Pápai Lapok. 17. évfolyam, 1890

1890-08-03

XVII. évfolyam. 31. szám. Pápa, 1890. augusztus 3. Megjelenik in i n il i' II v ;i * aj r Ii x ;». Közérdekű singöa koslésaki a kniuikint i r n 4 k i \ ii 11 s /. a m a k is a latnak kt. I 'i'-tmentei len levelak, io'; klBMrl kezektol fogadtat niik el. Kézirati k IM a latnak \i>.->;i. A lapnak szánt k 1 / 1 e in I ti v »• !; a lap ; a/erk hivata látta kttldendfók ?V FAI LAPOK. •<Tv Kldfizetési dijak. Kgy évre »í Irt Fél évre 3 frt Negyed évre 1 irt BO krajczár. — Kgy szám s'.ra 16 kr. Hirdetések Egyhasábos petitsor térfogata ntán 5 kr. nvilttérben 80 kr. A • 1 íj e 1 ő r e fizetendő. Bélyegdíj mindig külön számitatik. Az előfizetési dijak s hirdetések a lap kiadó hivatalába (linhlling livula J\ papii kereskedi'se. főtér küldendők. /X. Va |>a \ á r us Ii a Iósá ának és I <> 1> I» |>á|>ai. s p áp a -v id ek i egy ea ii leine k ni eg váI as Atoll k ö11 ónv e. Városaik ;i vi/vraM. \ kózelmultbaa egy naiaau peadit­letetl inog varosunkban, im-hm-k hasz­nossága, CZl IsZ.enisege es sZÜkségosSegé­t'l aiec ran győsődve i rároa minden egyes lakója. AiTél van szó. bogy halad­junk a korral és a körülményekhez ké­P st nyújtsunk anyagi él erkölcsi tekin­tetben Segédkezet, a lmot még esi rája ­baa lévű risv esetek létesítéséhez. A rizkérdés megoldása tekintetében al ink mar sokféle kísérlet töltésit, ilog\ a/, eddigelé eredlIlellUe ||e|n \ ,•/..­tett, nyugodt lelkiissserettel ehnead­bStjük, hogy nem a mi hibánk. KI terhe lepett a vizkénlés llleg.d­ilásának szüksége mar a negyvenes évek­l»en, mikor a városi képvisel 6" testélel be­látta, hogy jé t-s egészséges i?é rísről gondoskodni okvetlen szükséges. Artézi kői furatasaha bocsátkozott mar akkor, mintegj 50 60 méter anMységre lefúr­tak a földbe, de • lére eltörött es relé • guitt az ••színe is sárba szállt. Kgy évtiseddel később újra ásóba került az egészséges ivé.viz kérdése, esély­nek eredssénye az lett, hogy a föker­tekben több „Northon" kutat késsitte­• • áros képvisel ítestilete azt hivén. _-. esőkkel megszünteti az égető ha­tat. Azonban ezen kutak sem váltak »e, rövid idő elteltével relssedették a cs íreket f-s i nép esssac újra asély alomba merült. A hetvenes évek közepén a „Pápai Lapok* folytonos sürgetésére ismét meg Bsséléi tárgyát képeste a viskérdés. A jó szándék, mint előzőleg, most sem hi­ányzott városi: nk képviselőtestületében, mert elrendelte, hogv szíiróket állíttat fel a Tapoless aaentén, nelyekb31 a kö­zönség lllindellkor jó és egészséges ivö­,izet meríthet Halva ssflletett gyermek roll ez is. \z első asürükéssüléket felál­lil itták, de esélsserüMeaségi okokhél elejtették az o's/.met és a vároa lakossága itta tovább is a TapoloSS folyé zama­tos vizét. 1887-ben a képviselőtestület újra eg\ artézi kútnak tanításába bocsátko­zott. Nem rég tOltént, tehát ismerjük az ••zen alkalommal bekövetkezett katasztró­fát is. A rállalkoaé 360 méter mélységig furt le, a viz már esölgedosott a mélységből, mindenki azt hitte, hogy esél­nal vagyunk és inie. egy s/.ép napon le­csüggesztett fővel jelenti ki a válla Ikoné, miszerint a esi sziik rótta miatt tovább fénii llelllCSak képtelen. i|e lehetetlen­ség is. \ vároa lakossága isiiud egy s/.