Pápai Lapok. 17. évfolyam, 1890

1890-07-13

tökéletesen elhanyagolt leend a tauitvány, inert eme feladat megszokása sokkal tobb gyakor­lást, figyelmet • odaadást igényel, mint a hang­jegyül vasas, mely alapos tanítás folytán fokról­fokra úgyis megjön. A 2-ik teemlöuél, t. i. a billentyű mi­k.iit val" kezelésénél már nein közvetlen az oktatók köretül el a tanitás korul való hibát, bauein a módszerekben s s hangszertanköny­vekbeu van az. t'gyanis: A hány zougora-tankönyv van, annyitéle a kéz. s a kartartási mód. Megjegyzendő, hogy azon rosz tanitás­röl. melynél a tanuló kezével s ujjaival mit -••in (teádnak, itt nem lehet szó.t E módszerek nem a természetes kéztar­tást ajánlják, mely mellett az ujjak könnyen mozgathatók, tehát az elme azokkal könnyen l eu lelke/bet : hanem éjien olyan természetel­lenes kényszeritett kéztartást ajánlanak s tar­'.mak a zongorázás technikájában való ügyes­• g ü.ei;-/eizes.'re alkalmasnak, melyek mel­lett az u:iak a szabad mozgásukban határozot­tan gátolva vaunak. Már magában véve azon szokatlan ujj felemelés, mely a zongorázáshoz azükséges, még természetes kéztartás mellett is fárasztja kezdetben az ujjak agyszerveit: annál inkább ftraaatja akkor, midőn akadályokba ütközik az tk mozgása. S mivel ez akadályok folytán a k imeri il tvég hamar beáll, az ujjak csakha­ve/ető nélkül maradva, nem ügyesbed­hetaek s e miatt az elme vezetése nélkül ao­hanom lehetnek képe-ek • szokatlan mozgások eUajátitására. bacntou eotvía. /.ei.etaii.ir és tanintézet tulajdonos. • Közt'K<'szs«-gcllcnes az a bűz, mely a szél ntcxán. kfllönösen pedig a Weidmann kávéház előtt az állottvizböl - inas anyagokból származik. Felhívjak rá a hatóság figyelmét, hogy ntaaitaa az illető háztulajdonosokat e büzgerjesatő anyagoknak eltisatitáaára vagy desinfi­rsiáláaára, mint szinte lapunk mai szá­mában Dr. Kerényi Károly nr által em­lített Czincza árok tisztogatását is sürge­tösen a hatóság figyelmébe ajánljuk. -A Czincza árokban l>r. Kerényi tir sza­vai szerint a Imánkból és az utczai csa­tornákból beleömlő szennyes vizek ea egyéb tisztátalanságok megvannak tor­lódva, mert az ár^k rosz lejtövei l>ir. le­íi'ly.ís nem történhetik meg. ason okból a megszaporodott szennyek kellemetlen kigözölgéseikkel a lakhásak légkörét ront­ják, mi által a lak'isuk egéazsége is foly­ton veszélyeztetve van*. Esen szabályel­lenes állapot megszüntetésére a megyei főorvos ur addig is. mig a ezélnak meg­felelő mérnöki műveletek által a bajon «egitve leend, gyakori éa elegendő aeeny­uyiségü viz szivattynzásál és az ily niá­ilnii eszközlendö leöblintéseket ajánl. — Elvárjuk, hogy aa illetékes hatóság ebben az ügyben az iigy komolysága által kö­vetelt erélylyel fog eljárni. K i ize ^ é s i s ég u gj. A közegészség juninS hóban — daczára • Bsokatlannl víkaros és hűvös időjárásunk —• nem fordult ro.szra, hanem kedvező állapotban megmaradt ép ugy mint volt az előzó május hónapban, éa sem a betegek száma, sem a ha­lálozási arány nem emelkedett. \/ egész hóaapoa keresztül igen MŐS ésaak-nyugoti maiak fújtak, olykor gjrsagébb nyugo'i.tk által felváltva, a kellemetlen erős • g iramlatok, a hüs éjszakák és forró nappa­lok, egyaránt hozzájárultak ahoz, hogy időjá­rásunk viharos és zivataros legyen. Napközben a hőmérséklet 11.4 ("' és 81.6 C* között in­gadozott, ezen változó meteorológiai