Pápai Lapok. 17. évfolyam, 1890

1890-08-03

XVII. évfolyam. 31. szám. Pápa, 1890. augusztus 3. Megjelenik in i n il i' II v ;i * aj r Ii x ;». Közérdekű singöa koslésaki a kniuikint i r n 4 k i \ ii 11 s /. a m a k is a latnak kt. I 'i'-tmentei len levelak, io'; klBMrl kezektol fogadtat niik el. Kézirati k IM a latnak \i>.->;i. A lapnak szánt k 1 / 1 e in I ti v »• !; a lap ; a/erk hivata látta kttldendfók ?V FAI LAPOK. •<Tv Kldfizetési dijak. Kgy évre »í Irt Fél évre 3 frt Negyed évre 1 irt BO krajczár. — Kgy szám s'.ra 16 kr. Hirdetések Egyhasábos petitsor térfogata ntán 5 kr. nvilttérben 80 kr. A • 1 íj e 1 ő r e fizetendő. Bélyegdíj mindig külön számitatik. Az előfizetési dijak s hirdetések a lap kiadó hivatalába (linhlling livula J\ papii kereskedi'se. főtér küldendők. /X. Va |>a \ á r us Ii a Iósá ának és I <> 1>

I» |>á|>ai. s p áp

a -v id ek i egy ea

ii leine k ni eg váI as Atoll k ö11 ónv e. Városaik ;i vi/vraM. \ kózelmultbaa egy naiaau peaditletetl inog varosunkban, im-hm-k hasznossága, CZl IsZ.enisege es sZÜkségosSegét'l aiec ran győsődve i rároa minden egyes lakója. AiTél van szó. bogy haladjunk a korral és a körülményekhez kéP st nyújtsunk anyagi él erkölcsi tekintetben Segédkezet, a lmot még esi rája baa lévű risv esetek létesítéséhez. A rizkérdés megoldása tekintetében al ink mar sokféle kísérlet töltésit, ilog\ a/, eddigelé eredlIlellUe ||e|n \ ,•/..tett, nyugodt lelkiissserettel ehneadbStjük, hogy nem a mi hibánk. KI terhe lepett a vizkénlés llleg.dilásának szüksége mar a negyvenes évekl»en, mikor a városi képvisel 6" testélel belátta, hogy jé t-s egészséges i?é rísről gondoskodni okvetlen szükséges. Artézi kői furatasaha bocsátkozott mar akkor, mintegj 50 60 méter anMységre lefúrtak a földbe, de • lére eltörött es relé • guitt az ••színe is sárba szállt. Kgy évtiseddel később újra ásóba került az egészséges ivé.viz kérdése, esélynek eredssénye az lett, hogy a fökertekben több „Northon" kutat késsitte• • áros képvisel ítestilete azt hivén. _-. esőkkel megszünteti az égető hatat. Azonban ezen kutak sem váltak »e, rövid idő elteltével relssedették a cs íreket f-s i nép esssac újra asély alomba merült. A hetvenes évek közepén a „Pápai Lapok* folytonos sürgetésére ismét meg Bsséléi tárgyát képeste a viskérdés. A jó szándék, mint előzőleg, most sem hiányzott városi: nk képviselőtestületében, mert elrendelte, hogv szíiróket állíttat fel a Tapoless aaentén, nelyekb31 a közönség lllindellkor jó és egészséges ivö,izet meríthet Halva ssflletett gyermek roll ez is. \z első asürükéssüléket felállil itták, de esélsserüMeaségi okokhél elejtették az o's/.met és a vároa lakossága itta tovább is a TapoloSS folyé zamatos vizét. 1887-ben a képviselőtestület újra eg\ artézi kútnak tanításába bocsátkozott. Nem rég tOltént, tehát ismerjük az ••zen alkalommal bekövetkezett katasztrófát is. A rállalkoaé 360 méter mélységig furt le, a viz már esölgedosott a mélységből, mindenki azt hitte, hogy esélnal vagyunk és inie. egy s/.ép napon lecsüggesztett fővel jelenti ki a válla Ikoné, miszerint a esi sziik rótta miatt tovább fénii llelllCSak képtelen. i|e lehetetlenség is. \ vároa lakossága isiiud egy s/.é'|i ressénynye] lett ssegényebb. Megadással kifizette a 14 eZel fölint költséget. ÉS a kérdés azért továbbra i< megoldatlan maradt. Vádolhatunk-e valakit, akoshatjnk-e a képviselőtestületei vagy elöljáróságot mindezekért I \z.ezeii ügyben eljárt szakért ;

