Pápai Lapok. 17. évfolyam, 1890

1890-07-20

1 IG ] kereskedők es iparosok lajstromát tocsá tfirjfiowét I"'. \ kormain biztos alispán esen első gyors eljáráséi ßrömnel adrözöltfik uoa rt'iii»n\IMII. hogy i«r\ a győri kereskedelmi és i park sasra nemsokára megslskulh.it. Közel féléi niiiit ••! a/iiiihaii a kormánybiztos ezen első intézkedésének megtételétől; azóta szép csendben szitum ad .1/ egésa ügy. \ ji|..v.it .alahol megakadt és pe.>tt. ahol tőnénjhatóságnál rendesen szokott, t. i. a hivatalos s/nhákhan. \ kormain biztosnak még február hóban szétküldött felhívására a lerrényhatóságok aaég mindig nsm terjesztették ii- a kereskedők éa Iparosok jegyzékét, -.•in pedig a/, alakító bizottságok jegyzékét. Míg másutt már megalakulnak a kamarák, italunk a hivatalos közegek • le I a/ a.lat.-kat SSM készítették <-|. Ideje tolna, bog] a k.ii'iiián\hi/.tos élyesen lépjen l-l a malasztokkalszem i. . ti. sőt részünkről szirénen láttuk volna, .i.i esi Hiár el .hl» •ugtesai Mi Bt kkal totit.isahhiiak tartjuk a •I ken skedelaai éa iparkamara intézni, -in el. seubogj ennek tekintélyét már al alakulás első peresében akármiféle mulasztás által, uieír mielőtt múk-iilesét k-/..Illett.- tolna. Megingatni engedhetnénk. Ugj halljuk, bog] a kormain hiztos • ni akar a törréayktatoságokkal s/.emii. ii erélyesen fellépni s inkább simán, minden szigorúság aaeUözésérol, asáadéik a kamara megalakulását keiesztul inni. Mi magunk is jobb szeretnők, ha -z igt megtörténi volna: csakhogy, ha szükséges, a mint a tények mutatják is. kog] szükséges, akkor az elnéz', magatartia csak ártalmára van az ügynek és a/ egyesek mulasztása a koraaánybiztosra húrul at. Hiszen, ha a minister megbízik az egyes hstóságokbaa, akk«>r nem neresj ki a koraaánybixtost, a kinek más feladata ti-tit lehet, mint a íninisteri rendeletei erélyesen érvényre juttatni. Most, egj féléri mulasztás után. ;:/t hisaazOk) a koraaánybiztoa is elérkezettnek fogja látni az i• I t. hogy a hatóságokkal szemben erélyesebben bpjell M. .\/. ngy fontossága megkívánja est A termés. Itt a termés ideje. Hií termés ígéret tt s a,/, eddigi caépléaek eiedméarjm 11 itélve. elégséges kamattal |iitalmazta / rény munkánkat az anyaföld. Bisony ránk is fér a jó termés. Sok mula-zt,'tst kell helyr.iitnie. mert az utolsó években a magyar gazdát valóban nem kényestette el valami különösen a gondviselés. Alig volt középtermésünk éa olyan oraságban, mint a mienk, almi az ipar ínég esak gyermekéveit éli. a termésnek nagy befolyása van az állami és társadalmi élet. majdnem minden mozzanatára. [ Kosz termések gyakran évekre vetik viszsza az országot a haladás ösvényérül es a nemzedék . mely szük anyagi viszonyok közt nevelkedett, a szellemi fejlődés ama magasabb fokát nem érheti el, a melyet a aaerenoeéaebb gazdasági viszonyok közt élö nemzetek elfoglalnak. Francziaor.-z.ig minden könnyüvérttsége és kicsapongása dacaára is elöljér a népeknek a tudományos fölfedezések terén. A komoly németet túlszárnyalta és az ünnepélyes ánglius is hitt ni ballag a pezsgő vérű franczia után. Ks ezt a szellemi fölényt a francaia egyesegyedül sserencaés gaadaaági viszonyainak köszönhet i. Boldog oraságban nemcsak a told. lián-in az ipar is kincses forrássá válik és .