viszonyok befolyással voltak a légzó szervi burutos ba­jok megújulására, a melyek az emésztő szer­viekkel váltakozva egyenlő arányban fordultak elo, s kiilönoseu tapasztalhatók voltak ezek a kint dolgozó munkás népnél, bélhurutok gyer­mekeknél és csecsemőknél is fordultak elő és Mívesebb esetekben a betegség i seisemöknél halállal is végződött, - voltak ezeken kivul váltólázak, orfaáocaoa bőrlobok és izületi <su­zok is, de csak szórványosan. A kanyaró járványosán uralgott az enyingi járás területén S községben u. m. Knyingee, I.ajoskomáromban és Mezőkomáromban, •— emel­kedőben volt a járvány Knyingen, alábbhagyó­lag uralgott I.ajoskomáromban és szűnő léiben volt Mezőkomáromban. Megbetegult Enyiagen 66, meggyógyul! 68, DMghalt I, beteg maradt 1. — I.ajoskomáromban megbetegult '24, meg­gyógyult 22, meghalt 1. beteg maradt 1. - Me­zőkomárotnban megbetegult 88, meggyógyult 79. meghalt beteg nem maradt. — Őszesen mind a három községben megbetegult 177, meggyógyult 164, meghalt 11, beteg maradt 2. A kanyaró lefolyása mindenütt enyhe volt, a mely a csekély halálozási arányból is kitűnik, a mely .">",, tesz ki. — Legújabban fellépett a vörheny Somlyó-Vásárhelyen, ott megbetegult 18, meggyógyult 12, beteg ma­radt • halálozás eddig nem fordult elő. — Ajkán 9 difteriticus toroklob merült tel, kik köafll 1 meghalt és 2 kigyógyult, az óvintéz­kedések a járás orvos által személyesen meg­tétettek, a betegség tovább nem terjedt. — A kanyaró és vörbeny terjedése ellen óviutézke­dé-i rzélból elrendeltetett, a betegek elkülöní­tése, a tisztaság lentartása, a lakszobák szel­lőztetése és fertőtlenítése, minthogv pétiig a vörheny sok esetben difteriticus toroklobbal is szokott járni, a további fertőzés rneggáflasa czéljából figyelmeztetve lett a lakosság, hogy a betegek által használt evőeszköz''k, ivó edé- j nyék, törülköző-kendők és egyebek, mások ál­tel ne használtassanak. Az iskolák bez.íra­tása a bekövetkezett szünidő miatt t.jlesleges volt: — a lakost-ág utasíttatott, hogy minden megbetegedést az elöljáróságnak azonnal beje­lentsen, gondoskodva volt még a betegek gyógy ­kezeléséről is. e czélból a körorvos a betegség megfigyelésére és a betegek gyógyszerekkel leendő ellátására ntasitatott. a halottak vir­rasztása betiltatott. — mindezeknek ellenőrző­•in a kororvos ntasitatott. A lényegété cholera járványt megelőző­leg a közt iszt aság lentartása érdekében az al­ispáni hivataltól kiadott körrendelet ben előirt utasításoknak megfelelóleg, ai ateaak, terek, lakli.izak és azok kornyékeinek tisztaságára a lakosság részér. I elegendő gond fordítatott, a köztisztaság általában kielégítő volt. A pia­czi-, élelmi- és tápszerek naponként megvizs­gáltattak, elkoboztatott liter hamisított tej, 2 véka éretlen fjthatillll és 8 liter gomba, (az egészségre ártalmas kut kifogásoltatott 2. i A pápai Czincza árokban a házakból és az nt­ezai csatornákból beleumlő szennyes vizek és egyéb tisstátnleíttegAk megtorlódva vannak, •art az árok rosz lejtővel bir, lefolyás nem történhetik meg, azon oki ól a megszaporodott szennyek kellemetlen kigőaölgésstkkel a lak­ba/., ik légkörét rontják, mi által I lakosok eoszsége is folyton veszélyeztetve van, ezen szab ilyelleues állapot megszüntetésére addig is mig a csalnak megfelelő mérnöki műveletek által a bajon segítve leend, gyakori és ele­gendő