é'|i ressénynye] lett ssegényebb. Megadással kifizette a 14 eZel fölint költséget. ÉS a kérdés azért továbbra i< megoldatlan maradt. Vádolhatunk-e valakit, akoshatjnk-e a képviselőtestületei vagy elöljáróságot mindezekért I \z.ezeii ügyben eljárt szakért ; n kivül. a ki kétségberonhstlsnol szinten jóhi­saestéleg járt el akkor, midőn memo t a n*l ii in -át megírta és a városhoz beter­jesztette, mást senkit nem vádol­hatunk. Ennyi vergődés ntán újra forduló ponthoz értünk és valljuk im-g őszintén, annyiféle próbálgatások után jél esett hallanánk, bog] akadt egj vállalkozó. a ki hajunkon, látszólag előnyös feltéte­lek mellett segíteni akar. Kgy párisi pénzintézetnek meghízottja a kérdéses vállalkozó, a ki rísvesetékel óhajt léte­síteni városunkban a pénzintézet költsé­gén. \agysz.erii SSSSM — és ha sikerülne, ugy minden eddigi vermes reményeink esőn a téres felülmúlva lennének De milyenek lesznek i feltételek. SS a kérdések kérdése. .Most nié'g BSVS tudjuk, de még csak megközelítőleg sem jelezhetjük, atUIVÍt !t/• •! 11 > II 11 Illái- elŐl¥J ÍS konstatálnunk kell, hogy áldozatok nél­kül, hasonló* vállalat nem létesíthet ; . \zt kell tudnunk tehát első sorban, milyenek lesznek azok az áldozatok, arányban fognak-e állani a tervben lévő vízvezeték hasznosságával, vagy nem. váljon nem vállalunk-e el óriási terhet magunkra, melynek megfelelni majd nem tudunk. Ezen kérdés megvitatásába ezúttal természetesen uem bocsátkozhatunk, hoz­zászólunk e kérdéshez akkor, hl napi­rendre kerül, de ki kell jelentenünk most, mint kijelentettük a múltban számtalan­szor, hogj városunk jövője érdekében, jó és egészségea ivéviz megszerzése, el­vi tázhstlanul életkérdés. Lássuk csak mit nyerne egy esélsseru lizvesetékkel városunk. Első sorban elnyerne, hogy jé, egész­séges ivóvíz állana az évnek minden szakában éa minden időváltozásnál i köZÖnSég rendelkezésére; másodszor bűzös csatornáink a viz által mosatva, folyton tiszták lennének: harmadszor. | cz.incza árka és \á­rosnnk atka. nem adna folytonos fel­jajdulásokra "kot; negyedszer, tűzvész esetén nein jö­hetnénk olyan helyzetbe, imgv a tusol­tok rendelkezésére fiz ne álljon, a mi most sajnos, akárhány esetben megtör­ténik : ötödször, a varos iitczáinak 5a­tösése által megszabadulhatnánk ásók­tól az örökös porfellegektól, melyek vá­rosunk légköréi élvezhetlenné téve meg­mételyezik ; régre hatodszor elnyerhetnénk, hogv vá­rosunk lakossága, vidékiek beköltözésé­vel folyton emelkednék. Ennyiféle hajunk volna egy szél­sserfl vízvezetékkel eloszlatható. Ha le­hal mérsékeli áldozatokról lenne csak szé.. azt meg kell hoznunk, inert soha se feledjük, hogy városunk felvirágzása eisj sorban ivóvizünk használhatósági éa jóságától van függővé téve. Az első lépést ez erdőmben a vá­rosi képviselőtestület, dicséretérc le­gyen mondva múlt lm -Ji-t-w tartott gyűlésében megtette akkor, midőn I vállalkozónak a kutatási engedélyt .7 hóra megadta és a szükséges kocsikat es munkásokat rendelkezéseié bocsátani ígérte. Nem hozott ugyan áldozatot ezen tényével