Pápai Lapok. 16. évfolyam, 1889
1889-04-14
Üdvözlő nyilatkozat. Lukácsék János úrhoz, mint a Csóthon tartott népgyűlés elnökéhez és az ott megjelent választó polgárokhoz a veszprémmegyei illetőségű ifjúság Budapestről üdvözlő ás köszönő iratot intézett, azon hazafias, bizalmi nyilatkozatokért, melyeket a véderő vita alkalmából az ugodi kerület orsz. képviselője és az országgyűlési ellenzék iránt a népgyűlés határozatilag kifejezett. Erre a népgyűlés elnöke a következő választ küldötte: Mélyen tisztelt Bülitz nr és Társai, Kedves földiek és elvtársak! Önök engemet ma egy hozzám intézett átiratukban fölötte kellemesen leptek meg, midőn nemcsak szerénységemhez, de az ugodi választókhoz, és édes alyáikhos, nemes, és romlatlan k-lkók egész odaadásával szolnak, — mint egy jó gyermek az ö anyjához, — csupán azért, mivel a drága haza s annak gyermekei érdekében, a hatalommal szemközt úgyszólván kötelességszerüleg följajdulni, s dr. Fenyvess}' Ferencz oiszgy. képviselő urunknak, szeretetünket és bi'.almunkat tolmácsolni batorkodánk, azon harczban va'ó hősies magaviseletéért, a mely harcznak eredménye mindig véres fonalként fog végighúzódni hazánk történetében még akkor is, ha ez eredmény meg' döntve, s mint hihetlen kisértet sírjában, mohhal befödve, rohadni fog! Habár mind a mi foljajdulásunk, mind önök szózata a pusztában elhangzott, de egy nem fog elhangzani soha : a népik joga, öiíok, és a népek szive, mely szivekben a jog gyökerei vervén, erős fává növi ki magát, melynek árnyában egykoron, butlan nyugodhatja ki magát a haza sorsáért többé mir nem aggódható uj, s kipróbált nemzedék. Ez a nemzedék lesznek: önök. Magyarország ifjnsúgaé: a jövő. Bölcsen cselekedtek tehát, hogy jovöjöket úgyszólván í okiamaljak. Ez kötelességük is. Csak jusi-ukat követelik: ős szülőik rajok maradt jusiát, cs nem kegyelmi potyadékot, melyet idegen akar adni az édes fiúnak: a fönnmaradt törvényes örökösnek. Mi Öregek, kik a 4$—49-iki eseményeket világ bámulatára csináltuk, s véres kézzel irtuk meg a haza f'idére történelmünket, ugy érezzük magunkat, mint a leáldozó nap: mielőtt egészen eltűnnek, mégegyszer visszanéz a megmérhttien égen — mintegy összeszedvén emlékeit — azután tekintetével reá pillant a fo'dre, s azt langsugárival megaranyozza, mintegy megcsókolja, s reményre serkenti. — Mi öregek is visszanézünk a múltba, s annak általunk teremlett fönséges egén gyönyörködve gyönyörködünk és — megújulunk, megfiatalodunk. Mikor pedig a jövőbe tekintünk : szemünk konyektő! megtört sugarait az ifjúságra vetjük, s annak reményeit, j )vőjéc bátorító szavainkkal úgyszólván megaranyoztuk, kérvén s biztatván őt: „Előre 1 Előre Veszprém megyének a m. k. tudományos egyetemen jelenleg tanuló ifjúsága, a hozzám intézett sja-p átiratában, kitűnően rnegmáutta, hogy édes hazájához és legmagyarabb megyénkhöz, a régi hagyományos hűséggel viseltetik, a miért az összes választok nevében — kikkel becses átiratukat köiöini fogjm — legforróbb köszönetemet nyilvánítom, kívánván a jó Istentől, hogy áldja meg törekvésüket, legyenek egykoron édes s/.