Pápai Lapok. 17. évfolyam, 1890

1890-08-17

XVII. évfolyam. 33. szám. Pápa, 1890. augusztus 17 K../érdekű sürgős fc/iatásfit Iii ki.l ullkilll |f||(tk|\iili S/. a III lik I« v l.l'li ik ki. i > i iiHMitftlen levetek, . - ti. ismert kezektől fogadtatnak el K«-zirat..k nem adatnak VtMRZa. .A lapnak szánt k ö t \ e m é n v e k a la] sserk hivatalába knldendök, Hirdetések F.gvhasábo.s petitsor tál

1 fogata titán ,*> kr. nyiittérheu 80'jkr. A dij előre fizetendő. Bélyegdij mindig ktdön szamit»tik

> apa varos hatóságának éj főbb pápai, s pápa-vidéki ei vesuíetnek megválasztott közlönye. Il előfizetési dijak s Ii i rdété sek i lt|i kiadó liiv;il;il,ih;i (<i<th{Inrii liytttfl j>aj»irkereske'<lése. főtér küldemlok. r^. Y'Szent István király napján. |l.. II. K.l Auiíus/tiis Jii-ika! Ma iUS/tos ellllekli S/t'llt ltilji e/ ;| .WagVUr li-MII/et t.irtelieteli.'H. K napolt llilllepell .k a magvar SMarl korona birodalma in»galko tusának ünnepei. KjokiMaázkii /ic/veii éve mai. beajj egy erős kar egy • «aladda ín/le össze a Duna é, Tisza i k '/'iit es körülötte lakó népeket, bog] I * V v lielll/ette U1U k 1111 • • 11. Iliivel ÍIIULTV UT földön i>ak egj Maacet lehet. A sok a/ él alatt. Il|e|\ ellej.iilt | lllllgyai' ii'in/.t felett. s»kat kellett küzdeni: aj araajkabtaxofl rónát, az édes vizű folyókat - radakhaa bővelkedő rengetegekel irigyelték tőle; tőrök, tatár, nemet roa> totl r-ank. nejjel akartak te|ini. daral• • Ini szent István király l«ir<»l:iltiiut de r/elt nem érhettek sulia! Kllemink szegődött az armanv. a cselszüvénj. \iszályl hintettek a testverek % juháratok közé, bog] ag] mást |iiisz.titsák. Ks f.'.bh- Sör loht i< I ilráíra vér. A testvér hiinzraV kelt I testvér e||ell. elleneink rnltek már. aagyoa kevés kellett robaa :ilili.'/. bog] megsemmisüljünk. A régaű rsanástól aaegvédott liennnnket agy szent I ira/sii ke/., eis.. István király baltik"i.'. !,./.. Az elleaaégea* uruk békét kötöttek, i sebek gyorsan beforrtaJi i a pirókból uj élet fakadt. Kz a nemzet története! l-.letnnk hajóját két erőé kar k<>rutányotá. Egy lehanyatlott rolaa a Mgj iminkaliaii. fotel kez» ett tiil a felhők hoaábra éfl s/^nt István keze itt alant a földön! Közel Ulnarlazái éve mar. heg] •• ••/ niegeriiité i k'irniiát. melyet Sylveslef papa az Estea sugallatára adott Sfent litvánnak. K hitregébea mely igazság rejlik, az az igazság, hogy Isten, ki a nemietek sorsát intézi, a/.f határozta, l föld a magyar BfiaUftl hazája •a. K hazat t»-hút [fte> épité. és inher meg nem ronthatja. Ks ez i orz.itt drága -zent ereklye, a makoroai