Pápai Lapok. 17. évfolyam, 1890

1890-06-29

BÉTC két módhoz folyamodott. Először azon lelkes reménytől áthatva, hogy Magvarország törvényhatóságai maguknak követelik a jogot, hogy a közadakozáshói mielőbb létrejöjjön a szobor: a törvényhatósági hízottságok tagjaihoz egyenként és összesen azon kéréssel fordul, bogy minden egyes törvényhatósági tag nevére kiállított 1 írtról szóló nyugtát, az illető negye és szab. kir. város hizott- igi tagjai kiváltják. Kz utón 90 CSW frt gyűlne he : és a szobor ala|> oly lendületet nyerne, hogy 1891 ben Magyarország ezeréves fönnállása ünnepén a nemzeti bálát a nagy király szobra előtt lehetne kifejezni, mint a ki ez ország európai jogosultságának legdicaőbb symbolnmává lett a nemzeti kegyelel emlékezetéhen. A másik ut pedig az egész közönséghez fordulta E jelszó alatt : „Ssohrol Mátyás királynak a nemzet tilléreil>öl !- megyérölmegyére, váróéról-váronra a magyar királyság területén egy 10 krról szóló szerény szelvény indul útra és kiváltatást két minden rendű és rangú, nagy és kii siny, gazdag és szegény magyar polgártól. He elkel egy millió lo kros szelvény, a legszebb nemzeti eselekvényt hozza létre: Kolozsvárt, Mátyás királynak, az igazságosnak szülőhelyén. ?•-«/»/•<>/ állit fel, a porszemekből örök emiékjeit, halhatatlan művészi alkotást létesít. A nemzet szivéből fogant a nagy király, a nemzetet tette nagygyá: a nemzet adja össze filléreit, hogy a hála és kegyelet kifejezést nyerjen. Az a asnhnrhiitriteág kér erre minden honpolgárt, mely már 90.000forintot teremtett elő a koslelkesedésből. Ne legyen oly hálátlan, oly kösönyős, oly feledékeny, a mult szent firökségéből magát kitagadó, honpolgár, ki nem járni a nagy király emléke megörökítésé hcs. Tudja a bizottság, hogy a gyűjtés minő táradsággal, minő teherrel jár, de bál nem táradott-e 38 évi dicső uralkoalatt mi érettünk az a lángész, kinek leje sugárzóbbá tette Szent-István koronáját, melynek mai diesö viselője itt Kolozsvárt, a nagy király asülőhelyén kifejezte legmagasb látogatásával kegyeletét a magyar nemzet nagy királya iránt A kegyeleti.- intett. Értsük meg a t.-ii-éges példáti Fillért kér a bizottság ! Adjátok meg és Magyarország fennállásának ezer éves ünnepén a nagy király lovagszobra előtt zengheti a rault dicsőségét, emelhet íoháasi a jövő dicsőségéért a nemzet. Az adakozóik nevét feltüntető szelvénytömb a szobor alapjába fog behelyeZtettli. A hazatias adományok -Kolozsvár vám- tanácsához, a Mátyás-szobor számára- csim alatt küldendők. = A görög nyelv pótlása Az orsz, közoktatási tanács f. hé lít-iki ülésén állapította meg véglegesen azt a tantervj avaslatot, a mely már a f. évi szeptemberben megnyíló uj tanévben életbe log lépni gymnasinmainkban a görög nyelvel nem tanulóik oktatásánál. A közoktatási tanács tárgyalásainak alapjául • gy a közoktatási ministerinmban tartott etnpiet tervezete szolgált, melyen azonbsn lényeges módosítások történtek. A tanterv javaslat a következő elöiránvzatot állapítja meg a görög nyelv pótlására: V. oszt. a Bővebb szemelvények a magyar , prózair«')khól: pl. Kármán Kazinczy és Berzsenyi | levelek | Kölcsey. Salamon F. Lyrai szemelvények a elassikus iskolához tartozó költök müveiből /főleg Berzsenyi b; Olvasmányok Thukydides-bölj | magyarul i. Görög államrégiségek, e) Rajz. Stilizált levelek és virágok, ó- l középkori sikdiszitmények rajzolása. VI. oszt. a) Bővebb szemelvények a régihh szónoki és történeti irodalomból: pl. Mindszenti, Pázmány. Zrínyi. Bethlen. Szalárdi, Cserei, Apor, Faludi, Mikes, h Az llias és Odyssea Imagyarul . (iörög hitéleti és ma. gánrégiségek. A görög művészet, e Wajz. Kenaissaneediszitmények rajzolása. VII. oszt. a