Pápai Lapok. 17. évfolyam, 1890

1890-08-24

meknmnkásnak a mi nagy mértékben demoralizáló hat:', t gyakorol. — A nők és gyermekek keres* ti képességének emelkedése könnyelmű házasságkötéshez vezetett. A családi élet is szenved, a nők gyárban dolgoznak, háztartással, gyermeknevelésével alig vagy épen semmit sem foglalkoznak, az egészségi állapotok roszxzal'hulnak es egész munkás nemzedékek elcsenő vésznek. A munkásnak nem lévén otthona, szabad idejét a korcsmában tölti, keresményéi eltékozolja, lelkülete egészen elvadni és minden izgatásra fogékony lesz. A gépekkel való folytonos, egyhangú és ép azért butító foglalkozás és a gyárak katonai fegyelme pedig épen nem alkálin aask arra. hogy a munkásokat elégedetté tegyék, söt inkább még nagyobb mérvben éreztetik vele azt az ürt, mely .. gyártulajdonos és közötte tátong. A gazdasági válságok a nagyiparra igen nagy befolyással vannak és igen ikrán e téren is válságokat vonnak maguk után. szintúgy mint a forgalom fennakadása vagy irányának lényeges váltoLsa. Az ily világok vagy a munkabérek tetemes sülyedéeét, vagy esetleg a munka Büntetését vonják maguk után. a mikor aztán a munkás, kinek megtakarított pénze nincs, véginségre jut. Ilyenkor aztán mikor az éhség érezteti vele a különbségét birtokos és bírtoktalan között, mindenféle socialisticus tévtanok befogadására igen fogékony. [lyen körülmények között, mindenki beláthatja, hogy nagy részben igazuk volt a munkásoknak, midőn azt hirdették, hogy az o sorsuk nem illik bele e század keretébe, mely szerintök alaptalanul a hnmanismus jelszavát irta zászlajára. < 'sak igazuk volt, de ma már nincs. Angliában keletkezett először az a sociálpolitikai irány, melyet logc lélsserflbben munkás védelmi iránynak nevezhetünk és a melynek feladata oly torvények hozatala, melyek a munkást lehetőleg megvédik a töke kizsákmányolása ellen. Ezen irány különösen az 1871-ílrJ párisi események óta. midőn elösször tapasztalták, mire képes a socialistikns és communisticus eszmékkel eltelt tömeg. Európa összes államaiban gyökeret vert. a jelen év márczius havában pedig Berlinben nemzetközi megbeszélés tárgyát is képezte. Jelen csikkünkben is azt a feladatot tűztük ki magunknak, hogy azon intézkedéseket, melyek a munkások védelmére szolgálnak, ismertessük de előbb még meg kell ismerkednünk a tudomány, a theoria egy irányával. .1 melynek köszönhetik a munkás tömegek szervezettségüket és igy hatalmuk nagy részét, meg kell ismerkednünk a s..( ialismussal. A socialismns • tudományban visznzahatás s Smithféle nemzetgazdasági elme-let elh-n. Mig ez a szabad versenyt • gész szigorúságában tanának alapjául elfogadta, és még az emberi munkára is alkalmazta Ricardo hiresbortörvénye) és egyátalán a gazdasági életben egyedül a gazdasági érdeket t.-kintette az emberi cselekvés rugójának: addig a socialismns épen a szabad verseny, a gyengének az • i.