mennyiségű viz szivatyuzás és az ily módon eszkozlendő leobhtések volnának aláza­tos véleményem szerint olren lelendök. - - Kgy ilyen árok van Devecserbeu is, az is annak rendszeres átalakításáig ilvképen volna heten­kint legalább is kétszer leöblitendö. A megye területén levő iskoláknak a hosszú szünidő alatt leendő kitisztogatására az alispáni hivataltól az utasítás kiadatott. Öngyilkosság volt l, u. m.: gége és a nyak véi edényeinek átmetszése által 2, lőfegy­ver által 2. Véletlen szerencsétlen haláleset volt 2, u. m. : vasúti kocsi által összezúzatott I egyén a herendi állomáson. Visbefulladt Somlyóvá ­•erkélyen l gyei inuk. ©t. CKJ tJittj i eKátofu, megyei lőorvos. Pápai levéL — Három «Huesiielöadas.. A Ktnitazgaté Slan­ley-ja. Iloe/y Csókja, btezaönlözés. 1,'szodarész­vények. — Iliii um búcsúelőadás! I\i mondj/1 mii/, //•!/./ ii távozó nzinészek nem voltak megelé­gedve Pipával?! Azok szoktak csak olyhoez­ssan tgfutástól búcsúzni, a kik nagyon sze­retik egymást, niiír pedig a mi színészeink sokáig búcsúztak. Mull liii csütörtökén tolta „Sinn" bucsuefoadásul kiszemelve. Hanem az­tán megjött <i~- igazi „ßtancserl" s hétfőn má­sodik Iniisiirliiadást I'I inli'ztek, de meg i/t sem állapodtak meg, hanem kaptunk egy harma­dik és igazi buesuelßadasl kedden. .1//, és t /losscís búcsúzás daczára is - wgg ia­kább épen ennek következteben o: igazgató nem távozik könnyes szemmel párosunklnH. I alaki megjegyezte, lim/i/ kár volna ne­künk pápaiaknak Afrikára irányítani sze­meinket (nem mintha a MI ázsiai állapota­inkat afrikaiakkal akarnók fölcserélni, hanem, hogy Stanley utazását figyelemmel kisérhes­>•///,/, imii a Kongó iillniii sem kongóbb a mi színházunknál'. Hát hisz ugy is volt *~ a bucsázásig. Hanem n: igazgató megtalálta a maga - Blananéját % ez azután kivonta öt az adósság ^yanza-tavábol < rendbe Imzfii a tináncziákat. < //•.•/-/ hozná rendbe "c engi­mehet is!) .1; n.'iililii l:i> hétben sok előkelő láto­aatoja voll tarosunknak, többek között egy irodalmi híresség, n ki saját bemutatása sze­rint félig :s'dó félig OBÚgány. Epen jó­kor jött, hogy meghallja n csók u-jának tikerét 'i n Pápai l.ii/nil." szerkesztőségében, a hova </; nso <:ini rlniilit< nfii özönnel lönnek a csókos zönge menyek. .lm llfniiij hrhl fim' .\ii\t09 mi ktilih'ii Mi'fifmfiiinil, /•. inti xi'in liiilili'n unit Tiiirhli'n fin Á'/.vro/i iliifm MII int * Mialatt a színház és n: előkelő látoga­tók magukra vonták u közönség figyelmét, azalatt csoda történt Pápán, annyira csm//, Imi/i/ egyszerűéi többször inni is fordult elő felöntözték ii: utczákat. Rajta, krónikás, mártsd tolhul n leg­siiiiilili tintába s örökitsil meg i'i eseményt, mert a mai csotbt-tagadó kor szülöttei hitet­lenül rázzák fejüket, lm évek multán hallják, hogy a in!i/i> InOO-ik ét Julin* havának ötö­dik napján Pápa utczáit felöntözték! Ilii i legyen még unokáinknak is miről beszélni. .1 jiiijnii uszoda részvényei a hivatalos Itörzei jegyzés szítrint az utolmi időben jelen­tékeny ingadozásnak voltak kitéve. Nem i* csoda! Június ileficzittel záródott n erre re* hamosan hanyatlottak >K uszoda részvényei, akár csak n maggar feggverggáréi i a fuliusi időjárás kedvező volta azonban kezdi értékü­ket emelni. Iln a háseg .•/•/.