ülőik öröme és koronája, a hazának pedig mi.idegyik egy-egy oszlopi . . . ! — Legyen világosság : azaz legyen egy erős magyar Magyarország! Magamat nagyrabecsült S7eretetök s barátságukba ajánlva vagyok kitűnő tisztelettel Ugod, 1889. apr, g-én. pl. v. orsz. képviselő, elnök. Viharos közgyűlés. Karc7-olatoL Yeszprémváros gyiil&sterniéből — Viharos közgyűlése volt mult hétfőn Veszprémváros képviselőtestületének. Mintha csak kicserélték volna az eddigi szelid, nyugodt lefolyású közgyűlések egyhangú modorát. Élénk s izgatott hangulat ütött tanyát az uj városház termében, mely ezúttal zsúfoltig megtelt a tagok nagy számával. Megjelentek olyanok is, kik éveken át csak nagy ritkán szoktak résztvenni a közgyűléseken s a titokzatos suttogó társalgásokból már előre lehetett sejteni, hogy valami izgalmas ügyről lesz szó s lesz mit beszélni majdan a városban. TJgy is történt. Volt egy személyes hecez, melynek tárgyalása magas hullámokat vetett. De ezen felül a gyűlés fölötte érdekes volt egyéb fontos tárgyaknál fogva is. A gyűlés menetét leírjuk komolyan, híven, ugy a mint lefolyt — „sine ira et studio." * * A gyűlésen Kovács Imre polgármester elölülése alatt jelen voltak: a tisztikarból Vikár Lajos főjegyző, Csolnoky László tiszti főügyész, Balogh Károly, Veisz Elek, Húsvétiján os tanácsosok, Perlaky József számvevő, Hegedűs János közgyám, Androvics Imre gondnok, Fejes Antal rendőrkapitány, Ováry Ferencz ügyész, Gerencsér József h. tiszt, Kovács Ignácz aljegyző, Fáró Ede pénztáros. A képviselőtestületi tagok közül jelen voltak: Szabó Imre, dr. Fehérváry József, Bareza Kálmán, mosonyi Ruttner Sándor, Marton Gyula ügyv. és mint Jagasits Mária megbízottja, Hosen thai Nándor, Csornai Jáuos, Szí vér Ignácz, Csornai Imre, Berleg József, Dtikovits Sámuel, Pap Ferencz, Czollenstein Ferencz, Kőrössy Antal, Kovács Ignácz, Kurcz Rudolf, Suler Antal, Szűcs P.il, Pozsgay Miklós Weisz Manó, Pongrátz Dániel, Fehér Sándor, Gémessy Dániel, Kubai Hubert, Eszterkay Ferencz, úgy is mint a segélyegylet megbízottja, Boguár Jáuos, dr. Halasy Vilmos, Liptay János, Szenté János, Szabó József, Kovács Károly, Raszl József, Csornai Lőrincz, Suli Ede, Weisz Mór, Maiszner -Lipót, Neu Jakab, Pápai Viktor, Kürti Károly, Huber Károly, Rothauser Sámuel, Mcszlenyi János, Steiner János, Fischer Manó, úgy is mint Iíojniezné megbízottja, Latos Ferencz, Csolnoky László, úgy is mint Kadcrburger Emiiné megbízottja. A személyes hecz befejezése u án a vármegye tisztviselői közül is, mint képviselőtestületi tagok megjelentek: Véghelyi Dezső alispán, Kolossváry József főjegyző, dr. Purg'.i Sándor aljegyző s dr. Kerényi Károly főorvos. *• * A vihar kitört mindjárt, amint az elnöklő polgármester a gyűlést rövid üdvözlő beszéddel megnyitotta. A tárgysorozat szerint első helj'en a városi pénztári számadások megvizsgálásáról szóló jelentések levén felvéve, — mindenek előtt felszólal Kovács Imre polgármester. Hivatkozván arra, hogy a város anyagi ügyei a leglelkiismeretesebb gondozásban részesülnek, emelt hangon, fölhevült érzülettel keményen aposztrofálta a veszprémi egyik hirlap folytonos támadásait a városi gazdálkodás ellen. Azután fiókjából elővévén a „Veszprémi magamhoz, tehát jól sej tettein gondolám, — kérlek beszélj, beszélj mondám végre! „Távozásom után kértedre, hogy a félkezűvel megismerkedjem, minden rendű és rangú korcsmában és kávéházban megfordultam, de sehol nem láttam. — Tegnap újra végig jártam — és képzeld a legszebb kávéházban találtam, egyedül ült, német lapot olvasva, egy pohár grogg előtte. Többen voltak ott, a helyek meglehetősen elfoglalva és