Pápai Lapok. 17. évfolyam, 1890

1890-01-05

A múlt évben lap.ink, ;i Papai Lapok egyre másra hozta lelkiismeretes kimutatását derék, lelkei adakozóinknak ••s t'aiailhatlan gyűjt "dnknek. De még 90/.'»//•/// Megyénk és farosunk 1 ak<i kóaflJ nem láttunk e hazafias táborban, pedig kiket magaaoktunk látni a Legephcmorebb jelentőségű nngán-ktayorndoBányMók kölötfl is. Kz új évben bekell zárnunk már a gyújtást Heméljük, mikor majd a pá* pai honrédasobor leleplezési nagy ünnepén . tarosunknak ez évtizedekre emlékesftee dicső napján meg fog jelenni az maiul könyv, benne a — hazafias adakozók összes névsorai e névsorból nem fog biányoanj senki sem. ki <• sorokai tdvasta. vagy ki a pápai honvédgzoborrol tudomással bírt. Az uj évben újból apellálunk olvasóink nemes lelkére. Mariiul legkisebb alkalommal is //<• feledkezzenek meg I hazafias kegyelet* 1. A fehér asztal melléit, bor közt, /<> társaságban, a Játszi fogadások terén, <> kártyánál, vagy meg fizetett tanná íjaknál: - gondoljanak injuk ii pápa i honrédszoborra dják a bármefg esek ínségre rngó összeget t szO" bor-alup javára. Felkérjük megyénk és vidékének műkedvelőit, bálokai rendezi fiatalságát: ne feledkeasenek meg a pápai nonrédnaoborroi, de ka fölöslegük marad a jövedelemből: - juttassák azt a legnomesebb ezéira, a magyar szabadságharc! dicső megörökítésére. Legyen ez új év a mi kegyeletes, hazafias \allalatiiukra Bieren esés! I okozóijuk eddigi derek Adakozóinkat! Kljeliek a hör •!/.>:<">/. ! Városi közgyűlés, l8i)(h i ii j tnuár t-én. OaváM Dániel polgármester az ülést megnyitván, a jegyzőkönyv hitelesítésére Baráth Kérem/. Kis Gábor, W oita József. Fischer Adolf és Bock István képviselőkéi nevezi ki. Előzi ülés jegyzőkönyve felolvastatván, némi stylárii nodosHás megtétele után . tndomásal r étetett. Elnöklő polgármester jelenté, bogy Zimmermann János lovag a városi rajziskola javára tett alapítványa éneimében a 600 frt évi segély! megktldötte. Hálás köszönettel tndomásal vétetett. Dr. Lőwi László képviselő a ház és jövedelmi adó kérdése tárgyában interpellálván, Szvoboda Vencsel, Bognár Gábor, <•> Barthalos István felvilágosítási után a polgármester válásai tndomásnl vitetett. A városi nyugdíj intézetről alkotott és a képviselő testület .Vi HHi>. számú határozatának megfelelileg nodoskvi és elfogadva már fölsőbb jéváhagyál alá is terjesztve lett szabályrendelet S. •">. és »;. pontjai szerint a nyugdíjalaphoz átengedett gváui is alapítványi tartalék alap többletének átengedésére a törvény általános szótöbbséget kívánván, ennek pótlása végett a szabályrendelet visszaküldetik: A kérdéses, és az 1888. évi számadások lezártával a gyámi tartalék alapnál 6786 írt 9 kr.. alapítványi tartalék alapnál 2-234 trt t'.l kr. összesen Vi02<> trt 70 kit képező többlet