-^töl való ki zsákmányolása ellen fordul és ennek meggátlasa czéljából reformálni akarja az egész gazdasági élet alapját, a tulajdon é-s örök jogot. A magán tulajdon korlátozása a lényege minden socialista rendszernek Fouriertód Marxig és Meyerig. A magántulajdon pedig azon intézmény, mely az emberi műveltség fejlődésének legfőbb, sőt alapjában egyedüli rugója. Ezen állítás indokolása nem fér be egy szük hírlapi czikk keretébe, mert akkor végig kellene kisérnünk az emberi nem fejlődését keletkezésétől egészen a történelmi korba való belépéséig. Mivel pedig a fejlődés törvényei sohasem változnak, alapos a föltevés, hogy bármikor lépne is életbe egy ily socialisticus rendszer, az a cultura haladását megakasztaná, az emberiség mivel a természetben nincs megállapodás - a visszafejlődés útjára lépne, melynek vége a megsemmisülés. Ezen socialista rendszerekben három árnyalatot lehet megkülönböztetni: u. m. a tulajdonképi social ist ák, a kik a termelési tényezőket felkivánják osztani, a communizták, a kik a teljes vagyonközösséget hirdetik, a SÍM iahh-mocratia, mely a termelési tényezőket államtulaj donnák nyilvánítja. Ez utóbbi most az uralkodóitan a munkások között, ez egyesitette az egész világ munkásait a különböző SOciáldemocrats egyletek és társulatokba. Folyt, köv.i Gazdáink bajai és azok orvoslása*). Magyarország termelő ország lévén, nagyon természetes, hogy a mezőgazdaság fejlesztése a termelő gazdaközönség megélhetésének ó-s prosperálhatásának kérdése a legactualísabfa kérdések kozt kétségkivid a legelső helyen áll. Es mégis azt tapasztaljuk, hogy a múltban ezen kérdés vajmi keveset foglalkoztatta az intézőköröket, • ha az ujabhi időben erősebfa mozgalom indult meg e kérdés behatóbb tanulmányozása i a szükséges óvszerek alkalmazásával, mindenesetre örvendetes jelenség, de jelzi egyúttal a múltban elkövetett hibákat hogy ne mondjam bűnöket, melyek nemzetiségünk eme létkérdése körül elkövettettek azon hamis rc isszul felfogott jel mondás értékesítésében mit hazánk volt ministerelnöke oly naivnl dobott egykor oda. • mely igy hangzik: Mindegy, bárki bírja is a földet, csak az adó. folyjék be rendesen. Erre látszott fektetve lenni a fösuly. ebből kündulvs láttuk és látjuk ma nap is egymásután tönkrejutni a közép nemesi osztályt, mely pedig joggal mondhatja magáénak e földet, mert hisz elődjei vérrel szerezték meg azt. látjuk tönkremenni azt a közép nemesi osztályt, mely megteremtette a nemzeti alkotmányt, mely annak véd bástyája VOlt, de látjuk idegen kézre kerülni az alsó osztályföldbirtokot is, látjuk és sajnosán tapasztaljuk miként veszti el | volt jobbágyság birtokait i miként lesz a legkitarfódib szorgalom, a legfáradságosabb munka és küzdelem után is a gasdából napszámos, később aggkorában a falu szegénye. En. ki a nép közt élek. tanulmányoztam viszonyait, szemtanúja vagyok küzdelmeinek, folytonos érintkezésben lévén velők, ismerem élet viszonyait, anyagi és szellemi állpotát a legapróbb részletekig, látva és egy negyed századon keresztül szemlélődve, észlelve,a korral és annak szellemével haladva, azt állítom, hogv a magyar mezőgazdák s a mezőgazdaság *) A »Pevscser vidéki Gazdakör> Értesítője legatŐMÍ számából ves/.sziik át c, c/.ikket. S I e r k. legfőbb hajai a kővetkezőkben vonhatók össze: 1-ször a forgó töke hiánya; 8-SZOT a kellő szakértelem hiánya : 3-szor a gazdasági termények, állati termékek és élőállatok tnlmagas vasutit arifáj a : I aast a kisebb gazdasági gépek drágasága. Foglalkozzunk e kérdésekkel egy kicsit egyenként. I-ször a forgó töke hiánya. Szomorú és eltagadhatlan tapasztalás, hogyakösép és kisbirtokosságnak