n kivül. a ki kétségberonhstlsnol szinten jóhisaestéleg járt el akkor, midőn memo t a n*l ii in -át megírta és a városhoz beterjesztette, mást senkit nem vádolhatunk. Ennyi vergődés ntán újra forduló ponthoz értünk és valljuk im-g őszintén, annyiféle próbálgatások után jél esett hallanánk, bog] akadt egj vállalkozó. a ki hajunkon, látszólag előnyös feltételek mellett segíteni akar. Kgy párisi pénzintézetnek meghízottja a kérdéses vállalkozó, a ki rísvesetékel óhajt létesíteni városunkban a pénzintézet költségén. \agysz.erii SSSSM — és ha sikerülne, ugy minden eddigi vermes reményeink esőn a téres felülmúlva lennének De milyenek lesznek i feltételek. SS a kérdések kérdése. .Most nié'g BSVS tudjuk, de még csak megközelítőleg sem jelezhetjük, atUIVÍt !t/• •! 11 > II 11 Illái- elŐl¥J ÍS konstatálnunk kell, hogy áldozatok nélkül, hasonló* vállalat nem létesíthet

;

. \zt kell tudnunk tehát első sorban, milyenek lesznek azok az áldozatok, arányban fognak-e állani a tervben lévő vízvezeték hasznosságával, vagy nem. váljon nem vállalunk-e el óriási terhet magunkra, melynek megfelelni majd nem tudunk. Ezen kérdés megvitatásába ezúttal természetesen uem bocsátkozhatunk, hozzászólunk e kérdéshez akkor, hl napirendre kerül, de ki kell jelentenünk most, mint kijelentettük a múltban számtalanszor, hogj városunk jövője érdekében, jó és egészségea ivéviz megszerzése, elvi tázhstlanul életkérdés. Lássuk csak mit nyerne egy esélsseru lizvesetékkel városunk. Első sorban elnyerne, hogy jé, egészséges ivóvíz állana az évnek minden szakában éa minden időváltozásnál i köZÖnSég rendelkezésére; másodszor bűzös csatornáink a viz által mosatva, folyton tiszták lennének: harmadszor. | cz.incza árka és \árosnnk atka. nem adna folytonos feljajdulásokra "kot; negyedszer, tűzvész esetén nein jöhetnénk olyan helyzetbe, imgv a tusoltok rendelkezésére fiz ne álljon, a mi most sajnos, akárhány esetben megtörténik : ötödször, a varos iitczáinak 5atösése által megszabadulhatnánk ásóktól az örökös porfellegektól, melyek városunk légköréi élvezhetlenné téve megmételyezik ; régre hatodszor elnyerhetnénk, hogv városunk lakossága, vidékiek beköltözésével folyton emelkednék. Ennyiféle hajunk volna egy szélsserfl vízvezetékkel eloszlatható. Ha lehal mérsékeli áldozatokról lenne csak szé.. azt meg kell hoznunk, inert soha se feledjük, hogy városunk felvirágzása eisj sorban ivóvizünk használhatósági éa jóságától van függővé téve. Az első lépést ez erdőmben a városi képviselőtestület, dicséretérc legyen mondva múlt lm -Ji-t-w tartott gyűlésében megtette akkor, midőn I vállalkozónak a kutatási engedélyt .7 hóra megadta és a szükséges kocsikat es munkásokat rendelkezéseié bocsátani