Pápai Lapok. 16. évfolyam, 1889

1889-06-16

Me«; je le iűk m i n íl P n v ;Í S A v n a n. Küzéfdt'kü sárgás közlésekiv. koi'Diikiiíl r c ii il ki \ ii i i s /. ;i in n !•: is adatnak ki. Bernien tétlen levelek. e-:ak ismert kezektől fogadtatnak cl. — Kéziratok nem adatnak vissza. A lapnak szánt k ö z le menyek a lap saerk. hivatalába (0-kollégiuin épület) küldendők. ^> áp a város h a lóságának és több pápai, s pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. Előfizetési díjak. Egy évre 6 frt - Fél' évre 3 írt Negyed évre 1 frt 50 krajczár. — Eg3

r szám ára 15 kr. Hirdetések Egyhasábos petitsor térfogata után 5 kr, nyilttérben 30 kr. A dij e 1 ő r e fizetendő. Bélyegdij mindig külün számitatik. Az előfizetési díjak s hirdetések a l.ip kiadó liivaialába (Goldhers Gyula ^JN^ papirkereskedése, főtér) küldendők. ^ A zóna. Államéletünk egyik ágában a közlekedés terén messzeterjedő és ki nem számitható horderejű reformot létesített Baross Gábor miniszter. Merészség, sok tanulmány, minden aprólékosságra kiterjedő tapintat és óriási vállalkozási erő kellett hozzá, hogy ezt a reformot létesítsék és végrehajtsák. Augusztus 1-től kezdve az utazás amagy. állam tulajdonátképező összes vasutvonalakon átlag 55'V

0kal olcsóbb lessz, s ez az arán}

1 az olcsóság tekintetében a rövidebb utvonaloknál 40%-ká csökken, de a távolabbi és legtávolabbi államásokig mintegy 75—80% iessz az olcsóbbulás. Ez az a reform, mely Baross nevét nem csak hazánk kultúrtörténetében, de az összes nemzetek történetében is meg fogja örökíteni, mert ezzel Magyarország a legolcsóbb vasúti díjtételek behozása tekintetében, mint kezdeményező jár x

az összes nemzetek előtt. Mi lesz azujjitásnak eredménye? Óriási ibrgalompolitikai és kultúrai jövő van lefektetve benne, melyet már az egész ország közönsége egész nagyságában méltányolt. Xem lesz többé 27—30 frtos utazási díj, melyet a szegény ember zsebe nem birt meg. Ez leszáll 4 Jitra s a harmadik osztályon az ország legtávolabbi vidékeire is, mint Brassó, Kolozsvár, Fiume, Zágráb, Zimony, Kassa, — ellehet utazni 4 írtért és ugyanilyen csekély összegért aü ország hái-mely határáról a fővárosba. A ki mélyebben gondolkozik, az rögtön áttudja érteni a horderöt, melyet ez magában rejt. Az ország központja amerikai g}

T

orsasággal lendül föl, mert a vidék tömegesen fog tódulni a legközvetlenebb koreske* delmi piaczra. A kereskedő nem fog levelezni heteken át, hanem maga utazik bevásárolni és saját tapasztalata szerint fogja a legjobb, legmegfelelőbb ánvt saját üzlete számára kiválasztani. De kiszámíthatatlan az előny a vidékre nézve is. Mert már megfognak teremtődni a nagyobb vidéki központok is olyan gyorsasággal, a milyent eddig senki sem remélt; a gyárosok és terménykereskedők magnk rándulnak le a termelő helyekre és keresni fogják a magyar búzát, gabonát, bort, gyapjút stb. árut, mert a szállítási díjtételek is olcsóbbak lesznek és a terménj-ek ára is fölemelkedik annyival, a mennyivel kevesebb összeget kell a vasútnak fizetni a szállításért. És végül nagy előny háramlik a vidékre az által is, hogy könnyebben utazhatván, látköre tágulni, tapasztalatai öregbülni fognak, s a látottakat a maga javára és hasznára értékesítheti. Gőzerővel való haladást jelent ez. A czivilizáezió szárinakon repül el mindenhova, ahol ez ország területén intelligens középosztály él, föllendül az ipar, a kereskedés, a termelés új n}