birtoka a nyomasztó) viszonyok miatt két harmadrészben hitellel van terhelve, s emellett még forgó váltóiadósságokkal is küzd. legtöbb esetben csak kamatai fejében fizet 8—IS százalékot iki nem hiszi, annak tudok szolgálni hiteles adatokkal, hogy vannak pénztárak, melyeknél a kamat és illetékek \2 százalékig rúgnak holott birtoka nem jövedelmez többet 5—•> százaléknál, vagy ennyit sem a inai olcsói gabonaárak mellett, a minek okvetlen következménye a magyar közép és kisgazdák vagyoni bukása, mert ily viszonyok között a magyar gazda nem versenyezhet a külföldi gazdákkal, kik szükségeik fedezésére %—3 százalékos pénzt eleget kapnak, de tönkre kell menniök azért is, mert a drága pénz mellett olcsó forgó tőke hiányában jövedelmezőbb s kellő hasznot hajtó gazdálkodást nem folytathatnak, hiszen ma már a mezőgazdaság is valódi üzletté- vált, Üzletet pedig és pedig jövedelmezel Üzletet forgó töke nélkül képzelni nem lehet. • magyar gazdának pedig forgó, tökéje nincsen': s igy még kellő szakértelemmel sem boldogulhat, mert mit használ ha tudja is. hogy mezőgazdaságát eSeO Vagy azolj befektetéssel jövedelmezőbbé teheti, ha ninCS pénze azon befektetések megtételére. A forgó, töke megteremtése tehát, mely nélkül mezőgazdaságunk fejlesztése gazdáink prosperálhstasa lehetetlen, okvetlenül szükséges. De Iliiként lehet ezt megter.-mteni? E kérdés megoldásánál osztom Vajda Gyula gömör-kishont-megyei gazdasági egyb-ti titkárnak nézetét, ki egyik munkájában ezeket mondja: „A mezőgazdák forgói tőkéje megteremthető, egy országos nagyszabású, olcsó, lassú 4<> éves törlesztésű, a birtok reális értékének S/

4-ig terjedő kölcsönöket nyújtó mezőgazdasági hitelintézet alapítása által, mely a gazdasági egyesületek védnöksége alatt állana. Oly módon, hogy a mezőgazdák kölcsőnszükséglete megyénként az illető megyei gazdasági egyesület közvetítése mellett, n közgazdasági tisztviselők által össze íratnék, s az egyes gazdái* kölcsönkérvényéVel, s egyélib szükségeltető, iratokkal, illetve ezek lajstroma, a megyei gazdasági egylet utján, az országos gazdasági egylet által c czélra berendezendő kölcsönligyi osztályhoz beterjesztetnék. Magától értetődik, hogy törvényhozó testületünk által oly tőrvények lesznek hozandók, melyek a szóiban levő országos mezőgazdasági hitelitézet évi kamatainak az év végével leendő pontos ó-s biztos befolyását — behajtását teljesen biztosítanák. A magas kormánytól pedig a bélyegmentesség s hivatalos közegeinek ez ügyben tanúsítandó buzgói támogatása lenne kieazközlendő. A fenti módon kieszközölt kölcsönből a birtokra bekeblezett régi terhek convertáltatnának, I igy a kölcsön első helyen lenne betáblázva. Ezen pénzügyi müvelettel a magyar gazda nemcsak nagykamatu terheit konvertálhatná olcsó kamatúvá; a legtöbb gazda nemcsak olcsó forgó tökére tehetne szert, de személyes hitele is, mely ez idő szerint nagy mérvben meg van ingatva, természetszerűleg és egyidejűleg emeltetnék: a fizetési képesség «az adófizetési képesség is) megkétssereztetnék, mivel a személyes hitel a fizetési képességgel mindig arányos." Ezen ajánlatot minden értelmes gazda szívesen aláírja; én ehhez részemről csak azt adom hozzá, hogy addig is, mig az keresztül vitetnék, a magas kormány terjeszsze ki figyelmét