átengedésének általános szótöbbség alapján leendő kiniondliatására kellő számit képviselők meg nem jelenvén, ezen kérdés, valamint a városházánál történt pótépitke/és költségeire 5 évi törlesztésre a város felelői kezelése alatti pénztárakból kölcsön felvevése iránti határozathozatal a jövő hó 8-án tartandó ujabb közgyűlés napirendjére tűzetik ki. A községi kötelékről s ebbe való felvételről alkotott, és a 97,888. szánni közgyűlési határozat szerint fölsőbb jóváhagyál alá terjesztett szabályrendelet pótlás Végett visszakühleiik: A kivánt pótlásokat, illetve módosításokat tartalmazó ügyészi előterjesztés elfogadtatván . határozattá emeltetett. A kolozsvári siketnéma intézet alaptőkéjének gyarapítására gyűjtés eszközlése iránti megkeresésre, miután városunk a szomszédos Somogymegj ében Kaposv (írott létező hasonló intézet javára már a 17 8S'.t. száma közgyűlési határozat szerint segélyezéssel járult, s így ez irányban felmerülhető igényével ehez fordulhat. sói a megyei közgyűlés határozatának gyűjtés utján egy megyénkben' siketnéma gyermek kiképeztetése czéljából alap létesíttetni czéloztatík, melyhez városunk i- járulni kész. a megkeresés tudomásul vétetik, s a megkereső inté/.eii bizottság erről értesíttetni rendeltetett. Weiss Hennán az orsz. állit vásártéri italmérési jog bérlőjének 80 fit bérleengedésiránti kérvénye tárgyaltatván, mintám vásárok betiltásának hátrányai általánosan kiható és érezhető baj volt. de bérleengedés iiánti kérelmezéseket a szerződés is egyáltajján kizár: a kérelem teljesíthető nem volt. Az orsz. illatvásártéren az italmérés gyakorolhatásáért fizetendő helybérjövedelemért beérkezett ajánlatok felbontatván; ezért 800 irtot ígérő Kraasz Lipót. 300 htot Ígérő Borger Vilmos. 315 frtot igérő Weisi Hermán és Ruzicsek Sámuel. 330 Irtot [gérő Haas Kde közül utóbbi, mint legtöbbel is igérő ajánltatott az állandó választmány rés/.éiol elfogadásra. Az ajánlatok a benyújtásra kitűzött nap reggeli 9 óra után bontatván tel. mar a felbontál megtörténte után 10 órakor Schlesinger testvetek, és Sxalczer Ignácz mint győri Weiss Adolf megbízotti részérő] i- sdatott be egy k.i/.ös ajánlat, melyben ezek 356 trt évi beit ígérnek be, melyet azonban mint megkésettet a közgyűlés tárgyaihatónak nem ismert, hanem liaas Kde 330 frtoe ajánlatát fogadta el. A legtöbb egyénei aUamadóI fizető városi képviselőknek az ls>'.»o-i;< évre vonatkozó névjegyzéke adó alapján következőleg állapíttatott meg: renden tagok: Gróf Esterházy Móricz, Pápai takarékpénztár, Zarki Dénes, Köti Párkai Kálmán. Gróf Esterházy Sándor. Vittman Eguácz, Máday Izidor. Harthalos István. Eőri Szabó Sándor. Galamb .iózsef. Hanauer Béla, l'ápa városi és vidéki takarékpénztár, Néger Ágoston, Somló-vásárhelyi uradalom, Schneider Lipót. ltj.

