Pápai Lapok. 16. évfolyam, 1889

1889-04-28

XVI. évfolyam. 17. szám, Megjelenik ra i n u e n v a s á r n a p. Közérdekű sürgős közlésekre koron kint mnikivüü számok is adatnak ki. Bé

im entet1 en le velek, csak ismert kezektől fogadtatnak el. — Kéziratok nem adatnak vissza. lapnak szánt k ii z le m é n y e k a lap r sserk. hivatalába " -l.(Ó-kollégium épület) külde idők. Pa, április 35« Előfizetési díjak. Egy évre ß frt Fél évre ü irt. Negyed évre 1 írt űo krajczár. •— Egy szám ára 15 kr. Egyhasábos petitsor térfogata ntán 5 kr, íryilttérbeii 30 kr. A dij előre fizet eivlő. Bélyegdíj mindig külön szániitatik. Az előfizetési díjak s hirdetések | a lap kiadó Imalalába (Gohlljpi'g GjTiia J\ Daiiirkereskedése, főtéri küldendők. Lánn Közel egy évtizede, bogy Láng Lajos városunk orsz. képviselője. S azóta — bár erre politikai okokból elég ok leendett vala — a Pápai Lapok soll a róla, egyebet nem irt, mint egyszerű jelzését városunkban való képviselői szereplésének. S ezt tennünk a hírlapírói tisztesség parancsolta, mert a Pápai Lapok nem politikai lap. Mi soha egy politikai pártnak sem szegődtünk zászlaja alá.— Elmondtuk nézetünket politikai czélzat nélkül, mintahogy munkatársaink soraiban a legkülönbözőbb politikai párti férfiakat van szerencsénk üdvözölni, mi bizonyára e lap becsét és értéket csak emelni volt hivatva. Ma azonban lehetetlen ez álláspontot el nem hagyni. Nem lenne lapunk városunk, Pápa városának lapja, ha a közvetlen városunkat is ért kitüntetésnek magunk részéről is kifejezést ne adnánk. Példát erre maguktól az országos ellenzéki laptársainktól is vehetünk, kiknek pedig talán a politikai indokok eltilthatnák az öröm és elismerés nyilvánításait, és mégis a leghizelgőbb módon nyilatkoznak Láng Lajosról pénzügyministeri államtitkárrá való kineveztetése alkalmából. Nos akkor nekünk, Pápa városa hírlapjának csak az elfogult bornirtság tilthatná meg, hogy ne örüljünk azon, hogy e kiváló politikai misszióra épen a mi városunk tisztelt orsz. képviselője hivatott meg. Ez érdem neki, de tisztesség nekünk! S ha méltó és megérdemlett rokonszenvvel kiséri lapunk, mint egyúttal megyei lap is, megyénk orsz. képviselőinek, vagy más fiainak szereplését pártkülönbség nélkül, s örülünk, valahányszor földieinknek bármely politikai párthoz tartoznak is, a társadalomban kivívott tekintélyéről, előkelő positióba jutásukról referálhatunk : — az öröm annyival kettőző ttebb, ha most városunk képviselőjének saját pártjában elért dicsőségéről írhatunk. Nyolcz év óta elég alkalma volt Láng Lajost városunknak megismerhetni. Szép készültségét, nagy szorgalmát és kifogástalan gentlemenségét nem tagadta nálunk még a legelkeseredettebb politikai ellensége sem, minta hogy ezt elismerték és elismerik országos politikai ellenpártbeliei is. Fogadja az új államtitkár űr lapunk szerencsekiván atait. Pápa város hatóságának és több pápai, s pápa-vidéki egyesületnek megválasztó! l' közlönye. Lajos. a kabinetbe a melyeket az Szilágyi Dezső levele. Az a levél, melyet az ríj igazságüg3"minister választóihoz irt, korszakot alkotóvá lehet Magyarország alkotmányos életében. Tudtuk, hogy Szilágyi belépése a Tisza kabinetbe, uj kornak hirdetője. Tudtuk, hogy ez a reformok egész sorát jelenti, hogy Szilágyival uj év kezdődik nálunk. Ezt a korszakot kell majd a szabadelvű haladás korszakának elnevezni. Uj szellem, uj hang, uj munkaerő, nagyobb erély jellemzi máris a kabinetet, de ha nem csalódunk ez csak bevezetője az uj ministeriumnak. Hogy mi következik majd ezután azt világosan mondja el Szilágyi levele. Azt hittük, hogy Szilágyi