Pápai Lapok. 16. évfolyam, 1889

1889-04-28

45- A gyámpénztári kamatkulcsnak 1S8S. év Il-ik felére való megállapítása. 46. Takácsi községnek közmunkaváltság leírás iránti kérvénye. 47. Devecser községnek határozata, melylycl az ottani kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság részére szükséges helyiségek bérdijainak részben való fizetését magára vállalta. 48. Lepsény községnek határozata, melylyel az 1886. éyi számadásnál megállapított és behajthatlanná vált bevételi hátraték leírását rendelte el. 49. Nagy-Vázsooy községnek a község kötelékébe való felvételért szedhető dijakról alkotott szabályrendelete. 50. Közép-Iszkáz községnek a község kötelékébe" való felvételért szedhető dijakról alkotott szabályrendelete. 51 Jákó községnek közmunka váltság leírás iránti kérvénye. 52. Várpalota községnek közvágóhíd felállítása tárgyában hozott határozata. 53. Pápa városának a felállítani szándékolt földmives iskola tárgyában hozott határozata. 54. Enying községnek határozata, melylyel az 1885. évi házi számadásnál megállapított és behajthatlanná vált bevételi hátralék behajtását rendelte el. 55. Ösi községnek közmunka váltság leírás iránti kérvénye. 56. Csögle községuek csendőrőrs állomás felállítása iránti kérvénye. 57. Csesznek községnek közmunka leírás iránti kérvénye. 58. Devecser községnek kérvénye, melylyel Devecserten egy mértékhitelesítő hivatalt kér rendszeresíteni. 59. Borszörcsök községnek azon határozata, melylyel több borsznresóki lakost a községi kötelékbe v tlo felvételért szedhető dijakról alkotóit szabályrendelet alapján 20—20 forintban marasztalt el. 60. A déghi községi orvosi fuetés megállapítása, 61. Több községnek a kö/gyűlések száma és idejének megállapítása tárgyában alkotolt szabályrendelete. 62. Románd községnek a községi kötelékbe való felvételért szedhető dijakról alkotott szabályrendelete. 63. B.-M.-Szt.-Király községnek a területén üzletet folytató mészáros iparosoktól szedhető vagatási dijakról alkotott szabályrendelete. 64. Csesznek községuek a területén üzletet folytató mészáros iparosoktól szedhető vágatási dijakról alkotott szabályrendelete. 65. Pápa város képviselőtestületének a városháznál szükségessé vált építkezések tárgyában hozott határozata. 66. Pápa városának a szalmásgabonának háztelkekre való betakarítása tárgyában alkotott szabályrendelete. 67. Pápa városának határozata, melylyel a városház alatt levő egyik bohhelyiséc-et Mayer Adolfnak bérbe adta. 68. Pápa városa és Weinberger Mór között kötött bérleti szerződés. 69. Pápa városa és özvegy Frauendinst Ferenczné között kötött bérleli szerződés. 70. Veszprém város polgármesterének előterjesztése, melyben kéri, hney az ördögárok beboltozási .költségeihez a vármegye útfenntartási alapjából járuljon. 71. Veszprém városának kérelme az ipariskola segélyezése tárgyában. 72. Veszprém vármegye és dr. Perlaky Józsei és neje veszprémi lakosok között kötendő szerződés. 73. B.-M.-Szt.-László község és Schabel Simon között kötött szerződés. 74. Csesznek községnek kérvénye, melyben az j 888-ban kiszolgáltatott katonai előfogatok után pótlék kivetését engedélyezni kéri. 75. Tüskevár községnek a községi kötelékbe való fölvételért szedhető dijakról alkotott szabályrendelete. 76. Péterd községnek a községi kötelékbe való fölvételért szedhető dijakról alkotott szabályrendelete. 77. Papkeszi község regáléja bérbeadása tárgyában kötött szerződés. 78. Siófok községnek a községi kötelékbe való felvételért szedhető dijakról alkotott szabályrendelete. 79. Ugod községnek kérvénye, melyben 10 közmunkakötelesnek igás közmunkatartozását kézi közmunkára kéri átváltoztatni. 