Pápai Lapok. 17. évfolyam, 1890

1890-08-10

XVII. évfolyam. 32. szám. jelenik in i ii «I t n v a s a r ii a |». Közérdekű sürgős közlésekre kiilollkllll I r llll k i \ Ü I i S/a III ok is adatnak ki. I kórinentet len levelek, . -d; ismert ke/ektol HialtHI—t el. Késtzatoz nem a.latnak \i»-/a. A Li|umk szánt k i, 7 1 f m r ti v f k a lat .veik hivatalába. kftldeadők Pápa, 1890. augusztus 10 js Klölizolési díjak. Egy évre b' írt Fél évre ü lit. Negyeit évre 1 frt 60 krajezár. Egy szám ára 1 ."> kr. Hirdetések Egyhasábos petitsor térfogata után ."> kr, ayilttarbaa 80kr. A díj slőro fizetendő. Bélyegdij mindig kübiii száiuitatik. Az előfizetési dijak s hirdetések a lap kittéi Iii\,ii,ilába (tinhlht-rg. ti\ula ia|iirkereskedése. lőtér küldendő r „ V a |» a \ a r u s Ii a I o s a g a n a k é s 1 ti !> It p a |> a i, s j» án a - v i tl é k i e«; v e g ii lein e k m e z v á I a s i. toll k ö KI ö 11 v e. . i — .— _ , _ • 1*3 sv' A képviselői beszámolók. \ m annyira politikai, mint inkább I |e|| li'li ^lililhm S/e|n|Mi|llbo| l'ullto»ak a/. IHK kep\isel u beszámolók. Kz II teb-uibeji s/i.|imk a kérdéshez, mint a társadalom »'g>ik szerény orgánuma. \ társadalom egyik érdeke az. hogy I ki \alatllel\ testlllettid. YHgV IllÚS tál-atlalllli faktortól buriltely Heines esélra megbízat in er. az a r.ihiz.ott feladatnak Mikénti végrehajtásáról megbízóiunk számot adjon. A társadalom joggal elvárhatja, bőgj azok. kik a nép bizalmat .1 basa agyaitok elintézésében kikérik es iiiegii\erik : asek becsüljék is iiit-ir i népei e> benne a/.l a társadalmat, mehet a legmagasabb fafaj—, az tf> */aghazban kép\isidnek. • ivalazatosahl. játék aikVtl amial. miiil a mit képvise|ő-b7,;// urak visznek \egbe a magxur társadalom egy ik -másik korévei. Mikor ugyanis a választás közeleg, akkof egyszerre rsak megjelennek a jött-mentek . Az oltárnál éa Isten előtt nem eaktJaWet ETJacbhcB, mint a választok előtt, bog| eanJl "k tudnak igazan .<|i. iselm választóikat, fsak ők hinianak igazán megfelelni a képviselői kateaentégeknek. Szentül rogadozaác, hogy már inosf i> mikor rsak még képv. jeléilek nülyea nemes érzéssel, nemes SXiTVel viseltetnek UZ \ jT-Í keríllet derék lakéi iránt, kiket mint legaensőbb barátjukat ölelik hangosan dobogé basafíönzetlen keblükre. Haliéin mikor a választás elmúlik. • - ,1/ s-i kerület véletlenül mégiscsak jobban bigott saját megyejenek emberéhcti. vagy regi ismerősében: a szentül gadozé jé barátnak egyszerre sem híre tent hamva. A benső barátság. - szívdobogás lefogyott, i a tisztelt UMték sZ.epen fel lettek Illtetve. Hát bizony esúf eljárás ez a — " i i-' J>e aanálcsúnyább, ha maga _ .alasztott képviselő is ép.-n így megbizóival szemben. Egyenesen társadalnii, illedelmi késség, bog] a kepuselő érintkezzék -/tóival. Vármegyénkben fájdaHfm mindegyik kerület képvisel .je tett sieget ennek a legelső ///<•ililini kötelességnek. Nolllilia sllllt oiliosa. l»e a ki teszi, az csak kötelességei teljesít. Társadalmunk mégis kívánhatja •• kötelesség teljesítését, líoinéljük. vármegyénk minden kerftletében e kötelességteljesítés e|..bb-lltóhh SZOkásOSSá válik. IgV legVCII. Fölkerettünk a köv. sorok közlesére: Számos vákusté polgártár>unk felhívása folytán alnlirt rendesé* biKottság -ziikségesnek látja Dr, Peuyveasy Kerenez orsz. képviselő urnák augusztus lo-iki beszámolója alkalinábi'd megállapított ttnnepélyességek programmját alábbiakban tudatni: 1. Augusztus 10-én d. n. \ éirakor gyülekezés Pápán a fötéren, hogy képviselőnket innen Ugodra a kerület székhelyére kiférjük. -J. Az indulás idejét tno/.sárlövések jelzik '..4 órákor). .">. A menetet lovas-bandsrinat vezeti kettős zenekarral, az első kocsiban Horváth Lajos a járás fossolgabirája és Lnkáesek János a rendező bizottság elnöke foglalnak helyet. 