nviili'zszázkilenf'zvt'n él éta - fénylik, most is oly ragyogó, MB. mint BÍdŐB az elfő apostoli ki•Mgéritaté. Igen. mert a magvai nemzet szíréből fakadó forró kegyelet fényt araszt reá. Szent István király keze es koponyája annyi század ük 01 keresztül épen megmaradt és el nem porladt. \em i-soila-e esi Az a fő, melyet a székesfehérvári piisp iki teinploinlian őriznek, es ;iz az áldott kez. melyei Ijinlavaralian őriznek tefé a hazát nagy nemzetté. Kz a fő és ez I kéz igével és karddal terjesztette a szent hitet. |,egyőste karddal azt. kit igével meggyőzni aem tudott! Boruljatok le e szent király emlékének nagysága előtt, s kfildjetek* forrd imát a csillagok hónába a magyarok Istenéhez : istápolja, támogassa elhagyott hazánkat, hogy a sok viszontagságok után átélt ezredévet egy Bjugalmas, békés ezredév kövesse, i bőgj: Aranykalászos mezején, s hegyei közt tegyen béke, S a világba hírre szálljon A magyarnak dicsősége! Az egyetemi rendszer. Irta: Dr. lir.m.ZKt.ll MIH.tl.V igyitawi kaaár folyt, és véjfp. 15 Amint 1'i'inlsZPi'. Angolországbari égessen mis módon té.rtént ugyan a tudomány fejlődése éa fejlesztése. inillt Ffaioziai ifszá ol ia tl. d»' niégis sok a hasonlatosság köztük. Angliában is megvannak a tudomántfiiiiifrliUi és tiiilimnini/tumtósi intezetek. A tudomány művelési intézetek köat a t adomány haladásának szolgálatában világraszóié érdemeket vívott ki a Londonban székeli. Unijul Institut ion, mely a mult százd végén magánadakozás utján jött létre. Czélja : tudományos ln'ivárlat : az indiutiv és experimentál tudomány elveinek tanítása és gyakorlati bevezetése az élet különféle használatára : kiváló tu</.».«#/.• iiuuiiiji trljr* tUátáta, hogy magukat egészen a tudománynak szenteljék és azt előbbre vigyék, időnként előadások tartatnak s e/.ekre a tudósok más körből is felhívatnak. Tudományfejlesztési országos intézetek közzé tartoznak még a Init statzSNas, tiffi'iiii'u)i, Ki'u, melyeknek roppant tudományos kincsét és berendezést az élükön álló tudósok nem egyszer használták már fel a tudomány előbbre vitelére, 7 ilil'iiiiilili/t'liiitiisi iiiti'Zftfk- az egvetemek. melyek mintegy folytatásai a gymnasinmoknak, ugyanazon észfejleaptés, lélekkénzéa és általános műveltségre való törekvésééi. Vizsgáik nem kéjo-sítenek szakpályára. .1 Mttkpályáhos H nfcélét amk iiti'ibh vtxzi kezdetéi n: egyetem falain kiéül. A maga- tzikixkalák Angliában is csak Újabban alakultak, az egyetemek szerepét nem csökkentik, sőt tanfolyamaikat is lehetőleg egyetemi tanárokkal látják el. Az egyetemeket közművelődés végett csaknem kizár..