80. Csesznek községnek kérvénye, melyben 160 kézi közmunka leírását elrendelni kéri. 81. Sikátor községnek az 1875-ben leégett és községi tulajdont képező kovácslak és műhely építési költségeinek fedezésére vonatkozó határozata. 82. Kiss István budapesti lakosnak a 27287. számú bizottsági határozat elleni felebbezése. 83. Trsztyánszky Ódon, mint a Tallián Pálné által létesített családi nevelési alapítvány megválasztott gondnoka és Skubücs István tb. elnök, megválasztatásukat igazoló jegyzökönyvet bemutatják. 84. A veszprémi ev. ref. egyháznak kérvénye, melyben az ev. ref. leányiskola czéljaira segélyt kér. 85. Muth József, Szűcs Sándor, Wirtl Ferencz, Hegedűs György, Fodor József, Lampért Imre, Bencsik Antal, Hannich Nándor állatorvosok állatorvosi okleveleinek kihirdetése. 86. Bittmann Adám és társai romándi lakosoknak, Románd község bírája elleni kérvényük. 87. Pósa Gábor pápai lakosnak folya modványa, melyben a tulajdonát képező ingatlanra vármegyénk letéti pénztára javára bekebelezett követelés kitörlése iiánt engedélyt kér. 88. Községi költségvetési előirányzatok. 89. Községi házi számadások. 90. Községi szegényalap számadások. Veszprémből. — ápril 26. A húsvéti ünnepek után való uapokat dr. Berzeviczy Albert vallás- és közoktatásügyi miniszteri államtitkár mintegy pihenő gyanánt, arra használta fel, hogy báró Hornig Károly veszprémi püspököt meglátogatván, kinek két napig a legszivélyesebben látott vendége veit, ezen időt felhasználta arra is, kogy egyszersmind megtekintette Veszprém város összes tanintézeteit. Mult szerdán 11 órakor érkezett meg a püspöld palotába, ahol a megyés püspök, mint házigazda az ö szokott kedves modoiával rendkívül szívélyesen fogadta s az egyházi és világi hatóságok tisztelgései után, a kedves vendég tiszteletére fényes díszebédet adott. — Az ebéd folyamán a megyés püspök ur lelkes szavakkal tolmácsolta" felköszönte! beszédjében az örömöt, hogy vendégéül tisztelheti házánál azon férfiút, kivel a minisztériumban huzamosabb ideig szerencséje levén együttműködhetni, egyszersmind megtanulta becsülni fénj'es tehetségeit, bámulandó munkásságát s őszinte határozott tiszta jellemét s az igaz tisztelet érzelmeitől áthatva, a diszes vendégkoszoru lelkes éljenzései kíséretében emelte poharát kiváló vendégére. Az államtitkár erre egy emelkedett hangulatú, lendületes, remek beszéddel válaszolt, kiemelvén, hogy az együttműködés emlékei előtte is tiszteltté tették azon férfiút, akit a személyes érintkezések után becsülni tanult, s kihez, ha szabad magát ítgy kifejezni, a barátság kötelékei fűzik s épen ebből kifolyólag felhasználta a jelen alkalmat, hogy uj otthonában fölkereste őt, aki a magyar episkopatasban fényes, kiváló helyet foglal el s fontos missiót van hivatva betölteni, majd meg hivatkozván a magyar főpapságnak a kulturális téren kifejtett buzgalmára, mint annak egyik tagját, aki meg van áldva a magyar főpapi erények minden attribútumával, a jelen voltak lelkes ovátiói közt emelte poharát a megyés püspökre. Az államtitkár a délutáni időt szórakozásul arra fordította, hogy a megyés püspök xvrral egyetemben dr. Palotay Ferencz egyházi fotanfelügyelő s Vargyas Endre kir. tanfelügyelő kalauzolása mellett először is meglátogatta a katholikus tanintézeteket, úgymint a „Davidikum"-féle árvaházat, rnelyet 180 ezer forintnyi alappal 50 árvára néhai Zsolnay Dávid volt veszprémi kanonok alapított s az árvák részére diszes palota szolgál benlakásul; azután a kath. főiskolát, majd meg az „Irgalmas nővérek" és az „Angolkisasszonyok" vezetése alatt álló leánynevelő-és tanintézeteket tokintette meg. Mindkét diszes palotát néhai Hanoidér