ígérte. Nem hozott ugyan áldozatot ezen tényével még a maga részér"d. de részben máris megtette kötelességét a nagy közönséggel SZelllbell. Uesen legyünk cs ni- hallgassunk azokra, a kik a létesítendő vízvezetékről, — mielőtt a feltételeket ismernék. •dőre is kicsinylőleg nyilatkoznak és az eszmét mini kivihetetlent elitélni törekednek. Ne hallgassunk reájuk, ellenkezőleg, kövessünk el mindent, hogy jó ivóvízhez hozzájuthassunk, hozzuk meg a szükséges é-s méltányosan követelt áldozatokat, de makacs. VSgJ ellentmondást vissketegségből ne gördítsünk akadályokai városunk jövője elé. A zirczi képviselő választás csakugyan ugy ütött ki. a mint már múlt lapunk előre jeleste. Kemény l'ál zirczi ügyvéd letl egyhangúlag inogva lasst VS. Mint levelesönk értesít kitől minapi közleményeink is eredtek -ugv a nyár, mint főleg szon körülmény miatt, hogv már esak kél évre szól • választás, nem volt egy párt Il.lk Sein kedve beh-|||e||ni » l< Ü Z«l e | e III I »'. Kddig vagv az l/o/os v agv I Hunkdt család adott jelöltet Zircsnek. kfost is felletf saólitva erre flnnknr Sándor, ki már képviselte a kerületet. De nevében lia. Hűnk.ir Dénes kijelentette Ceeszneken, hogv apja csak akkor vállal jelöltséget, bs nem less ellenjelöltje. Kzt persze m-m ígérték meg, mert est megakadályozni nem lehetett. Hunkár -i mérsékelt ellenzéknek hit volna jelöltje, kivel szemben a kormánypárt nem állított volna tel ellenjelöltet. De hiszen a kormánypártnak eszében sem voll most a küzdelembe bemenni. Főispánunk még a megyét is otthagyta é-s Badeuben idősík, csakhogy a választásnál még a beavatkozás látszata is elkerültessék. 8 elmondhatjuk, hogy a kormánypárt loDogituon viselte magát. A zirczi kerület függetlenségi párté volt, ezt no'in zavarta ung. Hi/.ony tanti Ihatna ebből más párt is. Ilyen megegyezéssel él felfogással a megye nyugalma é-s békéje is megmaradna, és minden párt érdeke kielégítve lenne." Kddig levelezőink. Kemény Pál képviselői különben igen derék, tehetséges lialal ügyvéd é-s partjának mint élénk praktikus jogáss kétségkívül hasznára less. Ö maga m-m is akart fellépni, de a kvrület bizalma elől ki nem térhetett. Részünkről, mint megyebelit örömmel látjuk öt a képviselőházban. Vidékünknek és a sirczi járásnak sok l.nzöt érdeke vanj itt van mindjárt a Pápasircai-veszprémi vasút ügye. Tartsunk együtt a megyében! Udvösöljttk Zírc/ot éa új képviselőjét. A felekezeti lépiskolák anyagi iTiidc/i'scrol. Irta 11 a I á - / Pereno, kir. laiiáisiis. ejrri kir. laiitelíicvelíí. Kolvt. é-s vé-ge.i Azon kérdés, hogy a hitfelekezetek által fenntartott népiskolák költségeihez kik é-s mily irányban kötelesek hozzájárulni, a népoktatási törvény 11. sí-ál>an és a i