« marad, megér­fük, hogg fövort. megint kifizet részvényesei­nek fennállása óta harmadszor negy­ven kr. uszUdékot. Anélkül hogg érdekeli felek TÖRTÉN ELM J N A PTÁR, Utödik évfolyam. — A Pápai I.apok számára irta TIBOLD ÖZSKB. •— Julius Ini V.',. — 15. r »8. az Alba herceg alatti spanyolok s a velők Egmont vezérlete alatt egyesült németalföldiek II. Henrik fran­cia király seregét Uravelingennél leverik. Julius hú 11. — 18i>^. I.autach közelé­ben a porosz sereg a bajorokat, mint Austria szövetségeseit, megveri. Julius hó 15. — 1G82. a bélyegpapir (stempli i Brandenburgban behozatik. Julius Iii Ili. — 622. Mohammed török próféta pénteki napon Mekkából Medinába fut. Julius Ini li. - 1608. Székely Mózes Kádul havasalföldi vajda által Brassónál meg­veretik s ugyan itt leli Székely Mózes hősi halálát. Julius Iii ÍS. — 1661. Izabella, dános királyunk özvegye, Kolosvárott Erdélyt I. Fer­dinánd király követeinek átadja. Julius Iii l'J. — 1661. Izabella. János királyunk "zvegye I iyalatehéi várott I. Ferdi­nánd király megbiaottjainak a magyar szent koronát átadja. Illviiliilos rovat. Ilirdt'tintMiv volnánk, tiszta vből ki injuk. Hl. 890. kgy. Közhírré tétetik, hogy Pápa r. t. város képviselő testülete t. é. július hó 7-én tartott rendkívüli közgyűlésében 81. sz. a. kelt hatá­rozatával kimondta a városi tisztviselők hiva­talnokok éa szolgák stb. nyug. és kegydijját a mennyiben azt a nyugdíjalap nem fedezné, a megillető összeg erejéig biztositjo, mind azon tisztviselői hivatalnokai és szolgái stb. irányá­ban kik tizetéseiket a közpénztárból búzzák. • állami nyugdíjra igénynyel nem bírván ilyenben nem részesülnek. Közelebbi felvilágosítások a jegyzői hivatalban nyerhetők. Mi a város közönségének azon hozzá adással hozatik tudomására, hogy ellene 115 napon belül felebbezéssel élni jogában leend. Pápán, 18!»(». július 12 én. Osváld Dániel polgármester. 2( >8( i. i s|lll Hirdetmény. Közhírré tetetik, hogy Pápa r. t. város képviselő testülete f. é. július hó 7-én 82/890. kgy. sz. a. kelt határozatával kimondta, hogy a gyámi tartalékalapnak 1888. évi zárlat sze­rinti iliKMi irtot meghaladó része »'i78t'« frt 09 kr, az alapítványi tartalék alapnak ugyan azon évi zárlat eredménye amint 8000 Irton túli feles­lege 2284 frt 61 kr, összssen tehát 9020 frt 7" kr, „Rendelkezési alap" riimfia a városi közpénztár kezelése alá bocsátja, oly feltétel mellett azonban, hogy ennek évenkénti kama­tai első sóiban a városi tisztviselők, hivatal­nokok és szolgák stb. nyug- és kegydijjainak illeték szerinti pótlására fordíttassanak, s hogy az ekként előálló „Rendelkezési al.ip" kama­tainak esetről esetre való hová fordítása iránt a rendelkezési jogot a képviselő testület ma­gának lenntart ja: továbbá mivel az emlitett két tartalék alap kamatai évenként a tőkét ismét magasabbra szaporítják, amennyiben ason kamatok az illető alapok által saját ezéljaikra igénybe nem vetetnek, akkor a midőn annak idejét, a képviselő testület elérkezettnek látja, • szaporodás folytán elő állott felesleg átenge dése illetve átutalása iránt az intézkedés jogát magának ismét fenntartja. Egyebekben bővebb értesítés • jegyzői irodában nyerhető. K/.eii határozat a városi közönségnek az­zal hozatik tudomására, hogy ellene lő napig felebbezéssel élni jogában áll. Pápán, 1890, Julius 12 én­Osváld Dániel polgármestor. KÜLÖNFÉLÉK. — Iffj. Esterházy Murié csfitör­tökön éjjel Szombathelyre utazott, b . Pejacsevich Miklós