azon pénzintézetekre, melyek a törvényesen megengedett 8-as kamatláb mellett illetékek cziinén oly összegeket követelnek a hitelre szoruló gazdaközönségtöl. melyek a törvényesen megengedett 8-as kamatokon tul szedetnek, s a kamatlábat 11 V«" százalókig emelik, s ezen üzérkedéseknek vessen véget, nehogy későn jöjjön az orvosság. Vége köv.; Történelmi emlékek. — Küzh hl. MARTONPALVAY ELEK. Klauzál Gábornak a szólásszabadság tárgyában 1831», július 3-án tartott beszédje. Az elnök ur számtalan sérelmek megszüntetésére legjobb módnak tartja | bizodalmat lanság megszüntetését, de én ezen bizodalmatlanságot m-m a nemzet és Fejedelem közt. hanem a kormány néhány tagjai ellen látom fenn állni és a kormány tagjai még egy {lépést se tettek a bizodalom helyreállítására. — Az elnök ur az izeintben foglalt sérelmeket nem látja oly nagyoknak, mint a melyek az 182.">-i országgyűlésre felterjesztve valának. En ezeket éppen oly nagyoknak látom. Sérelem volt akkor az. hogy a törvényhatóságok végzései kárhozatosaknak mondattak, megsemmisíttettek, de azokra rögtöni orvoslás következett. -- Sérelem most az. hogy kit űzet nek némely személyek, s azokban üldöztetik a szó.llás szabadsága és ha ez igy marad, akkor csupa illusio az. hogy szabad alkotmányunk van. Nem tartom én azt mit az elnök ur amaz 18^5-ki sérelmekről felhozott, hogy erre nézve a Felség a status publici ratióval mentegette volna magát : mert ezen felül mentette magát egy deciaratorius leírásával, melyben aiTÓl biztositá a nemzetet, hogy többé olyan esetek nem fognak előfordulni, mi most nem kívánunk mást. mint aggodalmaink megszüntetésével a bizodalmat helyre állítani, kövesse a kormány erre nézve most is azon utat. melyet a megboldogult Fejedelem mutatott. Mondatott az. is. hogy a kormány azon esetben, midőn szelídebb eszközök nem használtak, kénytelennek látta magát keményebbekhez nyúlni ; de itt az nem történt, íiurt ha felveszem az elfogott ifjak perét, az látszik, hogy azok katonai erővel a polg. hatóságok elmellőzésével fogattak el. A megyék kérték ö Felségét, adná tudtára nekik a vétséget, nem azért mintha azt menteni kívánnák, hanem azért, hogy lássák, ha veszedelemben van-e a haza? • valljon a kormány nyult-e gyengébb eszközökhöz, hogy ZZOU vétséAz eng. sztelő mis.- után még az ég is derültebben moeolyg, még a völgy szarvasai is kedvesebben zengenek! A vallás üdítő szózata megkönnyebbíti a keblet, örömmel hallgatom a csevegő madár énekét : mintha az is a göstingi vár történetét regélné ! . . . A büszke Wülphingg greif uralta itt .. környéket, hatalmas vára. a mely völgyekbe tokintve intésével kormányozta a hűbéres népséget. Aranya ezüstje tömérdek - .sak még a korona hiányzik fejéről. I >e mi a korona azon gyémántazemhez, kit o lányának neves, ki üde anzában. nyájas kék szemeiben, aranyszőke hajában a meny és fold összes kincsét hordozza. Életének fogondja, hogy ezt a féltett <lrágoságot, egykor oly kezek birtokába adja, melyek még a pokol hatalma eléd is megvédjék. El is jegyezte lányát a még gyermeket a legdaliásabb lovagnak, ki vitézi tornán győzelmesen küzdött kezéért: a hajVÍvázban mind leverte versenyző társait. Tavasz-tavasz után múlt : a bimbóból ró.zsa htt. a lánykából hajadon. Ha kipattan a virág kelyhe, mámorító