Pápai Lapok. 16. évfolyam, 1889
1889-05-26
XVI. évfolyam Megjelenik 21. szám. Pápa, 1889. május 26. minden v a s á r n a plW-í Közerdeku surgos ko/.h^ekn; konmkiul i" e n d k i \ ii I i s z á m«1; is adatnak ki. Bérmentet len levelek, csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kéziratok nem adatnak vissza. A lapnak szánt k ö z le m é n y e k a lap szerk. hivatalába •\\^(Ó-kollégium épület) kiUde ul">k Előfizetési díjak. Egy évre 6 frt - Fél évre 3 frt. Negyed évre 1 frt 50 krajczár. — Egy szám ára 15 kr. Hirdetések Egyhasábos petitsor térfogata után 5 kr, nyilítérben 30 kr. A díj előre fizetendő. Bélyegdíj mindig külön számitatik. Az előfizetési díjak s hirdetések a hp kiadó hivatalába (Goldberg; Gyula ^TN^ papirkereskedése, főtér) küldendők, /^jj Pápa város h a í óságán ak és 1 ö 1) b pápai, s pápa-vidéki egyesületnek m elválasztott, k özlönye. Az állandó népnevelési bizottság az idézett t, cz. 8. §-a értelmében véleményezési és indítványozást joggal bir Yeszprémmeg3 T e összes népiskolai ügyeire nézve, s ennélfogva: 1-ször: ezen ügyek előmozdítása és fejlesztése czéljából javaslatokat terjeszt a megyei közigazgatási bizottsághoz; 2-szor: véleményt ad minden oly népoktatási ügyben, mely a közigazgatási bizottság által e végett hozzáutasittatik: 3-szor: a közigazgatási bizottságot és a kir. tanfelügyelőt az összes felekezeti és községi nyilvános, ug3'mint magán jellegű néptanodák-, óvodák és egyéb ir J ízetek feletti íelügyeletük gyakorlatában, közremüködőleg támogatja; 4-szer: magánosok, iigy társulatok által felállitatni szándékolt népnevdlési intézetekre nézve, a felállításhoz szükségelt engedély elnyeréséért a közigazgatási bizottsághoz benyújtott kérvények érdemében véleménj't ad, végre; 6-szor a vármeg}-e összes népiskolái tanügyi állapotáról szóló jelentések elkészítésénél a tapasztalatai fol\ 7 tán rendelkezése alatt álló adatok előterjesztése által közreműködik. Miután az öszszes népiskolai ügyeknek a közigazgatási bizottságban előadója és az állam ez ügyekben való végrehajtója és felügyelő közege a kir. tanfelügyelő, ennélfogva a kir. tanfelügyelő az állandó népnevelési bizottsággal népoktatási ügyekben közvetlenül is érintkezik; hatásköréhez tartozó" eljárásában a bizottság segédkezését kikérheti, tanácskozásaiban résztvehet, a bizottság figyelmét a népoktatásügy kiválóbb mozzanataira irányozhatja, indítván yozásait kezdeményezheti és oly ügyekben, melyekben a közigazgatási bizottság a népnevelési bizottságot véleményadásra felhívja, a tanácskozásra leendő megjelenésre ós a közigazgatási bizottság ez ügyben való intentioinak képviselésére a bizottság elnöke által felkérendő. Az állandó népnevelési bizottság évenkint 2 rendes ülést tart, lehetőleg őszszel ós tavaszszal. Szükség esetén, vagy 10 tag kívánatára az elnök rendkívüli ülést is hivhat egybe. A bizottság tanácskozásairól, az év elején megújított és az egész éven át folytatólagosan vezetett rendes jegyzőkönyet visz, mely minden ülés után két kiküldött ta.e: által hitelesittetvén, az elnök és jegyző által aláiratik. Előterjesztései az elnök, kiadvánj 7 ai a jeg3 T ző által iratnak alá. A bizottság határozatait a jelenlevők szótöbbségével hozza; a szavazatok egyenlően megoszolván, az elnök szavazata döntő. A bizottság elnöke, minden hozzá beérkező beadványról, vagy elintézést igénylő szóbeli előterjesztésről forrnaszerü beadványi jegyzőkönyvet vezet s a bizottság irományait őrzi. A bizottság tagjai tisztüket díj nélkül teljesítik, kivételével a jegyzőnek, ki a vármegyei népnevelési alapból évi 10 arán}- tiszteletdíjat huz, mely neki az elnök előterjesztése folytán minden év tavaszi közgyűlésében utalványoztatik. A helyettes jegyző, tisztét