Bővebb olvasmányok régibb költőinkből : pl. Balassa, Zrínyi. Gyöngyösi, Csokonai, Kisfaludy S. b Aisehylos, Sophocles, Euripides egy-egy drámája magyarul , görög irodalomtörténet (költészet), c) Diszitményi rajz architectonícus ismertetésekkel. Az ábrázoló geometriából a térelemek derékszögű ábrázolása. VIII. oszt. a Ujabb prózairodalmunk képviselői : pl. Széchenyi. Wesselényi. Kölcsey, Eötvös, Kemény olvaatatáaa. b Szemelvények Platon-bóil és Aristotelesből magyarul |. görög irodalomtörténet próss l. c Hajz. Emberi fejek, majd egész alakok rajzolása. Az ábrázoló geometriából: a szögletes és gömbölyű testek ábrázolása. Miként e vázlatos tantervjavaslat mutatja, az előkészületek megtörténtek az ]HH'.\. XXX. t. ez. módosításának gyors életbeléptetésére, melynek sikere iráni laicna és szakkörökben igen természetesen, nagy az. érdeklődés. Mi azt hisszük, hogy SS intézkedés sem általános műveltségünknek, sem szakszerű philologiai képzettségünknek nem fog kárára válni, hanem mind a két irányban örvendetes eredményt várhatunk. Azok a tanulóik, a kik a görög nyelvet nein fogják tanulni, meg fognak ismerkedni a görög classieusokkal B fordításokban, a mire eddig kevés példa volt. Azok a tanulóik pedig, a kik a görög nyelvet tanulni tógpik. jobb philologusok lesznek, mert kevesebben lévén, egy CUTsuaban behatóbban foglslkoshstnsk a valódi görög stúdiummal, mint eddig. - A régi egyforintosok. Figyelmeztetjük a közönséget, hogy a régi egyforintosok holnap még ss adóhivatalban kicseréltetnek. Iparkodjék tehát mindenki, akinek ilyen régi egyforintos még birtokában van ezt beváltani annyival is inkább, mert ezután már csak a budapesti központi adópénstár váltja be őket 1H(I1'-Íg. A gyenge és tompa elméjüekről. Irta SCHWARZ ADOLF. A XIX. század méltán nevezhető a humanizmus századának. E század humanizmusa már minden nemű szerencsétlenről és betegről gondoskodott. Nagyszerű: a kor igényeinek megtelelő, kórházakat épített, testi és lelki betegek számára. Palotákat emelt a vakok és siket némáknak, otthont szerzett az aggoknak stb. ! Csupán a hülyékért, az emberiség .zen szerencsétlenéiért sokáig nem történt semmi. Csak az utolsó évtizedben támadt az eszme Frim Jakabban intésetet emelni, mely a gyenge éa tompa elméjüeket, részint oktatás, részint ápolás végett magába fogadja a ezélból, hogy előbbiekből j lehetőleg hasznavehető embert neveljen. utóbbiaknak pedig otthont szerezzen. Otthont a természet ezen mostoha gyermekei számára, kiket a tompa elme érzéketlenné tett mindazon szép iránt, melyet az emberi agy felfogni képes. Az állam eddig még nem igen gondoskodott a hülye gyermekekről, kikből, ha felnőnek a falu bolondjai lesznek. Hagyják őket felnőni mint a burjánt, s nem törődnek velők, ha az árok szélén fejezik be nyomorúságos életüket. Az 1868. évi XXXVIII. t.cz. 3. S-a kizárja őket a népiskolából. Nagyon helyesen. A népiskola egészséges gyermekek számára való, ezek hátránya nélkül, gvenge elméjű gyermekeket ott nem nevelhetnek. Közülük, a kik bejutnak is a népiskolába, sem veszik nagy hasznát ottlétüknek. A tanitó kezdetben csak vesződik velők, anélkül, hogy valamire haladnának. A többi már jóval előbbre van. a tanitó 1 - •> gyermek miatt nem maradhat hátra, a legtöbb tanitó, nem ismervén fel. hogy itt termeszetellenességgel áll szemben, azt hiszi, hogy büntetéssel inkább czé't ér. Y./. által azonban csak rosszabbul a helyzet. A gyermek elveszíti tanitója iránt való szeretetét, durczássá, makácscsá válik. Végre felismeri a tanitó a gyermeket, mint kivel ö a legjobb akarat mellett, sem érhet czélt, kizárja az iskolából. A gyermek későbbi szomorú sorsát alig lehet ecsetelni. Minden