4. A kocsik sorrendjét Méssároa Károly rendörkapitíny és rendesé bizottsági tag állapítja meg. A rend fenntartásánál a pápai iparos ifjúság t'og segédkezni. 5. A menet a főtérrel képviselőnk Lakásától indul sfö-ntczs, Széchenyi tér és Hosszu-ntezán vonul ki a városbél, G-yimóthon ;ít Ugodba. IÍ. (Jgodban a menet megérkezése mozsárlövésekkel jelestetik. 7. A község háza előtt a diadalkapnnál a rendesé bisottság elnöke üdvözli a képviselőt, mely után a járás főszolgabírója a gyűlést megnyitja. H. Psnyvessy Kerenez képviselő ur beasámoh'i beszéde y. Köszönetnyilvánítás a választék megbízásából. Kelt [Jgodban, IHVMI. aug. ő. Lnkáesek János V. orsz. képv.. r. bizottság elnöke. Peresei Sándor a r. bizottság jegyzője. Tűzveszélyek s a biztosítótársaságok. Különösen a nyári időasakban, de egyébkor is gyakran meglátogatja népunkét eg\ pusztító elem a tüz. Számtalan csaladot, aől eges/, községeket dönl a nyomorba. .Mert meg fájdalom, különösen köznépünknél nagy a könnyelműség. Csak akkor fogadkozik, hogy kistó. sitani tog, amikor már ategvao a veszedelem, á késő bánat nznnhan Bent légit. S bebizonyul a régi kőzmotulás: magakarán tanul a magyar. Hejh! pedig manapság, mikor a terhek mindig súlyosbodnak, a községi, megyei s országos adók mértani haladvánvn\al iiovekeszuek. a fold termőereje kellő erőéités hiányában kiméről, hegyeinket a phylloxera s peroaespera kopárra teszi, hizony-hizoiiv hatványo/ott erővel kellene iparkodnunk, hogy a vész készületlenül ne találjon. \ag\ ha talál i*. a WS/.ett fejs/.ellek h'galalih a nyele legyen megmenthető. Annak, bogj maiia|i is meg igen sokan ellene vannak a Iüzbiztositásnak, hiz.onvaia inas oka is van. Soknak tan keserít tapasztalatai vannak egynémely bistoaitétársnlattal Bsemben. Mert hat tagadni nem lehet, hogy aémelj társulat csak sok huza-vonaval li/.et. akkor sem tán a méltányos összeget. !»•• ha igj van. vagy volna is, mégis csak jobb a k'-\e> a seiiiiiiinél. Egyébként ea ellen legjobb orvosság: biztos alapon nyugvó, tehát solid s emellett lia/.atias társulattal kötni paktumot. Ma ezeknél magasabb is a dijszabás, de van garancia. Kz pedig sokat er. S valóban tanácsos, ha a tájékozatlan nem támaszkodik tisztán az utasé ágensre, hanem papját, jegyzőjet. tanítóját is megkérdezi, mielőtt valaiiieU társulatnál a biztosításba belemenne. Faluhelyeken, a hol a házak zsúppal, náddal fedvék, nehéz a tüzet lokalizálni. líitkán is lehet azt hallani, hogy egy-két ház égett csak le. végnek többnyire egész házsorok. Kipusztul a begyűjtött eleség, el a gabona, szóval mindent elveszítenek s pótolni nincs miből. Már pedig az vészit sokat, ki mindent veszít. Megiiehez.iti a tűz oltását faluhelyeken különösen az. hogy nincs kellő Minőségű s i'> karban levő tiizi-ftcxktnililjiil:. Meg igen sok helyütt úgyszólván özönvíz előtti fecskendőket használnak, ha t. i. használhatók volnának. De ha a községi csekély jövedelemből újra, jobbra. rzélszerübhre nem igen kerül! a * * Kzen kellene először valahogyan segíteni. Az állam nem igen áldozhat A község teljesen il lllilga erejeltol nem igen , bírja. Ki Segítsen tehát I . . . Segilsenelc a biztositótdrsasúgok. Olj késségekben, ahol főleg egy társulat szerepel, csak önmagán M-git a társulat, ha a védekezéshez anyagilag is hozzájárul. Tegye a társaság lehetővé, BOgJ célszerű tiizifecskendó álljon a község rendelkezésére. A befolyó biztosítási dijakból eri'e lehetne eg\ bi/,o||VoS s/.