Pápai Lapok. 16. évfolyam, 1889

1889-04-14

Üdvözlő nyilatkozat. Lukácsék János úrhoz, mint a Csóthon tartott népgyűlés elnökéhez és az ott meg­jelent választó polgárokhoz a veszprémme­gyei illetőségű ifjúság Budapestről üdvözlő ás köszönő iratot intézett, azon hazafias, bizalmi nyilatkozatokért, melyeket a véd­erő vita alkalmából az ugodi kerület orsz. képviselője és az országgyűlési ellenzék iránt a népgyűlés határozatilag kifejezett. Erre a népgyűlés elnöke a következő választ küldötte: Mélyen tisztelt Bülitz nr és Társai, Kedves földiek és elvtársak! Önök engemet ma egy hozzám inté­zett átiratukban fölötte kellemesen leptek meg, midőn nemcsak szerénységemhez, de az ugodi választókhoz, és édes alyáikhos, nemes, és romlatlan k-lkók egész odaadásá­val szolnak, — mint egy jó gyermek az ö anyjához, — csupán azért, mivel a drága haza s annak gyermekei érdekében, a ha­talommal szemközt úgyszólván kötelesség­szerüleg följajdulni, s dr. Fenyvess}' Ferencz oiszgy. képviselő urunknak, szeretetünket és bi'.almunkat tolmácsolni batorkodánk, azon harczban va'ó hősies magaviseletéért, a mely harcznak eredménye mindig véres fonalként fog végighúzódni hazánk történe­tében még akkor is, ha ez eredmény meg' döntve, s mint hihetlen kisértet sírjában, mohhal befödve, rohadni fog! Habár mind a mi foljajdulásunk, mind önök szózata a pusztában elhangzott, de egy nem fog elhangzani soha : a népik joga, öiíok, és a népek szive, mely szivekben a jog gyökerei vervén, erős fává növi ki magát, melynek árnyában egykoron, butlan nyu­godhatja ki magát a haza sorsáért többé mir nem aggódható uj, s kipróbált nem­zedék. Ez a nemzedék lesznek: önök. Ma­gyarország ifjnsúgaé: a jövő. Bölcsen cse­lekedtek tehát, hogy jovöjöket úgyszólván í okiamaljak. Ez kötelességük is. Csak jus­i-ukat követelik: ős szülőik rajok maradt jusiát, cs nem kegyelmi potyadékot, melyet idegen akar adni az édes fiúnak: a fönn­maradt törvényes örökösnek. Mi Öregek, kik a 4$—49-iki eseményeket világ bámulatára csináltuk, s véres kézzel irtuk meg a haza f'idére történelmünket, ugy érezzük magun­kat, mint a leáldozó nap: mielőtt egészen eltűnnek, mégegyszer visszanéz a megmér­httien égen — mintegy összeszedvén em­lékeit — azután tekintetével reá pillant a fo'dre, s azt langsugárival megaranyozza, mintegy megcsókolja, s reményre serkenti. — Mi öregek is visszanézünk a múltba, s annak általunk teremlett fönséges egén gyönyörködve gyönyörködünk és — meg­újulunk, megfiatalodunk. Mikor pedig a jö­vőbe tekintünk : szemünk konyektő! megtört sugarait az ifjúságra vetjük, s annak remé­nyeit, j )vőjéc bátorító szavainkkal úgyszól­ván megaranyoztuk, kérvén s biztatván őt: „Előre 1 Előre Veszprém megyének a m. k. tudomá­nyos egyetemen jelenleg tanuló ifjúsága, a hozzám intézett sja-p átiratában, kitűnően rnegmáutta, hogy édes hazájához és leg­magyarabb megyénkhöz, a régi hagyomá­nyos hűséggel viseltetik, a miért az összes választok nevében — kikkel becses átira­tukat köiöini fogjm — legforróbb köszö­netemet nyilvánítom, kívánván a jó Istentől, hogy áldja meg törekvésüket, legyenek egy­koron édes s/.