illatára szirmát körülcsapongják a lepkék. A komor vár virága is kinyílott: távoli daliák jöttek, hogy lássák tiösting ró»zsáj.it Haj! Mihaszna, ha egyik sem tűzheti keblére, bárha feléje örömest hajolna is, el van jegyezve a lány keze, szivének másért, dobogni nem szabad, mint a kit néki a sors önkénye odadobott! Csodálatos jÓSSSg is az a sziv, sohsem tűrte a gondoskodó kezek, előrelátását, maga akarja megtalálni párját, találja aztán benn' a mennyet avagy poklot! Az égbolt jóságosan mosolygott, de már nyugodni készült a nap, hogy a göstingi gró.f lánya kiáll a vár tökára. merengéséből egy dalnok szava rázza föl: Mimiét dicsőíti. A lány édesen hallgatja a szakgatott hangokat, miket föl-föl kap a szél: W'otan. ki tűsbőlalkotád Földed s Eged. Szikrát rejtélszivünkbe is: a szerelmei, Kunyhóiba támad olykor é-s a lángfölér A várakig Az ifjú dahdt mind hevesebben, a lány figyelt andalítói szózatára - szív a szivet ineglelé. BucSUt int a dalnok, viszsza int a lány s kiált : „Dalnok ifjú utad ha erre téved, jöjj várunkhoz máskor is: oly »zép énekeil- .... Jött az ifjú máskor is, a várat fölverte szózata, fölverte a lány szivét is: „oda lett nyugalma!" Tizenhetedszer nyílott az ibolya a göstingi Völgyekben, mióüaa vár legszebb virágát először köszönté a tavaszi napsugara s hét év múlt el, hogy vitézi tornán a gyermek-lány kezéért megküzdöttek. Eljött a győztes lovag immár szivét elvi Vendő babér gyanánt a vitézi érdemért. Nagy kiséret, apródnak, csatlósnak se szeri se száma; pompás fogadtatás, zászlólengés, nagy lakoma: minden ünnepel, ('sak az gyászol szivében, kiért a föld s az ég minden ékét leszednék, hogy fényesebbé tegyék — menyegzőjét ! „Üdvözöllek szép leány, életem reménye" — köszön a deli hös.„ Hozott Isten jó lovag, ki megvívtál kezemért, ámde megvallom: szivem másé — szólt szemlesütve a lány — sorsunk fölött döntsön az isten-ítélet, határozta jó apám! vívjatok meg szivemért holnapután Szent-Margit napján.

u „Hátha százszor és ezerszer a pokol összes népével kellene, nem szállnék-e sikxa érted ? Ki az ki tőlem elrabolta szivetlet?" „Eljö Sdalnok,ki lángoló szavával lélébreszté lelkem tüzét, kinek ajkán oly hévvel csüngtek szemeim: ám mérkőzzetek!" .... S jött a dalnok, lant helyett kardot fögoft. duzzadó, keblére pállczélt öltött. A lány, ki édes szózatán elmerengett sokszorim s a boldogító mennyet sejté képzetében, most a pokol gyötrő kétséges kínjait ó-rezé megjelenésén : koczkán látta üdvösségét! Harmad nap virradóira a göstingi két domb között két vitéz állott ki életrehalálra. A sziklába vésett Mária kép alatt egy gyászba borult nő zokog, halott halvány orczája olyan mint a letört liliom : ajkai ezt susogják: mentsd meg öt Istenem ! - A vár fokán, mint a megmohosult köszirt. áll az őss szakállú gróf, megkövesült szive nem tudja miért dobogjon lánya boldogságáért-e. vagy lánya jegyese életéért?! „Döntsön az isten-itélet!" . . . Összecsap a két dalia, csattog a kard. a pánczélon szikrát vet, mint a menyköcsapás. Küzdenek már jói Órája, de rendületlen állanak. Ámde a dalm k lanthoz szokott karja hanyatlik a vitéz lovag csapásai alatt, mind közelebb ér a kardja, sisakján már kétszer vága rést, a pánczél eresztéke nyikorgva tágul, im egy szörnyű csapás s utolsó: a dalnok nemes keble átdöfve a porondra hull. szőke fürtje szétdúlva hajola föléje „Enyém vagy hát mindörökre! — Büszkén kiált a győztes lovag — enyém, ki érted sok halállal megvivék." Rohan a sziklához, hol a Mária kép szelíden tekint a Mura felé. De nincs ott többé a gyászos hölgy, a Mura hullámi közé rohant, szőke hajával mégegyszer játszanak a habok, hogy utoljára bearanyozzák vele a víztükrét.