T

omást nyer, melyből buzdítást kap a küzdésre, mert válságos közgazdasági hetyzetünk közben már már lankadni kezdett. De nemcsak a főváros és vidék között, hanem vidék és vidék között is fönnáll az ármérséklés; 10— 25 kmtr zónákra lesz osztva a vasúti vonal s egj'-egy zónán való utazás 25 krba kerül, a több zónára átlagosítva még ennél is kevesebbe. Igy például Szolnokról Aradra eddig III. osztályon 4 frt 60 krt fizettünk, ezentúl 2 frt 50 kr lesz a jegy ára. Miskolczról Kassára 2 írt 70 kr helyett 1 frt 50 kr lesz a menetdíj stb. Ami az árleszállítás pénzügyi eredményeit illeti az állami költségvetésre azt egyelőre kiszámítani lehetetlen. Bízón3

T

osra veszik azonban, liogy az első években milliókra fog rúgni a deficzit, de ez tulaj donképen a nemzetnek a polgárság zsebének nyújtott megtakarítás, mely ezenkívül növelni fogja az általános jólétec és emelni fogja a közvagyonosodást. nnr-im iiiimw •—"IMHI IIHWII UHUI Amit tehát c réven veszíthet a kormány, azt busásan beveszi a vámon s azért a vasúti deficzit nem fog a pénzügyi egyensúly rovására válni. Az új díjszabás augusztus 1-én lép életbe, tehát még elég korán a nyári utazási szezon teljében. Ha nem csalódunk augusztus hóban az utazó közönség száma háromszorosra fog fölemelkedni, s ez esetben Baross miniszternek minden magyar ember őszintén gratulál a korszakalkotó reformhoz. = Meghívó a „P.ipa vidéki közművelődési egyesiilet"-nek, 1889. június hó 23-ín délelőtt 11 órakor, Pápán, a városba/, nagyrermébsn tartandó kó/gyülésére Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyíló. 2. Titkári jelentés az egyesület egy évi működéséről. 3. Könyvtárnoki jelentés. 4. Pénztárnoki jelentés. 5. Netáni indítványok. 6. Tisztikar és választmány megválasztása. Kelt Pápán, 1889. június hó 5-én. Süégcr (SlcjostoM- Jfcitmo:* %otl'án apát, esperes-plébános titkár, elnök. Veszprém város enilékiraía a polgári fiúiskola felállitósa érdekében. Az 18(38. évi XXXVIII. t. cz. 50. §-a elrendeli, hogy oly falvak és városok községei, melyek kebelükben legalább öt ezer lakost számlálnak, kötele.-wk felsőbb népiskolákat, vagy ha anyagi erejük engedi, polgári iskolákat állítani és tartani fenn. Hogy Veszprém városa, melynek lakossága 12.575 lélekszámból áll, mind idáig egy ily felsőbb nép, — illetőleg polgáriiskola felállítása ügyében kellő intézkedéseket nem tett, — oka az, mert az alkotmányos korszak beálltával s a közoktatásügyi törvény nemes intentióinik megfelelőieg, mindenek előtt arra volt utalva, hog3

