiyesen van, hogy szinészek rendezték, mert ezek ismerik legjobban a szi­nészéletet a szinpadot, de ha ők —mint mond­ják— nem képesek arra, hogy kulturhistórián­kat is tekintetbe vegyék a kiállításnál, be kellett volna választani a rendezőségbe egy oly férfiút is, a ki majd a műkincsekre fek­tette volna a fősúlyt Most már mind ez késő. elégedjünk meg vele úgy, a mint van. Ne oltsuk ki a lelkesedés lángját, hanem inkább háláljuk meg a buzgó, tevékeny sziné­szek fáradalmait, küzdelmeit, melyekkel e nagy munkát keresztülvitték, s adjunk hálát a ma­gyarok Istenének, hogy e szép hazát s benue a színészetet igy felvirágoztatta: adjunk hálát a művészetek Istenének, hogy a magyar színé­szetet néhányévtized alatt dicső múlttal s je­lennel áldotta meg és kérjük őt, hogy jövője még fényesebb dicsőbb legyen! §>aiz<z €Ua3át.

Next

/
Thumbnails
Contents