lag az uralkodó osztály veszi igénybe. l'gy jelentkeznek. mint az angol nemzeti genius, angol nemzeti szellem és jellem kíizegei. tényezői. .1 tiiiluimí n i/t, igen helgeeen, nem tekintik ott Snczélnakf esak eszköznek u: állami feladótok és najatlaaos anaol nemzeti érdekek Wómozditására. A képesítő vizsgák az egyetemektől függetlenül vannak szervezve. Az állam vizsgáló-testületet nevez ki. néha oly mennyiségben ós változatosságban, hogy az egész egyetemet képez. Így lehet aztán ^/..'. Angliában oly egyetemekről, melyek nem tanítanak, csak vizsgálnak. A vizsgálók jeles szakemberek, egy évre neveztetnek ki és óo -200 font sterling évi tiszteletdíjjal j utal utaztat nak. Az angol tanító- és tudományegyetemek közt leghíresebb az oxfordi és cumIniiliji-i, melyek, mivel kifejlett orvosi tácultással nem l.irnak. .sonka egyetemeknek mondhatók. A jogi tanítás is naivon korlátolt. A fosulv a hitte bölcsészeti szakokra vau fektetve. •' Sím?! rendszer. A néniét egyetemek abban különböznek a francziák- és angoloktól, hogy azok nem csupán tanítják a tuoományokat. hanem művelik is: — nem csupán gyakorlati pályára készítenek elő. hanem közlik a tudomány anyagát is. A rendszer mellett iparkodnak elsajátíttatni a hallgatókkal a módszeri is. hogy miként kel! tudományos foglalkozást űzni. S mig egyfelől folyton szem előtt tartják a tudományok egyes ágainak kölcsönös fejlesztő hatását, addig másfelől az ifjúságnak általánosabb kiképeztetését. tudományos gondolkozását és szellemi önállóságát is előmozdítják. A német egyetemek eleintén semmiféle társadalmi elvet nem képviseltek, állatidéi életérdekeknek nem szolgáltak. — Csak egy közős eszme volt, mely Őket összekapcsolta: a német-rumtii birodalom és ennek világtörténeti hivatása. Ez ébresztette föl a mult század közepe óta a német nemzeti egység öntudatát, melynek legtevékenyebb ápolói, apostolai az egyetemek voltak. Kz eszme hozta létre a törekvést az egyetemes tudományosságra és az. eltekintést, elszakadást a gyakorlati élettol és annak kívánalmaitól. Ma már a német egyetemek, midőn az általános tudományosságot művelik, ugyanakkor mindnyájan az egységes német nemzeti társadalomnak is szolgálatában állatiak. Inueii van. hogy a porosz, szász, hesaoni, hannoveri, meoklenburgi, bajor, arürtenbergi és ba.it ... rg\»-;.-mek kivétel nélkül iirimteknek kivannak tekintetni. Mind a mellett azoiilian Németországban is merülnek föl ma már egyetemi kérdések: különösen pedig a nzakucvelést illctölejr panaszoltatnak, hogy az eddigi egyetemi rendszer ma már a birodalom gyakorlati igényeinek egészen meg nem felel. Epen azért javaslati.a hozatnak még szerves változások is oly irányban, hogy az egyetemek az iilluiu gyakorlati feladatainede gépezetébe mindinkább beillesztessenek. A német egyetemi rendszer van elfogadva 1H4N i'.ta Ausztriában, Magyarországban, A budapesti és bécsi egyetem történeti fejlődése azóta összeesik, a menynyiben ugyanakkor mindkét országbanelvettetett a régi rendszer, mely szerint az egyetem vezetése egészen a kormány kezében volt S e kö/.Vetlen felügyelet egv általa kinevezett directorra (Dr. fekete György, I rményi József, gr. Cziráky Mozist bízatott. Az egyetem lst-t* óta mindkét helyen közvetlenül a közoktatási miniszter hatósága alá helyeztetett, a tankényszer megszűnt, a tanítási éa tanulási szabadság elve kimondatott és a tanítás vezetése teljesen a tanári testület kezébe adatott 11H4H: l!t. tcz. lM.'iii. szept. 