Schlesinger Mór. Saáry Lajos, Dunáutúli ref. ssuperíntendenczia. Pap János, Szilágyi József, Kreisler Manó, Tarczy Dezső, Özv. Kluge Kerenczné. Dr. Kerényi Miksa. Mikoviny i Ödön. Lang Mayer. Ungar Sámuel, Baron Jakab, Veszprémi káptalan, Dr. Löwy László, Id. Martonfalvay Klek. Herniüller Alajos. Uradalmi nyugdíjalap. Haráth Kerencz. Iglauer János, Pap Zsigmond. Steinberger Lipót. Hlau Adolf, Stankovánszky Imre. Klein Jónás. Szvoboda Venezel. Lőwenstein Adolf. Dr. Korítschoiier Lipót. Horváth Lajos. Kovács István. Hauptmann István. Szebauer •lános. Deutsch Dávid. Oberniayer József. Teufel Mihály. Körmeudy Béla, Horváth Kálmán. Dr. lícchnicz Kde. IVrlaky (íéza. Nosslopy Antal. Staub József. Steiner Ignácz. Kischer Adolf. Tóth László. Bognár Gábor, Kakas Kerencz. Izraelita hitközség. Berger Sámuel, Bakonybéli apátság. Csillag Károly, Voyti Adolf, Nagy István. Kellner Dávid. Neubauer .Iózsef. Kakas József. Hoffmann Izrael; póttagok: Horler Kerencz. Magyar nyugotí vasút. Koben Károly, Dr. Hirsch Vilmos. Ozv. Xeuman .lakaimé. Cséplőgép társulat. Veisz Adolf, Jády József, Református egyház, <>zv. Goldschmied Kerenczné, Eízler Fülöp. Niezner .Iózsef. Kis Gábor, Adanűni Mártonné, Idb. Berger Kerencz. Notabene a színháztól elárulok valamit, a mi még sehol sem jelent meg. (Majd lesz mit olvasni egyik hétfőn az országházban!) Kisült e napokban, hogy e nemzeti színház Badnótfáy alapjából vagy 10— 14.000 frt hiányzik. Persze van szörnyüködés. De legjobban Poámanieskg Frigyes báróra lehet a dolog kellemetlen, mert a nemes báró ismert gavallér természetéből kifolyólag, —jót úlloft az alap esetleges deficzitjéért. Az eset most megesett. Ks báró Podmaniczky nek csupa nyereség, hogy — oly ji> intenáám volt! nak kheuui, de úgy látszik, uiár jelentést kell tenuunk .... — Óh, minden szentek, óh, Ábrahám, Jákob. Dávid istene! Héthársé úr gyomrát szoritva, fetrengett a karosszéken. — I>o csitt I a szimptóniák még nem mutatkoznak s még lehet segíteni hamar áj;vba, három dunyhát rá. hegyibe aunyi bundát, amennyi van! így ni, - derekas izzadás mé§ megöli a k"ler;i bseülosaít Igyunk, urak a szegéuy p:iciens IblgyógynltsÉfm! Héthársy kékült, zoldilt, remegett, a foga vacogott a félelemtől s e mellett izzadott rímségesen. A kompánia kacagva nézett ö—se. A pap roszalva vá lat vont. — l>o hiszen jók ezek a szórványos ebetek, ezek tartják vissza falunktól Savanyu Józsi bandáját. — Hej, pedig ha toduá, hogy most egy Héthársy vau köztünk, baj lenne, tódita a jegyző. A páciens fagai haiihatólag vacogtak: Savanyu JózsiV a hires, kegyetlen zsiváie, ! Hát miért bántana az engem ? — Mert az űr Hót hint] ! mordult r.'i a doktor, - s a Héthámyak uldo/.éso bőszité í'ol e vidék aarcxoláaara, jaj annak kit a laini lia'i/í.l koiuiei kozé kerithet ! kelékbe töreti, i'dmot öti»«t l'uleibe, Ittakét veiét körmei alá. ll'-thársy remegett mint a kocsonya s izzad tt mint télen az ablak-üveg. A jegyző a patikárussal oss/.esú^va kiment a nobákóL }'ár parcs múlva lelkendezve rohant Ii.