• két tényező éasaserü kiaknázása az embereket gazdaggá. azaz függetlenné-, hatalmassá és boldoggá teszi é-s módot nyújt a tehetségesebbeknek egész lélekkel áldozni a tudománynak. A nemzetek vagyona éa értelmisége kosi tehát kétségtelenül nagy összefüggés van é-s ennéltogva az. aki Magvarország gazdasági viszonyainak javításán tárailozik. nemsetének olyan ssolgálatot t.sz. melylyel asemben minden egyéb szolgálat háttérbe szorul. A nemsete iránt érző politikus tehát nem tekintheti közömbösen a termésről megjelenő tudósításokat. Szeme örömtől sugárzik ha jé. híreket olvashat és viszont kínosan dobban meg az ellenkezőnek hallásánál. Az idén az ország legtöbb részérő] kedvesők a birok, de zavarni fogja egy komor gondolat. Az. hogv Msgyarorsság gazdasági élete pusztán esak a véletlentől fÜgg. Hirtelen zivatar elmoshatja üszszes reményeinket é-s egy jégeső elpusztíthatja létalapunkat, szert, mert Magyarországon mindent a gondviseléstől várnak és nincs iparunk, mely bennünket az ég haragja ellen megvédhetne. = Zirczről irják lapunknak : „Nálunk Anyó* Tivadar halála után csakhamar kezdetét vette a közelgő képviselő választásra a kerteskedés. Az eddig tény, hogy Andre Gyula zitvzi ügyvéd mint függetlenségi és 4>s-as párti jelölt fel is lépet. A jelölt pártállasa kétségtelenül igen tt 'kakát, még pedig a kerület legbefolyásosabb tényezőit, igen fessélyesi. Igy a kerület papságát, mely nem rokonszenvez a szélső bal politikájával, a különösen pedig a zirezt nini nem óhajt és nem foghat segédkezet nyújtani Andié megválasztására, pedig Audié tudvalevőleg a felldnek ÜgVvé.lje. Másfelől aserencaéje Andrénak, hogy ngy a rendnek miét több előkelő ottani nagybirtokosnak ügyvédje, mert ez.-k Esterházyak, Laaáncsky stb.) bár távolról sem 4*-as pártiak, de saját ügyvédjük ellen esak azmi esetben foglalnának állást, ba a tzabadelvü pár jelöltei nemállit. Szó volt. hogy Andié mérsékelt ellenzéki programmal lép fel. mely esetben a kormánypárt ii- in is állítana fel ellene jelöltet, azon egysserfl és világos okból, mert már jelenleg, az új kormány éita a ménékelt ellenzék és kormánypárt prograinmja közt semmi elvi eltérés vagy különbség ni m-a. De jelenleg is hírlik, hogy a mérsékelt ellenzék és kormánypárt /.őrös jelöltet keres és pedig vagy a zirtziek közül legutóbb Kolotteárn Kálmánt emlegették) vagy a kerületben lakéi földesurak közül. Ily közös jelölt felállítása mellett sokan foglalnak állást. A kerület másik pártja pedig valamelyik lliuikärt sz.-r.tne felléptetni ell.-nzéki. de pártonkívüli programinál (a br. JCasa ívor Dgron-féle árnyalattal) de eddig még a Hutikárok nem nyilatkoztak. Veszprémből Magyar János kanonok nem idegenkednék a kormánypárti jelöléstől, de a múltkori képviselőválasztásnál, hogv kisebbségben maradt, a párt nem bieik nevének sikerében. — Fiéth Pál bárót óhajtják ugy a kormánynál, mint a szabadelvű pártnál. Itteni hírek szerint Szapáry <>>ula gróf már irt volna is Fiéth Pál bárónak levelet, melyben a jeh.lt. test felajánlja. A forróság. Julius havában Magyarország lakosságának majdnem kétharmad rész.