János volt veszprémi püspök építtette s látta el gazdag alapítványokkal. Mindkét intézetben az államtitkár figyelmesen meghallgatta a növendékek feleleteit egyes tárgyakból. Az angolkisasszon3'okuál a magyar irodalomtörténetből, a vallástanból, a számtanból s a franczia nyelvből nagy érdeklődéssel hallgatta a növendékek feleletét s a növendékekhez önmaga is intézett kérdéseket; az Irgalmas nővéreknél a magyar nyelvtanból s a magyarok történetéből feleltetett a növendékekkel. TJgj-anazon délután meglátogatta az államtitkár a megj'és püspök kíséretében az uj megyeházat is, ahol Véghely Dezső kir. tanácsos alispán mutatta be a székház helyiségeit. Az imponáló, gyönyörű palota, diszes nagytermével s kényelmés hivatali termeivel nagyon megnyerte az államtitkár tetszését. Másnap reggel folytatta a többi hitfelekezeti tanintézetek meglátogatásait. Kedves vendégét ide is elkísérte a megyés püspök. A kir. tanfelügyelő kalauzolása mellett először az evang. iskolát látogatta meg, ahol a növendékeket először is a beszéd- értelemgyakorlatokból hallgatta meg, majd meg a fejbeli számolásból. Innen az izraelita iskolákat nézte meg. Itt az iskolaszéki tagok a bejáratnál fogadtak az érkező magas vendégeket. Az államtitkár itt is végig hallgatta mind az öt tanteremben a növendékek feleleteit egyes tárgyakból: a földrajzból, a magyar nyelvtanból, számtanból s német nyelvből, majd meg ezután megtekintette a női kézimunka tanítására szolgáló termet, ahol a leánykák épen kézimunkával voltak elfoglalva. Végül a református fiu és leányiskolát látogatta meg, ahol a növendékeket először az alkotmánytanból, azután a földrajzból, a leánynövendékeket az olvasásból, a történetből s a természetrajzból kérdeztette. A műveltség ezen csarnokai után az államtitkár az igazságügyi épületbe rándult, ahol Laky Kristóf cs. és kir. kamarás törvényszéki elnök fogadta s megnézte az államtitkár azon épületet is, ahol a törvényszék, a kir. ügyészség s járásbíróság helyiségeivel együtt egy födél alatt van — a veszprémi hires börtön. Az iskolalátogatások után az államtitkár még néhán}

r látogatást tevén a székeskáptalan néhány előkelőbb tagjánál, megnézte a székes egyházat is, régi katakombájával. Később megnézte az ősrégi „Gizella kápolná„-t is. Délben a püspöki residentiába térvén vissza, fogadta a veszprémi összes hitfelekezeti tanítók és tanítónők együttes tisztelgését Vargyas Endre kir. tanfelügyelő vezetése alatt, a ki az összes tanitók nevében meleg hangon tartott beszédben mondott köszönetet a veszprémi iskolák iránt tanúsított figyelmeért, a mely mpgtisztelő látogatás emelőleg hatott az egész tanítói karra s felejthetlen lesz a növendékek előtt is, kiket minden tárgyból behatóan meghallgatott, hogy meggyőződjék, váljon a törvényben előirt tantárgyak előadatnak-e és mily mérvben? Üdvözölte őt ugy is, mint a néptanítók lelkes barátját s beszédjét a paedagogusok őszinte szivéből vett azon óhajjal zárta be, hogy őt, mint a magyar kultúra egyik fő előharezosát a néptanitók örömére s a tanügy felvirágoztatására Isten sokáig éltesse. A tanfelügyelő szavára az államtitkár ur nagyon elismerő szavakkal emlékezett meg az iskolák szellemi vezetését illetőleg s teljes megelégedését jelezvén a tanítás eredménye fölött, további buzgó működésre buzdította a tantestületet, részéről ígérvén, hogy a néptanítók érdekeinek előmozdítását eddig is mindenkor szivében hordozván méltányolni fogja azok érdemeit ezután is, mire a tanitók lelkes éljenzéseinek csillapultával, a tanfelügyelő bemutatván az egyes tanítókat, kiket a tantermekből már előzetesen is ismert, mindegyikkel néhány szívélyes szót váltott