húsvéti levele csak az igazságügyekkel foglalkozik majd. Azt hitték sokan, hogy Szilágyi kizárólag szakminiszter lesz, a ki nem fog mással foglalkozni csak igazságügyekkel. Kellemesen csalódott mindenki, a ki a húsvéti levelet elolvasta. Azt láttuk, hogy Szilágyi sokkal nagyobb föltételekhez kötötte való lépést, mint igazságügyi tárezával várható reformok felölelnek. E föltételek között legnagyobb talán az állami közigaz-galás bcliozalala. Ez már elvi jelentőségű kérdés, mely a mérsékelt ellenzék egyik programmpontját képezi, s melyet ha Szilágyi tudta ezt követelni, akkor tudni fog ennél jelentékenj-ebb reformokat is kieszközölni. Lapunkban is csekély erőnkből kitelhetőleg évek óta kardoskodunk az állami közigazgatás mellett, s igy örülünk, hogj' végre ehhez is közelebb jutottunk. Az autonom közigazgatás régi rom neki. Osikorog, korhad; itt is, ott is hull belőle egy egy szeg, és senki sem tudja, hogy tengelye mikor mondja föl a szolgálatot. Ez a szekér pedig most halad czóltalanul, tetszése szerint. Meg kell vallanunk, hogy akad egy egy jó gazda, a ki rendben tudja tartani a szénáját, de sok már nem tartja ezt érdemesnek. Ezer panasz, minduntalan előforduló változások jelzik a mai úgynevezett önkormái:yzat útját. Ezt célozza megszüntetni az újítás, midőn a megyéknek uj életképes, erős közigazgatást ad, arra kvalifikált, a kormány által kinevezett tisztviselőkkel. Szilágyi levele még egész sorát jelzi a reformoknak. Az igazságügy terén a táblák deczentralizálása (melynél bárcsak városunkra is, mint fekvésénél fogva a Dunántúl legilletékesebb keryére, gondolnának —) az igazságügyszolgáltatás uj mederbe terelése, közigazgatási bíróságok fölállítása, olyan dolgok, melyeknek hatását jótékonyan fogja megérezni a társadalom. Szilágyi húsvéti levelének örülhet minden okos magyar ember s a reformok keresztülvitelének módjától függ csak, hogy azoknak teljes sikere legyen. Ezért lehet a nemzet méltán kíváncsi a legközelebbi jövőre, mely a Szilágyi által követett útnak helyességét fogja igazolni. Szilágyi Dezsőt városunk személyesen is szerencsés ismerhetni. Rendkívüli nagy tehetségét és jellemét közvetlen közelről bámulhattuk, mikor az ev. ref. convent alkalmából városunkban időzött. Ha az akkori jelek nem csalnak, a mai igazságügyminister a legnagyobb és legmegtisztelőbb figyelemmel érdeklődött városunk iránt. Talán nem szerénytelenség reménylenünk, hogy mikor városunk részéről őszinte örömmel üdvözöljük Szilágyit a kormányszéken, — városunkat továbbra is meg fogja tartani jóakaratú érdeklődésében. Segítse az Isten Szilágyit hazánk javáért teendő hazafias ténykedésében! Élénk napok Pápán. CA mult hét és a jövő hét.) A hosszú, szomorú tél egyhangúságát felváltotta az ifjú tavasz rügyező pompája. A természet felébredve téli álmából, feslö bimbókkal, zöld lombokkal hímezi be az elhagyott berkeket, puszta ligeteket. Uj élet mindenütt, a természetben, az emberi szivekben. S mintha csak a természet példáját követné, Pápa város egyhangú élete is pezsegni kezd, a hosszú nyomasztó csendet az ébredés egészséges zsongása váltja fel. Ébredünk! A politikai élet terén beállott nagyfontosságú változások varosunkat is közvetlen érintették. Láng Lajos egyetemi tanárnak s Pápa város országos képviselőjének pénzügyi államtitkárrá történt kinevezése folytán, Pápa város uj országgyűlési képviselő választásra készül. Az uj pénzügyi államtitkár, ezen minősegében a mult hét közepén jott először városunkba s fogadta a hatóságok s egyesületek tisztelgését. — Ebből az alkalomból közélelünk több ismert nevű férfia, az országgyűlés képviselő