ón mintegy véletlenül szintén az asztalhoz ültem, s olvastam. — Szivarára kétszer is ráakart gyújtani, de gyufája elaludt, odapillantva, segítségére voltam, mib németül udvariasan megköszönt. Uram ön nem olasz ? líérdém olaszul ? Oh igen, feleié ridegen, de én nem hagytam abban a társalgást ós lassankint barátságosabbá lett. Mellőztem egészen mintha őt zenélőjóvel kéregetni láttam volna, úrias felöltője takarta kopottas ruházatát. Emlitém, mennyire szeretem az olr.sz nemzetet, zenéjüket, nyelvüket, s magam is sokat jártam Olaszországban. Gúnyosan kérdé „Talán a mézes heteket l'ölté ott, mert rendesen igy szokott lenni." Nem én, nőtelen vagyok, felelém. Grogg után kognakot rendeltünk, egyik pohár a másik titán, az én emberem közlékeny, beszédes lett, mondhatom rögtön elárulá, hogy a müveit osztályhoz tartozik, s igen érdekelt már magamat is. Éjfél rég elmúlt, még együtt ültünk, egyszerre kérdem többi között „Igaz pár év előtt Nizzában voltam, hol akkor beszéltek valami Florentini gróf és egy magyar mágnás affaerjóről, kik rögtön elutaztak, nem ismerte Őket ? Égy ideig srőgen bajuszát sodra, nem is mertem reá tekiuteai, nehogy eláruljam m»g*« mat, mennyire lesem szavait, végre közönynyel • monda — „Igen jól ismerem öket<- Florentini gróf nem volt gazember, csak igen könnyelmű fráter, Nizzában is pazarul költekezett, egy szép magyar grófnéba egészen belebolondult, ki férjével a mézes heteket tölte ott, nem birta fékezni forró olasz vérét, addig járt a grófné után, mig az találkát adott neki — férje azonban megtudá, persze párbaj lett a vége, Florentininek a lövés következtében összezúzott karját vették le mint az om émet, mutatva könynyedén a sájat hiányzó karjára. Aztán Monakoban még vagyonát is elveré, s tudja jó ég most milyen kalandos életet folytat, vagy talán go'yót röpített fejébe, végezó égő szivarát fújva. Elhallgatott, fürkészőleg pillantottam reá, észre sem látszott venni úgy gondolataiba mélyedt, majd felemelkedett, óráját nézte, s monda: „Háromkor indul a vonat, melylyel én is utazom. Elkísérhetem Uram ? Kérdem. Miért ne, Önnel igen kellemes órákat töltöttem. Köpepenyét összevoná, s elindultunk. A váróteremhez kísérője valószínűleg azon hangszert ládában utána vivé, a coupéból kihajolva monda, „Ön nem is tudja kivagyok ? a vonat már indulóban volt, mire e névjegyet átadá, melyet kezedben tartasz! * * Midőn újra összejöttem Flóra bárónéval, nem győztünk eléggé csodálkozni e kalandos események felett, annál is inkább mert tőle még azt is megtudám, hogy Florentininek újra kedvezett a szerencse Monákóban, nagy vagyonhoz jutva, nőül vevé Vanda grófnét, — Székhelyi pedig azóta nein utazik annyit! Független Hirlap" egyik számát, azt megsuhogtatván a levegőben, igy szólt: —- Ez a hirlap — úgymond — melyet én ugyan nem szoktam olvasni, de amelynek 15-ik számát, a benne foglalt támadások folytán megszereztem magamnak, folytonosan és czélzatosan ócsárolja a város gazdálkodását; de sőt ezen számában annyira ment a rágalmakkal és a személyes becsület megtámadásával, hogy fel háborog az emberben az érzelem. A dologban az a legsajnosabb, hogy az alaptalan gyanúsítások épen egy városi tanácsos által is szíttatnak, aki pedig jól tudhatná, hogy miként állanak a dolgok. Ha valaki, én tisztelem a tisztességes sajtót, de amely sajtó megfeledkezik hivatásáról s csak