még a maga részér"d. de rész­ben máris megtette kötelességét a nagy közönséggel SZelllbell. Uesen legyünk cs ni- hallgassunk azokra, a kik a létesítendő vízvezeték­ről, — mielőtt a feltételeket ismernék. •dőre is kicsinylőleg nyilatkoznak és az eszmét mini kivihetetlent elitélni törekednek. Ne hallgassunk reájuk, ellenkezőleg, kövessünk el mindent, hogy jó ivóvízhez hozzájuthassunk, hoz­zuk meg a szükséges é-s méltányosan követelt áldozatokat, de makacs. VSgJ ellentmondást vissketegségből ne gördít­sünk akadályokai városunk jövője elé. A zirczi képviselő választás csakugyan ugy ütött ki. a mint már múlt lapunk előre jeleste. Kemény l'ál zirczi ügyvéd letl egyhangúlag inogva lasst VS. Mint levelesönk értesít kitől minapi köz­leményeink is eredtek -ugv a nyár, mint főleg szon körülmény miatt, hogv már esak kél évre szól • választás, nem volt egy párt ­Il.lk Sein kedve beh-|||e||ni » l< Ü Z«l e | e III I »'. Kddig vagv az l/o/os v agv I Hunkdt csa­lád adott jelöltet Zircsnek. kfost is fel­letf saólitva erre flnnknr Sándor, ki már képviselte a kerületet. De nevében lia. Hűnk.ir Dénes kijelentette Ceeszneken, hogv apja csak akkor vállal jelöltséget, bs nem less ellenjelöltje. Kzt persze m-m ígérték meg, mert est megakadályozni nem lehetett. Hunkár -i mérsékelt ellenzék­nek hit volna jelöltje, kivel szemben a kormánypárt nem állított volna tel ellen­jelöltet. De hiszen a kormánypártnak eszében sem voll most a küzdelembe be­menni. Főispánunk még a megyét is ott­hagyta é-s Badeuben idősík, csakhogy a választásnál még a beavatkozás látszata is elkerültessék. 8 elmondhatjuk, hogy a kormánypárt loDogituon viselte magát. A zirczi kerület függetlenségi párté volt, ­ezt no'in zavarta ung. Hi/.ony tanti Ihatna ebből más párt is. Ilyen megegyezéssel él felfogással a megye nyugalma é-s bé­kéje is megmaradna, és minden párt ér­deke kielégítve lenne." Kddig levele­zőink. Kemény Pál képviselői különben igen derék, tehetséges lialal ügyvéd é-s partjának mint élénk praktikus jogáss kétségkívül hasznára less. Ö maga m-m is akart fellépni, de a kvrület bizalma elől ki nem térhetett. Részünkről, mint megye­belit örömmel látjuk öt a képviselőházban. Vidékünknek és a sirczi járásnak sok l.n­zöt érdeke vanj itt van mindjárt a Pápa­sircai-veszprémi vasút ügye. Tartsunk együtt a megyében! Udvösöljttk Zírc/ot éa új képviselőjét. A felekezeti lépiskolák anyagi iTiidc/i'scrol. Irta 11 a I á - / Pereno, kir. laiiáisiis. ejrri kir. laiitelíicvelíí. Kolvt. é-s vé-ge.i Azon kérdés, hogy a hitfelekezetek által fenntartott népiskolák költségeihez kik é-s mily irányban kötelesek hozzájá­rulni, a népoktatási törvény 11. sí-ál>an és a i J .v második bekezdésében, vala­mint az ezek alapján keletkezett s elvi fontossággal búré k'mnányrendeletekben eléggé meg van oldva. Úgyszintén az is­kolai költségvetések, az egyénenkénti ki­rovások elkészítése, a fellebbezési forumok megjelölése a katholihus püspöki kar ál­tal kiadott szabályzatokban é-s * zsinati törvényekben egész [szabatosan meg vau határozva: a politikai hatóság köteles támogatása aa 1876. évi VI. :to. £-ban van kimondva. Azon