liazának kilencz kiváló tagja „egy egész kis parlament" szerencséltelte látogatásával városunkat. Ha egy vidéki várost, akár az ellenzék, akár a kormánypárt köréből befolyásos, országos tekintélyiyel biró férfiak látogatnak meg: társadalmi szempontból mindenesetre örvendetes jelenség, mely kihatással bir a város socziális és erkölcsi tekintélyének emelésére. Félretéve ez alkalommal minden politikai tekintetet üdvözöljük Pápa város vendégeit, üdvözöljük őket úgy, mint hazánk közéletének jíra törekvő vezérférfiait! Üdvözöljük őket úgy, mint magyar barátsággal fogadott vendégeinket, kik előtt szivünk s házunk minden utógondolat s pártkülönbség nélkül tárva van ! Pápa város közönsége nem gyanította a véderő vita alkalmával, hogy Münich Aurél a törvényjavaslat nagytürelmü előadója, Gajári Ödön annak, az országban sokat emlegetett módosítója s azt hősiesen megvédelmező lovagok, városunkban fogják kiheverni kínszenvedéseiket. Igaz, hogy a 25. §. szörnyen megviselte őket, de mert a javaslatot oly eredményes sikerrel védelmezték, hogy annak elfogadása három miniszteri tárczába került, megérdemlik képviselő vendégeink, hogy a Tapolcza vize, a pápai éghajlat és Somló arany nedűje mellett a mi igaz vendég szeretetünk állítsa vissza egészségüket, Egy régi ismerősünk is meglátogatott ez alkalommal bennünket, az öreg Körösi Sándor bátyánk, aki a katedrái gondok helyett most az ország gondjait vette ősz fejébe. Ugy látszik elfelejtette már a jó öreg ur, hogy egyidöben Pápán is volt képviselőjelölt, annélkül, hogy képviselővé választották volna. Megbocsájtott, bár titkon fájlalja a dolgot, gondolván, ha ö lett volna Pápa követe, most ő volna az államtitkár is. Ezt a fájdalmát azonban az uj államtitkár iránti gyengéd érzelménél fogva, mélyen magába fojtja. De könynyen megvigasztalhatja magát, hogy ha nem lehetett is pápai követ, követe lett a kálvinista Rómának. Eljött Beöthy Algernon, az ország szellemdus „A!dzsi"-ja is, az országház nagy kópéja. A gonosz nyelvek azt susogják, hogy Budapestről incognitó utazott el, nehogy Bartók tudósitót küldjön utánna. Szellem sziporkáit igy egész bátran megeresztette és a pápaiak gyönyörködtek benne, mert ismétlésekbe soha nem bocsájtkozott. Vendégeink sorában látluk Dr. Papp Samu orsz. képviselőt, ki mint orvos követte a társaságot, bőven szolgáltatva homeo- es aleopatha rendszerben egészségügyi tanácsokat, Ullman Sándor, Pulssky Károly, Dániel Gábor, László Mihály országos képviselőket, ha még megemlítjük, készen volnánk vendégeink bemutatásával, kikben az összes bevett vallások képviselve voltak, még a nálunk elevenen nem látott — unitárius is, ha ugyan meg nem kellene emlékeznünk a vármegye érdemdús alispánjáról Véghelyi Dezső kir. tanácsosról, ki mindenütt ott szokott lenni, ahol a vármegye érdekeiről van szó s igy most megjelent Pápán is, hogy ő is tisztelegjen Magyarország uj pénzügyi államtitkáránál s ezzel némileg ellensúlyozza Harabasevszky Henrik különben derék adófelügyelőnk tisztelgését. A mult hét a politikáé volt. A fekete ruhás küldöttségek egymást váltották fel. Nem szolgai megalázkodás volt az, hanem hü kifejezése annak a tiszteletnek, mellyel a magyar nép alkotmányos államférfiai iránt mindenkor viseltetett! Annak a tiszteletnek, mely pártkülömbség nélkül, meggyőződésének fentartával meghajol a tekintély és igaz érdem előtt s ezzel megbecsüli önmagát! * * A jövő hét pedig a kegyelet és a Múzsák hete lesz! Hazánk szabadságharczának emlékezete, a negyvennyolezadiki dicső napok elévülhetetlen eszméi megszentelt hagyományként élnek minden igaz magyar