Pápai Lapok. 17. évfolyam, 1890
1890-08-31
XVII. évfolyam. 35. szám. Pápa, 1890. augusztus 31 Mej*. jch'hik ni i II il e II v .1 s .1 r II •!» Közérdekű surgos k&slásMHi illkllll I i-n i| k | \ ii I i sZ.Iliink is adatnak ki. I '.•niu'iiti'tlt'ii Itvi'h'k. ismert kezektol fogadtatnak el kéziratok nem a.latnak vissza. \ la|>nak s/ái,t 1; z 1 e in é n yf k a lap * e,k hivatalába küldendők. Fii LAPOK. Kiöli/.el esi dijak. Kgy évre (> Irt K<-1 évre 3 frt. Negyed évre I frt ói 1 kra.jezár. Egy szám ára I ."> kr. Hirdetések Egyhasábos petitsor térfogata után ö kr, nyilttérben 9i 1 kr. A dij előre fizetendő. Hélvegdij mindig kul"ii s/ámitatik. Az előfizetési dijak s hirdetések a lap ki.itln hivatalába (Goldhrrg Gyula papit kereskedése, (lőtér) küldendők l'npa \ áros h a los;i;:iiiiik <-s l 6 1) I» {> á p a i. s pápa.vidéki eg v e siile Inek in eg vál as/, tőt! közlönye. Állami tűzbiztosítás. \e||| s/ere|j|lk. Ilii il/ Úllulll llliílráteanj i kezét, mindenbe a \atkol éfl ;i polgárság- tolóit olyan gváintai g\akoro|. mint árvák fölött ;i k íjutyára. Olyan iilliiiiiokbaii. a Ind e/ törté- kiirtják a nép kebeléből aj önállóság tét, moh pedig a nemzeti hala lásuak ipjilt képezi. D« Iannak a népek eletében oly -adalini es k"/.gazd:isági mozzanatok, melyek M állami segélyt, az állami ke• |e>t. s/..val ;iz állami hozzájárulást lielkllb'zlletlenné tes/.ik. Azt il kenlesf. Vájjon rzélszoril Vo|t-e , v:Í> itiit. a |o.stat. a tavirdat all iniosii uii. a mindennapi élei elég világosan I |ti Illeg. \ au a/oiib;in a in<>i|.rii állam és társadalmi életbei ezeken kivul is több , ügy, llielvet il Közérdek szempontkellene emelni a magán vállalk«»zá- szférájába] és egyenesen állami kezeiét) alá tenni. //'/•a ii I üzbiztosttan iiifi/f is .!/</urai szegbe)*. A tnzbiztosita.s iieinrsak társadalmi. kaaea gazdasági aneza pontból is ma mar eis > rendű kérdés, ho/tiii|omásii. hogv nálunk mily P usztitásokat visz véghez | tiiz romboló eleme . - mily félelmetes madár minálunk i rorOl kakas, im-lv gyakran fÖldönfutává teszi ege>z vidék lakosságát. I|.ig\ a inult sajnos tapasztalatairól le |s s/o|jUllk. isak il legközelebbi hetek kioiiikájára hivatkozunk, annak bizonyiláaára, hogy mennyire szükségünk volna egy >i s késre,atelj a tuz pnsztitásaival s/-mbeii ;i lakosság vedelnie! nvoinatékoaai eszközölhetné. \ tüzeseteknek tll ilj • 1II *MI1 l'e|e rés/..' írvujtogatásbéd ered. A bosszúnak 6 kegyetlen kifsapongásait a bünteti kódex paragrafusaival alig lehet fékezni. Itt meg eimel is hathatósabb etgktaökföl kell gondoskodnunk él ennélfogva b'gzélszerftbbnek ajánlkoznék e tekintetben tizbiztosiUts lilfiimositiisii, vagyis más s/.<ival ;t kéngsz* rbiztosiiás behozatala, esetben megszűnnék a bosszúnak IŰDÖS kozieinukodése. Ha az. ki polgártársát bosszúból érzékenyen megkárosítani akarja, tudna, bogy ;t i uzkárokal az állam megtéríti es llog\ Ves/teség helyett egyedül értékeseréről lehet szó. akkor bizonyara nem rolnáaak olyan sárik i gyújtogatás esetei es az országban I é p I e u - n \OSSOfl nein találkoznánk tűskárkoldnsok esreivel. I>e vannak az állami kötelező tűzbiztosításnak számos inas e| UlVei is. .