- úgy érzi magit, mint a/, olvasztó katlanban, melynek közelsége is már perzsel é-s éget kegyet lenül. A köznép hiába kapkod üde. fria levegő után, hiába keresi fel a zöld pázsitot, az árnyas tát. mihelyt munkaidejéből néhány urát elvonhat : valódi üdülést nem talál sehol, mert a pázsit, a fa már júliusban le van tarolva, össze van tépve, elnyüve, mint a ruha. melyet télen-nyáron hordanak. Ks Magyarországban szakasztott úgy vagyunk a fával, mint a ssegény ember a gubájával, melyet télen melegítő gyanánt visel, nyáron pedig hűsítőül használ Kivágjuk a legszebb erdőket, feldolgozzuk épit II es fűzfává, felhasználjuk asztalos és esztergályos munkákra, szóval nem kíméljük sehol é-s mikor aztán a nyár forró árama vonul végig a haza határain, izzadva keresünk hűsítő árnyékot a fák zöldelö lombja alatt. Keresünk, de. fájdalom, nem találunk. Magyarország erdőségei pusztulásnak indulnak és a Ind még eselőtt 1" 1") évvel az égbenyúló tölgyek ezrei virultak. ott ma ahangyaboiyok ésvakandtúrások milliárdjai éktelenkednek. Hogy ez a minden rendszer és észszerű indoknélküli kipusztítása az erdőknek magára az ország egészségügyi viszonyaira is kihatott, azt fölösleges bővebben fejtegetni. Hisz..ii esak a statisztikai kimutatásokat k.-ll figyelemmel kisérnünk, hogy napnál is világosabban meggyőződjünk ama hanyatlásról, melynek az ország közegészsége évről évre ki van téve. Ks kérdjük mi az oka ennek a szemmel láthat.', hanyatlásnak? A kii ma nem változott, a köztisztaság köriili intézkedések minden esztendőben szaporodnak. Az orvosi tudomány is fejlődik éa a betegségeket, lllelyek'.t évekkel e/.-dött még csak helyesen determinálni sem tudtak, ma már biztos szerrel gyógyítják. Ks a közegészség minden ágazatában beállott ily haladás daczára mégis azt kell tapasztalnunk, hogy Magyarországban egészségügyi tekintetben a legmostohább viszonyok uralkodnak. Mi ennek az oka? Hát mi volna egyéb, mint az az erdöirtó mánia, mely immár még csak az utolérhetetlen béresek magaslatán hagyja meg a fákat : lent, a síkságon pedig már úgy kipusztította az erdőket, hogy valóságos csodaszámba meg3'. ha az alföldön vagy a dunántúl egy-két napi teng.-lyi utazás után végre egy facsoportba bukkanunk, hol a madár megszállhat. De a mániákus erdő irtáson kivül a vasútépítések is sokat ártottak az erdőknek, és ezzel a levegő egyenletes hőfokának fejlesztésére is. és mindamellett, hogy a hanyatlás évről-évre tapasztalhati'.. mégse jut esz.-In- senkinek, hogy a kivágott erdőségeket újabb fatelepítésekkel kellene pótolni. Vannak .Magyarországon nagyterjedelmü homoktalajok, Ind nem fogamzik semmiféle vetés é-s ki szárad minden vetemény. Csak a fák állhatnak meg sőt szaktérliak állitáss szerint aöldelő erdőkké- fejlődhetnek az ilyen homokos talajon. Hogy az ilyen erdőültetések gazdasági és egészségügyi érdekeinket egyaránt szolgálnák, azt hiszszük, magyarázatra nem szorul. Kívánatos volna tehát, ha illetékes helyen megértenék a júliusi forróság tüzes jelét, mely intelem é-s buzditás gyanánt szolgálhat, egyaránt intelem az erdőirtás ellen és buzdítás az erdőültetésre. TÖRTÉNELMI NAPTÁR, ötödik évfolyam. — A Pápai Lapok számára irta T1BOLD ÖZSÉB. — Julim M 20 — 1804, Petrarca, a kitűnő olasz költő születik Artzzóban. Julim