szivében. Negyvenegy éve már annak, hogy a Kárpátoktól le egész Adriáig felhangzott a költőnek csatára hívó, lelkesítő szózata: «Talpra magyar, hí a haza, Itt az idő, most vagy soha!» Negyvenegy éve már annak, hogy ellensége lett a magyarnak félország felbujtogatott, félrevezetett nemzetisége. A felső vidéken a tót és rusznyák ütött gyilkot kenyéradója szivébe; Erdélyben'a románok véres keze működött; a Duna-Tisza között a ráczok gyújtottak rá a véres dávoriára, s Hora és Kloszka nevének hangoztatásával ölték le mindazt, a ki magyar. Az ország aranykalászos rónaságának délibábos téréit holttestek boriták be s a madárdal, pacsirta szó helyett haldoklók görcsös hörgéseinek borzasztó hangja zavarta meg a néma csendet. Negyvenegy év nagy idő. Azóta lecsendesült az ellenségeskedés zsivaja, a kardból lett kasza és ekevas, az ellenségeskedést eltemettük mélyre — nagyon mélyre s befedtük azzal a porhanyóval, melyet apáink vére nedvesített meg, a melyből kinőtt a kiengesztelődés szép, szelíd virága. A gyűlölet elmúlt, az emlékezés megmaradt. Mert nem szabad kiveszni á nagyok, hősök és vértanuk kegyeletes emlékének a mai nemzedék szivéből 1 Ebben terem meg a hazafiság zöld ága s a válság napjaiban ez buzdítja nagy tettekre azokat, kik hazájukat igazán szeretik ! Nekünk is van egy emlékünk . . . Ott az ihászi pusztaságon van egy elhagyott halom, fölötte nincs semmi jel, virág helyett tövis borítja, s az emlékezés helyett hosszú évek során a feledés borult reá. Magyar vértanuk nyugosznak ott ! Negyven éve ott hullottak el, ott lettek vértanúi a nemzet szabadsága szent ügyének, verőkkel szenteltetett meg az ihászii tér s e szentelt földbe temettettek el, hogy álmodjanak örök szabadságról, hazaszeretetről A köny kiapadt, mely őket siratta, a virág elhervadt, melyet sírjaikra ültettek s maholnap egyenlővé lett volna nyughelyük az országút kopár porondjával. Ámde Pápa város és vidékének hazafias közönsége élén egy történelmi nagy név nagyérdemű örökösével Esterházy Ferencz gróffal, hazafias kötelességének tartja azt megakadályozni , hogy a vértanuk hamvai ott nyugodjanak a föld jeltelen sarában, hanem oda törekszik, hogy poraik fölött a hant emlékké tömörüljön, a honfiúi kegyelet emeljen egy szerény oszlopot sírjaik fölé, és díszesebb szobor hirdesse Pápán is a szomszédos Ihászi pusztán elesett honvédek dicső emlékezetét. Veszprémvármegye főúri köre és előkelő közönsége ez irányban nemes példával jár elöl. S hogy a nemes cél mielőbb megvalósuljon, megnyerte a magyar művészet fényes csillagait Pulszky Márkus Emiliát, Náday Ferenczet, kik Náday Ferencznével, a bécsi operaszínház elsőrendű tagjával együtt a jövő kedden, f. hó 30-án a pápai állandó színházban az ihászi honvedszobor javára ünnepi előadást rendeznek, s e mellett magas fo'kon álló, művészi játékukkal Pápa város közönségének egy feledhetetlen estét biztosítanak. Azt hisszük, hogy e művészi előadáson a pápai közönség osztálykülönbség nélkül együtt lesz. Mikor a Múzsa koszorút helyez a porladó hősök sirja fölé, akkor nem a szó az, hanem az igaz érzelem, mely odahat az ősök emlékéért lelkesülni tudó szivekhez és a nemes, magasztos szórakozásért kiadott fillérek emléket alkotnak a vértanúk porló szivei fölé! A május hó 6-án és következő napokon tartandó megyei rendesközgyülés tárgysorozata: 1. Alispáni jelentés. 2. Baross Gábor közmunka és közlekedésügyi m. kir. ministernek leirata, melylyel tudatja, hogy a belügyministerium ideiglenes vezetésével megbízatott. 3. A m. kir. belügyministernek a katonabeszállásolási pótadó-kivetését - jóváhagyó felirata. 