grófnak odaérkező koporsójára koszorút tegyen. Esterházy Ferenoz gróf ECétfalnra ntaaott a teme­tésre. Requiem. Bold. Pcjacsevick Mik­lós gróf lelki üdveért a gróri várkastély kápolnájában reijuieaa volt, melyet Ségei Ágoston apát végzett. Személyi hirek. tiróf Schlijt­penbach István a harmadik lovas dandár parancsnoka szemlére városunkban idő­zött. Czikt Lajos, Dózsa Jóaaef éa Rá (iynla ref. egyházkerületi számvevők a/, egyházkerületi s IViiskolaí pénztárak r­vizsgálására városunkban tartózkodtak Blaháné Pápán. A mily vá­ratlanul jött Pápára, oly kedves fogadta­tásban részesült nálunk. Nem fújtunk a reclám-trombitába, Blaháné nem szorult erre!' nem alakítottunk mint a Vesz­prémiek - külön fogadéi és rendező bi­zottságot: — mégis minden előleges meg­beszélés vagy rábeszélés nélkül egész Pápa talpon állott, hogy - - hódoljon Blaháné­nak. ki vasárnap délben érkezett körünkbe. Fogadtatására számosan jelentek meg a vasúti indóháznál, hol Mészáros Károly üdvözlése után a polgári kör küldöttsége Bannig Antal. Teuffel Mihály. Heim Ig­nác) meghívta a művésznőt a kor esté­Ívé-ív. Blaháné csak két előadásra jött, oly nagy volt mellette az érdeklődés, hog] a pápaiak kérésére még egy estével meg­toldotta fényes vendégszereplését. Első fellépése _Xáni" volt, második „Tündér lak Magyarországon- és az utolsó _ln­gyenélök". Mondanunk sem kell. hogy mindháromban elbájolta a közönséget, mely a szó szoros értelmében sanfoláaíg megtöltötte a színházat, melyben a grófi család is megjelent. Az előadott darabok­ban a színtársulat tagjai közül Mátrai/ és neje, Moori és Láng Jenő tűntek ki. — Blahánét szűnni nem akaró taps vihar fo­gadta minden megjelenésénél. Két pom­pás koszorút is kapott, egyiket a „Pápai Liijiuk'-xiA. a másikat „Pápa város közon­siijitiih. Blaháné tiszteletére a Griffben mindig többen összejöttek, hogy a szín­házon kívül ÍS közelében lehessenek. Vele jött fia is Sándor, u \ i-dik oszt. gymmt­sista. ki kedves finom modoráért csak­hamar kedvencze lett a pápaiaknak. Bla­háné kedden éjjel utazott el körünkbői, hová ha bármikor visszajön, mindig lel­kesedéssel fogadjuk. Supka Jeromos zirezi ap.it mint részvéttel értesülünk aggasz­tóhur meirbeteiredett. e~* r-» B Zirczen Andre Gyúl* ügyvédet és Bartók Lajost emlegetik képviselője­löltnek. A szabadelvű párt jelöltje Fiáth Pál báró lesz alkalmasint. Komárom megye volt főjegy­zője, Kürthg Lajos Liptó megye főispán­jává Itt kinevezve. K. bir főleg lapun­kat érdekli, i lapunk jól értesülteégének egyik bizonyítéka. Olvasóink bizonyára emlékezni fognak, hogy már régesrégen megírtok, hogy Kürthy főispánnak van kiszemelve. Akkor a félhivatalos lapuk nagyban dementálták hírünket, a mit pe­dig mi njból, s még határozottabban fen­tartottunk. A tegnapelőtti királyi kineve­sés végre is a Pápai Lapoknak adott igazat. diadalmas hadjárat alatt keletkesett i or­szágszerte elterjedt. Ennek szövege a kö­vet keaő: Kályha vállán ég • mécs, B ti rál a Windisgrécz. Veri huszár háthosszába, Pofon csapott kalapjába. Ezen dal hangzott akk«ir különösen ,'ipril jnntnn hónapokban hegyen völ­gyön­A K'initt;. tálrornok ;iltal az ellenség mozdnlatainak megfigyelése czéljából viss­szahagyott, s két ágyúval ellátott huszár csapat a kálváriánál, a most szőlővé] be­ültetve levő ITrdombján tanyázott, hon­nét midőn másnap korán reggel észre­vette