ülőik öröme és koronája, a hazának pedig mi.idegyik egy-egy osz­lopi . . . ! — Legyen világosság : azaz le­gyen egy erős magyar Magyarország! Magamat nagyrabecsült S7eretetök s barátságukba ajánlva vagyok kitűnő tisz­telettel Ugod, 1889. apr, g-én. pl. v. orsz. képviselő, elnök. Viharos közgyűlés. Karc7-olatoL Yeszprémváros gyiil&sterniéből — Viharos közgyűlése volt mult hétfőn Vesz­prémváros képviselőtestületének. Mintha csak kicserélték volna az eddigi szelid, nyugodt lefolyású közgyűlések egyhangú modorát. Élénk s izgatott hangulat ütött ta­nyát az uj városház termében, mely ezúttal zsúfoltig megtelt a tagok nagy számával. Megjelentek olyanok is, kik éveken át csak nagy ritkán szoktak résztvenni a köz­gyűléseken s a titokzatos suttogó társalgások­ból már előre lehetett sejteni, hogy valami iz­galmas ügyről lesz szó s lesz mit beszélni majdan a városban. TJgy is történt. Volt egy személyes hecez, melynek tárgyalása magas hullámokat vetett. De ezen felül a gyűlés fölötte érdekes volt egyéb fontos tárgyaknál fogva is. A gyűlés menetét leírjuk komolyan, hí­ven, ugy a mint lefolyt — „sine ira et studio." * * A gyűlésen Kovács Imre polgármester elölülése alatt jelen voltak: a tisztikarból Vi­kár Lajos főjegyző, Csolnoky László tiszti fő­ügyész, Balogh Károly, Veisz Elek, Húsvéti­ján os tanácsosok, Perlaky József számvevő, Hegedűs János közgyám, Androvics Imre gondnok, Fejes Antal rendőrkapitány, Ováry Ferencz ügyész, Gerencsér József h. tiszt, Kovács Ignácz aljegyző, Fáró Ede pénztáros. A képviselőtestületi tagok közül jelen voltak: Szabó Imre, dr. Fehérváry József, Bareza Kálmán, mosonyi Ruttner Sándor, Marton Gyula ügyv. és mint Jagasits Mária megbízottja, Hosen thai Nán­dor, Csornai Jáuos, Szí vér Ignácz, Csornai Imre, Berleg József, Dtikovits Sámuel, Pap Ferencz, Czollenstein Ferencz, Kőrössy Antal, Kovács Ignácz, Kurcz Rudolf, Suler Antal, Szűcs P.il, Pozsgay Miklós Weisz Manó, Pongrátz Dániel, Fehér Sándor, Gémessy Dániel, Kubai Hubert, Eszterkay Ferencz, úgy is mint a segélyegy­let megbízottja, Boguár Jáuos, dr. Halasy Vil­mos, Liptay János, Szenté János, Szabó Jó­zsef, Kovács Károly, Raszl József, Csornai Lő­rincz, Suli Ede, Weisz Mór, Maiszner -Lipót­, Neu Jakab, Pápai Viktor, Kürti Károly, Huber Károly, Rothauser Sámuel, Mcszlenyi János, Steiner János, Fischer Manó, úgy is mint Iíoj­niezné megbízottja, Latos Ferencz, Csolnoky László, úgy is mint Kadcrburger Emiiné meg­bízottja. A személyes hecz befejezése u án a vár­megye tisztviselői közül is, mint képviselőtes­tületi tagok megjelentek: Véghelyi Dezső alis­pán, Kolossváry József főjegyző, dr. Purg'.i Sándor aljegyző s dr. Kerényi Károly főorvos. *• * A vihar kitört mindjárt, amint az elnöklő polgármester a gyűlést rövid üdvözlő beszéddel megnyitotta. A tárgysorozat szerint első helj'en a vá­rosi pénztári számadások megvizsgálásáról szóló jelentések levén felvéve, — mindenek előtt fel­szólal Kovács Imre polgármester. Hivatkozván arra, hogy a város anyagi ügyei a leglelkiismeretesebb gondozásban ré­szesülnek, emelt hangon, fölhevült érzülettel ke­ményen aposztrofálta a veszprémi egyik hirlap folytonos támadásait a városi gazdálkodás ellen. Azután fiókjából elővévén a „Veszprémi magamhoz, tehát jól sej tettein gondolám, — kérlek beszélj, beszélj mondám végre! „Távozásom után kértedre, hogy a fél­kezűvel megismerkedjem, minden rendű és rangú korcsmában és kávéházban megfordul­tam, de sehol nem láttam. — Tegnap újra vé­gig jártam — és képzeld a legszebb kávéház­ban találtam, egyedül ült, német lapot olvasva, egy pohár grogg előtte. Többen voltak ott, a helyek meglehetősen elfoglalva és ón