4. A földmivelés ipar és kereskedelemügyi m. kir. ministeriumnak az állategészségügyi törvény végrehajtására vonatkozó leirata. 5» A m« kir. belügyministernek az ebtartásról alkotott szabályrendeletre vonatkozó leirata. 6. 1 Iajdn vármegye, Arad város, Cs líunyad vármegye törvényhatósági bizottságának a véderő törvényjavaslatot érdeklő felirata. 7. Hajdú és fejérvármegye közönségének a vármegyei törvényhatóságok dotatiójának törvényhozás utján leendő felemelése tárgyában a képviselő házhoz intézett felirata. 8. Győr város közönségének a győri kir. jogakadémia érdekében a vallás és közoktatásügyi m. kir. ministeriumhoz intézett felirata. 9. A kassai kereskedelmi és iparkamarának a hazai bortermelés érdekében a pénzügyministeriumhoz intézett felirata. 3 0, A balatoni gőzhajózás ügyében kiküldött bizottságnak jelentése. 11. A megyei gazdasági egyesületnek átirata, melylyel a földmives iskolára tett 3 alapítványi hely összegét 450 forintot az amerikai szőllőtelep czéljaira a folyó évre is átengedni kéri. 12. A megyei közigazgatási bizottságnak előterjesztése a tanítóknak az isméllu tankötelesek oktatásáért való jutalmazása tárgyában. 13. A vármegye házi pénztáráról szerkesztett 1888. évi számadás. 14. A vármegye útfenntartási alapjáról szerkesztett 1888. évi számadás. 15. A vármegye nyilvános betegápolási alapjáról szerkesztett 1888. évi számadás. 16. A vármegye katonabeszállásolási alapjáról szerkesztett 1888. évi számadis. 17. A vármegye tartalék alapjáról szerkesztett 18S8. évi számadás, 18. A vármegye székházépítési alapjáról szerkesztett 1888. évi számadás. 19. A vármegye nyugdíj alapjárról szerkesztett 1888. évi számadás. 20. A községjegyzöi nyugdíj alapról szerkesztett 1888. évi számadás. 21. Az ipariskolai alapról szerkesztett 1888; évi számadás. 22. A cholera árvák alapjáról szerkesztett 1888. évi számadás. 23. A zálogház árverési maradványalapról szerkesztett 1888. évi számadás. 24. Az állattenyésztési alapról szerkesztett 1888. évi számadás. 25. A tűzkár alapról szerkesztett 1888. évi számadás. 26. A nevelési alapról szerkesztett 1S88. évi számadás. 27. A „Marich" alapról szerkesztett 1888. évi számadás. 28. A „Láticz*' alapról szerkesztett 1888. évi számadás. 29. A „Talliánné" alapról szerkesztett 1888. évi számadás; 30. A nemesi felkelési, most nevelési alapról szóló 1888. évi számadás. 31. Az árva és ösztöndijalapról szerkesztett 1888. évi számadás. 32. A megyei főpénztárnoknak 388S. évi letéti napló számadása. 33. A Budapest-gráczi államutra 18S8. évben vármegyénk által szállított fedanyag előállítási költségekről szerkesztett számadás. 34. A népiskolai bizottság ügyrendjének megalkotása. 35. A vármegye alispánjának előterjesztése az országút hálózatba felveendő utakra vonatkozólag. 36. A vármegye alispánja bemutatja a községi fogházak és a csendőr járőrök éjjeli, szállása tárgyában hozott községi képviselő testületi határozatokat 37. A vármegye alispánjának előterjesztése a Magyar Vincze volt fokszabadii plebánus által tett hagyományt érdeklöleg. 38. A vármegye alispánjának előterjesztése a megyei levéltárból selejtezendő iratokra vonatkozólag. 39. Alispáni előterjesztés a Somlyó hegyen fellépett phylloxera elleni intézkedésekről. 40. A megyei árvaszéknek a kislödi árvaértékekre vonatkozó előterjesztése. 41. A megyei árvaszéknek a lókuti árvaértékekre vonatkozó előterjesztése. 42. A megyei árvaszéknek a gyiróti árvaértékekre vonatkozó előterjesztése. 43. A megyei árvaszéknek a pölöskei árvaértékekre vonatkozó előterjesztése. 44. A megyei árvaszéknek a tósokberéndi árvaértékekre vonatkozó előtér^ ies2tése*