J

.v második bekezdésében, valamint az ezek alapján keletkezett s elvi fontossággal búré k'mnányrendeletekben eléggé meg van oldva. Úgyszintén az iskolai költségvetések, az egyénenkénti kirovások elkészítése, a fellebbezési forumok megjelölése a katholihus püspöki kar által kiadott szabályzatokban é-s * zsinati törvényekben egész [szabatosan meg vau határozva: a politikai hatóság köteles támogatása aa 1876. évi VI. :to. £-ban van kimondva. Azon javaslat pedig, hogy a felekeseti iskolák költségei az egyénenkénti kirovás alapján a felekezeti közegek mellőzésével egyszerre a politikai hatóság által a kösadók módjára hajtassanak , egyenesen a zsinati törvényekbe 235. $.) de még a katholikns iskolai szervezetbe |^ 56. §. ÜtköiZÍk. —• Kzi különösen a protestáns felekezet alig fogadná el. Hogy mindezek mellett a felekeseti iskolák nagyrészénél anyagi miseriákkal találkozunk, ennek okát. vagv a kellő anyagi erő hiányában, vagy abban lehet fellelnünk, hogy a felekesetek iskoláik anyagi ügyeivel. daczára meglevő szabályzataiknak keveset törődnek. Ahol. mint p. • . Hevesvármegyében a törvényhatóság oly lelkesülten felkarolta a uépoktatásiigyot. s községeink anyagi helyzete viszonylag sok más hegyvidéki törvényhatóságéhoz eléggé- kedvező, a mai törvényes keretben is sokat lehet tenni a felekezeti iskolák felvirágoztatására. I*e országos szempontból felvéve A kérdést szerény nézetem szerint a felekezeti iskolák anyagi Ügyeinek biztosítására és fellendítéseié a inai szerv 'esetnél sokkal hatékonyabb intézkedés szükséges, még pedig oly irányban, hogy az állam, illetve községek anyagi támogatásáért viszont a felekezeti iskolák teljesen biztosítsák a magyar állam érdekeit s hogy a községek a. nyújtott anyagi hozzájárulásért némi befolyást nyerjenek a felekezeti iskolák ügyeinek intézésére. T A R C Z A. A BÁNAT DALAIBÓL . sássaSab ide! sirok, mint a gyermek. Sírok, mint akii az isten átka vert meg. ••'unt boldogságom siratja a lelkem . . . Nem ébred fel többé, bár konyemmel keltem. Meghalt, mint a rózsa, amelyet letépnek. Hogy keblére tuzzék egy szép bálvány képnek. Meghalt, mint a hajnal csókjára az álom. Hiába keresem . . . lel SOlSSMB találom. Kivesztettem mindent . . . eget, fehlet, iidvöt; A/t a kis sngárt is. mit a remény küldött Világító lényül a jovö ködébe . . . Kialudt már az is, mindörökre vége. Ks la mégis élek. Bolygók, mint az árnyék, Mintha a végzettől valamit még várnék, Mintha nem volna még < sordultig a serleg.., Sorsom átka üld--z, nyugodni nem enged. Fájdalom az élet, nincs öröm a létben. Kmlvé lenv, amit boldogságnak véltem... Ját rasanal megosztni ha :ársra találunk, Beteljesült földi összes boldogságunk. Minek is éljen hát, kinek lehetetlen Küzdeni a végzet ítélete ellen'/ Aki tudjs, érzi, hogy ily társat nem lel, Akinek élete telve gyötrelemmel. Ea ia 'igy szeretnék nyugodni a sirbau, Kitéledni mindent, a földen mi kin van, Kitemetni érzést, gondolatot, vágyat — Elkoltoam oda, hol nincs többé bánat. Meghalni nem szabad . . . szeretni nem lehet, Ok miért is hozott sorsom össze veled?! Dl azért bár Mrj&S reám ezer ellen. Imádlak örökre » — tied a szerelmem. Else szerelem. Irta: BOLD LAJOS. • >h első szerelem! boldogaágunk elafi és legdrágább kincse miért nem tart örökké uralmad ? Mért hagyod el az ábrádosifju sziveket, kik oly kiinomihatlan boldogsággal élvezték adományaidat ? Távozásod nelével mért keversz két gyenge fejlődő virágot a szerelem tündérkert jóból az iitszé-li futóhomok közé- ? Vagy ta[ Ián, csak azé-rt keresed fel az ébrándozásia hajló szivo-ket, hogv megisim-riesd az elsi'i szi-reh-m földöntúli örömeit teljes nagyságukban és távozásoddal csak annál nagyobb ürességet, hagyj magad után ? Elhagyatva vagyunk é-s egy ily nagy kincs bírása ntán meg kell elégednünk a viszBzaemlékezéa keserű alamizsnájával ? Alom b-gyi-n csupán az egész édes öröm, melyből elébb-utóbb felrázzák az embert ? Oh ha ez valóban ugy van. sohase kívánatos a felébredés I. Julia