s kezet szorított. Ezután egyéb tisztelgések ntán ismét nagy számú vendégkoszoru jelenlétében diszebéd következett, melyre a tanítói karból is többen hivatalosak voltak. Mindjárt ebéd után ismét akként szórakozott az államtitkár, kogy ugyancsak a megyés püspök kíséretében meglátogatta a kegyesrendiek vezetése alatt álló kath. főgymnasiumot, melynek bejáratánál az összes tanári személyzet élén lakáts József gymnasiumi igazgató üdvözölte a magas vendéget. Az államtitkár először megnézte a természettani szertárt, azután a téli tornahelyiséget, majd meg benyitott a tantermekbe, a hol a növendékség együtt volt rendes előadásokon. A 7-ik osztályban a latinnyelvböl, a 3-ik osztályban a számtanból nagy figyelemmel hallgatta végig az előadást s egyes növendékeket a jelesek, jók és gyengék közül önmaga jelölt ki a felelésre. Ezután megnézte még a tanári könyvtárt is — a konviktusi helyiséget is a székházi épületben. Befejezésül még az ipariskola helyiségeit szemlélte meg. Igy szórakozott a közoktatásügyi állam titkár Veszprémben. Pihenni jött s ugy pihent, hogy reggeltől — estig két napon folyton iskolákat látogatott! Példát adott, minőnek kell lenni a munkás életnek. „Nulla dies sine linea!" öíá-rv Bános. — A honvéd szobor alap javára ujabban a következő adományok folytak be. A Pápai Lapok ujabb gyűjtése, melyhez járultak: Mélt. Láng Lajos államtitkár ur 10 frt.— Nagys. Pap Samu orsz. képv. ur 5 frt.— Nagys, TJlmann Sándor orsz. képviselő ur 5 frt.— Nagys. Münnich Aurél orsz. képviselő ur 5 frt.— Nagys. László Mihály orsz. képviselő ur 5 frt— Egy névtelen 5 frt.— Tek. Tóth Ede b. f. kajári földbirtokos ur 169. sz. gyűjtő ivén : Tek. Tóth Ede ur 1 frt Hennel Károly ur 50 kr. Engel Lajos ur 20 kr Mark János ur 20 kr. Kenessey József ur 50 kr. B. Fökajár község 5 frt. — N. N. 30 kr. B. Főkajári földbirtokosság 5 frt — Tek. Piacsek Gjmla ur pápai 1. 12G. sz. gyűjtő ivén: Bruder József ur 40 kr. Iglauer János ur 1 frt — Csinosára Beda ur 1 frt — Tecket Adolf utóda 2 frt — Eőt. Pöck Eausztin ur 1 frt — Seress Ágoston ur 50 kr. Bokor Clarentius ur 1 fi-t — Maricsek Pál ur 50 kr Zachár Géza ur edelényi 1. 1 frt. — Wlasits György ur 1 frt. — Piacsek Gyula ur 2 frt — Tek. dr. Rechnitz Ede orvos ur 4. sz. gyűjtő ivén: ifj. Deutsch Sámuel ur 1 frt. — Berger Emil ur 2 frt — Összesen G2 frt 10 kr. ehhez az elébb gyűjtött 1012 frt 49 kr. Főösszeg 1074 frt 59 kr. Eent elősorolt nemes szivü adományokat a bizottság nevében köszönettel nyugtatjaj Pápa, 1889. apr. 28. Jády Gyula pénztáros. A keddi díszelőadás. — Müvészvendégeink. Kedden, april 30-án kiváló müvészvendégeinkhez lesz szerencsénk. Mint már lapunk mult számában jeleztük, hogy a gróf Esterházy Ferencz védnöksége és dr. Fenyvessy Ferencz orsz. képv. elnöksége alatti honvédszoborbizottságnak sikerült kivivni, hogy a szoboralap javára Pápán egy párját ritkító műélvezetben gyönyörködhessünk. Náday Ferencz, Pulszky Márkus Emília a budapesti nemzeti színház legkiválóbb tagjai, kiket megirigyelhet nemzetünktől bármely ország színpada, két vígjátékban fognak fellépni a mi szerény kis színpadunkon. Náday Ferenczné pedig a bécsi cs. k. operaház kr.