\la. hogv a tűzbiztosítás magánvállalkozók kezében van. találunk tízezer lakossal híre községet is. a hol mindössze isak egv pár épület van biztosítva. Ks e SZollloril jelenségnek fdeg az ilZ okil. hogy a biztosító intezetek ügynökei a magyar népben nem képesek bizalmat gerjeszteni es különbőz J üzleti lugasaikkal inkább elrettentik, semmint megnyernék az eszmének. IIa az állam kezébe renne a tűzbiztosítás agyét, akkor nyomban megszánnék az az aggodalom, hogy itt pusztán isak nyerészkedési vagy dominál, es a biztositól közönség a biztositasi dij alacsonyabb kiszabása által is meggyéz"ülhetnék az intézkedés áldásos voltáról. De államosítani kellene • tűzbiztosítást mar csak azért is. mert állami keZeléS mellett a községeket e| lehelne látni a legjobb oltószerekkel, i mi aa értékek tömeges elpusztulásának hirtelen gátat emelne. Most azt tapasztaljuk, bog] a községek oltószerei silányak es bar nagt költséggel járt azok beszerzése, az oltás koVetelmenyillek llelll felelnek Illeg. \z állam, ha saját gyáraiban nem nyerészkedési lágyból, hanem polgáraira való tekintetbűi maga venné kezébe a tüzoltószerek gyártását, hiszszuk. hogy ugy jóság mint olcsóság dolgában tetemesen felülmúlná a jelenlegi gyártmányokat. I mi viszonyaink kozótt nagy áldás volna az országra. Az 6 korban az. állam önczél volt. a középkornak, különösen miután a római impérium hagyományai is elhalaványultak, majdnem egyedüli eaélja a háború volt. a lt'i-ik. 17-ik éa réssben lS-ik .századokban Állam és tejedéi,MII eg.' és ugyanaz volt, egyéni nagyravágyás és osaládi politika kormányozták a/, egész, világot. Ma már belátjuk, hogy a jól rendezett államnak nem leit-; atáfl czélja, mint _egy bizonyos térileg elzárt nép valamennyi metréneredett életezéliát előmozdítani.- Mohi A gazdasági életre alkalmaavs Wagner Adolf ugy fejezi ki ezen eKet. hogy mindazt az. állam tekintse feladatának, a mit jobban elvégezhet, mint az egyesek, társulatok vagy az autonom állam közege k. A mnnkáskérdée megoldásai sem hagyhatjuk egészen az államra, az. ö kötelessége 'nem lehel más. mint a mnnkásvédelem, hogy ea is elég terhes és bonyolult feladat, látni fogjnk a következőkben. Igaz ugyan, hogy a munkások egyik fökivánalma az. államtól egészen más irányú, t. i. az. általános szavazatjog behozatala. Két alapelven nyugszik ezen kívánalom: elösaör, hogy az „uralkodó os/.tály- nem v.-szi tekintetbe az alacsonyabb osztályok érdekeit, másodszor, hogy esakis ott tudható meg a nép akarata, ahol az. általános szavazatjog uralkodik. Az első alapelvet épen a munkásvédelmi irány caáfolja mag, a másik elvnek igen szép. de hazai viszonyainkra nem alkalmazható". Nálunk a gyári munkások száma elenyésző csekély a falusi paraszt napszámosokéhoz képest. Kz. utóbbiak pedig még épen nem állanak a műveltség azon szinvonalán, hogy politikai joguk gyakorlásában más vezethetné őket, mint a partiettláris vidéki és a mi még rosszabb az. egyéni érdekek. Az általános szavazatjog behozatalát tehát hazánkban nemcsak OzélszerÜtleiUiek. >öt egyenesen veszélyesnek tartanám. A tulajdonképeni munkásvédelmi intézkedések kőzöl a h-gsz.úkségeseiiii a munkaszünnap törvényhozási inegal la pitása. melyet genialis kereakedelmi ministerünk is először terjesztett a magyar országgyűlés elé. Ezzel tűnik fel az uj aociálpolitícai irány előszói a magyar parlamentben, mert ipartörvényünk igen kevés figyelemben részesiti azt. A munkaszünnap behozatalát főleg soeiál-etllieai szempontok követelik. A munkásnak, ki a hót hat napján egyhangú lélekölő munkával van elfoglalva, igen nagy szüksége van egy napra, megunknak az állambölcsészel főbb tételei- Ivet családja körében, kissé- élvesetesebröl, majdnem mindnyájan megegyezünk ben töltsön el éfl a melyen valláserkölcsi az áUamcaél felfogásában. szükségletének is eleget tehessen. A iiuinktiskci'ilés. Irta BERCZ KMII.. II. Bárminő felfogást alkossunk is ma* Ks habár a munkaidő kevesebb is b-nne. de mennyit nyerne a munka intenzitása, ha a munkás Hétfőn megújult erővel és felüdült kedélylyel állana munkájához. Bázel egyszersmind azon nézetemet is kifejezem, hogy épen nem közönyös, bogy a niunkaszünnap Vasárnapra essék, hogy igy inert hisz. a Vasárnap az egész művelt világban, a társadalom minden rétegében ínunkaszünnap a munkás a lámadalommal érintkezhessek, VallásOS szükségleteinek pedig esak igy teh.t eleget. Az. olyan s/.