egyetlen loáiiya volt Osoray István egy budapesti előkelő nagykereskedés tulajdonosának. Gyengéden elkényeztetve növekedett fel és már élete tavaszán elárasztotta öt a sors mindazzal, ami után egy ártatlan 16 éves leány esak vágyakodhatik. Rendkívüli szépsége, melyről barátíini csak az irigység hangján emlékeztek meg. kellemes szép modora, elbájolt mindenkit, a kivel beszélt és első lépésével, melvet a nagyvilágba tett, bizonyos tekintélyes állást vívott ki magának. A „Vigadó"han megtartatni szokott fényes tánezestélyek egyikén tűnt fej ez a fén\es csillag a tóvárosi társaság egén és ragyogásával mindenkit elkábítva, meglepve, általánosan az est és bál királynőjének ismertetett el. Nem csoda. Az öreg Ozoray gazdagságáról nemcsak a rendesen jél értesüli hozományvadáscok terjesztettek meséi híreket, hanem • telekkönyv e valóságos Demosthenes is csábító dolgokat regélt. Természetes tehát, hogy egy ih Krözus leányi körül, ha még szépséggel is meg van áldva, a hozomány vadászok, üresfejű nevezetességek, szép kabátos semmik egé-sz raja járta az aranyborjú körüli tánc/.ot. szívből fákadó rendes imájukat ém-kelve: „íme porba hullunk előtted,leborulunk nagyságod előtt, mert Te vagy csak a mindenhaté erő, amely suji é-s emel, éltet éa ol. akinek hatalma az egész föld kerekségén elismertetik, meri csakis Te kormányosod az egé-sz világot. Dicsértessék a neved, oh pénz! most és mindörökké! Amen ! A rideg számitéi kereskedő hánya azonban, korához képest ritka emberismerettel megáldva, csakhamar belátta, hogy e valósággal sjfjf i*trnt imádók tettetett hódolatát nem őszinte éraéa vt-zérlí. hanem csak érdek; érdek és semmi más. Tartózkodásán] is fogadta a aaép szavakat és nem ritkán oly gúnyos hangú téleletet adott, amilyet egy ily tapasztalat lan kis leánytól legkevésbbé vártak a világtiak. Kzek hasztalan zsibongták tehát körül a kövér falatot : hiába keresték a legszebb szavakat mezül a hízelgő bókoknak, azok csak Julia fíAékei találták utjokat, de nem tzMhtZ. Ahhoz annak a bátortalansága után iskolás gyermekre valló sápadt orvosnövendéknek van a legtöbb joga, ki félnhúzódva, szótlanul, mereven nézi első szerelmének tárgyát é-s csak néha könnyít Ábrándos sóhajokban szerelmén. A aaép leány szivébe már gyermekkorában befészkelte magát a szomszédbeli orvos rosz, csintalan fia, akivel naponként együtt játszadoztak a terjedelmes szép kertben; együtt kergették a lepkéket és akivel anélkül, hogy észrevették volna, annyira megszerették egymást, hogv szivük egészen összeforrott. A bájos ké-t gyermeket az első szerelem varázsával birtokéiba kerítette é-s azok annak édes örömeit kiaknázva a nap legnagyobb részét együtt töltötték el. kar a karban, kéz a kézben csicseregték be naphosszat az egé-sz kertet, mely az ily lakók által és előtt valóságos paradicsommá változott. In vallották be egymásnak számtalanszor szerelmüket, itt esküdtek egymásnak örök hűséget és Julia élénk kis fejecskéje már rózsásan kiszinezé a jövőt, mikor ők ketten, ö és Rudolf, férj é-s feleség lesznek; mennyi irigyük less, meri nk nagyon, de nagyon boldogan fognak élni. Sajátságos. A leányok már mint kis gyermekek titokban kiválasztják maguknak azt a férfit, a kihez nőül mennének, akit szeretni tudnának. o|y lelkesedést érezve bizonyos pontig szivük választotta, iránt, mintha az egé-sz jövő saját akaratuktól függne ... az ö gyenge kezükbe volna letéve . . . II. f,zalait liudolf mindjobban előrehaladt tanulmányaival. Julia szerelme esak sarkalta becsvágyát, fokozott szorgalommal igyekezett a kitűzött czé-1 felé, hisz minden lépése közelebb hozza imádottjáboa, tettel leginkább bebizonyíthatja, hogy Julia nem méltatlanra pazarolja kegyeit, és hogy össszes vágya, törekvése az imádott lény kénére igényűvel bírhatni és öt boldoggá tenni. K gondolat tölte el folyton, örömmel nézett tehát a szép jövő és annak csáhjai felé, midőn egy váratlan esemény zavara meg az ifjú pár szerelmét. Az öreg orvos ugyanis rendkívüli apai méretétével mi