városban láthatunk ilyen egyéneket, kik az utczában csavarognak, rokonaik Vagy a község terhére élősködnek, az egész község bolondját képezve. Testileg, szellemileg folyton sülyednek, s mintán rendesen nincsenek kellő felügyelet alatt, folytonos sérüléseknek vannak kitéve , s nem ritkán tűzbe vagy vízbe esés • szomorú végük. Mások a szegények házában tengődnek, ismét másokat a vádpadon találunk. Kzen szomorú sorstól megmenteni, van a hülyék nevelése és ápolása hivatva. Est pedig sem iskolai sem pedig házi neveléssel elérni nem lehet, ezeknek külön psedsgogisi kezelésre van szükségük. A sors adott nekünk Frim Jakabban*] oly férfiút, ki a kezdet nehézségeivel megküsdve, megaiapitta végre hazánkban, a hülyék nevelését előmozdító intézetet. Az intézet mérv Mairvarorszájr%/ fii/ r™> bau a hülyék menedék házául szolgál, egy kis palotának is beillő egy emeletes épület, a Krisztina városban a vörös kereszt kórház hátú mögött, egy téres keit közepén emelkedik. E diszes épületben állandó otthont s megnyugtatói gondozást tahiinak a természet ezen mostohái, azé- a természeté, mely megbünteti az atyák vétkét harmad és negyed iaiglen. A rokonvér egyesülésének szomorú sarjai, s egyúttal bizonyságai annak az élettani törvénvnek. */ aa •/ 7 hogy vérrokonok házasságából nagvobbrészt abnormális gyermekek származnak. Az intézetben jelenleg \'.\ növendék van elhelyezve. F'.zek két főosztályba vannak beosztva: képesithetök és nem képesithetők. Kz utóbbiakat legnagyobbrészt azok képezik, kiket csak nagyon későn adtak ss intézetbe, tehát már annyira sülyedtek, hogy emberi erő nem képes likét, e mélységből kiemelni. Ezek élete, mintha átokban fogamzott volna, és ez Titok kiséri őket. mint az árnyék, örökös kínnal, örökös fájdalommal. Nem tört át rajta a tiszta öntudatos örömnek egyetlen sugara sem. ügy kínlódjak át szellemi •) A hülyék neveli) és ápoló intéseiének igazgatója. Sötétségben, testi gyötrelemben egész életüket. A gondolkodó, ember zavarba jön, ha classitikálni akarja őket. Melyik osztályba tartoznak ok a természetben, ha épen az hiányzik náluk, ami az embert megkülönbözteti a többi élő teremtésektől, az észbeli tehetség? Csak testök formájára nézve emberek, de a lélek világa náluk sötét. Mily más a kép azoknál, kiket elég korán igyekeznek a komorsághól e szellemi tétlenségből kirántani. A hülye intézetek megmutatták, hogy elég korán hozzá fogva, kellő módszer, sok türelem mellett a legtöbb vissza adható a társadalomnak, ha teljes kiegyenlődés nem is jöhet létre soha. Már hazánk ez egyetlen intézetének rövid története is elég példát mutathat fel. hogy gyenge elméjű gyermekek, kik oly alacsony fokon állottak, hogy fogalom hiányában beszélni sem tudtak, hasznavehető emberekké neveltettek. Az intézetből már kikerült növendékek közül, az egyik asztalos, a másik házmester, n ig ismét egy másik atyja üzleté-ben van alkalmazva stb. Aki ez év június hó 1-ó-n az intézetben megtartott nyilvános évzáró vizsgálaton jelen volt, az láthatta, hogy ő képesített növendék közül, kik ez idén lagyják az intézetet, négy bármely műhelyben megállhatja helyét. Már ez intézetben elég ügyesen végeztek házi és kerti munkákat : a műhelyben keféket kötöttek, szalma kalapokat fontak. írni-olvasni tudnak. BŐI amit olvasnak, nagyobbrészt mégis értik. A négy számtani alapművelettel is tudnak többé-kevésbbé bánni. A kellő lleVelés és ápolás lltáll testileg is elég szépen fejlődtek, szóval a szó szoros értelmében vissza adattak a társadalomnak Nézzük azonban el van-e már érve a czélV Határozottan nem. Statisztikai kimutatás szerint, hazánkban 18.658 hülye van. kb. 8000 iskola köteles Ezeknek csak egy elenyésző százaléka van