személyes heczezekben leli kedvét, azt mint tisztességtelen sajtót, kinövést, megvetem; azokat az állításokat pedig, melyeket q lap jelen száma a városi gazdálkodás ellen felhoz, mint teljesen alaptalan rágalmakat — visszautasítom. Mint a megbolygatott méhkas, olyan lett ezen beszéd hatása alatt a gyűlés. A nagy többség helyeslőleg éljenzett; közbe azonban ellenmondó, zúgó hangok vegyültek. • * A felszólalások és interpellatiók tömkelegéből egyszercsak kibontakozott egy név — Benkő István városi gazdasági tanácsos neve, akinek neve sürün lett emlegetve az utóbbi időkben a sajtó terén. Azzal vádolták, hogy megrövidíti a közvagyont, a közpénztárból borravalókat huz, sőt. eg3 r enesen csalás vádat is emeltek ellene. Legelőször is Czollenstein Ferencz és Dukovics Sámuel tiltakoztak az ellen, mintha a városi gazdálkodás elleni vádak titezai pletykák kifolyásai volnának. Majd meg Husvéth János városi tanácsos előterjesztett interpellatiója folytán szőnyegre kerültek a Benkő ellen felhozott vádak legsulyosbjai, hogy tudniillik az aranyoskuti vizi felügyeletért, mint tisztviselő külön tiz forint díjazást is vett fel s hogy az ipariskolai levezető csatorna elfalazása alkalmával a városnak 15 frt kárt okozott. A polgármester és CsolnokyLászló tiszti f.Higyé-z felszólalásai után Vikár Lajos főjt>o;yző előterjesztette mindkét ügyre nézve a hivatalos ügyiratokat, melyekből kitűnt, li-igy az ipariskolai csatornaiigynél igaz ugyan hogy a város, Benkő István ugy is mint ipariskolai bizottsági tag intézkedése folytán a város 15 frtnyi kártérítésben marasztaltatott el Sándorffy panaszló részére, de másrészt az ipariskolaügyi bizottság többszöri felszólalására az ipariskolai egészségügynek, ezon kártérítési összegnél sokkal több hasznot tett s egyébként is közegészségügyi tekintetből ezen ügy még további tárgyalás alatt van s kérdés, váljon az a 15 frtnyi kár csakugyan v.ilóságos kára lesz-e a városnak. A mi pedig az aranyoskuti víz felügyeletéért Benkő István által felvett tiz forint külön díjazást illeti, kitűnt a felolvasott iratokból, hogy a város és Vcledics Mihály molnár között a tanács által kötött s a gyűlés által is jóváhagyott egyezség folytán, a mely gyűlésen Husvéik tanácsos is jelen volt, — a pénztárból teljesen szabályszerűen kiutalványozott tiz frtot Benkő teljesen jogosan vette fel s igy a személye ellen intézett támadásoknak seními alapja sincsen. •y * «• Erre szót kért Szabó Imre, a közgyűlések ezen remek szónoka. Hatalmas, bonezoló é.sz, a ki bir az ékesszólák minden készletével. Éles itélö-tehetség; szivhez és észhez szóló minden szava, kinek ajkairól majd mint vidor patak habjai, majd mint zuhogó ár — ömlik a beszéd Összegezvén a tényállást, egy lendületes gyönyörű beszédben kelt védelmére az alaptalanul megtámadott magán becsületnek. Majd mog csoportosítván a Benkő-ügyben kifejlett mozzanatokat, indítványozta, miként mondja ki a közgyűlés, hogy a Benkő István gazdasági tanácsos ellen felhozott vádak teljesen alaptalanok s eljárása szabályszerű volt. A közgyűlés nagy többsége helyeslő éljenzéssel járult hozzá az indítványhoz. Csupán néhány ellenzéki ajkból vegyült közbe egy-egy morajló zaj. Az odiosus ügy ezzel elintézést nyert; de úgy látszik az ügy felszínre hozói azzal vigasztalják magukat: — Lesz még Csicsón bucsu! » «• A további fontos tárgyak