-: — Gyanús alakok a ház korul! Me kell tenni az ablaktáblákat! He kellcsukni azajlót! Alig csukódtak ka, mikiu iszouyu. dörömbölés hangzik az ajtÖB, mintha j'Uskatussal vernék. — Kol kell nyitni! Nyissátok lel, ha nem akartok halállia lenni, u vagyok, Savanyu Józsi! Hadd vágom ki annak a 1 léthárnyuak a hasát. — Meghallottam, hogy itt van, azért jottuuk. Megbőszülöm magamat azon a kutya iamiliáu. - Jól c„inálja a dolgát a Jóska köbös! suso'ya a jeyyző s azután telkiált harsány hangon. Ne hagyjuk magunkat urak! Kló a pisztolyokkal! Fol, Héthársy úr, puskára, baltára, mert most élet halál a kérdés. Héthársy ur inkább halott volt mint élő — jajgatott — az isten szerelméért, mentsem k mog az urak! Nem vagyok én igazi Hétháray, én csak olyan ötven krajc/.áros vajryok, nem nutyok én oly bátor, mint dicsekedtem — nagvon lélek a uriv&rjyoktól itt van minden pi'•nzein. adják neki, csak életemnek kegyelmezzen ! Hát így vagyunk ? s mértéktelen kai'zárásban tort ki a kompánia. — Isten büntetése ! szolt kenetesen a pap. A jegyző fogta a pénzt, kinyitotta az ablakot s kiszólt, ne bolondozz Jóska, ez a Héthársy nem az igaziakból való, csak olyan pénzeu váltott nevü piszliczár! fogd azt a pénzt s igyál egyet rajta ! Kiviből hangzott a felelet: ha igy van a dolog, akkor az istennek ajánlom az urakat! a e'.cvúidesidt minden. — Elmentek a zsiványok ? Kérc.é aztán Biránktmó hangon a csávába kei ült ur. — El, hanem regééire az ur is hordja el magát! s ezzel nagy kaczagás közt rácsapták az ajtót. Még el sem tudta gondolni az egészet, mikor ismét nyilt az ajtó a bejött rajta a Jóska kocsis. — Hallja az úr, a jegyző ur izeni, hogy itt a pénze -- fogja — uiucs ám itt kolera, 8 aztán én voltam a Savanyu Józsi — aztáu máskor ne dicsekedjék — szemtelenkedják ám, mert éppen ugy jár mint itt - reggelre meg tisztuljon ám inuét, mert istálló-villával dobom ki. Jójczakát! — Kellett ez nekem, óh, én szamár! azt sóhajtotta szi»uteen hajnalig. Alig szürkült, de el is párolgott a vidékről. 2/Cémctít c'tjHvícz-. A fővárosi eleiből. — Pletykál krónika. — A Pipái Lapok rendes és rendetlen tóvárosi levelezői ne haragudjanak rám. ha én is irol néha pletykál krónikát a fővárosi életből. .Megvallom azért választottam épen a Pápai Lapokat, mert ebben hi írok, nem tudjak meg itt Budapesten, ki árulta el ezt. vagv azt a titkot. De meg azért is. mert én szorgalmas látogatója lévén az országgy&léi karzatának, itt minden héttőn azt látom, bogy hol egyik minister, hol egy lárosmegyei, vagy kikindai képviselő, hol egy kormánypárti. Ind egy mérsékelt!, hol egy 4ss-as képviselő a IWpai Ltpokai olvassa. Iram Isteu! kiáltottam fel nem egyszer mi k'ize Szildggi Dezsőnek az igazság^gyministernek a - Pápai Lapokhoz. .Mi köze Hzapárg Gyula grófnak hozzá, mikor még mindig késik a földművel iskola. I>e mi kóze Hegedne Sándornak hozzá, a kinek igy is elég olvasni valója van?*) Néha Wöhrmann is lapozgatja BeksíCSCSel együtt. No meg a megyei, földi képviselők: BeSthg Ákosnak csak a \ ezérc/ikk kell. s ha benne véletlenül Angliáról olvas valamit, már rázza a tejét vagy helyeslőleg vagv rosszalólair. Beze~ )•>'• lj szorgalmasan végig olvassa az egész lapot; Fengvemg az a veszprémi lapokat olvas81 fürkész szemekkel stb. De hogy jön ez a sok Pápai Lapok héttón az országházba'.' Ls hogy jön anynyi különbféle párta, megyéjü, vallású, korú. állású képviselik és ministerek kezébe ? Végre kisütöttem a karzatról. A laptulajdonosnak agy látni az országházba jár vagv 8 példány, melyeket szépen bevisz többi lapjaival együtt az ülésterembe. A sok kapzsi képviselő persze, mikor valami unalmas szónok beszél (pedig ez igen sokszor megesik!) jobbnak hiányában megelégszenek a Pipái Lapokkal, s igy tudnak az országházban Pipáról többet, mint akar .Makóról, pedig ez lenne voltaképen a világ közepe. Ez oka. hogy én ezentúl Önöknek lapjába írok, még pedig úgy. a hogy a tollam alá jön. Tehát nem kényszerítve, mint a múltkor a Borszem Jankó szerkesztője, szegény Agai. Mert bizony azt csak nem lehet elhinni, hogy egy Írónak magától jöjj