javaslat pedig, hogy a felekeseti iskolák költségei az egyénenkénti kirovás alapján a felekezeti közegek mellőzésével egyszerre a politi­kai hatóság által a kösadók módjára haj­tassanak , egyenesen a zsinati törvé­nyekbe 235. $.) de még a katholikns is­kolai szervezetbe |^ 56. §. ÜtköiZÍk. —• Kzi különösen a protestáns felekezet alig fogadná el. Hogy mindezek mellett a felekeseti iskolák nagyrészénél anyagi miseriákkal találkozunk, ennek okát. vagv a kellő anyagi erő hiányában, vagy abban lehet fellelnünk, hogy a felekesetek isko­láik anyagi ügyeivel. daczára meglevő szabályzataiknak keveset törődnek. Ahol. mint p. • . Hevesvármegyében a törvényhatóság oly lelkesülten felkarolta a uépoktatásiigyot. s községeink anyagi helyzete viszonylag sok más hegyvi­déki törvényhatóságéhoz eléggé- ked­vező, a mai törvényes keretben is sokat lehet tenni a felekezeti iskolák felvirá­goztatására. I*e országos szempontból felvéve A kérdést szerény nézetem szerint a feleke­zeti iskolák anyagi Ügyeinek biztosítására és fellendítéseié a inai szerv 'esetnél sok­kal hatékonyabb intézkedés szükséges, még pedig oly irányban, hogy az állam, illetve községek anyagi támogatásáért vi­szont a felekezeti iskolák teljesen bizto­sítsák a magyar állam érdekeit s hogy a községek a. nyújtott anyagi hozzájárulás­ért némi befolyást nyerjenek a felekezeti iskolák ügyeinek intézésére. T A R C Z A. A BÁNAT DALAIBÓL . sássaSab ide! sirok, mint a gyermek. Sírok, mint akii az isten átka vert meg. ••'unt boldogságom siratja a lelkem . . . Nem ébred fel többé, bár konyemmel keltem. Meghalt, mint a rózsa, amelyet letépnek. Hogy keblére tuzzék egy szép bálvány képnek. Meghalt, mint a hajnal csókjára az álom. Hiába keresem . . . lel SOlSSMB találom. Kivesztettem mindent . . . eget, fehlet, iidvöt; A/t a kis sngárt is. mit a remény küldött Világító lényül a jovö ködébe . . . Kialudt már az is, mindörökre vége. Ks la mégis élek. Bolygók, mint az árnyék, Mintha a végzettől valamit még várnék, Mintha nem volna még < sordultig a serleg.., Sorsom átka üld--z, nyugodni nem enged. Fájdalom az élet, nincs öröm a létben. Kmlvé lenv, amit boldogságnak véltem... Ját rasanal megosztni ha :ársra találunk, Beteljesült földi összes boldogságunk. Minek is éljen hát, kinek lehetetlen Küzdeni a végzet ítélete ellen'/ Aki tudjs, érzi, hogy ily társat nem lel, Akinek élete telve gyötrelemmel. Ea ia 'igy szeretnék nyugodni a sirbau, Kitéledni mindent, a földen mi kin van, Kitemetni érzést, gondolatot, vágyat — Elkoltoam oda, hol nincs többé bánat. Meghalni nem szabad . . . szeretni nem lehet, Ok miért is hozott sorsom össze veled?! Dl azért bár Mrj&S reám ezer ellen. Imádlak örökre » — tied a szerelmem. Else szerelem. Irta: BOLD LAJOS. • >h első szerelem! boldogaágunk elafi és legdrágább kincse miért nem tart örökké uralmad ? Mért hagyod el az ábrádosifju sziveket, kik oly kiinomihatlan boldog­sággal élvezték adományaidat ? Távozá­sod nelével mért keversz két gyenge fej­lődő virágot a szerelem tündérkert jóból az iitszé-li futóhomok közé- ? Vagy ta­[ Ián, csak azé-rt keresed fel az ébrándo­zásia hajló szivo-ket, hogv