29. tanúim, rend. 44. g. A német egyetemi rendszer követtetik még a két újabb londoni egyetemen, Skótbonban : az tdinburgi egyetem orvosi karánál és a Japáni egyetemen Tokio fővárosban, azon különbséggel, hogy itt a tanulók benn laknak, fizetnek és tútorok felügyelete alatt állnak. A tanítás túlnyomólag iimjiil nyelven történik, de a jogi karban franczia, a bölcsészetben német nyelven is adnak elő: az orvosiban pedig a német nyelv kizárólagos. A tanfolyam négy évre van kiterjesztve, ép úgy. mint a német egyetemeken. Kereskedelmünk magyarosodása. A kereskedő ifjak V-ik országos kongresszusán örömmel olvashatjuk az indítványok között azt is, hogy kereskedelmi könyveink törvényhozás által elreüdelve, kizárólag magyar nyelves vezettessenek. ,.Ha magyar vagy szivedben , légy az minden külsőségedben is" mondja Horváth Mibály jeles ' történet u .nk. Annyit joggal megkövetelhet a magyar társadalom minden osztályától, tehát a kereskedelmitől is, hogy a magyar hazában annak ayel vét ne esak ott használják ahol inár hascnálata elől ki nem térhetni, hanem használjak min denütt ahol esak lehet: oda kell tehát hat nunk, hogy a magyar és uéine* nyelv legalább szerej.et cseréljenek a kereskedeleméi . i használjuk a németet csak ott, ahol okvetlen szükséges, másutt mindenütt a magyart. N.ui elég, ha boltjainkban a magyar ...lé. napot magyar a ..Fogadj Istenünk-, mert ezt öné) dekbol kell tennünk és megtesszük akár a szerbbel, akár a tóttal is hogy „dobre dán nal köszöntjük: ezzel még nagyon kevé mozdítjuk elő a köz.-zélt, hanem az a ló. In rj az üzlet benső dolgai, a könyvelés eis., sorban, azután hol csak lehet, a levelezés magyar legyen. Hathatós eszköz, mely az utóbbit hivatva volna előmozdítani, lenne az 1875. évi keres kedelmi törvényezikk *-!ö. jj-ának az értelemben való megváltoztatása, hogy csak magyarul •> zetett könyvek bírjanak törvény előtt jogéi vei. Mindezek természetesen csak a jövőben valósulhatnak, addig is azonl.an szüksége.-., hogy mi kereskedő ifjak, mint leendő kereskedői, i maguuk hatáskörében is mind.-ni elkövessünk, hogy a magyarosodást terjeszszuk. Annál is inkább kell uekunk oda törekedni, mert a jövőben bizony furcsa szeren volna osztályrészünk, ha az eddigi német szakismereteknél akarnánk megállapodni és nem magyarosítanánk meg zz. kat, holott mikorra mi kereskedik leszünk, okvetlen szükségünk lesz reá. Hogy az alkotmány visszahelyez.^' óta uienuyire haladtunk a kultúra minden terén felesleges elmondani: eme haladásnak két oldala érdekel minket kereskedő ifjakat, t. i. a közgazdasági és ennek ágazata, a kereskedelem és ennek magyarosodása. Kereskedők vagyunk vagy leszünk és inagyack, de QZ stúbrbiak már bizonyára mindnyájan vagyunk éa azért ne csak szakmánk: a kereskedelem érdekeljen bennünket, hanem a magyarosodás is, és pedig ez utóbbi különösen azért, mer' ke reskedelmünk mint ilyen fejlődött, gyáriparunk, melyet szintén a kereskedelemhez lebet mitani, szépen haladt, nem annyira ugyan, mini kivánatos lett volna, de kétségkívül nagy lépéseket tett előre, azonban inig ez végbement, sajnálattal láthatjuk, hogy a kereskedelem akkori németségéből még ma sem vetkőzött ki teljesen, hogy haladt tehát, mint kereskedőién., de nem haladt egyúttal a magyarosodás felé. igazságtalan volna azt állítani, hogy a niunt sem haladtunk ez irányban is, mert különösen Budapesten számos czéget tudok, ahol magya rul vezetik az üzleti ügyeket : városunkban is van nekány kereskedői cség, hol szintén ma gyárul vezetik az üzleti könyveket, vannak fi TÁICI1 SZAKÍTÁS. No jé! Nem bánom' . . . Eldobom tehát Mi eddig oly nagyon vonzott feléd I Nem értjük egymást! . . . Jobb lesz így talán, Ha elfelejtjük azt a szép regét ! Ha eltelejtjiik azt a szép regét. Melv egykor olyan édes volt uekunk : H« suru fátylat vetve rá a múltra, Mi akkor történt mindent feledünk ' Sem értjük egymást ! . . . lelkünk húrjai Nem úgy pendülnek m<>st, mint egykoron, Í'.