r részben az elemi iskolák czélszerü szervezése által alapvető munkát teljesítsen, részben pedig a további magasabb kiképeztetés czéljából városunk területén létező egyetlen középiskolát, habár tetemesebb áldozatok árán is, megkívánt színvonalra emelje. És hála boldodult Ranolder János néhai veszprémi püspök fenkölt szellemének, aki a Veszprém városi leánynevelés emelése czéljából két, palotaszerü leánynevelő — s tanintézetet létesített s azoknak fennállását bő alapítványokkal biztosította; hála a veszprémi székeskáptalan áldozatkészségének s az egyes hitfelekezetek buzgalmának, manap Veszprémváyoa elemi tanügye a virágzás szép fokán áll. Ezen felül a hazafias kegyesrend vezetése alatt álló r. kath. főgymnasium is, mely előbb a 4 osztályú algymnasiumból 6 osztályúvá, majd pedig a város polgárainak föllendült áldozatkészsége folytán 8 osztályú főgymnasiummá lett kibővítve, ma már ezen középiskola dicséretre méltó sikerrel felel meg hivatásának s úgy e város, mint vármegyénk serdülő ifjúságára nézve valódi áldás. Meghozta tehát a lefolyt két évtized alatt is e város lelkesült közönsége áldozatait a közművelődés oltárára' F. évi márczius hó 15-én 9Í). sz. a. kelt átirattal azonban Veszprémvárrnegye kir. tanfelügyelője felhívta városunk képviselőtestületét, hogy a népiskolai közoktatás tárgyában hozott törvény illető szakasza értelmében a felső nép- illötőleg polgáriiskola felállítása iránt mielőbb gondoskodjék, mert Veszprémváros tanügyi viszonyainak tanulmányozása folytán azon meggyőződésre jutott, hogy egy polgári fiúiskola felállítása városunkban már tovább el nem odázható s kiváló szükséget pótol. A kir. tanfelügyelő urnák ezen átirata Veszprém város képviselőtestületének 18S9. évi april hó 8-án tartott rendes közgyűlésén tárgyalás alá vétetvén, a képviselőtestület katározatilag kimondotta, hogy az átiratban kifejtett indokokat magáévá teszi s egy polgári isko'ának mielőbb való létesítését elvben elfogadja s e végből megbízza a városi közigazgatási pénzügyi és gazdasági bizottságot, hogy ezen ügyet minden oldalról tegye megfontolás tárgyává, a tárgyalásra hívja meg a királyi tanfe'ügyelő urat is és terjeszszen véleményes jelentést a közgzülés elé. A kiküldött hármas bizottság minden oldalról tanulmány tárgyává tevén az ügyet, elkészítette véleményes jelentését, a mely jelentést a város képviselőtestülete f. június hó 4-én tartott s csupán ezen czélból összehívott rendkívüli közgyűlésen vett beható tárgyalás alá. A közgyűlés a véleményes javaslat alapján kimondotta, hogy a város adott tanügyi viszcnryainál fogva elérkezettnek látja az időt, hogy Veszprémben egy polgári fiúiskola felállítása iránt a kezdeményező lépéseket megtegye, annál is inkább, mert eddigi tapasztalatok szerint ugy e város, mint vármegyénk területéről oly nagy számban tódulnak a növendékek a városunkban fenálló egyetlen középtanodába, hogy az, évenkint az első osztályba felvétetni kívánókat, fele számban is alig képes befogadni s megtörténik, hogy helybeli szülők gyermekei is kiszorulnak. De meg másrészt nem is kívánatos, hogy az ifjúság tömegesen lepje el a latiniskolák termeit s középiskoláink fölös számban képezzék ifjajnkat az amúgy is már túltömött lateiner pályává s azért Veszprémvárosában, a helyett, hogy a főgymnasium mellé netalán párhuzamos osztályok állíttatnának — inkább kívánatos egy oly továbbképző iskola, mely a praktikus pályákra készít elő, mint a polgári iskola, a melynek fontos hivatását amennyire ismeri Nagyméltóságod, ép oly mélyen érezzük mi is. Ezen iskola fontosságától áthatva, a mely iskola itt, a Bakonj^ság közepette valódi kulturális missiót volna hivatva teljesíteni, — elhatározta e város közgyűlése, hogy annak létesítése érdekében meghozza mindazon áldozatokat, melyeket, habár nagy megerőltetés mellett is, meghozhat. Nevezetesen elhatározta: 1- ször. A város közönsége átadja a polgári iskola teljes rendelkezésére a régi városház emeletes épületét, a melybe némi átalakításokkal a polgáriiskola kényelmesen elhelyezhető lesz. Ezen épület körülbelül 20 ezer forintot képvisel. 2- or. A város közgyűlése az iskola évi segélyezésére felajánl, illetőleg megszavaz évi 500 frt segélyt a mi 5°/,-al számítva, 10 ezer forint alaptőke évi kamatjának felel meg. 3- szor. Netalán szükségessé válandó építkezés esetére a város hajlandó saját kőfejtő bányáiból a szükséges kőanyagot teljesen átengedni. 4- szer. Esetleg hajlandó a város a netalán más helyen szükségessé vált építkezés czéljaira alkalmas ingyenes telket is adományozni. Mindezen megszavazott adomány körülbelül 35 ezer forintnyi összeget képvisel. Több áldozatra ezen város, nyomott anyagi képzeténél fogva, egyáltalán képtelen. Mindezek tiszteletteljes elöbocsátása níáii alázattal kéri Nagyméltóságodat ezen város közönsége nevében Veszprémváros képviselőtestületének közgyűlése, miként. — Tekintettel azon körülményre, hogy a többször hivatkozott közoktatásügyi törvény kívánalma szerint való polgári iskolája Veszprémvárosának még nincsen; tekintve, hogy városunk lakosságának több, mint %-ed része kereskedőkből állváu, az ezeknek családjaiból kikerült ifjak által ily tanintézetnek látogatottsága biztosítva van; tekintve, hogy Veszprémváros a fentebbi áldozataival az iskola czéljaira a lehető áldozatokat a maga részéről meghozta, melynél többet, tekintve, hogy 85 ezer forintot tevő egyenes államadójára ez idő szerint 3ö% városi pótadó sulyosodik, — nem áldozhat: tekintve, hogy mindezen terheken felül a r. kath. hitközség 10%, a protestáns hitfelekezetek 20°'