ük niarkti. kalmári felfogás, mint a minő haraszti Jellinek Henrik urnák a munkaszünnapokról szóló röpiratában található, a tudomány és a politika modern irányának épen nem felel meg. Varinak természetesen oly iparágak, melyekre nézve a törvénynek kivételt kell tenni. Azok t. i.. melyek félbeszakítást egy,italán nem tűrnek, vagy a melyek az évnek esak egy bizonyos szakában gyakorolhatók. Hogv azonban még itt som lehetetlen a Vasárnap szigorú megtartása, azt Anglia, a világ legnagyobb iparállamának példájs fényesen bizonyítja. A magyar törvényjavaslat azonkívül discrecsionalifl hatalommal ruházza fel a kormányt, hogy esetről esetre felmentheti a munkaadókai a törvény ah'd. Kiismerjük, hogy ez hasznos és néha hazai viszonyaink között kikerülhetién, de mindenesetre igen óvatosan használandó a munkások érdekeinek is folytonos ssemelótl tartásával. A munkaszünettel rokon kérdés a munkaidő maximumának kérdése. Tudjuk, hogy a munkások egyik pdszava: ts óra munka, g óira szórakozás, S óira alvás. Mindenekelőtt kételyemet tejezeni ki. hogy a munkások s orai szórakozása valami nagyon üdvös volna ugy reájok. mint a közrend éa esendre nézve. De hisz. a H órai normál munkanap lehetetlenné tenné a nagy töke gyűmölesöső befektetését, lehetetlenné az úgynevezett gazdasági conjuncturák kiaknázását A munkások ugyan ugy érvelnek, hogy a mennyit vesztenének a munkaadók a munkaidő rövidítésével, ugyanannyit nyernének a munka intensitásának nagyobbodásával. I Kzen érvüket azonban agyonüt ik egv másikkal, midőn azt hangoztatják, hogy a s órai munkaidő mellett több munkásra lesz szükség. Ezzel hallgatódag beismerik, hogy a 8 örai munkanap a munka drágulásával egyenlő. A munkaidő maximuma Angliában a magasabb műveltséget igénylő iparágaknál heti ó4. a többieknél 60 öii órában \au megállapítva. Svájca és Ausztriában 11 órai napimunka van tőrvényhoaásilag megállapítva, de az. ausztriai gyártélügv elők jelentéseiből kitűnik, hogy még az állami ipartelepeken sem lehet szigorúan megtartani. Szerintünk a műnkaidö maximum törvényhozási megállapítása, nálunk, a hol a nagy ipar még gyermekkorát éli veszedelmes. Hisz Angliában is t Trade-Unionok egyik vezetője úgy nyilatkozott, hogv énen törvényhozási intézkedéssel az állam az egyéni szabadság rovására túl lépeti hatáskörén. Hogy miként védhetik meg magukat a munkások <• téren is a toké kizsákmányolása ellen, arról dolgozatom III. részében lesz. szó,. Ugyanezt mondhatom a munkabér magasságának megállapításáról is. Vannak azonban még egyes intézkedések, melyeket okvetlen törvénybe kell foglalni. Dyen először is azon rendszabály, hogy a munkások okvetlen készpénzzel fizetendők. A nagyobb városoktól távol eső ipartelepeken ugyanis szokásos földhaszoné]vezetet, tiizi fát, esetleg teijes élelmezési is adni a munkásoknak a bér fejében, a un tetemes visszaélésekre vezet, [partörvényflnk, mely csak az áruk ós szeszesitalok hitelezését tilalmazza, ez irányban kiegészítésre szorul. Törvénybefoglalandó még a női ós győrinek munka védelme, a tni ezen téren az ál hunhatalom