dij nélkül látja el. A bizottság tagjai elmozditliatlanok. Egyik vagy másik tagnak elhalálozása, a megyéből való eltávozása, lemondása, vagy más fontos okoknál fogva, a bizottság kiegészítése válván szükségessé az elnök megkeresi azon testületet, melynek választása folytán nyerte az előbbi tag megbízását, hogy annak helyébe uj tagot válasszon. Jelen szabályzat a m. kir. vallás- és közoktatási ministerium által történt helybeuhagyatása ós a legközelebbi közgyűlésen történt kihirdetése után azonnal hatályba lép. * * * Veszprémvármegye népnevelési ügyére vonatkozó ezen javaslatot a közgyűlés Véghely Dezső kir. tanácsos alispán elnöklete alatt kiküldött bizottságnak azzal adta ki, hogy Kenessey Káról} 7 tiszti főügyész s a kir. tanfelügyelő közbejöttével a javaslatra nézve véleményes jelentést terjesszenek be a legközelebbi közgyiüésre. És igy hisszük, hogy a bízottság, amelynek a törvény értelmében való üdvös működésére már régóta égető szükség van, nemsokáia szervezve leend, s rendszeres munkássága által megyénk szellemi előhaladásának egyik kiváló tényezője leend. = Hirdetmény. A magyar szent korona országainak vörös kereszt egylete a mozgósítás esetén az ország határain belül felállítandó tartalék kórházak és betegnyugállomások részére szükséges betegápoló és sebesültvivö személyzetet a népfelkelők soraiból kívánja épen ugy biztosítani és már béke idején beoktatni, a mint ez a sebesültszállító oszlopokra a mozgó kórház és mozgó-raktár részére a honvédek soráhól már is megtörtént. Az egyletnek ezen nemes törekvését támogatni óhajtván megengedem., hogy ezen alkalmazásra népfblkelési kötelezettségben álló egyének felvétethessenek. Egyszersmind tudomásul hozom, hogy mindazok, kik betegápolási és sebesültvivöi szolgálatban a vörös-kereszt egylet által kiképeztetve lettek, az egylet előterjesztésére a fegyveres szol. gálát alól mozgósítás esetére fölfognak mentetni és rendszerint lakhelyük köztelében esetleg annak közelében a vöröstkereszt egylet által felállítandó betegápoló intézeteknél fogják szolgálatukat teljesíteni. Ezen kioktatásra jelentkezhetnek 25 évesektől kezdöleg az egészségügyi csapatoknál szolgáltak kivételével az összes ncpfölkelésre kötelezett, katonailag kiképzett és ki nem képzett egyének, kik szellemileg és testileg magukat ezen alkalmazásra elég erőseknek és képeseknek gondolják, és a kik sem a közös hadsereg póttartalékában, sem a honvédség nyilvántartásában nem állanak. Az említett alkalmazásra szolgáló kioktatás a budapesti, pozsonyi, kassai, temesvári, zágrábi helyőrségi kórházakban és a kolozsvári csapatkórházban egy huzamban 6 hétig tartó tanfolyamokban történik. — Évenként egymást követő nyolez tanfolyam állíttatik fel, melyek közül az illetők a szerint, a mint polgári viszonyuk leginkább megengedi, bármelyikre is jelentkezhetnek. Az elcö oktatási idő folyó évi július hó i-én veszi kezdetét. A jelentkezők hat heti oktatás alatt a vörös kereszt egylet által katonai illetékben részesittetnek, élelmezéssel, lakással és a szükséges ruházattal ellátatnak. Katonai fegyelem alá nem esnek, hanem önként el kell vállalniok, hogy az oktatási idő alatt magukat az intézet szabályai szerint alkalmazzák, minek be nem tartása esetén az illetők a kórházakból egyszerűen eltávolitatnak. A tanfolyamot sikerrel bevégzett egyének kötelezik magukat, hogy népfelkelést kötelezettségük iartama alatt mozgósítás esetén, azon intézethez, a melyhez be lesznek osztva, a hivatalos lapban közlendő felszólításra és az abban kitűzendő napon, szolgálatra jelentkeznek a népfelkelés fel nem hivása esetén is. A tanfolyamokra való jelentkezések a vörös-kereszt egylet igazgatóságánál (Budapest II. lánczhid utcza 1 sz.) vagy a vi„Népnevelési bizottság" j — V-iszprémvartnegye szabályrendelete a megyei népoktatás érdekében. — j Veszprém vármegye május havi j közgyűlése, gróf Esterházy Móricz fő- j spán elnöklete alatt, a sok érdekes j tárgy között, egy kiválóan fontos j *zabál}Tendeleti javaslatot is tárgyalt, a rnelv szabályrendelet Yeszprétnvármegye népoktatás-ügyének i fejlesztését van hivatva elömozdi- \ tani. 