011 toUa alá egy nyilat'.ozat, (s ez \o|t az Agaié, megjelent az Kgyetértésben és Budapesti Hírlapban) hogy ő ..alias Porzó- mig egyfelől őszintén bocsánatot kér Teleky Sándor gróftól, a miért róla iréfásan megemlékezni merészkedett, másfelől : „ünnepélyeién igéri, hogy soha többé semmiféle lapban soha egy rosz szót nem fog róla irni." Van nekem egy 8 éves kis leányom, tud is már jól inii, de én hiába diktálnám ugyanezt neki. ö nem irná le, ha mindjárt elvenném is tőle azt a két kis aranyos babát, mit a Krisztkintlli hozott neki. Két aranyos babát akarelveuui a kérhetlen belügyministor a nemzeti színháztól. Márkut Emmát és ./ose// .Marit. Állítólag nem akarja nekik megerősíteni a lizetésleiemelést. Valóban lehetetlen elhinni e képtelen hirt. Hiszen akkor eenkßak be a nemzeti színházat, ha ebből egy Mitikus Kmmát és egy J<i*~!<i Marit kizárnak. Tudják-e az intéző körök, hogy e két nagy és páratlan művésznőnek művészete tulajdonképen niegtizethetlen V S mikor ők felével megelégszenek olyan tízetésnek. mint az opera kétes értékű úgy nevezett művésznői kapnak . akkor teljes absurdum lenne, jogos követelésüket meg nem szavazni. *) Alkalmasint azt keresi a L'Ajiai Lapokban, a nőt egykor megszokott volt benne látni, kedves rokonának, Ételkének cikkeit. Reméljük a mi késik; nem múlik;' tjaork. „Éden"-sziiiház Budapesten. Akár mily mértékben fejlődnék Budapest rohamosan vagy lassan be kell következni annak, hogy egy fényes, nagyszabású téli mulató helye legyen. Kz a mulató hely lehet COSmopolita jellegű, lehet magyaros jellegű: az üzleti tekintetből mind egyforma tekintet alá fog esni. Sikerülni fog mindenképen, mert a mai korszellemben benne él ennek a csirája. De a mi az üzletnek mindegy, aztán nekünk magyarul gondolkozóknak mégsem egészen mindegy, s most. a mikor a negyedik színházat elhamvasztotta a tűz. semmi kétségünk nem támadhat az iráni, hogy egy negyedik színház fog sikerülni, még pediír nem egyszeri, hanem terjedelmes alakban. Az idő olyan vajúdónak látszik, hogy talán ikreket várhatunk egy nagy orpheum és egy német Vaudeville-szinház alakjában. Hogy milyen jövő várhat rájuk Magyarország metropolisában, annak én se jó, se rosz prófétája lenni nem akarok, mer! a mint már mondtam, a korszellemben benne él a csirája. Knnek az ikertestvér ideának a megvalósulása nekünk csak annyit fog ártani, mint a mennyit az általam tervbe vett ..Éden"-színház eszméjének megvalósulása amannak árthat, ennyi az egész, a miért én az ..Kdeif-sziuház eszméjét kipattantottam Magyarország közönsége és a közvélemény elé: ha elejtetik az eszme, valószínű, hogy a másik kettő megvalósul, de ha felkarol tátik, megvalósítom az „Eden"szinházat ugy, hogy ki lesz kerekítve Budapesten a szinházkéidés kerek ón esztendőre. Az ..Kdeir-szinház eszméjét illetékes helyeken nagyjából már megismertettem, ezúttal annak üzletszerű oldalát van szerencséin megvilágítani addig is az alábbiakban, míg az eszme egy lépéssel előbbre fog