hó 21 — Kr. sz. e. 890. Brennosgall vezér Kómában, a Capitóliun előtti köztéren (forum) a római senátorokat legyilkoltatja, s magát Kóma várost felgyújtja. Julius hó 22 — 1298. Grodnóben ama hires országgyűlés nyittatik meg, melv az oroszok erőszakossága folytán szeptember 25-én ama szerződést. hogv t troszország 4553. és Poroszország 1600 Q mértföld területet ka|> aláírván, szétoszlik. A megmaradt lengyel rész már csak 3861 Q inértföld. Jiil/nr lm 23 — 1 ss 1!». a (öivon vezérlete alatti m.oiiik többszöröst rohammal támadják meg Mossorint s harmadszori rohammal már a várba jutnak. Ekkor érkezik meg egy .sászári dragonyos század, melvek Hegélvével aztáu a szerhek a mieinket az erősségből kiűzik. Julius hó 24 1545. a laposságáról híres, hatvani országgyűlés, mely ugyanezen évi július 5-ig tartott, megnyittatik. Julin- ln'i •.'."> — 1848. a Coztozsáaál már július 28 án kezdődött háromnapi ütközetben Kadecaky osztrák fővezér Káról Albert szardinia királyt megveri. Julim hi'i 26 - 1684. Cérnára Ilona l.ucretia, korának egyik legtudósahti hölgye és bölcséssettndor, meghal Velencsébeu (Olaasországban.) Miről azon figyelmeztetéssel értesíttetik a t. adásé közönség, — miszerint azon adózók, kik ezen adónemmel már a megelőző évben is megrovattak, a kivetési lajstrom közszemléi a kitételének liánjától : azok pedig, kik ezen ad • nemmel ez évben először rovattak meg. a ter bükre kirótt adóknak adó-kisköny vecskéik be történt bejegyzése napjától számítandó 15 nap alatt a kivetett adó ellen felszólamlással .1 hétnek. Pápa. 1 sitii, évi július hó 19-én. .1 párost hatóság. I7í 8896. ex. 1890. 15515. a. je Közhírré Hirdetvénv tétetik, hogy Pápa városának számszakilag felülvizsgált és megállapított 1KÍK). évi /ó/</- és házadé utáttui folyó évre szóló. általános jSvedtitni potado kivetést lajsttvtna a folyó hó 21-től számítandó 8 napon át a városi adóhivatal helyiségében közszemlén kitéve leend. KÜLÖNFÉLÉK. Fejedelminász. A magyar föhercsegnek, .1 óz se f főhercsegnek leányát. .Margit tiiherczegiiot kedden vésette a budavári templomban oltárhoz Thum Taxis Albert berezeg. Az esküvőn a meghívott vendégek közt voltak br. Höring Károly megyés püspök és bonyhádi Peresei Jóssef alezredes városunkból. A boldog fiatal pár este Begenabnrgba utazott. hol a mézes heteket fogja tölteni. Ifj. Esterházy Móricz gróf főispán orvosi rendeletre Baden be utazott, hol augusztus közepéig marad Esterházy Móricz grófné családjával s./oveninyen tengeri fürdőbeutasott két .-o.'-^z hónapra. Bold. Pejacsevich .Miklós gró! lelki üdvéért főtemplomunkban ünnepélyes reoniemet tartottak, melyen Esterházy Móricz gróf is nejével, a helyben állomásozó honvédhuszár tisztikar Wimpfen báré vezetése alatt, a megyei, városi hatóságok, az urad. tisztikar, a kir. járásbíróság és számos kösönség vettek részt. A i ••'iH temen Xéger Ágost apát fényes segédlettel poiititieált. A templomi kar elismerésre méltói volt. A rei|UÍelllen illegjelentek nagy száma fényes bizonyítéka volt hold. /'/'/.-si./.'/i Miklós gróf halála iránt városunk minden körében érzett igaz részvétnek. Legyen áldás emlékén ! Tormay Béla min. tana.