letárgyalása szintén élénk érdeklődéssel folyt be. A közpénztári és gyámpénztári megvizsgált számadások helyeslő tudomásul vétele után, a szegény-alap számadásánál Szabő Imre indítványa folytán a néhány száz forintot tevő behajthatatlanoknak jelzett tételekre nézve, törlés helyett, további alapos vizsgálat elrendelése ment határozatba. * * « Az uj városház vételárának ügye hoszszasb eszmecserét indított fel. A város tudvalevőleg az úgynevezett „Kapuvári-ház"-at szerezvén meg annak idején 35 ezer forinton, most arról volt szó, hogy a vételár fejében járandó összeg 25 ezer forint kölcsön utján valamely budapesti pénzintézettől szereztessék-e be, vagy pedig a városi alapok használtassanak-e fel a város terhére gyümölcsözőleg ezen czélra. Androvits Imre a városi alapokból kívánta felvenni a kölcsönt. Ellenben Csolnoky László főügyész s Szabó Imre az idegen kölw$n uwIUtt s»óU»k, aemkűiöubea mosonyi Ruttner Sándor egy szépen megokolt, szakszerű beszédben hasonióan a mellett szólt, nemkülönben Véghely Dezső alispán is. Az ügyhöz Bareza Kálmán ügyvéd is hozzászólt. Ezután a névszerinti szavazás elrendeltetvén , a 68 jelenvolt képviselőtestületi tag közül az idegen kölcsönt megszavazta 64 tag, a szavazás előtt eltávozott 4 tag. Ekközben már déli 12 óra elmúlván, ősi szokás szerint, mintha csak kisöpörték volna a termet, a tagok tömegesen haza távoztak, — a gyűlés folytatása délutánra maradván. • » Nyugodtabb kedélylyel, de megcsappant számban tovább folytatta délután 3 órakor a közgyűlés a többi fontos ügy letárgyalását. A délutáni ügyek közt legfontosabb volt Vargyas Endre kir. tanfelügyelő háromrendbeli átirata: a polgári fiúiskola felállítása, egy városi kisdedóvóintézet rendszeresítése s az elemi iskolások részére torna/ielyiség létesítése és fölszerelése tárgyában. Mindhárom ügj'ben a kir. tanfelügyelő áti tatait Vikár Lajos előadó eg3'-egy lelkes beszéd kiséretében melegen ajánlotta a közgyűlés figyelmébe. A polgári iskola és kisdedovoda felállításának szükségességét dr. Halasy Vilmos egy szép, üg3'buzgó beszédben méltatta. Melegen pártolta mindkét ügyet Bareza Kálmán, is, mire a közgyűlés elhatározta, hogy a kir. tanfelügyelőnek a polgári fiúiskola felállítása ügyében a közgyűléshez intézett átiratát további tanulmán3 T ozás és véleményes javaslattétel végett, kiadja a gazdasági és pénzügyi bizottságnak. A kisdedóvóinfézetre nézve pedig a közgyűlés elhatározta felhívni a már régebben ugyancsak a kisdedovodai üg}'re nézve megválasztott bizottságot, hogy a tanfelügyelői átirat kapcsán mielőbb tegyen jelentést. Egyszersmind az óvodai bizottság több uj 1 aggni kiegészittettett. A tornaügy rendezésére nézve dr. Halasy Vilmos sürgős intézkedést kíván. Rosenthal Nándor pártoló felszólalása után a közgyűlés sürgősségi szempontból megbízta a tanácsot, hogy nyári tornatérről s annak felszereléséről haladéktalanul gondoskodjék, hogy igy már a folyó nyár folytán használatba vehető legyen. Mind a három ügyre nézve a közgyűlés felkérte Vargyas Endre kir. felügyelőt, hogy a bizottság üléseiben részt venni szíveskedjék s további útmutatásaival az ügyeket tovább fejleszteni segítse. A tanügy érdekében hozott ezen ügybuzgó határozatok fénypontját képezik a városi közgyűlésnek! * «Az ügyek további folyamából kiemeljük, hogy a püspöki uradalom azon ajánlata, hogy a városban, különösen