megisim-riesd az elsi'i szi-reh-m földöntúli örömeit teljes nagyságukban és távozásoddal csak annál nagyobb ürességet, hagyj magad után ? Elhagyatva vagyunk é-s egy ily nagy kincs bírása ntán meg kell elégednünk a visz­Bzaemlékezéa keserű alamizsnájával ? Alom b-gyi-n csupán az egész édes öröm, mely­ből elébb-utóbb felrázzák az embert ? Oh ha ez valóban ugy van. sohase kívánatos a felébredés I. Julia egyetlen loáiiya volt Osoray István egy budapesti előkelő nagykeres­kedés tulajdonosának. Gyengéden elké­nyeztetve növekedett fel és már élete ta­vaszán elárasztotta öt a sors mindazzal, ami után egy ártatlan 16 éves leány esak vágyakodhatik. Rendkívüli szépsége, melyről barát­íini csak az irigység hangján emlékeztek meg. kellemes szép modora, elbájolt min­denkit, a kivel beszélt és első lépésével, melvet a nagyvilágba tett, bizonyos te­kintélyes állást vívott ki magának. A „Vigadó"han megtartatni szokott fényes tánezestélyek egyikén tűnt fej ez a fé­n\es csillag a tóvárosi társaság egén és ragyogásával mindenkit elkábítva, meg­lepve, általánosan az est és bál királynő­jének ismertetett el. Nem csoda. Az öreg Ozoray gazdagságáról nemcsak a rendesen jél értesüli hozományvadáscok terjesztet­tek meséi híreket, hanem • telekkönyv e valóságos Demosthenes is csábító dolgokat regélt. Természetes tehát, hogy egy ih Krözus leányi körül, ha még szépséggel is meg van áldva, a hozomány vadászok, üresfejű nevezetességek, szép kabátos sem­mik egé-sz raja járta az aranyborjú körüli tánc/.ot. szívből fákadó rendes imájukat ém-kelve: „íme porba hullunk előtted,le­borulunk nagyságod előtt, mert Te vagy csak a mindenhaté erő, amely suji é-s emel, éltet éa ol. akinek hatalma az egész föld kerekségén elismertetik, meri csakis Te kormányosod az egé-sz világot. Di­csértessék a neved, oh pénz! most és mindörökké! Amen ! A rideg számitéi kereskedő hánya azonban, korához képest ritka emberis­merettel megáldva, csakhamar belátta, hogy e valósággal sjfjf i*trnt imádók tet­tetett hódolatát nem őszinte éraéa vt-zérlí. hanem csak érdek; érdek és semmi más. Tartózkodásán] is fogadta a aaép szava­kat és nem ritkán oly gúnyos hangú té­leletet adott, amilyet egy ily tapasztalat ­lan kis leánytól legkevésbbé vártak a vi­lágtiak. Kzek hasztalan zsibongták tehát körül a kövér falatot : hiába keresték a legszebb szavakat mezül a hízelgő bókok­nak, azok csak Julia fíAékei találták ut­jokat, de nem tzMhtZ. Ahhoz annak a bátortalansága után iskolás gyermekre valló sápadt orvosnö­vendéknek van a legtöbb joga, ki féln­húzódva, szótlanul, mereven nézi első sze­relmének tárgyát é-s csak néha könnyít Ábrándos sóhajokban szerelmén. A aaép leány szivébe már gyermek­korában befészkelte magát a szomszédbeli orvos rosz, csintalan fia, akivel napon­ként együtt játszadoztak a terjedelmes szép kertben; együtt kergették a lepké­ket és akivel anélkül, hogy észrevették volna, annyira megszerették egymást, hogv szivük egészen összeforrott. A bájos ké-t gyermeket az első szerelem varázsával birtokéiba kerítette é-s azok annak édes örömeit kiaknázva a nap legnagyobb ré­szét együtt töltötték el. kar