az Ihásziból kivonuló osztrák sere­get, s ennek Pápa felé küldött lovas őr­járatát, mely az akkori terjedelmes gyep­legelön ügetve közelgetett, azt hivén, hogy ai ellenség erre tart. szükségesnek vélte a két ágyul elsütni, mire az osztrák lovas őrjárat vissza kanyarodott, az osztrák se­reg pedig miután feladatát, mely Knaetty­nek visszaszorítása és B magyar föhad­seregtöl való elszakitásábéd állott, megol­dotta, • harezot megújítani nem szándé­kozott, hanem Takácsi felé fordniva az országútra, az"ii (iyőr felé vonult, hol az nap a nyári hadjárat forduló pontját ké­pezett nagy csata vívatott. Ezen két és Hein egv jelzői ágyúlövés hallása az nsztrák titohad egy restében jelentékeny zavart idézett elő; ugyan is mint szavahihető marezaltöi kastélybeli egyénektől haliám az ntóhad­ból egy csapat dzsidás nyargalt be nagy Sebesen. Majcíaitöre, torka tátva kiabál­ván: -Kommen die Ungarn" • ezen aller­mirozásnak az lett • következménye, hogy a marezaltöi kastély, mely osztrák sebe­sültekkel tele volt . mert csak is ezek bttek ide szállítva majdnem egészen kiürült, s • ki esak mozogni tudott, el­menekült a Bába túlsó partjára, csupán 38 súlyosan sebesült maradván hátra, a kiket azután Pápa városa az ottani kato­nai kórházba bevétetett. Pápán már a csornai ütközet után a grófi várkastély kórházai lett átala­kítva. tnelvi»ii a magvar és osztrák se­besült* k az Irgaln as rendbeli és városi, úgy a katona orvosok által kik között két elfogott osztrák orvos is volt — ápol­tatlak, a városi hölgyek színe-javából e czélra alakult nőegyletnek odaadé buzgó­sággal teljesített közreműködése mellett. E buzgó és fáradhat lau hölgyek • gyike volt Pördős Mari kisasszony, s alkalmasint az nyerte tneg annyira Trskó tüzér főhadnagy nr tetszését, és nem -Ro­zsos Mari", mely név előttem ismeretlen. Egyébiránt Fördös Mári mások tetszésé­ben is részesült, s a forradalom lezajlása után nem sokára, egy itt állomásozott Ballián nevű es. kir. lovas főhadnagynak a ki tiszti állásától megválva Ausz­triában polgári alkalmazást nyert. ne­jévé lett. mit a nevezett tüzér főhadnagy úrra valé tekintetből említek meg itt. A iiii a halottak és sebesültek -za­mat illeti: véleményem szerint osztrák halott több lehetett hatvanötnél: mert csak a lesházi major előtti hét sírba az akkori urad. csősz nyilatkozata szerint, miutegy 56—57 jobbára horvát katona b'tt temetve, izi'ii kivül továbbá ahaivz­tér különböző pontjain elesettek, négy ötével, Ott I hol találtattak, temettettek el, mihez járni még a sebesültek közül llarcaaltőn elhalt i az ottani temetőibe vitt 2" osztrák katona is. A magyar se­reg halottjainak száma a helyszínén akkor nyert értesülésem szerint csak P.i volt, a sebesültek számáról azonban biztos ada­tni nem szerezhettem. Esek az ütközet folyama alatt Pápára lettek beszállítva, és számuk a mennyire az általam részben megfigyelt szállítmányokból következtet­hetem, 50 - 60-nál több alig lehetett, vagy tahin annyi sem. Fekete kit behozatalakor is láttam, igen tiatal korú, S emlékezetemre nein ka­pitány hanem hadnagy volt. Kdes anyja öt annyira szerette és féltette, hogy min­denütt vele járt, B itt volt Pápán is ak­kor, midiin fia megsebesült. A hareztéri halottak eltemetéséről szóló megyei levéltárbeli irat tekintve je­lentés, valószínűleg csak a halottak egy részére, arra t. i. mely a