ünö v. énekesnője szintén velük jön, hogy a bizottság felkérésére művészi énekével ö is résztvegyen a hazafias szép cél érdeTARCZA. A kenyér. Fiatal, vézna paraszt leány áll a vizsgáló biró előtt. Százanként jőnek hasonló alakok cselédváltozás idején a fővárosba, mely aztán lelcifrázza, átgyúrja, s végre elnyeli őket. — Lopással vagy vádolva. Beismered ? Add elő miként történt, kik voltak a bűntársaid? Megremeg a szigorú hangra, nagy dióbarna szemei elborulnak, de valami kemény elhatározás ül vonásain, melyek korán fejlett értelemre vallanak. — Hát ugy történt nagyságos biró ur, megtisztölöm átossan, hogy szómmal ne vétsek, hogy mikor szegény gazdám a nagy, kemény feje miatt, — mint nagyasszonyom szokta mondani, — kimaradt az ispánságból, hát ide kerültünk a fővárosba hivatalt keresni a sok gyerekkel, Istenem! . . Aztán mikor a boldogtalan meglőtte magát .... A tanuk egyike, fekete ruhás nő, nem bírja fékezni zokogását. — Vádlottat ismételten figyelmeztetem, ne térjen el a tárgytól, csak á dologra. Kérdésemre feleljen. Adja elő a lopás körülményeit? Zavarba jön. lopva hátratekint, homlokát végig simítja, ujjai nedvesek lettek, azt nézegeti. — Tetszik tudni, ennél a péknél lakunk mi! Aztán a frissen sült kenyeret oda rakta kihűlni az ambitusra. Egy falat kenyerünk som volt. Csak magcsapott a jó, édes illata, valahányszor ki és bejártam. . . — De hát az éhség lecsillapítására elég lett volna egy kenyér, mit elloptál, hova tetted a többit? A püuaertv «lotdlu M«riat egy \Á\ alatt 6 forint áru kenyér veszett el a tornáczról. Azt mind te etted meg? — Nagyon nagy ehető vagyok kérem ássan. Most a károsult is beleszól. Elmondja gyanúját, orgazdaságot, koldusokat, 5 gyereket emleget, s a fekete ruhás nő felé fordul, kihivólag. A leány észreveszi a bajt. Hirtelen oda fordul a fiatal biróhoz. nem lát annak arcán többé semmi szigort, sőt", urambocsá, előbb mintha mosolygott volna. — Hát ha már ugy áll a dolog, hát megmondom az igazat, kérem ássan, hát a kenyeret, azt bizony többnyire a szeretöm ette meg. Megunta a prófuntot szegény, mert só nélkül sütik. — Aztán nekeil marig akadt Izatona szeretőd? A kérdező hangjában világosan ki van fejezve a kétely és szánalom. — Vau bizony még pedig trombitái! Aztáu mintha csak most jőne tisztába azzal, a mit mondott, arcza vérvörös lett, könyei mint a sebes patak megindulnak. Félig aléltan követi börtönőrét s ugy intézi, hogy ne is lássa kimenőben egykori úrnőjét, szegényt. Szezon levél. A természet ujulásának nyilatkozása az ő ragyogó pompás ruhájának kibontásával veszi kezdetét. Ékességeit leteríti a vén Glóbus végtelen testére és a határ, a merre csak a szem ellát, millió alkotások illatozó árjában úszik. A rugaszkodó poétikus érzelem lángját a fűzfa zöldéi 5 rügyei is fölélesztik, a a poéta, a ki a kútágas mellé ültetett fűz árnya alá pihenésre tér, elméjének rezgő húrjait megpengeti éfl rímlft M*di * «pgwlt, tÜAd&fö természet bájait — pedig ez őt soha, de soha sem bántotta .... Igy nőnek a vadvirágok . . . messze tájról . . . Olyanok az ilyen faragványok, mint a mocsár ibolyái, metyeknek a szine ugyan kék, de illata a csaláné. Az ilyen versekben ha van strófa, nincs bennük rim, s ha már rimel is, nincs izük. Hanem hát a jóságos szerkesztő urak szívesen megbocsátanak az ilyen tévelygőknek, a kik sokszor jóakaratú figyelmeztető választ is kapnak a szerkesztő úrtól, hogy „Nem értem az urat, tessék velem prózában beszélni!" A szerkesztővel, illetőleg a nyilvánossággal való prózai érintkezés első kísérlete a fürdőkből szokott jönni, fürdőlevél képében, teljes névaláírással. És erre csak igy tavaszszal van alkalom. Sajnálom, hogy nekem, épen nekem „kerekedett" alkalmam most az egyszer megelőzni összes ismeretlen tisztelt kollegáimat, hanem mit tehetek én róla, ha „vérkeringési zavarok" bántják idegeimet ós a doktorom, — mielőtt még általánossá válnék a boldog fürdőzés, engem ide deportált a „városligeti hidegvizgyógyintézetbe." Most aztán tisztán láthatja mindenki, hogy komoly vérkeringési zavarok az előidézői annak, hogy nem ugyan a kut mellé ültetett fűzfa alatt, hanem a fürdő gyönyörű