'j A javaslatot Yargyas Endre megyei kir. tanfelügyelő dolgozta ki. Minthogy pedig a megyei kultúra Eírdekében ez a javaslat, ha majd szabályrendeletté is válik, nagy hatálylyal fog birni, illő dolog, hogy annak vezéreszméivel ezen becses lap olvasóközönsége is megismerkedjék. A szabályrend életi javaslat a következő: Veszprém vár megye törvén yhatósága a népoktatás ügyének előmozdítása és fejlesztése czéljából, a népiskolai hatóságokról szóló 1876. évi XXVIII. t. cz. 8. §-a érteimében állandó népnevelési bizottságot alakit. Az állandó népnevelési bizottság elnökét Veszprémvár megye törvényhatóságának közgyűlése szótöbbséggel választja. A népnevelési bizottságnak tagjai: a) az 1876. évi 28. t." cz. 3. §-a | értelmében a vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztérium által megbízott iskolalátogatók; b) Veszprémvármegye területén létező vallásfelekezetek, jelesen: a róm. kath., az ágostai evangélikus, a helvét és a Mózes vallású hitfelekezetek egy-egy választottja; c) a b) pontban említett vallásfelekezetek mindegyikének tanítói közül Veszprém vármegye törvényhatóságának közgyűlése által megválasztott egy-egy tanító; — d) a vármegye törvényhatósági közgyűlése által választott, a tanügy iránt érdeklődő és abban jártas 15 tag, kiknek megválasztásánál a vármegye egyes járásai tekintetbe veendők. Az állandó népnevelési bízottig jegyzőjét, esetleg jegyzőit, alakuló ülésen szótöbbséggel maga választja meg; ezen alakuló gyűlésen 6g3"iittal általános szótöbbséggsl állapítja meg- azt. hogy az elnököt akadályoztatása esetén ki által kívánja helyettesittetni. T Á B_C Z A. SZERETTEM ÉN IS . . . Szerettem én is lángolón, nagyon, Szerettem, mint szeretni csak lehet, A szívbe rejfve mennyi üdv vagyon. Az tudja csak, ki mint én ugy szeret. Almom ha volt, azt róla álmodám, Öröm ha ért, együtt örvendezénk, A kölcsönös vigasztalás után Együtt szövénk reményre uj reményt. Boldogvalék ... de nem, te balga agy Minek növelnéd szivem bánatát, Minek zavarnád igy a multakat, Mondjad, hogy ezt mind, mind csak álmo[dád. Sic BELE NÉZEK. Bele nézek ragyogó szemedbe, Boldogságom látom irva benne, Üdvöt igér vágyó' pillantása, Hő szerelmet setét tüze, lángja . . . Csodás világ tükröződik benne, . Az ifjú lány élete, szerelme . , , , , , Egy bűbájos, csodálatos ország, Ah 1 énnekem örökkön mennyország! Teljesüt-e szivem, lelkem vágya, Enyém lész-e, végre valahára? , . Nem fogsz-e majd elfeledni engem, Élet e, vagy halál lesz szerelmem ? . . II. Mért nem tudlak elfeledni, Mindőrökre, mindörökre f Miért vágyom, sóhajtozom Mindig a te közeledbe? . . Miért hogyha újra látlak, Bajosabb, szebb vagy te nékem, Nem lelek hozzád hasonlót Sehol a föld kerekségén ! . . . Miért öli szivemet a Kesergés és a búbánat ? . . Miért fogok elszáradni Elfonnyadni te utánnad ? . . Mese két virágról. Irta: Magyar Gyula. Messze- messze a szép Ázsiában, hol oly dús, oly pazar a tenyészet, hol csak azért veszítik el lombjaikat a fák, hogy helyet adjanak zöldebh, ujabb levélkéknek; hol csak azért hull le a rózsa szirma, hogy a tövéből fakadt ifjú hajtás annál pompásabban viruljon; ott a vén Kaukázus tövében, ahol egykor az a büszke, daliás, harezra edzett nép lakott: most egyszerű mozlim nép ütötte fel sátorát. Csendes nép ez nagyon, megnyugszik mindenben, nem zúgolódik semmi" ellen,- szentül