egyik legnemesebb feladatát képezi. Az egves tőrvényhozások intézkedései e téren igen különbőzök. Az idei berlini conferentia a 12 16 éves i munkásokra nézve i, órában állapította meg a napi munkaidőt. A női munkásokra nézve ipartörvényünk azon igen helyes intézkedést tartalmazza, bogy szülés után I hétig a nő munkára nem kötelezhető éa a szerződés ennek daczára nem bomlik fel. Az utolsói pont. melyei munkám ezen részében tárgyalnom kell. a munkások segélyezése és biztosítása. A segélypénztárak, melyek a munkásoknak betegség éa balesel esetében némi pénzsegélyt nyújtottak, már igen régjen el voltak terjedve. Az ujabb korban. Kassal le agitáez.iói következtében a/, állam is belátta ennek fontosságát és Franeziaországba ii <it vette ezen segélypénztárak keselését. A betegség és baleset elleni biztosítás államosításának és kötelezővé tételének eszméje Németországban keletkezett a 7o-.s ó-vek ebjén és ugyanott keletkezett iiz első ilyen törvény is. Ezen kérdés, melyet Ausztria törvényhozása is egy nagyobbszabásu alkotássá] oldott meg. nálunk is legközelebb napirendre kerül. Az ezen téren felmerült tapasztalatok sokkal csekélyebbek, semhogy egyes rendszerek bírálatába bocsátkozhatnánánk. Még sokkal kevesebbet mondT A R C Z A. LORD LOVEL. — 11 BBgsI ballada. — K .stélva eliitt állt lord Lovel Fehér ménjét most nyergeié meg ! szép lady NaHCJ Belle jött, gy bm sut mondjon kedvesének. , gy buesiit mondjon kedvesének. Hová. hová hud Lovel?! kérdé Oh mondd, hová visz utad. infnv ?-Megyek a nagy világot látni. Idegen országokba messze. Idegen országokba messze.- S nőttek a templom lépcsőjéig. ,S mikor jöszsz meg lord Lovel - kérdé - % ott ° em nöhetVP Oh mondd, mikor jöszsz vissza, kérlek- hg >">.'' fo,10flt * k = bl szeretök ' sodaljak okét most gyakorta. Főlnyíttatá az új sirt gyorsan. Ks a szemfödélt visszahajtva A hűlt ajkat esóikkal boritá S megeredt könnyének patakja. Megeredt könnyének patakja. I'gv mint /</" balt meg lady Nancy, És lord Lovel meghalt rá másnap ; Lady Nancyl megölte a vágy . Ks lord Lovelt a kinos bánat. Ks lord Lovelt a kinos bánat. Szent Patikráez templomit bau nyugszik Lady Nancy és hü lovagja : Annak kebléből piros roz.s.i Kzéböl meg vad szöllö hajta. Eaéből meg vad szöllö hajta. akkor még óicska épületeiben, mert arréd tott. Koronként megállt, mintha elfeleaz oldalról láttam előjönni naponta. dett volna valamit. Kn csak mentem Ott a Lloyd-épület körül volt valami : utánna. A mig jegyet kellett váltania. BUgmühely, emlékszem, egy véreseszemü. | melléje lopództam. „Egy, két. legfolebb három évre Kedves Nanoymhoz visszatérek. Kedves Nanoymhoz visszatérek.De nem mult el. csak egy év s egy nap. Hogy messze tájra vitte utja. Vágy szállta meg lord Lovel szivét. Szép lady Naneyt látni újra, Szép lady Naneyt látni njra. Ks nyargalt, nyargalt hóiszin ménjén. S hogy elért London városába, • harangok olv búsan szólnak, S a i.cj/ körül, mind talpig gyászba. A nép körül, mind talpig gyászba. -Mi az, mi baj ? — lord Lovel kérdé Mi történt itt, oh szidjatok hát ! u -Kgy úrnő halt meg szólt egy asszony — Itju volt, Nancy Béliének hivták, Ifjú volt, Nancy Beiknek hívták." Csodálják őket most gyakorta. cl utat' 6t*a. karvaly-orru vén leány tartotta, csipkeinunkat, hímzéseket vállalt s annál dolgozott ö is tiz-tizenkét órát naponta. < tanán tudom ezt. mert a Blanka grófné menyasszonyi fátyolát az édes anyám rendelte meg nála s akkor ón elkísértem, Az egész műhely nem volt nagyobb, mint egy jókora fürdőszoba, • abba volt bepréselve