o s a mózesvallásu hítfelekezet 30% külön iskolai pótadóval járulnak saját iskoláik fentartására: tekintve, hogy a veszprémi kath. főgymnasium szervezésére csak nemrég épen Veszprémváros áldozatkész polgárai az ügy iránt való lelkesültségből 94 ezer forintnyi alapot létesítettek, hogy az intézet jövőjét teljesen biztosítsák; T Í BC U ISMERTEM EGY IFJÚT .... Ismertem egy ifjút., — S ez nem vala rég — Kit ked\re deríte Minden kicsiség. Ártatlan örömből Gyakran kaczaga, Jó kedvű, mosolygó, Víg arczu vala. Most ismerek egyet — Ég tudja hogyan — Mindenbe' hasonló Külsőre ugyan, De mégis ez iíjut Másnak hiszem én, Mert bánatos arczán Nincs semmi kedély. Oly kedvtelenül jár, S mélázva tekint, Elzárt ajakának Egy víg szava nincs: Sajgó kebeléből Sóhaj tör elő; E bánatos ifju Nem, nem lehet ő! <Komáiomi cJCciimán. „Sic fata tulere, 11 (Iksiélv) Irta GIZELLA. (Folyt és vége; Ketten voltak ismét anya, és leánya, még soká beszélgettek együtt, Buttlerné dioséré Schillingtont, kit mindenki csak gentlemannak ismer, és agályát fejezé ki Olga érzelmei iránt! — „Ne féljen anyára, ismerheti jellememet, neki soha nem lesz reám panasza" ! Buttlerné homlokán csókolá leányát, de fájt a szive érte, tudta, hogy ez a nyugalom csak a felszínen uralkodik, ott lenn, a szive mélyében, — hogy háborog, hogy hullámzanak az érzelmek! — És valóban Olga pilláira soká nem tért álom, a legnehezebb, a legfájdalmasabb nap volt ez életében, — lemondani, — lemondani, egy oly boldogságról, melyről addig csak ábrándjaiban volt fogalma, mig Zárayt meg nem ismeré, ki életét menté meg, — de csak azért, hogy most szenvedjen! — Ha © tudná mi történt, ha ő tudná, hogy már másnak jegyese vagyok — tépelődött — szegény Kamill, és én nem akarok már vele találkozni nem bírnám ki szomorú tekintetét. Gyors elhatározással kis fehér lapra irá: „Sic fata tulere" — és Záraynak czimezé. A túlfeszített idegek is megkövetelek jogukat, a pillák lecsukódtak, — de igen nyugtalan álom volt ez csak, — »zúgó hullámok magaslottak körülötte, már a víz ajkához ért, Záray nyujtá feléje kezét, de ő nem bírta azt elérni, fuldokló, nyöszörgő hangok törtek kebléből," — .felriadt! Már a nap sugarai bágyadt fénnyel világiták szobáját, felkelt, első perczekre bizonytalanul nézett körül, — gyönyörű thea rózsa csokor állott as» talán, föléje hajolt. — „Honnan tudhatja tat Edward, eddi§ csak Kamii tudta, hogy ezek kedvencz virágaim •"' — és feljajdult újra szive, könnyei mint harmat cseppek csillogtak a virágok szirmain. — Gépiesen nyúlt az illatos levélke után, melyen csak annyi állott: „Imádott angyalának, jó reggelt kivan Edward.'S — Ah sóhajtá. Olga, több szeretetet érdemelnél! *- * Á városligeti jégpálya fényárban úszott, a villany világitásnál csak ugy ragyogott, mint egy kristály tánezterem, a fák gyémántos ágai, a tiszi.* csillagos ég, a harsogó zene, olyan tündéri képet nyújtott. Szebbnél szebb hölgyek ügyes hajlongással, csak ugy siklottak a jég parketten, vigan nevetgélve, páronkint, vagy colonokba, ment e repüléssel határos mulatság. Olga is az ügyes korcsolyázók közé tartozott, sötétkék öltözéke, hamvas prémezettel oly jól állott szép arczához, s ma Schillingtonnal együtt különösen feltűntek. Az első kedvező nap volt ez a korcsolyázóknak, mit igen sokan fel is használtak, nem csak a sport kedvelők, de a nézők is nagyszámban gyülekeztek s hosszú sora a fogatoknak állt a pavillon körül. „Nézd Buttler Olga. vőlegényével", mondák a hölgyek egymásnak, midőn azok arra siklottak, és Schillington boldog tekintettel vezetó menyasszonyát. E szavakra egy férfiú figyelmessé lett „szép egy pár, folytaták a csevegők, tavasszal lesz az • sküvőjük." — Záray, — mert ő volt, ki mögöttük egy oszlophoz támaszkodva szemléié az élénkséget, arcza viasz szint öltött, ajka össze szorult, szeme mereven tekintett utánok, és mint a szobor, oly mozdulatlanul maradt;, nem hallá többé a vig zenét, nem látta a mozgó alakokat, lelke elborult, érzéketlen lett, ismerősei hiába köszönték, észre sem vevé őket, e váratlan hír, majd megfosztá eszméletétől. „Ah h&t ezt jelentették sqraj