hetivásárok alkalmával, felgyülemlett szemetet saját czéljaira való felhasználás végett összetisztogattatja és elhordatja s még ezért a városnak évenkint 40 frtot fizet is — örvendetes tudomásul vétetvén, elfogadtatott. A tanács végre kidolgozott egy lakbérleti szabályzatot is Veszprómvárosára nézve. Ezen szabályrendelet tárgyalása szintén hoszszabb felszólalásokra adott okot. Végre is oda lyukadt ki a dolog, hogy a felmondásokra nézve a szerkezet igen sok félreértésre szolgálhat alapul, azért további módosítás végett a szabályzat a tanácsnak visszaadatni rendeltetett. És igy valahára majd csak lesz Veszprémnek is lakbérleti szabályzata. A veszprémi hires „gyalog járók" ki kövezése ügyében is történt intézkedés. Ideje is volt már. A köveket egy fővárosi vállalkozó fogja szállítani. A költség felét az illető háztulajdonosok, felét pedig a város viseli. Az is megállapittatott, hogy jövőre, mely utczákon lehet csordát hajtani. Végül fölemiitjük, hogy Becsák állatorvos eddig viselt 180 frtos állásáról leköszönvén, az állás jövőre nézve 400 frt fizetéssel szerveztetett s már van is egy képzett fiatal szakegyén, aki ezen összegórt hajlandó elvállalni a városi állatorvosi állást. Ezután még egy dijnoki és írnoki állás betöltése ügyében hozott határozatot a közgyűlés, mire az elnöklő polgármester d. u. 6 l ' s órakor bezárta a közgyűlést, mely érdekes tárgyainál fogva egyike volt a — legmozgalmasabbaknak. Hivatalos rovat. 1^63^82. "i889TTgt. Hirdetmény. A kis és nagy községekbe érkező külföldiek bejelentése tárgyában alkotott megyei szabályrendelet közbetekinthetésre a városi jegyzői hivatalban f. hó 8-tól 30 napon át kitéve leend, mely időközben az ellen netán i fölebbezését mindenki beadhatja. Pápán, 1889. ápril 7-én. Nagy főjegyző. KÜLÖNFÉLÉK. — A honvédszobor alapjavára gyűjtő-ivek alapján ujabban adakoztak: tek. Németh Imre pápai vasúti állomásfőnök ur 112. sz. gyüjtö ivén Németh Imre (Pápa) % írt, SchviglhQÍer György \ frt 50 kr», Győrfy Lajos 1 frt, Zolnoki Gyula 1, Drach Adolf I frt, Babos János 50 kr. Főt. Ocsovszky Kázmér sz. benedekrendi gymn, igazg. ur 116. sz. ivén 2 frt. Mely adományokat köszönettel nyugtatja a bizottság nevében. Pápa, 1889. apr. 13-án. Jády Gyula a bizottság pénztárosa. — A műkedvelőket, kik a megrongált színházi díszletek helyreállítása czéljából szándékoznak néhány előadást állandó színházunkban létre hozni, a húsvéti ünnepek alatt tartják első gyűlésüket. Sok sikert kívánunk e nemes és dicséretreméltó vállalkozáshoz. — A veszett eb által megmart Bajcsi István, p.-gyimóti 5 éves fiu kísérőjéül Spitzer Lajos IVéves orvosnövendéket Spitzer Mór városi állatorvos derék fiát küldte ki az állam Pasteurhöz Parisba, ki a fiúval f. hó 8-án a reggeli vonattal indult a nagy útra. — A regálé megváltás tárgyában a városi jogügyi és pénzügyi szakbizottság együttes ülésén Barthalos István ügyvéd mint megbizott előadó előterjesztette javaslatát, mely szerint Pápa városát mint jogi személyt illető italmérési jogokra vonatkozólag a kártérítési összegek következőleg számíttattak fel: I. A belvárosi regálé jogokért, melyet a város jogán egyesek gyakoroltak 153539 frt 80 kr. II. A város mint jogi személy által gyakorolt: 1. A városi nagyvásártéri italmérési jogért 8141 fit 40 kr. 2. Az alsóhosszúutczaiért 19910 frt 80 kr. 3. Ujváros-utczaiért 