--, s. a kormány 'gyík legkiválóbb szaktekintélye a földmives iskola érdekében most csütörtökön városunkban volt. A már évek óta busódó és sokáig vajúdói föld míves iskola ügye e látogatás által bizonyára, végre valahára közelebb jő a megoldáshoz, mert annyi huza-vona, agyonbeszéh-s még a legnagyobb országos ügynek s ni kellett, mint a mi kicsi földműves iskolánk ügyének. Tormay ebédre Oseáld Dániel polgármester vendége volt. - Az uj Casino. Nem lesz szebb Casino helyisége a Dunántúl egy hozzánk hasonló városának sem. mint Papinak, ha nemsokára behurezolkodhatik a gróf Esterházy Móricz tulajdonát képez., régi uradalmi ügyészi) házba. A kőművesek már nagyban dolgoznak az átalakításon, mely minden tekintetben szebbé- t.-szi a helyiséget is. a házat is. Lesz szép fedett balkonja a Caainonak, a szobák ós t"iin>-k magasak, világosak lesznek a legteljesebb conforttal. Most már csak az van hátra, hogy a szép uj lakásnak szép uj butorssta legyen, mert a Caainot nem korcsmává, de a müveit úri osztály igazi otthonává kell tenni. Legszebb helyisége Pápának, hová a város illustris vendégeit vili.-tni fogjuk. Igazi társaskörré kell azt tenni, hol a tél folyamán családias esté-Ivek. zeneestélyek, A fürdőkről és a fürdésről. — Humoros csevegés — lekele '/.«> 11 ;'l Ii I ó I. Hála Isten elérkezett azon óhajtva várt . nah uiikoron nein csak a vizben élő k>>cünségea balak, aeaacaoh a balatoni, hanem a szárazföldi in^nní; vagy is fogas {.lokátorok: a pöffeszkedő tőkehalak: másként gazdag tőkepénzesek: aa idomoa menyhalak az az fürge menyecskék e^ menyasszonyok: a félénk IHII;. ma- i,

( ven seriül" leánykák is szabadon és '. i.lámán lnbi.-zkr.Ihatnak az üditő vizben. Ha maliczi'''Zusok akarnánk lenni, a tűrdő bak• azt a megjegyzést tehetnek, hogy mesz.s/irol szemlélve — Úszkáló libáknak tűnnek fok I »Ii de ilyen gonosz szándék távol legyen tőlünk! rivoZ'.ljiik hát az áldott thermophor napokat s vele a beköszöntött furdőidényt, melyet eső után gomba módra szaporodó neologusaink . g ke íven furcsa névre keresztelt el : /'/•././, melv szó szerintünk igazi toá' hogy bocsássa ineg nekünk e rém — rimes szójátékot a sziget -ú tekintetű Szarvas (iábor. No de ne nyel.-/ked jiink vagy is inkább nyelveskedjünk, fanem térjünk a dologra. Tudvalevőleg a szép május hó, a rózsák hú napjának beköszöntével minden életrevaló i i lőtulajdtmos és bérlő, ugy minden konvene/ionátus tiirdöorvos beléfuj a hirdetések reagő trombitájába; kisebb-nagyobb zajjal és sikerrel \ ei i a reklám puH'ogó nagydobját, hogy kikiáltsa aa ő fürdőhelyének Európában legegészségesebb, leggyönyörűbb fekvésű vidékét, éltető oz.'iiilús levegőjét: első rangú és legbiztosabb ?i hatású gyógyvizét. Távol mindtl irigységtől, s az illetőktől fürdés minél gyakorabbi használatát, ngy is mint a meglévő egészség állandósítására szükséges egyik módot s ugy is: mint a munkában vagy akár a korhelykedésbeu elernyedt idegek njra edzésére, de főként mint a hanyatló vagv épen megakadással fenyegető életműködés rendes fo- ! • lyamatáuak visszaszerzésére szolgáié, hatályos j tényezőt. Mert hiszen nem csak a jó öreg Priessnitz, hanem már Pindarosz, a legnagyobb hellén lyrikus költő Kr. e. 5IHI évvel kimondá: — legjobb pedig a viz! -- En is