hét leány, köztük ö is. Megvallom akkor elöeaör életemben jutott eszembe, hogy vannak a világon rangok és előítéletek, a melyek kellenies A légyott. Ha hiszitek, ha nem, olyan termete volt, mint az őznek. Kopott. fekete ruha volt rajta, a fején fekete csipkekendö. kalapja semmivel sem ujabb a ruhájánál, hanem aztán a szemek, ma azokról én nektek nem is beszélek, nem akarok drasztikus megjegyzéseket provokálni. Tudjátok, huszonöt esztendeje már ennek, de nekem ma is nyilallik a szivem tája. ha eszembe jut. Valahol ott kellett laknia a Dunapart (llyan szép volt! Aztán gyors léptekkel haladt föl a hidon, én utánna. Az első oszlopnál, mikor meg kellett kerülni az oszlopot, melléje léptem. Valami ugy csapongott ereimben, a hideg szél kipirositotta arezomat, vagy talán egyéb és dadogva szólitám mag: Kisasszony . . . — Nos. kérdd akar valamit? Van időm reá. csak beszéljen! Ks reám villantotta azokat a szemehelyzeteket teremtenek ugyan a társaság- ket. melyekre ha visszaemlékezem, ma is, ban annak, a ki bennök van. de néha meg | hussonöt esztendő múlva, higyjétek el, is kötik az embert. | ugy nyilalik a szivem tája. Mikor oda pillantottam abba a zugba. Nem tudom mit mondtam; talán azt. hol ö ült vászna mellett cseréltem volna 1 hogy szeretem, hogy ne űzzön ••] magáegy jóravaló taabólegénynyeL A többi hat leány majd elnyelt tekintetével, ö fel se vetette szemeit. Anyám ügyet se vetett rájuk. Gyorsan végzett • karomba öltve kezét, elvonszolt onnan. Akkor multam éppen busz esztendős. Aztán fidvettek a kaszinóba s ott megtanultam, hogy . . . no hát azt tanultam meg, a mit ti is tudtok mind valamennyien. Egyebet se tudtok aztán. Hanem azok a villogó szemek esak nem mentek ki az eszemből. Eljöttem azért én naponta a műhely elé s szemeimmel kisértem, mig eltűnt a kanyargó rakparton. Egy alkalommal volt bátorságom utánna lopózkodni. Nem hazament, a, lánchíd felé tarKs/.iiii'-lorüiK'Mik. t.l „Pápai Lapok" azaasdraiJ A halál szeszélyes költő, ki az elégiái hatások keresésének eszközeiben néni válogat. A cselsző vény az önzők tehetsége, mely csak a butákat vezeti télre, kik a heveskedést szellemnek, a komolyságot okosságnak, a szemtelenséget tehetségnek, a gőgöt méltóságnak tartják. Sivár lelkű emberek mindig önmaguk a bűnösök, hogv nem tudnak in'iaesen érezni: de azért mégis irigyelnek mástól minden szelíd örömet és kiválólag irigylik a szentet melegének érzését. Nem marad büntetlenül, ha a szoltól, vagy azt, hogy engedje meglátogatnom. | eini szükségleteket, melyek természetűnkNem tudom, igazán nem tudom, mit beszéltem neki. de az ö szavai, felelete ugy bevésődött agyamba, hogy most is hallom. Most huszonöt esztendő után. Meg akar látogatni ?.. . monda na jöjjön, hát várom! S abban a pillanatban belevetette magát a hullámokba. Utánna ugrottam, dereglyék jöttek a partról is, ki is mentettek engem. Meddig feküdtem ezután, nem tudom, a lapok tele voltak hősies bátorságom leírásával a azóta is igen-igen bátor térti hírében állok, de ezért mikor eszembe jut kacagjatok csak . . . ben gyökereznek, kiirtani akarjuk. Több éji lepkéi lóghatunk mécscsel, mint a legszebb tüzű gyémánttal. — ni Sok államférfin emlékezhetnék Napóleonnak Bonriennehez intézett szavaira, midőn először léptek együtt a Tuilerieskhe : Valahára itt vagyunk, Bourienne! Most azon legyünk, hogy Itt is maradjunk! Az előző idők embereivel érintkezni nagy előny; mert azok hasonlítanak a pénzhez, mely nincs már ugyan forgalomban, de annál nagyobb értéke, mióta éremmé (emlékpénzzé) lett. «3t