*, ha az ösazhang úgyis elveszett — Hiába játszunk mar a húrokon ! . . . Hat tépd csak össze azt a kis fonált. Melv ..sszetnzólt eddig két nsivet — A hit, remény már úgyi* elveszett, S mi összekötné nincsen szeretet! < sak álom volt, mit eddig álruodánk, S mi olyan boldog életet kinált: Ha meg kell lenni már az ébredésnek Legyen' úzd bát el álmunk angyalát! . . . •X Ferencrendü atyáink. A ..Pápai Lapok'- eredeti tárcája. — Amikor a ferencrendü atyák nímai ^ei.prálisa Zágrábon át Magyarország félé vette útját, hogy az itteni zárdákat meglátogassa a hazafias érzelmű magyar franciskánusok nem sok jót reméltek. I>e nem csoda. Fgy, a mi társadalmi viszonyainkat nem ismerő generális sok mindent nem talál olvannak. mint ö .'.hajtaná. S hogy az aggodalomnak volt is alapja, ma már nyilvánvalóvá lett, a tervezett s részben végre is hajtott rendszabályoaáa által. Nálunk a ierencrendüek sok helyütt plébániákat administrálnak. Tehát rendes papi funkciókat végeznek, és pedig a nép teljes megelégedésére. Knnek leghatalmasabb bizonyítéka l.izonvára az, hogy a magyar nép messze nira is kész. hogy a szentségeket barátoktól vehesse fel. A nép ragaszkodása valóball OSSinte e szerzethez. Okszerű gazdálkodásukkal jó példát mutatnak a népnek, iskoláikban tanítanak. Szóval fontos szerepkörük van. Ebből kimozdítani őket, azonos megsemmisítésükkel. A magyar nem születik aszkéta életre. Itt mindenkinek meg van a munkaköre. A henye, elzárkózott életű szerzet nálunk nem tarthatja fenn magát. Legyen az akár tértí- akár női szerzet. A történelem tanúsága szerint, a magyar szerzetes élénk részt vett a politikán kivül még a hadjáratokban is. Halálos vétek volna tehát őket a semmittevésre, vita communisra kárhoztatni. Pedig a veszedelem már a küszöbön van. Malackán már nevelödnek az aszkéta jelöltek. A magyar véralkata nem is alkalma- az ilyetén rendszabályozásra. Az oröknyár országaiban született olasz, spanyol, aki napokig is elhever tétlenül étlen- szomjan erre bizonyára alkalmasabb. Nincs is sehol a világon anynyi ácsorgó, heverésző _kaballero-. mint ott. Mikor a római generális a n.-kanizsai rendházat megvizsgálta, erős roszalását fejezte ki azon szerinte luxus fölött, hogy celláikban kályha van. Vannak Olaszországban is úgymond kályhák, kandallók : de csupán az elpuhult, érzékeny nagyurak szobáiban. A barát pedig könnyen nélkülözheti e luxust. Meg is hagyta a páter íjuardiánnak keményen, hogy másnapra hordassa ki mind. Történt azonban, hogy a kellemes meleg napra csúnya zimankós hideg éjszaka következett. A mi qnardiánnnk i társai még ezt fel sem vették ugyan, de a meleg égaljhoz szokott olasz ugyancsak reszketett a takaró alatt. S éjnek idején kellett a frátert fölkelteni, hogy fűtse el a generális szobáját. A kályhakirakásból semmi sem lett. Pláne mikor azt is megtudta 0 generálissága. hogy ez a hideg csak „kismiska". Vannak ennél tizszerte keményebb idők is. Ugyancsak észrevette, hogy papucshelyett jó bagaria csizmák is vannak a szerzetesek lábain. Nem is késett a dorgatoriummal a a szigorú miheztartási parancs ki lett adva. De az „emlékezetes" hideg éjszaka után nem jött többé szóba a papucskérdés. Itália enyhe ege alatt bizony teher is volna a vízhatlan bagaria i azt könynyen nélkülözhetik nemcsak a tisztelendő atyák, de mások is. De nálunk más nótát fújnak a szelek. Nálunk a szerzetesi alapszabályokban foglalt egyes dolgok módosultak. Módosultak a viszonyokhoz, égaljhoz stb. Minden alá van vetve a haladásnak. 