mintegy véletlenül szintén az asztalhoz ültem, s olvas­tam. — Szivarára kétszer is ráakart gyújtani, de gyufája elaludt, odapillantva, segítségére voltam, mib németül udvariasan megköszönt. Uram ön nem olasz ? líérdém olaszul ? Oh igen, feleié ridegen, de én nem hagy­tam abban a társalgást ós lassankint barátsá­gosabbá lett. Mellőztem egészen mintha őt ze­nélőjóvel kéregetni láttam volna, úrias felöl­tője takarta kopottas ruházatát. Emlitém, mennyire szeretem az olr.sz nemzetet, zenéjüket, nyelvüket, s magam is so­kat jártam Olaszországban. Gúnyosan kérdé „Talán a mézes heteket l'ölté ott, mert rendesen igy szokott lenni." Nem én, nőtelen vagyok, felelém. Grogg után kognakot rendeltünk, egyik pohár a má­sik titán, az én emberem közlékeny, beszédes lett, mondhatom rögtön elárulá, hogy a müveit osztályhoz tartozik, s igen érdekelt már ma­gamat is. Éjfél rég elmúlt, még együtt ültünk, egyszerre kérdem többi között „Igaz pár év előtt Nizzában voltam, hol akkor beszéltek va­lami Florentini gróf és egy magyar mágnás affaerjóről, kik rögtön elutaztak, nem ismerte Őket ? Égy ideig srőgen bajuszát sodra, nem is mertem reá tekiuteai, nehogy eláruljam m»g*« mat, mennyire lesem szavait, végre közönynyel • monda — „Igen jól ismerem öket<- Florentini gróf nem volt gazember, csak igen könnyelmű fráter, Nizzában is pazarul költekezett, egy szép magyar grófnéba egészen belebolondult, ki férjével a mézes heteket tölte ott, nem birta fékezni forró olasz vérét, addig járt a grófné után, mig az találkát adott neki — férje azon­ban megtudá, persze párbaj lett a vége, Flo­rentininek a lövés következtében összezúzott karját vették le mint az om émet, mutatva köny­nyedén a sájat hiányzó karjára. Aztán Mona­koban még vagyonát is elveré, s tudja jó ég most milyen kalandos életet folytat, vagy ta­lán go'yót röpített fejébe, végezó égő szivarát fújva. Elhallgatott, fürkészőleg pillantottam reá, észre sem látszott venni úgy gondolataiba mé­lyedt, majd felemelkedett, óráját nézte, s monda: „Háromkor indul a vonat, melylyel én is uta­zom. Elkísérhetem Uram ? Kérdem. Miért ne, Önnel igen kellemes órákat töltöttem. Köpe­penyét összevoná, s elindultunk. A váróterem­hez kísérője valószínűleg azon hangszert ládá­ban utána vivé, a coupéból kihajolva monda, „Ön nem is tudja kivagyok ? a vonat már in­dulóban volt, mire e névjegyet átadá, melyet kezedben tartasz! * * Midőn újra összejöttem Flóra bárónéval, nem győztünk eléggé csodálkozni e kalandos események felett, annál is inkább mert tőle még azt is megtudám, hogy Florentininek újra kedvezett a szerencse Monákóban, nagy va­gyonhoz jutva, nőül vevé Vanda grófnét, — Székhelyi pedig azóta nein utazik annyit! Független Hirlap" egyik számát, azt megsu­hogtatván a levegőben, igy szólt: —- Ez a hir­lap — úgymond — melyet én ugyan nem szok­tam olvasni, de amelynek 15-ik számát, a benne foglalt támadások folytán megszereztem ma­gamnak, folytonosan és czélzatosan ócsárolja a város gazdálkodását; de sőt ezen számában annyira ment a rágalmakkal és a személyes becsület megtámadásával, hogy fel háborog az emberben az érzelem. A dologban az a legsaj­nosabb, hogy az alaptalan gyanúsítások épen egy városi tanácsos által is szíttatnak, aki pe­dig jól tudhatná, hogy miként állanak a dolgok. Ha valaki, én tisztelem a tisztességes sajtót, de amely sajtó megfeledkezik hivatásáról s csak személyes