hiszi, hogy ami megtörtént, áz úgy van jól, ahogy van; mert hiszen ami megtörténik, az mind meg'van irva előre a Korán szent könyvéhen, amit a hetedik égben irnák bülbül madár tollával, égi szép hurik Makomed próféta megbízásából. Az ellen pedig zúgolódni az igazhitű ember nem szokott, mert a szent könyv azt tanítja, hogy „Nagy az Isten és Mohamed az ő prófétája!" Nem is törődik azután az igazhitű mozlim semmivel, nézi a napot és meghagy mindent a maga utján. De van egy időszak, néhány napja a nyárnak, mikor minden [megváltozik. És ez, mikor a csodavirág nyílik. Eent, fent a Kaukázus tetején, a magas hérczektöl, a Czyprus és banán erdők lombjaitól elrejtve van egy kis tengerszem. Vize: fehéres, csendes. Ennek a tengerszemnek a közepében van egy csudálatos növény; gyökerei köröskörül a partba kapaszkodnak s nagy, piros erektől tarkáit, halványzöld levelei pedig egészen befödik a tó sima tükrét. Minden évben csak egyszer nyilik e virág, egyszer a nyár közepén s virágzása akkor is csak néhány perczig tart. Hanem ennek a virágja olyan nagyszerű, olyan isteni, hogy ennek csodálásáért, égi illatának élvezéséért messze földről eljönnek a szép mozlim lányok, asszonyok. Lesik, figyelik ez időben mindig a virágot, nézik a bezárkózott, szivárványszínű szirmokat, izgatottan várják a pillanatot mikor majd azok széttárulnak. Merészen rámennek a virág erős leveleire és a bájos őr is, kit közülck felváltva választanak, az éjt ott köteles tölteni a tengerszem felett, a csodavirág levelén; de aludnia nem szabad, mert aki ott elalszik, jaj annak, azt kegyetlenül megbünteti a tó szelleme! * * Egy alkalommal Ali bég kedvencz neje, kit Csillagfénynek neveztek őrködött. Gyönyörű cserkesz nő volt, alig repült át felette tizenöt virágos tavasz. Mikor feltűntek a csillagok, mikor elhallgatott az esti ének, mit a vig asszonyok zengtek; Csillagfény is őrhelyére, a Csodavirág levelére lépett, hogy vigyázzon annak nyilasára. Leült egy hajló indára és ábrándozott hazájáról, szép Cserkeszországról. Egyszer a^tán, mikor a hold már a legmagasabb pontján volt az égnek, édes, kábító illat lengett az álmadozóhoz. Annak épen az a cserkesz ifjú volt az eszében, akit átszúrt szívvel akkor temettek, mikor őt a rabszolgavásárra vitték. Olyan kábító volt az az illat, olyan szomorú ez az ábránd és mégis olyan kedves. Csillagfény nem tudott ellenállni, ábrándozott tovább; mígnem kezdett álmos lenni, az álmodozás altatta, az illat kábította. Lecsukódtak szempillái, álmodott. Látta kinyillani a virágot, látta csodás fenségét, érezte isteni illatát. Lassan lassan azután a Csodavirág elkezdett előtte változni s egy kedves arczu, beszédes szemű, szép tündérlány lett belőle. Ez ölébe vette Csillagfényt, rá nézett, megcsókolgatta ajakát s elkezdett neki regélni, Csillagfény hallgatta Csodavirág regényét. * * Régen volt, Istenem, be régen! Akkor is igy virultak a fák, akkor is nyillott a rózpa, akkor is zengett a bülbül édesen szomorú éneket. Régen volt az, hajh be nagyon 'régen! Más nép lakta akkor a berkeket, más dal, más ének rezzente meg a párjához simuló madarat. Deli ifjak, tisztes öregek, fátyolozatlan arczu leánykák üdvözölték a kelő napot. Be rég is volt, Istenem be régen. Büszke erős nép volt az, mint a bérezek oroszlánya jószívű, mint, az Istenség, kegyetlen, mint a tigris és kegyes mint a szelídség! Ez a nép volt az én népem. Mikor a párduezbőr kaczagányos ifjak a harcznövelte leventék, száguldó paripákon, csatára készülve jöttek a szent berekbe, mikor a senki nem ülte hószin paripának áldozatvére déken a vöröskereszt fiókegyletek elnökségeinél akár személyesen, akár írásban levélileg tehetők. írásbeli jelentkezésnél a név, születési év, polgári állás, lakhely (község, megye) világosan felemlitendö. Miután egy helyen és egy-egy időszak alatt az oktatásban csak három egyén vehet részt, célszerű lesz a jelentkezők részéről esetleg több időközt is megjelölni, melyekben az oktatásban részt venni hajlandók volnának. A jelentkezők felvételükről a vöröskereszt egylet igazgatósága által ideje korán értesíttetni fognak és egyidejűleg utasitást is nyerendnek, hogy hova kell tanfolyamba bevonulniuk. A folyó évi július hó i-én kezdődő tanfolyamokra való jelentkezések folyó évi június hó i-ig zi emiitett helyeken okvetlenül megteendők. A később kezdődő tanfolyamokra azonban ezen határidő után is bármikor ugyanott lehet jelentkezni. Felemlitendőnek tartom végül, hogy az intelligensebb osztálybeli egyének, továbbá azok, kik az oktatásban saját költségükön hajlandók részt venni, a felvételnél előnyben részesülnek. Budapesten, 1889. évi május hó 5-én. 6. 4. honvédelmi minister. Lehet e szó Pápán a kereskedelem és ipar emelkedéséről? MOTTÓ : Yizbe eselt az orosz, szent Miklóst hivta segélyül; Megmentlek szólt a szent, de mozogj magad is. Napjainkban, midőn az emberi munkásságból s az emberi munkásságnak a szükségleteket fedező eredményeiből ítélik meg minden népnek életképességét; midőn a világ egyik legelső városában Parisban kiállítást rendeznek, úgy az összes művelt világ, valamint az egyes nemzetek munkásságának termékeiből: nem lesz tán fölösleges, ha néhány sorban megemlékezünk vidékünk és városunk földművelési, ipari és kereskedelmi viszonyairól. Ha tisztába akarunk jönni valamely vidék foglalkozási viszonyaival, szükségkép tudnunk kell, hogy minők annak földrajzi viszonyai. A hajózható folyók, az erdős vidék, a kőszén ós érezek bányászhatósága a sik területek, több közlekedési ut találkozása, mind oly körülmény, mely az emberi munkálkodás főirányát leginkább meghatározza, mert rígyszólván megdönthetlen igazság az, hogy a népek foglalkozási viszonyait a sajátságos nemzeti hajlamon kivül egyes-egyedül azon hely természeti viszonya és földirati fekvése határozza meg, melyen laknak. lépett egy tisztes férfiú az oltár emelvényre és jósolt az áldozat szent tüzénél, szép jövőről, győzelmes csatákról. Akkor eljött a két ifjú is a messze vidékről, odajöttek hozzám, a vén táltos leányához, beszéltek szépen; édesen: „Csodavirág! nővére a rózsának, eljöttünk tehozzád e nép jövendő urai, vezérek örökösi, eljöttönk tehozzád, hogy meghalljuk a szót, — mely egyik boldogsága a másik halála leend. „Eljöttünk hozzád Csodavirág, ifjú lánykájához öreg táltosunknak, hogy megmondjuk neked amit már oly régen félve titkolgattunk hő szerelmünk, édes vonzódásunk." „Eljöttünk tehozzád, válassz közülünk, éljen a választott, haljon a másik!" Nehéz volt választani én szerettem mind kettőt. „Deli ifjak, jövő urai e népnek! Menjetek a zord csatába, azé lesz szivem, ki több harezvirágot, ki több vérrózsát hoz nászkoszorumba!" Mentek az ifjak. En sirtam és imádkoztam, hogy őket viharos csatában kard ne sújtsa, kelevész ne találja. Be rég volt ez, Istenem be régen! * Elhangzott a paripák robaja, újra megszólalt a bokrok kedves fülemiléje, alkony volt, csak az oltár füstölgő tüze vetett néha egy-egy kékes lángot. Elvégezte az öreg táltos is imáját, odajött hozzám, leánykájához,— megcsókolgatta arezomat, én ránéztem; szomorú volt nagyon ... „Lányom, Csodavirág 1 Szereted-e te a halált ?" Hogy szerethettem volna én a halált, mikor oly szép volt az élet " „Szép az a halál, nagyon szép! azoknak kik itt a szellemek kedvében voltak megen\ gedtetik a választás azzá lenni, amivé akarnak ? festé be a ligst zö!4 füvét pirosra; akkor fel- [ szén az a -hálálj nagyon szép!« LaimnK mai számáUox e«y féliy melléklet vnu csatolva. 21