kellő ápolás é-s gondozás alatt. Ha meggondoljuk, hogy ezreket képez hazánkban azon szerencsétlenek száma, kik nyűgét képezik családjuknak, szabadon járnak, kitéve vásott gyernnkek gúnyjának, rosz emberek kénye-kedvének. Mennyit nyerne hazánk, ha ezeket vagy nagyobb részét ha,-znos munkára szoktatnák. Ezen czélt elérendő egyháznak, társadalomnak, államnak és egyeseknek egyaránt kell oda hatni, hogy a föld ezen legnyomorultjairól gondoskodva legyen. A szülők pedig kik ilyen gyermekeikel emberi létnek megakarják menteni, adják gyermekeiket minél előbb kelbi ueveléa aki. Bárha sikerülne hazánkban ezen roppant. nyomasztó bajt. mely az embert méltóságától fosztja meg, kiirtani. P;ip;ii Level. Holl szezon. .1 hírlapok. Csillag Teréz. Levél a pápai közönséghez. Az „állóhely." .1; igazi színművészek. Gríjff kerti vigalmak. A"'//:* njammer. Mióta bezárult az országház s a képviselők szétoszoltak, azóta lépten-nyomon hallom: „megkezdődött a holt szezon." En ugyan egész őszintén megvallom, itt Pápán m-m tudok különbséget tenni a másik szezon, mg a holt szezon között, de azért csak elfogadom a ssólásformát, legalább kél hónapig, ha semmi se történik, sem a város érdekében sem máskép, késsen vagyunk a mentséggel; Hjah, holt szezon ! Annál merészebbnek látszik a vállalkozás, hogy én mos! kezdek irni pipái leveleket. Iliikor lllég a fŐVárOSÍ lapok is csak abból élnek, hogy lo év előtt elhalt hírlapi kacsákon próbálgatják a/, élesztési kísérleteket és pedig sikeresen. De, mint föntebb mondáin, a helyééi most sem kedvezőtlenebb, mint volt. sőt bizonyos tekintetben jobbnak mondható tehát előre! Van szinházunk nein az állandót értem, melyet a néhány ezer frtnyi adósság úgyis ugy ide kot. lmgy el se mozdulhatna, hanem a színi előadásokat, b tehát szabatosabban fejezzem ki mag i mat : van színészetünk. Csillag Teréz — tájdalom aua i landó csillag, csak jött s távozók. Nein anélkül azonban, hogy hátra ne hagj volna számos kedves emléket, művé.* játékának emlékeit, s egy b-velet a./ igazgatónak. Nem követek el indiskrécziót, Iis levélből ötágú aranyos csillag díszíti ezt is a művésznő sértett önérzetének jellemzéséül közlöm e sorokat: „Nem résem sem önben, sem a közönség!tei i bibéit, hanem tisztem az én ess kélj mélyem nem tudott a pápai közönség eg\ részében érdeklődést kelteni." t»h p dehogy nem tudott volna érdeklődést kelteni az aranyos fajilag igazán aranyos ha Satumként közbe nem lépett volna a holt szezon. Nem a publikum mentségére mondom, de kötele Beégem megjegyezni. le._ nyáron, emelt helyárakkal több színi előadási rendezni koczkástatott vállalat akkor is - ha nem esik is az első két estére egy-egy tánczvigalom. Mert hiába a holt szezon - meleg szezon is egyúttal, s különösen az a mi állandói színházunkban. Tehát nem a hideg közöny az ok. hanem a meleg nyár. a ssinház kevésl lé- látogatóttságának. No de a jelenvolt közönség annál hálásabbnak mutatta magát a művésznő iránt. Nem szolok a szép koszomról, melyei utolsói estéjén kapott, hanem szób-iv arról az óriás tapsviharról, melylyel nyílt jelenetekben S fel VOIli'l Sok Vi-géll részesült. Tapsvihar voltaképen m-m teljesen találó, mert az állóhely kézzel-lábbal tüntet .azért i/Z/ií helyi csinálva oly dobogást, hogy a közvetlen közelben ülő kösönség halló, szagló éa léleksö szervei a legnagyobb veszélynek vannak kitéve - a fölkavart por miatt. Pedig az állóhely IS elmondhatja megfogyva bár de törve nem ! Hol van a nagy rész július végén! Édes szülői körben gyakorolja a BSftSmJtasssetet. igyekezvén lehetőleg fthétn festeni önmagát s fskttin gonosz tanárjait. - A mi itt maradt, az megtöretlen töredék. A két táiiezvigalomról is mondjak