heczezekben leli kedvét, azt mint tisztességtelen sajtót, kinövést, megvetem; azokat az állításokat pedig, melyeket q lap je­len száma a városi gazdálkodás ellen felhoz, mint teljesen alaptalan rágalmakat — vissza­utasítom. Mint a megbolygatott méhkas, olyan lett ezen beszéd hatása alatt a gyűlés. A nagy többség helyeslőleg éljenzett; közbe azonban ellenmondó, zúgó hangok vegyültek. • * A felszólalások és interpellatiók tömke­legéből egyszercsak kibontakozott egy név — Benkő István városi gazdasági tanácsos neve, akinek neve sürün lett emlegetve az utóbbi időkben a sajtó terén. Azzal vádolták, hogy megrövidíti a közvagyont, a közpénztárból bor­ravalókat huz, sőt. eg3 r enesen csalás vádat is emeltek ellene. Legelőször is Czollenstein Ferencz és Dukovics Sámuel tiltakoztak az ellen, mintha a városi gazdálkodás elleni vádak titezai plety­kák kifolyásai volnának. Majd meg Husvéth János városi tanácsos előterjesztett interpella­tiója folytán szőnyegre kerültek a Benkő ellen felhozott vádak legsulyosbjai, hogy tudniillik az aranyoskuti vizi felügyeletért, mint tisztvi­selő külön tiz forint díjazást is vett fel s hogy az ipariskolai levezető csatorna elfalazása al­kalmával a városnak 15 frt kárt okozott. A polgármester és CsolnokyLászló tiszti f.Higyé-z felszólalásai után Vikár Lajos fő­jt>o;yző előterjesztette mindkét ügyre nézve a hivatalos ügyiratokat, melyekből kitűnt, li-igy az ipariskolai csatornaiigynél igaz ugyan hogy a város, Benkő István ugy is mint ipariskolai bizottsági tag intézkedése foly­tán a város 15 frtnyi kártérítésben marasz­taltatott el Sándorffy panaszló részére, de másrészt az ipariskolaügyi bizottság többszöri felszólalására az ipariskolai egészségügynek, ezon kártérítési összegnél sokkal több hasznot tett s egyébként is közegészségügyi tekintet­ből ezen ügy még további tárgyalás alatt van s kérdés, váljon az a 15 frtnyi kár csakugyan v.ilóságos kára lesz-e a városnak. A mi pedig az aranyoskuti víz felügye­letéért Benkő István által felvett tiz forint külön díjazást illeti, kitűnt a felolvasott ira­tokból, hogy a város és Vcledics Mihály mol­nár között a tanács által kötött s a gyűlés által is jóváhagyott egyezség folytán, a mely gyűlésen Husvéik tanácsos is jelen volt, — a pénztárból teljesen szabályszerűen kiutalványo­zott tiz frtot Benkő teljesen jogosan vette fel s igy a személye ellen intézett támadásoknak seními alapja sincsen. •y * «• Erre szót kért Szabó Imre, a közgyűlé­sek ezen remek szónoka. Hatalmas, bonezoló é.sz, a ki bir az ékesszólák minden készleté­vel. Éles itélö-tehetség; szivhez és észhez szóló minden szava, kinek ajkairól majd mint vidor patak habjai, majd mint zuhogó ár — ömlik a beszéd Összegezvén a tényállást, egy lendületes gyönyörű beszédben kelt védelmére az alapta­lanul megtámadott magán becsületnek. Majd mog csoportosítván a Benkő-ügyben kifejlett mozzanatokat, indítványozta, miként mondja ki a közgyűlés, hogy a Benkő István gazda­sági tanácsos ellen felhozott vádak teljesen alaptalanok s eljárása szabályszerű volt. A közgyűlés nagy többsége helyeslő él­jenzéssel járult hozzá az indítványhoz. Csupán néhány ellenzéki ajkból vegyült közbe egy-egy morajló zaj. Az odiosus ügy ezzel elintézést nyert; de úgy látszik az ügy felszínre hozói azzal vigasztalják magukat: — Lesz még Csicsón bucsu! » «• A további fontos tárgyak letárgyalása szintén