haladni. K színháznak üzleti része biztos alapra fektethető akkor, ha nagyszabású alkotásánál fogva minden színházi váilalat fölé fog emelkedni. Nem ugy értendő ez. hogy fényben és pompában uszszék ott minden, hanem ugy. hogy az alapjában véve mint vállalat olyan legyen, hogy se magánosok, se más vállalkozók könnyű szerrel annak concnrrontiát ne csinálhassanak. Nagy tőkebefektetés nélkül ez el nem érhető, nagy töke nélkül azt a vállalatot megkezdeni hiaban való fáradság volna. Az általam czélzott „Kdeiv-szinház eszméje ott kezdődik,a hol 1 vállalat megfelel a nagyszerűségnek. Egy bizonyos határon tul lehet azt fokozni, bogy nagyszerűbb legyen: de ha csak egy kis foka látszanék a kisszerüségnek. akkor el kell ejteni az eszmét végképpen, mint nem életrevalót. Az ..Kden"-szinház consortiiimának anyagi ereje fogja megmérni azt. lm váljon hol kezdődik a vállalat nagyszerűsége. Kiinduláskor ezt kell irányadóul venni, különben ha nagy tőkére szükség nem volna, e vállalatot egy magános ember vehetni a kezébe. K vállalat tőkéjének kérdése két lényeges kérdésen fog megfordulni. Ha első rangú helyen fog fölállitatni, vagy ha másodrendű helyeu fog elhelyeztetni, mindkét helyen megfelelhet az a nagyszerűségnek avval a különbözettel, hogy a milyen arányban fog emelkedni az elsőrendű helyen való építési költségek több kiadása, ép oly mértékben fog emelkedni az épület üzleti értéke. Igy viszont csökkenui fog ennek anyagi értéke üzleti szempontokból, ha a vállalat másodraaga hilyea fogja elhelyezni az „Kdeir-szinházat. Ez azonban nem áll útjában annak, hogy az elsőrendű helyen, nemkülönben a másodrendű helyen az ..Kdeir-sziuház nagyszerűségéből veszítsen, vagy hogy azért egyformán nagyszerű lehessen mindkét helyen. Az „Kdeir-szinház üzleti czélokkal összekötött vállalat lesz. a mely a befektetett tőke arányában részvényeseinek kielégi'ö hasznot fog hajtani, s e mellett a vállalat üzlete körülkarolja a ,.Kdeu"-szinházat. azt a szinházat. a mely a vállalat üzleti forrásaihoz hódítja a közönséget, llt felmerül az a kérdés, hogy mi módon? Bal azonban nem tartom most szükségesnek föltárni. A ki külföldön járt, az megtalálhatta minden ország fővárosában a színházi üzleteket, s a hol csak ilyeuek vannak, a legsilányabb orpheumoktól is tingeltaugelektől kezdve mind prosperálnak. Prosperálnak olyan mértékben, mint a milyen mértékben a tőkebefektetéstől várni lehet. Menjünk bárhová, azt fogjuk találni, hogy az üzleti czéllal egybekötött ilyen vállalatok naponta nagyobb tért hódítanak elhibázhatlanul : s ez az oka. kon mielőtt nálunk Budapesten ezen biztosra vett vállalatot mások létesítenék, nekem, ha egyebet nem is, de legalább is kísérletet kell tennem egy ilyennek létesítésére. Különben egy évi mulasztás elég lesz rá. hogy idegen pénzzel, idegen emberek, idegen Ízléssel, idegenszerű eszközökkel létesítik ezt a vállalatot, a mely vállalat elhiházhatlaniil sikerülni fog. Az idegenek megpróbálkoznak egy Vaudeville sziuház létesítésével, a méhben idegen nyelven előadások fognak tartatni. Az idegenek egy íiionstre-o]pheUttKM óhajtanak létesíteni üzlettel összekötött lllódoil. Knnek létesítése oly előrehaladt stádiumban van. hogy már csak idő kérdése. Az ..Kdeir-szinház lenne hivatva arra. hogy mnd e kérdéseket ellensúlyozza, s hogy ellensúlyozhassa, nagyszabású alapi.i kell azt fektetni. Kz