parkjának egyik félreeső széles padján irom fürdőlevelemet. Bocsánatot kérek érte. Azt hiszi a pesti bankár, hogy ha a nyárig megérett podagráját meg akarja mosdatni, hát azt máshol nem is teheti csak külföldi fürdőben. Ha betegek az idegei, rögtön vasútra ül. Pedig egy még hamisnak nem deklarált újpesti „csengő"-ért a jámbort ide, ahol most — természetem ellenére — a vizet fogyasztom, kétszer is kihozza a lóvasut, ha gyalog megj viwz*. Furcsa találmány ám ez a hidegvíz! Az első napon a zuhany alatt „bőgőt" kiabáltam, öt nap múlva „hegedűt", ma már csak gyenge „gitárt". A gitár melodikus hangját tessék csak összeegyeztetni a brugóéval! Ez az igazi kúrája a vérkeringési „zavargásnak". A szent igazság kedveért meg kell említenem, hogy ne tessék gondolni, hogy itt csupa „zavargósak" vagyuuk. Mit is zavarognának az én csonttöréses, ficamodásos, lólábu, kampós lábú, gancsos térdű, ferde hátú collegáim, hiszen mindegyike kötszerbe van bepólyázva! Aztán meg miud csupa gyerek, egy két serdültebb hajadon, a tört lábu ezredes — a ki három nap óta van itt — és egy; külföldi ludtalpü fiatal sportman kivételével. ^ \ Ezek a testegyenesitő osztály bennlakó betegei. Délelőtt 11 órakor valamennyien találkozunk a kertben, amikor a szokott sétaidőre meghi bennünket a csengetyü kedves hangja. Azt hinné az ember, hogy a törött lábúak a saját lábukon járnak; egész rendesen mérik a lépést. Soha ilyen csalódást. A műlábak ugy mozognak, minthacsak emberi ér volna bennünk. Ez aztán a modern gyógyászat valóságos „Eiffel tornya"! A törött csontokat Vagy az izületeket gépkötés segélyével széthúzzák egymástól s ha igy a folytonosság megszakitva van, a fájdalom, amit a súrlódás előidéz el van hárítva s a gyógyulás eredménye biztos. Bámulatomban vérkeringési zavaromon valóságos stagnáczió vett erőt. Megható jelenetek és szivet összeszorító scenák itt sűrűn fordulnak elő — épen ugy mint a nagy világfürdőkben szokott előfordulni, csakhogy ezek a jelenetek itt nem pletykákon alapulnak s nem végződnek szöktetéssel, vagy párbajjal, hanem általános szatisfaktióval. Ewk *.jeleattek itt miudaanyUiw ismét* lödnek, midőn egy egy teljesen lábraállitott, vagy görbülésóből kiegyenesített bébécskét az önelégült mama hálás könnyek hullatása közt visz haza a többi régen nem látott kis testvérek közé. Természetesen, a szintén haza vágyó visszamaradásra kénytelenült barátocskák, akik szinte megszokták a kis kollegácskát s irigylik sorsát szabadulásáért, keserves könnyeket sirnk. De a kedves igazgatónő meg a doktor bácsi vigasztaló szavai végre is fölszántják a könny elv et. Mi, akik a vizkurát használjuk, a „testegyenesitőkkel" — legjobb viszonyban állunk. Most nagyban készülünk a majálisra. A program szerint lesz ének, zene, felolvasás és végül — táncz. Táncz?! Kinek? Látott már szerkesztő úr fürdőlevelet anélkül, hogy irója meg ne emlékezett volna a park gyönyörű zenéjéről meg a kilátásba helyezett, vagy megtartott táncsmulalságrólf Hát itt is lesz táncz. Fürdőlevelem qualifikatióját csak nem fogja megrontani Fischer ur ? Tehát lesz táncz is. Igy kívánja a tradiczió. Hiszen tavaly is volt! Csak ugy csörögtek a „bandageok" aczélrudjai az „egyenesülők" testén: lábszárain, oldalukon, hátukon, bokájukon, talpukon; ki hol viselte. Mintha csak valami tánezmester sokszorosított taréju sarkantyúja verte volna a taktust a zene mellé. Mégis csak okos ember lehetett az a német, még ha ánglius is volt, aki olyan gépezetet talált föl, hogy a csonttöréses beteg minden fájdalom érzése nélkül tehet testmozgást a levegőben! Igy ha a majálison tánczolni fogunk! Reménylem, akkorára az én idegbajomuak is vége lesz!