a karban, kéz a kézben csicseregték be naphosszat az egé-sz kertet, mely az ily lakók által és előtt valóságos paradicsommá változott. In vallották be egymásnak számtalanszor szerelmüket, itt esküdtek egymásnak örök hűséget és Julia élénk kis fejecskéje már rózsásan kiszinezé a jövőt, mikor ők ket­ten, ö és Rudolf, férj é-s feleség lesznek; mennyi irigyük less, meri nk nagyon, de nagyon boldogan fognak élni. Sajátságos. A leányok már mint kis gyermekek titokban kiválasztják maguk­nak azt a férfit, a kihez nőül mennének, akit szeretni tudnának. o|y lelkesedést érezve bizonyos pontig szivük választotta, iránt, mintha az egé-sz jövő saját akara­tuktól függne ... az ö gyenge kezükbe volna letéve . . . II. f,zalait liudolf mindjobban előreha­ladt tanulmányaival. Julia szerelme esak sarkalta becsvágyát, fokozott szorgalom­mal igyekezett a kitűzött czé-1 felé, hisz minden lépése közelebb hozza imádottjá­boa, tettel leginkább bebizonyíthatja, hogy Julia nem méltatlanra pazarolja kegyeit, és hogy össszes vágya, törekvése az imá­dott lény kénére igényűvel bírhatni és öt boldoggá tenni. K gondolat tölte el foly­ton, örömmel nézett tehát a szép jövő és annak csáhjai felé, midőn egy váratlan esemény zavara meg az ifjú pár szerelmét. Az öreg orvos ugyanis rendkívüli apai méretétével mi nd ig azon régi ked­vencz eszméjével foglalkozott, fiából min­denáron nafj'j embert nevelni, ki akart* tehát küldeni külföldi egyetemekre, mert itthon bizony nem vélte elérni czélját. „Menj tiam idegen nép, idegen nemzet közé, gyűjts tapasztalatokat, szerezz ma­gadnak vagyont, hírnevet, hatalmat, di­csőséget, meg ne állj míg oly magas poh-zra nem jutsz, hová embertársaid irigykedés sei néznek fel hozzád, akkor aztán haza­jöhetsz hozzám! előbb nem. Ne riadj vissza! Szemesnek áll a világ! Az egész büvéasethea nem kell egyéb mint erőn am­biezio. szorgalom, no meg egy jé, adag szerencse. Kel tehát az útra! Szeremse. kitartás, türelem kbjérjen a merre jársz. Első állomás Bécs. Indulj !•• Képzelhető mint hatott e lesujtóhir a szerelmes linra. Kiszakítják öt attól, kit tiatal szivémk teljes be vő vei első szerel­mének egész tisztaságával imád; lemond­jon arról az isteni élvesetről, melyet egy rokonéraésü szereteti lény láiása és az azzal való együttlét nyújt: nélkülözze azt, ki egyedüli üdve, boldogsága, mindene ? Nem, ez vérlásitó kegyetlen kívánat.. Le­irhatlan volt kétségbeesése, mivel tudta, hogy apja szigoréi parancsával szemben ellentmondásnak nincsen helye. Túl akart mihamarabb esni az elválás fájdalmain, huosulátogatását teli.- fceháf Júliánál. Az izgatottságtól alig birtak szőhojj jutni: nem akartak hosszéi hucsuzáa által még fájóbbá tenni a vérző sebei, néhány majd érthetetlen szót dadogott csupán az ifju. De a szemek találkoztak, beszéltek a sohasem múló forró szerelemről, mely a távolban csak fokozódni fog, örök hű­ségről, melyet ájra és újra ki tudja há­nyadszor esküdtek egymásnak, é-s csak azon kölcsönösen tett ígéretben találtak parányi vigaszt, hogy levélben fogják folytatni azon viszonyt, mely nélkül már élni sem bírnának. Vége köv.j

Next

/
Thumbnails
Contents