élénk érdeklődéssel folyt be. A közpénztári és gyámpénztári megvizs­gált számadások helyeslő tudomásul vétele után, a szegény-alap számadásánál Szabő Imre in­dítványa folytán a néhány száz forintot tevő behajthatatlanoknak jelzett tételekre nézve, törlés helyett, további alapos vizsgálat elren­delése ment határozatba. * * « Az uj városház vételárának ügye hosz­szasb eszmecserét indított fel. A város tudva­levőleg az úgynevezett „Kapuvári-ház"-at sze­rezvén meg annak idején 35 ezer forinton, most arról volt szó, hogy a vételár fejében járandó összeg 25 ezer forint kölcsön utján valamely budapesti pénzintézettől szereztessék-e be, vagy pedig a városi alapok használtassanak-e fel a város terhére gyümölcsözőleg ezen czélra. Androvits Imre a városi alapokból kí­vánta felvenni a kölcsönt. Ellenben Csolnoky László főügyész s Szabó Imre az idegen köl­w$n uwIUtt s»óU»k, aemkűiöubea mosonyi Ruttner Sándor egy szépen megokolt, szakszerű beszédben hasonióan a mellett szólt, nemkü­lönben Véghely Dezső alispán is. Az ügyhöz Bareza Kálmán ügyvéd is hozzászólt. Ezután a névszerinti szavazás elrendel­tetvén , a 68 jelenvolt képviselőtestületi tag közül az idegen kölcsönt megszavazta 64 tag, a szavazás előtt eltávozott 4 tag. Ekközben már déli 12 óra elmúlván, ősi szokás szerint, mintha csak kisöpörték volna a termet, a tagok tömegesen haza távoztak, — a gyűlés folytatása délutánra maradván. • » Nyugodtabb kedélylyel, de megcsappant számban tovább folytatta délután 3 órakor a közgyűlés a többi fontos ügy letárgyalását. A délutáni ügyek közt legfontosabb volt Vargyas Endre kir. tanfelügyelő háromrend­beli átirata: a polgári fiúiskola felállítása, egy városi kisdedóvóintézet rendszeresítése s az elemi iskolások részére torna/ielyiség léte­sítése és fölszerelése tárgyában. Mindhárom ügj'ben a kir. tanfelügyelő áti tatait Vikár Lajos előadó eg3'-egy lelkes beszéd kiséretében melegen ajánlotta a köz­gyűlés figyelmébe. A polgári iskola és kisdedovoda felállí­tásának szükségességét dr. Halasy Vilmos egy szép, üg3'buzgó beszédben méltatta. Melegen pártolta mindkét ügyet Bareza Kálmán, is, mire a közgyűlés elhatározta, hogy a kir. tan­felügyelőnek a polgári fiúiskola felállítása ügyé­ben a közgyűléshez intézett átiratát további tanulmán3 T ozás és véleményes javaslattétel vé­gett, kiadja a gazdasági és pénzügyi bizott­ságnak. A kisdedóvóinfézetre nézve pedig a köz­gyűlés elhatározta felhívni a már régebben ugyancsak a kisdedovodai üg}'re nézve meg­választott bizottságot, hogy a tanfelügyelői át­irat kapcsán mielőbb tegyen jelentést. Egy­szersmind az óvodai bizottság több uj 1 aggni kiegészittettett. A tornaügy rendezésére nézve dr. Halasy Vilmos sürgős intézkedést kíván. Rosenthal Nándor pártoló felszólalása után a közgyűlés sürgősségi szempontból megbízta a tanácsot, hogy nyári tornatérről s annak felszereléséről haladéktalanul gondoskodjék, hogy igy már a folyó nyár folytán használatba vehető legyen. Mind a három ügyre nézve a közgyűlés felkérte Vargyas Endre kir. felügyelőt, hogy a bizottság üléseiben részt venni szíveskedjék s további útmutatásaival az ügyeket tovább fejleszteni segítse. A tanügy érdekében hozott ezen ügy­buzgó határozatok fénypontját képezik a vá­rosi közgyűlésnek! * «­Az ügyek további folyamából kiemeljük, hogy a püspöki uradalom azon ajánlata, hogy a városban, különösen hetivásárok