ázalekot szánni, megkivánván azután a községtől, hogy mindannyian nála biztosítsanak, s ezt bizonyára meg is tennék szívesen. A társulat pedig csak látszólag veszítene. Tényleg busásan megtérülne a réven, amit látszólag a vámon veszítenek. A jé' példa pedig kihat sokakra n utánzásra oszteDÖZ inasokat is. Ezzel a biztosítások nagyobb lendületet IIVe|||ek. A tálSlllat lle||| csak anyagilag, de erkölcsileg is magas nívóra jutna. Kevesebb lenne a tűzkár, kevesebb lenne a társulat részéről l kifizetés is. Ha soraimai megfigyelvén, a benne foglaltakat kivihetőm-k. jónak, avagy célszerűnek találna esetleg az első magyar rag] más társulat i^. annak csak örülni tudnék. C^láív dánod. Az egyetemi rendszer. Irta in. HERCZEGH MIHÁLY egyetemi tanár Az egyetemnek hét izázados fennállása alatt más volt a rendszer a középkorban és más az újkorban. A középkorban két ellentétes redszerre találunk: egyik a /niii.<i. másik a bolognai. A kik a hittant kérdések által érdekeltettek, azok Parisba mentek. A kik pedig a római és egyházi jogról akartak alapos fejtegetéseket hallgatni, ezek Bolognát keresték föl. Mimikét egyetem az egyház szolgálatában állott, világpolgarias elveket követett : nem egyes népnek, hanem az egész kereszténységnek érdekeiért működött - mivel nyelve a latin volt. nem egvszer történt, hogy egyik vagy másik egyetemen 10,000 főre is fölemelkedett a különféle nemzetiségű tanulok száma. Az új korban Hollandia egyetemei váltak híresekké, fjgy annyira, hogy az egyetemek reformjainál ezek vétettek mintakép gyanánt. Példák a skót egyetemek, melyek Hollandia egyetemei után alakultak Újra. Magvar honosok is nagy számmal voltak ott. több rendbeli magyar ösztöndijak alapíttattak : még ma is megvannak, de nem használtatnak, mert ina már azok magyar Ujakra vonzerővel többé nem bírnak. Kz időszerűit három egyetemi rendszer követtetik : a trane/.ia. angol é^ a német. A polgárosult államok a felsőbb okhatást vagy egyik, vagy a iná>ik szerint iparkodnak kiépíteni. A l'i a in zin rendszer. Francziaországban a nagy forradalom éta I7HŰ teljesen különvált a tndom.iiiy mirrlisr a tudomány tanításától. Mindkettő számára külön intésetek állíttattak fel : a tudományok mivelésére Parisban, azok tanítására pedig szerte asórva a/, egész országban. Az egyetem szétdaraboltatott taeultásokra. melyek régi főiskolai jellegüket elvesztették s egyillá st «'i| teljesen független szakiskolákká lettek oly módon, mint a többi szakiskolák, melyeknek -zárna a fai-tiltásokon kívül egész légiéi. Mindegyiknek feladata lévén valamely isakpályára előkészíteni. Tudoiiiánvinivelési intézetek : az Institut ét h'fniirr. az egész világon azon egyetlen egy hely, i hol együtt és összefoglalva van az emberi ész minden munkálata, minden törekvésének eredménye, hol örömmel üdvözli egymást a jogász, orvos, bölcsész, a pap, költő, nyelvész, a történész, esillagász és vegyész, a festő, szobrász és zenész, a kritikus, maahematikus, fizikus, oeoonomus, biológus é-s geológus stb. Az liK/itninul: egyes ágai: a) academie Kraiieaise. i> acadenüe des [nscriptions et BeUes-lettres, c acadenüe des Sciences, </i acadeinie des Beaux-Arts és e academie des Sciences morales et politiques. Minden akadémiának külön elnöke éa titkára van. A tagokat külön-külön választja minden academie, • a választottakat a kormányelnök erősiti meg. Evenként egyszer, augusztus 14-én az Institut saját palotájában StSZes iili'xt tart. hol mind az öt aeadeniía együtt van a mindegyik egy alkalmi felolvasást tart. Ezen academiák közt legtekintélyesebb az academie des sciences, mely agy az egyes tagok kiváló képzettsége, mint a tudományos mozgalom óriási volta és nyilvánosaága által főleg idézi elő azt. hogy Paris a tudományos világban