jelentésben meg­nevezettek által temettetett el, vonatkoz­hatik. Az akkori események rajzának ki­egészítéseid még a következőiket említem meg: és ugyan: Maiczaltö. és az ütközet után Ihászi is az osztrák katonák főleg a horvátok által ki lettek rabolva, mely utóbbiak kö­zül kettő a korcsmáros pinczéjében ki­eresztett borba bele is t'ult. Az urasági kastély, mely kórházul és tiszti szállásul szolgált, részben szintén ki lett rabolva s a bútorok és családi képek — ezek közt Mozart olaj festésű arczképe is vandal módra megrongáltattak. továbbá a tisztek által használt ezüst evő szerek végkép eltűntek onnét; sőt sok más értékes, vagy mübecscsel bíró apróbb tárgy is a tisztek által mint i>k maguk mondák, „emlé­kül" elvitetett. Megemlítem még ezek kapcsán azt is. hogy az ütközet helyén talált ágyú­golyókat . fegyvereket , b'isz.i rszámokat s más fölszerelési tárgyakat Pápa városa behordatta, s azok használható részét a magyar sereg után elszállíttatta. Ezen összeszedett különféle tárgyakat a város­házánál magam is megszemléltem volt. Végül még egy epizódról, mely az ütközetnek mintegy előjátéka volt, emlé­kezem meg akkoriban nyert értesüléseim alapján. Midőn ugyan is az ütközet napján délelőtt Kmetty serege a tán az osztrák had a Kábán átkelt és Marczaltön keresz­tül Ihászi felé kivonult, különösen dü­hösnek tűnt fel «'g3'. zászlóalja élén lo­vagiéi törzstiszt . a ki az Utczán házaik előtt áldogáléi marezaltöi lakosokat rútul szidalmazva s Kossuth kutyáknak gú­nyolva, kivont kardjával fenyegette, azon­ban nem sok idői múlva két ágyú lövés döreje hallatszott Ihászi felől, s kevéssel Utóbb az emlitett törzstisztet súlyosan megsebesülve vitték be Marczaltöre. Bal­esete az öt Ideérő katonák elbeszélése, sze­rint úgy történt, hogy az, a marezal­hidakon tul aa országút keleti szélén levő régi hányt halomra (mely az abban talált téglákból következtetve római eredetű; szemlélődéi végett fel nyargalt, alig volt azonban ott néhány pereztg, mert a mi tüzéreink, kiknek egy része ép akkor helyezkedett e| az iliiiszi pusztával hatá­ros alsó-ponyvádi pusztabeli major épü­leteknél, két ágyulövéssel köszönték őt, nnly lövések egyike elhibázta, de a má­sika lovát és egyik lábát tönkretette. Az előbb oly gőgös és dühösen hánykolódott ember igen meg \íi]t juhászodva, midőn bevitték Ifarczaltőre, eszébe sem jutott többé a szidalmazás és fenyegetödzés, ha­nem inkább a kastélybeli cselédség elő­adása szerint, rimánkodva könyörgött a körülötte állóknak, hogy segítsenek rajta az istenért. Ezeket kívántam a „Hősök Albuma" eziniii ezíkksorozatbau foglaltakra vonat­kozólag a nélkül, hogy ennek beoséből bármit is levonni szándékom lett volna köztudomásra juttatni. Közleményem aa általam k' adetben véltnél jóval terjedel­mesebb lett: mert dolgozás közben a mul­tak emlékeinek felidézése mán elmémbe!: több oly mozzanatnak körvonalai merül­tek fel, melyek mint kort jellemzők, a tör­téneti igazság érdekébon - nézetem sze­rint érintetlenül hagyhatók nem valának. Lehet, hogy egyben másban tévedtem az események felsorolásánál, noha lelkiisme­retesen fontolóra vettem mindent, azon­ban hibázni emberi dobig, s azért én a nálamnál boavatottabbah részéről szár­mazható jóakaratú helyreigazításokat nein csak zokon nem veszem, hanem ellenke­zőleg: örömmel fogadom ezeket.

Next

/
Thumbnails
Contents