alkalmával, felgyülemlett szemetet saját czéljaira való fel­használás végett összetisztogattatja és elhor­datja s még ezért a városnak évenkint 40 frtot fizet is — örvendetes tudomásul vétet­vén, elfogadtatott. A tanács végre kidolgozott egy lakbér­leti szabályzatot is Veszprómvárosára nézve. Ezen szabályrendelet tárgyalása szintén hosz­szabb felszólalásokra adott okot. Végre is oda lyukadt ki a dolog, hogy a felmondásokra nézve a szerkezet igen sok félreértésre szol­gálhat alapul, azért további módosítás végett a szabályzat a tanácsnak visszaadatni rendel­tetett. És igy valahára majd csak lesz Vesz­prémnek is lakbérleti szabályzata. A veszprémi hires „gyalog járók" ki kö­vezése ügyében is történt intézkedés. Ideje is volt már. A köveket egy fővárosi vállalkozó fogja szállítani. A költség felét az illető ház­tulajdonosok, felét pedig a város viseli. Az is megállapittatott, hogy jövőre, mely utczákon lehet csordát hajtani. Végül fölemiitjük, hogy Becsák állator­vos eddig viselt 180 frtos állásáról leköszönvén, az állás jövőre nézve 400 frt fizetéssel szer­veztetett s már van is egy képzett fiatal szak­egyén, aki ezen összegórt hajlandó elvállalni a városi állatorvosi állást. Ezután még egy dijnoki és írnoki állás betöltése ügyében hozott határozatot a közgyű­lés, mire az elnöklő polgármester d. u. 6 l ' s órakor bezárta a közgyűlést, mely érdekes tár­gyainál fogva egyike volt a — legmozgalma­sabbaknak. Hivatalos rovat. 1^63^82. "i889TTgt. Hirdetmény. A kis és nagy községekbe érkező kül­földiek bejelentése tárgyában alkotott megyei szabályrendelet közbetekinthetésre a városi jegy­zői hivatalban f. hó 8-tól 30 napon át kitéve leend, mely időközben az ellen netán i fölebbe­zését mindenki beadhatja. Pápán, 1889. ápril 7-én. Nagy főjegyző. KÜLÖNFÉLÉK. — A honvédszobor alapjavára gyűjtő-ivek alapján ujabban adakoztak: tek. Németh Imre pápai vasúti állomásfőnök ur 112. sz. gyüjtö ivén Németh Imre (Pápa) % írt, SchviglhQÍer György \ frt 50 kr», Győrfy Lajos 1 frt, Zolnoki Gyula 1, Drach Adolf I frt, Babos János 50 kr. Főt. Ocsovszky Kázmér sz. benedekrendi gymn, igazg. ur 116. sz. ivén 2 frt. Mely adomá­nyokat köszönettel nyugtatja a bizottság nevében. Pápa, 1889. apr. 13-án. Jády Gyula a bizottság pénztárosa. — A műkedvelőket, kik a meg­rongált színházi díszletek helyreállítása czél­jából szándékoznak néhány előadást állandó színházunkban létre hozni, a húsvéti ünne­pek alatt tartják első gyűlésüket. Sok sikert kívánunk e nemes és dicséretreméltó vál­lalkozáshoz. — A veszett eb által megmart Bajcsi István, p.-gyimóti 5 éves fiu kísérő­jéül Spitzer Lajos IVéves orvosnövendéket Spitzer Mór városi állatorvos derék fiát küldte ki az állam Pasteurhöz Parisba, ki a fiúval f. hó 8-án a reggeli vonattal indult a nagy útra. — A regálé megváltás tárgyá­ban a városi jogügyi és pénzügyi szakbi­zottság együttes ülésén Barthalos István ügyvéd mint megbizott előadó előterjesz­tette javaslatát, mely szerint Pápa városát mint jogi személyt illető italmérési jogokra vonatkozólag a kártérítési összegek követ­kezőleg számíttattak fel: I. A belvárosi re­gálé jogokért, melyet a város jogán egye­sek gyakoroltak 153539 frt 80 kr. II. A város mint jogi személy által gyakorolt: 1. A városi nagyvásártéri italmérési jogért 8141 fit 40 kr. 2. Az alsóhosszúutczaiért 19910 frt 80 kr. 3. Ujváros-utczaiért 4738 frt 60 kr. 4. Szemetes-téri