-—Iszonyú! . . . „De enyém, enyém vagy még a sírban is" — kiált a jó lovag s szivét átdöfve a meredek sziklafaired, jegyesével közös sírba temetkezett .... A büszke gróf, kinek kőszívét nem lágyitá meg lánya égő szerelme, ki koczkára vetette legdrágább kincse boldogságát, mikor a koc/.ka eldőlt s a nagy küzdelem után három m-mes sziv dobogni megszűnt, elállt gondolata, rideg keble besötétült, lelki valója egy szörnyű chaos, hasonló a föld gyomrához, hol az eleinek egymást pusztítják! Ajka csak annyit mondott : „Lányom, lányom hol vagv- '?".... s az örült ember a fenyvesek sötétjébe tinit, ősz fürtjeit utoljára lengeté a szellő (jösting vára felé. Azóta pusztult a vár, csak kísértetek lebbennek olykor a néma tálak közt : az elátkozott lak baglyai. Már csak romok vannak a nagy tragoedia színhelyén. A természet végzi áldásos munkáját, temeti örök ifjú kebelébe az ondadékokat hogy nyíló virágot, zöldelö gj'öpöt terítsen halotti lepelként a pusztulás ezen rémítő sirja fölé. - — — — — — — Szent-Margit éjfélén borzadva gondol a nép a göstingi tragoediára, nézi a vár alatt zugó weinzetli vízesésből kiemelkedő árnyakat; hallja a szörnyű viadal csattogását, látja az itju lány szőke haj fodrát a hullámok közt tova úszni s a sötét fenyvesek között a büszke gróf vihardulta ősz haját! . . . . cfto^ncit 91cáti^á?. get megakadályozza? Az ítéletekből tudjuk, hogy az ifjaknak egyesületi casinó.juk vala még az országgyűlés alatt, váljon nem lett volna-e kötelessége a kormánynak előbb szelídebb eszközökhöz nyúlva meginteni principálisok által, tudtára adni az ifjúságnak, hogy ok az örvény szélén állanak s igy mint szappan buborék elenyészett volna az össze esküvés. Nézzük nynlt-e a kormány szelíd eszközökhöz Kossuth és b. Vesse lényire nézve? azt hiszem elegendő lett volna báró Vesselénvinek a szatmári gyűlésen mondott kiejtésére egy atyai felhívás, ez azonban nem történt. — Az elnök ur azt állítja, hogy b. Vesselényi ó-s Balogh eseteit a főrendek sérelmeknek el nem ismervén, ezeket országos sérelmeknek mondani nem lehet. Azonban a 17 izeiéiben sehol sem lehet annak nyomára jönni, hogy a főrendek ne tartoiták volna azokat sérelmeknek. A mostani sérelmek között, melyik légyen a legsu lyosabb. annak kezdete vagy végzete, nehéz meghatározni, de azt hiszem, hogy ezek együttvéve oly állásba helyhezik alkotmányunkat, hogyha orvosoltatlan ms iádnak, kiki elmondhatja . hogy hazánknak volt egykor alkotmánya. — Esztergom követe az* monda, hogy niin s mit tartanunk, nem oly században élünk melyben a nemzetek alkotmányai el nyomattat nának, <— de nem ugy áll a dolog a mint azt a követ ur előadá, mert Hannoverének is egyszerre elveszett aikoi Hiánya. — az etl'ektusra nézve ugyan mindegy, akár lassanként ásatik alá az alkotmány, akár egyszerre töröltetik el. hazánkra nézve egyiket sem akarnám; képviselői helyhezetünk azt parancsoljs hogy egyforma figyelemmel leg3'ünk arra is. ne hogy eltöröltessen alkotmányunk, ó-s akkor is. midőn az ásóval az első aláásás történik megfogni az ásói kezet, azt mondani: ..''