valamit ? Az idő jó volt — s ezzel minden meg van mondva: mert hogy kedv hiányában n ncsenek ifjaink, azt bisonyitgatni is fölösleges. Természetes, hogy <-zt csak mulatság előttre é-s alattra értem, mert utánua megjön rendesen a katzenjammer. Csúnya szó nagyon, de engem i> ez fog el mindig, ha végig megyek a .szépítő egyesület" szépítésére várói utcaáinkon. Hjah. Söprik a pápai utcsál ! a, Kérigon 18 éves volt a Marianech eljegyzése napján, ö voll a legszebb fi 11 az egész környéken; tinóm bőrével, a naptól kissé megbarnulva, válláig érő hajával, hosszít nagy kekszeméit beárnyékoló szempilláival, hajlékony éa erős tagjaival jól nó-zett ki ruhájában, mit gondja volt mindenkinek megújítani minden ünnepen. Minden leány beb- bolondult. De még egy sem mert elzarándokolni a barlangba, hogy megkérdje tőle titkát. Kérigon a szép Marianschet szerette, az uraság Hugues de Kerbervé leányát. 1 lyakraa kérdé magátód, hogy ói, egy talált gyermek, hogyan merte felemelni -zemét egy berezeg leányra. A szerető szív nem hallgat az észre, szeret s ez az egész. Bizonyos, hogy Marianech nem szerette öt. Körülbelül ez volt , mit Kérigon gondolt az eljegyzés estéjén, csendesen elnyújtózkodva, arczával a hold felé fordulva, mely niegvilágitotta a peumarchi barlang nyilasát. Szebben mint egy félisten, félig éltlen énekelte örökös refrainjét : -Megmondom szerelmem titkát szépemnek, ha eljön megkérdezni.

u Egyszerre egy árny suhant el. Egy alak áll a holdvilág elé és egy női hang -zólitá: „Kérigon !Kérigon azt hitte álmodik és nem felelt. A hang újra megszólalt. A fiatalember felemelkedett, nézett t,* kérdé: „Ki az?" A nő közeledett, halkan suttogá: „En vagyok !~ — Marianech! kiált/t Kérigon. — Igen, én vagyok, eljöttem éjjel, átsietve a vidéken mint egykiaértet,nem félve a manóktól, sem a boszorkányoktló, kik a bokrok mögé elrejtőznek, tudni, ha elmondod-e nekem titkodat. — Titkomat ? — Igen, azt énekelted : _Nem mondóin el titkomat, csak annak, ki eljön megkérdezni." — Annak, a kit szeretek! oh. vissza ördög! te nem vagy Marianech. urunk Hugues leánya. Felvetted alakját és jösz engem kisérteni. — Megijesztesz Kérigon. Ne hidd; én Marianech vagyok. En vagyok-e. a kit szeretsz, érteni csináltad-e azt a verset ? Ké-rigou karjaiba vette öt. — Igen. igen. te éretted, te vagy! Igen. téged szeretlek, igen: hogy szerelmed bírhassam, odaadnám életemet és ha te szeretsz, ha ezen éj az utolsó, melyet e földön átélek : eleget éltem. — Nem: élj még sokáig titkoddal, mert szeretlek! < Ily szép vagy. szemeid tüze szivemlie hatolt és rajtad kívül senki sem tud a szerelemről beszélni. — Szeretsz? ismételd még, ismételd mindig. — Szivem egész erejéből, de őrizd meg titkomat, mint a tiédet. — Esküszöm! de vájjon lehetséges-e? — Mert itt vagyok? — Es ha megcsalsz! ha azért jöttél, hogy csúfot űzz belőlem — egy szegény csavargóból. Megsérteném-e az ég kisérteteit. a sötét árnyé-kokat a szögletekben, a régi szerelmesek sírjait ? Igaz. F'.s Marianech leült Kérigon mellé egy gránit sziklára. A szellő szerelmes szavakat hozott arról é-s tiszta csókok mszét. Béggel, a nap föl kelte előtt Marianech elment, könnyen mint egy tündér; nem gondolt arra, hogy talán rosszat tett. mert szerelme tiszta volt, menten az érsekitől, szent mint egy angyal szerelme. Hosszú csókok, gyengéd szavak, és ismét hosszú csókok 1 miket a szellő minden este a peumarchi barlang előtt hallott. Vége köv.) Eladó leányok. herél 11 x:nl:i'*:f<ilti>:. Van szerencsém magamat bemutatni. Nevem Ocskay Bálint. Nyugalomba vonult állami hivatalnok vagyok 4K0 Irt évi nyugdíjjal, természetesen nős, többek között négy 20 — 30 év közti hajadon atyja, egyébként büntetlen