jogért 3273 frt 40 kr. 5. Felső-hosszuutcai jogért 2080 fit összesen 191684 frt. Ezen előirányzott ösz­szeg azonban csekély eltéréssel yálto2Ík esetleg az adófelügyelöségnél levő s a vá­rosi italmérési jogokra vonatkozó adóbe­vallási és kiszabási adatok szerint. — Ur koporsója. Frey Nándor ara­nyozó, városunk szorgalmas és értelmes iparosa, egy művészi kivitelű Urkoporsót készített az Anna kápolna számára, mely mint tudomásunkra jutott, a róm. kath. bit­község elöljáróságának teljes megelégedését nyerte ki. Ajánljuk annak megtekintését a nagyhéten. — Mult szerdán f. hó JO-én tisz­telgett Magyarország orthodox rabbiságá­nak egy küldöttsége dr. Breuer Salamon helyb. főrabbi szónokló vezetése alatt gróf Csáky Albin vall. és közoktatásügyi mi­nister urnái, a ministemek egy körülbelül 300 rabbi által aláirt emlékiratot átnyújt­ván. A minister igen nyájasan fogadta a küldöttséget, válaszában hangsúlyozta az orthodoxok iránt érzett különös tiszteletet és megígérte, hogy tőle telhetőleg jogait is védelmezni fogja. Midőn még az adott ala­pos felvilágosításokat megkosözönte, a kül­döttség egyes tagjaival kezet szorított s a kihallgatás véget ért. Gróf Nádasdy Ferencz, főura­ink ezen egyik kiváló tagja, a vármegye legutóbbi közigazgatási bizottsági üléséti mindvégig jelen levén, a tárgyalásokon kü­lönös érdekeltséggel kisérte a kir. tanfelü­gyelő jelentését a pusztai cselédség gyer­mekeinek oktatása tárgyában. A nemes grófúr, aki önmaga már eddig is tart fenn két pusztai iskolát veszprémi birtokain, készséggel jelentette ki a tanfelügyelőnek, hogy a hol szükséges, jövőre is hozzájárul a népnevelés ügyének előmozdításához, a hol csak kívántatik. Sok ily derék tanügy­barátot ! — Csinos kucsmákat visel a gym­nasiumi ifjúság is városunkban, mely ha­sonló a budapesti egyetemi ifjnságéhoz, kócsag vagy sastollal és nemzeti szin jel­vényekkel. — De nemcsak az ifjúság ad kifejezést nemzeti érzelmének, hanem a pol­gári leányiskola növendékei is igaz honleá­nyokhoz illő nemzeti szalagokkal tüntetnek. — Kegyetlen anya. Horváth Esz­ter m.-gencsi illetőségű cseléd, áldott álla­potban lévén, e feletti keservében f, évi márczius hó 4-én E -Kesző községnél első szülött 2'/ 2 éves figyerrnekét a Rábába dobta, kit a halászok még élve kifogtak.,— A vizsgálat az anya ellen megindittatott és a pápai rendőrkapitányság"-~az illetékes bí­róság megkeresésére itt Pápán, — hol már szoptatós dajkaképen volt alkalmazva — a­napokban elfogatta és a kisczelli kir járás­bíróság elé kisértette. — A ligeti ut. A Rendőrkapitány már szedeti be azoktól az 1 frtot, a kik a ligeti ut javítása, fentartása és szépítése Céljából kötelezték magukat, hogy három éven át évenként ezen összeggel a költsé­gekhez- hozzájárulnak. A fűzfák közé vad­gesztenye fák lettek ültetve, hogy így a megkoppasztott fűzfák helyett ezek szolgál­tassanak árnyékot a sétáló közönségnek. — A honvédlovasság egy század­dal szaporittatik városunkban. Az e célból szükségessé vált építkezések már a jövő hóban megkezdetni fognak. «*. Veszprémi ipariskola segé­lyezése. A m. kir. földmivel-, ipar- és ke­resk. ügyi minister a vallás- és közokta­tásügyi ministernek folyó évi april hó 3-án 13794. sz. a. kelt átiratára a veszprémi iparos tanulók iskolájának a megyei ipar­iskolai alapból az 188%. tanévre segélykén peri 100 irtot eogedéjyeiett,

Next

/
Thumbnails
Contents