4738 frt 60 kr. 4. Szemetes-téri jogért 3273 frt 40 kr. 5. Felső-hosszuutcai jogért 2080 fit összesen 191684 frt. Ezen előirányzott öszszeg azonban csekély eltéréssel yálto2Ík esetleg az adófelügyelöségnél levő s a városi italmérési jogokra vonatkozó adóbevallási és kiszabási adatok szerint. — Ur koporsója. Frey Nándor aranyozó, városunk szorgalmas és értelmes iparosa, egy művészi kivitelű Urkoporsót készített az Anna kápolna számára, mely mint tudomásunkra jutott, a róm. kath. bitközség elöljáróságának teljes megelégedését nyerte ki. Ajánljuk annak megtekintését a nagyhéten. — Mult szerdán f. hó JO-én tisztelgett Magyarország orthodox rabbiságának egy küldöttsége dr. Breuer Salamon helyb. főrabbi szónokló vezetése alatt gróf Csáky Albin vall. és közoktatásügyi minister urnái, a ministemek egy körülbelül 300 rabbi által aláirt emlékiratot átnyújtván. A minister igen nyájasan fogadta a küldöttséget, válaszában hangsúlyozta az orthodoxok iránt érzett különös tiszteletet és megígérte, hogy tőle telhetőleg jogait is védelmezni fogja. Midőn még az adott alapos felvilágosításokat megkosözönte, a küldöttség egyes tagjaival kezet szorított s a kihallgatás véget ért. Gróf Nádasdy Ferencz, főuraink ezen egyik kiváló tagja, a vármegye legutóbbi közigazgatási bizottsági üléséti mindvégig jelen levén, a tárgyalásokon különös érdekeltséggel kisérte a kir. tanfelügyelő jelentését a pusztai cselédség gyermekeinek oktatása tárgyában. A nemes grófúr, aki önmaga már eddig is tart fenn két pusztai iskolát veszprémi birtokain, készséggel jelentette ki a tanfelügyelőnek, hogy a hol szükséges, jövőre is hozzájárul a népnevelés ügyének előmozdításához, a hol csak kívántatik. Sok ily derék tanügybarátot ! — Csinos kucsmákat visel a gymnasiumi ifjúság is városunkban, mely hasonló a budapesti egyetemi ifjnságéhoz, kócsag vagy sastollal és nemzeti szin jelvényekkel. — De nemcsak az ifjúság ad kifejezést nemzeti érzelmének, hanem a polgári leányiskola növendékei is igaz honleányokhoz illő nemzeti szalagokkal tüntetnek. — Kegyetlen anya. Horváth Eszter m.-gencsi illetőségű cseléd, áldott állapotban lévén, e feletti keservében f, évi márczius hó 4-én E -Kesző községnél első szülött 2'/ 2 éves figyerrnekét a Rábába dobta, kit a halászok még élve kifogtak.,— A vizsgálat az anya ellen megindittatott és a pápai rendőrkapitányság"-~az illetékes bíróság megkeresésére itt Pápán, — hol már szoptatós dajkaképen volt alkalmazva — anapokban elfogatta és a kisczelli kir járásbíróság elé kisértette. — A ligeti ut. A Rendőrkapitány már szedeti be azoktól az 1 frtot, a kik a ligeti ut javítása, fentartása és szépítése Céljából kötelezték magukat, hogy három éven át évenként ezen összeggel a költségekhez- hozzájárulnak. A fűzfák közé vadgesztenye fák lettek ültetve, hogy így a megkoppasztott fűzfák helyett ezek szolgáltassanak árnyékot a sétáló közönségnek. — A honvédlovasság egy századdal szaporittatik városunkban. Az e célból szükségessé vált építkezések már a jövő hóban megkezdetni fognak. «*. Veszprémi ipariskola segélyezése. A m. kir. földmivel-, ipar- és keresk. ügyi minister a vallás- és közoktatásügyi ministernek folyó évi april hó 3-án 13794. sz. a. kelt átiratára a veszprémi iparos tanulók iskolájának a megyei ipariskolai alapból az 188%. tanévre segélykén peri 100 irtot eogedéjyeiett,