magamévá teszem e tételt, a mi a kUlsü jtasssélatot illeti: egyébként pedig a másik göröggel, a bort dicsőítő vidám dalnokkal Auakreonnal tartok. Mi, kik a szabadságnak mindenkor őszinte hivei voltunk és vagyunk: az abezolut vagyis zárt káilfiirdőve!, és a lélekzetfojtó, bár czivilizált korunk világszellemének és ízlésének inkább megfelelő gézfUrdáPti szemben a tiyill, sz'thml fürdőzés mellett foglaluuk határozottan állást. Mily festői, igazán makai n ecsetre méltó jelenet, midőn a csak csendesen ..hullámzó Balaton tetején" ezüst csengésű vidám kaczaj kozott igéző nymphák és bájos nayadok űzik enyelgő játékaikat. Mily férfias önbizalmat keltő látván}', ha a szélesen elterülő magyar tengernek dagadó hullámait meg-meghasogatják az izomdús athleta karok és az ép tüdővel rendelkező széles mell! A fürdésnek t. hölgyeim és l'raim! nemcsak hygiénikus szempontból, de más tekintetben is nagy haszna és jelentősége vau, a mint ezt a történelem egyes lapjai fényesen igazolják. Kgy jeles írónál olvastam valamikor amaz állitást, hogy a világtörténelem színpadán fellépett sának bús szívvel felsóhajtok! Hogyha dicső ősapáink nem lettek volna kénytelenek a nemzeti és állatni lét megszilárdítása és biztosítása, a világtörténelmi misszió teljesitése czéljából és érdekétien viz helyett annyiszor vérben fürdeni: a „béke nialasztos ölében" való művelődés és gyarapodás helyett szakadatlan karrzok dúló viharában egyre togyni és pusztulni: ugy és akkor ma tán magyarokul tiz millióval többen vagyunk, s Kárpátoktól Adriáig csupa mag var szó hangzik ! De nemcsak nemzetek, hanem egyes kiváló emberek életeben is sokszor jelentékeny módon és végzetszerüleg szerepelt a fürdő. A történelem fáklyavilágitása mellett lássunk egy pár eklatáns példát. Ha Mózest, miut kosárba kitett csecsemőt meg nem pillantja az áldáshozó Nilus vízébeu (ürdő bájos Pharao királykisasszony: balőle a zsidók gondviselésszerű fértia aligha válandott. Ha Julius Caesar Atrika partjain fürdésre kínálkozó vizre nem bukkan: ez a legsötétebb világrész Stanley-ig vagy is az újdonsült Kongó birodalom megalapításáig s a Nílus forrásainak a Hold hegységben történt fölfedezéséig — tán hosszú időre legnagyobb részt ismeretlen és hód itat lan marad. Es ha a Rnbíoo — ma Pisatello — folyón e telkiáltással: ..alea jacta est" - a koczka el van vetve — át nem kel: az ő és a római köztársaság sorsa minden valószínűség szerint egészen más fordulatot vett volna. Phrixus és Hellé-re végzetes volt ugyan Kálmán mutathat föl Siófoktól Füredig úszva, keresztül hasítván IstSO-ban a Balaton zajgó ballámait A kik ismerik és tapasztalták a Balaton tengerszerü háborgását, ez összehasonlítást nem fogják túlzásnak venni. A gyakori türdés már tisztasági szempontból is első helyen áll: mert meg kell vallanunk, hogy nincs rútabb valami aesthetikai ugy mint ethikai értelemben — a mosdatlan embernél. Merem állitani még azt is, hogy egy tuczat Szekrényessy fajta vizi sportsman fillér egy szotnia — mosdani nem szokott — kozákkal! Hogy a nők mily veszedelmesen bájosak fürdéskor és fürdés után, arra már a mythologia szolgáltat elég érdekes és pikáns adatot. A szűzies Diana bájainak fürdés közben véle"len történt megpillantása miatt kellett lakolnia szegény Aktaeonnak, hasztalan kiáltozván, mint átváltoztatott szarvas, saját, őt széttépő vadászebeinek: ,.En vagyok .V-taeon, ismerjétek meg uratokat-1