8 ha meggondoljuk még azt is, hogy a szerzetek nagy részét más égalj alatt élt szt. férfiak létesítették, nem is lehet csodálkozni, ha a csekélyebb fontosságú dolgokhoz nem ragaszkodhatnak. A generális ezen nem igen lesz képes változtatni, mert ehez különben a magyar társadalomnak is van beleszólása. A provinciális, a quardiánok a a definitorok mindig is őrködtek azon. hogy a lényeges dolgoktól el ne térjenek. S nem a mellékes dolgok forszirozásál.an. hanem a hazafias g az áldásos lelki működésben találják immár fel nálunk a szerzetek tennniaradliatásuk biztos fundamentomát. Kzek nélkül a mai haladott korban tengődni tán még de közbecsülésben élni, egy szerzet sem volna képes. S miért ne várbatnók meg az üdvös munkálkodást a fértiszerzetektöl akkor, amikor a női szerzetek is hasznosan működnek. Nevelik s tanítják gyermekeinket. Karcolataim az úgynevezett ladislaitákról szólnak. Nekik Horvátországban is vannak rendházaik pl. a többek közt: Kostajiiieán. A horvát provinciából át szokták tenni a horvát szerzetest a magyarba s viszont. Az előbbiek nálunk néhány év alatt nemcsak nyelvre, de érzelemre is magyarokká lesznek, s nem is kívánkoznak többé Zagoriába. Emezek pedig magyar szellemet visznek amoda. A magyarosítás terén szép érdemeik vannak. Horváf-Szt.-Miklós lakói, akiknél egy n. kanizsai derék páter az arbainistrator — erről többet is tudnának beszélni. Szibéria. (S.) Világszerte köztudomású az, hogy az orosz kormán}" teljesen képteleneknek tart a alattvalóit arra, hogy hazájuk, tartományuk vagy kerületjüknek kormányzásába befolyásukkal részt vehessenek, sőt mi több, alattvalóinak még magán háztartásaik vezetésébe bele elegyedvén, reájok különösen felügyel, re gulázza, diligálja, el is nyomja, szóval táblán tartja okét. Ennek folytán az egész DSg] közigazgatást és rendőri hatalom gyakorlásával csakis néhány magas hivatalnok vezeti ezen atyáskodó kormányzást a nagy orosz birodalomban. Az orosz rendőrség a belügyminisztérium vezetése alatt, útlevelek által ellenőrizi az oss szes alattvalók mozgalmait, felügyeltet sok szer gyanús egyéniségre, értesiti a bíróságokat a fizetés teljesítésre képtelenekről, vezeti a he nem váltott zálogok eladását, megállapítja a nyugdíjazott egyéneknek a szemelv azonosai gát, felvigyáz az u.ak, a hidak jé kaiban t.u tására — a színielőadások, oom ertek . színlapok és utazási hirdetményekre, felügyel a köz egészségre és ezen ügyben kiadott rendeletek pontos végrehajtására. Házi vizsgálatokai rendez, gyanús dolgokban intézkedik, elíbgaté sokat eszközöl magánházakban, gyanús ag i nek leveleit elolvassa, meginti az egyházak bármely reudü és rangú tagjait, hogy az á] vacsorákban részt vegyenek, ha ettől péld. tartózkodnának stb. A különbféle rendőri (Siód /ákoiiot törvényeket, melyek több mint ÓIKHI fejezetet tesznek ki, mindenki által megtartatni kényszeríti. — A mindenütt jelenlévő teljes IMI talmú rendőrség eh. irja mindenkinek a BMga miheztartását, és önnön magát, mint egy hely*) Ezen világszerte rendkívüli nagy feltűnési keltett röpiratot egy amerikai utazó, Kennaa Gyöi irta.