///' ineg, inert aUcotutduui rontani tenkinek sem szabaá", különösen ott lml az 1741. 8. ez. azt is mondja: „hogy az alkotmány alap törvényei megváltoztatásáról tanácskozni sem szabad." Hogy az menetben előszámlált sérelmeket leginkább a kormány követte el, senki sem tagadhatja, s némi ingerültséget tapasztalva szükségesnek látta a szabadságol korlátolni. — erre nézve a szóllás szabadság iránt fennállott törvényeket nem látta kielégítőknek, - váljon mi lett volna kötelessége ? az-e. hogy a törvényeket kénye szerónt magyarázza? mely jog csak a törvényhozó testet illeti, vagy ha látta a veszedelmet, nem kellett volna-e azonnal országgyűlést hirdetni, s az országos rendekkel tanácskozni? — Ha a kormánynak szabad volna, mihelyt ez vagy ama/ törvény nem tetszik, helyette usust substituálni. akkor legkönnyebben elérné azon törvényt, melynek alkotáséit ez országgyűlésen, nem bírta kivinni, — s akkor kérdem hol van az alkotmány, hol a személy s vagyonbeli bátorság?! Az izenetet pártolom, B mennyire küldőim akaratéit a sérelmek ' lőadását foglalja magában, de azon felül kívánnom kell. hogy mindazok, kik a törvénytelen tanácsok adásában befolytak, Ulászló törvényei szerént bűntettessenek. Mi illeti a K. Curiát, mely a Kormány törvénytelenségeire a törvényesség bélyegét akarta reá nyomni: küldőim e bíróságot feleletre vonni kívánják, ós ezen utasítás törvényeinkéi: etapul, mert őseink a bíróság függetlenségéről gondoskodtak ugyan, de a nemzetet is megakarták óivni. most midőn a főtörvényszékek bírái nem választatnak. Kálmán kir. L-sö könyve csikkje „de judice injusto cum vei sine, sigillo s. t. I.. világosan kimondja, hogy a bírói az általa elkövetett igazságtalanságért felelni tartozik. Hogy pedig a birák eljárása a törvényekkel meg nem egyezett, abból látszik; hogy az ifjak elleni ítélet a vélemény és gondolkozás szabadság ellen van intézve, — mert a fejedelem elleni vétségről az ítélet azt mondja: „erimine laesae niajestatis non prohato" s természetesen kellett volna következni: .ab actione fisci regii íneattum absolvi et fiscum regiuiu ad competentiam fori inviari, — S ennek elmulasztása törvénytelen. — B. Vesselényi pőrét a mi illeti: a mult országgyűlés 11-ik Üzenetéből kitetszik, hogy hivtelenségi bűnt szóval elkövetni nem tekét, m«rt a torvény szavai szerént: „Notórius est (pii se evidenter erigit" — Maga a curia az oppositionál azt kívánja, hogy felemelt karral vagy fegyverrel történjék az oppositio. t. i. peres ügyben a végrehajtás ellen | most pedig ezen elvétől elállott s azt mondja: hogy nótát szóval is lehet elkövetni. — Az országos munkálatokban is kimondatik, hogy nota tisztán s egyedül csak tettel követtetik el, ó-s ezm országos küldöttség tagjai kik akkor ez ellen külön véleményt nem adtak a b. Vesselényi és Kossuth pőréiben azt mondák ki, hogy nótát szóval is lehet elkövetni. —Különös, hogy a tisztelt báróit kinek éppen csak az a hibája, hogy hazája iránti szeretete igen nagy — I hogy az indulat és felingerlés adta szájába azon szavakat mikről felelni uem lehet, hivte-