t melyeket kf""'tt" gondola midőn az ész újra működni kezdeni, és majdnem hörgő hangok törtek fel kebeléből. Már némelyeknek feltűnt magaviselete, mi nála szokatlannak tetszett, mert rendesen figyelmes társalgó volt, egy jó barátja karon fogta, és távoztak. Egy ideig szótlantú haladtak, csak a fagyos hó ropogott lépteik alatt, a vig élet mind távolabb maradt tőlük, a liget elhagyatottabb részébe jutottak. Végre Záray felocsúdott, s kérdé Jenőt „miért is jöttek erre?'- „Mert jobb volt neked távozni az emberek köréből, jól láttam, jól tudom, mi zavart még enyire, Kamill te nem voltál oly őszinte hozzám, mint máskor, de én szivedbe látok régen, értem zárkózottságodat, és érzelmeid tisztelem, soha nem is kérdeztelek eziránt, csak vártam az események folyamát." Záray felsóhajtott: „Bocsáss meg barátom, igaz, előtted még titkom talán soha nem volt, de most, még önmagam előtt is féltem bevallani azt, mi oly rég felzavarta lelkemet. Miért is tagadnám most már előtted, hogy mennyire szeretem azt a nőt, tudom helytelen érzelmeknek adtam helyet, de ki tud parancsolni szivének? S azt hiszed ő boldog? nem, csak azért tette, mert szakítani akart, csalfa sziv, megcsalja még önmagát is, — ő nem szereti Schillingtont, — ő engem szeret!" — S most kitört az ár, félzúdult sorsa ellen, barátja alig birá eszére-, kötelességeire figyelmeztetni. Csak lassan csillapodott meg, jól estek Jenő intő, biztató szavai, kihez még fiatalkori barátság fűzé, együtt tanultak, egy pályára készültek és most mind kettő osztály ianácsosi rangban volt, csak nősülésében nem követte Jenő Zárayt. A városba érkeztek, Jenő félve vált el barátjától, látta annak dúlt kedélyét, és tudta mily érzékeny természetű. Másnap mix erős lfc$ba

ft találta, őt, orvosa typhuzos állapotot jelezett „talán tegnap a jégen hűlt meg, monda nejének és Jenőnek, ki igazi lin barátsággal naponta ott volt mellette, és elgondolá „milyen különös is ez az élet, szegény Kamill, tűrd el, mert „a sors akarta igy." * * Ismét Gmundenben vagyunk, és ismerőseinkkel találkozunk. A fiatal pár, heteket utazással töltött, különböző helyeken időzve. Olga bár nem óhajtott ide Adssza térni, hova sok édes és fájdalmas emlék fűzé, de még sem mert ellenvetéseket tenni. Együtt csónakáztak férjével, most is oly szép nyári alkony volt, mint akkor, midőn a váratlan vihar egy férfiút ismertetett meg vele, ki úgyszólván saját élete koczkáztatásával, az övét menté meg, elvonultak emlékébe a vele töltött napok, menyire bírta volna szeretni, — ah de minek is mentette őt meg? jobb lett volna a hűvös hullámok között, most nem kellene egy oly férfiút ámitani érzelmeivel, kinek mind erről sejtelmének sem szabad lenni! Megrázkódott, Eduard gyengéden kérdé? „Édesem, talán rosszul érzi magát, olyan halavány?" „Nem, nem, feleié Olga némi zavarral, csak eszembe jutott a vihar mit kiállottam egy év előtt, s elmondá azon eseményt, megmentését, hangja remegett Zárayt említve." „Ah és ezt én csak most tudom, , miért nem beszélte el nekem előbb? miért nem ismertetett meg azon férfiúval, kinek "boldogságom köszönhetem, had szorítanék vele kezet, de hiszem, hogy még lessst erre alkalmam." Miért? miért? gondola Olga, azt te nem fogod, azt neked nem szabad megtudni soha, és én, nem óhajtok vele találkozni, nem, nem 1 Partot értek, alig tettek pár lépést az esplanádon, többen köszönték őket, kik még 24