előéletű csendes természetű ember volnék, türelemmel viselem a papucsot, mely alatt közel 40 év óta nyögök, megelégedetten is élI ném napjaimat, ha négy, akár jó üzlettel, ügyvédi irodával vagy néhány száz holdnyi földbirtokkal rendelkező vöt nevezhetnék magaménak. Ha pedig ezek mindegyike k -telezne magát lez a legjobb kifejezési anyósukat, már mint az én feleségemet, évenkint három hónapig magánál tartani, nem cserélnék még egy ma kinevezett királyi táblai bíróval sem. De eme Herén; óhajom teljesítésére kevés hajlamot mutatnak a vő jelolt urak és bármely előszeretettel legyek is irántuk, amit a feleségem által rendezett teaestélyeken tüntető módon szoktam bizonyitani, ezek a különben oly könynyehuü gondolkozású gazemberek sehogy sem akarnak beleharapni a házasság savanyu almájába, ha csak a szerető apa nem gondoskodik édesítő szerről. Az a sajátságos iszonyodás, amit ezek a fiatal emberek a nősülés iránt mutatnak, valamiut azon kitérő, válasz, melyet minden gyengéd czélzásra kapok, megvallom kétségbe ejt és bár nyugalomba vonult hivatalnok vagyok mégis nyugtalanít azon gondolat, vájjon a pénzt leszámítva (mert arra nem számíthatok) minő eszközükkel lehetne ezen urakat Hymen jármába hajtani. Amint ezen tépelődöm kezdem belátni, hogy manapság a leányok férjhezadásához, mint a hadjárathoz három fődolog szükséges, még pedig pénz, pénz és ismét csak pénz. Mert valamint egy állam kormánya mielőtt háborút üzen valamely nagyhatalomnak, először a pénztár állását nézi 1 ha ugyan hagynak benne valamit a Kokánok) és a szerint cselekszik, ugy a családapa, ki szintén a hadügyminiszter szerepét játszsza, midőn a nősülendők meghódítására indít rohamot, először a pénztárt vizsgálja iha ugyan hagynak bent valamit a tékozló link vájjon rendelkezik-e a legbiztosabb fegyverrel, mely előtt a legmakacsabb is kapitulál : a pénzzel. Kn részemről, sajnos, még a pénztárvizsgálás fáradozása alól is fel vagyok mentve, mert a puskaporra való magot már rég elverte az én nagyreménységü Sándor fiam; ö tudni illik mindig az éjjeli munkát kedvelte, fölcsapott hit reporternek, legalább — igy furtangoskodott, — nem kell beszámolni az öregnek az éjjeli távollétről, kész a megtámadhatlan kit'ogás: ..Mesterségem után jártam, a lap számára híreket gyűjteni". < 'sakhamar sasában a legközönségesebb bunpolássá fajult B hirlapirás mestersége, melynek nemcsak keservesen megtakarított pénzecském esett áldozatul, de még Dárius kincse is kevés lett volna. Baállván a krach, a tönkrement emberek példájára, kik ha már máshol nem találnak, az állam kenyeréből akarnak falatozni, hivatal után nézett, de nem lévén üresedés, fogta magát, irt egy olyan czikket a lapjába, melynek üdvös következményeképpen két év óta van államköltségen, tudniillik Váczott. Az iaapoector ott édes semmittevésben növeszti a potrohát és tokáját és mint hallom legközelebb az újonnan épült szegedi államfogháznál aspirál egy fogoly kényelmes állására. Ugy látszik a fiúról már levehetem apai gondoskodó kezemet, végkép az állam nyakán marad már ö. — Most még csak a leányaim sorsa aggaszt és éppen a ma tartott családi tanácson határozta el a feleségem a ..Kis hirdetésekben" szerencsét próbálni, talán e már t«>bbé nem szokatlan uton sikerül valamely becsületes száudoku uri ember figyelmét reájuk irányítani és adott is néháuy pengőt a hirdetési taksa kifizetésére. Kn azonban inkább leirom helyzetemet levél alakjában és nagyon kérem annak közzétételét becses lapjában, hadd sikkasszam* el a Tek. szerkesztő ur jóvoltáliól azt a kis üsz szeget, amit az anyjukom adott, ha nem is vagyok tényleg állami hivatalnok. < leskay Bálint. A másolat hiteléül éo(5 £aj0S,