által nines föltételezve az. kogy ugyanazon módokat alkalmazzuk, a mit t külföldiek, s hogy ép olyan eszközökkel vagyis idegen eszközökkel cseréljük föl vállalatunkat vagy művészetünket, hanem az. hogy saját eredeti intenciónk érvényesüljön abban, s legyen az minden izében a magyar fővároshoz méltó s hivatásai magyar irányban betölti intézmény. Azért hibásan tennénk azt, ha egy minden izében cosniopolita irányú Izletérl feladnánk nemzeties intenciónkat,, ha azaz üzleti czélt biztosítaná is látszólag, mert ez nemcsak, hogy nem lehet célunk, hanem az olyan üzletet csakugyan át kel] engednünk az idegeneknek, a kik e terei, nálunk gyakorlottabbak. Az általam czélbl vett „Éden"-színház nem lesz követője az erpheumoknak, hanem ellenlábasa, aem b-sz conenrrense a komoly színházainknak, hanem kiegészítője lesz annak, a mi a komoly színházak, coiicert-terniek. és az ezektől messze eső orpheumok és tíngeltangelek közé beéke lodik. botöltése lesz egy nagy hézagnak, a hova Vaudeville es az orpheiim-fele kél vállalat beékelődni kivált. A s/.ini irodalom és zeneirodalom ujabb termékei, a szavaló és ének-művészet, a táncz és látványosság fogjak felváltani egymást. Az ..Kdeu"-szinház üzleli válla ezt a művészeti eszközt l<»gja felhasználni mint vonzerőt, ezen művészeti eszköz körül kell csoportosulnia mindennek, a mi a mulatságra, szórakozásra szolgál. Az ..Kdeu"'-szinházban eltöltött néhány óra a látogató közönséget a legkielégitöbb kedvességekkel fogja elárasztani. Eggeiget látsángotsig less <u egészben '• it íáteángoeság /»»sc <iz révileteiben. Az üzleti része az ..Kden-'-sziuháznak felölel magába sok üzleti ágat. Maga .< színház, mint egyik fő vonzerő, ez üzleteket ugy csoportosítja maga körül, hogy ez által mindegyik üzleti ág biztosítva lesz. Ezeknek tggségm nám inittrntiójábaH öeszpontotnlni angagi tiker, mert sí 9

Ednu

M-szinhdz mináen \egkimbb lkaim isten értékesíthető' lesz. Knnek mikéntje későbbi feladat tárgya, azaz a részletek tárgya lesz. A találékonyság fogja azt megoldani. Ujabb időben a gyakori izinházégések és hosszú tapasztalás megtanított már minket arra is, hogy egy színház tűzbiztonsága és szinpadjaiuk berendezése mily fontosságot képeznek. Az óvó rendszabályok és az építési szabályokhoz kötött föltételek miatt oly színházak építtetnek manapság, hogy ha minden követelményeknek eleget tenni öhajtnánk, egy oly tos képez a színházakban maga a színpadi berendezés, a mely uiitsem jövedelmez él pénzt emészt. Az „Kdeir-szinház e tekintetben oly njitás alapjáu fog berendeztetni, a mely 100,000 frt vagy még több különbözetet fog tenni, a mi e vállalatnak előnyére fog válni. Nagy vonásokban előadtam az „Kdeifszínház alapeszméjét. Kbből látható, hogy e vállalat se kisszerflséget, se középszerűséget nem föltételez, hanem hogy ez nagvszabásu igényeket támaszt minden tekintetben. A pénzbefektetésben, az eszni'' keresztülvitelében és annak leendő szervezésében és vezetésében. Ha az eszme életrevalósága bizalomra fog találni, ugy a cousortiuni megalakulása küszöbén álluuk, de közel állunk ahol ishogy idegen vállalatok más természetű intézményt létesítsenek. £ 09tt» £cficf. TÖRTÉNELMI NAPTÁR, Ötödik évfolyam. — A Pápai Upok számára irta TIKOLD OZSEB. — Január hí) 1. — 1818. Chili a spanyol uralomtóli függetlenségét kikiáltja. Január hó X, — 1811. Lsibscbbaa Mar-