nd

ig azon régi kedvencz eszméjével foglalkozott, fiából mindenáron nafj'j embert nevelni, ki akart* tehát küldeni külföldi egyetemekre, mert itthon bizony nem vélte elérni czélját. „Menj tiam idegen nép, idegen nemzet közé, gyűjts tapasztalatokat, szerezz magadnak vagyont, hírnevet, hatalmat, dicsőséget, meg ne állj míg oly magas poh-zra nem jutsz, hová embertársaid irigykedés sei néznek fel hozzád, akkor aztán hazajöhetsz hozzám! előbb nem. Ne riadj vissza! Szemesnek áll a világ! Az egész büvéasethea nem kell egyéb mint erőn ambiezio. szorgalom, no meg egy jé, adag szerencse. Kel tehát az útra! Szeremse. kitartás, türelem kbjérjen a merre jársz. Első állomás Bécs. Indulj !•• Képzelhető mint hatott e lesujtóhir a szerelmes linra. Kiszakítják öt attól, kit tiatal szivémk teljes be vő vei első szerelmének egész tisztaságával imád; lemondjon arról az isteni élvesetről, melyet egy rokonéraésü szereteti lény láiása és az azzal való együttlét nyújt: nélkülözze azt, ki egyedüli üdve, boldogsága, mindene ? Nem, ez vérlásitó kegyetlen kívánat.. Leirhatlan volt kétségbeesése, mivel tudta, hogy apja szigoréi parancsával szemben ellentmondásnak nincsen helye. Túl akart mihamarabb esni az elválás fájdalmain, huosulátogatását teli.- fceháf Júliánál. Az izgatottságtól alig birtak szőhojj jutni: nem akartak hosszéi hucsuzáa által még fájóbbá tenni a vérző sebei, néhány majd érthetetlen szót dadogott csupán az ifju. De a szemek találkoztak, beszéltek a sohasem múló forró szerelemről, mely a távolban csak fokozódni fog, örök hűségről, melyet ájra és újra ki tudja hányadszor esküdtek egymásnak, é-s csak azon kölcsönösen tett ígéretben találtak parányi vigaszt, hogy levélben fogják folytatni azon viszonyt, mely nélkül már élni sem bírnának. Vége köv.j