anynyira kimagaslott és a tudományos működéseknek úgyszólván központjává lett. Tudománytanitási intézetek: a szakiskolák. Minden ilyen szakiskola élén az akadémia egvik jelesebb tagja áll, ki a mellett hogy a tudományt előbbre viasi, előadásokat is tart. melyekben a tudomány kutatásainak eredményei közöltetnek, a nélkül, hogy a hallgató a kutatás módjának megismerésébe is bevezettetnék. TÁRCH. A SZERELEM. Mitit hóvirág nyíló tavasszal. Mely a/, első melegre kel ki. Akként virul a sziv szerelme. Egy hév tekintet megteremti, S ha már virul: az an zra írja. Olyan lesz. mint a hajnal pírja. Szép, ssép a szerelem hiába! II* tesledez első virága. Majd Ibolya nyílik utána, Melyet takar a kertek árnya S a >ziv i'.h hányszor táj, eped! Magányt óhajt s tervez az elme. Kél, majd bízik esak újra benne. A kinek örök rabja lett. Igen remél, tán egy tekintet Megmondta, hogy könyét ne ejtse — < »h mily édes. megnyugtatói ez ! Ez is virága : neíelejtse. 1 legszebb, ha rózsája téslík. A -zivnek leghőbb léng|a ez, Mosolvg az arcz. miként a rozsa. l>e bármi röpke széi sebez. Most (átszi, majd borús tekintet: Knyelgö szé>. majd sóhaj reppen el — Nem játék s még nem is valóság, Keménynyel. vágygyal telve a kebel. I 's»k egy esak egy hiányzik épen. Hogy kész Jegyen a tiszta éden. Ha egy ,igsm* hangzik utána: Kz s sserelem koronája. ofrii-föp wééott, Első szerelem. Irta: 8010 LAJOS. (Kjclyt. és Véjfe. ' III. Klso izben elhagyva a szülői házat, kit ne érintene kellemetlenül az idegenek bántó fágyoasága? Megfosztva az otthon tüzhelyémk kedélyes melegétől, kit ne fogna el gyermekes hazavágyás ? Hiányát érezve a gondos anyának, amint szeretettel esüng gyermekén, vigyázva egészségére, minden léptére, ki ne gondolna fájó szívvel az otthoni kényelmes nyugodt élet re i Kudoltuak két-zeiv- oka volt a bánatra a Bécsben töltött első hetekben. hisz ót titkos szelelem is epes/.té és lléhány nap ÓtS egész lelki beteggé lett. — Érthető, lázas türelmetlenséggel várja már négy hosszú napja a gyógyszert egy kis levélke alakjában, melyet válaszul kellene kapnia egy tíz nap előtt elküldött levélre. Levelet várni valamely kedves ismerősünktől, napról-napra szivdobogva lesni a levélhordó lépteit, amint a folyosón elhalad lakásod előtt, a nélkül, hogy belépne, bizonyára a legkellemetlenebb dolgok egyike. Rudolf már két hete várja hiába a szerelem hírnökét, lelkét már a féltékenység ördöge marczangolja. Talán már is hűtlen lett ? Elhagyott volna legnagyobb bánatomban, midőn a magány és sötét, ség vett birtokába? Hát már hiába keresném azt a ragyogó fényes csillagot, mely elhagyatottságom borult világába kis fényt hozna? Letűnt volna számomra kis vezércsillagom önökre f Lehet. Egész természetesnek látszik. Hisz borult időben nem ragyognak a csillagok. Elvakult dühében Julia hűtlenségét bebtsonyodottnak vélé, de ekkor széit kért az ügyes védőügyvéd a szerelmes sziv alakjában és pontrólpontra megcaáfolni igyekezve a közvádló argumentumait, lelkesen kifejtette, miszerint teljes lehetetlenség, hogy emberi kebelben az érzelmek ily gyorsan változzanak, a szereleni semmivé, tán gyűlöletté-, az érdeklődés kösönynyé váljék. Ks a védőügyvédnek igaza volt. Julia nem vesztett Rudolf iránti szeretetéből semmit, csak az volt érthetetlen előtte, az nyugtalanitá, hogy miért késik az ígért levél, tán ments isten, valami baj érte, volna? <) is átszenvedte azon kínokat, melyeket a bizonytalanság okoz. Pedig ha tudta volna szegényke, mily ártatlanok mindketten a keserű, sok bánat okozásában, hogy avatlan kezekbe került a már rég megérkezett levél és egy második éppen ma indíttatott az apja által vissza felbontatlanul. Julia