. Venus, a szépség és szerelem isteuiiője hullámágybau született s onnan kelt ki földi szerelemtől hevülő istenszivek nyugalmának föl zavarására. Maga a bájos Európa kisasszony tengeri fürdőt használva, bódította el a szerelmi kalandok "tán leskődő vén Jupiter fejét, Juno asszony nem csekély boszuságára. A fenséges arczu Héliosz minden alkonyatkor a tengerbe szállott, s benne a rózsaujjú Eosz megérkeztéig fürdött De hagyjuk el a hitregék tündér világát, a tengeri fürdő, de ez utóbbinak neve máig is s lépjünk a magunk szerény otthonába. fennmaradt a róla neveztetett Hellespontusban. Lord Byron, a ködös Albion fényes szelElragadóau szép a fürdést kedvelő magyar hölgy: ámde kétszerte az, ha szive meg és szerepet játszott egyes nemzetek sor- I lemü dalnoka, a hellén szabadságharcában részt- ' egy szentebb forrásban: a haza magasztos miként alakulására kétféle fürdő volt veendő, a Bosporust átúszván, e ténye által j ügyeért való lelkesedés, a szenvedő emberiség nyerhető sápra való kilátástól! ajánljuk mi is I roppant befolyással nem egyszer: es a viz- és I oly bravourt visz véghez, minőhöz hasonlót j sorsa iránti nemes részvét és a jótékonyság a hirdetett fürdőhelyek látogatását illetőleg a | vérfürdő! £a állítás igasságisak hatása alatt { csak a mi derék honfitársunk bsekréoyessy | áldott caermelyébeu fürdik. Jól tudjuk azt is, hogy szeretetreméltó hölgyeink sem annyira babonásan hiúk, sem oly vérengző természetűek, hogy üdeségük és viruló szépségiik konzerválása czéljából ('sejté vár hajdani urnőjeként — ártatlan leánykák piros vérét lennének képesek használni fürdő gyanánt. I >h mert hiszeu az ő szelidségtől sugárzó tekintetük ép oly tiszta, mint azon csendes tó sima tüköré, melyben fürödni szoktak ! De végre is ennyi szó — illetőleg betüfecsérlés után méltán kérdezhetik ha ugyan e sorokat elolvasásra méltatták!) türelmes olvasóim, hogy hát melyik fürdőhelyet a sok közül ajánlom voltakéjien''! Erre tiszteletteljes válaszom imez: A hazában — és nem a külföldön! — létező, legtöbb fürőhelyet őszintén ajánlhatom , s hogy e tekintetben anyagi érdek nem beszél belőlem, bizonyítja azon fontos körülmény, mely szerint én egynek sem vagyok szerencsés tulajdonosa: egyet sem hétitttim ki* s engem sem bérelt fit egy fürdő igazgatóság sem ez ajánlásra, mivel hogy <//'. tUtiicinet nem vagyok. De bárhova mentek vagy meuendenek is miudenkor őszinte szerencse és üdvkivánatotn kiséri nagysád tokát, mert. sajnos! mi magunk nem kisérhetjük, és pedig olyas valaminek hiánya miatt, mit a latin találólag ,.nervus rerum gerendarum"-nak — a viselendő dolgok idegének — nevez. Pedig isten látja lelkünket, hogy tör.' dött testünknek az idegerősitő fürdőzés nagyon elkelne, már csak azért is, mert hatalmas étés itvágyat szerez: jóllehet áSSSkévét n harapnivuli — de annál több a b$$efü lenyelni oiló ebben a korrupeziós, protekeziós és adóexekutciós világban, s ahhoz, hrgy megemészthessük : igazi edzett tizenhárom próbás mameluk gyomor kivántatódik!