lassan hozzászokott azon goudolathos, hogy Rudolfot egészen nélkülözze, még a szellemi érint kezes se enyhítse bánatát, de tűrte, elpalástolni igyekezett a sziv belső) viharait, soha Rudolf neve nem bagyá el ajkát és ex megelégedéssel tölte el az apa sziyét, hisz csinyje sikerült, a levélhordó meg volt vesztegethető, TV. Múlnak az évek. A tavasz után nyár következik. A viruló szép bimbó virágzásnak indul, kinyilik és ilyenkor leginkább terjeszti, árasztja illatát. Julia is mindjobban fejlődött viruló szépségű hajadonná lön; az apai fedél alatt benőttek, megtollasodtak a szárnyai. Készen áll megkezdeni az élet nagy útját, csak egv erősebb útitársra vár, ki az élet el nem kerülheti'i viharaiban öt a gyengébbet megvédje, a repülést könnyebbé, kellemesebbé tegye. Az apa gondoskodó keze türelmetlenül keres ilyenkor, a gyermek jövőjének bizonytalansága aggasztja : összes törekvése, minden gondolata: leányának biztos jövőt nyújtani, boldoggá, szerencséssé tenni és e oemea buzgó törekvése között nem igen válogatja az eszközöket, mely által a esél elérhető. Osoray István is megtalálta már azon férfiút, kit rengeteg vagyona, szilárd jelleme, méltóvá tette leánya kezének elnyerésére, egy nem éppen fiatal, de annál ismertebb gazdag bankár személyében és még csak Julia beleegyezését akarta kinyerni, hogy a kötendő frigy nyilvános legyen. Szép csendes este volt. A meleg tikkaszt é> nap után a nyári alkony jótékonyan hatott a bágyadt idegekre. A rózsák kábtté illatot terjesztettek. Minden oly csendes, oly nyugodt. A kert egyik árnyas lugasában Osoray ült leányával, hallgatagon élvesve az üde balzsamos levegőt, mig végre az apa tőré meg a huszszu mély csendet. — Fontos és nagyim komoly dologról akarok veled beszélni kezdé az apa — oly ügyről, mely először is téged éidekel és melytől majdnem egész jövendőd van függőbe téve. Abban a korban vagy kedves gyermekein midőn a leányok jövőjéről gondoskodni a szülök legszentebb kötelessége. - A leány jövője pedig természetesen nem más, mint a férjhezmenés. Hála a mindenható kegyének, anyagi helyzetem megengedi, hogy a legtisztességesebb, legjobb körülmények között levő kérők között válogathassak. Találtam egy derék jellemes férfiul számodra és legforróbb óhajom régi vágyam menne teljesedésbe, ha to-ki kezedet nyújtanád, ha ezen frigy létrejönne; és ez most már csupán egy szavadtól függ. Látod édesem, én már öregszem éa „az öregség csak esti szürkület, mely nem tarthat soká'- csakhamar ráborul az éjszaka. Nem hajthatnám le nyugodt szívvel fejemet, mig téged egy derék férj oldalán megvédve nem tudnálak. Etadolffali viszonyod sem kerülte ki figyelmemet, számoltam ezen körülménynyél is. de ismerem eazélyességedet, tudom sokkal okosabb vagy semhogy üres ábrándok zavarnák meg fejedet: beteg képzelödés volt az egész, melyből reménylem már eddig kiláboltál. Rudolf igaz derék ifjú, de nem méltó hossád és vagyonodhoz. nem is végzett még. miből élnétek meg ? Mert bizony szépség, szerelem mind nem elég a jövőre. A szépség mulandó, a szerelemből kiábrándul az ember elébb vagy ntóbb és ekkor összedől a házas élet épülete, ha különben nincs elég jól megrakva az alapja. Verd ki szépen az üres ábrándot a fejedből, ha ugyan benne van még, ez az én kívánságom, akaratom: add beleegyezésedet a frigy megkötéséhez, hiszem, hogy nem fogsz nékem keserűséget okozni, hisz te mindig engedelmes leánya voltál apádnak '.Júliát nem találták ugyan egész készületlenül az apa szavai, rég számított már e jelenetre, de most alig sikerült higgadtságát megőrizni, erősen küzdenie kellett azon érzések ellen, melyek erőt vettek rajta, elpalástolni igyekezett rendki33